EH 2001.461 Az üzemi tanácsi választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatos vita esetére megállapított eljárási határidőket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jogosult az üzemi tanács létrehozásának lehetőségét vitatja [Mt. 54. §].

A kérelmező rt. d.-i fióktelepén 1998. november 27. napján üzemi tanácsválasztást tartottak, melynek eredményéről a kérelmezőt tájékoztatták. A kérelmező vitatta, hogy a fióktelepen lehet-e üzemi tanácsot választani. Jogi szakvélemények beszerzését és elhúzódó tárgyalásokat követően a kérelmező 1999 márciusában egyeztetést javasolt a kérelmezetteknek, majd a bíróságtól kérte annak megállapítását az I. rendű kérelmezett üzemi tanács tekintetében, hogy a kérelmezőnél csak egy üzemi tanácsot kell választani, a dunaújvárosi fióktelepnél az önálló üzemi tanács választásához szükséges feltételek nem állnak fenn, erre tekintettel központi üzemi tanácsot sem kell választani. A kérelmező később a kérelmét kiterjesztette a II. rendű kérelmezett szakszervezetre is.

A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy az I. rendű kérelmezett megválasztása jogszabályba ütközött. A munkaügyi bíróság érdemben vizsgálta a kérelmet, mert az elhúzódó tárgyalások miatt a kérelmező az előírt határidőket megtartotta. Döntését érdemben azzal indokolta, hogy a dunaújvárosi telephely tekintetében nincs olyan személy, aki az Mt. 65. §-ában meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatban munkáltatói jogokat gyakorolna.

A végzés ellen az I. rendű kérelmezett fellebbezett.

A megyei bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást a Pp. 157. §-a a) pontja alapján, a 130. § (1) bekezdés h) pontjában írt okból megszüntette, mert a kérelmező az Mt. 54. §-ában meghatározott jogvesztő határidő letelte után kezdeményezett egyeztetést és fordult a bírósághoz.

A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság végzésének helybenhagyása iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Jogszabálysértést panaszolt arra hivatkozással, hogy az eljárásnak nem a választás lebonyolításának szabályossága, hanem a választás tényének jogszerűsége volt a tárgya, ezért az Mt. 54. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A megyei bíróság téves álláspontja miatt a bizonytalan jogi helyzet nem tisztázódott.

Az I. rendű kérelmezett elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte, mert a Pp. a felülvizsgálatot nem engedi meg. Érdemben megismételte az eljárás során kifejtett álláspontját, miszerint a kérelmező a jogvesztő határidő letelte után és alaptalanul kezdeményezett eljárást.

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmet érdemben vizsgálta, mert az eljárást megszüntető végzés felülvizsgálata megengedett [Pp. 270. § (2) bekezdés], azonban azt nem találta alaposnak.

Az Mt. az üzemi tanács megalakításával kapcsolatban különös szabályokat állapított meg: meghatározta egyrészt, hogy kik és kikkel szemben jogosultak a megalakítás jogszerűségét vitatni, másrészt a vita elintézésére a munkaügyi jogvitáktól eltérő eljárást, ezen belül határidőket szabott meg (Mt. 54. §). Ezektől a szabályoktól nem lehet eltérni, a határidők jogvesztők [Mt. 13. §, 12. § (5) bekezdés és 54. §].

Az Mt. 54. §-a szerint ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Helyes értelmezés szerint ez magában foglalja azt az esetet is, ha az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak valamelyike - a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság - magát az üzemi tanács létrehozásának lehetőségét vitatja. A rendelkezés leszűkítését jelentené, ha az arra jogosult csak a lebonyolítás jogszerűségével kapcsolatban kérhetne egyeztetést, de a megválasztás jogi feltételeinek [Mt. 43. § (1) és (3) bekezdés] hiánya miatt nem lehetne jogorvoslattal élni.

Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz (Mt. 54. §).

A kérelmező nem vitásan ezeket a határidőket elmulasztotta, ami jogvesztést eredményez, mivel különös rendelkezés a mulasztás kimentésére nem ad lehetőséget. A kérelmet a bíróság egyébként sem bírálhatta volna el érdemben, mert a kérelmező a választási bizottság helyett a választás eredményeként létrejött üzemi tanácstól kért egyeztetést, illetőleg vele szemben a választás jogszerűségének megállapítását. Ezen túlmenően a Pp.-nek a nemperes eljárásban is alkalmazandó 123. §-ában foglalt feltételek hiányában megállapítást nem kérhetett, így emiatt sem lehetett volna rá nézve kedvező döntést hozni a felülvizsgálati eljárásban.

Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv. II. 10. 600/2000. sz.).