A Zalaegerszegi Törvényszék K.21267/2006/24. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGÉSZSÉGÜGYI HATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 182. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 136. §, 1997. évi XLVII. törvény (Eüak.) 4. §, 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (Műk. r.) 19. §] Bíró: Beznicza Árpád

Zala Megyei Bíróság

7.K.21.267/2006/24. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A dr. Jákli Tibor (Zalaegerszeg, Göcseji u. 45.) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek a dr. Varju Babett jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen egészségügyi igazgatási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében

ítélet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000,-(Húszezer) Ft perköltséget.

A felperes köteles megfizetni az államnak - külön adóhatósági felhívásra - 16.500,-(Tizenhatezer-ötszáz) Ft feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

I.

Tényállás (a közigazgatási eljárás):

Az elsőfokú hatóság - elsőfokú hatóság neve - a 47-22/2006. számú határozatával a felperes 94/2004. számú működési engedélyét visszavonta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd az említett elsőfokú határozatot a 274-18/2006. számú határozatával helybenhagyta. Az alperesi határozat indokolásának lényege, hogy a felperes beltagja háziorvos neve háziorvos tevékenysége gyakorlása során a szakmai szabályokat - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt dokumentációs kötelezettségét - olyan súlyosan megsértette, amely betegek biztonságos ellátását veszélyeztette: mindez megalapozta a 96/2003. (VII.15.) Korm.r. 19. § (1) bekezdés k) pontja alapján a működési engedély visszavonását.

Az alperesi határozat értelmében a helyszíni betegdokumentáció ellenőrzés során szúrópróbaszerűen kiválasztott hét betegkartonból az tűnik ki, hogy a gondozott betegeknél a szakmai előírások szerinti vizsgálatok nagy részére nem került sor. (Részletezte az alperes határozata - az első- és másodfokon eljárt szakértők szakvéleménye alapján az egyes kartonok esetében megállapított hiányosságokat.) A határozat értelmében az Eütv. 136. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogszabályi előírásokat háziorvos neve háziorvos folyamatosan megszegte. A dokumentálás nagyfokú hiánya miatt a betegek állapota nem követhető nyomon, így megfelelő kezelésük sincs biztosítva. A háziorvos maga is elismerte, hogy a betegekkel ritkán találkozott, döntően az ápolónők írták fel a receptet. Azt is elismerte a felperes képviselője - mutatott rá a másodfokú határozat -, hogy a státusz leírások a dokumentációból azért hiányoztak gyakran, mert a gyógyszer felíratásakor nem mindig jelent meg a beteg vizsgálatra. A felperes fellebbezéséhez kapcsolódóan az alperes határozata kifejtette, hogy táppénzes szakfőorvos neve táppénzes szakfőorvos nyilatkozata bizonyítékként nem értékelhető a másodfokú eljárásában szakvéleményt adó szakértő álláspontjára figyelemmel. (Ti., hogy a táppénzes ellenőrző főorvosi értékelése csak a háziorvosi tevékenység táppénzes betegekre vonatkozó területét érintette és konkrét adatokkal táppénzes szakfőorvos neve nyilatkozata nincs alátámasztva.) Kifejtette az alperes: a háziorvos neve szembeni etikai eljárás megállapításai, illetve eredménye a hatósági döntést nem befolyásolta. A felperes által becsatolt betegnyilatkozatok - melyek a betegek háziorvos neve háziorvos munkájával való elégedettségét tükrözik - nem kapcsolódnak az alperesi konkrét megállapításokhoz, legfeljebb az orvosi ellátás további igénybevételére vonatkozó nyilatkozatnak tekinthetők. Emellett az ügyfél által megszerkesztett nyilatkozatok aláírásának önkéntessége indoka vizsgálatát sem találta szükségesnek az alperes, mivel a hatósági eljárás célja a betegellátás biztonságát veszélyeztető súlyos szakmai szabályszegések megtörténtének a feltárása volt, ennek megítélése körében pedig a betegek nem lehetnek kompetensek. A mortalitási statisztika - melyre a felperes hivatkozott - úgyszintén nem értékelhető bizonyíték, mert egyrészt több tényező befolyásolja azt, másrészt abból egyértelmű szakmai szabályszegésre és annak súlyosságára következtetni nem lehet.

II.

A kereset és az ellenkérelem:

A felperes keresetében az alperes (jogelődje) másodfokú határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését kérte.

A kereset indokolása szerint az első- és másodfokú közigazgatási eljárásban sem bizonyították az eljárt hatóságok, hogy a felperes elkövette a terhére rótt fegyelemsértéseket.

Hivatkozott a felperes arra is, hogy a határozatot hozó és vizsgálatot folytató közigazgatási szervek az eljárás során figyelmen kívül hagyták a 23/2006. (V.18.) EüM. r.-t (mely a vizsgálati és terápiás eljárásrend kidolgozását, szerkesztésének és szakmai egyeztetés lefolytatását szabályozza). A felperes álláspontja szerint a természetgyógyászati étrend-kiegészítők alkalmazása nem sérti szakmai szabályokat. Emellett az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes kárt okozott volna a betegeknek azzal, hogy a termékeket ajánlotta, illetve az sincs bizonyítva, hogy forgalmazta a termékeket. A beteg gyógyításának holisztikus szemlélete megengedi, hogy a beteg a lelki gyógyulás terén is szakmai segítséget kapjon orvosától: a vallásos meggyőződés nem sért jogszabályt. Kifogásolta a felperes továbbá, hogy az alperes figyelmen kívül hagyta a személyes adatok védelméről a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján kiadott EüM.r. előírásait, mely szerint a személyes adatok felhasználása a páciensek tudta és beleegyezése nélkül nem lehetséges.

A felperes kifejtette keresetében, hogy a betegkartonok pontatlan vehetése körében az eljárt közigazgatási szervek nem fogadták el a felperesi bizonyítékokat, ezáltal korlátozták a felperes védekezési jogát. A hatóságok nem tárták fel a kartonok pontatlan vezetésének valós okát és annak tényleges felelőseit sem. A perben tartott első tárgyaláson a felperes keresetét kiegészítette azzal, hogy az alperes által feltárt dokumentációs hiányosságok, szakmai hibák általánosak, minden háziorvosi körzetben előfordulnak. Sérelmezte, hogy nem vizsgálta körzete mortalitási statisztikáját más körzetekkel összevetve a hatóság, továbbá azt is, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül alkalmazták a felperessel szemben a súlyos határozati szankciót.

Az alperes a keresethez kapcsolódó ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, fenntartva határozatának indokait. Az ellenkérelem hangsúlyozta: az egészségügyi szolgáltatásra jogosító felperesi működési engedélye visszavonását a nagyfokú dokumentáció vezetési hiányosságra és az ebből megállapítható betegellátási hiányosságokra alapozta, nem pedig az étrend-kiegészítők forgalmazására, valamint a vallási alapon tett megkülönbözetésre.

III.

Alkalmazott jogszabályok: