1992. évi LIII. törvény

a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról[1]

Az Országgyűlés az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyonból tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelése, hatékony működtetése és az alapvető gazdaságstratégiai célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A törvény hatálya

1. § (1)[2] E törvény hatálya alá tartoznak - a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzintézeti Központ kivételével - azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a 2. §-ban foglaltak szerint részben vagy teljesen tartós állami tulajdonban álló vagyonnal működnek, illetve azok a gazdasági társaságok, amelyekben a tagsági (részvényesi) jogokat biztosító üzletrészek (részvények) részben vagy teljesen, tartósan állami tulajdonban vannak.

(2) E törvény alkalmazásában részben vagy teljesen tartós állami tulajdonú az a gazdasági társaság, amelyben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: Vagyonkezelő Részvénytársaság) vagy a 31. § (3) bekezdés szerint felelős miniszter tagsági (részvényesi) jogokat gyakorol.

(3) A (2) bekezdés szerinti gazdasági társaságokra vonatkozóan tulajdonosi jogokat biztosító üzletrészek (részvények) - a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - forgalomképesek, azzal, hogy azok elidegenítésének érvényességéhez a Kormánynak a 2. § (4) bekezdése szerinti előzetes döntése szükséges.

(4) A 2. § (2) bekezdése szerint tartós állami tulajdonba tartozó vagyon elidegenítésére vonatkozóan a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szabályai az irányadóak.

(5) Nem terjed ki a törvény hatálya

a) az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény hatálya alá tartozó vagyonra;

b) a kincstári vagyon körébe tartozó azon vagyontárgyakra, amelyeknek vállalkozói célú hasznosítását külön törvény kizárja;

c) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben foglalt azon vagyontárgyakra, amelyek a vagyonátadó bizottság eljárását követően kerülnek az önkormányzatok tulajdonába.

A tartósan állami tulajdonban maradó vagyon köre

2. § (1) A tartós állami tulajdonban maradó vagyon körét, illetve a tartósan - részben vagy teljesen - állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonában levő vagy tulajdonába kerülő vagyoni kört - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a (3) bekezdésben foglalt szempontok figyelembevételével a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a vagyon, amellyel az állami többségi részesedéssel működő gazdálkodó szervezet a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározott tevékenységet végez.

(3) A Kormány az állami vagyont vagy vagyonrészt az (1) bekezdés szerinti vagyoni körbe sorolja

a) ha azt gazdaság-stratégiai, nemzetgazdasági, vagy más fontos érdek indokolja, vagy

b) ha a vagyon vagy vagyonrészek országos közszolgáltatási célt szolgálnak, illetve csak egységes kutatási, termelési vagy elosztási rendszerben működtethetők gazdaságosan, továbbá

c) ha a vagyon vagy vagyonrész értékesítésre való előkészítése különösen hosszú időt igényel.

(4) A Kormánynak rendelkezni kell arról is, hogy a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekben a tartós állami tulajdon, illetőleg az állam tartós tagsági (részvényesi) jogait biztosító üzletrészek (részvények) aránya százszázalékos, többségi vagy kisebbségi legyen-e. Ha a tartós állami tulajdon kisebbségi arányú, az állami tulajdoni hányad legalacsonyabb mértékét is meg kell határozni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet hatálybalépését követően a Kormány legalább kétévente felülvizsgálja a rendeletben meghatározott, tartós állami tulajdonban maradó vagyoni kört, illetve a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban a tartós állami tulajdon fenntartásának szükségességét.

(6) Az állami tulajdonnal működő gazdasági társaságoknak e törvény hatálya alá sorolását, illetve a törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságban a tartós állami tulajdon megszüntetését a Vagyonkezelő Részvénytársaságon kívül elsősorban a társaság meghatározó tevékenysége szerint illetékes miniszter, az Állami Vagyonügynökség (a továbbiakban: Vagyonügynökség), illetve a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervek javasolhatják a Kormánynak.

II. FEJEZET

Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság

A Vagyonkezelő Részvénytársaság létesítése

3. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság egyszemélyes részvénytársaság, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel, az alapító okirat elfogadásának napjára visszamenőleges hatállyal jön létre. A Vagyonkezelő Részvénytársaságra vonatkozóan a tulajdonosi jogokat megtestesítő részvények kizárólagos állami tulajdonban vannak (Ptk. 172. §).

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság - e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül elkészített -alapító okiratának elfogadása, illetve módosítása a Kormány, mint alapító hatáskörébe tartozik. Az alapító okirat módosítását a részvényesi jogok gyakorlója (6. §) is kezdeményezheti. Az alapító okirat aláírása az igazságügyminiszter ellenjegyzésével történik. A Vagyonkezelő Részvénytársaságot a Kormány javaslatára az Országgyűlés törvénnyel szüntetheti meg.

(3)[3] A Vagyonkezelő Részvénytársaság alapítására, működésére - ha e törvény másként nem rendelkezik - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelően alkalmazni, a Gt. 13. §, a 251. § (2) bekezdése, a 287. § kivételével.

4. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéje a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekben a - 27-29. § szerinti átalakulásukat követően - tartósan állami tulajdonban maradó üzletrészekből (részvényekből), valamint a működéshez szükséges - a Kormány által meghatározott összegű - pénzbeli hozzájárulásból áll. A pénzbeli hozzájárulás 30%-át a részvényesi jogok gyakorlója a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig, a pénzbeli hozzájárulás fennmaradó részét pedig a cégnyilvántartásba való bejegyzéstől számított egy éven belül bocsátja a Vagyonkezelő Részvénytársaság rendelkezésére.

(2) Az alaptőke meghatározásakor a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vagyonaként a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 1. számú melléklete szerinti mérlegben kimutatott saját tőkét, illetve annak az állami tulajdoni hányaddal (üzletrészekkel, részvényekkel) arányos részét kell figyelembe venni. Az alaptőke részeként figyelembe vett üzletrészek (részvények) a 27-29. § szerinti átalakulás megtörténtét követően kerülnek a Vagyonkezelő Részvénytársaság birtokába.

(3) Ha valamennyi, a 30. § szerint átalakuló gazdálkodó szervezet befejezte az átalakulását, az e gazdasági társaságokban meglévő, tartós állami tulajdonban maradó üzletrészek (részvények) értékét ugyancsak a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjének részeként kell számításba venni. Erre tekintettel az utolsó átalakulástól számított harminc napon belül a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjének - a tartós állami tulajdoni hányadok értékével történő - felemeléséről kell határozni.

(4) A Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjében nem lehet számításba venni a törvény hatálya alá tartozó azon gazdálkodó szervezetekben fennmaradó tartós állami tulajdoni hányadot, amelyek tekintetében a 31. § (3) bekezdése alapján a Vagyonkezelő Részvénytársaság jogait a tevékenység ellátásáért felelős miniszter gyakorolja.

(5) A törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetekben a 2. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartós állami tulajdoni hányadot meghaladó, de az állam tulajdonában lévő üzletrészeket (részvényeket) a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkén felüli vagyonában kell kimutatni.

(6) A Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéjének felemeléséről és leszállításáról - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a részvényesi jogok gyakorlójának javaslata alapján a Kormány, mint alapító dönt.

A Vagyonkezelő Részvénytársaság feladatköre

5. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság feladatköre elsősorban, hogy az e törvényben meghatározott szabályok alkalmazásával és korlátozásokkal

a) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá tartozó állami vállalatokat gazdasági társasággá alakítsa át, ha azokban az átalakulást követően a Vagyonkezelő Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga tartósan fennmarad,

b) a gazdasági társaságokban tartósan fennmaradó tagsági (részvényesi) joga alapján - a Kormány gazdaságpolitikai döntéseinek érvényesítésével - gyakorolja a Gt.-ben meghatározott tulajdonosi jogokat, továbbá

c) alaptőkén felüli vagyonából olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot alapítson, amelyben a tagsági (részvényesi) joga tartósan fennmarad.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaságnak a százszázalékos és a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok esetében

a) azok legfőbb szervébe megválasztásra javasolt ügyvezetők, igazgatósági tagok, illetve a felügyelő bizottsági tagok személyére vonatkozóan, továbbá

b) a gazdasági társaság meghatározó tevékenységi körének megválasztása vagy módosítása során az illetékes miniszter véleményét is ki kell kérnie.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság kialakítja a hozzá tartozó vagyon törvényes és eredményes működtetéséhez szükséges nyilvántartási és értékelési rendszert.

A Vagyonkezelő Részvénytársaság szervezete

6. g (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaságban a részvényesi jogokat az állam képviseletében a Kormány által kijelölt miniszter személyesen (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) gyakorolja.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság működése során a közgyűlés jogai - az alapítónak fenntartott jogok kivételével - a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság hatáskörébe tartozó döntési jogkör nem vonható el.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság részvényei csak névre szólóak lehetnek. A részvényesi jogok gyakorlója a Vagyonkezelő Részvénytársaság részvényeit nem értékesítheti.

7. §

(1) Az igazgatóság tizenegy tagból áll. Az igazgatóság elnökének és tagjainak (a továbbiakban együtt: az igazgatóság tagjai) megbízatása négy évre szól.

(2) Az igazgatóság elnökét az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja a kinevezés előtt. Az igazgatóság tagjait a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) Az igazgatóság tagjai közül legalább három személynek a Vagyonkezelő Részvénytársaságnál munkaviszonyban kell állnia.

8. §

(1) Az igazgatóság tagjai e jogviszony fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél, továbbá a Vagyonügynökségnél munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. E törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál nem lehetnek felügyelő bizottsági tagok, és ilyen gazdasági társaságoknál csak mint a Vagyonkezelő Részvénytársaság képviselői lehetnek vezető tisztségviselők.

(2) Az igazgatóság tagjai vagy közeli hozzátartozóik [Ptk. 685. § b) pont] nem szerezhetnek üzletrészt vagy részvényt olyan gazdasági társaságban, amelyben a Vagyonkezelő Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga tartósan fennmarad, illetve a hozzátartozók ilyen gazdasági társaságban vezető tisztségviselők, könyvvizsgálók vagy felügyelő bizottsági tagok sem lehetnek.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom, illetve korlátozás alól - az igazgatósági tagság megszűnését kővetően - a kinevezést gyakorló indokolt esetben felmentést adhat.

9. §

(1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság működését öt-hét tagból álló felügyelő bizottság ellenőrzi.

(2) A felügyelő bizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára, a felügyelő bizottság egy-egy tagját a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter javaslatára, további tagjait pedig - könyvvizsgálók közül - az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára, öt évre a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) A felügyelő bizottság elnökére és tagjaira alkalmazni kell a 8. §-ban meghatározott szabályokat.

10. § A Vagyonkezelő Részvénytársaság mellett működő könyvvizsgálót az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a részvényesi jogok gyakorlója bízza meg.

III. FEJEZET

A Vagyonkezelő Részvénytársaság tulajdonosi jogai

A vagyon értékesítése

11. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság nem értékesítheti és nem terhelheti meg a százszázalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaságokban meglévő üzletrészeit (részvényeit).

(2) Ha a gazdasági társaságban a Vagyonkelező Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga többségi, a Vagyonkezelő Részvénytársaság a tulajdonosi jogok gyakorlása során [pl. a törzstőke (alaptőke) felemelése, az üzletrészek (részvények) értékesítése esetén) ezt a részarányt köteles megőrizni. A Vagyonkezelő Részvénytársaság azokban a gazdasági társaságokban meglévő üzletrészeit (részvényeit), amelyekben az állami tulajdon kisebbségi részarányt képvisel, nem terhelheti meg és csak a Kormány által meghatározott [2. § (4) bek.] legalacsonyabb mértékén felüli részben értékesítheti.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaságot a hozzá tartozó üzletrészek (részvények) értékesítése során - az (1)-(2) bekezdésben foglalt korlátok között - ugyanazok a jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terheli, mint az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény szerint a Vagyonügynökséget.

(4) A törvény hatálya alá tartozó, százszázalékos állami tulajdonban álló gazdasági társaság a tulajdonában lévő vagyon 50%-át meghaladó megterheléséhez a részvényesi jogok gyakorlójának külön engedélyére van szükség.

Gazdasági társaság alapítása

12. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság gazdasági társaságot alapíthat azzal, hogy a 4. § szerint a Vagyonkezelő Részvénytársaság alaptőkéje részét képező üzletrészeket, illetve részvényeket - a (4) bekezdés szerinti eset kivételével - nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) a létrejövő gazdasági társaság részére nem szolgáltathatja.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság által alapítani kívánt gazdasági társaságban az állami részesedés arányát a Kormány határozza meg.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) nem írhatja alá, illetve nem fogadhatja el, amíg a Kormány az alapítandó gazdasági társaságban fennálló állami részesedés arányáról nem döntött.

(4) Az egységes kutatási, termelési vagy elosztási rendszerben működtethető vagyonnal rendelkező gazdasági társaságok irányítására a Vagyonkezelő Részvénytársaság százszázalékos tulajdonában álló olyan gazdasági társaságot hozhat létre, amely - a Gt. VII. fejezetének 7. címében meghatározottak szerint - más gazdasági társaságban jelentős vagy a Gt. 328. §-át el nem érő többségi részesedéssel rendelkezik.

Vagyonkezelés

13. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság a 4. § szerinti alaptőkéjébe tartozó, valamint az értékesíthető üzletrészek, illetve részvények alapján őt megillető tagsági jogok gyakorlását ellenérték fejében a 12. § szerint létrehozott gazdasági társaságra vagy indokolt esetben nem állami tulajdonú vagyonkezelőre bízhatja (a továbbiakban: kezelésbe adás). E gazdasági társaság vagy vagyonkezelő az így rábízott vagyont a mérlegében nem mutathatja ki.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság és a koncessziós szerződés megkötésére jogosult miniszter megállapodik a koncessziós pályázat kiírása, illetve a koncessziós szerződés megkötése során érvényesítendő szempontokról. A megállapodás alapján a Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó vagyon működtetése, illetve hasznosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-ának b) pontja szerint történik.

(3) Ha a vagyonkezelési szerződés műemlékileg védett ingatlan vagy védett természeti terület hasznosítását érinti, a versenyeztetés, illetve a szerződés megkötése során figyelembe kell venni az ezekre vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit; az azokban foglaltakról á kezelésbe vevőt tájékoztatni kell.

14. § (1) A vagyonkezelő kiválasztása versenyeztetéssel történik. A versenyeztetés nyilvános vagy zártkörű pályázat útján valósulhat meg.

(2) A nyilvános pályázatot két országos napilapban - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább harminc nappal megelőzően - kell meghirdetni.

(3) A pályázat zártkörű pályázatnak minősül, ha a Vagyonkezelő Részvénytársaság - megfelelő határidő kitűzésével - az érdekelteket közvetlenül hívja fel ajánlattételre.

(4) A pályázati kiírás előírhatja, hogy a pályázatot - a pályázó nevének zárt borítékban való kezelésével - titkosan kell lefolytatni.

15. § A nyilvános versenyeztetési eljárásban bármely jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó részt vehet.

16. § A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat célját;

b) a kezelésbe adni kívánt vagyonrész megjelölését és annak értékét;

c) a kezelésbe adásnak az illetékes hatóságok közreműködésével megállapított feltételeit;

d) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét;

e) az elbírálás szempontjait.

17. § (1) A pályázat elbírálása során figyelembe kell venni a pályázó által a munkavállalók foglalkoztatása, jövedelme, illetve szociális ellátása tekintetében vállalt kötelezettségeket, valamint vizsgálni kell a pályázó hitelképességét is.

(2) Egyenértékű feltételek vállalása esetében a pályázók közül előnyben kell részesíteni

a) a vagyonkezelési szerződés megszűnése esetében a korábbi vagyonkezelői, feltéve, hogy a szerződés nem a vagyonkezelőnek felróható okból szűnt meg, vagy

b) az érintett gazdasáp; társaság dolgozói legalább 25%-ának részvételével a vagyonkezelésre alapítandó gazdasági társaságot vagy szövetkezetet, illetve az érintett gazdasági társaság Munkavállalói Résztulajdonosi Programjában résztvevőket.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte, illetve aki a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(4) A Vagyonkezelő Részvénytársaság a pályázat eredményét - a döntés indokolásával együtt -, továbbá a megbízás megtörténtét ugyanabban a két országos napilapban teszi közzé, amelyekben a pályázatot közzétette. Zártkörű pályázat esetiben a pályázat eredményét a pályázóval közvetlenül kell ismertetni.

18. § (1) A vagyonkezelésre irányuló szerződés tartalmát a felek a jogszabályok keretei között, a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat, illetve a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével szabadon állapíthatják meg.

(2) Az állami vagyon kezelésére kötött szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel (pl. zálogjoggal, óvadékkal, készfizető kezességgel) kell biztosítani. A biztosítékok együttesen is alkalmazhatók.

19. § (1) A vagyonkezelő kötelezettségeit a polgári jog általános szabályai szerint köteles teljesíteni, azok felróható megszegéséért kártérítési kötelezettség terheli.

(2) A Vagyonkezelő Részvénytársaság köteles a vagyonkezelő tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni. Ennek során - meghatározott időközönként - részletes írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást kérhet. A Vagyonkezelő Részvénytársaság folyamatosan köteles vizsgálni a vagyonkezelő hitelképességét is.

(3) A vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, illetve, ha az a (2) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenységet akadályozza, a Vagyonkezelő Részvénytársaság azonnali hatályú felmondással élhet.

20. § (1) A vagyonkezelő a Vagyonkezelő Részvénytársaság által fizetett díjat árbevételként, a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült elismert kiadásait pedig költségként számolhatja el.

(2) A vagyonkezelésre irányuló szerződésben kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, ez azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült elismert költségek megtérítését.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság az e törvényben foglalt rendelkezések keretei között a versenyeztetési eljárásra szabályzatot készít, melyben meghatározza a pályázati eljárás részletes szabályait.

Az állami vagyon működtetésének különleges formája

21. § (1) Ha az országos közszolgáltatási feladatot (pl. vízellátás, energiaszolgáltatás, szállítás) százszázalékos vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaság látja el, a társaság e tevékenységével csak akkor hagyhat fel, ha a közszolgáltatási feladat ellátása más módon biztosított. A tevékenység folytatásának megszüntetéséről a Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósága dönt. A Vagyonkezelő Részvénytársaság döntéséhez a tevékenység szerint illetékes miniszter véleményét ki kell kérni.

(2) A Kormány a tevékenység szerint illetékes miniszter javaslatára az országos közszolgáltatási feladatok ellátására százszázalékos vagy többségi állami tulajdonú gazdasági társaságot hoz létre, ha a közszolgáltatás ellátása más módon - költségvetési szerv útján vagy koncessziós szerződés alapján - országosan nem biztosított. Ilyen esetben a gazdasági társaságot a Kormány látja cl a működéséhez szükséges törzstőkével (alaptőkével).

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gazdasági társaság tekintetében az alapítói jogokat - a Kormány döntése szerint - a Vagyonkezelő Részvénytársaság vagy a feladatkör szerint illetékes miniszter gyakorolja. Ha a Kormány a tulajdonosi jogok gyakorlására a tevékenység szerint illetékes minisztert jogosította fel, az e törvényben a Vagyonkezelő Részvénytársaságot megillető jogkört ez a miniszter gyakorolja.

IV. FEJEZET

A Vagyonkezelő Részvénytársaság gazdálkodása

22. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság bevételei

a) a tulajdonában lévő üzletrészek (részvények) után járó részesedés (osztalék);

b) az általa értékesíthető vagyonból származó bevétel;

c) egyéb, az a) és b) pont alá nem eső bevétel.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott bevételek elszámolásánál a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni azzal, hogy a Vagyonkezelő Részvénytársaságot társasági adó fizetési kötelezettség csak a c) pont alá eső bevétel vonatkozásában terheli.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság az adózott nyereségéből elkülönített eredménytartalékot képez. Az elkülönített eredménytartalékba kell helyezni a Vagyonkezelő Részvénytársaság évi adózás utáni nyereségének 10%-át, amíg az el nem éri a Vagyonkezelő Részvénytársaság mindenkori alaptőkéje értékének az alapításkor a Kormány által meghatározott százalékát. Az elkülönített eredménytartalék különösen a Vagyonkezelő Részvénytársasághoz tartozó gazdasági társaságok reorganizációjára, veszteségeinek fedezésére [Gt. 326. § (3) bekezdés], illetve kártérítési igények kielégítésére szolgál.

(4) A Vagyonkezelő Részvénytársaság az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti bevételéből és a (3) bekezdésben meghatározott elkülönített eredménytartalék képzése után fennmaradó adózott nyereségéből az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű osztalékot fizeti be az állami költségvetésbe.

23. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Ha a Vagyonkezelő Részvénytársaság fizetésképtelen, vagy a nyereségének (osztalékának) mértéke lényegesen alacsonyabb a nemzetgazdaságban jellemzően elért nyereség vagy osztalék szintnél, az Állami Számvevőszék köteles ennek okait feltárni, s azokat külön jelentésben összegezni.

24. § (1) Az Országgyűlés a következő évre vonatkozóan a Vagyonpolitikai Irányelvekben (a továbbiakban: Irányelvek) határozza meg az állam vállalkozásokban működő vagyona hasznosításának főbb szempontjait - így a Vagyonkezelő Részvénytársaság osztalékpolitikáját és értékesítésének feltételeit -, kivéve azokat, amelyekről jogszabályban vagy a Vagyonkezelő Részvénytársaság alapító okiratában kell dönteni.

(2) Az Irányelvekre vonatkozó javaslatot a Kormány terjeszti a következő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg az Országgyűlés elé.

(3) Az Országgyűlés az Irányelvekről határozatot hoz.

25. § (1) A Kormány évente - az előző évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésével egyidejűleg - köteles az Országgyűlésnek beszámolni a Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységéről, a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek vagyona hasznosításának módjáról, eredményeiről és az Irányelvek végrehajtásáról.

(2) A beszámolóhoz a Kormány mellékeli a Vagyonkezelő Részvénytársaság által - a számviteli törvény alapján - készített éves beszámolót, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelentését a Vagyonkezelő Részvénytársaság tevékenységéről.

(3) A Vagyonkezelő Részvénytársaság az állam vállalkozói vagyonának változásáról és hasznosításáról félévenként tájékoztatja az Állami Számvevőszéket.

V. FEJEZET

Az állami vállalatok átalakítása gazdasági társasággá

26. § (1) A Vagyonkezelő Részvénytársaság dönt a törvény hatálya alá tartozó állami vállalatok gazdasági társasággá történő átalakításáról.

(2) Az e törvény alapján történő átalakulás külön adókötelezettséget, továbbá - az eljárási illeték kivételével -illetékkötelezettséget nem keletkeztet.

(3) Az átalakult vállalatnak a létrejövő gazdasági társaság általános jogutódja.

Állami vállalatok átalakítása százszázalékos állami tulajdonú gazdasági társasággá

27. § (1) Azok az állami vállalatok, amelyekben - gazdasági társasággá történt átalakulásukat követően - a Vagyonkezelő Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga tartósan és százszázalékosan fennmarad, korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhatnak át, azzal, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendelet hatálybalépésének napjától - átalakításukig - államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatként működnek tovább és az alapító jogokat a Vagyonkezelő Részvénytársaság gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulásához a szükséges intézkedéseket a vállalat igazgatója köteles megtenni. A gazdasági társaság vagyonaként az átalakuló vállalat vagyonát a számviteli törvény 1. számú melléklete szerinti mérlegben kimutatott saját tőke összegében kell figyelembevenni. Ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyv szerint kizárólagosan állami tulajdonban álló vagyontárgyak nem vehetők figyelembe a jogutód gazdasági társaság vagyonának meghatározásakor. E vagyontárgyaknak a gazdasági társaság használatába adásáról a Vagyonkezelő Részvénytársaság rendelkezik.

(3) Az alapító okiratot a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kormányrendelet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell elkészíteni. Az alapító okiratot a Vagyonkezelő Részvénytársaság írja alá.

(4)[4] Az Állami Fejlesztési Intézetre az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Állami Fejlesztési Intézet átalakulása során a számviteli törvény szerinti mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti; az átértékelési különbözettel a vagyonmérlegben kimutatott saját tőkét kell helyesbíteni.

28. § (1) Az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek jogosultja a létrejövő gazdasági társaság, a folyamatban lévő ügyekben pedig az új társaság köteles az átalakulást az engedélyeket kiadó hatóságoknak haladéktalanul bejelenteni. Az engedélyek jogosultjaként az új gazdasági társaságot kell feltüntetni.

(2) Az átalakulás az átalakuló vállalattal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(3) A vállalat a tőketartaléka terhére az átalakulást megelőzően kibocsátott ingyenesen vagy kedvezménnyel adott vagyonjegyeket névértéken visszavásárolhatja, az egyéb vagyonjegyeket - a tulajdonos kérésére - legalább névértéken köteles visszavásárolni.

29. § A föld fekvése szerinti önkormányzat az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld után az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény szabályai szerinti részesedésre akkor válik jogosulttá, ha a Kormány döntése értelmében a gazdasági társaságban a százszázalékos állami tulajdon megszűnik.

Állami vállalatok átalakítása részben állami tulajdonú gazdasági társasággá

30. § (1) Azok az állami vállalatok, amelyekben - gazdasági társasággá történt átalakulásukat követően - a Vagyonkezelő Részvénytársaság tagsági (részvényesi) joga tartósan csak részben marad fenn, az átalakulási tervüket legkésőbb e törvény hatálybalépését kővető hat hónapon belül kötelesek a Vagyonkezelő Részvénytársasághoz benyújtani. Átalakulásukra és e vállalatok vagyonának védelmére - a IV. fejezet 3. címe kivételével - az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Vagyonügynökség jogait a Vagyonkezelő Részvénytársaság gyakorolja.

(2) Ha a vállalat az átalakulási tervét az (1) bekezdésben foglalt határidőben nem nyújtotta be a Vagyonkezelő Részvénytársasághoz, vagy nyilvánvaló, hogy a benyújtott átalakulási terv alapján a gazdasági társasággá való átalakulás nem valósítható meg, a Vagyonkezelő Részvénytársaság a vállalatot e törvény 27. §-a alapján alakítja át gazdasági társasággá. A vállalat is kérheti, hogy az átalakítás során e törvény 27. §-a szerint a Vagyonkezelő Részvénytársaság járjon el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a vagyonértékelésre az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 63. §-át kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. § (1) E törvény hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(2) A Kormány rendeletében a törvény 1-2. §-a alapján meghatározza

a) a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket;

b) e gazdálkodó szervezetekben a Vagyonkezelő Részvénytársaság tartós tulajdonába kerülő üzletrészeknek (részvényeknek) a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéjéhez viszonyított arányát;

c) a kisebbségi tartós állami tulajdon esetében az állami tulajdon legalacsonyabb mértékét.

(3) A Kormány meghatározza továbbá e rendeletében a törvény hatálya alá tartozó vagyont működtető gazdálkodó szervezetek közül az országos közszolgáltató tevékenységet ellátó szervezeteket, valamint, hogy e szervezetek közül melyek azok, amelyek tekintetében az e törvényben szabályozott állami tulajdonosi jogokat - a Kormány által meghatározott időpontig történő gazdasági társasággá átalakítás, valamint a vagyonkezelés, értékesítés, gazdasági társaság alapítása - nem a Vagyonkezelő Részvénytársaság, hanem a tevékenység ellátásáért felelős miniszter gyakorolja a Vagyonkezelő Részvénytársaságra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

(4) A Kormány külön rendeletben határozza meg azokat az állami közfeladatokat ellátó vállalatokat, amelyek helyett, vagy vagyonának egy részéből - a vállalat gazdasági társasággá történő átalakítása során, a Kormány által meghatározott feltételek szerint - e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül költségvetési szervet vagy alapítványt kell létrehozni.

32. § (1)[5] Ahol e törvény valamely szervezet vagy személy egyetértését vagy véleményének kikérését írja elő, és e szervezet vagy személy az álláspontját - ha e törvény eltérő határidőt nem állapít meg - az értesítéstől számított harminc napon belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy egyetért, illetve, hogy nem kíván véleményt nyilvánítani.

(2)[6] Mentes az általános forgalmi adó alól az c törvény rendelkezései alapján teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke