32009R0480[1]

A Tanács 2009/480/EK, Euratom rendelete ( 2009. május 25. ) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (kodifikált változat)

A TANÁCS 2009/480/EK, EURATOMRENDELETE

(2009. május 25.)

a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról

(kodifikált változat)

1. cikk

Garanciaalapot (a továbbiakban: az alap) kell létrehozni, amelynek forrásai a Közösségek tartozásainak törlesztését szolgálják, amennyiben a Közösségek által nyújtott vagy garantált hitel kedvezményezettje, vagy az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) által olyan hitelre kibocsátott garancia kedvezményezettje nem teljesíti fizetési kötelezettségét, amelyre vonatkozóan a Közösségek garanciát vállaltak.

Az első bekezdésben említett hitelezési és garancianyújtási műveletek (a továbbiakban: a műveletek) kedvezményezettjei harmadik országok, vagy harmadik országokban megvalósuló beruházások finanszírozására szolgálnak.

Valamely harmadik ország érdekében, illetve valamely harmadik országbeli projekt finanszírozása céljából végrehajtott minden művelet e rendelet hatályán kívül esik azon időponttól fogva, amikor az adott ország csatlakozik az Európai Unióhoz.

2. cikk

Az alap forrásai:

- évi egyszeri, az 5. és 6. cikk értelmében az Európai Unió általános költségvetéséből származó befizetések,

- az alap befektetett forrásaiból származó kamatjövedelem,

- a nem teljesítő adósoktól behajtott összegek, amennyiben az alap által nyújtott garanciát már beváltották,

- a díj ellenében rendelkezésre bocsátott uniós garanciával fedezett EBB-finanszírozási műveletekkel összefüggésben keletkező kockázati prémiumból származó bevételek.

3. cikk

Az alap forrásainak megfelelő szintet (a továbbiakban: az előirányzott összeg) kell elérniük.

Az előirányzott összeg a Közösségek valamennyi műveletből eredő, összes fennálló, az esedékes kifizetetlen kamatokkal növelt tőkekötelezettségének 9 %-a.

Amennyiben az alap összege meghaladja az Unió összes fennálló tőkekötelezettségének 10 %-át, a többletösszeget vissza kell fizetni az Európai Unió általános költségvetése részére. A többletet az n. év elején kell kiszámítani és egyetlen tranzakcióval kell az Európai Unió n + 1. évre vonatkozó általános költségvetése bevételi kimutatásának külön fejezetébe befizetni, az Unió összes fennálló tőkekötelezettsége összegének 10 %-a és az alap nettó eszközállományának értéke között az n - 1. év végén fennálló különbség alapján.

4. cikk

Egy új tagállamnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az előirányzott összeget az 1. cikk harmadik bekezdésében említett műveletek alapján kiszámolt összeggel csökkenteni kell.

A csökkentés összegének kiszámolásához a 3. cikk második bekezdésében említett, a csatlakozás napján alkalmazandó százalékrátát kell az azon a napon kinnlevőséget képező összegre alkalmazni.

A többletet az Európai Unió általános költségvetésében kimutatott bevételek külön tételébe kell visszafizetni.

5. cikk

A szükséges ellátási összeget az n-1. évre vonatkozó, az előirányzott összeg és az alap nettó eszközállományának értéke közötti, az n. év elején kiszámított különbség alapján egy tranzakcióval kell az alapba befizetni az n+1. évben az Európai Unió általános költségvetéséből.

6. cikk

(1) Amennyiben egy vagy több nemteljesítés eredményeként az n-1. év során a garanciák lehívása meghaladja a 100 millió EUR-t, a 100 millió EUR fölötti összeget éves részletekben kell visszafizetni az alapba az n+1. évtől kezdődően és a következő években a teljes visszafizetésig (kiegyenlítő mechanizmus). Az éves részlet összege az alábbiak közül az alacsonyabb:

- 100 millió EUR, vagy

- a kiegyenlítő mechanizmusnak megfelelően fennmaradó esedékes összeg.

Az n-1. évet megelőző évek garancialehívásából származó bármely összeget, amely nem került a kiegyenlítő mechanizmusnak megfelelően teljes kifizetésre, azt megelőzően kell visszatéríteni, hogy az n-1. vagy azt követő években történt nemteljesítésekre vonatkozó kiegyenlítő mechanizmus életbe lépne. Ezeket a fennmaradó összegeket továbbra is a kiegyenlítő mechanizmus keretében az Európai Unió általános költségvetéséből behajtandó maximális éves összegekből kell levonni, amíg a teljes összeget vissza nem térítik az alapnak.

(2) Az e kiegyenlítő mechanizmus alapján történő számításokat el kell különíteni a 3. cikk harmadik bekezdésében, valamint az 5. cikkben említett számításoktól. Mindazonáltal azok együtt egyszeri éves átutalást eredményeznek. Az Európai Unió általános költségvetéséből a kiegyenlítő mechanizmus keretében fizetendő összegeket az alap nettó eszközállományaként kell kezelni a 3. és 4. cikk szerinti számításhoz.

(3) Ha - egyszeri vagy többszöri jelentősebb nemteljesítést követő garancialehívás eredményeként - az alap forrásállománya az előirányzott összeg 80 %-a alá süllyed, úgy a Bizottság tájékoztatja erről a költségvetési hatóságot.

(4) Ha - egyszeri vagy többszöri jelentősebb nemteljesítést követő garancialehívás eredményeként - az alap forrásállománya az előirányzott összeg 70 %-a alá süllyed, úgy a Bizottság jelentést nyújt be azon kivételes intézkedésekről, amelyek az alap újrafeltöltéséhez szükségesek lehetnek.

7. cikk

A Bizottság az EBB-t bízza meg az alap pénzügyi irányításával.

A Bizottság 2019. június 30-ig független külső értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az, hogy az alap és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap pénzügyi irányításával a Bizottságot, az EBB-t vagy közösen mindkettőt bízzák meg, figyelembe véve a vagyonkezelési szolgáltatások összehasonlítása során használt releváns technikai és intézményi kritériumokat, többek között az adott intézmények műszaki infrastruktúráját, az általuk nyújtott szolgáltatások költségeinek összehasonlítását, intézményi felépítésüket, a jelentéstételt, a teljesítményt, az elszámoltathatóságot és az egyes intézmények szakértelmét, valamint az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó egyéb vagyonkezelési megbízásokat. Az értékeléshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

8. cikk

A Bizottság minden év május 31-ig az előző naptári évre vonatkozó éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az alap kezeléséről. Az éves jelentésnek tartalmaznia kell az alap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének bemutatását és a működésére vonatkozó információkat, a pénzügyi mozgásokat, valamint a jelentős ügyleteket, továbbá a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos releváns információkat, többek között a garantált hitelek fennálló tőketartozásával, illetve az alap eszközeivel kapcsolatos, az előző naptári évre vonatkozó részletes információkat, valamint a következtetéseket és a tanulságokat. A jelentésnek információkat kell tartalmaznia továbbá az alap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról. Első alkalommal 2019-ben, majd ezt követően háromévente a jelentésben szerepeltetni kell a 3. cikk második bekezdésében említett 9 %-os célérték, valamint a 3. cikk harmadik bekezdésében említett 10 %-os küszöbérték megfelelőségének értékelését is.

9. cikk

Az alap bevételi és kiadási kimutatását és mérlegét a Közösségek bevételi és kiadási kimutatásaihoz, valamint mérlegéhez kell csatolni.

10. cikk

A 2728/94/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

11. cikk

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak listája

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat