281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1)[1] E rendelet hatálya a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások - az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével - felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 1. § (2) bekezdés a)-b), d)-f), h), valamint j)-k) pontjában meghatározott szervezetekre, az adóhatóságra, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, természetes személyekre, továbbá a kedvezményezettekre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában adóhatóság az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a kedvezményezett állandó, ennek hiányában ideiglenes lakóhelye, szokásos tartózkodási helye, illetőleg székhelye, ennek hiányában telephelye szerint illetékes területi szerve.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

1. Alap: Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap és Kohéziós Alap (a továbbiakban: az Alapok) .

2.[2] Átutalás igénylési dokumentáció: az Igazoló Hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat, amely alapján az Európai Bizottság átutalja az európai uniós támogatást.

3.[3] Pénzforgalmi számla: a Magyar Államkincstárban vezetett, az uniós hozzájárulások pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló, a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla és a lebonyolítási számla, továbbá a kedvezményezett által a támogatás fogadására szolgáló elkülönített kincstári vagy pénzügyi intézet által vezetett pénzforgalmi számla és a szállító pénzforgalmi számlája, amelyre szállítói finanszírozás esetén a támogatási összeg kiutalásra kerül.

4. Ellenőrzés tűrési kötelezettség: betekintés és hozzáférés biztosítása a nyilvántartási, adatszolgáltatási és működési rendszerbe, lehetővé téve azt, hogy az arra felhatalmazott, megbízólevéllel ellátott ellenőrök a támogatásra vonatkozó valamennyi információt megszerezhessék, és azok valódiságáról meggyőződhessenek.

5. Ellenőrzési nyomvonal: az Európai Unió által előírt, a Nemzeti Stratégia Referencia Keret operatív programok támogatásai felhasználásának rendszervizsgálati eszköze, a támogatás tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak leírása szövegesen vagy táblázatba foglalva, vagy folyamatábrával szemléltetve, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

6. Forrásgazda: az alapok előirányzatai esetében a tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettségek viselője és jogok gyakorlója.

7.[4] Forráslehívás: azon tevékenységek elnevezése, melyek eredményeképpen a támogatás összege rendelkezésre áll a lebonyolítási pénzforgalmi számlákon annak érdekében, hogy a kedvezményezett kifizetési kérelme és az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok alapján számított támogatási összeg, illetve a támogatási előleg átutalásra kerüljön.

8. Hazai társfinanszírozás: központi költségvetési és elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás.

9.[5] Hitelesítés: a folyamatba épített - dokumentum alapú és helyszíni - ellenőrzések összessége, amelyek célja annak megállapítása, hogy a kedvezményezett a támogatási szerződésben, vagy a támogatási okiratban rögzített vagy a projekt adatlap alapján vállalt kötelezettségeit - a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályokkal összhangban - teljesítette.

10.[6] Hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumban és ütemezéssel az Igazoló Hatóság részére benyújtandó jelentés.

11.[7] Igazolás: az Igazoló Hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége az Európai Bizottság felé, melynek érdekében meggyőződik arról, hogy a költségnyilatkozatok adatai pontosak, megbízható nyilvántartási rendszerekből származnak és ellenőrizhető bizonylatokon alapulnak, továbbá a benne elszámolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő projektek tekintetében merültek fel.

12. Költségigazolás: a hitelesítési és igazolási tevékenységek összefoglaló elnevezése.

13. Közösségi hozzájárulás rendezése: olyan tevékenység, melynek során az Igazoló Hatóság a központi költségvetési forrásból a kedvezményezett, illetve a szállító részére már kifizetett támogatás közösségi hozzájárulási részét átutalja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében lévő megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra.

14.[8] "Négy szem elve": az adott feladatot ellátó személy munkáját egy másik személy felülvizsgálja.

15.[9] Szabálytalanság: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.

16. Szabálytalanság gyanúja: bármilyen adat vagy információ, amely szabálytalanság elkövetésére utal.

17.[10] Tényfeltáró vizsgálat: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett számlák és egyéb, kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok ellenőrzése.

18.[11] Tényfeltáró látogatás: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az Igazoló Hatóság által a támogatások lebonyolításában érintett szervezeteknél végzett, az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzés.

19. Pénzügyi irányítás és kontroll: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 121. §-ában megjelölt tevékenységek együttesen.

20. Biztosíték: e rendelet alkalmazásában a Ptk. 243-276. §-ban foglaltak, továbbá a támogatási szerződést biztosító egyéb kötelezettségek.

21.[12] Szociális célú városrehabilitáció: társadalmi és fizikai értelemben leromlott lakóterületen véghezvitt integrált városrehabilitáció, amely szociális és fizikai típusú beavatkozásokat egyaránt tartalmaz a helyi lakosság életminőségének és életlehetőségeinek javítására.

22.[13] Többségi tulajdon: ha egy tulajdonos közvetlen tulajdoni részesedésének vagy szavazati jogának mértéke több mint ötven százalék.

23.[14] IMS: Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 2006. december 8-i 1828/2006/EK bizottsági rendelet 31. cikkében meghatározott, a szabálytalanságok jelentésére a Bizottság által rendelkezésre bocsátott modul.

(2)[15] Az itt nem szereplő fogalom-meghatározások az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletben, illetve a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben, továbbá az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1083/2006/EK rendelet), illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendeletben, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1828/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: 1828/2006/EK rendelet) foglaltak szerint értelmezendők.

II. Fejezet

AZ IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZEREK FELÁLLÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

("AKKREDITÁCIÓ ")

3. §

(1)[16] Az 1083/2006/EK rendelet 71. cikke szerinti - az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról, valamint az 1083/2006/EK rendelet 58-62. cikknek való megfelelésről szóló - értékelés és jelentés elkészítéséről az Ellenőrzési Hatóság gondoskodik az első átutalás igénylési dokumentáció benyújtása előtt vagy az egyes operatív programok jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés kritériumait az Ellenőrzési Hatóság az államháztartásért felelős miniszter és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség véleményének kikérésével határozza meg.

(3)[17] Az (1) bekezdés szerinti értékelést és jelentést az Ellenőrzési Hatóság 10 napon belül tájékoztatásul megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek.

(4) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az (1) bekezdésben írtak teljesítése érdekében haladéktalanul értesíti az államháztartásért felelős minisztert és az Ellenőrzési Hatóságot az egyes operatív programok Európai Bizottság általi jóváhagyásáról.

(5)[18] Az átutalás igénylési dokumentációk benyújtása érdekében az Ellenőrzési Hatóság 10 napon belül tájékoztatja az Igazoló Hatóságot és az államháztartásért felelős minisztert a jelentésekkel kapcsolatban az Európai Bizottságtól érkező információkérésekről és határidőkről.

III. Fejezet

TERVEZÉS

4. §

(1)[19] Az Alapok támogatásait az Áht. és a végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, az éves költségvetési törvény és az Ámr. 26. §-a szerinti tervezési körirat előírásai szerint a forrásgazdának kell megterveznie.

(2) Az Alapok támogatásaival megvalósuló programokra tervezett európai uniós forrást és a kapcsolódó hazai társfinanszírozást ugyanazon az előirányzaton kell megjeleníteni. Amennyiben a hazai társfinanszírozást bevételként és kiadásként tervezett pénzösszeg is fedezi (pl. átvett pénzeszköz), úgy az Európai Uniótól kapott forrásokat és más bevételként és kiadásként feltüntetett forrásokat külön soron kell megjeleníteni.

(3) Az előirányzatok tervezésénél a következőket kell figyelembe venni:

a) a költségvetési tervezés ütemezésével összhangban a programidőszak kötelezettségvállalási keret-előirányzataira vonatkozó adatait és - az elmúlt év tényleges kifizetéseinek, a várható teljesítés, illetve az operatív program lezárulásáig várható kifizetési ütemére vonatkozó - kifizetési előrejelzését;

b) az Európai Bizottság által elfogadott operatív programokat, illetve a Kormány által elfogadott Akcióterveket;

c) az Európai Bizottságnak a nagyprojektek elfogadásáról hozott határozatait;

d) a végső egyenleg megelőlegezéséből fakadó kiadásokat.

(4) Az Alapok támogatásával megvalósuló program hazai társfinanszírozási kötelezettségeit kiemelten kell kezelni, mely nem jelenthet az érintett fejezet számára a költségvetési tervezés során meghatározott kereteken túli pótlólagos finanszírozási igényt.

(5) Az Európai Bizottsággal való elszámolásokból adódó árfolyam-különbözet elszámolására szolgáló fedezet európai uniós céltartalékként való költségvetési tervezése szintén a forrásgazda feladata a mindenkori tervezési tájékoztató és a költségvetési törvény előírásaival összhangban.

(6) A végső egyenleg átutalásából származó forrást a központi költségvetés fő bevételei fejezetben, bevételként kell megtervezni és elszámolni.

IV. Fejezet

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS RENDJE

Pénzügyi irányítás és kontroll

5. §

(1) A pénzügyi irányítási és kontroll tevékenység tekintetében az Áht., valamint - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - az Ámr. előírásai az irányadók.

(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezetek kötelesek

a) olyan pénzügyi irányítási és kontroll rendszert kialakítani és működtetni, amely biztosítja, hogy a szervezetek tevékenysége szabályszerű és megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek és a megfelelő időben rendelkezésre álljanak,

b) a tervezés, a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, számvitel és a monitoring feladatok megfelelő szabályozásáról a vonatkozó belső szabályzataikban és munkaköri leírásokban gondoskodni, figyelemmel arra, hogy az egyes feladatokat és azok ellenőrzését ugyanaz a személy nem végezheti,

c)[20] a pályáztatás, szerződéskötés és a pénzügyi lebonyolítás folyamataiban és ezen folyamatok adatainak az EMIR-be történő bevitele során biztosítani a négy szem elvének érvényesülését,

d) gondoskodni az ellenőrzési nyomvonal, a szabálytalanságkezelési és a kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról, továbbá a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének belső eljárásrendjének szabályozásáról, valamint az esetleges változások haladéktalan átvezetéséről.

(3)[21] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek kötelesek közreműködő szervezeti tevékenység bevételeit és kiadásait operatív programonként elkülönítő nyilvántartás vezetését biztosítani.

6. §[22]

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezetek olyan irányítási és kontroll-rendszert alakítanak ki, amelyek biztosítják a támogatási szerződés teljesítésének és az igényelt kiadások hitelességének ellenőrzését, valamint biztosítják az alkalmazandó nemzeti és közösségi jogszabályok betartását, különösen a kiadások támogathatósága, a közbeszerzések, az állami támogatás, a környezetvédelem, a tisztességes verseny, az esélyegyenlőség tárgyában és a technikai segítségnyújtás tárgyában.

7. §[23]

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kockázatelemzés alapján legalább évente elvégzi a közreműködő szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését. Az ellenőrzés eredményét tartalmazó dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 10 napon belül megküldi az Igazoló Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.

7/A. §[24]

(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közreműködő szervezetekre átruházott feladatok ellátásának elsőszintű ellenőrzésébe bevonja a Magyar Államkincstárt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott közreműködő szervezetek vonatkozásában, a (2)-(4) bekezdés szerint.

(2)[25] A Magyar Államkincstár utólagosan ellenőrzi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt kedvezményezett benyújtott pályázatának és elszámolásainak közreműködő szervezet által történő feldolgozását, különösen az alábbi feltételek teljesülését:

a) a közreműködő szervezet a vonatkozó jogszabályokban, a működési kézikönyvben és módszertani útmutatókban meghatározott ellenőrzési tevékenységet elvégezte,

b) a megfelelő szintű jóváhagyások megtörténtek és azok dokumentáltak.

(3) A Magyar Államkincstár utólagosan, mintavételezés alapján ellenőrzi a tranzakciók közreműködő szervezet által az EMIR-ben történő rögzítésének szabályosságát és teljes körűségét.

(4)[26] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felkérésére a Magyar Államkincstár a közreműködő szervezetek által készített kifizetési előrejelzéseket az EMIR-ben szereplő adatok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által rendelkezésre bocsátott útmutató alapján ellenőrizheti.

(5)[27] A Magyar Államkincstár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott közreműködő szervezetekkel közösen, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott projekteknél önállóan is, elsőszintű helyszíni ellenőrzéseket végez. A Magyar Államkincstár által végzett elsőszintű helyszíni ellenőrzések a hitelesítés részét képezik, az ezekkel kapcsolatos információkat be kell építeni az Igazoló Hatóság részére benyújtandó hitelesítési jelentésekbe.

(6)[28] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott feladatok részleteit a Magyar Államkincstárral külön együttműködési megállapodásban szabályozza, továbbá biztosítja ezen együttműködési megállapodás, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek közötti megállapodások közötti összhangot, illetve összehangolja az Ügynökség 7. §-ban meghatározott, közreműködő szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzéseit.

8. §

(1)[29] A közreműködő szervezet és az irányító hatóság vezetője e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles nyilatkozni az általa működtetett irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről.

(2)[30] Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnél év közben változás történik a szervezet vezetője személyében (továbbá ha a szervezet átalakul vagy megszűnik), a távozó vezető (átalakuló vagy megszűnő szervezet vezetője) köteles a nyilatkozatot az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek (jogutódnak) átadni, aki köteles azt a saját nyilatkozatához mellékelni.

(3)[31] A közreműködő szervezet vezetője a tárgyévre vonatkozó nyilatkozatot a következő év február 28-ig megküldi az irányító hatóság vezetőjének. Az irányító hatóság vezetője a közreműködő szervezet nyilatkozatát és a saját működésére vonatkozó nyilatkozatot, a tárgyévet követő év május 31-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére.

(4)[32]

Az uniós hozzájárulások fogadására és kifizetésére szolgáló kincstári pénzforgalmi számlák[33]

9. §

(1)[34] Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, időközi kifizetések és végsőegyenleg-kifizetés fogadására az Igazoló Hatóság operatív programonként, finanszírozó alapok szerinti bontásban forint pénzforgalmi számlákat nyit a Magyar Államkincstárban.

(2)[35] Az operatív programonként, finanszírozó alaponként nyitott forint pénzforgalmi számlák felett az Igazoló Hatóság rendelkezik.

(3) A bankszámlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(4)[36] A pénzforgalmi számlák vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetésből történik a Pénzügyminisztérium fejezet terhére.

(5)[37] A pénzforgalmi számlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.

10. §

(1) Az operatív program központi költségvetési forrását a forrásgazda biztosítja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a Magyar Államkincstárban megnyitott fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákon keresztül.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlák felett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezik, de átadhatja a rendelkezés jogát olyan közreműködő szervezetnek, amely államháztartási szervezet.

(3)[38] A pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(4)[39] A pénzforgalmi számlák vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetésből történik a Pénzügyminisztérium fejezet terhére.

(5)[40] A pénzforgalmi számlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.

(6) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a Magyar Államkincstárnak.

11. §

(1)[41] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gondoskodik forint lebonyolítási pénzforgalmi számlák főszabályként prioritá-sonkénti megnyitásáról a Magyar Államkincstárban. A főszabálytól eltérni kizárólag abban az esetben lehet, amennyiben az adott prioritás pénzügyi lebonyolítását több közreműködő szervezetre ruházta át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

(2)[42] Kizárólag a lebonyolítási forint pénzforgalmi számlák használható a kedvezményezett támogatásra jogosult költségeinek megtérítésére, a szállítók részére történő kifizetés lebonyolítására, a kedvezményezett részére folyósítandó előleg kifizetésére, illetve a kedvezményezett által bármilyen jogcímen történő visszafizetésre. Ezen lebonyolítási forint pénzforgalmi számla fölött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendelkezési jogot biztosíthat a közreműködő szervezetek részére.

(3)[43] A kedvezményezett nem utalhatja a lebonyolítási pénzforgalmi számlára az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) és a saját erő összegét, azt a szállító részére közvetlenül kell átutalnia.

(4)[44] A pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jogosultságot két bejelentett személy együttes aláírásával lehet gyakorolni.

(5)[45] A pénzforgalmi számlák vezetésével kapcsolatos bárminemű költség elszámolása közvetlenül a központi költségvetés terhére történik a Pénzügyminisztérium fejezet terhére.

(6)[46] A pénzforgalmi számláknak év végével nem maradhat egyenlege, ezért a pénzforgalmi számla fölött rendelkezőknek legkésőbb a december havi utolsó előtti banki munkanapon gondoskodniuk kell az egyenlegnek a vonatkozó előirányzat-felhasználási keretszámlára történő visszavezetéséről.

(7)[47] A pénzforgalmi számlákról indított átutalásokhoz az átutalási megbízást minden esetben az EMIR-ben kell kiállítani.

(8) Az EMIR-ben kiállított átutalási megbízásokat elektronikus formában kell pénzügyi teljesítésre átadni a Magyar Államkincstárnak

12. §[48]

A Magyar Államkincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a pénzforgalmi számla felett rendelkezőknek az EMIR-ben a kézhezvételt követő 2 munkanapon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő 2 munkanapon belül jóváhagyni.

Elszámolás az Európai Bizottsággal, átutalás igénylés

13. §

(1) Az Igazoló Hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2)[49] A forintban és egyéb pénznemben felmerült költségek forintban nyilvántartott és teljesült kifizetéseit az Európai Bizottsággal történő elszámolások alkalmával az Európai Bizottság által elektronikusan közzétett azon árfolyamon kell átszámítani euróra, amely a közösségi hozzájárulás rendezésének az Igazoló Hatóság általi jóváhagyásának napján volt érvényes.

14. §[50]

Az Európai Bizottság kötelezettségvállalásának meghatározott százalékát előfinanszírozás formájában utalja át a finanszírozó alapok szerint, operatív progra-monkénti bontásban. Adott programozási időszak alatt az Igazoló Hatóság ezen összeget használja fel a támogatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó közösségi hozzájárulás utólagos megtérítésére. Amennyiben az előfinanszírozás első részletének Bizottság általi átutalásától számított 24 hónapon belül nem érkezik az Európai Bizottsághoz elfogadható időközi átutalási igénylési dokumentáció, az Európai Bizottság rendelkezhet az előfinanszírozás összegének teljes egészében történő visszafizetéséről.

15. §[51]

Az Európai Bizottság részére benyújtott időközi átutalási igénylés dokumentációk és végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációk csak olyan költségeket tartalmazhatnak, amelyeket kifizettek, az EMIR-ben rögzítettek, valamint számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylatok támasztanak alá, és amelyek a támogatott projektekre vonatkozóan elszámolható költségnek minősülnek.

16. §[52]

Az Igazoló Hatóság a központi költségvetési és közösségi hozzájárulások, valamint a kedvezményezett saját forrásainak felhasználása alapján finanszírozó alapok szerint, és prioritásonkénti bontásban az EMIR-ben összeállítja az időközi átutalási igénylés dokumentációt majd megküldi az Európai Bizottság részére.

17. §

(1) Végső elszámoláskor az Igazoló Hatóság az EMIR-ben összeállítja a költségnyilatkozatot az operatív program közösségi támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 2 hónapon belül.

(2) Az Igazoló Hatóság a végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációját - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel folytatott egyeztetéseket követően - továbbítja az Ellenőrzési Hatósághoz az operatív program közösségi támogatásra való jogosultságáról hozott európai bizottsági döntésben meghatározott kifizetési határidőt követő 3 hónapon belül.

Forráslehívás

18. §

(1)[53] Az előirányzat felhasználási keretszámla felett rendelkező szervezet biztosítja a támogatás összegének rendelkezésre állását a lebonyolítási forint pénzforgalmi számlákon, annak érdekében, hogy a kedvezményezett jóváhagyott kifizetési igénylése alapján a támogatás (közösségi hozzájárulás és központi költségvetési finanszírozás) összege, illetve a folyósítandó előleg átutalásra kerüljön.

(2)[54] A támogatás terhére elszámolható költségeket, és ezek alapján a kiutalandó támogatás összegét minden esetben forintban kell megállapítani. A forinttól eltérő pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén az azon szereplő összeget és az arra jutó támogatás összegét a bizonylaton megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani. Az MNB által nem jegyzett pénznemben kiállított számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat esetén a kapcsolódó támogatási összeget a megjelölt fizikai teljesítés időpontjában érvényes Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Az EMIR biztosítja ezen összegek forintra történő átszámítását a fizikai teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB középárfolyamon. Az átszámított forintértékből a támogatási szerződésben meghatározott támogatási aránnyal számított támogatási összeget kell kiutalni a kedvezményezett vagy szállító részére.

(3)[55] Minden egyes forráslehívási folyamat során a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet összeállítja az EMIR-ben a forráslehívási dokumentációt, amely a rendszerbe korábban bevitt, még le nem hívott támogatásra jogosult számlák vagy egyéb az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok adatainak összesítését jelenti. A forráslehívási dokumentáció elkészültéről a közreműködő szervezet haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Az elektronikusan összeállított forráslehívási dokumentációt a közreműködő szervezet kinyomtatja és aláírja. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közreműködő szervezet elektronikus értesítése és elektronikus dokumentációja vagy a benyújtott, nyomtatott dokumentáció alapján jóváhagyja a forráslehívást. Amennyiben a jóváhagyás a közreműködő szervezet elektronikus értesítése, elektronikus dokumentációja alapján történik, a forráslehívási dokumentációt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jóváhagyását követően ki kell nyomtatni, aláírással kell igazolni.

(4) A forráslehívási dokumentáció benyújtását követő 5 munkanapon belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet intézkedik a jóváhagyott támogatási összeg előirányzat-felhasználási keretszámláról az adott prioritás forint lebonyolítási számlára történő utalásáról.

(5) A forráslehívás jóváhagyása után a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról csak akkor lehet átutalást kezdeményezni, amennyiben a megelőző munkafázisok megtörténtek, továbbá az adatok EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.

(6)[56] A forráslehívás jóváhagyott, aláírt bizonylatának egy példányát az azt jóváhagyó szervezet a Magyar Államkincstárnak a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül köteles megküldeni.

Támogatás kifizetése

19. §

(1)[57] A jóváhagyott támogatási összeg kifizetését a támogatás teljes összegének forint lebonyolítási pénzforgalmi számlán történt jóváírásáról szóló pénzforgalmi számlakivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kell elindítani.

(2) A lebonyolítási számláról átutalást csak abban az esetben lehet kezdeményezni, amennyiben a megelőző munkafázisok megtörténtek, továbbá az adatok EMIR-ben rögzítésre és jóváhagyásra kerültek.

(3)[58] A kedvezményezett vagy a szállító részére központi költségvetési forrásból csak olyan átutalás kezdeményezhető, melyhez kapcsolódó közösségi hozzájárulás rendezését az Igazoló Hatóság - az uniós forrásnak a vonatkozó operatív program forint pénzforgalmi számláin történő rendelkezésre állása esetén - még a folyósítás évében az e jogszabályban meghatározott határidők figyelembevételével teljesíteni tud.

(4)[59] A támogatások folyósítására a kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylés alapján az alábbi finanszírozási módokon kerülhet sor:

a)[60] a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett, vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára (utófinanszírozás),

b)[61] a kedvezményezettet vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevőt terhelő számlák támogatási összegének megtérítése, a számla támogatáson felüli összege kifizetésének igazolása mellett, közvetlenül a szállító vagy az engedményes pénzforgalmi számlájára (szállítói finanszírozás).

(4a)[62] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység esetén szállítói finanszírozáskor a fedezetkezelői számlára történő utalás a szállító vagy az engedményese pénzforgalmi számlájára történő utalásnak minősül.

(5)[63] A támogatás folyósítására sor kerülhet a kedvezményezett részére fizetett támogatási előleg formájában, az Ámr.-ben nevesített mértékben. Az egy projekten belüli projektelemekre a (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt finanszírozási módok alkalmazhatók, de előleg csak azon projektelemekre vehető igénybe, ahol utófinanszírozást választott a kedvezményezett. A szállítói finanszírozású projektelemekre előleg akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult államháztartási szerv és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek. Az előleggel történő elszámolás részleteit az egységes működési kézikönyvben, a pályázati felhívásban és a támogatási szerződésben rögzíteni kell.

(6)[64] Utófinanszírozású időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, és legalább a 100 ezer forintot. 1 milliárd forintot meghaladó támogatás esetén időközi kifizetési igénylés akkor nyújtható be, ha az igényelt támogatás meghaladja a támogatási szerződésben meghatározott minimális kifizetési igénylési összeget, de legalább a megítélt támogatás 2%-át. 10 milliárd forintot meghaladó támogatás esetén az egy időközi kifizetési igénylésben igényelhető támogatás összegéről, illetve az időközi kifizetési kérelem benyújtásának gyakoriságáról a támogatási szerződés rendelkezik.

(7)[65] A (6) bekezdés előírásai nem vonatkoznak a kizárólag szállítói finanszírozást tartalmazó időközi kifizetési igénylésre, továbbá a szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylésre.

(8)[66] A szállítói finanszírozású, valamint vegyes kifizetési igénylésekre vonatkozóan a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés tartalmazza a kifizetési igénylés benyújtásának ütemezésével kapcsolatos előírásokat.

(9)[67] A kifizetési igényléshez a kedvezményezettnek mellékelnie kell az eredeti számlák általa hitelesített másolatát, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott formátumú összesítőjét, a számlák - a szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén a számla támogatáson felüli összege - kifizetését igazoló dokumentumok általa hitelesített másolatát vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumot. A hitelesítés módját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozza meg az egységes működési kézikönyvben.

(10)[68] A pályázati felhívás eltérő rendelkezése hiányában a (9) bekezdésben meghatározott hitelesített másolatokat nem kell benyújtani, ha a vonatkozó számla, vagy egyéb, az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentum alapján igényelhető támogatás összege a legalább 25 millió forint támogatással megvalósuló projektek esetében nem haladja meg az 500 000 forintot, valamint a 25 millió forintnál kevesebb támogatással megvalósuló projektek esetében a 100 000 forintot, vagy a támogatás kifizetése átalány alapján történik. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel.

(11)[69] A pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés tartalmazza az engedményezés bejelentésének szabályait. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet köteles az engedményezések naprakész nyilvántartását biztosítani.

(12)[70] Olyan projekt esetében, amely korábban nem uniós finanszírozású projektként részesült központi költségvetési támogatásban és utólag, egyedi döntés alapján a projekt uniós támogatásban részesül, a költségvetés által korábban finanszírozott számlákat a kedvezményezettnek olyan önálló kifizetési igénylés keretében kell benyújtania elszámolásra, amely kizárólag költségvetési előfinanszírozással érintett számlákat tartalmaz. Az ilyen típusú elszámolásokban jóváhagyott és kiutalhatóként megjelölt összeg nem kerül a kedvezményezett számlájára kiutalásra, hanem az elszámolások e rendeletben előírt hitelesítését, az egységes működési kézikönyvben szabályozott rögzítését, ellenőrzését és jóváhagyását, valamint a forráslehívás és az átutalási megbízás kiállítását követően technikai átforgatásra kerül sor, amelynek eljárásrendjét az egységes működési kézikönyv tartalmazza.

20. §

(1)[71] A kedvezményezett az eredeti számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton (a továbbiakban: számla) köteles feltüntetni a projekt regisztrációs számát, és hogy a számla "támogatás elszámolására benyújtásra került". A kedvezményezett által hitelesített számlamásolatnak ezen információkat már tartalmaznia kell.

(2)[72] A 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát.

(3)[73]

(4)[74] Amennyiben a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a beérkezéstől számított 30 - szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén 15 - naptári napon belül legfeljebb 30 naptári napos határidő kitűzésével, az adott igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével, hiánypótlásra, illetve a hibajavítására kell felhívni a kedvezményezettet. Amennyiben a hiány pótlására és a hibajavítására a határidő leteltétől számított 8 naptári napon belül nem kerül sor, ez a kifizetési igénylés érintett részének elutasítását eredményezi, ez esetben további hiánypótlásnak nincs helye.

(5)[75] Amennyiben a megvalósítás nyomon követése, illetve folyamatba épített ellenőrzése során nem merült fel olyan probléma, amely miatt a támogatás kifizetését fel kellene függeszteni, a közreműködő szervezet a támogatást a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 60 naptári napon belül, közvetlenül a szállító részére történő kifizetés esetén 30 naptári napon belül kifizeti. A szállítói és utólagos megtérítésű finanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetében is teljesíteni kell a szállító részére 30 naptári napon belül történő kifizetést. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység esetén szállítói finanszírozáskor a kifizetés a fedezetkezelői számlára történő utalással teljesíthető.

(6)[76] A kedvezményezett által a hiánypótlásra igénybe vett időtartam, az előre nem tervezett (ellenőrzési tervben nem szerepelő), előre nem látható okok miatt lefolytatott rendkívüli helyszíni szemle, a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések, valamint az év végi zárási és év eleji számlanyitási folyamatok időtartama az (5) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számítanak bele.

(7)[77] Amennyiben a lebonyolító szervezet az (5) bekezdésben meghatározott kifizetési határidőt a szervezetnek felróható okból elmulasztja, úgy késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett kifizetési igénylésre jutó késedelmi kamat összege meghaladja a 10 000 forintot. A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett számla támogatás tartalma. Szállítói finanszírozás, illetve engedményezés esetén a lebonyolító szervezet a szállító, illetve az engedményes számára fizet késedelmi kamatot. Nem kell késedelmi kamatot fizetni a központi költségvetési szerv részére. A késedelmi kamat kifizetését pénzügyi és számviteli szempontból a támogatásoktól elkülönítetten kell kezelni.

21. §

(1)[78] A projekt költségnövekményét - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a kedvezményezett finanszírozza. Nagyprojekt esetében a költségnövekmény finanszírozása a (2)-(5) bekezdés szerint történik.

(2) Amennyiben a nagyprojekt költsége a kedvezményezett által nem befolyásolható körülmény miatt növekedett meg, a kedvezményezett kérelmezheti a támogatási szerződés módosítását, részletesen bemutatva és számszerűsítve a költségnövekmény egyes okait.

(3) A nagyprojekt műszaki tartalmának a kedvezményezett által történő változtatására, és a tervezettnél lassabb megvalósulásra visszavezethető költségnövekményt a kedvezményezett finanszírozza.

(4) A kedvezményezett által biztosított saját forrás aránya a nagyprojekt támogatásának növelése esetén sem csökkenhet.

(5) A nagyprojekt támogatásának növeléséről a Kormány jogosult dönteni.

Közösségi hozzájárulás rendezése

22. §[79]

(1)[80] Miután a jogosult támogatás teljes összege kiutalásra került a kedvezményezett, a szállító vagy az engedményes részére, az Igazoló Hatóság az EMIR finanszírozási modul adatai alapján utólagosan elszámolja a közösségi hozzájárulásnak a központi költségvetés által előfinanszírozott összegét, és - amennyiben a rendelkezésre álló uniós források lehetővé teszik - ezen elszámolás jóváhagyását követő 3 munkanapon belül átutalja a vonatkozó operatív program forint pénzforgalmi számlájáról főszabályként a vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára.

(2) Az Igazoló Hatóság nem számolhatja el azon támogatási összeg közösségi hozzájárulás részét, amely olyan költséget tartalmaz, amelyre vonatkozóan szabálytalansági vizsgálat van folyamatban vagy amelyre vonatkozóan a szabálytalanság ténye megállapítást nyert.

V. Fejezet

A SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁS, VALAMINT AZ ADATSZOLGÁLTATÁS RENDJE

23. §[81]

(1)[82] Az államháztartásért felelős miniszter felé történő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését az e rendelet szerinti elkülönített, eredményszemléletű kettős könyvviteli nyilvántartásokkal kell biztosítani, amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) foglalt számviteli alapelvek figyelembevételével kell vezetni.

(2)[83] Az (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartást az európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődően, a saját tevékenységére vonatkozóan az Igazoló Hatóság vezeti valamennyi operatív program tekintetében teljes körűen. Az irányító hatóságok és közreműködő szervezetek európai uniós támogatások lebonyolításával kapcsolatos feladataihoz kötődő (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartási kötelezettséget a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által átruházott feladatként a Magyar Államkincstár teljesíti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végső felelősségének megtartása mellett, valamennyi operatív program tekintetében teljes körűen, amelyet külön együttműködési megállapodás szabályoz.

(3)[84] A (2) bekezdés szerinti elkülönített számviteli nyilvántartás részletes szabályait az egységes számviteli szabályzat tartalmazza, melyet az államháztartásért felelős miniszter normatív utasításban ad ki. Az egységes számviteli szabályzat teljes körűen tartalmazza a számlarend és számlatükör számlacsoport szintű felépítését, az éves beszámolóra és részbeszámolókra vonatkozó tartalmi és formai követelményeket.

(4) A számviteli nyilvántartás vezetéséhez az Igazoló Hatóság és a Magyar Államkincstár az EMIR-t köteles alkalmazni.

(5) Az EMIR-ben mind a követeléseket és azok pénzügyi teljesítését, mind a kötelezettségeket és azok pénzügyi teljesítését partnerenként és azon belül tételenként kell kimutatni.

(6)[85] Az Igazoló Hatóság és a Magyar Államkincstár a (3) bekezdésben meghatározott egységes számviteli szabályzatnak megfelelő számlarendet és számlatükröt köteles alkalmazni.

24. §[86]

(1) A 23. § (1) bekezdés szerinti számviteli nyilvántartás alapján, a számviteli törvény előírásai szerint irányító hatósági, közreműködő szervezeti szintű részbeszámolót kell készíteni a Magyar Államkincstárnak, Igazoló Hatóság szintű részbeszámolót, valamint összevont beszámolót az Igazoló Hatóságnak.

(2) Az éves zárások végrehajtása előtt a Magyar Államkincstárnak a 2. számú melléklet szerinti Nyilatkozatot kell kiállítania és a tárgyévet követő év február 28-ig megküldenie az Igazoló Hatóság részére. Az éves zárást az Igazoló Hatóság csak akkor hajthatja végre, ha a Nyilatkozat beérkezett.

25. §[87]

(1) A számviteli nyilvántartásokat forintban kell vezetni.

(2) Az Igazoló Hatóság és a Magyar Államkincstár a 23. § (3) bekezdésben meghatározott szabályozás szerint köteles a saját számviteli kézikönyvét a hozzá kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalakkal elkészíteni, melynek részei:

a) számviteli folyamatok eljárási rendje,

b) számviteli politika, a 23. § (6) bekezdése szerinti számlatükör, számlarend,

c) bizonylati album.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek biztosítania kell, hogy - a banki kivonatok kivételével - a számviteli bizonylatok rendelkezésre álljanak a számviteli feladatokat ellátó Magyar Államkincstárnál. A számviteli bizonylatok felsorolását a 23. § (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(4) A számviteli nyilvántartások vezetésének irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki megfelel a számviteli törvény 151. §-ában foglalt, képesítésre és gyakorlatra vonatkozó követelményeknek.

26. §

(1)[88] A 23. §-ban foglalt elkülönített számviteli nyilvántartásnak biztosítania kell, hogy az Európai Bizottság részére küldendő évközi adatszolgáltatások, pénzügyi zárások számviteli nyilvántartásból, beszámolóból nyerhető adatai, valamint az éves pénzügyi jelentések elkészítéséhez szükséges számviteli adatok megfelelő részletességgel rendelkezésre álljanak. E követelmény teljesítéséért az Igazoló Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Magyar Államkincstár vezetői felelősek az ellenőrzési nyomvonalban meghatározottak szerint.

(2) Az Igazoló Hatóság elkülönített számviteli nyilvántartásainak vezetése során gondoskodik arról, hogy az alábbi információk naprakészen rendelkezésre álljanak:

a) az Európai Bizottságtól beérkezett támogatások összege alapok szerint, operatív programonként,

b) a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra továbbutalt közösségi hozzájárulás megtérítés címén kifizetett összegek, alaponként, operatív programonként és prioritásonként,

c)[89] az Igazoló Hatóság pénzforgalmi számláinak tételes forgalma,

d) az Igazoló Hatóság által igazolt, az Európai Bizottságtól igényelt, de az Európai Bizottság által még ki nem fizetett összegek, illetve a szabálytalanságok miatt visszajáró összegek, mint követelések,

e) az Európai Bizottság felé fennálló visszafizetési kötelezettségek, illetve az Igazoló Hatóság által jóváhagyott, de még ki nem fizetett közösségi hozzájárulás rendezése miatti kötelezettségek összege.

f)[90] az előleg és előleg elszámolás címén a közösségi hozzájárulás rendezése bizonylatban szerepeltetett összegek, mint követelések operatív programonként, valamint az előleg elszámolás miatti követelések prioritásonként.

27. §[91]

Az elkülönített számviteli nyilvántartások vezetése során a Magyar Államkincstár az alábbi információk biztosításáért felelős:

a)[92] a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról a lebonyolítási pénzforgalmi számlákra utalt központi költségvetési finanszírozás és a közösségi hozzájárulást előfinanszírozó összegek, alaponként, operatív programonként és prioritásonként,

b)[93] a kedvezményezettek, a szállítók vagy az engedményesek részére a lebonyolítási pénzforgalmi számláról kifizetett közösségi hozzájárulás és központi költségvetési finanszírozás összege prioritásonként, azon belül partnerek szerinti részletezettséggel,

c)[94] az adott operatív programhoz tartozó prioritáson-kénti lebonyolítási pénzforgalmi számlák forgalma.

d) előleg címén a kedvezményezettek részére kifizetett összegek, a kedvezményezettektől visszajáró támogatások, valamint egyéb címen behajtandó összegek, mint követelések,

e) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által jóváhagyott, engedélyezett, de a kedvezményezettek, illetve szállítók számára még ki nem fizetett összegek, valamint a kedvezményezettektől behajtott, de a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára még vissza nem utalt összegek, mint kötelezettségek, prioritásonként, azon belül partnerek szerinti részletezettséggel.

VI. Fejezet

KÖLTSÉGIGAZOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE

Igazolás

28. §

(1)[95] Az Igazoló Hatóság felelősségi körébe tartozik a kedvezményezetteknél felmerült költségek alapján az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat, valamint a költségigazoló nyilatkozat kiállítása és benyújtása az Európai Bizottság részére.

(2) Az Igazoló Hatóság jogosult a költségigazoló nyilatkozat alátámasztásához kapcsolódó, kiegészítő információ kérésére, melyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a közreműködő szervezet köteles haladéktalanul az Igazoló Hatóság rendelkezésére bocsátani.

(3)[96] Az Igazoló Hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében tényfeltáró vizsgálatot végezhet vagy tényfeltáró látogatást tehet a lebonyolításban érintett szervezeteknél.

(4)[97] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezet hozzáférést biztosít az Igazoló Hatóság által írásban felhatalmazott személyek részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és a közreműködő szervezetnél elektronikus és papír formában rendelkezésre álló, igazoláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz és adatokhoz. Az Igazoló Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és a közreműködő szervezeteknél kezdeményezett látogatásairól minden esetben előzetesen tájékoztatja az érintett szervezetet.

29. §[98]

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatásul továbbítja az Igazoló Hatóság részére

a) a jóváhagyott működési kézikönyvet annak mellékleteivel és az ellenőrzési nyomvonallal együtt, beleértve a közreműködő szervezetek eljárásrendjeit,

b) az Európai Bizottság irányítási és ellenőrzési eljárásokkal, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.

Hitelesítés

30. §

(1)[99]

(2)[100] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség köteles a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenőrzése, a monitoring és - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelő - folyamatba épített ellenőrzés teljes folyamatára részletes eljárásrendet kidolgozni, és előírni annak alkalmazását valamennyi hitelesítést végző szervezet számára.

31. §

(1)[101] A folyamatba épített ellenőrzés részeként - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelően - valamennyi, hitelesítést végző szervezetnek gondoskodnia kell a kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetési igénylések dokumentum alapú, formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról.

(2)[102] A pénzügyi lebonyolítás során a dokumentum alapú ellenőrzés a kifizetési igénylés és az egységes működési kézikönyvben meghatározott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok ellenőrzéséből áll.

(3)[103] A bekért bizonylatoktól függően a dokumentum alapú ellenőrzések keretében a következőket kell ellenőrizni:

a) a projektek támogatási szerződéseknek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,

b) a benyújtott számla, vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségeken alapul, az operatív program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült fel és megfelel a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

c) a beadott bizonylatok, dokumentumok alapján megállapítható, hogy az állami támogatás, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés követelményeit betartották,

d) közvetlenül a szállító részére történő kifizetés esetén a kedvezményezett vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő kifizette-e a számla összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetében a számla összegét,

e) a teljesítés igazolását,

f) a köztartozás-mentességet az EMIR-en keresztül,

g) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,

h) valamint azt, hogy a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a közbeszerzésre vonatkozó közösségi és nemzeti előírásokkal.

i)[104] mely költségvetési fejezet biztosította a kifizetett költségek forrását, amennyiben a projekt fedezete kizárólag központi költségvetési forrásból került megelőlegezésre.

(4)[105] Amennyiben a kedvezményezett központi költségvetési szerv, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség eltekinthet az (1) bekezdésben előírt dokumentum alapú ellenőrzés teljes körű lefolytatásától, ha a kedvezményezett utalványozási szabályzata valamennyi kifizetés esetében tartalmazza a tárgyi és időbeli elszámolhatósági szabályok, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott megfelelőség ellenőrzését. A kedvezményezettnek biztosítania kell a kifizetés előtti ellenőrzés funkcionális függetlenségét.

32. §[106]

(1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek vagy a közreműködő szervezetnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelően - gondoskodnia kell a kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek helyszíni ellenőrzéséről.

(2) A 10 és 25 millió forint közötti támogatással megvalósuló projektek esetében a közreműködő szervezet a projektek - kockázatelemzés alapján kiválasztott - legalább 25%-át a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

(3) Amennyiben a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a 25 millió forintot, a közreműködő szervezet a projektet legalább egyszer - amennyiben kockázatelemzés korábban nem indokolja - a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

(4) Amennyiben a projekthez nyújtott támogatás meghaladja a 250 millió forintot, a közreműködő szervezet a projektet évente legalább egyszer, és a projekt befejezését megelőzően a helyszínen ellenőrzi.

(5) A helyszíni ellenőrzések során ellenőrizni kell különösen:

a) a projektek támogatási szerződéseknek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,

b) az előrehaladási jelentések és a projekt tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,

c) a kifizetési kérelemhez benyújtott alátámasztó bizonylatok és dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre áll, megegyezik a kifizetési kérelemhez benyújtott hiteles másolattal vagy, amennyiben a kifizetési kérelemhez nem kellett benyújtani a hiteles másolatokat, az eredeti példányok alátámasztják a kifizetési kérelemben foglaltakat,

d) a kedvezményezett által benyújtott nyilatkozat összhangát az azt megalapozó bizonylatokkal,

e) a termékek/szolgáltatások teljesítésének a támogatási szerződéssel való összhangját,

f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó közösségi szabályok betartását,

g)[107] a közbeszerzésekre vonatkozóan a dokumentumok alapján nem ellenőrizhető szabályok betartását, így különösen a benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát, a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályokat,

h) az állami támogatás, a környezetvédelem, az esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés követelményeinek betartását.

i)[108] a projekt szintű elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

(6) A helyszíni ellenőrzések keretében a kifizetési igénylésben szereplő költségek elszámolhatóságának megállapításához ellenőrizni kell a számlákat, ezek között a korábbi számlaösszesítő(k)ben feltüntetett, de másolatban be nem nyújtott számlákat is, a számlákhoz kapcsolódó szerződéseket, és az azokhoz a kapcsolódó teljesítésigazolásokat, valamint a számlák mellé be nem nyújtott kifizetést igazoló egyéb dokumentumokat.

(7) A folyamatba épített ellenőrzéseket megfelelően dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzések eredményeit, valamint szabálytalanságok és hibák feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

(8)[109] A Magyar Államkincstár, az irányító hatóság vagy az irányító hatóság által megbízott szerv az általa végzett helyszíni ellenőrzésekről készített jegyzőkönyvet a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküldi az Igazoló Hatóság részére.

32/A. §[110]

(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gondoskodik a projekt értékelésnek és bírálatnak a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában részt vevőktől független ellenőrzéséről. Az ellenőrzés a projektkiválasztás szempontjainak való megfelelés vizsgálatára terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést évente legalább egy alkalommal, a normatív támogatások kivételével az egyes operatív programokból finanszírozott, támogatásban részesített projektek legalább 5%-ánál kell elvégezni.

33. §

(1)[111] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint irányító hatóság vagy az általa átruházott hatáskörben eljáró közreműködő szervezet a tárgyhónapot követő minden hónap 10. napjáig az Igazoló Hatóság által meghatározott formátumú és tartalmú hitelesítési jelentést állít ki. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közreműködő szervezet által összeállított hitelesítési jelentést szükség esetén kiegészítheti. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a hitelesítési jelentéseket a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megküldi az Igazoló Hatóság részére.

(2)[112] A hitelesítési jelentések beküldésének elmulasztása vagy hiányos tartalommal történő beküldése, továbbá a hitelesítési jelentések tartalma alapján irányítási és ellenőrzési rendszerre vonatkozó kiegészítő információ igénye esetén az Igazoló Hatóság a költségigazoló nyilatkozat kiállítását felfüggesztheti.

(3) A hitelesítési jelentés ellenjegyzésének alátámasztása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség maga is jogosult ellenőrzéseket végezni a közreműködő szervezeteknél. Ezen ellenőrzések eredményéről az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Igazoló Hatóságot.

VII. Fejezet

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK ELLENŐRZÉSE

34. §

(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetője - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatónak megfelelő - a folyamatba épített ellenőrzés részeként köteles gondoskodni a kockázatelemzéssel kiválasztott projektek esetében a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi rendelkezések előírásainak teljesülésének ellenőrzéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti folyamatba épített ellenőrzés az egyenlő bánásmód, a diszkriminációmentesség, az átláthatóság és a nemzeti elbánás alapelveinek tiszteletben tartása, valamint a verseny tisztaságának érvényesülése érdekében különösen az alábbiak vizsgálatát foglalja magában:

a) a megvalósíthatósági tanulmányok minősége, a közbeszerzési műszaki leírás, a projekt költségvetés tervezésének megfelelő minősége és pontossága, a közbeszerzési eljárási rend megállapításához szükséges becsült érték meghatározásának megfelelősége;

b) az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás megfelelősége és azok közzététele;

c) az alkalmazott közbeszerzési eljárás kiválasztásának megfelelősége;

d) a szerződés különböző fázisai közötti kölcsönös összefüggés;

e) pénzügyi tervek rendelkezésre állása;

f) a Kbt. által előírt esetekben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó igénybevétele;

g) az eredményhirdetést követően az eljárás eredményről vagy eredménytelenségről szóló tájékoztatási kötelezettség teljesítése, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvánosságára vonatkozó követelmények betartása;

h) az ajánlatok értékelésének megfelelősége, kellően részletes bírálóbizottsági jegyzőkönyv megléte, amely bemutatja a döntéshozatal folyamatát;

i) a szerződés teljesítésének megfelelősége, szerződésmódosítás esetén a módosítás körülményeinek és indokoltságának megfelelősége.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet az (1) és (2) bekezdés szerinti folyamatba épített ellenőrzési kötelezettségének a kockázatelemzéssel kiválasztott projektek esetében dokumentum alapú, illetve helyszíni ellenőrzéssel tesz eleget.

(4) Amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetőjének döntése alapján indokolt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentumait a kedvezményezettől bekérni, illetve az eljárás bármely szakaszában közbeszerzési szakértő megfigyelőt (a továbbiakban: megfigyelő) delegálni.

(5) Az európai uniós támogatással megvalósuló projektek megvalósítása érdekében lefolytatott közbeszerzési eljárásokat az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység teljeskörű folyamatba épített dokumentum alapú ellenőrzés alá vetheti, illetve a közbeszerzési eljárás során bármikor megfigyelőt delegálhat. Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatással megvalósuló projektek keretében lefolytatott közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzések esetén az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység köteles ellenőrizni és megfigyelőt delegálni a fentiek szerint.

(6) Az EKKE az (5) bekezdésben említett esetekben közbeszerzési szakértői jelentést készít, amelyet a minőségellenőrzési szakértői jelentés esetében a közreműködő szervezet részére, szabályossági szakértői jelentés esetén a közbeszerzési bírálóbizottság elnöke és a közreműködő szervezet részére küld meg.

35. §

(1) Amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetőjének a folyamatba épített ellenőrzés során a Kbt., illetve a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi rendelkezések megsértése jut tudomására, 5 munkanapon belül írásban felhívja erre - közreműködő szervezet által történő észlelés esetén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyidejű tájékoztatása mellett - a kedvezményezett figyelmét.

(2) Amennyiben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet olyan, a Kbt.-be ütköző magatartást vagy mulasztást észlel, amely felveti a szabálytalanság gyanúját, akkor a Kbt. 327. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezi, illetve szükség esetén a támogatás folyósítását felfüggeszti.

(3) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül köteles írásban kifejteni álláspontját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet részére. A kedvezményezett írásban kifejtett álláspontjától függően, indokolt esetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet vezetője 5 munkanapon belül kezdeményezheti a támogatási szerződés módosítását vagy a támogatási szerződéstől való elállást. A közreműködő szervezet vezetőjének döntéséről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell.

(4) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy a közreműködő szervezet a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megismerését követően haladéktalanul dönt a határozattal érintett projekt támogatásának további feltételeiről, szükség szerint a támogatási szerződés módosításáról, vagy a támogatási szerződéstől való elállásról.

(5)[113] Ha a kedvezményezett és/vagy a támogatási szerződésben megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által lefolytatott közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó közbeszerzési döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, a kedvezményezett a megtámadott Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vagy a közreműködő szervezetet a bírósági eljárás elindításáról és annak eredményéről.

VIII. Fejezet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE

36. §

(1) A szabálytalanságok nyilvántartása és jelentése érdekében az Igazoló Hatóság, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek vezetői kijelölik a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős szervezeti egységet vagy személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős) .

(2) A szabálytalanság-felelős gondoskodik

a) a szabálytalanságok nyilvántartásáról,

b) a szabálytalanságokkal kapcsolatos negyedéves jelentések összeállításáról,

c) az EMIR szabálytalanságokkal kapcsolatos adatokkal történő feltöltéséről,

d) az OLAF Koordinációs Irodával történő együttműködésről,

e) az Igazoló Hatósággal történő együttműködésről.

37. §

(1) A lebonyolításban érintett szervezetek vezetői kötelesek szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági eljárást lefolytatni.

(2) Amennyiben az Európai Bizottság, az Ellenőrzési Hatóság, a belső ellenőrzési részleg, az Igazoló Hatóság vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanság gyanújáról értesíti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőjét, akkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője (vagy döntése alapján az érintett szervezet vezetője) köteles a szabálytalansági vizsgálat lefolytatására, vagy amennyiben az ellenőrzést végző szerv megállapításait elfogadja, további vizsgálat lefolytatása nélkül megállapíthatja a szabálytalanságot.

(3) A támogatási folyamat bármely szakaszában a szervezet azon tagja, aki szabálytalanság gyanúját észlelte vagy akinek ilyen gyanú tudomására jutott, azonnal írásban rögzíti a gyanút, melyet haladéktalanul megküld a szervezet szabálytalanság-felelősnek.

(4) A szervezet szabálytalanság-felelőse haladéktalanul megküldi a szervezet vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat, valamint vonatkozó véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére; majd a szabálytalanság gyanúját 2 munkanapon belül rögzíti az EMIR-ben.

(5) A szervezet vezetője 2 munkanapon belül dönt a szabálytalansági vizsgálat elindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról, vagy dönt a szabálytalansági gyanú kivizsgálására vonatkozó javaslat és a kapcsolódó dokumentumoknak az érintett szervezethez történő átadásáról, melyről egyidejűleg értesíti a szervezet szabálytalanságfelelősét, továbbá - közreműködő szervezet esetén -a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget.

(6)[114] A szabálytalansági vizsgálat elindításáról való döntés esetén, azzal egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági vizsgálat vezetőjét, valamint a vizsgálatba bevonandó szakértőket. A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat elindításának vagy elutasításának tényét 2 munkanapon belül rögzíti az EMIR-ben.

(7)[115] A közreműködő szervezet, illetve az irányító hatóság vezetője az eljárás során bármikor dönthet a kifizetés felfüggesztéséről. A kifizetés felfüggesztésének elrendeléséről és megszüntetéséről a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell.

38. §[116]

(1) A közreműködő szervezetnél elindított szabálytalansági vizsgálat lefolytatásának jogát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség annak az EMIR-ben történt rögzítését követő 3 munkanapon belül magához vonhatja. Ebben az esetben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntéséről írásban értesíti a közreműködő szervezet vezetőjét és szabálytalanság felelősét, és egyúttal kéri a szabálytalanság elkövetését alátámasztó dokumentumok megküldését. (2) A közreműködő szervezet szabálytalanság-felelőse az eredeti dokumentumokat - másolat megtartása mellett -az (1) bekezdés szerinti megkereséstől számított 5 munkanapon belül megküldi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek.

39. §

(1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a vizsgálat vezetője szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.

(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell:

a) az érintett projekt megnevezését, a kedvezményezett adatait,

b) az érintett összeg nagyságát finanszírozási forrásonként,

c) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

d) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,

e) a vizsgálatban közreműködők megnevezését,

f) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,

g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, illetve a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát,

h) a meghallgatott, illetve a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személynek a g) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot,

i) a vizsgálat során megállapított következtetéseket, és az azt alátámasztó dokumentumoknak a vizsgálatvezető által hitelesített másolatát.

(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá

a) a megsértett rendelkezések pontos hivatkozását,

b) hogy a szabálytalanság Európai Bizottság által meghatározott jelentéstételi kötelezettség alá tartozik,

c) rendszerjellegű szabálytalanság megállapítása esetén az arra való utalást, valamint

d) a további intézkedésekre tett javaslatot.

(4) A szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról.

(5) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat:

a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság és a szabálytalansági eljárás intézkedés nélküli megszüntetésével, vagy

b) szabálytalanság megtörténtét megállapító és intézkedést elrendelő döntéssel.

40. §

(1)[117] A szervezet vezetője a jelentés, valamint döntésének megküldésével értesíti a szabálytalanság-felelőst.

(2) Amennyiben a szabálytalansági vizsgálat szabálytalanságot állapít meg, a szervezet vezetője dönt a szükséges intézkedések alkalmazásáról.

(3) A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a 39. § (5) bekezdés szerinti döntéshozatal napja.

(4) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági vizsgálat eredményeit a döntéshozataltól számított 2 munkanapon belül rögzíti az EMIR-ben.

(5) A szabálytalansági eljárás lefolytatásáról az Igazoló Hatóságnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és a közreműködő szervezeteknek a szabálytalanság gyanújának a szabálytalanság-felelős tudomására jutásától számított 45 naptári napon belül kell gondoskodnia.

(6)[118] Ha a szabálytalanság megállapításához más hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást a szabálytalansági eljárás lefolytatásáért felelős szervezet vezetője mindaddig felfüggesztheti, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság határozatot nem hozott. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.

(7)[119] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a honlapján közzéteszi - a személyes adatok kivételével - a szabálytalansági eljárásban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezet által hozott, szabálytalanság megtörténtét megállapító döntéseket, a döntést követő 30 napon belül a kedvezményezett nevének, a projekt címének, a szabálytalanság elkövetése módjának, a szabálytalanság következményének, és a szabálytalansággal érintett összegnek a feltüntetésével.

41. §

Rendszerjellegű szabálytalanság megállapításáról a szabálytalansági vizsgálatot lefolytató szervezet vezetője köteles a szervezet belső ellenőrzését, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, az ellenőrzési hatóságot és az Igazoló Hatóságot 5 munkanapon belül értesíteni.

42. §

(1)[120] A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet felelőssége annak biztosítása, hogy a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összegek a kedvezményezettektől behajtásra kerüljenek. A behajtott összeget a lebonyolítási pénzforgalmi számlán történő jóváírásáról szóló fizetésiszámla-kivonat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára kell visszautalni. Az utalást megelőzően az utaló köteles a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla felett rendelkezővel egyeztetni. Az irányító hatóság kezdeményezi a befolyt, illetve kompenzált követelések rendezését az EMIR rendszerben legalább kéthavonta. Amennyiben a befolyt, illetve kompenzált követelések támogatási összege korábban az Igazoló Hatóságtól lehívásra került, akkor a behajtott összeg közösségi támogatási részét az irányító hatóság a rendezés EMIR alapbizonylat irányító hatóság általi jóváhagyását követő 5 munkanapon belül visszautalja az Igazoló Hatóság pénzforgalmi számlájára. Ha az EMIR alapbizonylat az Igazoló Hatóság számára ír elő kötelezettséget, az Igazoló Hatóság intézkedik a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlára történő utalásról.

(2)[121] A Magyar Államkincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonatok adatait a pénzforgalmi számla felett rendelkezőknek az EMIR-ben a kézhezvételt követő 2 munkanapon belül kell rögzíteni és a rögzítést követő 2 munkanapon belül jóváhagyni.

(3)[122] Amennyiben az Európai Bizottság visszafizetésre szólítja fel az Igazoló Hatóságot, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Igazoló Hatóság értesítését követően nem tudja behajtani a szabálytalanságban érintett összeget, akkor az Áht. 13/C. § értelmében a szabálytalanságért felelős, illetve annak hiányában a szabálytalanul felhasznált forrást folyósító fejezet költségvetéséből kell az érintett összeget, az Igazoló Hatóság megfelelő pénzforgalmi számlájára visszapótolni az Igazoló Hatóság által megadott fizetési határidőre.

(4) Amennyiben a szabálytalanságban érintett összegeket a program zárásáig nem sikerült behajtani, akkor a behajtásra tett kísérletek és intézkedések valamennyi dokumentációját legalább a program zárását követő harmadik év végéig programonkénti bontásban meg kell őrizni.

(5)[123] Az Igazoló Hatóság a vonatkozó operatív program pénzforgalmi számláján jóváírt összeggel csökkentett átutalás igénylés dokumentációt nyújt be az Európai Bizottságnak.

43. §[124]

(1) A közreműködő szervezet az 1828/2006/EK rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról - az újonnan megállapított szabálytalanságok esetében a szabálytalanság megállapítását követő 10 munkanapon belül, a korábban már jelentett szabálytalanságok nyomon követéséről a negyedévet követő 10 munkanapon belül - jelentést küld a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére.

(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az 1828/2006/EK rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá tartozó szabálytalanságokról - a közreműködő szervezet által újonnan megállapított szabálytalanságok esetében a beérkezéstől számított 10 munkanapon belül, a saját hatáskörben megállapított szabálytalanságok esetében a szabálytalanság megállapítását követő 10 munkanapon belül, egyéb esetben a negyedévet követő 4 héten belül - az Európai Bizottság által meghatározott formában jelentést küld az Igazoló Hatóság részére.

44. §[125]

(1) Minden negyedévet követő 6 héten belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által benyújtott negyedéves jelentések alapján az Igazoló Hatóság köteles jelentést küldeni az OLAF Koordinációs Iroda részére az 1828/2006/EK rendelet alapján a jelentéstételi kötelezettség alá eső, a programok lebonyolítása során tapasztalt szabálytalanságokról vagy visszaélésekről, az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, illetve a folyamatban levő államigazgatási, bírósági eljárások helyzetéről. A jelentést az OLAF Koordinációs Iroda a negyedévet követő 2 hónapon belül megküldi az Európai Bizottság (Európai Csalásellenes Hivatal) részére, illetve annak személyes adatokat nem tartalmazó kivonatát az Ellenőrzési Hatóságnak tájékoztatásul.

(2) Az Igazoló Hatóság minden év március 31-ig az EMIR rendszerben rendelkezésre álló adatok alapján kimutatást küld az Európai Bizottság részére a tárgyévet megelőző évben visszavont összegekről, továbbá a behajtott, illetve a behajtásra váró összegekről, a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban, valamint a behajthatatlan követelésekről. Ha az EMIR rendszer nem tartalmazza teljes körűen a kimutatás elkészítéséhez szükséges információkat, akkor a közreműködő szervezet köteles az adatokat írásban február 15-ig beérkezőleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség köteles az adatokat írásban március 15-ig beérkezőleg az Igazoló Hatóság rendelkezésére bocsátani.

44/A. §[126]

A 43-44. § szerinti jelentések elküldése elektronikus úton, az IMS rendszeren keresztül történik.

IX. Fejezet

AZ ALAPOKBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSE

Belső ellenőrzés

45. §

(1) Az irányító hatóságok belső ellenőrzését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége látja el. A közreműködő szervezetek, illetve az Igazoló Hatóság működésének belső ellenőrzését biztosítani kell, melyet a közreműködő szervezetet működtető jogi személy, illetve az Igazoló Hatóság funkcionálisan független, kizárólag ezen feladatok végrehajtására kialakított belső ellenőrzési részlege lát el. Az ellátandó belső ellenőrzési tevékenység tekintetében az Áht., valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége, valamint a közreműködő szervezetek, illetve az Igazoló Hatóság belső ellenőrzési részlegei az operatív programok jóváhagyásától számított legfeljebb 3 hónapon belül megküldik ellenőrzési stratégiájukat (az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt) az Ellenőrzési Hatóság részére. A stratégia változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége, valamint a közreműködő szervezetek, illetve az Igazoló Hatóság belső ellenőrzési részlegei az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit haladéktalanul megküldik az Ellenőrzési Hatóság részére.

(4) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége, valamint a közreműködő szervezetek belső ellenőrzési részlegei az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit haladéktalanul megküldik az Igazoló Hatóság részére.

(5)[127]

Ellenőrzési tervezés (stratégia és éves terv)

46. §

(1)[128] Az Ellenőrzési Hatóság az Európai Bizottság által meghatározott módszertan alapján - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - elkészíti a nemzeti ellenőrzési stratégiát, illetve - szükség esetén- annak módosítását.

(2) Az Ellenőrzési Hatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzéshez figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a közreműködő szervezetek és az Igazoló Hatóság belső ellenőrzési egységei által készített ellenőrzési stratégiákat és kockázatelemzést.

(3) Az Ellenőrzési Hatóság az operatív program jóváhagyásától számított 9 hónapon belül benyújtja a nemzeti ellenőrzési stratégiát az Európai Bizottságnak.

(4)[129] Amennyiben az Európai Bizottság az (1)-(3) bekezdéseknek megfelelően benyújtott nemzeti ellenőrzési stratégia kézhezvételét követő 3 hónapon belül észrevételt tesz a benyújtott stratégiára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével -köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a nemzeti ellenőrzési stratégiát felülvizsgálni és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni.

(5) Az Ellenőrzési Hatóság az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti ellenőrzési stratégiát megküldi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a közreműködő szervezetek részére.

47. §[130]

(1) Az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezetetek belső ellenőrzési egységei minden év november 15-ig, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség belső ellenőrzési egysége minden év december 15-ig megküldik éves ellenőrzési tervüket (az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt) az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére. A közreműködő szervezetek az éves ellenőrzési tervüket minden év november 15-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére is megküldik. Az éves ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére.

(2) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve a feladat delegálása esetén a közreműködő szervezetek minden év november 15-ig megküldik éves helyszíni ellenőrzési tervüket (az annak alapjául szolgáló kockázatelemzéssel együtt) az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére. A közreműködő szervezetek az éves helyszíni ellenőrzési tervüket minden év november 15-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részére is megküldik. Az éves helyszíni ellenőrzési terv változását haladéktalanul meg kell küldeni az államháztartásért felelős miniszter és az Ellenőrzési Hatóság részére.

(3) Az Ellenőrzési Hatóság az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével május 31-ig elkészíti az éves ellenőrzési tervét, illetve - szükség esetén - annak módosítását.

(4) Az Ellenőrzési Hatóság évente felülvizsgálja a nemzeti ellenőrzési stratégiát.

Rendszerellenőrzés

48. §

(1) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkével kapcsolatos rendszerellenőrzéseket éves rendszerességgel az Ellenőrzési Hatóság végzi el.

(2)[131] Az Ellenőrzési Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott rendszerellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság, valamint az Igazoló Hatóság részére.

A projektek mintavételes ellenőrzése

49. §

(1)[132] Az Ellenőrzési Hatóság elvégzi az operatív programok esetében a teljes támogatható kiadások mintavételes ellenőrzését. Az ellenőrzések mintavételezési alapja az Igazoló Hatóság által az Európai Bizottság felé igazolt költség.

(2) Az Ellenőrzési Hatóság részére korlátlan hozzáférést kell biztosítani az EMIR-ben tárolt adatokhoz.

(3) Az Ellenőrzési Hatóság a mintavételes ellenőrzésekről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Igazoló Hatóság részére.

Intézkedési tervekre vonatkozó különleges szabályok

50. §

(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és a közreműködő szervezet vezetője köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül intézkedési tervet készíteni - amennyiben a jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel -, és felelős annak végrehajtásáért, nyilvántartásáért, illetve a végrehajtás nyomon követéséért.

(2)[133] A közreműködő szervezet, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Igazoló Hatóság az intézkedési terveket, azok elkészültét követő 15 naptári napon belül köteles megküldeni az Ellenőrzési Hatóság részére.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szervezetek vezetői gondoskodnak az intézkedési terveikben megfogalmazottak megvalósításának (különös tekintettel a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedésekre) folyamatos nyomonkövetéséről, melynek helyzetéről negyedévente tájékoztatják egymást a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(4)[134] A (3) bekezdés szerinti, szeptember 30-án esedékes negyedéves tájékoztatás helyett éves összefoglaló beszámolást kell készíteni.

Zárónyilatkozatok

51. §

(1) Az operatív programok végső elszámolásához kapcsolódóan a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket az Ellenőrzési Hatóság hajtja végre.

(2) Az irányító hatóságok vezetői az egyes programok várható lezárását a zárás időpontját megelőző év október 15-ig jelzik az Ellenőrzési Hatóságnak, hogy a zárónyilatkozat kiadásához kapcsolódó ellenőrzéseket munkatervében tervezni tudja.

(3) A programok lezárásáról az irányító hatóságok vezetői a lezárást követő 8 munkanapon belül tájékoztatják az Ellenőrzési Hatóságot.

(4)[135] Az Ellenőrzési Hatóság a végső egyenleg átutalási igénylés dokumentációi, illetve a projekt zárójelentésének kézhezvételét követően lefolytatja a zárónyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket. Az Ellenőrzési Hatóság elkészíti - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - a záró ellenőrzési jelentést és a zárónyilatkozatot, melyeket 2017. március 31-ig megküld az Európai Bizottságnak.

(5)[136] Amennyiben az Európai Bizottság az (1)-(4) bekezdéseknek megfelelően benyújtott zárónyilatkozat kézhezvételét követő 5 hónapon belül véleményt tesz a benyújtott zárónyilatkozat tartalmára vonatkozóan, az Ellenőrzési Hatóság - az államháztartásért felelős miniszter bevonásával - köteles az Európai Bizottság által a válaszadásra meghatározott időn belül a zárónyilatkozatot felülvizsgálni és az észrevételekre vonatkozó válaszokat az Európai Bizottságnak megküldeni.

52. §

(1) Az operatív programok 1083/2006/EK rendelet 88. cikke szerinti részleges lezárása esetén az érintett kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét értékelő részleges lezárásról szóló nyilatkozat kiadásához szükséges ellenőrzéseket az Ellenőrzési Hatóság hajtja végre.

(2)[137] Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések alapján az Ellenőrzési Hatóság 1083/2006/EK rendelet 62. cikke szerint részleges lezárásról szóló nyilatkozatot állít ki - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével -, melyet adott év december 31-ig megküld az Európai Bizottságnak.

(3) Nagyprojektek esetén az Ellenőrzési Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesítése alapján lehetőség szerint haladéktalanul elvégzi a projekt záró ellenőrzését.

Beszámolás

53. §[138]

(1) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az irányító hatóságok beszámolói alapján minden évben elkészíti az irányítási és ellenőrzési rendszer változásairól szóló beszámolót, amelyet október 15-ig megküld az Ellenőrzési Hatóság részére. Az irányítási és ellenőrzési rendszerek változásáról szóló beszámoló a (2) bekezdés szerinti éves ellenőrzési jelentés része.

(2) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkének megfelelően az Ellenőrzési Hatóság minden év december 15-ig véleményezésre megküldi az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban, az adott év június 30-án záruló 12 hónapos időszak során végzett ellenőrzések eredményeit megállapító és a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról beszámoló éves ellenőrzési jelentés tervezetét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Igazoló Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter részére.

(3) Az Ellenőrzési Hatóság az összes operatív programra egy jelentést készít.

(4) A 2015. július 1. után elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az Ellenőrzési Hatóság az 51. § szerinti zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés keretében készíti el - az államháztartásért felelős miniszter véleményének kikérésével - 2017. december 31-ig.

(5) Az Ellenőrzési Hatóság 2008 és 2015 között minden év december 31-ig benyújtja az éves ellenőrzési jelentést az Európai Bizottságnak, amelyet megküld a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és az államháztartásért felelős miniszternek is. Az Ellenőrzési Hatóság az éves ellenőrzési jelentés összefoglalóját közzéteszi honlapján.

54. §[139]

(1) Az 1083/2006/EK rendelet 62. cikkével összhangban az Ellenőrzési Hatóság minden év december 15-ig véleményezésre megküldi a 48-49. § alapján kiadandó éves vélemény tervezetét az államháztartásért felelős miniszter részére.

(2) Az Ellenőrzési Hatóság 2008 és 2015 között minden év december 31-ig benyújtja a véleményt az Európai Bizottságnak.

55. §

(1) Az Igazoló Hatóság minden év január 15-ig megküldi az államháztartásért felelős miniszter részére az előző naptári évben a Bizottság részére megküldött igazolásokat.

(2)[140]

(3) Az államháztartásért felelős miniszter évente beszámol a Kormánynak az uniós támogatások ellenőrzésének helyzetéről.

Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal

56. §

(1) Az Ellenőrzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert, ha az Európai Bizottság felkéri az Ellenőrzési Hatóságot ellenőrzés végzésére az Európai Bizottság számára.

(2)[141] Az ellenőrzendő szervezetek haladéktalanul értesítik az államháztartásért felelős minisztert, az Igazoló Hatóságot és az Ellenőrzési Hatóságot az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által tervezett ellenőrzésekről. Az ellenőrzések nyitó és záró megbeszélésén az államháztartásért felelős miniszter, az Igazoló Hatóság és az Ellenőrzési Hatóság részt vehet.

(3)[142] Az ellenőrzött szervezetek kötelesek az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék jelentés-tervezeteire készítendő választ, továbbá a Bizottság és a Számvevőszék képviselőivel megrendezésre kerülő, jelentés-tervezetekkel kapcsolatos szóbeli egyeztetések tagállami álláspontját az államháztartásért felelős miniszterrel, az Igazoló Hatósággal és az Ellenőrzési Hatósággal előzetesen egyeztetni, valamint a jelentés tervezetét és végleges változatát számukra a kézhez vételt követő 10 napon belül megküldeni.

(4)[143] A Bizottság ellenőrzéseiből eredő, költségvetést, továbbá átutalási igénylés dokumentációt érintő kötelezettségvállalást vagy önkorrekciós folyamatot az államháztartásért felelős miniszterrel, az Igazoló Hatósággal és az Ellenőrzési Hatósággal előzetesen egyeztetni kell.

(5)[144] Az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken az Ellenőrzési Hatóság és az államháztartásért felelős miniszter együttesen vesznek részt.

X. Fejezet

AZ ALKALMAZANDÓ BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

57. §[145]

(1) A kedvezményezett által a projekt keretében beszerzett ingatlan vagyontárgy a projekt fenntartási jelentés elfogadásáig csak az NFÜ egyedi engedélye és az 1083/2006/EK rendelet 57. cikkében meghatározott feltételek sérelme nélkül terhelhető meg vagy idegeníthető el.

(2) A kedvezményezett a támogatási szerződésbe foglalt alábbi nyilatkozatok nyújtására köteles:

a)[146] helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai és ezek költségvetési szervei esetében az érintett önkormányzat, amennyiben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv pályázik, az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, valamint a 60. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kedvezményezettek kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt meghiúsulna, illetve, ha a támogatást szabálytalanul használja fel, abban az esetben a támogatást a 40. § (2) bekezdése alapján hozott döntésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti,

b) egyházak és intézményeik, az alapítványok és intézményeik, közalapítványok és intézményeik, közhasznú társaságok, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaságok, köztestületek, valamint társadalmi szervezetek - a politikai pártok kivételével - esetében a kedvezményezett kötelezettségvállalása arról, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, illetve a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást e rendelet 40. § (2) bekezdésben foglalt intézkedés szerint visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a számára a központi költségvetésből biztosított támogatásból levonásra kerül,

c)[147] a kedvezményezett azon nyilatkozata, amely szerint az Ámr. 120. § (2) bekezdése szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,

d) a kedvezményezett azon nyilatkozata, hogy nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja, illetve amely a kedvezményezett biztosítékadását korlátozza.

e)[148] a pénzforgalmi szolgáltatónak címzett, a kedvezményezett valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a lebonyolító szervezetet a támogatási jogviszony végéig jogosító, beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt (felhatalmazó levél).

(3)[149] Nem köteles a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhatalmazó levél nyújtására

a) az - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott - államháztartás szervezete,

b) az államháztartás szervezetének a Ptk. 685/B. §-ában meghatározott többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság,

c) az 58. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítékot nyújtó kedvezményezett a projekt megvalósítási időszak alatt.

58. §

(1) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell még az alábbi biztosítékok közül a kedvezményezett által választható legalább egyet, amelytől eltérés - kivéve a 60. § szerinti mentességet - nem engedhető:

a)[150] jelzálogjog ingatlanra,

b) jelzálogjog ingóságra,

c) bankgarancia,

d) biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény,

e) garanciaszervezet által vállalt kezesség,

f) garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény,

g) óvadék,

h) egyházi intézmény részére az intézményt fenntartó egyház, vagy annak illetékes szervezeti egysége által biztosított készfizető kezességvállalás.

(2)[151] A pályázati útmutatóban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a megfelelő indokok megjelölése mellett rendelkezhet úgy, hogy az (1) bekezdés a), b), e), illetve g) pontja szerinti biztosítékokat nem, vagy csak az ott meghatározott feltételek mellett fogadja el.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontja alkalmazása esetén a kedvezményezett köteles vagyonbiztosítást kötni a jelzáloggal érintett ingatlanra, illetve ingóságra.

(4)[152]

59. §

A közreműködő szervezet a kedvezményezettel kötendő támogatási szerződésben a támogatási szerződés megszegéséből, illetve a támogatás jogtalan felhasználásából eredő esetleges visszafizetési kötelezettség biztosítására jogosult további, szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (Ptk. 243-276. §) meghatározni.

60. §[153]

(1) A (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve nem köteles az 58-59. §-ban meghatározott biztosítékot nyújtani:

a) a költségvetési szerv,

b) az egyház és intézménye, ha a támogatás az egyház (egyházi intézmény) olyan közfeladat-ellátásával kapcsolatos, amelyre tekintettel normatív költségvetési támogatásra jogosult,

c) az alapítvány, közalapítvány és intézménye, a közhasznú társaság, a közhasznú szervezetnek minősülő non-profit gazdasági társaság, a köztestület, a társadalmi szervezet,

d) a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb társulása, ha a támogatás teljes egészében önként vállalt helyi közügy megoldását vagy önkormányzati kötelező feladat ellátását szolgálja, továbbá nem kötelesek biztosítékot szolgáltatni, ha a fejlesztés tárgya vagy a fejlesztés eredményeként létrejövő vagyontárgy önkormányzati törzsvagyon, vagy törzsvagyonná válik,

e) a vízgazdálkodási társulat, ha a támogatást teljes egészében az általa üzemeltetett önkormányzati vagy állami tulajdonú vizek és vízi létesítmények fejlesztésére használja fel,

f) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése alapján az állami többségű tulajdonban lévő gazdasági társaság, ha a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonába kerül,

g) az a Ptk. 685/B. §-ában meghatározott többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság, amely a támogatást tömegközlekedési tárgyú kiemelt projekt vagy nagyprojekt megvalósításához kapja, és a támogatásból létrejövő vagyon ingyenesen az önkormányzat vagy a többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonába kerül,

h) bármely kedvezményezett, ha a projektet több kedvezményezett valósítja meg, és a ráeső megítélt támogatás összege nem haladja meg a 10 millió forintot,

i) bármely kedvezményezett, ha a támogatás nem beruházási célú, j) bármely kedvezményezett, ha a támogatás kutatás-fejlesztésre vagy innovációra irányul,

k) a megvalósítási időszakra az a kedvezményezett, aki a támogatás kifizetését a projekt megvalósítását követően, egy összegben kérelmezi,

l) az a kedvezményezett, amelynek a projektjére megítélt támogatási összeg nem haladja meg a 25 millió forintot.

m)[154] társasház és lakásszövetkezet a szociális célú városrehabilitáció támogatási konstrukciók keretében.

(2) Az a kedvezményezett - a technikai segítségnyújtás keretből finanszírozott projekt kedvezményezettjének, valamint a központi költségvetési szerv kivételével -, aki a Kbt. 6. vagy 17. Címe, illetve a Kbt. 252. §-a szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le, a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés értékére jutó támogatási összeg erejéig az 58-59. §-ban meghatározott biztosíték nyújtására köteles.

61. §

(1)[155] A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét. Biztosíték legfeljebb a projektre megítélt támogatási összeget elérő biztosítéki értékig kérhető. A biztosíték a biztosítéknyújtási kötelezettséggel érintett időszaknál rövidebb lejárattal is rendelkezésre bocsátható azzal, hogy az érintett biztosíték érvényességének lejártát megelőző legalább 45 nappal annak meghosszabbítását vagy cseréjét a kedvezményezettnek igazolnia kell. Ennek elmaradása a kifizetések felfüggesztését vonja maga után.

(2)[156] Zálogjog alkalmazásánál első ranghelyű jelzálogjogot kell előírni. Második vagy további ranghelyre - akár ranghelycsere útján történő - bejegyzés elfogadásra akkor alkalmas, ha a korábbi ranghelyű bejegyzések teljesítése esetén a vagyontárgy értéke még fedezetet nyújt a támogatási összegre.

(3) Ha az adott biztosíték a vonatkozó jogszabályok szerint valamely nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, a támogatás folyósításához a nyilvántartásba való bejegyzésre van szükség.

(4) A támogatási összeg - ideértve az előleget is - első folyósítása csak akkor engedélyezhető, ha a biztosítékok a támogatási szerződésben foglaltak szerint rendelkezésre állnak.

(5)[157]

(6)[158] A 25 millió forintot meghaladó, de az 50 millió forintot meg nem haladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a megvalósítást követő (fenntartási) időszakra vonatkozóan az 58-59. § szerinti biztosítékokat nem kell nyújtani. 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra az 58-59. § szerinti biztosítékokat a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell nyújtani.

(7)[159]

(8)[160] A kedvezményezett számára a biztosítékcserét lehetővé kell tenni, ha az új biztosíték végrehajthatósága, illetve az általa fedezett érték megfelel a biztosítékokra vonatkozó feltételeknek.

(9) A biztosítékokról, azok valós értékéről, fenntartásuk kötelező időtartamáról, valamint érvényesíthetőségéről szóló tájékoztatást a pályázati útmutató tartalmazza.

(10)[161]

(11)[162] A kedvezményezett az egyes kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosítéki mértéket legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolja. Ennek elmaradása - a kifizetési igénylés hiánypótlását követően - a kifizetések felfüggesztését vonja maga után.

XI. Fejezet

A JOGSZABÁLYSÉRTŐ, NEM RENDELTETÉSSZERŰ VAGY SZERZŐDÉSELLENES MÓDON FELHASZNÁLT TÁMOGATÁSOK BEHAJTÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE

62. §

(1)[163] Ha a támogatás részben vagy egészben történő visszafizetéséről kell intézkedni, a kedvezményezettet külön jogszabályokban meghatározottak szerint terhelő visszafizetési kötelezettségére vonatkozó követelés érvényesítése érdekében a közreműködő szervezet vagy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (e fejezetben együttesen: lebonyolító szervezet) jár el.

(2) A lebonyolító szervezet a szerződéstől akkor is elállhat, ha a kedvezményezett ellen a Cégközlönyben közzétett módon csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, vagy végrehajtási, adósságrendezési eljárás van folyamatban.

(3)[164] Amennyiben a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a támogatási szerződésben foglalt feltételei bekövetkeznek, a lebonyolító szervezet a követelés összegét az adott projektre vonatkozóan a kedvezményezett részére megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámítja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a lebonyolító szervezet a visszafizetés okának megjelölésével felhívja a kedvezményezettet visszafizetési kötelezettségének teljesítésére.

(4)[165] Amennyiben a kedvezményezett a (3) bekezdésben meghatározottak szerint visszafizetési kötelezettségének a megadott határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, úgy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -a lebonyolító szervezetet megilleti az 57. § (2) bekezdés e) pontja szerinti beszedési megbízás benyújtásának joga.

(5)[166] Amennyiben a felhatalmazáson alapuló beszedési megbízás nem vezetett eredményre, a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok közül elsődlegesen azt kell érvényesíteni, amellyel a visszakövetelt összeg a leggyorsabban beszedhető. A követelés egyéb biztosítékok érvényesítésével történő beszedését csak ezen eljárás eredménytelensége esetén lehet megkísérelni.

(6) Amennyiben a biztosítékokból a követelés kielégítése nem eredményes, az illetékes adóhatóságot a visszakövetelt összeg adók módjára történő behajtásának megindítása érdekében a lebonyolító szervezet keresi meg, és ezzel egyidejűleg a megkeresés tényéről a kedvezményezettet is értesíti. Amennyiben az adóvégrehajtás során bírósági végrehajtó jár el, az adóhatóság erről értesíti a behajtást kezdeményező szervezetet.

(7)[167] A lebonyolító szervezet a kedvezményezett részére részletfizetést engedélyezhet a visszafizetési kötelezettség vonatkozásában, amelynek időtartama nem haladhatja meg a harminchat hónapot.

63. §

(1) A lebonyolító szervezetet mint megkeresőt terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 161. §-ának (2) bekezdése szerinti végrehajtási költségminimum előlegezése.

(2) Ha a lebonyolító szervezet megkeresése alapján az adóhatóság a kedvezményezettet azonosítani nem tudja, vagy az adóhatóság számára a behajtás jogcíme nem egyértelmű, az adóhatóság a lebonyolító szervezetet - 15 naptári napon belül - további adatszolgáltatásra hívja fel.

(3) Az adóhatóság a lebonyolító szervezet megkeresése alapján az Art. 161. §-ában foglalt szabályok alkalmazásávaljár el.

(4) Amennyiben az adók módjára történő behajtás eredménytelen, erről az adóhatóság értesíti a lebonyolító szervezetet. A lebonyolító szervezet az adók módjára történő eredménytelen behajtásról való adóhatósági értesítés kézhezvételét követően minden további intézkedést köteles megtenni az esetleges további biztosítékok érvényesítése érdekében. Amennyiben a fennmaradó biztosítékok érvényesítése sem vezet eredményre, a kedvezményezettel szemben a közreműködő szervezet felszámolási eljárás, illetve adósságrendezési eljárás elrendelését kezdeményezi.

(5) A lebonyolító szervezet a már elindult csőd-, felszámolási, végelszámolási, az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló, vagy végrehajtási eljárásokba köteles bekapcsolódni.

XII. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az EMIR-re vonatkozó speciális szabályok

64. §[168]

(1) E rendelet eljárási cselekményeinek hatékony és szabályszerű végrehajtásához szükséges - különösen a költségvetések nyilvántartása, a finanszírozás, a költségigazolás, az ellenőrzések, a nyomon követés, a szabálytalanságok kezelése, a követeléskezelés, a számvitel adatcsoportokba tartozó - adatokat az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és működéséről szóló kormányrendelet szerint meghatározott módon és határidőben az EMIR-ben szükséges rögzíteni. Az e rendeletben szabályozott eljárásrendi cselekmények adatai egységes és zárt rendszert képezve az EMIR-ben rögzíthetőek és tarhatók nyilván.

(2) Ha adott időszakban az EMIR moduljainak alkalmazása egyes feladatok ellátását nem biztosítja, akkor a projektek végrehajtásával összefüggően az adott modulban nem elvégezhető feladatok, kifizetések rendezésének dokumentálását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működési kézikönyvében részletezett módon kell az érintett szerveknek biztosítaniuk, és utólagosan, haladéktalanul gondoskodniuk kell az érintett modulban az adatok teljes körű rögzítéséről. Ha az EMIR finanszírozási modulja nem biztosítja az adott átutalási megbízás rögzítését, akkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működési kézikönyvében részletezett megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás kiállítása az EMIR-en kívül, elektronikus utalás nélkül is rendezhető. Ebben az esetben az érintett szerveknek biztosítaniuk kell az EMIR-en kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását. Az Európai Unióval történő elszámolások benyújtása az EMIR-ben teljes körűen rögzített adatok alapján, kizárólag az EMIR-ben elkészített dokumentumokkal történhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, a feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési és tájékoztatási kötelezettségekre is.

(4) Az EMIR-ben rögzített adatokat az EMIR üzemeltetője hetente - az adatok ellenőrzése után - leválogatja és továbbítja a Magyar Államkincstár által működtetett monitoring rendszerhez.

(5) Az Ámr. 122. § (2) bekezdése alapján az EMIR rendelkezésére bocsátott köztartozási adatokat az EMIR üzemeltetője egy munkanapon belül feldolgozza az EMIR-ben.

Záró rendelkezések

65. §

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) A közreműködő szervezeteknél pénzügyi feladatot csak pénzügyi végzettségű, legalább 2 éves pénzügyi gyakorlattal rendelkező személy végezhet.

66. §[169]

Felhatalmazást kap a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a 21. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályt rendeletként kiadja.

67. §[170]

(1) E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód.R.) 9. §-ával megállapított 1. § (1) bekezdését a Mód.R. hatálybalépését követően megjelent pályázati kiírásokra, valamint az ezek alapján költségvetésből nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Mód.R. 11-15. §-ával és 17-27. §-ával megállapított 4. § (1) bekezdését, 7/A. § (4) bekezdését, 19. § (4a) bekezdését, 19. § (12) bekezdését, 20. § (5) bekezdését, 29. §-át, 42. § (1) bekezdését, 43-44. §-át, 44/A. §-át, 47. §-át, 50. § (2) bekezdését, 53-54. §-át, 57. § (2) bekezdés c) és e) pontját, 62. § (7) bekezdését, valamint 64. §-át a Mód.R. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3)[171]

(4)[172]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

68. §

Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1083/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

c) az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

d) a Tanács 1084/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[173]

NYILATKOZAT

A) Alulírott, ............................ a/z/ ................. vezetője, jogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy ............. évben az általam vezetett szervezetnél az előírásoknak megfelelően gondoskodtam az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó belső kontroll rendszerek hatékony, eredményes és gazdaságos működtetéséről.

Gondoskodtam

- a feladatok ellátására vonatkozó megállapodásban/szerződésben/jogszabályban előírt tevékenységek meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáról.

- a szervezet feladatainak ellátásában a szakmai hatékonyság, eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről,

- a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről, azok teljességéről és hitelességéről,

- a belső kontroll megszervezéséről és hatékony, eredményes és gazdaságos működtetéséről.

Kijelentem, hogy

- a benyújtott beszámolók és elszámolások a legjobb tudásom szerint a valóságnak megfelelőek, teljeskörűek és pontosak,

- olyan rendszert vezettem be, ami megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan, továbbá megfelel a hazai és közösségi szabályoknak,

- a szervezeten belül jól körülhatárolt volt a felelősségi körök meghatározása, működtetése, a vezetők a szervezet minden szintjén tisztában voltak a célokkal és az azok elérését segítő eszközökkel annak érdekében, hogy végre tudják hajtani a kitűzött feladatokat és értékelni tudják az elért eredményeket. E tevékenységről a vezetői beszámoltatás rendszerén keresztül folyamatos információval rendelkeztem, a tevékenységet folyamatosan értékeltem.

Keh,

P. H.

................................................

aláírás

B) Az A) pontban meghatározott nyilatkozatot az alábbiak miatt nem áll módomban megtenni:

Keh,

P. H.

................................................

aláírás

2. számú melléklet a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[174]

NYILATKOZAT
az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra
és a Kohéziós Alapra vonatkozó éves zárás végrehajtásának feltételeiről
A Magyar Államkincstár nevében nyilatkozunk, hogy az általunk vezetett, a 2007-2013. időszakban megvalósuló Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tizenöt operatív programjára vonatkozó, IH/KSZ szintű, eredményszemléletű számviteli nyilvántartásunkban
20......évre vonatkozóan
a tárgyévet érintő könyvelési tételek rögzítése teljes körű, a könyvelési, ellenőrzési, egyeztetési feladatokat a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltaknak, valamint a rendelet 23. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatban előírtaknak megfelelően elvégeztük.
Budapest, 20...........................................
……………………………………………….
számvitelért felelős vezető
……………………………………………….
a szervezet felelős vezetője"

3. számú melléklet a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[175]

4. számú melléklet a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[176]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[2] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[3] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[4] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[5] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[6] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[7] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[8] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[9] Megállapította a 209/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.08.10.

[10] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[11] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[12] Beiktatta a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[13] Beiktatta a 209/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.08.10.

[14] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[15] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[16] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[17] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[18] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[19] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 11. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[20] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[21] Beiktatta a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[22] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[23] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[24] Beiktatta a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[25] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[26] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[27] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[28] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[29] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[30] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[31] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[32] Hatályon kívül helyezte a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § -a. Hatálytalan 2008.01.01.

[33] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[34] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[35] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[36] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[37] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[38] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[39] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[40] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[41] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[42] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[43] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[44] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[45] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[46] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[47] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[48] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[49] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 8. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[50] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[51] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[52] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 9. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[53] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[54] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[55] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[56] Beiktatta a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[57] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[58] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[59] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[60] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[61] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[62] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.05.16.

[63] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[64] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[65] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[66] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[67] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[68] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[69] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[70] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.05.16.

[71] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[72] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[73] Hatályon kívül helyezte a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.03.

[74] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[75] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 14. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[76] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[77] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[78] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[79] Megállapította a 209/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2007.08.10.

[80] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[81] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[82] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 14. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[83] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 14. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[84] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.09.07.

[85] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.09.07.

[86] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[87] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[88] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[89] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[90] Beiktatta a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[91] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[92] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[93] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[94] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[95] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[96] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[97] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[98] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 15. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[99] Hatályon kívül helyezte a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.03.

[100] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 18. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[101] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[102] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[103] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[104] Beiktatta a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[105] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.01.

[106] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 20. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[107] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.05.16.

[108] Beiktatta a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[109] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.05.16.

[110] Beiktatta a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 14. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[111] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[112] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 21. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[113] Megállapította a 346/2007. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2007.12.23.

[114] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[115] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 22. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[116] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 16. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[117] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[118] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 23. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[119] Beiktatta a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[120] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 17. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[121] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[122] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[123] Módosította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[124] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 18. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[125] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 19. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[126] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 20. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[127] Hatályon kívül helyezte a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.03.

[128] Módosította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[129] Módosította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[130] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 21. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[131] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[132] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 25. § -a. Hatályos 2008.01.01.

[133] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 22. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[134] Módosította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[135] Módosította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (3) és (8) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[136] Módosította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[137] Módosította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[138] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 23. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[139] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 24. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[140] Hatályon kívül helyezte a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 31. § -a. Hatálytalan 2008.01.01.

[141] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[142] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[143] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[144] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[145] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[146] Módosította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése b) pontja. Hatályos 2009.09.07.

[147] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.05.16.

[148] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.05.16.

[149] Beiktatta a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.12.31.

[150] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 28. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[151] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[152] Hatályon kívül helyezte a 104/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2007.05.17.

[153] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[154] Beiktatta a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[155] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.09.07.

[156] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[157] Hatályon kívül helyezte a 209/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2007.08.10.

[158] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.09.07.

[159] Hatályon kívül helyezte a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2009.09.07.

[160] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[161] Hatályon kívül helyezte a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.03.

[162] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.09.07.

[163] Megállapította a 209/2007. (VIII. 7.) Korm. rendelet 12. §-a. Hatályos 2007.08.10.

[164] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 32. § - a. Hatályos 2009.01.03.

[165] Megállapította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[166] Megállapította a 340/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[167] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 26. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[168] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[169] Beiktatta a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 13. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[170] Módosította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 28. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[171] Hatályon kívül helyezte a 206/2010. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.06.30.

[172] Hatályon kívül helyezte a 206/2010. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2010.06.30.

[173] Megállapította a 402/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.01.01.

[174] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 20. §-a. Hatályos 2009.09.07.

[175] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 223. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[176] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 223. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

Tartalomjegyzék