BH+ 2014.11.507 Közbeszerzési eljárás lefolytatására kötött megbízási szerződés nem teljesítéséből, vagy hibás teljesítéséből eredő kártérítési igény esetén a közbeszerzési eljárás szabályai megsértésének megállapításához Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szükséges [2003. évi CXXIX. tv. (Kbt.) 318. §, 327. §, 350. §; 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 35. § (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Ítélőtábla Gf.30151/2013/6., Miskolci Törvényszék G.40211/2012/16., Kúria Gfv.30293/2013/9. (*BH+ 2014.11.507*)

***********

A "Velencei-tó Kapuja" kiemelt turisztikai projekthez kapcsolódó közbeszerzési tanácsadói tevékenység elvégzése céljából a peres felek 2008. március 31-én megbízási szerződést kötöttek egymással. E szerződés 1. pontja szerint a felperes a közbeszerzési eljárása jogszabályszerű elkészítése érdekében közbeszerzési tanácsadással bízta meg az alperest. A felek rögzítették, hogy az alperes tanácsadói tevékenysége magában foglalja a szerződés szerinti közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos tanácsadás keretében szükséges konzultáció biztosítását, az azokon való részvételt, a beszerzéshez kapcsolódó ajánlatkérői igények meghatározását, az eljárások ütemezését, a "Velencei-tó Kapuja" elnevezésű pályázati anyag elkészítéséhez szükséges közbeszerzési tanácsadást és a közbeszerzésekkel kapcsolatos helyszíni konzultációk előkészítését, lebonyolítását.

A "Velencei-tó Kapuja" projekt tervezésével, engedélyezésével és kivitelezésével kapcsolatos közbeszerzési tevékenységeket a szerződés alapján a felperes nevében az alperes végezte. Ennek keretében 2008. április 8-án egyszerű közbeszerzési eljárást, 2008. augusztus 7-én és 2008. december 16-án hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, majd ezekben az eljárásokban ugyanazon nyertes vállalkozással szerződést kötött. E szerződések szerinti vállalkozói díjakat a felperes kifizette.

A perbeli kiemelt turisztikai projekt beruházással kapcsolatban a felperes mint kedvezményezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) mint támogató és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. mint közreműködő szervezet 2008. december 29-én támogatási szerződést kötött. Ez alapján a felperes részére 2009. október 9-én 30 688 994 Ft, 2009. október 26-án 23 506 170 Ft költségvetésből nyújtott támogatás került kifizetésre.

Az NFÜ Regionális Operatív Program Irányító Hatósága 2010 szeptemberében arról értesítette a felperest, hogy a perbeli a közbeszerzési dokumentáció vizsgálata alapján szabálytalansági vizsgálatot rendelt el. 2010. november 16-án fellebbezéssel és felülvizsgálati kérelemmel nem támadható szabálytalansági döntést hozott, amely szerint a felperes jogsértő módon járt el, amikor a tanulmányterv, az engedélyes tervek, a kiviteli tervek beszerzésével összefüggésben, az egybeszámítási szabály szerinti közbeszerzési értékre tekintettel, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerint, nem nyílt eljárást folytatott le. A hatóság tájékoztatta a felperest, hogy döntése értelmében a szabálytalansággal érintett szerződések ellenértéke a támogatás terhére nem számolható el. A felperes ezt követően a közreműködő szervezet felhívására az NFÚ szabálytalansági döntése alapján előírt támogatási pénzösszeget visszafizette, majd ugyanezen összeg megtérítésére szólította fel az alperest, aki ezt nem teljesítette.

A felperes módosított keresetével 58 647 425 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 318. § (1) bekezdése és 339. §-a alapján. Arra hivatkozott, hogy a köztük létrejött megbízási szerződés alapján az alperesnek a legnagyobb gondossággal, a Kbt. és az irányadó egyéb jogszabályok előírásai szerint kellett eljárnia, a szerződéses kötelezettségei közé tartozott a közbeszerzési eljárási fajta kiválasztása is. A szerződéses kötelezettségének megszegése miatt a felperesnek az NFÜ, illetve a közreműködő szerv által visszafizetni elrendelt támogatási összeg erejéig kára keletkezett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A Kbt. 350. §-ára hivatkozott, amely szerint a felperes lényegében a Kbt. megsértésén alapuló polgári jogi igényt kíván érvényesíteni vele szemben. Ennek azonban előfeltétele lett volna a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) jogsértést megállapító határozata.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megítélése szerint a felperes kereseti kérelme a Kbt. megsértésén alapuló polgári jogi igény, amely érvényesítésének feltétele, hogy a jogsértést a KDB a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapítsa. Miután erre az eljárásra nem került sor, a keresetet - a jogellenesség megállapításának hiányában - el kellett utasítani.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt hangsúlyozta: a közbeszerzés közjogi normáit nem érintő polgári jogi igény érvényesítésének nem előfeltétele a KDB eljárása. Abban az esetben viszont, ha az igényt érvényesítő fél a Kbt. előírásainak a megsértésére hivatkozik, akkor polgári jogi igényét csak úgy érvényesítheti eredményesen, ha a jogsértést a KDB megállapította. Amennyiben a döntőbizottság nem talál jogsértést, ezt követően külön polgári perben a jogsértésre ismételt hivatkozás eredménytelen. A másodfokú bíróság szerint a felperes a Ptk. 318. § (1) bekezdésén alapuló kereseti kérelme körében nem tudta igazolni az alperes szerződésszegő és emiatt jogellenes magatartását. Az alperes szerződésszegését a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok megsértésére alapította, amely tárgyában döntést kizárólag a KDB hozhatott volna a Kbt. 350. §-a alapján. Ilyen, a jogellenesség megállapítását tartalmazó határozat hiányában a kártérítési felelősség együttes feltételei közül az egyik egyértelműen hiányzik. Az elsőfokú bíróság ezért a jogszabályi rendelkezések szerint helytállóan utasította el a keresetet.

A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a felperes keresetének helytadó ítélet meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Előadta, a támadott ítélet a Pp. 195. § (7) bekezdését, 3. § (3) bekezdését, 3. § (5) bekezdését, a Ptk. 318. § (1) bekezdését sérti. Arra hivatkozott, hogy a felperes - ellentétben az alperessel - a per során valamennyi bizonyítási kötelezettségének eleget tett. Az eljárt bíróságok ennek ellenére elutasították a keresetét. Utalt arra, hogy keresete nem a Kbt. megsértésén alapuló polgári jogi igény, hanem a megbízási szerződés megszegéséből eredő kártérítési igény volt, tekintettel arra, hogy az alperes nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy a közbeszerzési eljárásokat jogszabályszerűen folytatja le. A felperes szerint az alperes nemcsak a magyar, hanem a vonatkozó uniós jogi szabályok megtartására is kötelezettséget vállalt a szerződés alapján. Állította, a per során közokirattal, az NFÜ döntésével igazolta az alperes magatartásának jogellenességét, azt, hogy a közösségi irányelvek hatálya alá tartozó szerződésekkel összefüggésben a nyilvánosságra vonatkozó eljárási szabályokat megsértette. Azzal érvelt, a közokirat tartalmát az eljárt bíróságok nem vonhatták volna kétségbe. A felperes utalt az Európai Közösségek pénzügyi értékeinek védelméről szóló, a Tanács 2988/95/EK, Euratom rendeletének (a továbbiakban: Euratom rendelet) 1. cikk (2) bekezdésére, és 3. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Állította, a szabálytalanság elkövetésétől számított 4 évig az NFÜ jogosult volt a szabálytalansági eljárás megindítására. A közösségi jog megsértését, a KDB előtti eljárás kezdeményezése nélkül is jogosult volt megállapítani.