Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32008R1272[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete ( 2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és hatály

(1) E rendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint az anyagok, keverékek és a 4. cikk (8) bekezdésében említett árucikkek szabad mozgásának biztosítása a következők útján:

a) az anyagok és keverékek osztályozására, valamint a veszélyes anyagok és keverékek címkézési és csomagolási szabályaira vonatkozó kritériumok harmonizálása;

b) kötelezettség előírása arra vonatkozóan, hogy:

i. a gyártók, az importőrök és a továbbfelhasználók osztályokba sorolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket;

ii. a szállítók felcímkézzék és csomagolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket;

iii. a gyártók, az árucikkek előállítói és az importőrök osztályokba sorolják azokat a nem forgalmazott anyagokat, amelyekre az 1907/2006/EK rendelet alapján regisztrálás vagy bejelentés vonatkozik;

c) az anyagok gyártóinak és importőreinek kötelezése arra, hogy bejelentsék az Ügynökségnek az ilyen osztályozásokat és címkeelemeket, amennyiben ezeket az 1907/2006/EK rendelet alapján történt regisztrációjuk részeként nem nyújtották be az Ügynökségnek;

d) a harmonizált osztályozással és címkeelemekkel rendelkező anyagok jegyzékének létrehozása közösségi szinten a VI. melléklet 3. részében;

e) az anyagok osztályozási és címkézési jegyzékének létrehozása, amely a c) és d) pontban említett valamennyi bejelentést, beadványt, valamint harmonizált osztályozásokat és címkeelemet tartalmaz.

(2) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a) a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv ( 1 ) hatálya alá tartozó radioaktív anyagok és keverékek;

b) olyan anyagok és keverékek, amelyek vámfelügyelet alatt állnak, feltéve, hogy semmilyen módon nem kezelik vagy dolgozzák fel őket, továbbá amelyeket újrakivitel céljából ideiglenesen tárolnak, vagy vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolnak, vagy tranzitáruk;

c) nem elkülönített intermedierek;

d) forgalomba nem hozott, tudományos kutatási és fejlesztési célú anyagok és keverékek, feltéve, hogy a munkahelyekre és a környezetre vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban ellenőrzött feltételek mellett használják őket.

(3) A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) meghatározása szerinti hulladék nem minősül a 2. cikk szerinti anyagnak, keveréknek vagy árucikknek.

(4) A tagállamok mentességet biztosíthatnak e rendelet alól bizonyos anyagok vagy keverékek vonatkozásában, amennyiben ez a honvédelem érdekében szükséges.

(5) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a végfelhasználónak szánt, készárucikknek minősülő anyagok és keverékek következő formáira:

a) a 2001/83/EK irányelvben meghatározott gyógyszerek;

b) a 2001/82/EK irányelvben meghatározott állatgyógyászati készítmények;

c) a 76/768/EGK irányelvben meghatározott kozmetikai termékek;

d) a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvben meghatározott invazív vagy az emberi testtel közvetlen fizikai kapcsolatban alkalmazott orvostechnikai eszközök, és a 98/79/EK irányelvben meghatározott orvostechnikai eszközök;

e) a 178/2002/EK rendelet szerinti élelmiszerek és takarmányok, beleértve a következő felhasználásaikat is:

i. a 89/107/EGK irányelv hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt élelmiszer-adalék;

ii. a 88/388/EGK irányelv és az 1999/217/EK határozat hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt aromaanyag;

iii. az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó, takarmányokban használt adalék;

iv. a 82/471/EGK irányelv hatálya alá tartozó takarmány.

(6) A 33. cikk hatálya alá tartozó esetek kivételével e rendeletet nem kell alkalmazni a veszélyes áruk légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi szállítására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "veszélyességi osztály": a fizikai, egészségi vagy környezeti veszély jellege;

2. "veszélyességi kategória": a kritériumoknak az egyes veszélyességi osztályokon belüli felosztása a veszély súlyosságának megadása céljából;

3. "veszélyt jelző piktogram": grafikai kompozíció, amely magában foglal egy szimbólumot és egyéb grafikai elemeket, mint például egy olyan határszegélyt, háttérmintázatot vagy színt, amelyet az adott veszélyességi információ közlésére szánnak;

4. "figyelmeztetés": olyan szó, amely - figyelmeztetve az olvasót a potenciális veszélyre - a veszélyek súlyosságának relatív szintjét jelzi az alábbi két szint megkülönböztetésével:

a) "veszély": a súlyosabb veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés;

b) "figyelem": a kevésbé súlyos veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés;

5. "figyelmeztető mondat": egy adott veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag vagy keverék jelentette veszély természetét, beleértve adott esetben a veszély mértékét is;

6. "óvintézkedésre vonatkozó mondat": egy veszélyes anyag vagy keverék használatából vagy ártalmatlanításából eredő expozíció káros hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése vagy megelőzése céljából javasolt intézkedés(eke)t leíró mondat;

7. "anyag": olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely az anyag stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyező anyagot is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;

8. "keverék": kettő vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat;

9. "árucikk": olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet, vagy alakot kap;

10. "árucikkek előállítója": olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a Közösségen belül árucikkeket gyárt vagy szerel össze;

11. "polimer": monomer egységek egy vagy több típusának sorozatával jellemzett molekulákból álló anyag. Az ilyen molekulákat széles molekulasúly-tartományban kell elosztani, amelyben a molekulasúly különbségét elsősorban a monomer egységek számának különbsége okozza. A polimer a következőkből áll:

a) legalább három monomer egységet tartalmazó molekulák egyszerű súlytöbbsége, amelyek legalább egy másik monomer egységhez vagy egyéb reagenshez kovalens kötéssel kapcsolódnak;

b) az azonos molekulasúlyú molekulák kevesebb, mint egyszerű súlytöbbsége.

Ennek a fogalommeghatározásnak az összefüggésében a "monomer egység" a polimerben található monomer anyag kötött formáját jelenti;

12. "monomer": olyan anyag, amely képes kovalens kötést alkotni további hasonló vagy különböző molekulasorokkal a meghatározott folyamatban használt, adott polimerképző-reakció feltételei szerint;

13. "regisztráló": valamely anyag azon gyártója vagy importőre, vagy valamely árucikk azon előállítója vagy importőre, aki az 1907/2006/EK rendelet szerint egy anyagra vonatkozóan regisztrálási dokumentációt nyújt be;

14. "gyártás": anyagok előállítása vagy kitermelése természetes állapotban;

15. "gyártó": a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben anyagot gyárt;

16. "behozatal": a Közösség vámterületére történő fizikai behozatal;

17. "importőr": az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a behozatalért felel;

18. "forgalomba hozatal": a harmadik fél számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő szállítás vagy rendelkezésre bocsátás. A behozatal forgalomba hozatalnak minősül;

19. "továbbfelhasználó": az a gyártótól vagy importőrtől különböző, a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ipari vagy foglalkozásszerű tevékenységei során az anyagot önmagában vagy keverékben felhasználja. A forgalmazó vagy a fogyasztó nem továbbfelhasználó. Az 1907/2006/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján mentesített újraimportáló továbbfelhasználónak minősül;

20. "forgalmazó": a Közösségen belül letelepedett természetes vagy jogi személy - beleértve a kiskereskedőt is -, aki az önmagában vagy keverékben előforduló anyagot kizárólag harmadik felek számára tárolja és hozza forgalomba;

21. "intermedier": a kémiai feldolgozás céljából gyártott és annak során felhasznált, vagy másik anyaggá való átalakítás (a továbbiakban: szintézis) céljából felhasznált anyag;

22. "nem elkülönített intermedier": olyan intermedier, amelyet a szintézis során nem távolítanak el szándékosan (kivéve mintavétel céljából) abból a berendezésből, amelyben a szintézis végbemegy. Az ilyen berendezés a reaktort, kiegészítő berendezéseit és azokat a berendezéseket foglalja magában, amelyeken az anyag(ok) a folytonos vagy szakaszos folyamat során áthalad(nak), valamint a reakció következő lépése érdekében az egyik tartóedényből a másikba való átjuttatáshoz használt csőrendszert, de nem foglalja magában azokat a tartályokat és más tartóedényeket, amelyekben az anyago(ka)t a gyártás után tárolják;

23. "az Ügynökség": az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség;

24. "illetékes hatóság": a tagállamok által az e rendeletből származó kötelezettségek végrehajtására létrehozott hatóság vagy hatóságok vagy szervek;

25. "felhasználás": bármely feldolgozás, összeállítás, fogyasztás, tárolás, tartás, kezelés, tartályokba való töltés, egyik tartályból egy másikba való áttöltés, keverés, árucikk előállítása és minden egyéb felhasználás;

26. "szállító": bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az anyagot - önmagában vagy keverékben - vagy a keveréket forgalomba hozza;

27. "ötvözet": olyan makroszkopikus méretekben homogén fém anyag, amely két vagy több olyan módon kombinált alkotóelemből áll, amely nem teszi lehetővé azok mechanikus eszközökkel való szétválasztását; e rendelet alkalmazásában az ötvözetek keverékeknek minősülnek;

28. "UN RTDG": a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások;

29. "bejelentő": az Ügynökség részére a bejelentést elvégző gyártó vagy importőr, vagy gyártók vagy importőrök csoportja;

30. "tudományos kutatás és fejlesztés": ellenőrzött feltételek mellett végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kémiai kutatás;

31. "küszöbérték": egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre vonatkozó határérték, amely felett ezeket figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy az adott anyagot vagy keveréket osztályba kell-e sorolni;

32. "koncentrációs határérték": egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre vonatkozó határérték, amely az anyag vagy a keverék osztályozását eredményezheti;

33. "felosztás": az expozíciós útvonaltól vagy a hatások jellegétől függő megkülönböztetés a veszélyességi osztályokon belül;

34. "M-tényező": szorzótényező. A vízi környezetre a "Vízi, akut 1" vagy "Vízi, krónikus 1" kategóriában veszélyesként osztályozott anyagkoncentrációra alkalmazzák, és a szummációs módszer segítségével egy olyan keverék osztályozásának a meghatározására használják, amelyben az anyag jelen van;

35. "csomag": a csomagolási művelet összesített eredménye, amely magából a csomagolásból és annak tartalmából áll;

36. "csomagolás": egy vagy több befogadó edény és minden más komponens, amely ahhoz szükséges, hogy a befogadó edény ellássa tárolási és egyéb biztonsági funkcióját;

37. "köztes csomagolás": a belső csomagolás vagy az árucikkek és a külső csomagolás közé helyezett csomagolás.

3. cikk

Veszélyes anyagok és keverékek, valamint a veszélyességi osztályok meghatározása

Az I. melléklet 2-5. részében megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyag vagy keverék veszélyesnek minősül, és be kell sorolni az e mellékletben előírt megfelelő veszélyességi osztályba.

Az I. mellékletben említett veszélyességi osztályok esetében, ha ezek az osztályok az expozíciós útvonal vagy a hatások jellege alapján kerültek felosztásra, az anyag vagy keverék osztályozása az ilyen felosztás szerint történik.

4. cikk

Általános osztályozási, címkézési és csomagolási kötelezettségek

(1) A gyártók, importőrök és továbbfelhasználók a forgalomba hozatalt megelőzően elvégzik az anyagoknak vagy keverékeknek a II. cím szerinti osztályba sorolását.

(2) A gyártók, az árucikkek előállítói és az importőrök az (1) bekezdésben előírt követelmények sérelme nélkül a II. cím szerint sorolják osztályba a forgalomba nem hozott anyagokat, ha:

a) az 1907/2006/EK rendelet 6. cikke, 7. cikkének (1) vagy (5) bekezdése, 17. vagy 18. cikke előírja az anyag regisztrálását;

b) az 1907/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése vagy 9. cikke előírja a bejelentést.

(3) Ha egy anyag a VI. melléklet 3. részében besorolási tételként szerepel és így az V. cím szerinti harmonizált osztályozás és címkézés hatálya alá tartozik, akkor az anyag az említett tétel szerint kerül osztályozásra, és a kérdéses anyag II. cím szerinti osztályozását az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra nem kell elvégezni.

Ha azonban az anyag ezenkívül egy vagy több olyan veszélyességi osztályba vagy felosztásba is tartozik, amely a VI. melléklet 3. részének besorolási tételében nem szerepel, akkor az ilyen veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra a II. cím szerinti osztályba sorolást kell elvégezni.

(4) Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyesként kerül besorolásra, a szállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a forgalomba hozatalt megelőzően az anyag vagy keverék címkézése és csomagolása a III. és IV. címnek megfelelő legyen.

(5) A forgalmazók - a (4) bekezdésben előírt feladataik ellátása során - használhatják a szállítói lánc egyik szereplője által az anyagnak vagy a keveréknek a II. címmel összhangban meghatározott osztályozását.

(6) A továbbfelhasználók - az (1) és (4) bekezdésben előírt feladataik ellátása során - használhatják a szállítói lánc valamely résztvevője által az anyagnak vagy a keveréknek a II. címmel összhangban meghatározott osztályozását, feltéve, hogy nem változtatják meg az adott anyag vagy keverék összetételét.

(7) A II. melléklet 2. részében említett bármely veszélyesként osztályozott anyagot tartalmazó keverék csak akkor hozható forgalomba, ha a III. címnek megfelelően címkézték.

(8) E rendelet alkalmazásában az I. melléklet 2.1. szakaszában említett árucikkek forgalomba hozatalt megelőző osztályozása, címkézése és csomagolása az anyagokra és keverékekre vonatkozó szabályok szerint történik.

(9) Egy adott szállítói lánchoz tartozó szállítók együttműködnek az e rendelet szerinti osztályozási, címkézési és csomagolási követelmények teljesítése érdekében.

(10) Anyagok és keverékek forgalomba hozatalára csak akkor kerülhet sor, ha azok e rendeletnek megfelelnek.

II. CÍM

VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOZÁS

1. FEJEZET

Az információk azonosítása és vizsgálata

5. cikk

Az anyagokról rendelkezésre álló információk azonosítása és vizsgálata

(1) Valamely anyag gyártói, importőrei és továbbfelhasználói azonosítják, hogy melyek azok a releváns információk, melyek rendelkezésre állnak annak meghatározásához, hogy az anyaggal párosul-e az I. mellékletben megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszély; ilyen információk különösen a következők:

a) a 8. cikk (3) bekezdésében említett módszerek bármelyikével előállított adatok;

b) epidemiológiai adatok és az emberre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, így például munka-egészségügyi adatok és a baleseti adatbázisokból származó adatok;

c) az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakasza szerint előállított bármilyen más információ;

d) új tudományos információk;

e) a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében előállított egyéb információk.

Az információknak az anyagnak azokra a formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk, amelyekben az anyagot forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

(2) A gyártók, importőrök és továbbfelhasználók megvizsgálják az (1) bekezdésben említett információkat abból a szempontból, hogy azok megfelelőek, megbízhatóak és adott esetben tudományos szempontból alkalmasak-e az e cím 2. fejezete szerinti értékelés céljára.

6. cikk

A keverékekről rendelkezésre álló információk azonosítása és vizsgálata

(1) A keverék gyártói, importőrei és továbbfelhasználói megvizsgálják, hogy melyek azok a keverékre magára vagy az általa tartalmazott anyagokra vonatkozó, releváns információk, melyek rendelkezésre állnak annak meghatározásához, hogy a keverékkel párosul-e az I. mellékletben megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszély; ilyen információk különösen következők:

a) a 8. cikk (3) bekezdésében említett módszerek bármelyikével előállított, a keverékre magára, vagy a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatok;

b) epidemiológiai adatok és az emberre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tapasztalatok a keverékre magára vagy a benne lévő anyagokra vonatkozóan, például munka-egészségügyi adatok vagy a baleseti adatbázisokból származó adatok;

c) az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakasza szerint előállított bármilyen más, a keverékre magára, vagy a benne lévő anyagokra vonatkozó információ;

d) a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében előállított bármilyen más, a keverékre magára, vagy a benne lévő anyagokra vonatkozó információ.

Az információknak a keveréknek azokra a formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk, amelyekben azt forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

(2) Figyelembe véve (3) és a (4) bekezdést is, ha az (1) bekezdésben említett információ magára a keverékre vonatkozóan rendelkezésre áll, és a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó ellenőrizte, hogy az információ megfelelő és megbízható, valamint adott esetben tudományos szempontból érvényes, akkor azt az információt az e cím 2. fejezete szerinti értékelés céljára használja fel.

(3) A keverékeknek az e cím 2. fejezete szerinti, az I. melléklet 3.5.3.1., 3.6.3.1. és 3.7.3.1. szakaszában említett "csírasejt-mutagenitás", "rákkeltő hatás" és "reprodukciós toxicitás" veszélyességi osztállyal kapcsolatos értékelése esetén a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó kizárólag a keverékben lévő anyagokkal kapcsolatban használja az (1) bekezdésben említett, rendelkezésre álló, releváns információkat.

Továbbá abban az esetben, ha a keverékről magáról rendelkezésre álló vizsgálati adatok olyan csírasejt-mutagén, rákkeltő vagy a reprodukcióra toxikus hatást mutatnak, amelyek a keveréket alkotó egyes anyagoknál nem állnak fenn, akkor az ilyen adatokat is figyelembe kell venni.

(4) A keverékeknek az e cím 2. fejezet szerinti, az I. melléklet 4.1.2.8. és 4.1.2.9. szakaszában említett, a "vízi környezetre veszélyes" veszélyességi osztályon belüli "biodegradációs és bioakkumulációs" tulajdonságok szerinti értékeléséhez a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó kizárólag a keverékben lévő anyagokkal kapcsolatban használja az (1) bekezdésben említett, rendelkezésre álló, releváns információkat.

(5) Ha magáról a keverékről nem állnak rendelkezésre az (1) bekezdésben említett vizsgálati adatok, vagy azok nem megfelelőek, akkor a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó a keveréket alkotó egyes anyagokról és hasonló, vizsgált keverékekről rendelkezésre álló más olyan információkat használ, melyek relevánsak annak meghatározásához, hogy a keverék veszélyes-e, feltéve, hogy az adott gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó ellenőrizte, hogy az információk megfelelőek és megbízhatóak-e a 9. cikk (4) bekezdése szerinti értékelés szempontjából.

7. cikk

Állatokon és embereken végzett vizsgálatok

(1) Ha e rendelet miatt újabb vizsgálatokra kerül sor, a 86/609/EGK irányelv értelmében állatkísérleteket csak abban az esetben lehet folytatni, ha más, megfelelő adatminőséget és -megbízhatóságot nyújtó alternatíva nem lehetséges.

(2) E rendelet alkalmazásában nem humán főemlősökön tilos vizsgálatot végezni.

(3) E rendelet alkalmazásában tilos embereken vizsgálatot végezni. Az egyéb forrásokból, például klinikai tanulmányokból származó adatok azonban felhasználhatók a rendelet alkalmazásában.

8. cikk

Anyagokra és keverékekre vonatkozó új információk előállítása

(1) Annak meghatározásához, hogy egy anyag vagy keverék jár-e az e rendelet I. mellékletében megállapított egészségi vagy környezeti veszélyekkel, a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó - feltéve, hogy az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakaszában előírt szabályok alkalmazásával már az információ megszerzésének valamennyi eszközét kimerítette, - új vizsgálatokat folytathat.

(2) Annak meghatározásához, hogy egy anyag vagy keverék jár-e az I. melléklet 2. részében ismertetett fizikai veszélyekkel, a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó csak akkor folytathatja az említett részben előírt vizsgálatokat, ha megfelelő és megbízható információk még nem állnak rendelkezésre.

(3) Az (1) bekezdésben említett vizsgálatokat a következő módszerek egyikével végzik:

a) az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében ismertetett vizsgálati módszerek;

vagy

b) nemzetközileg elismert megbízható tudományos elvek, vagy nemzetközi eljárásokkal összhangban validált módszerek.

(4) Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó új ökotoxikológiai vagy toxikológiai vizsgálatokat vagy elemzéseket végez, akkor az ilyen vizsgálatok és elemzések elvégzése az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint történik.

(5) Ha e rendelet alkalmazásában új vizsgálatok elvégzésére kerül sor a fizikai veszélyekre vonatkozóan, akkor azokat legkésőbb 2014. január 1-től, a megfelelő elismert minőségbiztosítási rendszerrel összhangban vagy a megfelelő elismert minősítéssel rendelkező laboratóriumokban kell elvégezni.

(6) Az ezen rendelet alkalmazásában elvégzett vizsgálatokat az anyagon vagy a keveréken annak abban a formájában/formáiban vagy fizikai állapotában/állapotaiban kell elvégezni, amelyben az anyagot vagy a keveréket forgalomba hozzák, és amelyben forgalomba hozatala után ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

2. FEJEZET

A veszélyességi információk értékelése és döntés az osztályozásról

9. cikk

Az anyagok és keverékek veszélyességéről szóló információk értékelése

(1) Az anyag vagy keverék gyártója, importőre és továbbfelhasználója az e cím 1. fejezete szerint azonosított információkat az egyes veszélyességi osztályokba való besorolás vagy az I. melléklet 2-5. részében szereplő felosztás kritériumai alapján értékeli, megállapítandó az anyaghoz vagy keverékhez kapcsolódó veszélyeket.

(2) Az anyagról vagy keverékről a 8. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerekkel kapott vizsgálati adatok értékelése során a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó összeveti az alkalmazott vizsgálati módszereket az említett cikkben megállapított vizsgálati módszerekkel annak meghatározása céljából, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerek befolyásolják-e az e cikk (1) bekezdésében említett értékelést.

(3) Ha a kritériumok nem alkalmazhatók közvetlenül az azonosított információkra, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az e rendelet I. mellékletének 1.1.1. szakasza szerint a bizonyítékok mérlegelésével - szakértői megítélés felhasználásával - történő meghatározás segítségével, az anyag vagy keverék veszélyeinek meghatározására kiható valamennyi rendelkezésre álló információ mérlegelésével, és az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1.2. szakasza szerint végzi el az értékelést.

(4) Ha kizárólag a 6. cikk (5) bekezdésében említett információ áll rendelkezésre, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az I. melléklet 1.1.3. szakaszában, valamint a 3. és 4. részének minden egyes szakaszában említett interpolációs elveket alkalmazza az értékeléshez.

Ha azonban ez az információ sem az interpolációs elvek, sem az I. melléklet 1. részében leírt szakértői megítélés és a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás elvének alkalmazását nem teszi lehetővé, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az I. melléklet 3. és 4. részének egyes szakaszaiban leírt módszerrel vagy módszerekkel értékeli az információkat.

(5) A rendelkezésre álló információk osztályozás céljából való értékelése során a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók az anyagnak vagy keveréknek azokat a formáit vagy fizikai állapotait veszik figyelembe, amelyekben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

10. cikk

Koncentrációs határértékek és M-tényezők anyagok és keverékek osztályozásához

(1) Az egyedi koncentrációs határérték és az általános koncentrációs határérték egy anyaghoz rendelt olyan küszöbértéket jelent, amelynél vagy amely felett az anyagnak egy másik anyagban vagy keverékben azonosított szennyező anyagként, adalékként vagy egyedi összetevőként való jelenléte az anyagnak vagy keveréknek veszélyesként való osztályozását eredményezi.

A gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó egyedi koncentrációs határértékeket állapít meg szükség esetén, és amennyiben megfelelő és megbízható tudományos információ azt mutatja, hogy az anyag egyértelműen veszélyes, ha az anyag az I. melléklet 2. részében bármelyik veszélyességi osztályra megállapított koncentráció alatt, vagy az I. melléklet 3., 4. és 5. részében bármelyik veszélyességi osztályra megállapított általános koncentrációs határérték alatt van jelen.

Kivételes esetekben a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó egyedi koncentrációs határértékeket állapíthat meg, amennyiben megfelelő, megbízható és meggyőző tudományos információja van arról, hogy egy veszélyesként besorolt anyag nem egyértelműen veszélyes, ha az anyag az I. melléklet 2. részében a releváns veszélyességi osztályra megállapított koncentráció felett, vagy az I. melléklet 3., 4. és 5. részében a releváns veszélyességi osztályra megállapított általános koncentrációs határérték felett van jelen.

(2) A gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó a vízi környezetre veszélyes, akut 1 vagy krónikus 1 kategóriába besorolt anyagokra M-tényezőket állapít meg.

(3) Az (1) bekezdés ellenére, egyedi koncentrációs határértékek nem alkalmazandók a VI. melléklet 3. részében szereplő anyagokra vonatkozó harmonizált veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra.

(4) A (2) bekezdés ellenére, az M-tényezők nem alkalmazandók a VI. melléklet 3. részében szereplő azon anyagokra vonatkozó harmonizált veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra, amelyekre abban a részben már megállapítottak egy M-tényezőt.

Ha azonban a vízi környezetre veszélyes, akut 1 vagy krónikus 1 kategóriába besorolt anyagokra vonatkozóan a VI. melléklet 3. része nem állapít meg M-tényezőt, akkor azt a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó állapítja meg az adott anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján. Az adott anyagot tartalmazó keveréknek a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó általi, a szummációs módszer alkalmazásával történő osztályozásakor ezt az M-tényezőt kell felhasználni.

(5) Az egyedi koncentrációs határérték vagy az M-tényező megállapításakor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó figyelembe vesz az arra az anyagra vonatkozó minden olyan egyedi koncentrációs határértéket vagy M-tényezőt, amely szerepel az osztályozási és címkézési jegyzékben.

(6) Az (1) bekezdés szerint meghatározott egyedi koncentrációs határértékek elsőbbséget élveznek az I. melléklet 2. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő koncentrációkkal, illetve az I. melléklet 3., 4. és 5. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő, az osztályozáshoz használandó általános koncentrációs határértékekkel szemben.

(7) Az Ügynökség további iránymutatást nyújt az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban.

11. cikk

Küszöbértékek

(1) Ha az anyag azonosított szennyező anyag, adalék vagy egyedi összetevő formájában önmagában veszélyesként besorolt másik anyagot tartalmaz, ezt figyelembe kell venni az osztályozáskor, ha az azonosított szennyező anyag, adalék vagy egyedi összetevő koncentrációja a (3) bekezdés szerinti alkalmazandó küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb.

(2) Ha a keverék összetevőként, illetve azonosított szennyező anyag vagy adalék formájában veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, akkor ezt az információt figyelembe kell venni az osztályozáskor, ha az adott anyag koncentrációja a (3) bekezdés szerinti küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett küszöbértéket az I. melléklet 1.1.2.2. szakaszában leírtak szerint kell meghatározni.

12. cikk

További értékelést igénylő egyedi esetek

Amennyiben a 9. cikk szerint elvégzett értékelés eredményeként a következő tulajdonságok vagy hatások merülnek fel, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó ezeket figyelembe veszi az osztályozáskor, ha:

a) megfelelő és megbízható információ bizonyítja, hogy a gyakorlatban az anyag vagy keverék fizikai veszélyei eltérnek a vizsgálat által kimutatottaktól;

b) meggyőző tudományos kísérleti adatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék biológiailag nem áll rendelkezésre, és ezen adatok megfelelőségét és megbízhatóságát ellenőrizték;

c) megfelelő és megbízható tudományos adat igazolja az olyan keverékben lévő anyagok közötti egymást erősítő vagy egymást kioltó hatások lehetséges előfordulását, amelyre vonatkozóan a keverékben lévő anyagokról szóló információk alapján döntöttek az értékelésről.

13. cikk

Döntés az anyagok és keverékek osztályozásáról

Ha a 9. és a 12. cikk alapján elvégzett értékelés azt mutatja, hogy az anyaghoz vagy keverékhez kapcsolódó veszélyek megfelelnek az I. melléklet 2-5. része szerinti egy vagy több veszélyességi osztályba vagy felosztásba való besorolás kritériumainak, a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az anyagot vagy keveréket az illető veszélyességi osztálynak vagy osztályoknak, illetve felosztásnak megfelelően besorolja, úgy hogy megjelöl:

a) egy vagy több veszélyességi kategóriát az egyes vonatkozó veszélyességi osztályon vagy felosztáson belül;

b) az a) pont szerint megjelölt egyes veszélyességi kategóriáknak megfelelő egy vagy több figyelmeztető mondatot, figyelembe véve a 21. cikket is.

14. cikk

A keverékek osztályozására vonatkozó egyedi szabályok

(1) A keverék osztályozását nem érinti, ha az információk értékelése a következők bármelyikét mutatja ki:

a) a keverékben lévő anyagok a légköri gázokkal, különösen az oxigénnel, a szén-dioxiddal, vagy a vízgőzzel alacsony koncentráció mellett lassan lépnek olyan reakcióba, amely más anyagokat eredményez;

b) a keverékben lévő anyagok a keverék további anyagaival alacsony koncentráció mellett nagyon lassan lépnek olyan reakcióba, amely más anyagokat eredményez;

c) a keverékben lévő anyagok alacsony koncentráció mellett önpolimerizációval oligomereket vagy polimereket alkothatnak.

(2) A keveréket nem szükséges az I. melléklet 2. részében említett robbanó, oxidáló vagy tűzveszélyes tulajdonságai szerint besorolni, feltéve, hogy a következő követelmények valamelyike teljesül:

a) a keverékben lévő anyagok egyike sem rendelkezik ezen tulajdonságok egyikével sem, és - a szállító rendelkezésére álló információk alapján - a keverék valószínűleg nem jelent ilyen veszélyt;

b) a keverék összetételének változása esetén tudományos bizonyíték van arra, hogy a keverékről szóló információk értékelése nem vezet az osztályozás módosításához.

15. cikk

Az anyagok és keverékek osztályozásának felülvizsgálata

(1) A gyártónak, az importőrnek és a továbbfelhasználónak minden rendelkezésére álló ésszerű lépést meg kell tennie, hogy tudomást szerezzen az új tudományos vagy technikai ismeretekről, melyek befolyásolhatják az általuk forgalomba hozott anyagok vagy keverékek osztályozását. Ha a gyártónak, az importőrnek vagy a továbbfelhasználónak olyan információ jut tudomására, melyet megfelelőnek és megbízhatónak tart, indokolatlan késedelem nélkül új értékelést kell elvégeznie e fejezettel összhangban.

(2) Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó veszélyesként besorolt keveréket módosít, akkor új értékelést végez e fejezet rendelkezései szerint, ha a módosítás a következők egyike:

a) az összetétel olyan módosítása, hogy egy vagy több veszélyes összetevő kiinduló koncentrációja az I. melléklet 1. részének 1.2. táblázatában megadott határértékét eléri vagy meghaladja;

b) az összetétel egy vagy több összetevő helyettesítésével vagy hozzáadásával való módosítása úgy, hogy a vonatkozó koncentráció eléri, vagy meghaladja a 11. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti új értékelés nem szükséges, ha hitelt érdemlő tudományos ismeretek bizonyítják, hogy az újbóli értékelés nem eredményezné az osztályozás megváltozását.

(4) A gyártók, az importőrök és a továbbfelhasználók az új értékelés eredményeinek megfelelően módosítják az anyag vagy keverék osztályozását, kivéve, ha a VI. melléklet 3. részében foglalt anyagok esetében léteznek harmonizált veszélyességi osztályok vagy felosztások.

(5) E cikk (1)-(4) bekezdése esetében, ha az érintett anyag vagy keverék a 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozik, akkor ezen irányelvek követelményei is vonatkoznak rá.

16. cikk

Az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő anyagok osztályozása

(1) A gyártók és importőrök az osztályozási és címkézési jegyzékben már szereplő osztályozástól eltérően is besorolhatják az anyagot, feltéve, hogy az ilyen osztályozás indoklását - a 40. cikk szerinti bejelentéssel együtt - benyújtják az Ügynökségnek.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó akkor, ha az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő osztályozás a VI. melléklet 3. részében szereplő harmonizált osztályozás.

III. CÍM

A VESZÉLY KÖZLÉSE CÍMKÉZÉS FORMÁJÁBAN

1. FEJEZET

A címke tartalma

17. cikk

Általános szabályok

(1) A veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni:

a) a szállító(k) neve, címe és telefonszáma;

b) a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel;

c) a 18. cikkben meghatározott termékazonosítók;

d) adott esetben a 19. cikk szerinti, veszélyt jelző piktogramok;

e) adott esetben a 20. cikk szerinti figyelmeztetések;

f) adott esetben a 21. cikk szerinti figyelmeztető mondatok;

g) adott esetben a 22. cikk szerinti, megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatok;

h) adott esetben a 25. cikk szerinti kiegészítő információs mező.

(2) A címkét azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, kivéve, ha az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik (rendelkeznek).

A szállítók a tagállamok által megkövetelteknél több nyelvet is használhatnak címkéiken, feltéve, hogy valamennyi felhasznált nyelven ugyanazon adatokat tüntetik fel.

18. cikk

Termékazonosítók

(1) A címkének olyan részletes információkat (a továbbiakban: termékazonosítók) kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik az anyag vagy keverék azonosítását.

Az anyag vagy keverék azonosításához használt kifejezésnek ugyanannak kell lennie, mint amely az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke szerint készített biztonsági adatlapon (a továbbiakban: biztonsági adatlap) szerepel, e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül.

(2) Egy anyag termékazonosítója legalább a következőkből áll:

a) ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, az ott megadott név és azonosító szám;

b) ha az anyag nem szerepel a VI. melléklet 3. részében, de megjelenik az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor az ott megadott név és azonosító szám;

c) ha az anyag nem szerepel sem a VI. melléklet 3. részében, sem az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor a CAS által adott szám (a továbbiakban: CAS-szám) az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC - International Union of Pure and Applied Chemistry) által gondozott nevezéktanban (a továbbiakban: IUPAC-nómenklatúra) meghatározott névvel együtt, vagy a CAS-szám egy másik nemzetközi kémiai névvel (nevekkel) együtt; vagy

d) ha a CAS-szám nem áll rendelkezésre, az IUPAC-nómenklatúrában meghatározott név, vagy egy másik nemzetközi kémiai név (nevek).

Ha az IUPAC-nómenklatúrában szereplő név meghaladja a 100 karaktert, valamely, az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1.2 szakaszában említett másik név (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) is használható, feltéve, hogy a 40. cikk szerinti bejelentés tartalmazza mind az IUPAC-nómenklatúrában szereplő nevet, mind az alkalmazott másik nevet.

(3) Egy keverék termékazonosítójának tartalmaznia kell mindkét alábbi információt:

a) a keverék kereskedelmi neve vagy a megnevezése;

b) a keverékben lévő valamennyi olyan anyag megnevezése, amely hozzájárul a keverék veszélyességének az akut toxicitás, bőrmarás vagy súlyos szemkárosodás, a csírasejt-mutagenitás, rákkeltő hatás, reprodukciós toxicitás, a légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció, a célszervi toxicitás (STOT), vagy az aspirációs veszély szempontjából való meghatározásához.

Ha a b) pontban említett esetben ez a követelmény több kémiai név megadását jelentené, elegendő legfeljebb négy kémiai nevet megadni, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának érzékeltetéséhez négynél több név magadása szükséges.

A kiválasztott kémiai neveknek azonosítaniuk kell az osztályozást és a megfelelő figyelmeztető mondat kiválasztását indokoló fő egészségi veszélyekért elsősorban felelős anyagokat.

19. cikk

A veszélyt jelző piktogramok

(1) A címkének tartalmaznia kell a vonatkozó, veszélyt jelző piktogramo(ka)t, mely(ek) célja az adott veszéllyel kapcsolatos egyedi információ közlése.

(2) A 33. cikkre is figyelemmel, a veszélyt jelző piktogramoknak meg kell felelniük az I. melléklet 1.2.1. szakaszában és az V. mellékletben előírt követelményeknek.

(3) Az egyes osztályozásokra vonatkozó, veszélyt jelző piktogramot az I. mellékletben szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

20. cikk

Figyelmeztetések

(1) A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztetést.

(2) Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztetéseket az I. melléklet 2-5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

(3) Ahol a "Veszély" figyelmeztetés szerepel a címkén, ott a "Figyelem" figyelmeztetésnek már nem kell megjelennie.

21. cikk

A figyelmeztető mondatok

(1) A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztető mondatot.

(2) Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2-5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

(3) Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az e részben lévő besorolási tételben az egyes osztályozásokra megadott figyelmeztető mondatot kell használni a címkén, továbbá a (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatokat minden más osztályozásra, amelyet ez a tétel nem tartalmaz.

(4) A figyelmeztető mondatok megfogalmazása a III. melléklet szerint történik.

22. cikk

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok

(1) A címkének tartalmaznia kell a megfelelő, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat.

(2) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok az I. melléklet 2-5. részében szereplő, minden egyes veszélyességi osztály esetében a címkék elemeit jelző táblázatokban meghatározott mondatok közül kerülnek kiválasztásra.

(3) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megválasztása a IV. melléklet 1. részében előírt kritériumok szerint történik, figyelembe véve a figyelmeztető mondatokat és az anyag vagy keverék tervezett vagy ismert felhasználását vagy felhasználásait.

(4) Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megfogalmazása a IV. melléklet 2. része szerint történik.

23. cikk

A címkézési követelményektől való eltérés különleges esetekben

A címkézésre vonatkozóan az I. melléklet 1.3. szakaszában előírt egyedi rendelkezések alkalmazandók a következők tekintetében:

a) hordozható gázpalackok;

b) propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz tárolására szolgáló gáztartályok;

c) aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagokat vagy keverékeket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok;

d) fémek tömör formában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek;

e) robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok az I. melléklet 2.1. szakaszában említettek szerint;

f) fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott anyagok és keverékek.

24. cikk

Alternatív név használatára vonatkozó kérelem

(1) Egy keverékben előforduló anyagra vonatkozóan annak gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója kérheti az Ügynökségtől, hogy erre az anyagra a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat megnevező kémiai nevet vagy alternatív megjelölést alkalmazzon, ha az anyag megfelel az I. melléklet 1. részében foglalt kritériumoknak, és ha bizonyítani tudja, hogy az anyag kémiai azonosítójának megadása a címkén vagy a biztonsági adatlapon üzleti titkait - különösen szellemi tulajdonhoz fűződő jogát - veszélyezteti.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelem benyújtása az 1907/2006/EK rendelet 111. cikkében említett formában történik, díjbefizetéssel együtt.

A díjak mértékét a Bizottság határozza meg az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás szerint.

A kkv-k számára csökkentett díjat kell megállapítani.

(3) Az Ügynökség további tájékoztatást kérhet a kérelmet benyújtó gyártótól, importőrtől vagy továbbfelhasználótól, ha ezen információ szükséges a döntés meghozatalához. Ha az Ügynökség a kérelemtől vagy a további információk kézhezvételétől számított hat héten belül nem emel kifogást, a kérelmezett név használatát engedélyezettnek kell tekinteni.

(4) Ha az Ügynökség nem fogadja el a kérelmet, az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati intézkedéseket kell alkalmazni.

(5) Az Ügynökség a (3) vagy a (4) bekezdésnek megfelelően a kérelem eredményéről tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és rendelkezésükre bocsátja a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó által benyújtott információkat.

(6) Ha az új információk alapján bebizonyosodik, hogy a használt alternatív kémiai név nem nyújt kellő információt ahhoz, hogy biztosított legyen a szükséges munkahelyi egészségi és biztonsági óvintézkedések megtétele, valamint a keverék kezeléséből származó veszélyek kézben tartása, az Ügynökség felülvizsgálja az adott alternatív kémiai név használatára vonatkozó határozatát. Az Ügynökség visszavonhatja határozatát, vagy módosíthatja azt egy újabb határozat kiadásával, amelyben megállapítja, hogy mely alternatív kémiai név használata engedélyezett. Ha az Ügynökség visszavonja vagy módosítja határozatát, az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati intézkedéseket kell alkalmazni.

(7) Ha egy alternatív kémiai név használatát engedélyezték, de a keverékben jelen levő, alternatív névvel megjelölt anyag osztályozása már nem felel meg az I. melléklet 1. részének 1.4.1. szakaszában foglalt kritériumoknak, akkor az adott keverékben lévő anyag szállítójának az alternatív kémiai név helyett a 18. cikkel összhangban azt a termékazonosítót kell használnia, amely a címkén és a biztonsági adatlapon szerepel.

(8) Azon önmagukban vagy keverékben előforduló anyagok esetében, amelyekre vonatkozóan az Ügynökség érvényesként fogadta el az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (2) bekezdésének f) vagy g) pontjában említett információkra vonatkozóan az ugyanazon rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontjával összhangban adott indoklást, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó a címkén és a biztonsági adatlapon használhat olyan nevet, amely az Interneten nyilvánosan hozzáférhető lesz. A keverékben előforduló azon anyagok esetében, amelyekre az említett rendelet 119. cikke (2) bekezdésének f) vagy g) pontja már nem vonatkozik, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó kérelmet nyújthat be az Ügynökséghez az ezen cikk (1) bekezdésében leírtak szerinti alternatív kémiai név használatának engedélyezésére.

(9) Ha a keverék szállítója 2015. június 1-je előtt az 1999/45/EK irányelv 15. cikke szerint bizonyítja, hogy a keverékben előforduló anyag kémiai azonosságának közzététele veszélyezteti üzleti tevékenysége bizalmas jellegét, akkor e rendelet alkalmazásában továbbra is használhatja az elfogadott alternatív nevet.

25. cikk

Kiegészítő információk a címkén

(1) A címkén a kiegészítő információs mezőben bizonyos mondatokat kell megadni, ha egy veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakaszában említett fizikai tulajdonságokkal vagy egészségre kiható tulajdonságokkal rendelkezik.

Az ilyen mondatok megfogalmazása a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakasza és a III. melléklet 2. szakasza szerint történik.

Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az anyagra ott megadott esetleges figyelmeztető mondatokat a címkén szereplő kiegészítő információkkal együtt fel kell tüntetni.

(2) A címkén a kiegészítő információs mezőben szerepelnie kell egy mondatnak, ha a veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a 91/414/EGK irányelv hatálya alá esik.

A mondat megfogalmazása e rendelet II. mellékletének 4. része és a III. mellékletének 3. része szerint történik.

(3) A szállító az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő kiegészítő információkat adhat meg a címke kiegészítő információs mezőjében, feltéve, hogy az ilyen kiegészítő információ nem nehezíti meg a 17. cikk (1) bekezdésének a)-g) pontjában említett címkeelemek azonosítását, és ha az további részleteket tartalmaz, továbbá nem mond ellent a fenti elemekben meghatározott információknak, vagy nem ébreszt kétséget azok hitelességével kapcsolatban.

(4) Az olyan kifejezés, mint a "nem mérgező", "nem ártalmas", "nem szennyező", "ökologikus" vagy az osztályozással összhangban nem álló más mondat, mely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés egyetlen anyag vagy keverék címkéjén vagy csomagolásán sem jelenhet meg.

(6) Amennyiben egy keverék bármilyen veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, a II. melléklet 2. részével összhangban kell címkével ellátni.

A figyelmeztető mondatokat a III. melléklet 3. részével összhangban kell megfogalmazni, és a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni.

A címke tartalmazza a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az illető keverék szállítójának nevét, címét és telefonszámát is.

(7) Amennyiben a VIII. melléklet alapján a bejelentő egyedi formulaazonosítót hoz létre, annak az említett melléklet A. része 5. szakaszának rendelkezéseivel összhangban szerepelnie kell a címke kiegészítő információk megadására szolgáló mezőjében.

26. cikk

Elsőbbségi elvek a veszélyt jelző piktogramok esetében

(1) Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több veszélyt jelző piktogramot eredményezne a címkén, az alábbi elsőbbségi elveket kell alkalmazni a veszélyt jelző kötelező piktogramok számának csökkentése érdekében:

a) ha a "GHS01" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS02" és "GHS03" veszélyt jelző piktogramok használata tetszőleges, kivéve azokat az eseteket, ahol e veszélyt jelző piktogramok közül egynél több használata kötelező;

b) ha a "GHS06" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS07" veszélyt jelző piktogram nem használandó;

c) ha a "GHS05" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a "GHS07" veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- vagy szemirritáció esetén;

d) ha a "GHS08" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó légzőszervi szenzibilizáció esetén, akkor a "GHS07" veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- és szemirritáció esetén;

e) ha a "GHS02" vagy a "GHS06" veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, a "GHS04" veszélyt jelző piktogram használata tetszőleges.

(2) Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több ugyanarra a veszélyességi osztályra vonatkozó veszélyt jelző piktogramot eredményezne, a címkének minden egyes érintett veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

Azon anyagok esetében, melyeket a VI. melléklet 3. része tartalmaz, és egyben a II. címben előírt osztályozás tárgyát is képezik, a címkének minden egyes vonatkozó veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

27. cikk

Elsőbbségi elvek a figyelmeztető mondatok esetében

Ha egy anyag vagy keverék több veszélyességi osztályba vagy egy veszélyességi osztályon belül több felosztásba van besorolva, akkor az osztályozásból származó minden figyelmeztető mondatnak meg kell jelennie a címkén, kivéve, ha a párhuzamosság vagy redundancia nyilvánvaló.

28. cikk

Elsőbbségi elvek az óvintézkedésre vonatkozó mondatok esetében

(1) Ha az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok kiválasztása azt eredményezi, hogy bizonyos óvintézkedésre vonatkozó mondatok nyilvánvalóan feleslegesek vagy szükségtelenek lesznek az adott anyag, keverék vagy csomagolás vonatkozásában, akkor az ilyen mondatokat el kell hagyni a címkéről.

(2) Ha az anyagot vagy keveréket a lakosságnak szánják, a címkén fel kell tüntetni az anyag vagy keverék hulladékként való elhelyezéséről, valamint a csomagolás hulladékként való elhelyezéséről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondatot, kivéve, ha ezt a 22. cikk nem írja elő.

Minden más esetben a hulladékként való elhelyezésről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondat nem szükséges, ha nyilvánvaló, hogy az anyag, keverék vagy csomagolás hulladékként való elhelyezése nem jelent veszélyt az emberi egészségre vagy a környezetre.

(3) Egy címkén nem szerepelhet hatnál több óvintézkedésre vonatkozó mondat, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának kifejezése érdekében szükséges.

29. cikk

Mentesítések a címkézési és csomagolási követelmények alól

(1) Ha egy anyag vagy keverék csomagolása vagy olyan alakú, illetve formájú, vagy annyira kicsi, hogy lehetetlen teljesíteni a 31. cikkben foglalt követelményeket, a címkeelemeket a 17. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban - miszerint a címkét azon tagállam hivatalos nyelvén kell megfogalmazni, ahol az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák - az I. melléklet 1.5.1. szakaszának megfelelően kell megadni.

(2) Amennyiben nem lehet a teljes címkeinformációt az (1) bekezdésben meghatározott módon feltüntetni, a címkeinformációt az I. melléklet 1.5.2. szakaszával összhangban le lehet csökkenteni.

(3) Amennyiben a II. melléklet 5. részében említett veszélyes anyagot vagy keveréket csomagolás nélkül lakossági értékesítésre szánják, mellékelni kell hozzá a 17. cikk szerinti címkeelemek másolatát.

(4) A környezetre veszélyesként osztályozott bizonyos keverékek esetében - amennyiben a környezeti terhelés bizonyíthatóan csökkenne - az 53. cikkben említett eljárással összhangban felmentés adható a környezetvédelmi címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alól, vagy különös rendelkezések határozhatók meg a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatban. E mentességeket és különös rendelkezéseket a II. melléklet 2. része határozza meg.

(4a) Amennyiben a VIII. melléklet alapján a bejelentő egyedi formulaazonosítót hoz létre, lehetősége van azt a címke kiegészítő információk megadására szolgáló mezőjébe való felvétel helyett - az említett melléklet A. része 5. szakaszának rendelkezéseivel összhangban - másféle módon is feltüntetni.

(5) A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy készítse el a címkézési és csomagolási követelmények alóli mentesítések tervezetét, és nyújtsa be azokat a Bizottsághoz.

30. cikk

A címkén lévő információk aktualizálása

(1) A szállító az adott anyag vagy keverék osztályozásának bármely változása esetén gondoskodik a címke minden indokolatlan késedelem nélküli aktualizálásáról, és amennyiben az újonnan felmerült veszély súlyosabb, vagy ha új kiegészítő címkézési elemekre van szükség a 25. cikkel összhangban, figyelembe veszi a változás jellegét az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. A szállítók a 4. cikk (9) bekezdésével összhangban együttműködnek a címkézés indokolatlan késedelem nélküli kiigazításában.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említettektől eltérő egyéb címkézési változtatásra van szükség, a szállító gondoskodik a címke 18 hónapon belüli aktualizálásáról.

(3) A 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá eső anyag vagy keverék szállítója ezen irányelvvel összhangban aktualizálja a címkét.

2. FEJEZET

A címkék rögzítése

31. cikk

A címkék rögzítésére vonatkozó általános szabályok

(1) A címkéket szilárdan rá kell erősíteni az anyagot vagy keveréket közvetlenül tartalmazó csomagolás egy vagy több felületére, és vízszintesen olvashatóaknak kell lenniük, ha a csomagolás a szokásos helyzetében áll.

(2) A címke színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző piktogram jól láthatóan kitűnjön.

(3) A 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemeknek jól láthatóan és letörölhetetlenül kell megjelenniük. Jól ki kell tűnniük a háttérből, és olyan méretűnek és térközűnek kell lenniük, hogy könnyen olvashatók legyenek.

(4) A veszélyt jelző piktogram alakjának, színének és méretének, valamint a címke méretének meg kell felelnie az I. melléklet 1.2.1. szakaszában előírtaknak.

(5) Nincs szükség címkére, ha a 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemek egyértelműen megjelennek magán a csomagoláson. Ilyen esetben az e fejezetnek a címkére alkalmazandó követelményeit kell alkalmazni a csomagoláson feltüntetett információkra.

32. cikk

Az információk helye a címkén

(1) A veszélyt jelző piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető mondatoknak és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak együtt kell szerepelniük a címkén.

(2) A szállító megválaszthatja a figyelmeztető mondatok sorrendjét a címkén. Azonban - a (4) bekezdésre is figyelemmel - minden figyelmeztető mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén.

A szállító megválaszthatja az óvintézkedésre vonatkozó mondatok sorrendjét a címkén. Azonban - a (4) bekezdésre is figyelemmel - minden óvintézkedésre vonatkozó mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén.

(3) A (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok csoportjait együtt, nyelvek szerinti csoportosításban kell feltüntetni a címkén.

(4) A kiegészítő információkat a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni, és a 17. cikk (1) bekezdése a)-g) pontjaiban meghatározott más címkeelemekkel együtt kell feltüntetni.

(5) A veszélyt jelző piktogramokban történő használatuk mellett színek használhatók a címke más területein is, ha speciális címkézési követelmények így kívánják meg.

(6) A más közösségi jogszabályokban meghatározott követelményekből eredő címkeelemeket a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni.

33. cikk

Egyedi szabályok a külső csomagolás, a belső csomagolás és az önálló csomagolás címkézésére

(1) Amennyiben a csomag külső és belső csomagolásból áll - bármely köztes csomagolással együtt -, és a külső csomagolás a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban megfelel a címkézési szabályoknak, a belső és bármely köztes csomagolást e rendelettel összhangban kell címkével ellátni. A külső csomagolást szintén el lehet látni címkével e rendelettel összhangban. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az ezen rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni a külső csomagoláson.

(2) Amennyiben egy csomag külső csomagolásának nem kell megfelelnie a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, mind a külső, mind a belső csomagolást - bármely köztes csomagolással együtt - ezen rendelettel összhangban kell címkével ellátni. Azonban ha a külső csomagolás lehetővé teszi, hogy a belső vagy köztes csomagolás tisztán látható legyen, a külső csomagolást nem kell címkével ellátni.

(3) Ha egy önálló csomagolás megfelel a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, az ilyen csomagolást mind e rendelettel, mind a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban kell címkével ellátni. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az e rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni.

34. cikk

Jelentés a vegyi anyagok biztonságos használatával kapcsolatos tájékoztatásról

(1) Az Ügynökség 2012. január 20-ig tanulmányt készít a különböző anyagok és keverékek biztonságos használatára vonatkozó tájékoztatásnak a lakossághoz való eljuttatásáról, valamint a címkéken feltüntetendő kiegészítő információk esetleges szükségességéről. A tanulmányt az illetékes hatóságokkal és az érdekelt felekkel konzultálva, adott esetben a kapcsolódó legjobb gyakorlatra építve kell elkészíteni.

(2) A címkézésre vonatkozóan e címben előírt szabályok sérelme nélkül, a Bizottság az (1) bekezdésben említett tanulmány alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és indokolt esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítása céljából.

IV. CÍM

CSOMAGOLÁS

35. cikk

Csomagolás

(1) A veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó csomagolásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) a csomagolást úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a tartalma ne juthasson ki belőle, az olyan esetek kivételével, amikor más, pontosabban meghatározott biztonsági eszköz alkalmazása van előírva;

b) a csomagolás és a záróelemek anyagai nem lehetnek olyan anyagok, amelyeket a csomagolásban lévő anyag vagy keverék megtámadhat, vagy amelyek hajlamosak arra, hogy azzal veszélyes vegyületeket alkossanak;

c) a csomagolásnak és a záróelemeknek mindenhol elég erőseknek és szilárdaknak kell lenniük ahhoz, hogy ne lazuljanak meg, és sérülés nélkül elviseljék a szállítás/felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevételt;

d) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolást úgy kell megtervezni, hogy többszöri lezárását követően is megakadályozza a tartalom kijutását.

(2) A lakossági értékesítésre szánt veszélyes anyagot vagy keveréket tartalmazó csomagolásnak nem lehet olyan formája vagy külalakja, amely nagy valószínűséggel magára vonja a gyermekek figyelmét vagy felkelti kíváncsiságukat, vagy félrevezeti a fogyasztókat, illetve nem lehet az élelmiszernél, állateledelnél, gyógyhatású vagy kozmetikai anyagnál használthoz hasonló, a fogyasztókat félrevezető kiszerelése vagy külalakja.

Ha a csomagolás olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, mely megfelel a II. melléklet 3.1.1. szakaszában szereplő követelményeknek, gyermekbiztos zárral kell rendelkeznie a II. melléklet 3.1.2., 3.1.3. és 3.1.4.2. szakaszának megfelelően.

Ha a csomagolás olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, amely megfelel a II. melléklet 3.2.1. szakaszában szereplő követelményeknek, a veszélyre felhívó, tapintással érzékelhető figyelmeztetéseket kell tartalmaznia a II. melléklet 3.2.2. szakaszának megfelelően.

Amennyiben a 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 1a. pontjában meghatározott folyékony fogyasztói mosószert egyszer használatos, feloldódó csomagolás tartalmazza, a II. melléklet 3.3. szakaszában meghatározott további követelmények alkalmazandók.

(3) Az anyagok és keverékek csomagolása akkor elégíti ki az (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt követelményeket, ha megfelel a veszélyes anyagok légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi szállítására vonatkozó szabályokban foglalt követelményeknek.

V. CÍM

AZ ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSÁNAK ÉS CÍMKÉZÉSÉNEK HARMONIZÁLÁSA ÉS AZ OSZTÁLYOZÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI JEGYZÉK

1. FEJEZET

Anyagok harmonizált osztályozása és címkézése

36. cikk

Anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálása

(1) Az olyan anyag, amely megfelel az I. mellékletben a következőkre előírt kritériumoknak, általában a harmonizált osztályozás és címkézés tárgya a 37. cikknek megfelelően:

a) légzőszervi szenzibilizáció, 1. kategória (I. melléklet, 3.4. szakasz);

b) csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.5. szakasz);

c) rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.6. szakasz);

d) reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.7. szakasz).

(2) A 91/414/EGK irányelv vagy a 98/8/EK irányelv értelmében aktív anyagnak számító anyag általában harmonizált osztályozás és címkézés tárgya. Az ilyen anyagok esetében a 37. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt eljárásokat kell alkalmazni.

(3) Ha egy anyag az 1. bekezdésben említettektől eltérő veszélyességi osztályok vagy felosztások kritériumainak felel meg, és nem esik a (2) bekezdés hatálya alá, a 37. cikknek megfelelően eseti alapon lehetséges harmonizált osztályozással és címkézéssel kiegészíteni a VI. mellékletet, ha igazolják ennek közösségi szintű szükségességét.

37. cikk

Eljárás az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálására

(1) Az illetékes hatóságok javaslatot nyújthatnak be az Ügynökségnek egy anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben az egyedi koncentrációs határértékekre vagy M-tényezőkre, vagy ezek felülvizsgálatára.

A javaslat a VI. melléklet 2. részében előírt formátumot követi, és tartalmazza a VI. melléklet 1. részében előírt releváns információkat.

(2) Az anyag gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója is nyújthat be javaslatot az Ügynökségnek az adott anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben a javasolt egyedi koncentrációs határértékekre vagy M-tényezőkre, feltéve, hogy a VI. melléklet 3. részében nincs besorolási tétel erre az anyagra a javaslat tárgyát képező veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében.

A javaslat elkészítése az 1907/2006/EK rendelet I. melléklete 1., 2., és 3. szakaszának vonatkozó részei szerint történik, és követi az említett melléklet 7. szakaszában található kémia biztonsági jelentés B. részében előírt formátumot. A javaslat tartalmazza e rendelet VI. mellékletének 1. részében előírt releváns információkat. Az 1907/2006/EK rendelet 111. cikke alkalmazandó.

(3) Ha a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó javaslata az anyagnak a 36. cikk (3) bekezdése szerinti harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozik, akkor a javaslatot az 54. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás szerint a Bizottság által megállapított díjjal együtt kell benyújtani.

(4) Az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján létrehozott kockázatértékelési bizottsága a javaslat kézhezvételétől számított 18 hónapon belül véleményt fogad el az (1) vagy (2) bekezdés alapján beadott javaslatról, és lehetőséget biztosít az érintett feleknek arra, hogy ismertessék álláspontjaikat. Az Ügynökség ezt a véleményt és az észrevételeket továbbítja a Bizottságnak.

(5) Ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett anyag osztályozásának és címkézésének harmonizációja megfelelő, az 53a. cikknek megfelelően indokolatlan késedelem nélkül a VI. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az anyagnak a vonatkozó osztályozási és címkézési elemekkel, és - adott esetben - az egyedi koncentrációs határértékekkel vagy M-tényezőkkel együtt a VI. melléklet 3. részének 3.1. táblázatába történő felvételéről.

Ugyanezen feltételek mellett 2015. május 31-ig a VI. melléklet 3. részének 3.2. táblázatába fel kell venni a megfelelő besorolási tételt.

Ha az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizációja esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 53b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

(6) Az a gyártó, importőr és továbbfelhasználó, aki olyan új információval rendelkezik, ami a VI. melléklet 3. részében változtathat az anyag harmonizált osztályozásán és a címkeelemein, a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban benyújt egy javaslatot azon tagállamok egyikének illetékes hatóságához, ahol az anyagot forgalomba hozzák.

38. cikk

A VI. melléklet 3. részében található harmonizált osztályozásokra és címkézésekre vonatkozó vélemények és határozatok tartalma; hozzáférés az információkhoz

(1) A 37. cikk (4) bekezdésében említett valamennyi vélemény és a 37. cikk (5) bekezdése szerinti valamennyi határozat mindegyik anyagra vonatkozóan meghatározza legalább a következőket:

a) az anyag azonosítása az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1-2.3.4. szakaszában előírtak szerint;

b) az anyag 36. cikk szerinti osztályozása, indokolással együtt;

c) adott esetben egyedi koncentrációs határértékek vagy M-tényezők;

d) az anyag vonatkozásában a 17. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott címkeelemek, az anyagra vonatkozóan a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott kiegészítő figyelmeztető mondatokkal együtt;

e) a kérdéses veszélyes anyagot tartalmazó keverékek vagy az ilyen veszélyes anyagot azonosított szennyező anyagként, adalékként vagy összetevőként tartalmazó anyagok egészségi vagy környezeti veszélyeinek értékelését lehetővé tevő valamennyi más releváns paraméter.

(2) Az e rendelet 37. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett vélemény vagy határozat nyilvánosságra hozatalakor az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (2) bekezdését és 119. cikkét kell alkalmazni.

2. FEJEZET

Osztályozási és címkézési jegyzék

39. cikk

Hatály

Ez a fejezet az alábbiakra alkalmazandó:

a) az 1907/2006/EK rendelet szerint regisztrálandó anyagok;

b) az 1. cikk hatálya alá tartozó azon anyagok, amelyek teljesítik a veszélyes anyagként való osztályozás kritériumait, és amelyeket önmagukban, vagy az e rendeletben, illetve adott esetben az 1999/45/EK irányelvben meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban, egy keverékben hoznak forgalomba, aminek következtében a keverék veszélyes keverékként osztályozandó.

40. cikk

Az Ügynökségnek tett bejelentésre vonatkozó kötelezettség

(1) Bármely gyártó vagy importőr, vagy a gyártók vagy importőrök csoportja (a továbbiakban: a bejelentők), akik a 39. cikkben említett anyagot hoznak forgalomba, a következő információkat szolgáltatják az Ügynökségnek, hogy azok bekerüljenek a 42. cikkben említett jegyzékbe:

a) az anyag vagy anyagok forgalomba hozataláért felelős bejelentő(k) megnevezése az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 1. szakaszában előírtak szerint;

b) az anyag vagy anyagok azonosítása az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1-2.3.4. szakaszában előírtak szerint;

c) az anyag vagy anyagok 13. cikk szerinti osztályozása;

d) ha egy anyag néhány, de nem valamennyi veszélyességi osztályba vagy felosztásba van besorolva, annak az ismertetése, hogy ez az adatok hiányának, nem meggyőző adatoknak, vagy meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható-e be;

e) adott esetben egyedi koncentrációs határértékek vagy M-tényezők az e rendelet 10. cikke szerint, az 1907/2006/EK rendelet I. mellékletének 1., 2. és 3. szakaszának vonatkozó részét felhasználó indokolással együtt;

f) az anyag(ok)ra vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott címkeelemek, az anyagra vonatkozóan a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott esetleges kiegészítő figyelmeztető mondatokkal együtt.

Az a)-f) pontban említett információkat nem kell bejelenteni, ha azokat az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció részeként már bejelentették az Ügynökségnek, vagy ha az Ügynökség attól a bejelentőtől már értesítést kapott.

A bejelentő ezeket az információkat az 1907/2006/EK rendelet 111. cikke alapján előírt formátumban nyújtja be.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt információkat az érintett bejelentő(k) aktualizálják és ezt bejelentik az Ügynökségnek, ha a 15. cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat alapján úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az anyag osztályozását és címkézését.

(3) A 2010. december 1-jén vagy azt követően forgalomba hozott anyagokról az (1) bekezdéssel összhangban a forgalomba hozatalt követő egy hónapon belül bejelentést kell tenni.

A 2010. december 1. előtt forgalomba hozott anyagok esetében azonban az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket az említett dátum előtt is meg lehet tenni.

41. cikk

Egyeztetett besorolási tételek

Ha a 40. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentés következtében ugyanarra az anyagra több besorolási tétel vonatkozik a 42. cikkben említett jegyzékben, a bejelentőknek és a regisztrálóknak törekedniük kell arra, hogy megállapodjanak egy, a jegyzékbe felveendő egyeztetett besorolási tételben. A bejelentők erről tájékoztatják az Ügynökséget.

42. cikk

Az osztályozási és címkézési jegyzék

(1) Az Ügynökség adatbázis formájában osztályozási és címkézési jegyzéket hoz létre és tart fenn.

A jegyzékben szerepelniük kell a 40. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett információknak, valamint az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció részeként benyújtott információknak.

A jegyzékben szereplő azon információk, amelyek megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet 119. cikkének (1) bekezdésében említett információknak, nyilvánosan hozzáférhetők. Az Ügynökség betekintést biztosít azoknak a bejelentőknek és regisztrálóknak a jegyzéken szereplő egyes anyagról szóló további információkba, akik az anyagról az 1907/2006/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerint adatokat szolgáltattak. Az Ügynökség másoknak az említett rendelet 118. cikke alapján enged betekintést az ilyen információkba.

(2) Az Ügynökség naprakésszé teszi a jegyzéket, ha a 40. cikk (2) bekezdése vagy a 41. cikk szerint naprakész információkat kap.

(3) Az (1) bekezdésben említett információkon túl az Ügynökség adott esetben minden besorolási tételbe felveszi a következő információkat is:

a) az adott besorolási tétel tekintetében létezik-e közösségi szintű harmonizált osztályozás és címkézés a VI. melléklet 3. részébe való felvétellel;

b) az adott besorolási tétel esetében az 1907/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint egyazon anyag regisztrálói közötti közös besorolási tételről van-e szó;

c) a 41. cikk szerinti két vagy több bejelentő által egyeztetett besorolási tételről van-e szó;

d) az adott besorolási tétel eltér-e a jegyzékben szereplő, ugyanazon anyagra vonatkozó másik besorolási tételtől.

Az a) pontban említett információt frissíteni kell, ha a 37. cikk (5) bekezdése szerinti határozat születik.

VI. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS VÉGREHAJTÁS

43. cikk

Az illetékes hatóságok és végrehajtási hatóságok kijelölése, valamint a hatóságok közötti együttműködés

A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat, amelyek a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozó javaslatokért, valamint az ebben a rendeletben megállapított kötelezettségek végrehajtásáért felelősek.

Az illetékes hatóságok és a végrehajtásért felelős hatóságok együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik végrehajtása során, és e célból minden szükséges és hasznos támogatást megadnak a többi tagállam megfelelő hatóságainak.

44. cikk

Információs szolgálat

A tagállamok nemzeti információs szolgálatokat hoznak létre, azzal a céllal, hogy tanáccsal lássák el a gyártókat, importőröket, forgalmazókat, továbbfelhasználókat és minden más érdekelt felet az e rendelet szerinti felelősségükkel és kötelezettségeikkel kapcsolatban.

45. cikk

Az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos információk fogadásáért felelős szervek kijelölése

(1) A tagállamok kijelölik a megelőzési és gyógyítási intézkedéseknek különösen az egészséget érintő vészhelyzetekre való reagálás kidolgozása szempontjából releváns, a keverékeket forgalomba hozó importőröktől és továbbfelhasználóktól beérkező információk fogadásáért felelős egy vagy több szervet. Az ilyen információk közé tartozik a forgalomba hozott és egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keverékek kémiai összetétele, továbbá az olyan keverékek által tartalmazott anyagok kémiai azonosítója is, amelyek tekintetében az Ügynökség a 24. cikkel összhangban elfogadta az alternatív kémiai név használata iránti kérelmet.

(2) A kijelölt szervek biztosítják a kapott információk titkosságának fenntartásához szükséges garanciákat. Az ilyen információt csak az alábbi esetekben lehet felhasználni:

a) megelőzési és gyógyítási intézkedések kidolgozása során valamely egészségügyi igény kielégítése, különösen vészhelyzetben;

és

b) egy tagállam kérelme esetén statisztikai elemzés vállalása annak meghatározására, hogy hol lehet szükség továbbfejlesztett kockázatkezelési intézkedésekre.

Az információk más célra nem használhatók fel.

(3) A kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a forgalomba hozatalért felelős importőröktől és továbbfelhasználóktól kért minden információval, hogy elvégezhessék a felelősségi körükbe tartozó feladatokat.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a megfelelő érintett szervekkel, így például a Toxikológiai Központok és Klinikai Toxikológusok Európai Társulásával (EAPCCT) való konzultációt követően, az 53a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos információk további harmonizációja érdekében módosítsa a VIII. mellékletet.

46. cikk

Végrehajtás és jelentéstétel

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést - ideértve egy hatósági ellenőrzési rendszer fenntartását - megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az anyagok és keverékek csak abban az esetben kerüljenek forgalomba, ha e rendelet szerint osztályozták, címkézték, bejelentették és csomagolták őket.

(2) A tagállamok minden ötödik évben július elsejéig jelentést nyújtanak be az Ügynökségnek a hatósági ellenőrzések eredményeiről és más meghozott végrehajtási intézkedésekről. Az első jelentést 2012. január 20-ig kell benyújtani. Az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja az említett jelentéseket, amely ezeket figyelembe veszi az 1907/2006/EK rendelet 117. cikke szerinti jelentésében.

(3) Az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett fórum vállalja az 1907/2006/EK rendelet 77. cikkének (4) bekezdése a)-g) pontjaiban meghatározott feladatokat e rendelet végrehajtásával kapcsolatban.

47. cikk

A rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciók

A tagállamok bevezetik az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghozzák az e rendelet alkalmazása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2010. június 10-ig értesítik a Bizottságot a szankciókra vonatkozó rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról.

VII. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Reklám

(1) Veszélyesként besorolt anyagot a vonatkozó veszélyességi osztályok vagy veszélyességi kategóriák megemlítésével lehet reklámozni.

(2) A veszélyesként besorolt vagy a 25. cikk (6) bekezdésében szabályozott olyan keverékekre vonatkozó reklámnak, amelyek esetében lehetséges, hogy a lakossági fogyasztó szerződést kössön a keverék megvásárlására anélkül, hogy előzőleg a címkét megtekinthette volna, fel kell hívnia a figyelmet a veszélynek arra a típusára vagy típusaira, amelyek a címkén is szerepelnek.

Az első albekezdés nem érinti a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 4 ).

49. cikk

Az információk megőrzésének kötelezettsége és információkérések

(1) A szállító köteles összeállítani és az anyag vagy keverék e szállító általi utolsó szállítása után legalább tíz évig elérhetővé tenni az összes, e szállító által az e rendelet szerinti osztályozáshoz és címkézéshez felhasznált információt.

A szállító ezeket az információkat az 1907/2006/EK rendelet 36. cikkében előírt információkkal együtt megőrzi.

(2) Amennyiben a szállító beszünteti tevékenységét, vagy azt részben vagy egészében harmadik fél részére adja át, az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek a szállító helyett a szállító vállalkozásának felszámolásáért felelős felet, vagy az érintett anyag vagy keverék piaci értékesítésének felelősségét vállaló felet terhelik.

(3) A szállító székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága, végrehajtásért felelős hatóságai vagy az Ügynökség felszólíthatják a szállítót, hogy nyújtsa be részükre az (1) bekezdés első albekezdésében említett információkat.

Ha azonban az ilyen információ az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció vagy e rendelet 40. cikke szerinti bejelentés részeként az Ügynökség rendelkezésére áll, az Ügynökség ezt az információt használja, a hatóság pedig az Ügynökséghez fordul.

50. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1) Az Ügynökség feladata, hogy azokban a vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak, és amelyeket e rendelet rendelkezései szerint elé terjesztenek, a lehető legjobb tudományos és műszaki tanáccsal lássa el a tagállamokat és a Közösség intézményeit.

(2) Az Ügynökség titkársága:

a) szükség esetén technikai és tudományos iránymutatásokat és eszközöket nyújt az iparág számára az e rendelet által megállapított kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozóan;

b) technikai és tudományos iránymutatást ad az illetékes hatóságok részére e rendelet alkalmazására vonatkozóan, és támogatást nyújt a tagállamok által a 44. cikk alapján létrehozott információs szolgálatok részére.

51. cikk

A szabad mozgásról szóló záradék

A tagállamok az anyagok és keverékek e rendelet értelmében vett osztályozásával, címkézésével vagy csomagolásával kapcsolatos okokból nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az e rendeletnek, illetve adott esetben az e rendelet végrehajtása során elfogadott közösségi jogi aktusoknak megfelelő anyagok vagy keverékek forgalomba hozatalát.

52. cikk

Védzáradék

(1) Ha egy tagállam megalapozottan feltételezi, hogy egy anyag vagy keverék - bár e rendelet előírásainak megfelel - az osztályozásból, címkézésből vagy csomagolásból eredő okokból komoly veszélyt jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, akkor a tagállam megfelelő átmeneti intézkedéseket hozhat. A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot, és döntését megindokolja.

(2) A Bizottság a tagállamtól származó információ kézhezvételétől számított 60 napon belül az 54. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően engedélyezi az átmeneti intézkedést a határozatban rögzített időszakra, vagy kötelezi a tagállamot az átmeneti intézkedés visszavonására.

(3) A (2) bekezdésben említett, a valamely anyag osztályozásához vagy címkézéséhez kapcsolódó ideiglenes intézkedés engedélyezése esetében az érintett tagállam illetékes hatósága - a bizottsági határozat időpontjától számított három hónapon belül és a 37. cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően - javaslatot nyújt be az Ügynökséghez a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozóan.

53. cikk

A műszaki és tudományos fejlődéssel kapcsolatos kiigazítások

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 53a. cikknek megfelelően a 6. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (3) bekezdését, a 12. és a 14. cikket, a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontját, a 23. cikket, a 25-29. cikket, a 35. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdését, valamint az I-VIII. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat a műszaki és tudományos fejlődéshez igazítsa, megfelelően figyelembe véve a GHS továbbfejlesztését, különös tekintettel a hasonló keverékekre vonatkozó információk felhasználásával kapcsolatos ENSZ-módosításokra, valamint számításba véve a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében adódó fejleményeket és a baleseti adatbázisokból származó adatokat.

Ha rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 53b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

(2) A tagállamok és a Bizottság a kapcsolódó ENSZ-fórumokon betöltött szerepüknek megfelelő módon előmozdítják az anyagok perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagként való osztályozására és címkézésére vonatkozó kritériumoknak az ENSZ szintjén történő harmonizálását.

53a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 37. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében és az 53. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 37. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében és az 53. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 5 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 37. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és az 53. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

53b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács az 53a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

53c. cikk

Különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a különböző átruházott hatáskörökhöz

A Bizottság az e rendelet alapján rá ruházott minden hatáskör tekintetében különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

54. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkére is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

55. cikk

A 67/548/EGK irányelv módosításai

A 67/548/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

2. A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és címkézését tartalmazó tétel került bejegyzésre az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) VI. mellékletének 3. részébe, akkor az anyag osztályozása e tétel szerint történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriákra.

b) a (4) bekezdést el kell hagyni;

3. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg az anyagot az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriák tekintetében fel nem veszik a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részébe, vagy amíg listába vételének mellőzéséről döntést nem hoznak az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkében szabályozott eljárással összhangban.";

4. A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"6. cikk

Az adatok felkutatásának kötelezettsége

Azon anyagok gyártói, forgalmazói és importőrei, amelyek szerepelnek az EINECS-ben, de amelyek tekintetében a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része nem tartalmaz besorolási tételt, felkutatják az ilyen anyagok tulajdonságaival kapcsolatos lényeges és hozzáférhető adatokat. Ezen információk alapján kell a veszélyes anyagokat csomagolniuk és ideiglenes címkével ellátniuk, ezen irányelv 22-25. cikkében megállapított szabályokkal és ezen irányelv a VI. mellékletében szereplő kritériumokkal összhangban.";

5. A 22. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

6. A 23. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) az a) pontban az "I. melléklet" szavak helyébe a(z) "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész lép;

b) a c) pontban az "I. melléklet" szavak helyébe a(z) "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész lép;

c) a d) pontban az "I. melléklet" szavak helyébe a(z) "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész lép;

d) az e) pontban az "I. melléklet" szavak helyébe a(z) "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész lép;

e) az f) pontban az "I. melléklet" szavak helyébe a(z) "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész lép.

7. A 24. cikk (4) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

8. A 28. cikket el kell hagyni.

9. A 31. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

10. A következő cikk kerül beillesztésre a 32. cikk után:

"32a. cikk

Az anyagok címkézésére és csomagolására vonatkozó átmeneti rendelkezés

2010. december 1-jétől a 22-25. cikk nem alkalmazandó az anyagokra."

11. Az I. mellékletet el kell hagyni.

56. cikk

Az 1999/45/EK irányelv módosításai

Az 1999/45/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében, a "67/548/EGK irányelv I. melléklete" szövegrészt az alábbi szövegrész váltja fel: "az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) VI. mellékletének 3. része.

2. A "67/548/EGK irányelv I. melléklete" szövegrészt a "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész váltja fel a következő helyeken:

a) a 3. cikk (3) bekezdésében;

b) a 10. cikk (2) bekezdésének 2.3.1., 2.3.2. és 2.3.3. pontjában, valamint 2.4. pontjának első francia bekezdésében;

c) a II. melléklet a) és b) pontjában és a Bevezetés utolsó bekezdésében;

d) a II. melléklet A. részének

- 1.1.1. a) és b) pontjában,

- 1.2. a) és b) pontjában,

- 2.1.1. a) és b) pontjában,

- 2.2. a) és b) pontjában,

- 2.3. a) és b) pontjában,

- 3.1.1. a) és b) pontjában,

- 3.3. a) és b) pontjában,

- 3.4. a) és b) pontjában,

- 4.1.1. a) és b) pontjában,

- 4.2.1. a) és b) pontjában,

- 5.1.1. a) és b) pontjában,

- 5.2.1. a) és b) pontjában,

- 5.3.1. a) és b) pontjában,

- 5.4.1. a) és b) pontjában,

- 6.1. a) és b) pontjában,

- 6.2. a) és b) pontjában,

- 7.1. a) és b) pontjában,

- 7.2. a) és b) pontjában,

- 8.1. a) és b) pontjában,

- 8.2. a) és b) pontjában,

- 9.1. a) és b) pontjában,

- 9.2. a) és b) pontjában,

- 9.3. a) és b) pontjában,

- 9.4. a) és b) pontjában;

e) a II. melléklet B. részének bevezető bekezdésében;

f) a III. melléklet Bevezetésének a) és b) pontjában;

g) a III. melléklet A. része a) szakaszának (Vízi környezet):

- 1.1. a) és b) pontjában,

- 2.1. a) és b) pontjában,

- 3.1. a) és b) pontjában,

- 4.1. a) és b) pontjában,

- 5.1. a) és b) pontjában,

- 6.1. a) és b) pontjában;

h) III. melléklet A. része b) szakaszának (Nem vízi környezet) 1.1. a) és b) pontjában;

i) az V. melléklet A. szakaszának 3. és 4. pontjában;

j) az V. melléklet B. szakaszának 9. pontjában;

k) a VI. melléklet A. részében a 2. pont alatti táblázat harmadik oszlopában;

l) a VI. melléklet B. részének 1. pontja első bekezdésében és a 3. pont alatti táblázat első oszlopában;

m) a VIII. melléklet 1. függelékében a táblázat második oszlopában;

n) a VIII. melléklet 2. függelékében a táblázat második oszlopában.

3. A VI. melléklet B. része 1. pont, harmadik bekezdésének első francia bekezdésében és ötödik bekezdésében az "I. melléklet" szövegrészt a "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész váltja fel.

4. A VI. melléklet B. része 4.2. pontjának utolsó bekezdésében a "67/548/EGK irányelv (19. hozzáigazítás) I. melléklete" szövegrészt a "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szövegrész váltja fel.

57. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet ezen rendelet hatálybalépésétől hatályos módosításai

E rendelet hatálybalépésétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 14. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) VI. mellékletének 3. részében megállapított egyedi koncentrációs határértékek;

ba) a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben szorzótényezőt (a továbbiakban: M-tényező) állapítottak meg a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;

b) az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

"e) a(z) 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében hivatkozott osztályozási és címkézési jegyzék egyeztetett besorolási tételében megadott egyedi koncentrációs határértékek;

ea) a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben M-tényezőt állapítottak meg a 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében említett osztályozási és címkézési jegyzék egy jóváhagyott tételében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;".

2. A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) a (8) bekezdést a következő szöveg váltja fel:

"(8) A biztonsági adatlapot díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában kell átadni, legkésőbb abban az időpontban, amikor az anyagot vagy keveréket először szállítják.";

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha az anyagokat az 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák annak hatálybelépésétől 2010. december 1-jéig, ezt az osztályozást a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon.

2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig az anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapok tartalmazzák mind a 67/548/EGK, mind a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályba sorolást.

Ha a keverékeket az 1272/2008/EK rendelet szerint sorolják osztályba annak hatálybelépésétől 2015. június 1-jéig, ezt az osztályozást az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon. Ugyanakkor 2015. június 1-jéig abban az esetben, ha az anyagokat és keverékeket a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák és címkézik, ezt az osztályozást a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon az anyagra, a keverékre és a keverék összetevőire vonatkozóan."

3. Az 56. cikk (6) bekezdésének b) pontját a következő szöveg váltja fel:

"b) valamennyi egyéb anyagra, amelynek koncentrációja kisebb, mint az 1999/45/EK irányelvben vagy a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében meghatározott legkisebb koncentrációs határértékek, amelyek alapján a keveréket veszélyes keverékként sorolják be."

4. Az 59. cikk (2) és (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

"A dokumentációt adott esetben lehet a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni.";

b) a (3) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

"A dokumentációt adott esetben lehet a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni.".

5. A 76. cikk (1) bekezdése c) pontjának első bekezdésében a "XI. cím" szövegrész helyébe a(z) "1272/2008/EK rendelet V. címe" szöveg lép.

6. A 77. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés e) pontjának első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"e) olyan adatbázis(oka)t hoz létre és tart fenn, amelyek tartalmazzák a valamennyi regisztrált anyagra vonatkozó információkat, az osztályozási és címkézési jegyzéket, valamint a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint létrehozott harmonizált osztályozási és címkézési jegyzéket,";

b) a (3) bekezdés a) pontjában a "VI-XI. cím" szöveg helyébe a "VI-X. cím" szöveg lép.

7. A XI. címet el kell hagyni.

8. A XV. melléklet I. és II. szakasza a következőképpen módosul:

a) az I. szakasz a következőképpen módosul:

i. az első francia bekezdést el kell hagyni;

ii. a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

-

"- a CMR, PBT, valamint a vPvB vagy ezekkel azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagok azonosítása az 59. cikk szerint,";

b) a II. szakaszból az 1. pontot el kell hagyni.

9. A XVII. melléklet táblázata a következőképpen módosul:

a) Az "Anyagok, anyagok csoportjainak vagy készítmények megnevezése" oszlop a következőképpen módosul:

i. a 28., 29. és a 30. tétel helyébe a következő szöveg lép:

" 28. Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében a rákkeltő anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába (3.1. táblázat), vagy a rákkeltő anyagok 1. vagy 2. kategóriájába (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbi felsorolásban szereplő anyagok:

- rákkeltő anyagok 1A. kategória (3.1. táblázat), rákkeltő anyagok 1. kategória (3.2. táblázat), az 1. függelék felsorolása szerint,

- rákkeltő anyagok 1B. kategória (3.1. táblázat), rákkeltő anyagok 2. kategória (3.2. táblázat), az 2. függelék felsorolása szerint,

29. Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében csírasejt-mutagén anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába (3.1. táblázat), vagy a mutagén anyagok 1. vagy 2. kategóriájába (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbi felsorolásban szereplő anyagok:

- mutagén anyagok 1A. kategória (3.1. táblázat)/mutagén anyagok 1. kategória (3.2. táblázat), a 3. függelék felsorolása szerint,

- mutagén anyagok 1B. kategória (3.1. táblázat)/mutagén anyagok 2. kategória (3.2. táblázat), a 4. függelék felsorolása szerint,

30. Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében a reprodukciót kárósító anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába (3.1. táblázat), vagy a reprodukciót károsító anyagok 1. vagy 2. kategóriájába (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbi felsorolásban szereplő anyagok:

- reprodukciós toxicitás 1A. kategória a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatásokkal (3.1. táblázat), vagy reprodukciós toxicitás 1. kategória R60 (A termékenységet károsíthatja.), vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) jelzéssel (3.2. táblázat) az 5. függelék felsorolása szerint,

- reprodukciós toxicitás 1B. kategória a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatásokkal (3.1. táblázat), vagy reprodukciós toxicitás 2. kategória R60 (A termékenységet károsíthatja.), vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) jelzéssel (3.2. táblázat) a 6. függelék felsorolása szerint,";

b) a 28. tétel "A korlátozás feltételei" oszlopában az 1. pont első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

-

"- az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt releváns egyedi koncentrációs határérték,";

10. A XVII. melléklet 1-6. függeléke a következőképpen módosul:

a) az Előszó a következőképpen módosul:

i. az "Anyagok" című szakaszban a "67/548/EGK irányelv I. melléklete" szövegrész helyébe a "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része" szöveg lép;

ii. az "Indexszám" című szakaszban a "67/548/EGK irányelv I. mellékletében" szövegrész helyébe a "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében" szöveg lép;

iii. a "Megjegyzések" című szakaszban a "67/548/EGK irányelv I. mellékletének előszavában" szövegrész helyébe a "1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 1. része" szöveg lép;

iv. az A. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"A. megjegyzés:

Az 1272/2008/EK rendelet 17 cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az anyag nevének az említett rendelet VI. mellékletének 3. részében megadott valamelyik megnevezés formájában kell szerepelnie a címkén.

Az említett részben előfordulnak általános megnevezések, mint például »... vegyületek« vagy »... sók«. Ilyen esetben az anyagot forgalomba hozó szállító köteles megadni a címkén a pontos nevet, kellően figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 1. részének 1.1.1.4. szakaszát.

A(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban, amennyiben egy anyag szerepel az említett rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az adott részben szereplő besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt.

Azon anyagok esetében, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő egy bizonyos anyagcsoporthoz tartoznak, az adott részben szereplő besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt.

Azon anyagok esetében, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő több anyagcsoporthoz is tartoznak, az adott részben szereplő mindkét besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt. Azokban az esetekben, ahol ugyanazon veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében a két tételben két különböző besorolás van megadva, a szigorúbb veszélybesorolást tükröző besorolást kell az anyaghoz rendelni.";

v. a D. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"D. megjegyzés:

Bizonyos anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizációra vagy bomlásra, gyakran stabilizált alakban hoznak forgalomba. Ezeket az anyagokat a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része ezen alakjukban sorolja fel.

Néha azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált alakban hozzák forgalomba. Ebben az esetben az ilyen anyagot forgalomba hozó szállítónak ezt az anyag nevét követően a »nem stabilizált« szavakkal a címkén közölni kell.";

vi. az E. megjegyzést el kell hagyni;

vii. a H. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"H. megjegyzés:

Az erre az anyagra feltüntetett osztályozás és címke a figyelmeztető mondatban vagy mondatokban jelzett veszélyre vagy veszélyekre vonatkozik, a feltüntetett veszélyességi osztályozással együtt kombinálva. A(z) 1272/2008/EK rendelet 4. cikkében előírt, az ilyen anyag szállítóival szembeni követelmények minden más veszélyességi osztályra, veszélyességi osztályon belüli felosztásra és veszélyességi kategóriára vonatkoznak.

A végleges címkének meg kell felelnie a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.2. pontjában foglalt követelményeknek.";

viii. a K. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"K. megjegyzés:

Azokat az anyagokat, amelyek bizonyíthatóan 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203-450-8) tartalmaznak, nem kell rákkeltő vagy mutagén anyagként besorolni. Ha az anyag nincs rákkeltőként vagy mutagénként besorolva, akkor legalább a (P102-)P210-P403 óvintézkedésre vonatkozó mondatokat szerepeltetni kell. Ez a megjegyzés csak a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében feltüntetett bizonyos összetett olajszármazékokra vonatkozik.";

ix. az S. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

"S. megjegyzés:

Lehetséges, hogy ezt az anyagot nem szükséges a(z) 1272/2008/EK rendelet 17. cikke szerinti címkével ellátni (lásd az említett rendelet I. mellékletének 1.3. pontját).";

b) az 1. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

"28. pont - Rákkeltő anyagok: 1A. kategória (3.1 táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)";

c) a 2. függelék a következőképpen módosul:

i. a cím helyébe a következő szöveg lép: "28. pont - Rákkeltő anyagok: 1B. kategória" (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat);

ii. a 024-017-00-8, 611-024-001, 611-029-00-9, 611-030-00-4 és 650-017-00-8 indexszámú besorolási tételekben a "67/548/EGK irányelv I. melléklete" szöveg helyébe "a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete" szövegrész lép;

d) a 3. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

"29. pont - Mutagén anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)";

e) a 4. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

"29. pont - Mutagén anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat)";

f) az 5. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

"30. pont - Reprodukciós toxicitású anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)";

g) a 6. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

"30. pont - Reprodukciós toxicitású anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat)".

11. Az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett"készítmény"kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai helyébe a"keverék"kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek az egész szövegben.

58. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 2010. december 1-jétől hatályos módosításai

2010. december 1-jétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 14. cikk (4) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Amennyiben - a (3) bekezdés a)-d) lépéseinek a végrehajtása eredményeként - a regisztráló megállapítja, hogy az anyag megfelel a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

a) a 2.1-2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A-F. típusa;

b) a 3.1-3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) a 4.1. veszélyességi osztály;

d) az 5.1. veszélyességi osztály;

vagy PBT vagy vPvB tulajdonságokkal rendelkező anyagként értékelhető, a kémiai biztonsági értékelés a következő kiegészítő lépéseket is tartalmazza:".

2. A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) egy anyag megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be, vagy egy keverék megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az 1999/45/EK irányelvvel összhangban veszélyes keverékként sorolandó be; vagy";

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Nem kell összeállítani a biztonsági adatlapot, amennyiben a lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő, a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint veszélyes anyagokhoz vagy az 1999/45/EK irányelv szerint veszélyes keverékekhez elegendő információt biztosítanak ahhoz, hogy a felhasználók megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében, kivéve, ha a továbbfelhasználó vagy a forgalmazó azt kéri.".

3. A 40. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az Ügynökség ellenőriz a regisztrációban vagy a továbbfelhasználó jelentésében szereplő bármely olyan vizsgálati javaslatot, amely valamely anyaggal kapcsolatban a IX. és X. mellékletben meghatározott információk biztosítására vonatkozik. Elsőbbséget kell biztosítani azon anyagok regisztrálásának, amelyek a PBT, vPvB, túlérzékenységet kiváltó és/vagy rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) tulajdonságokkal rendelkeznek vagy rendelkezhetnek, vagy olyan anyagok évi 100 tonnát meghaladó mennyiségben, amelyek felhasználásai kiterjedt és diffúz expozíciót eredményeznek, feltéve, hogy megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

a) a 2.1-2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A-F. típusa;

b) a 3.1-3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) a 4.1. veszélyességi osztály;

d) az 5.1. veszélyességi osztály.".

4. Az 57. cikk a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.6. szakaszával összhangban a »rákkeltő« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;

b) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.5. szakaszával összhangban a »csírasejt-mutagenitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;

c) olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.7. szakaszával összhangban a »reprodukciós toxicitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások) sorolják be;".

5. A 65. cikkben a "67/548/EGK irányelv" szövegrész helyébe a "67/548/EGK irányelv és a(z) 1272/2008/EK rendelet" szöveg lép.

6. A 68. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az olyan, önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok esetében, amelyek megfelelnek az 1A. vagy 1B. kategóriájú »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitású« veszélyességi osztályokba történő besoroláshoz szükséges kritériumoknak, és amelyeket a fogyasztók használhatnak, továbbá amelyekkel kapcsolatban a Bizottság javasolta a fogyasztói felhasználás korlátozását, a XVII. melléklet a 133. cikk (4) bekezdésében ismertetett eljárással összhangban módosul. A 69-73. cikket nem kell alkalmazni.".

7. A 119. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) e cikk (2) bekezdése f) és g) pontjának sérelme nélkül azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyek megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

- a 2.1-2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A-F. típusa;

- a 3.1-3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

- a 4.1. veszélyességi osztály;

- az 5.1. veszélyességi osztály.";

b) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

"f) a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése hat évig;"

ii. a g) pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

"g) a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyeket kizárólag az alábbiak közül egy vagy több módon használnak:".

8. A 138. cikk (1) bekezdésében a bevezetés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Azokkal az anyagokkal kapcsolatban azonban, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban megfelelnek a »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitású« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába való besorolás kritériumainak, a felülvizsgálatot 2014. június 1-jéig végzik el.".

9. A III. melléklet a következőképpen módosul:

a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) azon anyagok, amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriába való besorolás kritériumainak vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumoknak;";

b) a b) pont ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

"ii. amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti, az egészséggel vagy környezettel kapcsolatos veszélyességi osztályokba vagy felosztásokba való besorolás kritériumainak,".

10. Az V. melléklet 8. pontjában a "67/548/EGK irányelv" szövegrész helyébe a(z) "1272/2008/EK rendelet" szöveg lép.

11. A VI. mellékletben a 4.1., 4.2. és 4.3. szakaszt a következő szöveg váltja fel:

"4.1. Az anyag(ok) veszélyességi osztályozása a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címének alkalmazása eredményeképpen, a rendeletben szereplő valamennyi veszélyességi osztály és kategória vonatkozásában.

Továbbá minden tételnél meg kell adni az arra vonatkozó indokokat, hogy egy adott veszélyességi osztály vagy egy adott veszélyességi osztályon belüli felosztás tekintetében miért nincs megadva osztályba sorolás (azaz ha az adatok hiányoznak, nem meggyőzőek, vagy meggyőzőek, de nem elegendőek az osztályba soroláshoz). 4.2. A(z) 1272/2008/EK rendelet III. címének alkalmazása eredményeképpen az anyag(ok)ra az osztályozásnak megfelelően vonatkozó, veszélyt jelző címke.

4.3 Adott esetben a(z) 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének és az 1999/45/EK irányelv 4-7. cikkének alkalmazása eredményeképpen meghatározott egyedi koncentrációs határértékek.".

12. A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 2. oszlopban a 8.4.2. pont második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

-

"- az anyag rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória) vagy csírasejt-mutagénként (1A., 1B. vagy 2. kategória) ismert."

b) a 2. oszlopban a 8.7.1. pont második és harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.".

13. A IX. melléklet 2. oszlopa 8.7. pontjának második és harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumnak, amely alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.".

14. A X. melléklet a következőképpen módosul:

a) a 2. oszlopban a 8.7. pontban a második és harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.";

b) a 2. oszlop 8.9.1. pontjában az első bekezdés második francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

-

"- az anyag a csírasejt-mutagén 2. kategóriába sorolt, vagy az ismételt adagolású vizsgálat(ok) azt bizonyítják, hogy az anyag hiperpláziát és/vagy rákmegelőző állapotot jelentő károsodásokat hozhat létre.";

c) a 2. oszlop 8.9.1. pontjának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Ha az anyag a csírasejt-mutagén 1A. vagy 1B. kategóriába sorolt, az alapfeltételezés az, hogy a genotoxikus rákkeltő mechanizmus jelenléte valószínűsíthető. Ezekben az esetekben rákkeltőhatás-vizsgálat végzése általában nem követelmény.".

15. A XIII. melléklet 1.3. pontjának második és harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

-

"- az anyagot rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória), csírasejt-mutagénként (1A. vagy 1B. kategória) vagy reprodukciót károsító hatásúként (1A., 1B. vagy 2. kategória) sorolják be, vagy

-

- a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti célszervi toxicitás (STOT) (ismétlődő expozíció) 1. kategóriájába (szájon át, bőrön át, gáz/gőz belélegzése, por/köd/füst belélegzése) vagy 2. kategóriájába (szájon át, bőrön át, gáz/gőz belélegzése, por/köd/füst belélegzése) sorolható krónikus toxicitás egyéb bizonyítéka áll rendelkezésre,".

16. A XVII. melléklet táblázatában az "Anyagok, anyagok csoportjainak vagy keverékek megnevezése" oszlop a következőképpen módosul:

a) a 3. tétel helyébe a következő szöveg lép:

"3. Az 1999/45/EK irányelv szerint veszélyesnek minősülő, vagy a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak megfelelő folyékony anyagok vagy keverékek:

a) a 2.1-2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A-F. típusa;

b) a 3.1-3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) a 4.1. veszélyességi osztály;

d) az 5.1. veszélyességi osztály."

b) a 40. tétel helyébe a következő szöveg lép:

"40. 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes gázként, 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékként, 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagként besorolt anyagok, 1., 2. vagy 3. kategóriájú, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1. kategóriájú piroforos folyadékok vagy 1. kategóriájú piroforos szilárd anyagok, függetlenül attól, hogy a rendelet VI. mellékletének 3. részében szerepelnek-e."

59. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 2015. június 1-jétől hatályos módosításai

2015. június 1-jétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kémiai biztonsági értékelést nem szükséges elvégezni a keverékben előforduló olyan anyag tekintetében, amelynek koncentrációja a keverékben kisebb, mint a következők közül a legalacsonyabb:

a) a(z) 1272/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében említett küszöbérték;

b) 0,1 tömegszázalék (w/w), ha az anyag megfelel az e rendelet XIII. mellékletében szereplő kritériumoknak."

2. A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) egy anyag vagy keverék megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be, vagy";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A szállító az átvevő felet - annak kérésére - a II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal látja el, amennyiben valamely keverék nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címével összhangban veszélyes keverékként sorolandó be, de:

a) nem gáznemű keverékek esetében ≥ 1 tömegszázalék, gáznemű keverékek esetében pedig ≥ 0,2 térfogatszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyt jelent; vagy

b) nem gáznemű keverékek esetében ≥ 0,1 tömegszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely 2. kategóriába tartozó rákkeltő vagy az 1A., 1B. és 2. kategóriába tartozó, reprodukcióra toxikus hatású, az 1. kategóriába tartozó bőrszenzibilizáló, az 1. kategóriába tartozó légzőszervi szenzibilizáló, vagy a laktációra gyakorolt vagy laktáció révén kialakuló hatású, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyag, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyag, vagy amelyet az a) pontban említettektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe; vagy

c) olyan anyagot tartalmaz, amelynek tekintetében közösségi munkahelyi expozíciós határértékeket állapítottak meg.";

c) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Nem kell összeállítani a biztonsági adatlapot, amennyiben a lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő veszélyes anyagokhoz vagy keverékekhez elegendő információt biztosítanak ahhoz, hogy a felhasználók megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében, kivéve, ha a továbbfelhasználó vagy a forgalmazó azt kéri.".

3. Az 56. cikk (6) bekezdésében a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

"b) valamennyi egyéb anyagra, amely nem éri el a(z) 1272/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értéket, amelynek alapján a keveréket veszélyes keverékként sorolják be.".

4. A 65. cikkben az "és az 1999/45/EK irányelv" szövegrészt el kell hagyni.

5. A II. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1.1. pont helyébe a következő pont lép:

"1.1. Az anyag vagy keverék azonosítása

Az anyag azonosítására használt kifejezésnek meg kell egyeznie a címkén a(z) 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározottak szerint megadott kifejezéssel. A keverék azonosítására használt kifejezésnek meg kell egyeznie a címkén a(z) 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározottak szerint megadott kifejezéssel.";

b) a 3.3. pont a) alpontjának első franciabekezdéséhez tartozó lábjegyzetet el kell hagyni;

c) az 3.6. pont helyébe a következő pont lép:

"3.6. Amennyiben a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban az Ügynökség beleegyezett, hogy egy anyag kémiai azonosítóját a címkén és a biztonsági adatlapon bizalmasan lehet kezelni, a biztonságos kezelés érdekében kémiai jellemzőiket a 3. pontban le kell írni.

A biztonsági adatlapon (beleértve a fenti 1.1., 3.2., 3.3. és 3.5. pont alkalmazásában) használt megnevezésnek meg kell egyeznie a címkén használt, a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadott megnevezéssel.".

6. A VI. melléklet 4.3. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

"4.3. Adott esetben a(z) 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének alkalmazása eredményeképpen meghatározott egyedi koncentrációs határértékek.".

7. A XVII. melléklet a következőképpen módosul:

a) a táblázat "Anyagok, anyagok csoportjainak vagy keverékek megnevezése" oszlopában a 3. tételből az"1999/45/EK irányelv szerint veszélyesnek minősülő, vagy a(z)"szövegrészt el kell hagyni;

b) a táblázatnak "A korlátozás feltételei" oszlopában a 28. tétel a következőképpen módosul:

i. az 1. pont második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

-

"- az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3. részében előírt releváns általános koncentrációs határérték.";

ii. a 2. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"d) a(z) 1272/2008/EK rendeletben foglalt művészfestékek".

60. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv 2015. június 1-jével hatályát veszti.

61. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) 2010. december 1-jéig az anyagok osztályozása, címkézése és csomagolása a 67/548/EGK irányelv szerint történik.

2015. június 1-jéig a keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása az 1999/45/EK irányelv szerint történik.

(2) E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve és az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően az anyagok és keverékek 2010. december 1. és 2015. június 1. előtt e rendelet szerint osztályozhatók, címkézhetők és csomagolhatók. Ez esetben a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvben foglalt, címkézésre és csomagolásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.

(3) 2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig az anyagok osztályozása a 67/548/EGK irányelv és e rendelet szerint történik. Az anyagok címkézése és csomagolása e rendelet szerint történik.

(4) E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve, azon anyagokat, amelyeket a 67/548/EGK irányelv szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak, és 2010. december 1. előtt már forgalomba hoztak, 2012. december 1-jéig nem szükséges e rendelet szerint újracímkézni és újracsomagolni.

E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve, azon keverékeket, amelyeket az 1999/45/EK irányelv szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak, és 2015. június 1. előtt már forgalomba hoztak, 2017. június 1-jéig nem szükséges e rendelet szerint újracímkézni és újracsomagolni.

(5) Ha egy anyagot vagy keveréket 2010. december 1., illetve 2015. június 1. előtt a 67/548/EGK vagy az 1999/45/EK irányelv szerint osztályoztak, a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók az e rendelet VII. mellékletében szereplő megfelelési táblázat alkalmazásával módosíthatják az anyag vagy keverék osztályozását.

(6) A tagállamok 2011. december 1-jéig fenntarthatják az e rendelet VI. mellékletének 3. részében felsorolt anyagok meglévő szigorúbb osztályozását és címkézését, feltéve, hogy az osztályozás és címkézés elemeiről 2009. január 20-ig a 67/548/EGK irányelvben szereplő védzáradéknak megfelelően értesítették a Bizottságot, és a tagállam e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2009. június 1-ig javaslatot nyújt be az Ügynökségnek az ezen osztályozásokat és címkeelemeket tartalmazó, harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozóan.

Előfeltétel, hogy a Bizottság 2009. január 20-ig még nem hozott a javasolt osztályozásra és címkézésre vonatkozóan a 67/548/EGK irányelv védzáradéka szerinti határozatot.

Ha az első albekezdés szerint benyújtott javasolt harmonizált osztályozás és címkézés nem szerepel a 37. cikk (5) bekezdésének megfelelően a VI. melléklet 3. részében, vagy módosított formában szerepel, akkor nem érvényes az e bekezdés első albekezdésében szereplő kivétel.

62. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A II., III. és IV. cím az anyagok tekintetében 2010. december 1-jétől, a keverékek tekintetében 2015. június 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

BESOROLÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSOK VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS KEVERÉKEKRE

Ez a melléklet kritériumokat határoz meg a veszélyességi osztályokba és azok felosztásaiba való besoroláshoz és rendelkezik e kritériumok alkalmazásának lehetséges módjairól.

1. 1. RÉSZ: A BESOROLÁS ÉS CÍMKÉZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

1.0. Fogalommeghatározások

"gáz": olyan anyag, amely:

i. 50 oC-os hőmérsékleten 300 kPa-nál nagyobb (abszolút) gőznyomással rendelkezik; vagy

ii. 20 oC-os hőmérsékleten 101,3 kPa normál nyomás mellett teljesen gáz halmazállapotú;

"folyadék": olyan anyag vagy keverék, amely:

i. 50 oC-os hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) gőznyomással rendelkezik;

ii. 20 oC-os hőmérsékleten 101,3 kPa normál nyomás mellett nem teljesen gáz halmazállapotú; és

iii. olvadáspontja vagy kezdeti olvadáspontja 101,3 kPa normál nyomás mellett legfeljebb 20 oC;

"szilárd anyag": olyan anyag vagy keverék, amely nem tartozik sem a folyadék, sem a gáz fogalommeghatározása alá;

1.1. Az anyagok és keverékek besorolása

1.1.0. Együttműködés az e rendelet szerinti követelmények teljesítése érdekében

Az egy adott szállítói lánchoz tartozó szállítók kötelesek együttműködni az e rendeletben előírt osztályozási, címkézési és csomagolási követelmények teljesítése érdekében.

Az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók együttműködhetnek a 61. cikkben foglalt, a forgalomba hozott anyagokra és keverékekre vonatkozó átmeneti intézkedések összefogása érdekében.

Az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók hálózat kialakítása révén vagy egyéb módon együttműködhetnek a célból, hogy az anyagoknak és keverékeknek a rendelet II. címe szerinti osztályozását illetően adatokat és szakértelmet osszanak meg egymással. Ilyen esetben az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók kötelesek hiánytalanul dokumentálni, hogy az osztályozásra vonatkozó döntések min alapulnak, és a dokumentációt az osztályozás alapjául szolgáló adatokkal és információkkal együtt az illetékes hatóságok, illetve - azok kérésére - a végrehajtási hatóságok rendelkezésére bocsátani. Mindazonáltal ha egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók ily módon együttműködnek, az egyes szállítók továbbra is egyénileg viselik a teljes felelősséget az általuk forgalomba hozott anyagok és keverékek osztályozásáért, címkézéséért és csomagolásáért, valamint az e rendelet szerinti minden egyéb követelmény betartásáért.

A hálózat a bejelentési kötelezettségek teljesítésének egyszerűsítése céljából is felhasználható az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjére.

1.1.1. A szakértői megítéléssel és a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás szerepe és alkalmazása

1.1.1.1. Ha a kritériumokat nem lehet közvetlenül a rendelkezésre álló, azonosított információkra alkalmazni, vagy ha csak a 6. cikk (5) bekezdésében említett információ áll rendelkezésre, akkor a 9. cikk (3) bekezdésével, illetve a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározást kell alkalmazni, szakértői megítélés felhasználásával.

1.1.1.2. A keverékek osztályozására vonatkozó megközelítésnek számos területen része lehet a szakértői megítélés felhasználása annak biztosítására, hogy a meglévő információkat - az emberi egészség és a környezet védelme érdekében - a lehető legtöbb keverékre vonatkozóan fel lehessen használni. Szakértői megítélésre szükség lehet az anyagok veszélyességi osztályozására szolgáló adatok értelmezése során is, különösen, ha a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás alkalmazására van szükség.

1.1.1.3. A bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás azt jelenti, hogy együttesen kell figyelembe venni a veszély meghatározására hatást gyakorló összes rendelkezésre álló információt, mint például megfelelő in vitro vizsgálatok eredményeit, állatkísérletekből származó releváns adatokat, a kategorizálásból (csoportosítás, interpoláció) származó információkat, a (számszerűsített) szerkezet/hatás összefüggések ((Q)SAR) eredményeit, az emberekre vonatkozó tapasztalatokat, mint például a munkaegészségügyi adatokat és a baleseti adatbázisokból származó adatokat, az epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információkat, valamint jól dokumentált esetleírásokat és megfigyeléseket. Az adatokat a minőség és a konzisztencia alapján megfelelően súlyozni kell. Az anyagokról vagy keverékekről szóló, a besorolandó anyagra vagy keverékre vonatkozó információkat megfelelően figyelembe kell venni, csakúgy, mint a támadási helyre és a hatásmechanizmusra vagy a hatás módjára vonatkozó vizsgálatok eredményeit. A pozitív és a negatív eredményeket össze kell vetni, aminek eredménye a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás.

1.1.1.4. Az egészségi veszélyek (3. rész) szerinti osztályozás alkalmazásában azon igazolt veszélyes hatások, amelyeket megfelelő állatkísérletek során vagy embereken szerzett tapasztalatok alapján figyeltek meg, és amelyek összhangban állnak az osztályozási kritériumokkal, általában indokolják az osztályozást. Ha bizonyíték emberre és állatra vonatkozóan egyaránt rendelkezésre áll, és a vizsgálati eredmények ellentmondásosak, akkor a besorolás kérdésének megoldásához mindkét forrásból származó bizonyíték minőségét és megbízhatóságát értékelni kell. Általában az emberre vonatkozó megfelelő, megbízható és reprezentatív adatokat (mint például epidemiológiai vizsgálatokból, az e mellékletben ismertetett, tudományosan megalapozott esettanulmányokból, vagy statisztikailag alátámasztott tapasztalatokból származó adatok) előnyben kell részesíteni a többi adattal szemben. Még azonban a jól megtervezett és levezetett epidemiológiai vizsgálatok is híján lehetnek elegendő számú vizsgálati alanynak ahhoz, hogy észlelhessék a viszonylag ritka, ám mégis jelentős hatást, és hogy felmérjék a zavaró tényezőket. A helyesen végzett állatkísérletekből származó pozitív eredményeket ezért nem érvényteleníti szükségszerűen az emberekre vonatkozó pozitív eredmények hiánya, ilyen esetben viszont feltétlenül szükséges mind az emberre, mind az állatokra vonatkozó adatok megbízhatóságának, minőségének és statisztikai erejének vizsgálata.

1.1.1.5. Az egészségi veszélyek (3. rész) szerinti osztályozás alkalmazásában az expozíciós útvonal, a hatásmechanizmus és az anyagcserére vonatkozó vizsgálatok szorosan hozzátartoznak az emberre gyakorolt hatás relevanciájának meghatározásához. Ha az ilyen információk alapján - ha garantált az adatok megbízhatósága és minősége - kétség merül fel az iránt, hogy az adatok emberre relevánsak-e, akkor indokolt lehet alacsonyabb szintű besorolás. Ha tudományos bizonyíték van arra, hogy a hatásmechanizmus vagy a hatás módja emberre nem releváns, akkor az anyagot vagy keveréket nem kell besorolni.

1.1.2. Egyedi koncentráció-határértékek, M-tényezők és általános küszöbértékek

1.1.2.1. Az egyedi koncentráció-határértékeket és az M-tényezőket a 10. cikkel összhangban kell alkalmazni.

1.1.2.2. Küszöbértékek

1.1.2.2.1. A küszöbértékek jelzik, hogy egy adott anyag jelenlétét mikor kell figyelembe venni az ezen veszélyes anyagot - akár azonosított szennyeződésként, adalékként vagy egyedi összetevőként - tartalmazó anyag vagy keverék osztályozásakor (lásd a 11. cikket).

1.1.2.2.2. A 11. cikkben említett küszöbértékek a következők:

a) Az e melléklet 3., 4. és 5. részében említett egészségi és környezeti veszélyek tekintetében:

i. azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében egyedi koncentrációs határérték van megadva, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás szerepel az 1.1. táblázatban, az egyedi koncentrációs határérték, illetve az 1.1. táblázatban szereplő, megfelelő általános küszöbérték közül az alacsonyabb érték; vagy

ii. azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében egyedi koncentrációs határérték van megadva, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás nem szerepel az 1.1. táblázatban, a VI. melléklet 3. részében vagy az osztályozási és címkézési jegyzékben megadott egyedi koncentrációs határérték; vagy

iii. azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva egyedi koncentrációs határérték, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás szerepel az 1.1. táblázatban, a táblázatban szereplő, megfelelő általános küszöbérték; vagy

iv. azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva egyedi koncentrációs határérték, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás nem szerepel az 1.1. táblázatban, az I. melléklet 3., 4. és 5. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő, az osztályozásra vonatkozó általános koncentrációs határérték.

b) Az e melléklet 4.1. pontjában említett, a vízi környezeti veszélyek tekintetében:

i. azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben az adott veszélyességi osztály tekintetében M tényező van megadva, az 1.1. táblázatban szereplő általános küszöbérték, az e melléklet 4.1. pontjában meghatározott számítási módszerrel kiigazítva; vagy

ii. azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva M tényező, az 1.1. táblázatban szereplő általános küszöbérték.

1.1. táblázat

Általános küszöbértékek

Veszélyességi osztályAlkalmazandó általános küszöbértékek
Akut toxicitás:
— 1–3. kategória0,1 %
— 4. kategória1 %
Bőrmarás / bőrirritáció1 % ()
Súlyos szemkárosodás / szemirritáció1 % ()
Vízi környezetre veszélyes
— Akut, 1. kategória0,1 % ()
— Krónikus, 1. kategória0,1 % ()
— Krónikus, 2–4. kategória1 %
(1) Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.2.3.3.1.
(2) Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.3.3.3.1.
(3) Vagy < 0,1 %, ha releváns, lásd 4.1.3.1.

Megjegyzés

Az általános küszöbértékek tömegszázalékban vannak megadva, kivéve a gáz halmazállapotú keverékeknél azon veszélyességi osztályok esetében, amelyeknél ezek a küszöbértékek térfogatszázalékban megfelelőbben megadhatók.

1.1.3. Interpolációs elvek az olyan keverékek besorolásához, amelyek esetében a teljes keverékre nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok

Ha a keveréket magát nem vizsgálták veszélyes tulajdonságainak meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre hasonló vizsgált keverékekre és az egyes veszélyes összetevő anyagokra vonatkozóan az említett keverék veszélyeinek megfelelő jellemzéséhez, akkor ezeket az adatokat a következő, a 9. cikk (4) bekezdésében említett interpolációs szabályok szerint kell alkalmazni az e melléklet 3. és 4. részében foglalt egyes veszélyességi osztályokra, figyelembe véve ugyanakkor adott esetben az egyes veszélyességi osztályokba tartozó keverékekre vonatkozó konkrét rendelkezéseket is.

1.1.3.1. Hígítás

Ha a vizsgált keveréket olyan anyaggal (hígítóval) hígítják, amely a legkevésbé veszélyes eredeti összetevő anyagénál kisebb, vagy azzal egyenlő veszélyességi kategóriába van besorolva, és amely várhatóan nem befolyásolja a többi összetevő veszélyességi besorolását, akkor az alábbiak egyikét kell alkalmazni:

- az új keveréket az eredeti keverékkel azonos veszélyességűként kell besorolni;

- a 3. rész és a 4. rész egyes szakaszaiban az olyan keverékek besorolására ismertetett módszer, amelyeknél a keverék mindegyik, vagy csak néhány összetevőjére vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok;

- akut toxicitás esetében az a módszer, amely a keverékeknek a keverék összetevői alapján való besorolásán alapul (összegző képlet).

1.1.3.2. Gyártási tételek

Egy keverék egyik vizsgált gyártási tételének veszélyességi kategóriájáról feltételezhető, hogy lényegében megegyezik az ugyanazon kereskedelmi termék ugyanazon szállító által, vagy ugyanazon szállító felügyelete alatt előállított másik, vizsgálaton át nem esett gyártási tételének veszélyességi kategóriájával, kivéve, ha indokolt feltételezni, hogy olyan jelentős az eltérés, hogy a nem vizsgált tétel veszélyességi osztálya módosul. Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor új értékelés szükséges.

1.1.3.3. Fokozottan veszélyes keverékek koncentrációja

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek osztályozása esetében, ha egy vizsgált keverék a legmagasabb szintű veszélyességi kategóriába vagy alkategóriába van besorolva, és a vizsgált keverékben lévő, e kategóriába vagy alkategóriába tartozó összetevők koncentrációját megnövelik, akkor az új, nem vizsgált keveréket abba a kategóriába vagy alkategóriába kell besorolni további vizsgálat nélkül.

1.1.3.4. Interpoláció egy veszélyességi kategórián belül

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek osztályozásakor három, azonos összetevőket tartalmazó keverék ("A", "B" és "C") esetén, ha az "A" és "B" keveréket vizsgálták, és ugyanabba a veszélyességi kategóriába sorolták, és ha a nem vizsgált "C" keverék ugyanazokat a veszélyes összetevőket tartalmazza, mint az "A" és "B" keverék, de ezen veszélyes összetevők koncentrációja az "A" és "B" keverékekben lévő koncentrációk közé esik, akkor a "C" keverékről feltételezhető, hogy ugyanabba a veszélyességi kategóriába tartozik, mint az "A" és a "B" keverék.

1.1.3.5. Alapvetően hasonló keverékek

A következők esetén:

a) két keverék, mindegyik 2-2 összetevővel:

i. A + B

ii. C + B;

b) a "B" összetevő koncentrációja lényegében azonos mindkét keverékben;

c) az "A" összetevő koncentrációja az i. keverékben megegyezik az ii. keverékben lévő C összetevő koncentrációjával;

d) az A-ra és a C-re vonatkozó veszélyességi adatok rendelkezésre állnak és alapvetően ugyanazok, azaz egyazon veszélyességi kategóriában vannak és várhatóan nem befolyásolják a B veszélyességi besorolását.

Ha az i. vagy ii. keverék vizsgálati adatok alapján való osztályozása már megtörtént, akkor a másik keveréket ugyanabba a veszélyességi kategóriába kell besorolni.

1.1.3.6. A besorolás felülvizsgálata, amennyiben a keverék összetétele megváltozott

Az eredeti koncentráció alább meghatározott változásait kell figyelembe venni a 15. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén.

1.2. táblázat

A keverék összetételének változása esetén alkalmazandó interpolációs elv

Az összetevő eredeti koncentrációtartományaAz összetevő eredeti koncentrációtartományának megengedett változása
≤ 2,5 %± 30 %
2,5 < C ≤ 10 %± 20 %
10 < C ≤ 25 %± 10 %
25 < C ≤ 100 %± 5 %

1.1.3.7. Aeroszolok

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.4., 3.8. és 3.9. szakasz hatálya alá tartozó keverékek besorolásakor a keverék aeroszolos formáját a keveréknem aeroszolos formájával egyező veszélyességi kategóriába kell besorolni, feltéve, hogy a hozzáadott hajtógáz a permetképzés során nem befolyásolja a keverék veszélyességi tulajdonságait, és tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy az aeroszolos forma nem veszélyesebb, mint a nem aeroszolos forma.

1.2. Címkézés

1.2.1. A 31. cikkben előírt, a címkék alkalmazására vonatkozó általános szabályok

1.2.1.1.

A veszélyt jelző piktogram alakja az egyik csúcsán álló négyzet.

1.2.1.2.

Az V. mellékletben meghatározott, veszélyt jelző piktogramok fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatóság érdekében kellően széles vörös kerettel.

1.2.1.3.

Az egyes veszélyt jelző piktogramoknak legalább a 17. cikkben előírt információk céljára szolgáló címke minimális területének egytizenötödét kell elfoglalniuk. Az egyes veszélyt jelző piktogramok minimális területe nem lehet kisebb, mint 1 cm2.

1.2.1.4. A címke és az egyes piktogramok méretei a következők: 1.3. táblázat A címkék és piktogramok minimális méretei A csomag űrtartalma A 17. cikkben előírt információk céljára szolgáló címke méretei (milliméterben) Az egyes piktogramok méretei (milliméterben) Legfeljebb 3 liter: Ha lehet, legalább 52 × 74 Nem lehet kisebb, mint 10 × 10, Ha lehet, legalább 16 × 16 3 liternél nagyobb, de legfeljebb 50 liter: Legalább 74 × 105 Legalább 23 × 23 50 liternél nagyobb, de legfeljebb 500 liter: Legalább 105 × 148 Legalább 32 × 32 500 liternél nagyobb: Legalább 148 × 210 Legalább 46 × 46

1.3. A címkézési követelményektől való eltérés különleges esetben

A 23. cikkel összhangban, a következő eltéréseket lehet alkalmazni:

1.3.1. Szállítható gázpalackok

A szállítható gázpalackok esetében a 150 liter vagy annál kisebb víztérfogatú gázpalackoknál a következők egyikének alkalmazását kell engedélyezni:

a) az ISO 7225 "Gázpalackok - Figyelmeztető címkék" című szabvány érvényes kiadásának előírásait követő formátum és méretek. Ebben az esetben a címkén megjelenhet az anyag vagy keverék általános neve, ipari neve vagy kereskedelmi neve, feltéve, hogy az anyag vagy a keverék részét képező veszélyes anyagok egyértelműen és eltávolíthatatlanul szerepelnek a gázpalack testén;

b) a 17. cikkben meghatározott információk, a palackra tartósan rögzített tájékoztató táblán vagy címkén megadva.

1.3.2. Propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz (LPG) tárolására használt gáztartályok

1.3.2.1. Amennyiben az e melléklet kritériumai szerint besorolt propánt, butánt és cseppfolyósított petróleum gázt vagy ezeket tartalmazó keveréket hoznak forgalomba zárt utántölthető palackban vagy az EN 417 szabvány szerinti nem utántölthető patronokban (kazettákban), mint olyan tüzelőanyagot, amelyet csak elégetés céljából engednek ki (a szabvány érvényes kiadása: "Leeresztőszeleppel ellátott vagy anélküli, fémből készített, cseppfolyósított szénhidrogéngázokkal feltölthető, egyútas gáztöltő palack hordozható gázkészülékekhez. Gyártás, vizsgálat és megjelölés"), akkor e palackokat vagy patronokat a címkézésben csak a megfelelő piktogramnak és a tűzveszélyességre utaló figyelmeztető mondattal és az óvintézkedésre vonatkozó mondattal kell jelölni.

1.3.2.2. Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat nem kell megadni a címkén. Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon (SDS) adja meg az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat.

1.3.2.3. A lakossági fogyasztók számára elegendő információt kell megadni ahhoz, hogy egészségük és biztonságuk érdekében minden szükséges intézkedést megtehessenek.

1.3.3. Aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagot vagy keveréket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok

A 3.10.4. szakasz alkalmazása tekintetében, a 3.10.2. és 3.10.3. szakasz kritériumai szerint besorolt anyagot vagy keveréket nem kell e tekintetben veszélyesként címkézni, ha aeroszolos palackokban vagy zárt szórófejjel ellátott palackokban hozzák forgalomba őket.

1.3.4. Fémek tömör formában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek

1.3.4.1. A tömör formában lévő fémek, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek és elasztomereket tartalmazó keverékek esetében - bár veszélyesként való besorolásuk e melléklet szerint történt - nincs szükség az e melléklet rendelkezései szerinti címkére, ha belélegzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés útján nem jelent veszélyt az emberi egészségre, illetve nem veszélyezteti a vízi környezetet abban a formában, amelyben forgalomba hozták.

1.3.4.2. Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon adja meg az információkat.

1.3.5. Robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok

Azokat az 2.1. szakaszban említett robbanóanyagokat, amelyeket robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából hoznak forgalomba, kizárólag a robbanóanyagokra vonatkozó követelmények szerint kell címkézni és csomagolni.

1.3.6. Fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott anyagok és keverékek

A fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott azon anyagok és keverékek címkéjén, amelyek már késztermékként fogyasztó általi felhasználásra vannak csomagolva, nem kell szerepelnie a GHS05 veszélyt jelző piktogramnak.

1.4. Alternatív kémiai név használatára vonatkozó kérelem

1.4.1. A 24. cikk szerinti, alternatív kémiai név használatára vonatkozó kérelem kizárólag akkor teljesíthető, ha

I. az anyagra vonatkozóan nem határoztak meg közösségi munkahelyi expozíciós határértéket; és

II. a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó bizonyítani tudja, hogy az alternatív kémiai név használata kellő információt nyújt a szükséges munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági óvintézkedések megtételéhez, valamint a keverék kezelésével járó kockázatok kézben tartásához; továbbá

III. az anyag kizárólag a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

a) az e melléklet 2. részében említett veszélyességi kategóriák bármelyike;

b) akut toxicitás, 4. kategória;

c) bőrmarás/bőrirritáció, 2. kategória;

d) súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 2. kategória;

e) célszervi toxicitás - egyszeri expozíció, 2. és 3. kategória;

f) célszervi toxicitás - ismétlődő expozíció, 2. kategória;

g) veszélyes a vízi környezetre - krónikus, 3. vagy 4. kategória.

1.4.2. Az illatanyag- és parfümágazat számára készült keverékek kémiai nevének megválasztása

A természetben előforduló anyagok esetében használhatók a "...-ból/-ből nyert illóolaj", illetve a "... kivonata" típusú kémiai nevek is ahelyett, hogy a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint az adott illóolaj vagy kivonat összetevőinek kémiai nevét adnák meg.

1.5. Mentesség a címkézési és csomagolási követelmények alól

1.5.1. Mentesítés a 31. cikk teljesítése alól [(29. cikk (1) bekezdés)]

1.5.1.1. Amennyiben a 29. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, a 17. cikkben említett címkeelemek feltüntethetők a következő módok egyikének alkalmazásával:

a) kihajtható címkén; vagy

b) a termékre rögzíthető címkén; vagy

c) külső csomagoláson.

1.5.1.2. A belső csomagoláson lévő címke minden esetben tartalmazza a veszélyt jelző piktogramokat, a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az anyag vagy keverék szállítójának nevét és telefonszámát.

1.5.2. Mentesítés a 17. cikk teljesítése alól [(29. cikk (2) bekezdés)]

1.5.2.1. A 125 ml űrtartalmat meg nem haladó csomagok címkézése

1.5.2.1.1. Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, ha:

a) a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b) az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

1. 1. kategóriájú oxidáló gázok;

2. Nyomás alatt lévő gázok;

3. 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékok;

4. 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagok;

5. C-F típusú, önreaktív anyagok vagy keverékek;

6. 2. kategóriájú önmelegedő anyagok vagy keverékek;

7. Olyan anyagok vagy keverékek, amely vízzel érintkezve 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes gázokat bocsátanak ki;

8. 2. vagy 3. kategóriájú oxidáló folyadékok;

9. 2. vagy 3. kategóriájú oxidáló szilárd anyagok;

10. C-F típusú szerves peroxidok;

11. 4. kategóriájú akut toxicitású, ha az anyagokat vagy keverékeket nem lakossági felhasználásra szánják;

12. 2. kategóriájú bőrirritáló;

13. 2. kategóriájú szemirritáló;

14. 2. és 3. kategóriájú célszervi toxicitás - egyszeri expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják;

15. 2. kategóriájú célszervi toxicitás - ismétlődő expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják;

16. Veszélyes a vízi környezetre - akut, 1. kategória;

17. Veszélyes a vízi környezetre - krónikus, 1. vagy 2. kategória.

A kis csomagolású aeroszolok tűzveszélyességének címkén való feltüntetése alóli, a 75/324/EGK irányelvben megállapított mentességet az aeroszoladagolókra alkalmazni kell.

1.5.2.1.2. Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó, óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben:

a) a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b) az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

1. 2. kategóriájú tűzveszélyes gázok;

2. Reprodukciós toxicitás: a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások;

3. Veszélyes a vízi környezetre - krónikus, 3. vagy 4. kategória.

1.5.2.1.3. Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó piktogramok, figyelmeztetések, figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben:

a) a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b) az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe van besorolva:

1. Fémekre korrozív hatású.

1.5.2.2. Egyszer használatos, feloldódó csomagolás címkézése

A 17. cikkben előírt, a címkén feltüntetendő elemek elhagyhatók az egyszer használatos, feloldódó csomagolásról, amennyiben:

a) A feloldódó csomagolás tartalma egyenként nem haladja meg a 25 ml-t;

b) A feloldódó csomagolás tartalma kizárólag az 1.5.2.1.1. szakasz b) alpontjában, az 1.5.2.1.2. szakasz b) alpontjában vagy az 1.5.2.1.3. szakasz b) alpontjában felsorolt veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva; és

c) A feloldódó csomagolás olyan külső csomagolásban van, amely teljes mértékben megfelel a 17. cikk előírásainak.

1.5.2.3. Az 1.5.2.2. szakasz nem vonatkozik a 91/414/EGK, illetve a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozó anyagokra vagy keverékekre.

1.5.2.4. A 10 ml űrtartalmat meg nem haladó belső csomagolások címkézése

1.5.2.4.1. A 17. cikkben előírt címkeelemeket el lehet hagyni a belső csomagolásról, amennyiben:

a) a belső csomagolás űrtartalma nem haladja meg a 10 ml-t;

b) az anyagot vagy keveréket tudományos kutatás és fejlesztés vagy minőségellenőrzési célú elemzés céljából hozzák forgalomba, forgalmazónak vagy felhasználónak szállítva azt; valamint

c) a belső csomagolás olyan külső csomagolásban van, amely megfelel a 17. cikk előírásainak.

1.5.2.4.2. Az 1.5.1.2. és az 1.5.2.4.1. szakasz ellenére a belső csomagoláson lévő címkén szerepelnie kell a termékazonosítónak és adott esetben a GHS01, GHS05, GHS06 és/vagy GHS08 veszélyt jelző piktogramoknak. Amennyiben kettőnél több piktogramot kell feltüntetni, a GHS06 és a GHS08 piktogram elsőbbséget élvezhet a GHS01 és a GHS05 piktogramhoz képest.

1.5.2.5.

Az 1.5.2.4. szakasz nem vonatkozik az 1107/2009/EK, illetve az 528/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó anyagokra vagy keverékekre.

2. 2. RÉSZ: FIZIKAI VESZÉLYEK

2.1. Robbanóanyagok

2.1.1. Fogalommeghatározások

2.1.1.1. A robbanóanyagok osztálya a következőkből áll:

a) robbanóképes anyagok és keverékek;

b) robbanóképes árucikkek, kivéve azokat az eszközöket, amelyek olyan mennyiségű vagy olyan jellegű robbanóképes anyagot vagy keveréket tartalmaznak, amelyek nem szándékos vagy véletlen gyulladása vagy inicializálása nem okoz semmilyen, az eszközön kívüli hatást kivetés, tűz, füst, hő vagy hangos zaj révén; és

c) az a) és b) pontban nem említett olyan anyagok, keverékek vagy árucikkek, amelyeket gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártanak.

2.1.1.2. E rendelet alkalmazásában

"robbanóképes anyag vagy keverék": olyan szilárd vagy folyékony anyag, vagy anyagok keveréke, amely önmagában is képes kémiai reakció révén gázt fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz. A pirotechnikai anyagok akkor is ide tartoznak, ha nem fejlesztenek gázt.

"pirotechnikai anyag vagy keverék": olyan anyag vagy anyagok keveréke, amelynek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszen, fényt keltsen, hanghatást váltson ki, gázt vagy füstöt fejlesszen, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtse ki.

"instabil robbanóanyag": olyan anyag vagy keverék, amely termikusan instabil és/vagy túl érzékeny a szokásos kezelési, szállítási és felhasználási körülmények között.

"robbanóképes árucikk": egy vagy több robbanóképes anyagot vagy keveréket tartalmazó árucikk.

"pirotechnikai árucikk": egy vagy több pirotechnikai anyagot vagy keveréket tartalmazó árucikk.

"szándékoltan robbanó anyag": olyan anyag, keverék vagy árucikk, amelyet gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártanak.

2.1.2. Osztályozási kritériumok

2.1.2.1. Az ebbe az osztályba tartozó anyagok, keverékek és árucikkek osztályba sorolása instabil robbanóanyagként a 2.1.2. számú folyamatábra alapján történik. A vizsgálati módszerek leírását az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. része tartalmazza.

2.1.2.2. Az ebbe az osztályba tartozó olyan anyagokat, keverékeket vagy árucikkeket, amelyek nincsenek instabil robbanóanyagként osztályozva, az általuk jelentett veszélynek megfelelően a következő hat alosztály egyikébe kell sorolni:

a) 1.1. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye (a teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, amikor csaknem a teljes jelenlévő mennyiség gyakorlatilag egyidejűleg felrobban).

b) 1.2. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyeknél a kivetés veszélye áll fenn, de az egész tömeg felrobbanásának veszélye nem.

c) 1.3. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek tűzveszélyesek, továbbá fennáll kisebb mértékű robbanás, kisebb mértékű kivetés vagy mindkettő veszélye, de az egész tömeg felrobbanásának veszélye nem:

i. így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy

ii. és amelyek egymás után úgy égnek el, hogy kis mértékű robbanással és/vagy kivetéssel járnak,

d) 1.4. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek nem jelentenek jelentős veszélyt:

- olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek csak csekély veszélyt jelentenek meggyulladásuk vagy inicializálásuk esetén. A hatások lényegében a csomagon belülre korlátozódnak, és általában nem várható nagyobb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a csomag teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.

e) 1.5. alosztály Nagyon kevéssé érzékeny anyagok vagy keverékek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye:

- olyan anyagok és keverékek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye, de olyan mértékben nem érzékenyek, hogy szokásos körülmények között inicializálásuk vagy égésük detonációvá való alakulásának valószínűsége rendkívül csekély,

f) 1.6. alosztály Rendkívül kevéssé érzékeny árucikkek, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye:

- olyan árucikkek, amelyek csak rendkívül érzéketlen ----- anyagokat vagy -keverékeket tartalmaznak, és amelyeknél elhanyagolható a véletlen inicializálás vagy terjedés veszélye.

2.1.2.3. Az olyan robbanóanyagokat, amelyek nincsenek instabil robbanóanyagként besorolva, a 2.1.2.2. szakaszban említett hat alosztály egyikébe kell besorolni az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. részében szereplő 2-8. vizsgálatsorozat alapján, a 2.1.1. táblázatban megadott vizsgálatok eredményei szerint:

2.1.1. táblázat

A robbanóanyagokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
Instabil robbanóanyag vagy az 1.1.–1.6. alosztályba tartozó robbanóanyagAz 1.1.–1.6. alosztály esetében a következő alapvizsgálatokat kell elvégezni:
Robbanékonyság: az ENSZ 2. vizsgálatsorozata szerint ( UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 12. szakasz). A szándékolt robbanóanyagokat () nem kell alávetni az ENSZ 2. vizsgálatsorozatnak.
Érzékenység: az ENSZ 3. vizsgálatsorozata szerint ( UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 13. szakasz).
Hőstabilitás: az ENSZ 3. vizsgálatsorozatának c) pontja szerint ( UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 13.6.1. alszakasz).
A megfelelő alosztály meghatározásához további vizsgálatok szükségesek.
(1) Ez magában foglalja az olyan anyagokat, keverékeket és tárgyakat, amelyek gyártása gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése érdekében történik.

2.1.2.4. Ha a robbanóanyag nincsen csomagolva, vagy az eredeti csomagolástól vagy hasonló csomagolástól eltérő csomagolásba csomagolták át, azt új vizsgálatnak kell alávetni.

2.1.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál, keverékeknél vagy árucikkeknél a 2.1.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.1.2. táblázat

Robbanóanyagoknál használandó címkeelemek

OsztályozásInstabil robbanóanyag1.1. alosztály1.2. alosztály1.3. alosztály1.4. alosztály1.5. alosztály1.6. alosztály
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyVeszélyVeszélyFigyelemVeszélyNincs figyelmeztetés
Figyelmeztető mondatH200: Instabil robbanóanyagH201: Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.H202: Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.H203: Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.H204: Tűz vagy kivetés veszélye.H205: Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.Nincs figyelmeztető mondat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP201
P250
P280
P210
P230
P234
P240
P250
P280
P210
P230
P234
P240
P250
P280
P210
P230
P234
P240
P250
P280
P210
P234
P240
P250
P280
P210
P230
P234
P240
P250
P280
Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP370 + P372 + P380 + P373P370 + P372 + P380 + P373P370 + P372 + P380 + P373P370 + P372 + P380 + P373P370 + P372 + P380 + P373
P370 + P380 + P375
P370 + P372 + P380 + P373Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP401P401P401P401P401P401Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501P501P501P501Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

1. MEGJEGYZÉS: A csomagolatlan robbanóanyagoknál, vagy az eredeti csomagolástól vagy hasonló csomagolástól eltérő csomagolásba átcsomagolt robbanóanyagoknál a következő címkeelemek mindegyikét fel kell tüntetni:

a) piktogram: robbanó bomba;

b) figyelmeztetés: "Veszély"; és

c) figyelmeztető mondat: "Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.",

kivéve, ha a veszély nyilvánvalóan hozzárendelhető a 2.1.2. táblázatban szereplő veszélyességi kategóriák egyikéhez, amely esetben a megfelelő szimbólumot, figyelmeztetést, és/vagy a figyelmeztető mondatot kell hozzárendelni.

2. MEGJEGYZÉS: Az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve I. részének 12. szakaszában szereplő 2. vizsgálatsorozat szerint pozitív eredményt mutató azon anyagok és keverékek, amelyeket (az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve I. részének 16. szakaszában szereplő 6. vizsgálatsorozat szerinti negatív eredmény alapján) nem kell robbanóanyagként osztályozni, szállításkor ennek ellenére rendelkeznek robbanásveszélyes tulajdonságokkal. A felhasználót tájékoztatni kell a szóban forgó lényegi robbanásveszélyes tulajdonságokról, mivel ezeket a kezelés és a tárolás során figyelembe kell venni, különösen ha az anyagot vagy a keveréket eltávolítják csomagolásából vagy átcsomagolják. Ezért az anyag vagy keverék robbanásveszélyes tulajdonságait fel kell tüntetni a biztonsági adatlap 2. (A veszély azonosítása) és 9. (Fizikai és kémiai tulajdonságok) szakaszában, valamint adott esetben a biztonsági adatlap más szakaszaiban.

2.1.4. További besorolási szempontok

2.1.4.1. Az anyagok, keverékek és árucikkek besorolása a robbanóanyagok veszélyességi osztályába, valamint a további alosztályokba nagyon összetett, három lépésből álló eljárás. Hivatkozni kell az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. részére.

Első lépésként meg kell bizonyosodni arról, hogy az anyag vagy keverék robbanó hatású-e (1. vizsgálatsorozat). A második lépés a felvételi eljárás (2-4. vizsgálatsorozat), a harmadik lépés pedig a veszélyességi alosztályba való besorolás (5-7. vizsgálatsorozat). A 8. vizsgálatsorozattal történik annak felmérése, hogy egy olyan anyag vagy keverék, amelyet a "ammóniumnitrát-emulziók, szuszpenziók vagy gélek, robbanóanyagok közvetítőanyagai (ANE)" kategóriába terveznek besorolni, kellően alacsony érzékenységgel rendelkezik-e ahhoz, hogy oxidáló folyadékként (2.13. szakasz) vagy oxidáló hatású szilárd anyagként (2.14. szakasz) vegyék be a kategóriába.

A robbanásveszélyes tulajdonságaik elfojtása céljából vízzel vagy alkoholokkal nedvesített vagy más anyagokkal oldott robbanásveszélyes anyagok és keverékek eltérő módon kezelhetők abban az értelemben, hogy besorolásukat vagy a vonatkozó veszélyességi kategóriákat fizikai tulajdonságaik alapján lehet megállapítani (lásd még II. melléklet, 1.1. szakasz).

Egyes fizikai veszélyeket (a robbanási tulajdonságok miatt) megváltoztat a hígítás - mint például a deszenzibilizált robbanóanyagok esetében - az, ha az anyag keverékek vagy árucikkek részét képezi, a csomagolás, vagy egyéb tényezők.

A besorolási eljárást az alábbi döntési diagram mutatja be (lásd 2.1.1-2.1.4. ábra).

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

2.1.4. ábra

Az ammóniumnitrát-emulziók, szuszpenziók vagy gélek besorolására szolgáló eljárás

KÉP HIÁNYZIK

2.1.4.2. Elővizsgálat

A robbanásveszély a molekulában lévő bizonyos kémiai csoportok jelenlétéhez kapcsolódik, amelyek reakciói a hőmérséklet vagy a nyomás nagyon gyors növekedését eredményezhetik. Az elővizsgálat célja az ilyen reakcióképes csoportok jelenlétének és a gyors energiafelszabadulás lehetőségének azonosítása. Ha az elővizsgálat az anyagot vagy keveréket mint lehetséges robbanóanyagot azonosítja, akkor le kell folytatni az elfogadási eljárást (lásd UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 10.3. szakasz).

Megjegyzés

Sem a detonáció terjedésére irányuló vizsgálat (1. sorozat, a) típus), sem pedig a robbanásból eredő ütésre való érzékenység vizsgálata (2. sorozat, a) típus) nem szükséges, ha a szerves anyagok exoterm bomlási energiája kisebb, mint 800 J/g. Azon szerves anyagok és szerves anyagok azon keverékei esetében, amelyek bomlási energiája legalább 800 J/g, az 1. a) és a 2. a) típusú vizsgálatot nem kell elvégezni, ha az Mk.IIId. ballisztikuságyú-vizsgálat (F.1) vagy a ballisztikuságyú-vizsgálat (F.2) vagy a szabványos 8. sz. detonátorral kiváltott, BAM Trauzl vizsgálat (F.3) (lásd az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének 1. függelékét) eredménye "nem". Ebben az esetben az 1. a) és a 2. a) vizsgálat eredményét "-"-nak kell tekinteni.

2.1.4.3. Az anyag vagy keverék nem sorolandó be robbanóanyagként, ha:

a) a molekulában nincsenek robbanásveszélyes tulajdonságú kémiai csoportok. A robbanásveszélyességre utaló csoportokra az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 6. függelékének A6.1. táblázata hoz példákat; vagy

b) az anyag olyan robbanásveszélyt jelentő kémiai csoportokat tartalmaz, amelyekben oxigén van és a számított oxigénfelesleg kisebb, mint - 200,

Az oxigénfelesleg kiszámítása az alábbi kémiai reakció alapján történik: CxHyOz+ [x+ (y/4)-(z/2)] O2 → x CO2 + (y/2) H2O A következő képlettel: Oxigénfelesleg = - 1 600 [2x + (y/2) - z]/molekulatömeg;

c) ha a szerves anyag vagy a szerves anyagok homogén keveréke robbanásveszélyt jelentő kémiai csoportokat tartalmaz, de az exoterm bomlási energia 500 J/g-nál kevesebb, és az exoterm bomlás 500 oC alatt indul meg. Az exoterm bomlási energia megfelelő kalorimetriai eljárással határozható meg; vagy

d) szervetlen oxidáló anyagok szerves anyaggal vagy anyagokkal alkotott keverékeiben a szervetlen oxidáló anyag koncentrációja a következő:

- kevesebb, mint 15 tömegszázalék, ha az oxidáló anyag az 1. vagy a 2. kategóriába tartozik,

- kevesebb, mint 30 tömegszázalék, ha az oxidáló anyag a 3. kategóriába tartozik.

2.1.4.4. Amennyiben a keverék bármilyen ismert robbanóanyagot tartalmaz, akkor le kell folytatni az elfogadási eljárást.

2.2. Tűzveszélyes gázok (beleértve a kémiailag instabil gázokat)

2.2.1. Fogalommeghatározás

2.2.1.1.

"Tűzveszélyes gáz" : olyan gáz vagy gázkeverék, amely levegőn 20 °C hőmérsékleten és 101,3 kPa nyomáson tűzveszélyes tartománnyal rendelkezik.

2.2.1.2.

"Kémiailag instabil gáz" : olyan tűzveszélyes gáz, amely még levegő vagy oxigén hiányában is képes robbanásszerű reakcióba lépni.

2.2.2. Osztályozási kritériumok

2.2.2.1. A tűzveszélyes gázokat ebbe az osztályba a 2.2.1. táblázat szerint kell besorolni:

2.2.1. táblázat

Tűzveszélyes gázokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson:
a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térfogatszázalék gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak; vagy
b) az alsó robbanási határtól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont nagyságú tűzveszélyes tartománnyal rendelkező keveréket alkotnak.
2Az 1. kategóriába nem tartozó olyan gázok, amelyeknek levegővel keveredve 20 °C hőmérsékleten és 101,3 kPa normál nyomáson tűzveszélyes tartományuk van.
Megjegyzés:
Az aeroszolok nem sorolandók be tűzveszélyes gázként; lásd a 2.3. szakaszt.

2.2.2.2. A kémiailag instabil tűzveszélyes gázokat az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részében ismertetett módszerekkel kell a kémiailag instabil gázok következő táblázat szerinti két kategóriájának valamelyikébe besorolni:

2.2.2. táblázat

A kémiailag instabil gázokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
AAzon tűzveszélyes gázok, melyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson kémiailag instabilak
BAzon tűzveszélyes gázok, melyek 20 °C-nál magasabb hőmérsékleten és/vagy 101,3 kPa-nál nagyobb nyomáson kémiailag instabilak

2.2.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagok és keverékek esetében a 2.2.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.2.3. táblázat

Tűzveszélyes gázok (beleértve a kémiailag instabil gázokat) esetében használandó címkeelemek

OsztályozásTűzveszélyes gázKémiailag instabil gáz
1. kategória2. kategóriaA. kategóriaB. kategória
GHS piktogramNincs piktogram.Nincs kiegészítő piktogram.Nincs kiegészítő piktogram.
FigyelmeztetésVeszélyFigyelemNincs további figyelmeztetés.Nincs további figyelmeztetés.
Figyelmeztető mondatH220: Rendkívül tűzveszélyes gáz.H221: Tűzveszélyes gáz.Kiegészítő figyelmeztető mondat H230: Még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.Kiegészítő figyelmeztető mondat H231: Magas nyomáson és/vagy hőmérsékleten még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210P210P202P202
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP377
P381
P377
P381
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP403P403
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

A besorolási eljárást az alábbi döntési diagram mutatja be (lásd: 2.2.1-2.2.2. ábra).

2.2.1 ábra

Tűzveszélyes gázok

KÉP HIÁNYZIK

2.2.2 ábra

Kémiailag instabil gázok

KÉP HIÁNYZIK

2.2.4. További osztályozási szempontok

2.2.4.1. A tűzveszélyességet vizsgálatokkal kell meghatározni, vagy - az olyan keverékek esetében, amelyeknél elegendő adat áll rendelkezésre - az ISO által elfogadott módszerek szerinti számítással (lásd: a módosított ISO 10156 szabvány - A gyúlékonyság és oxidálóképesség meghatározása gázpalack-szelepek kiválasztásához). Ha nem áll rendelkezésre elegendő adat ezeknek a módszereknek az alkalmazásához, a módosított EN 1839 szabvány (Gázok és gőzök robbanási határértékeinek meghatározása) szerinti vizsgálati módszer alkalmazható.

2.2.4.2. A kémiai instabilititást az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részében ismertetett módszerrel kell meghatározni. Ha a módosított ISO 10156 szabvány szerinti számítások azt mutatják, hogy a gázkeverék nem tűzveszélyes, akkor nem szükséges osztályozási célból elvégezni a kémiai instabilitás meghatározására szolgáló vizsgálatokat.

2.3. Aeroszolok

2.3.1. Fogalommeghatározás

"aeroszol", azaz aeroszoladagoló : olyan, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem újratölthető edény, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt tartalmaz folyadékkal, pasztával, porral együtt vagy önmagában, és amely olyan adagolószerkezettel rendelkezik, amelyen keresztül az edény tartalma gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta vagy por formájában, illetve gáz vagy folyékony halmazállapotban a szabadba juttatható.

2.3.2. Osztályozási kritériumok

2.3.2.1. Az aeroszolokat ezen veszélyességi osztály három kategóriájának egyikébe kell besorolni tűzveszélyes tulajdonságaik és égéshőjük alapján. Az 1. vagy a 2. kategóriába kell besorolni az aeroszolokat, ha 1 %(m/m)-ot meghaladó arányban tartalmaznak az e részben szereplő, következő kritériumok szerint tűzveszélyesként osztályozott összetevőket:

- tűzveszélyes gázok (lásd a 2.2. szakaszt),

- olyan folyadékok, amelyek lobbanási hőmérséklete legfeljebb 93 °C, ideértve a 2.6. szakasz szerinti tűzveszélyes folyadékokat is,

- tűzveszélyes szilárd anyagok (lásd a 2.7. szakaszt),

vagy ha égéshőjük legalább 20 kJ/g.

1. MEGJEGYZÉS: Nem tartoznak a tűzveszélyes összetevők közé a piroforos, önmelegedő vagy a vízzel reakcióba lépő anyagok vagy keverékek, mivel az ilyen összetevőket soha nem alkalmazzák aeroszolok részeként.

2. MEGJEGYZÉS: Az aeroszolok nem tartoznak továbbá a 2.2. szakasz (tűzveszélyes gázok), a 2.5. szakasz (nyomás alatt lévő gázok), a 2.6. szakasz (tűzveszélyes folyadékok) és a 2.7. szakasz (tűzveszélyes szilárd anyagok) hatálya alá sem. A tartalmuktól függően azonban az aeroszolok más veszélyességi osztályokba is beletartozhatnak, címkeelemeiket is beleértve.

2.3.2.2. Az aeroszolokat ezen osztály három kategóriájának egyikébe kell besorolni összetevőik, kémiai égéshőjük és (habaeroszolok esetében) a habvizsgálat, illetve (permetaeroszolok esetében) a gyulladási távolság vizsgálata és a zárt téri vizsgálat eredményei alapján, e melléklet 2.3.1. a)-2.3.1. c) ábrái szerint, valamint az UN RTDG Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. része 31.4., 31.5. és 31.6. alszakaszának megfelelően. Azokat az aeroszolokat, amelyek nem felelnek meg az 1. vagy a 2. kategória kritériumainak, a 3. kategóriába kell besorolni.

Megjegyzés:

Az olyan, 1 %-ncl több tűzveszélyes összetevőt tartalmazó vagy legalább 20 kJ/g kémiai égéshőjű aeroszolokat, amelyeken nem végezték el az e szakasz szerinti tűzveszélyességi osztályozási eljárást, 1. kategóriájú aeroszolként kell besorolni.

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

2.3.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagok vagy keverékek esetében a 2.3.1. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.3.1. táblázat

Az aeroszoloknál használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória3. kategória
GHS piktogramNincs piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelemFigyelem
Figyelmeztető mondatH222: Rendkívül tűzveszélyes aeroszol
H229: Az edényben túlnyomás uralkodik: hő hatására megrepedhet
H223: Tűzveszélyes aeroszol
H229: Az edényben túlnyomás uralkodik: hő hatására megrepedhet
H229: Az edényben túlnyomás uralkodik: hő hatására megrepedhet
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P211
P251
P210
P211
P251
P210
P251
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP410 + P412P410 + P412P410 + P412
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

2.3.4. További osztályozási szempontok

2.3.4.1. A kémiai égéshő (ΔΗc), amely kilojoule per grammban (kJ/g) van megadva, az elméleti égéshő (ΔΗcomb) és az égési hatásfok szorzata, ez utóbbi rendszerint 1,0-nél kisebb (a tipikus égési hatásfok 0,95, azaz 95 %).

Összetett aeroszolkészítmény esetén a kémiai égéshő az egyedi összetevők súlyozott égéshőjének összege, a következők szerint:

KÉP HIÁNYZIK

ahol:

ΔΗc

=

kémiai égéshő (kJ/g),

wi%

=

az i összetevő tömegszázaléka a termékben,

ΔΗc(i)

=

a termék i összetevőjének fajlagos égéshője (kJ/g).

A kémiaiégéshő-értékeket a szakirodalom tartalmazza, illetve számítás vagy vizsgálatok alapján meghatározhatók (lásd: a módosított ASTM D 240 szabvány - Folyékony szénhidrogén tüzelőanyagok égéshőjére vonatkozó szabványos vizsgálati módszer kaloriméterbomba alkalmazásával, a módosított EN/ISO 13943 szabvány, 86.1-86.3. pont - Tűzbiztonság - szószedet; és a módosított NFPA 30B szabvány - Aeroszol-termékek gyártási és tárolási szabályzata).

2.4. Oxidáló gázok

2.4.1. Fogalommeghatározások

"oxidáló gáz": minden olyan gáz vagy gázkeverék, amely - általában oxigén biztosítása révén - a levegőnél nagyobb mértékben okozza vagy segíti elő más anyag égését.

2.4.2. Osztályozási kritériumok

2.4.2.1. Az oxidáló gázokat ezen osztály esetén egyetlen kategóriába kell besorolni a 2.4.1. táblázat szerint.

2.4.1. táblázat

Az oxidáló gázokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1Minden olyan gáz, amely – általában az oxigén biztosítása révén – a levegőnél nagyobb mértékben okozza vagy segíti elő más anyag égését.

Megjegyzés:

Gáz, amely a levegőnél nagyobb mértékben okozza vagy segíti elő más anyag égését": olyan tiszta gáz vagy gázkeverék, amelynek a módosított ISO 10156 szabványban meghatározott módszerrel megállapított oxidálóképessége nagyobb, mint 23,5 %.

2.4.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.4.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.4.2. táblázat

Az oxidáló gázoknál használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszély
Figyelmeztető mondatH270: Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP220
P244
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP370 + P376
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP403
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

2.4.4. További osztályozási szempontok

Egy oxidálógáz besorolásához a módosított ISO 10156 szabványban (Gázok és gázkeverékek - A gyúlékonyság és oxidálóképesség meghatározása gázpalack-szelepek kiválasztásához) ismertetett vizsgálatokat vagy számítási módszereket kell alkalmazni.

2.5. Nyomás alatt lévő gázok

2.5.1. Fogalommeghatározás

2.5.1.1. Nyomás alatt lévő gáz: olyan gáz, amelyet 20 °C-on 200 kPa vagy annál magasabb (manometrikus) nyomáson tárolnak egy edényben, vagy amely cseppfolyósított vagy cseppfolyósított és mélyhűtött gáz.

A nyomás alatt lévő gázok közé tartoznak a sűrített gázok, a cseppfolyósított gázok, az oldott gázok és a mélyhűtött cseppfolyósított gázok.

2.5.1.2. A kritikus hőmérséklet az a hőmérséklet, amely felett a tiszta gáz - függetlenül a nyomás nagyságától - már nem cseppfolyósítható.

2.5.2. Osztályozási kritériumok

2.5.2.1. A nyomás alatt lévő gázokat - a betöltéskori fizikai állapotuknak megfelelően - a 2.5.1. táblázat szerinti négy csoport egyikébe kell besorolni.

2.5.1. táblázat

Nyomás alatt lévő gázokra vonatkozó kritériumok

CsoportKritériumok
Sűrített gázOlyan gáz, amely nyomás alatti betöltésekor – 50 °C hőmérsékleten teljes mértékben gázhalmazállapotban van, ideértve az összes olyan gázt, melyek kritikus hőmérséklete legfeljebb – 50 °C.
Cseppfolyósított gázOlyan gáz, amely nyomás alatti betöltésekor részlegesen folyékony halmazállapotban van – 50 °C feletti hőmérsékleten. Különbséget kell tenni a következők között:
i. nagy nyomású cseppfolyósított gáz: – 50 °C és + 65 °C közötti kritikus hőmérsékletű gáz, és
ii. kis nyomású cseppfolyósított gáz: + 65 °C feletti kritikus hőmérsékletű gáz.
Mélyhűtött cseppfolyósított gázOlyan gáz, amely betöltéskor alacsony hőmérsékletének köszönhetően részben cseppfolyóssá válik.
Oldott gázOlyan gáz, amely nyomás alatti betöltésekor feloldódik folyékony fázisú oldószerben.
Megjegyzés:
Az aeroszolok nem sorolandók be nyomás alatt lévő gázként. Lásd a 2.3. szakaszt.

2.5.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.5.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.5.2. táblázat

Nyomás alatt lévő gázoknál használandó címkeelemek

OsztályozásSűrített gázCseppfolyósított gázMélyhűtött cseppfolyósított gázOldott gáz
GHS piktogram
FigyelmeztetésFigyelemFigyelemFigyelemFigyelem
Figyelmeztető mondatH280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.H281: Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.H280: Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP282
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP336 + P315
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP410 + P403P410 + P403P403P410 + P403
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

Megjegyzés

A GHS04 piktogramot nem kell azon, nyomás alatt lévő gázok esetében alkalmazni, amelyeken a GHS02 vagy GHS06 piktogramot feltüntetik.

2.5.4. További besorolási szempontok

A gázok e csoportja esetében a következő információk ismerete szükséges:

- gőznyomás 50 oC-on;

- a fizikai állapot 20 oC-on, a szokásos környezeti nyomás mellett;

- a kritikus hőmérséklet.

Az adatokat a szakirodalom tartalmazza, illetve számítás vagy vizsgálatok alapján meghatározhatók. A legtöbb tiszta gáz besorolása már szerepel az UN RTDG mintaszabályzatában.

2.6. Tűzveszélyes folyadékok

2.6.1. Fogalommeghatározás

"tűzveszélyes folyadék": olyan folyadék, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 60 oC.

2.6.2. Osztályozási kritériumok

2.6.2.1. A tűzveszélyes folyadékot az ezen osztály három kategóriájának egyikébe kell besorolni a 2.6.1. táblázat szerint:

2.6.1. táblázat

A tűzveszélyes folyadékokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1Lobbanáspont < 23 oC és a forrás kezdőpontja ≤ 35 oC
2Lobbanáspont < 23 oC és a forrás kezdőpontja > 35 oC
3Lobbanáspont ≥ 23 oC és ≤ 60 oC ()
(1) E rendelet alkalmazásában az ≥ 55 oC és ≤ 75 oC közötti lobbanáspont-tartományú gázolajokat, dízelolajokat és könnyű fűtőolajokat a 3. kategóriába tartozónak lehet tekinteni.

Megjegyzés

Az aeroszolok nem sorolhatók be tűzveszélyes folyadékként; lásd a 2.3. szakaszt.

2.6.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.6.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.6.2. táblázat

A tűzveszélyes folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória3. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH224: Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőzH225: Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőzH226: Tűzveszélyes folyadék és gőz
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P233
P240
P241
P242
P243
P280
P210
P233
P240
P241
P242
P243
P280
P210
P233
P240
P241
P242
P243
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP303 + P361 + P353
P370 + P378
P303 + P361 + P353
P370 + P378
P303 + P361 + P353
P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP403 + P235P403 + P235P403 + P235
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501

2.6.4. További osztályozási szempontok

2.6.4.1. A tűzveszélyes folyadékok besorolásához a lobbanáspont és a forrás kezdőpontja szükséges. Ezek az adatok meghatározhatók vizsgálatokkal, megtalálhatók a szakirodalomban, vagy kiszámíthatók. Ha nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a lobbanáspontot és a kezdő forráspontot vizsgálattal kell meghatározni. A lobbanáspont meghatározásához a zárttéri vizsgálati módszert kell alkalmazni.

2.6.4.2. Az ismert tűzveszélyes folyadékokat meghatározott koncentrációban tartalmazó keverékek ( 7 ) esetében, annak ellenére, hogy ezek nem illékony összetevőket - például polimereket, adalékokat - is tartalmazhatnak, a lobbanáspontot nem szükséges kísérleti úton meghatározni, ha a keveréknek a 2.6.4.3. alatt ismertetett módszerrel számított lobbanáspontja legalább 5 °C-kal ( 8 ) nagyobb, mint a vonatkozó besorolási kritérium (23 °C, illetve 60 °C), és, feltéve, hogy:

a) a keverék összetétele pontosan ismert, (ha az anyag összetétel-tartományokkal van megadva, akkor az értékeléshez azt az összetételt kell kiválasztani, amelynél a számított lobbanáspont a legkisebb);

b) mindegyik összetevő alsó robbanási határértéke ismert (megfelelő korrelációt kell alkalmazni akkor, ha ezeket az adatokat a vizsgálati feltételektől eltérő hőmérsékletekre extrapolálják), valamint a keverék alsó robbanási határértéke kiszámításának módszere is;

c) a telített gőznyomásnak és az aktivitási együtthatónak a hőmérsékletfüggősége a keverékben lévő mindegyik összetevőre ismert;

d) a folyékony fázis homogén.

2.6.4.3. Az egyik megfelelő módszer leírását tartalmazza: Gmehling és Rasmussen (Ind. Eng. Fundament, 21, 186, (1982)). Nem illékony összetevőket tartalmazó keverék esetén a lobbanáspont kiszámítása az illékony komponensekből történik. Elfogadott, hogy a nem illékony összetevő csupán kis mértékben csökkenti az oldószerek parciális nyomását és a számított lobbanáspont csupán kevéssel van a mért érték alatt.

2.6.4.4. A tűzveszélyes folyadékok lobbanáspontja meghatározásának lehetséges módszereit a 2.6.3. táblázat sorolja fel.

2.6.3. táblázat

A tűzveszélyes folyadékok lobbanáspontjának meghatározására vonatkozó módszerek

Európai szabványok:módosított EN ISO 1516 szabvány
Annak meghatározása, hogy van-e lobbanás vagy nincs – zárttéri egyensúlyi vizsgálati módszer
módosított EN ISO 1523 szabvány
A lobbanáspont meghatározása – zárttéri egyensúlyi vizsgálati módszer
módosított EN ISO 2719 szabvány
A lobbanáspont meghatározása – Pensky-Martens-féle zárttéri vizsgálati módszer
módosított EN ISO 3679 szabvány
A lobbanáspont meghatározása – zárttéri gyors egyensúlyi vizsgálati módszer
módosított EN ISO 3680 szabvány
Annak meghatározása, hogy van-e lobbanás vagy nincs – zárttéri gyors egyensúlyi vizsgálati módszer
módosított EN ISO 13736 szabvány
Szénhidrogéngáz-termékek és egyéb folyadékok – a lobbanáspont meghatározása – Abel-féle zárttéri vizsgálati módszer
Nemzeti szabványok:
AFNOR (Association française de normalisation)módosított NF M07-036 szabvány
A lobbanáspont meghatározása – Abel-Pensky-féle zárttéri vizsgálati módszer
(Azonos a DIN 51755 szabvánnyal)
Deutsches Institut für Normungmódosított DIN 51755 szabvány (65 oC alatti lobbannáspont)
Ásványolajok és más tűzveszélyes folyadékok vizsgálata; a lobbanáspont meghatározása az Abel-Pensky-féle zárttéri vizsgálati módszerrel
(Azonos az NF M07-036 szabvánnyal)

2.6.4.5. A 35 °C feletti és legfeljebb 60 °C lobbanáspontú folyadékokat nem szükséges a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakasza III. részében leírt L.2. - Tartós éghetőségi vizsgálat negatív eredményt ad.

2.6.4.6. A tűzveszélyes folyadékok kezdő forráspontjának meghatározására alkalmazható lehetséges módszereket a 2.6.4. táblázat sorolja fel.

2.6.4. táblázat

A tűzveszélyes folyadékok kezdő forráspontjának meghatározására alkalmazható módszerek

Európai szabványok:módosított EN ISO 3405 szabvány
Kőolajtermékek – Légköri nyomás melletti desztillációs jellemzők meghatározása
módosított EN ISO 3924 szabvány
Kőolajtermékek – Forrásihőmérséklet-tartomány eloszlásának meghatározása – Gázkromatográfiás módszer
módosított EN ISO 4626 szabvány
Illékony szerves folyadékok – Nyersanyagként használt illékony szerves folyadékok forrásihőmérséklet-tartományának meghatározása
440/2008/EK rendelet (1)A 440/2008/EK rendelet mellékletének A. részében ismertetett A.2. módszer
(1) HL L 142., 2008.5.31., 1. o.

2.7. Tűzveszélyes szilárd anyagok

2.7.1. Fogalommeghatározás

2.7.1.1. "Tűzveszélyes szilárd anyag": olyan szilárd anyag, amely könnyen ég, és súrlódás révén tüzet okozhat vagy elősegítheti azt.

Könnyen égő anyagok az olyan porított, granulált vagy képlékeny anyagok vagy keverékek, amelyek veszélyesek, ha a gyújtóforrással - például égő gyufával - való rövid érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és ha a láng gyorsan terjed.

2.7.2. Osztályozási kritériumok

2.7.2.1. A porított, granulált vagy képlékeny anyagot vagy keveréket (a fémek vagy fémötvözetek porainak kivételével - lásd 2.7.2.2. pont) akkor kell könnyen égő szilárd anyagként besorolni, ha az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.2.1. alszakaszában ismertetett módszerrel elvégzett vizsgálatsorozatok közül legalább egyben az égési idő 45 másodpercnél rövidebb, vagy ha az égési sebesség nagyobb, mint 2,2 mm/s.

2.7.2.2. A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a tűzveszélyes szilárd anyagok közé besorolni, ha meggyújthatók és a reakció legfeljebb 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.

2.7.2.3. A tűzveszélyes szilárd anyagokra az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 33.2.1. szakaszában ismertetett N.1 módszerrel kell az ezen osztály 2.7.1. táblázat szerinti két kategóriájának valamelyikébe besorolni:

2.7.1. táblázat

Tűzveszélyes szilárd anyagokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1Égésisebesség-vizsgálat
Fémportól eltérő anyagok és keverékek:
a) nedvesített zóna nem állítja meg a tüzet, és
b) az égési idő < 45 másodperc vagy az égési sebesség > 2,2 mm/s
Fémporok
az égési idő legfeljebb 5 perc
2Égésisebesség-vizsgálat
Fémportól eltérő anyagok és keverékek:
a) nedvesített zóna legalább 4 percre megállítja a tüzet, és
b) az égési idő < 45 másodperc vagy az égési sebesség > 2,2 mm/s
Fémporok
az égési idő > 5 perc és legfeljebb 10 perc

1. megjegyzés

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsítik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható viselkedését, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2. megjegyzés:

Az aeroszolok nem sorolhatók be tűzveszélyes szilárd anyagként; lásd a 2.3. szakaszt.

2.7.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.7.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.7.2. táblázat

A tűzveszélyes szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH228: Tűzveszélyes szilárd anyagH228: Tűzveszélyes szilárd anyag
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P240
P241
P280
P210
P240
P241
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP370 + P378P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

2.8. Önreaktív anyagok és keverékek

2.8.1. Fogalommeghatározás

2.8.1.1. "önreaktív anyagok vagy keverékek": olyan termikusan instabil folyadékok vagy szilárd anyagok, illetve keverékek, amelyek még oxigén (levegő) nélkül is hajlamosak gyors exoterm bomlásra. Ez a meghatározás kizárja az e rész szerint robbanóanyagként, szerves peroxidként vagy oxidálószerként besorolt anyagokat és keverékeket.

2.8.1.2. Az önreaktív anyagok vagy keverékek robbanóképesnek tekintendők, ha laboratóriumi vizsgálatok során a készítmény hajlamos detonációra, gyors deflagrációra vagy zárt térben hő hatására heves reakciókra.

2.8.2. Osztályozási kritériumok

2.8.2.1. Az önreaktív anyagot vagy keveréket mint önreaktív anyagot vagy keveréket kell az ebbe az osztályba való besoroláshoz figyelembe venni, kivéve ha:

a) a 2.1. pontban megadott kritériumok szerint robbanóanyagok;

b) a 2.13. vagy a 2.14. pontban megadott kritériumok szerint oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, kivéve, hogy az oxidáló anyagok legalább 5 % éghető szerves anyagot tartalmazó keverékeit a 2.8.2.2. pontban meghatározott eljárással önreaktív anyagként kell besorolni;

c) a 2.15. pontban megadott kritériumok szerint szerves peroxidok;

d) bomláshőjük 300 J/g-nál kisebb; vagy

e) öngyorsuló bomlási hőmérsékletük (self-accelerating decomposition temperature, SADT) 50 kg-os csomag esetén nagyobb, mint 75 oC ( 9 ).

2.8.2.2. Az oxidáló anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő oxidáló anyagok olyan keverékeire, amelyek legalább 5 % éghető szerves anyagot tartalmaznak, és amelyek nem felelnek meg a 2.8.2.1. a), c), d) vagy e) pontjában ismertetett kritériumoknak, alkalmazni kell az önreaktív anyagokra vonatkozó besorolási eljárást.

Az ilyen, a B.-F. típusú önreaktív anyag tulajdonságait mutató keveréket (lásd 2.8.2.3.) önreaktív anyagként kell besorolni.

Ha a vizsgálat csomagolt formában történik és a csomagolás megváltozik, akkor újabb vizsgálatot kell végezni, ha felmerül, hogy a csomagolás megváltozása hatással lehet a vizsgálat eredményére.

2.8.2.3. Az önreaktív anyagokat és keverékeket az ezen osztály hét kategóriájának (A.-G. típus) egyikébe kell besorolni, a következő elvekkel összhangban:

a) az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amely csomagolt formában képes detonációra vagy gyors deflagrációra, A. TÍPUSÚ önreaktív anyagként kell meghatározni;

b) az olyan robbanóképes önreaktív anyagot vagy keveréket, amely csomagolt formában nem képes detonációra vagy gyors deflagrációra, de csomagolásában termikus robbanásra hajlamos, B. TÍPUSÚ önreaktív anyagként kell meghatározni;

c) az olyan robbanóképes önreaktív anyagot vagy keveréket, amely az anyag vagy keverék csomagolt formájában nem képes detonációra, gyors deflagrációra, vagy termikus robbanásra, C. TÍPUSÚ önreaktív anyagként kell meghatározni.

d) az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amely laboratóriumi vizsgálata során a következő viselkedést mutatja:

i. részleges detonáció, nincs gyors deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció, vagy

ii. egyáltalán nincs detonáció, van lassú deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció, vagy

iii. egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására közepes reakciót mutat;

D. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni;

e) az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, E. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni;

f) az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, továbbá nincs, vagy csak enyhe robbanóereje van, F. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni;

g) az olyan önreaktív anyagot vagy keveréket, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és hő hatására reakciót nem mutat, továbbá nincs robbanóereje, feltéve, hogy termikusan stabil (öngyorsuló bomlási hőmérséklet (SADT) 50 kg-os csomag esetén 60-75 oC), és, folyadékkeverék esetében, a deszenzibilázáshoz legalább 150 oC-os forráspontú hígítót alkalmaznak, G. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni. Ha a keverék termikusan nem stabil, vagy ha deszenzibilizálásához 150 oC-nál kisebb forráspontú hígítót alkalmaznak, F. típusú önreaktív anyagként kell meghatározni.

Amennyiben a vizsgálat csomagolt formában történik és a csomagolás megváltozik, akkor újabb vizsgálatot kell végezni, ha felmerül, hogy a csomagolás megváltozása hatással lehet a vizsgálat eredményére.

2.8.2.4. Hőmérsékletszabályozásra vonatkozó kritériumok

Az önreaktív anyagoknál hőmérséklet-szabályozást kell alkalmazni, ha öngyorsuló bomlási hőmérsékletük (SADT) legfeljebb 55 oC. A SADT, valamint a hőmérséklet-szabályozási és vészhelyzeti hőmérsékletek meghatározásának módszereit az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részének 28. szakasza tartalmazza. A kiválasztott vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az reprezentatív legyen a csomagra mind annak mérete, mind annak anyaga tekintetében.

2.8.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.8.1. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.8.1. táblázat

Az önreaktív anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

OsztályozásA. típusB. típusC. és D. típusE. és F. típusG. típus (1)
GHS piktogramEhhez a veszélyességi kategóriához nincs címkeelem rendelve
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH240: Hő hatására robbanhat.H241: Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.H242: Hő hatására meggyulladhat.H242: Hő hatására meggyulladhat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P234
P235
P240
P280
P210
P234
P235
P240
P280
P210
P234
P235
P240
P280
P210
P234
P235
P240
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP370 + P372 + P380 + P373P370 + P380 + P375 [+P378] (2)P370 + P378P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP403
P411
P420
P403
P411
P420
P403
P411
P420
P403
P411
P420
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501P501
(1) A szögletes zárójelek használatára vonatkozóan lásd a IV. melléklet bevezető mondatát.
(2) A G. típushoz nem tartoznak veszélyességet jelző tájékoztató elemek, de figyelembe kell venni a többi veszélyességi csoporthoz tartozó tulajdonságok esetén.

A G. típushoz nem tartoznak veszélyességet jelző tájékoztató elemek, de figyelembe kell venni a többi veszélyességi csoporthoz tartozó tulajdonságok esetén.

2.8.4. További osztályozási szempontok

2.8.4.1. Az önreaktív anyagok vagy keverékek olyan tulajdonságait, amelyek besorolásuk szempontjából döntőek, kísérleti úton kell meghatározni. Az önreaktív anyag vagy keverék besorolását az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részében ismertetett, A.-H. vizsgálatsorozattal kell elvégezni. A besorolási eljárás a 2.8.1. ábrán látható.

2.8.4.2. Az önreaktív anyagokra és keverékekre vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges lefolytatni, ha:

a) a molekulában nincsenek olyan kémiai csoportok, amelyek robbanásveszélyt vagy önreaktív tulajdonságokat okoznának. Az ilyen csoportokra az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 6. függelékének A6.1. és A6.2. táblázata hoz példákat; vagy

b) egy szerves anyag, vagy pedig szerves anyagok homogén keveréke esetében 50 kg-os csomag esetén a becsült SADT 75 oC-nál nagyobb vagy az exoterm bomlási energia 300 J/g-nál kisebb. A kezdőhőmérséklet és a bomlási energia megfelelő kalorimetriás eljárással becsülhető meg (lásd UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részének 20.3.3.3. alpontja).

2.8.1. ábra

Önreaktív anyagok és keverékek

KÉP HIÁNYZIK

2.9. Piroforos folyadékok

2.9.1. Fogalommeghatározás

"piroforos folyadék" olyan folyékony anyag vagy keverék, amely - még kis mennyiségben is - levegővel való érintkezés után öt percen belül hajlamos a gyulladásra.

2.9.2. Osztályozási kritériumok

2.9.2.1. A piroforos folyadékokat az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.3.1.5. alpontjában ismertetett N.3 vizsgálati módszerrel kell az ezen osztálynak egyetlen kategóriájába besorolni, a 2.9.1. táblázat szerint:

2.9.1. táblázat

Piroforos folyadékokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1A folyadék az inert hordozóanyaghoz való hozzáadást és a levegővel való érintkezést követően 5 percen belül meggyullad, illetve a levegővel való érintkezést követően öt percen belül a szűrőpapírt meggyújtja vagy elszenesíti.

2.9.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.9.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.9.2. táblázat

A piroforos folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszély
Figyelmeztető mondatH250: Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P222
P231 + P232
P233
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP302 + P334
P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

2.9.4. További osztályozási szempontok

2.9.4.1. A piroforos folyadékokra vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges alkalmazni, ha a gyártás és kezelés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék a szokásos hőmérsékleteken a levegővel érintkezve önmagától nem gyullad be (azaz az anyag szobahőmérsékleten hosszabb időtartamon - napokon - keresztül stabil marad).

2.10. Piroforos szilárd anyagok

2.10.1. Fogalommeghatározás

"piroforos szilárd anyag": olyan szilárd anyag vagy keverék, amely - még kis mennyiségben is - levegővel való érintkezés után öt percen belül hajlamos a gyulladásra.

2.10.2. Osztályozási kritériumok

2.10.2.1. A piroforos szilárd anyagokat az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.3.1.4. alpontjában ismertetett N.2. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály egyetlen kategóriájába besorolni, a 2.10.1. táblázat szerint:

2.10.1. táblázat

A piroforos szilárd anyagokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1A szilárd anyag a levegővel való érintkezést követően 5 percen belül meggyullad.

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsíthetőnek tekintik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható teljesítményét, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2.10.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.10.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.10.2. táblázat

A piroforos szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszély
Figyelmeztető mondatH250: Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P222
P231 + P232
P233
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP302 + P335 + P334
P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

2.10.4. További osztályozási szempontok

2.10.4.1. A piroforos szilárd anyagokra vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges alkalmazni, ha a gyártás és kezelés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék a szokásos normális hőmérsékleteken a levegővel érintkezve önmagától nem gyullad be (azaz az anyag szobahőmérsékleten hosszabb időtartamon - napokon - keresztül stabil marad).

2.11. Önmelegedő anyagok és keverékek

2.11.1. Fogalommeghatározás

2.11.1.1. "önmelegedő anyag vagy keverék": olyan - a piroforos folyadéktól vagy szilárd anyagtól eltérő - folyadék vagy szilárd anyag, illetve keverék, amely a levegővel reakcióba lépve és energiabevitel nélkül hajlamos az önmelegedésre; az ilyen anyag vagy keverék abban különbözik a piroforos folyadéktól vagy szilárd anyagtól, hogy csak nagy mennyiségben (több kilogramm) és hosszabb időtartam (órák vagy napok) után gyullad meg.

2.11.1.2. Egy anyag vagy keverék önmelegedése az a folyamat, amelynek során az anyag vagy keverék (levegőben lévő) oxigénnel való fokozatos reakciója hőt termel. Ha a hőtermelés mértéke meghaladja a hőveszteség mértékét, az anyag vagy keverék hőmérséklete emelkedik, ami egy indukciós idő elteltével öngyulladáshoz és égéshez vezethet.

2.11.2. Osztályozási kritériumok

2.11.2.1. Az anyagot vagy keveréket akkor kell az ebbe az osztályba tartozó önmelegedő anyagként vagy keverékként besorolni, ha az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.3.1.6. alpontjában ismertetett módszerrel elvégzett vizsgálatok során:

a) pozitív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor;

b) pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 120 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több mint 3 m3 térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni;

c) pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 100 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több mint 450 liter térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni;

d) pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 100 oC-on végzett vizsgálatkor.

2.11.2.2. Az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. része 33.3.1.6. alpontjában ismertetett N.4. módszerrel elvégzett vizsgálatok eredménye megfelel a 2.11.1. táblázat szerinti kritériumoknak:

2.11.1. táblázat

Önmelegedő anyagokra és keverékekre vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1Pozitív eredmény születik 25 mm élhosszúságú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor
2a) pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több, mint 3 m3 térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni; vagy
b) pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, negatív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 120 oC-on végzett vizsgálatkor, és az anyagot vagy keveréket több, mint 450 liter térfogatú kiszerelésbe kell csomagolni; vagy
c) pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és negatív eredmény születik 25 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 140 oC-on végzett vizsgálatkor, és pozitív eredmény születik 100 mm élhosszúságú kocka alakú mintával 100 oC-on végzett vizsgálatkor.

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsíthetőnek tekintik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható teljesítményét, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2.11.2.3. A 27 m3 térfogat esetén 50 oC-nál magasabb spontán égési hőmérséklettel rendelkező anyagokat és keverékeket nem önmelegedő anyagként vagy keverékként kell besorolni.

2.11.2.4. A 450 liter térfogat mellett 50 oC-nál magasabb öngyulladási hőmérséklettel rendelkező anyagokat és keverékeket nem az ezen osztály 1. kategóriájába kell besorolni.

2.11.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.11.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.11.2. táblázat

Az önmelegedő anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH251: Önmelegedő; meggyulladhat.H252: Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP235
P280
P235
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP407
P413
P420
P407
P413
P420
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

2.11.4. További besorolási szempontok

2.11.4.1. A besorolás részletes döntési diagramja és a különböző kategóriák meghatározásához elvégzendő vizsgálatok a 2.11.1. ábrán láthatók.

2.11.4.2. Az önmelegedő anyagokra vagy keverékekre vonatkozó besorolási eljárást nem szükséges alkalmazni, ha az elővizsgálat eredményei megfelelően korrelálhatók a besorolási vizsgálattal, és megfelelő biztonsági ráhagyást alkalmaznak. Példák az elővizsgálatra:

a) Grewer-kemencés vizsgálat (VDI 2263. sz. útmutató, 1. rész, 1990, Vizsgálati módszerek porok biztonsági jellemzőinek meghatározására) a viszonyítási hőmérsékletnél 80 K fokkal magasabb kezdőhőmérséklettel, 1 1iter térfogattal;

b) Portömeg elővizsgálata (Gibson, N. Harper, D. J. Rogers, R.: Száradó porok tűz- és robbanásveszélyének értékelése, Plant Operations Progress, 4 (3), 181-189, 1985) a viszonyítási hőmérsékletnél 60 K fokkal magasabb kezdőhőmérséklettel, 1 1iter térfogattal.

2.11.1. ábra

Az önmelegedő anyagok és keverékek

KÉP HIÁNYZIK

2.12. Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek

2.12.1. Fogalommeghatározás

"vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok vagy keverékek": olyan szilárd vagy folyékony anyagok vagy keverékek, amelyek - vízzel való kölcsönhatás révén - öngyulladóvá válhatnak, vagy veszélyes mennyiségben bocsáthatnak ki tűzveszélyes gázokat.

2.12.2. Osztályozási kritériumok

2.12.2.1. A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagot vagy keveréket az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 33.4.1.4. alpontjában ismertetett N.5. vizsgálati módszerrel kell az ezen osztály három kategóriájának egyikébe besorolni, a 2.12.1. táblázat szerint:

2.12.1. táblázat

A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagokra vagy keverékekre vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten vízzel heves reakcióba lép, és a keletkező gáz általában hajlamos az öngyulladásra, illetve amely környezeti hőmérsékleten könnyen reakcióba lép vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz fejlődési sebessége az anyag 1 kilogrammjára számítva legalább 10 liter/perc.
2Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten könnyen reakcióba lép vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz legnagyobb fejlődési sebessége az anyag egy kilogrammjára számítva legalább 20 liter/óra, és amely nem felel meg az 1. kategória kritériumainak.
3Olyan anyag vagy keverék, amely környezeti hőmérsékleten lassan lép reakcióba vízzel úgy, hogy a tűzveszélyes gáz legnagyobb fejlődési sebessége az anyag egy kilogrammjára számítva legalább 1 liter/óra, és amely nem felel meg az 1. és a 2. kategória kritériumainak.

Megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Ha például egy adott vegyi anyagot a vizsgált fizikai formától eltérő fizikai formában kell kiszállítani vagy szállítani, és valószínűsíthető, hogy ebben a formában jelentősen megváltozna a besorolási vizsgálat során mutatott teljesítménye, akkor a vizsgálatot az anyag új fizikai formájában is le kell folytatni.

2.12.2.2. Az anyagot vagy keveréket vízzel érintkezésbe lépve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagként vagy keverékként kell besorolni, ha a vizsgálati eljárás bármelyik lépésében öngyulladás lép fel.

2.12.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.12.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.12.2. táblázat

A vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagoknál vagy keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória3. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH260: Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki.H261: Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.H261: Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP223
P231 + P232
P280
P223
P231 + P232
P280
P231 + P232
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP302 + P335 + P334
P370 + P378
P302 + P335 + P334
P370 + P378
P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP402 + P404P402 + P404P402 + P404
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501

2.12.4. További osztályozási szempontok

2.12.4.1. Az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha:

a) az anyag vagy keverék kémiai szerkezete nem tartalmaz fémet vagy félfémet; vagy

b) a gyártás vagy kezelés során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék vízzel nem lép reakcióba, azaz az anyagot vízzel állítják elő vagy vízzel mossák; vagy

c) az anyagról vagy keverékről ismert, hogy vízben oldódva stabil keveréket alkot.

2.13. Oxidáló folyadékok

2.13.1. Fogalommeghatározás

"Oxidáló folyadék": olyan folyékony anyag vagy keverék, amely, bár önmagában nem feltétlenül éghető, rendszerint oxigén biztosítása révén más anyagok égését okozhatja, illetve más anyagok égését elősegítheti.

2.13.2. Osztályozási kritériumok

2.13.2.1. Az oxidáló folyadékot az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.2. alpontjában ismertetett O.2. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály három kategóriájának egyikébe besorolni, a 2.13.1. táblázat szerint:

2.13.1. táblázat

Az oxidáló folyadékokra vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1Az olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy ha a cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési középideje rövidebb, mint az 50 %-os perklórsav és cellulóz 1:1 tömegarányú keverékéé.
2Az olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékénél a nyomásnövekedés középideje azonos vagy rövidebb, mint a 40 %-os vizes nátrium-klorát oldat és cellulóz 1:1 tömegarányú keverékéé, és az 1. kategória kritériumai nem teljesülnek.
3Az olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékénél a nyomásnövekedés középideje azonos vagy rövidebb, mint a 65 %-os vizes salétromsav oldat és cellulóz 1:1 tömegarányú keverékéé, és az 1. és a 2. kategória kritériumai nem teljesülnek.

2.13.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.13.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.13.2. táblázat

Az oxidáló folyadékoknál használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória3. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH271: Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P220
P280
P283
P210
P220
P280
P210
P220
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP306 + P360
P371 + P380 + P375
P370 + P378
P370 + P378P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP420
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501

2.13.4. További osztályozási szempontok

2.13.4.1. Szerves anyagok és keverékek esetében az ebbe az osztályba történő besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha:

a) az anyag vagy keverék nem tartalmaz oxigént, fluort vagy klórt; vagy

b) az anyag vagy keverék oxigént, fluort vagy klórt tartalmaz, és ezek az elemek kémiailag kizárólag szénhez vagy hidrogénhez kötődnek.

2.13.4.2. A szervetlen anyagok és keverékek esetében az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha nem tartalmaznak oxigén- vagy halogénatomokat.

2.13.4.3. Ha a vizsgálati eredmények között eltérés van és az anyagok vagy keverékek kezelése és használata során oxidáló tulajdonságokat tapasztaltak, akkor a tapasztalatok alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.13.4.4. Az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.2. alpontjában ismertetett vizsgálatot a cellulóz helyett inert anyaggal, például kovafölddel kell megismételni a reakció jellegének egyértelművé tétele és a téves pozitív eredmények felismerése érdekében.

2.14. Oxidáló szilárd anyagok

2.14.1. Fogalommeghatározás

"Oxidáló szilárd anyag": olyan szilárd anyag vagy keverék, amely, bár önmagában nem feltétlenül éghető, rendszerint oxigén biztosítása révén más anyagok égését okozhatja vagy elősegítheti.

2.14.2. Osztályozási kritériumok

2.14.2.1. Az oxidáló szilárd anyagokat az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 34.4.1. alszakaszában ismertetett O.1. vizsgálati módszerrel vagy a 34.4.3. alszakaszában ismertetett O.3. vizsgálati módszerrel kell ezen osztály három kategóriájának egyikébe besorolni, a 2.14.1. táblázat szerint:

2.14.1. táblázat

Az oxidáló szilárd anyagokra vonatkozó kritériumok

KategóriaAz O.1. vizsgálati módszer esetében alkalmazandó kritériumokAz O.3. vizsgálati módszer esetében alkalmazandó kritériumok
1Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a 3:2 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje.Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége nagyobb, mint a 3:1 tömegarányú kalcium-peroxid/cellulóz keverék átlagos égési sebessége.
2Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 2:3 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje, és amely esetében az 1. kategória kritériumai nem teljesülnek.Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a 1:1 tömegarányú kalcium-peroxid/cellulóz keverék átlagos égési sebessége, és amely esetében az 1. kategória kritériumai nem teljesülnek.
3Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 3:7 tömegarányú kálium-bromát/cellulóz keverék átlagos égési ideje, és amely esetében az 1. és a 2. kategória kritériumai nem teljesülnek.Minden olyan anyag vagy keverék, amelynek cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a 1:2 tömegarányú kalcium-peroxid/cellulóz keverék átlagos égési sebessége, és amely esetében az 1. és a 2. kategória kritériumai nem teljesülnek.

1. megjegyzés:

Néhány oxidáló szilárd anyag bizonyos körülmények között (ha nagy mennyiségben van tárolva) robbanásveszélyt is jelent. Az ammóniumnitrátok néhány típusa robbanásveszélyt jelenthet szélsőséges körülmények között és ennek a veszélynek a meghatározására használható a "detonációállósági vizsgálat" (IMSBC-szabályzat [az IMO szilárd ömlesztettáru-rakományok tengeri szállítására vonatkozó nemzetközi szabályzata] 2. függelék, 5. szakasz). A megfelelő információkat fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon (SDS).

2. megjegyzés:

A vizsgálatot az adott fizikai formában lévő anyagon vagy keveréken kell elvégezni. Amennyiben például az ellátás vagy a szállítás érdekében ugyanaz a vegyi anyag a vizsgált fizikai formájától eltérő, olyan fizikai formában jelenik meg, amelyről valószínűsíthetőnek tekintik, hogy lényegesen megváltoztatja a besorolási vizsgálatban tapasztalható teljesítményét, az anyagot az új formában is be kell vizsgálni.

2.14.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.14.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.14.2. táblázat

Az oxidáló szilárd anyagoknál használandó címkeelemek

1. kategória2. kategória3. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH271: Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.H272: Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P220
P280
P283
P210
P220
P280
P210
P220
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP306 + P360
P371 + P380 + P375
P370 + P378
P370 + P378P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP420
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501

2.14.4. További osztályozási szempontok

2.14.4.1. A szerves anyagok és keverékek esetében az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha:

a) az anyag vagy keverék nem tartalmaz oxigént, fluort vagy klórt; vagy

b) az anyag vagy keverék oxigént, fluort vagy klórt tartalmaz, és ezek az elemek kémiailag kizárólag szénhez vagy hidrogénhez kötődnek.

2.14.4.2. A szervetlen anyagok és keverékek esetében az erre az osztályra vonatkozó besorolási eljárást nem kell alkalmazni, ha nem tartalmaznak oxigén- vagy halogénatomokat.

2.14.4.3. Ha a vizsgálati eredmények között eltérés van és az anyagok vagy keverékek kezelése és használata során oxidáló tulajdonságokat tapasztaltak, akkor a tapasztalatok alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.15. Szerves peroxidok

2.15.1. Fogalommeghatározás

2.15.1.1. "szerves peroxidok": olyan folyékony vagy szilárd szerves anyagok, amelyek a két vegyértékű -O-O- csoportot tartalmazzák, és a hidrogén-peroxid olyan származékának tekinthetők, amelyben az egyik vagy mindkét hidrogénatomot szerves gyökök helyettesítik. A szerves peroxidok közé tartoznak a legalább egy szerves peroxidot tartalmazó szervesperoxid-keverékek (készítmények). A szerves peroxidok olyan termikusan instabil anyagok vagy keverékek, amelyek öngyorsuló exoterm bomlásra hajlamosak. Emellett rendelkezhetnek a következő tulajdonságokkal:

i. robbanó hatású bomlásra hajlamosak;

ii. gyorsan égnek;

iii. ütésre vagy súrlódásra érzékenyek;

iv. más anyagokkal veszélyesen reagálnak.

2.15.1.2. A szerves peroxidok robbanóképesnek tekintendők, ha a laboratóriumi vizsgálatok során a keverék (készítmény) hajlamos detonációra, gyors deflagrációra, vagy zárt térben hő hatására heves reakciót mutat.

2.15.2. Osztályozási kritériumok

2.15.2.1. Valamennyi szerves peroxidot ebbe az osztályba besorolandónak kell tekinteni, kivéve ha:

a) legfeljebb 1,0 % szerves peroxidból származó aktív oxigént tartalmaz, ha legfeljebb 1,0 % hidrogén-peroxidot tartalmaz; vagy

b) legfeljebb 0,5 % szerves peroxidból származó aktív oxigént tartalmaz, ha több mint 1,0 %, de legfeljebb 7,0 % hidrogén-peroxidot tartalmaz.

Megjegyzés:

A szervesperoxid-keverék aktívoxigén-tartalmát ( %) a következő képlet adja meg:

KÉP HIÁNYZIK

ahol

ni

=

az i. szerves peroxid egy molekulájában lévő peroxidcsoportok száma,

ci

=

az i. szerves peroxid koncentrációja (tömegszázalék),

mi

=

az i szervesperoxid-molekulatömege.

2.15.2.2. A szerves peroxidokat az ezen osztály hét kategóriájának (A.-G. típus) egyikébe kell besorolni, a következő elvek szerint:

a) minden olyan szerves peroxidot, amely csomagolt formában képes detonációra vagy gyors deflagrációra, A. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

b) minden olyan robbanóképes szerves peroxidot, amely csomagolt formában nem robban vagy ég el hirtelen, de csomagolásában termikus robbanásra hajlamos, B. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

c) minden olyan robbanóképes szerves peroxidot, amely az anyag vagy keverék csomagolt formájában nem hajlamos detonációra, gyors deflagrációra, vagy termikus robbanásra, C TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

d) minden olyan szerves peroxidot, amely a laboratóriumi vizsgálat során a következő viselkedést mutatja:

i. részleges detonáció, nincs gyors deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció; vagy

ii. egyáltalán nincs detonáció, van lassú deflagráció és zárt térben hő hatására nincs heves reakció; vagy

iii. egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására közepes reakciót mutat;

D. típusú szerves peroxidként kell meghatározni;

e) minden olyan szerves peroxidot, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint egyáltalán nincs detonáció és deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, E. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni.

f) minden olyan szerves peroxidot, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és zárt térben hő hatására semmilyen, vagy csak enyhe reakciót mutat, továbbá nincs, vagy csak enyhe robbanóereje van, F. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni;

g) minden szerves peroxidot, amelynél a laboratóriumi vizsgálat szerint kavitált állapotban nincs detonáció és egyáltalán nincs deflagráció, és zárt térben hő hatására reakciót nem mutat, továbbá nincs robbanóereje, feltéve, hogy termikusan stabil, azaz öngyorsuló bomlási hőmérséklete (SADT) 50 kg-os csomag ( 10 ) esetén legalább 60 oC, és folyadékkeverék esetében, deszenzibilizálásához legalább 150 oC-os forráspontú hígítószert, G. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni. Ha a szerves peroxid termikusan nem stabil, vagy deszenzibilizálásához 150 oC-nál kisebb forráspontú hígítószert használnak, akkor a szerves peroxidot F. TÍPUSÚ szerves peroxidként kell meghatározni.

Ha a vizsgálat csomagolt formában történik és a csomagolás megváltozik, akkor újabb vizsgálatot kell végezni, ha felmerül, hogy a csomagolás megváltozása hatással lehet a vizsgálat eredményére.

2.15.2.3. Hőmérsékletszabályozásra vonatkozó kritériumok

A következő szerves peroxidoknál hőmérsékletszabályozást kell alkalmazni:

a) azok a B. és C. típusú szerves peroxidok, amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 50 oC;

b) azok a D. típusú, zárt térben hő hatására közepes reakciót mutató szerves peroxidok ( 11 ), amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 50 oC vagy azok a D. típusú, zárt térben hő hatására enyhe reakciót, vagy reakciót nem mutató szerves peroxidok, amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 45 oC; és

c) azok az E és F típusú szerves peroxidok, amelyek öngyorsuló bomlási hőmérséklete ≤ 45 C.

Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet meghatározásának módszereit, valamint a szabályozási hőmérséklet és a veszélyes hőmérséklet értékeinek meghatározását az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részének 28. szakasza tartalmazza. A kiválasztott vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az reprezentatív legyen a csomagra mind annak mérete, mind annak anyaga tekintetében.

2.15.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolása kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 2.15.1. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.15.1. táblázat

Szerves peroxidoknál használandó címkeelemek

OsztályozásA. típusB. típusC. és D. típusE. és F. típusG. típus
GHS piktogramEhhez a veszélyességi kategóriához nincs címkeelem rendelve
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH240: Hő hatására robbanhat.H241: Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.H242: Hő hatására meggyulladhat.H242: Hő hatására meggyulladhat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP210
P234
P235
P240
P280
P210
P234
P235
P240
P280
P210
P234
P235
P240
P280
P210
P234
P235
P240
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP370 + P372 + P380 + P373P370 + P380 + P375 [+P378] (1)P370 + P378P370 + P378
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP403
P410
P411
P420
P403
P410
P411
P420
P403
P410
P411
P420
P403
P410
P411
P420
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501P501
(1) A szögletes zárójelek használatára vonatkozóan lásd a IV. melléklet bevezető mondatát.

A G. típushoz nem tartoznak veszélyességet jelző tájékoztató elemek, de figyelembe kell venni a többi veszélyességi csoporthoz tartozó tulajdonságok esetén.

2.15.4. További osztályozási szempontok

2.15.4.1. A szerves peroxidok besorolása definíció szerint a kémiai szerkezetük, valamint a keverékben lévő aktív oxigén és a hidrogén-peroxid mennyisége alapján történik (lásd 2.15.2.1). A szerves peroxidok besorolásához szükséges tulajdonságokat kísérleti úton kell meghatározni. A szerves peroxidok besorolását az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve II. részében ismertetett A.-H. vizsgálatsorozat alapján kell elvégezni. A besorolási eljárás a 2.15.1. ábrán látható.

2.15.4.2. A már besorolt szerves peroxidok keverékei a legveszélyesebb alkotórésznek megfelelő típusú szerves peroxidként sorolhatók be. Ha azonban két stabil alkotórész termikusan kevésbé stabil keveréket képezhet, akkor meg kell határozni a keverék öngyorsuló bomlási hőmérsékletét.

Megjegyzés: Az egyes alkotórészek együttesen veszélyesebbek lehetnek, mint az egyes összetevők külön-külön.

2.15.1. ábra

Szerves peroxidok

KÉP HIÁNYZIK

2.16. Fémekre korrozív hatású anyagok

2.16.1. Fogalommeghatározás

"Fémekre korrozív hatású anyag vagy keverék": olyan anyag vagy keverék, amely kémiai reakció révén lényegesen roncsolja vagy akár meg is semmisíti a fémeket.

2.16.2. Osztályozási kritériumok

2.16.2.1. A fémekre korrozív hatású anyagot vagy keveréket az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. része 37.4 alszakaszában ismertetett vizsgálat alkalmazásával kell az ezen osztály egyetlen kategóriájába besorolni, a 2.16.1. táblázat szerint:

2.16.1. táblázat

Fémekre korrozív hatású anyagokra és keverékekre vonatkozó kritériumok

KategóriaKritériumok
1A korrózió sebessége akár acél, akár alumínium felületen 55 oC vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t, ha a vizsgálat mindkét anyagon történik.

Megjegyzés:

Ha az első vizsgálat akár acélon, akár alumíniumon azt jelzi, hogy a vizsgált anyag vagy keverék korrozív, akkor további vizsgálat a másik fémmel már nem szükséges.

2.16.3. Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál és keverékeknél a 2.16.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

2.16.2. táblázat

Fémekre korrozív hatású anyagoknál és keverékeknél használandó címkeelemek

Osztályozás1. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésFigyelem
Figyelmeztető mondatH290: Fémekre korrozív hatású lehet
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP234
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP390
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP406
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

Megjegyzés:

Amennyiben egy anyag vagy keverék a fémekre korrozív hatású, azonban nincs a bőrre és/vagy a szemre maró hatása, az 1.3.6. szakaszban meghatározott, címkézésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.16.4. További osztályozási szempontok

2.16.4.1. UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve III. részének 37.4. alpontjában ismertetett vizsgálati módszerrel mérhető. A vizsgálathoz használandó mintadarabokat a következő anyagokból kell készíteni:

a) acélon végzett vizsgálatához a következő acéltípusok:

- S235JR+CR (1.0037, illetve St 37-2),

- S275J2G3+CR (1.0144, illetve St 44-3), módosított ISO 3574 szabvány, Unified Numbering System (UNS) Egységes számozási rendszer G 10200 vagy SAE 1020;

b) alumíniumon végzett vizsgálatához: nem eloxált 7075-T6 vagy AZ5GU-T6.

3. 3. RÉSZ: EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK

3.1. Akut toxicitás

3.1.1. Fogalommeghatározások

3.1.1.1. "Akut toxicitás": az anyagból vagy keverékből egyszer, vagy 24 órán belül többször szájon át vagy bőrön át kapott dózis, illetve 4 órán keresztül történő belélegzés folytán jelentkező káros hatások.

3.1.1.2. Az akut toxicitás veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

- akut toxicitás, szájon át;

- akut toxicitás, bőrön át;

- akut toxicitás, belélegzés.

3.1.2. Az akut toxicitású anyagként való besorolás kritériumai

3.1.2.1. Az anyagokat a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció miatti akut toxicitás alapján négy veszélyességi kategória egyikébe lehet besorolni a 3.1.1. táblázatban ismertetett számszerű kritériumok szerint. Az akut toxicitás értékét az LD50 (szájon át, bőrön át) vagy LC50 (belélegzés) (közelítő) értékei, vagy a becsült akut toxicitási érték (acute toxicity estimate - ATE) fejezi ki. Magyarázatok a 3.1.1. táblázat után.

3.1.1. táblázat

Az akut toxicitási veszélykategóriák és a kategóriákat meghatározó becsült akut toxicitási értékek (ATE)

Expozíciós útvonal1. kategória2. kategória3. kategória4. kategória
Szájon át (mg/testtömegkg)ATE ≤ 55 < ATE ≤ 5050 < ATE ≤ 300300 < ATE ≤ 2 000
Lásd:a) megjegyzés
b) megjegyzés
Bőrön át (mg/testtömegkg)ATE ≤ 5050 < ATE ≤ 200200 < ATE ≤ 1 0001 000 < ATE ≤ 2 000
Lásd:a) megjegyzés
b) megjegyzés
Gázok (ppmV (1))ATE ≤ 100100 < ATE ≤ 500500 < ATE ≤ 2 5002 500 < ATE ≤ 20 000
Lásd:a) megjegyzés
b) megjegyzés
c) megjegyzés
Gőzök (mg/l)ATE ≤ 0,50,5 < ATE ≤ 2,02,0 < ATE ≤ 10,010,0 < ATE ≤ 20,0
Lásd:a) megjegyzés
b) megjegyzés
c) megjegyzés
d) megjegyzés
Porok és ködök (mg/l)ATE ≤ 0,050,05 < ATE ≤ 0,50,5 < ATE ≤ 1,01,0 < ATE ≤ 5,0
Lásd:a) megjegyzés
b) megjegyzés
c) megjegyzés
(1) A gázkoncentráció milliomod térfogatrészben (ppmV) van megadva.

Megjegyzések a 3.1.1. táblázathoz:

a) a becsült akut toxicitási érték (ATE) meghatározása egy anyag besorolásához az LD50/LC50 segítségével történik, ha van ilyen adat;

b) a becsült akut toxicitási érték (ATE) meghatározása egy keverékben lévő anyag besorolásához a következők segítségével történik:

- az LD50/LC50, ha van ilyen adat,

- a 3.1.2. táblázatból egy tartománymeghatározó vizsgálat eredményeire vonatkozó átváltási érték, vagy

- a 3.1.2. táblázatból egy besorolási kategóriára vonatkozó átváltási érték.

c) a táblázatban a belélegzési toxicitásra vonatkozóan megadott becsült akut toxicitási értékek (ATE) négyórás vizsgálati expozíción alapulnak. A belélegzéssel történő expozícióra vonatkozóan meglévő, egyórás expozícióval előállított toxicitási adatok konvertálását gázok és gőzök esetében 2-vel való osztással, míg porok és ködök esetében 4-gyel való osztással lehet elvégezni

d) néhány anyagnál a vizsgálati atmoszféra nem csak gőzt tartalmaz, hanem folyadék- és gőzfázisok keveréke. Más anyagoknál a vizsgálati atmoszféra a gázfázishoz közel álló gőzből áll. Az utóbbi esetekben a besorolás alapjául a ppmV érték szolgál, a következőképpen: 1. kategória (100 ppmV), 2. kategória (500 ppmV), 3. kategória (2 500 ppmV), 4. kategória (20 000 ppmV).

A"por", "köd" és "gőz" kifejezés meghatározása a következő:

- por: valamely anyag vagy keverék gázban (rendszerint levegőben) lebegő szilárd részecskéi,

- köd: valamely anyag vagy keverék gázban (rendszerint levegőben) lebegő folyékony cseppjei,

- gőz: valamely anyag vagy keverék folyékony vagy szilárd halmazállapotból felszabaduló gáz halmazállapotú formája.

A por rendszerint mechanikai folyamatok eredményeként keletkezik. A köd rendszerint túltelített gőzök kondenzációja vagy folyadékok nyíró áramlása révén képződik. A por- és ködrészecskék átmérője rendszerint a kisebb, mint 1 μm mérettől körülbelül 100 μm-ig terjed.

3.1.2.2. Az akut toxicitású anyagként való besorolás egyedi szempontjai

3.1.2.2.1. Az akut toxicitásnak a szájon át és a belélegzéssel történő expozíció esetén való vizsgálatához a javasolt faj a patkány, a bőrön át történő expozíció esetén pedig a patkány vagy a nyúl javasolt az akut toxicitás értékeléséhez. Ha az akut toxicitásra vonatkozó kísérleti adatok több állatfajra vonatkozóan rendelkezésre állnak, tudományos megítéléssel kell dönteni a legmegfelelőbb LD50 értéknek a hitelesített, helyesen elvégzett vizsgálatokból való kiválasztásáról.

3.1.2.3. A belélegzés mint expozíciós útvonal alapján akut toxicitású anyagként való besorolás egyedi szempontjai

3.1.2.3.1. A belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitás mértékegységei a belélegzett anyag formájától függenek. Porra és ködre az értékek mg/l-ben vannak megadva. Gázra a ppmV értékek vannak megadva. Tekintetbe véve az - adott esetben a folyadék- és gázfázisok keverékéből álló - gőzök vizsgálatának nehézségeit, a táblázatban az értékek mg/l-ben szerepelnek. Az olyan gőzök esetében azonban, amelyek közel állnak a gázfázishoz, a besorolás alapjául a ppmV érték szolgál.

3.1.2.3.2. A belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitással kapcsolatos osztályozás esetén különös fontossággal bír a jól értelmezhető értékek használata a porok és ködök legmagasabb szintű veszélyességi kategóriáiban. Az 1 és 4 mikron közötti tömegfelező aerodinamikai átmérőjű (mean mass aerodynamic diameter, mmad) belélegzett részecskék a patkány légútjainak valamennyi régiójában lerakódnak. Ez a részecskeméret-tartomány körülbelül 2 mg/l-es maximális dózisnak felel meg. Az állatkísérletek emberi expozícióra való alkalmazhatóságának elérése érdekében a porokat és ködöket ideális esetben ebben a tartományban tesztelnék patkányokon.

3.1.2.3.3. Ha a belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitásra történt besorolás mellett olyan adat áll rendelkezésre, amely azt jelzi, hogy a toxicitási mechanizmus a maró hatás volt, akkor az anyagot vagy keveréket a "légutakra maró hatásúként" is címkézni kell (lásd a 3.1.4.1. 1. megjegyzését). A légutak marása a légutak szöveteinek egyszeri, korlátozott ideig tartó expozíciót követő roncsolódását jelenti, hasonlóan a bőrmaráshoz, beleértve a nyálkahártyák roncsolódását is. A maróképességet szakértői megítéléssel kell értékelni, olyan információk alapján, mint például: emberekkel és állatokkal kapcsolatos tapasztalatok, meglévő (in vitro) adatok, pH értékek, hasonló anyagokról kapott információk és bármilyen más ide vonatkozó adat.

3.1.3. Az akut toxicitású keverékként való besorolás kritériumai

3.1.3.1. Az anyagok akut toxicitásúként történő, a 3.1.2. szakaszban ismertetetteknek megfelelő besorolásának kritériumai a halálos dózisra (LD) vonatkozó (vizsgálati vagy számított) adatokra alapulnak. Keverékek esetében olyan adatok megszerzése vagy levezetése szükséges, amelyek lehetővé teszik a kritériumoknak a keverékre történő alkalmazását besorolás céljából. Az akut toxicitásúként való besorolás megközelítése több szintű, és függ a keverékre magára és a keverék összetevőire vonatkozóan rendelkezésre álló információk mennyiségétől. A 3.1.1. ábrán látható folyamatábra ismerteti a követendő folyamatot.

3.1.3.2. A keverékek akut toxicitásúként való besorolásához mindegyik expozíciós útvonalat figyelembe kell venni, de csak az egyik expozíciós útvonal szükséges, ha valamennyi összetevő kizárólag ezt az utat követi (becslés vagy vizsgálat alapján) és nincs többféle expozíciós útvonalon keletkező akut toxicitásra utaló releváns bizonyíték. Amennyiben van többféle expozíciós útvonalon keletkező akut toxicitásra utaló releváns bizonyíték, a besorolást valamennyi megfelelő expozíciós útvonalra el kell végezni. Minden rendelkezésre álló információt figyelembe kell venni. A használt piktogramnak és figyelmeztetésnek a legsúlyosabb veszélyességi kategóriát kell tükröznie, és az összes vonatkozó figyelmeztető mondatot használni kell.

3.1.3.3. Annak érdekében, hogy az összes rendelkezésre álló adatot felhasználják a keverékekkel kapcsolatos veszélyek besorolásához, adott esetben bizonyos előfeltevéseket kellett megfogalmazni és alkalmazni a többszintű megközelítésben:

a) a keverék "releváns összetevői" azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (tömegszázalék a szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén, és térfogatszázalék a gázoknál) vannak jelen, kivéve ha okkal feltételezhető, hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék akut toxicitásúként történő besorolása szempontjából (ld az 1.1. táblázatot.);

b) amennyiben besorolt keveréket használnak fel egy másik keverék összetevőjeként, az adott keverékre vonatkozó tényleges vagy számított becsült akut toxicitási értéket (ATE) lehet használni az új keverék besorolásának a 3.1.3.6.1 és a 3.1.3.6.2.3. szakaszban említett képlettel való kiszámításához;

c) Ha az átváltással kapott becsült akut toxicitási érték egy keverék valamennyi összetevőjére ugyanabba a kategóriába esik, a keveréket abba a kategóriába kell besorolni;

d) Amennyiben egy keverék összetevőire csak tartományértékek (vagy az akut toxicitási veszély kategóriájára vonatkozó információk) állnak rendelkezésre, akkor ezek a 3.1.2. táblázatnak megfelelően átválthatók becsült értékekre az új keverék besorolásának a 3.1.3.6.1. és 3.1.3.6.2.3. szakaszban található képletekkel történő kiszámításakor.

3.1.1. ábra

A keverékek akut toxicitásúként való besorolására vonatkozó többszintű megközelítés

KÉP HIÁNYZIK

3.1.3.4. Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében a teljes keverékre rendelkezésre állnak akut toxicitási adatok

3.1.3.4.1 Ha magát a keveréket is megvizsgálták akut toxicitásának meghatározásához, akkor azt ugyanazon kritériumoknak megfelelően kell besorolni, mint az anyagok esetében, a 3.1.1. táblázat szerint. Ha a keverékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok, akkor a 3.1.3.5. és a 3.1.3.6. szakasz alatt ismertetett eljárásokat kell követni:

3.1.3.5. Olyan keverékek besorolása, amelyek esetében nem állnak rendelkezésre akut toxicitási adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.1.3.5.1. Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg akut toxicitásának meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.1.3.5.2. Ha egy vizsgált keveréket olyan hígítóval hígítanak, amely a keverék legkevésbé toxikus eredeti összetevőjénél kisebb vagy azzal egyenlő toxicitással rendelkezik, és amely várhatóan nem befolyásolja a többi összetevő toxicitását, akkor az új higított keveréket az eredeti keverékkel azonos veszélyességi kategóriába lehet besorolni. Ehelyett a 3.1.3.6.1. szakaszban ismertetett képlet is használható.

3.1.3.6. Keverékek besorolása a keverék összetevői alapján (összegző képlet)

3.1.3.6.1. Az összes összetevőről vannak adatok

A keverék besorolásának pontossága érdekében, és hogy a számítást csak egyszer kelljen elvégezni valamennyi rendszerre, szektorra és kategóriára, az összetevők becsült akut toxicitási értékét (ATE) a következőképpen kell figyelembe venni:

a) figyelembe kell venni azokat az ismert akut toxicitású összetevőket, amelyek a 3.1.1. táblázatban ismertetett akut veszélyességi kategóriák valamelyikébe tartoznak;

b) figyelmen kívül kell hagyni azokat az összetevőket, amelyek vélelmezhetően nem akut toxicitásúak (például víz, cukor);

c) figyelmen kívül kell hagyni az összetevőket, ha a rendelkezésre álló adatok egy határdózis-vizsgálatból származnak (a 4. kategóriára megadott felső határértéken a megfelelő expozíciós útvonalra a 3.1.1. táblázatban megadottak szerint) és nem mutatnak akut toxicitást.

Az e szakasz hatálya alá tartozó összetevők ismert becsült akut toxicitási értékkel (ATE) rendelkező összetevőknek tekintendők. Lásd a 3.1.1. táblázat b) megjegyzését és a 3.1.3.3. szakaszt a rendelkezésre álló adatok alábbi egyenletre és a 3.1.3.6.2.3. szakaszra történő megfelelő alkalmazásához

A keverék ATE értékének meghatározása a szájon át, bőrön át vagy belélegzéssel történő expozíció esetén az összes releváns összetevő ATE értékéből való számítással történik, a következő képlettel:

KÉP HIÁNYZIK

ahol:

Ci

=

az i. összetevő koncentrációja (tömegszázalék vagy térfogatszázalék)

i

=

az egyes összetevők 1-től n-ig

n

=

az összetevők száma

ATEi

=

az i. összetevő becsült akut toxicitási értéke

3.1.3.6.2. Keverékek besorolása, ha nincs adat az összes összetevőről

3.1.3.6.2.1. Ha ATE érték nem áll rendelkezésre a keverék egy adott összetevőjéről, de meglévő információkból - mint például az alább felsoroltakból - például a 3.1.2. táblázat szerinti átváltási értékeket lehet kiszámítani, akkor a 3.1.3.6.1. szakaszban szereplő képletet kell alkalmazni.

Ez magába foglalja a következők értékelését:

a) a szájon át, bőrön át és belélegzéssel történő expozícióra vonatkozó becsült akut toxicitási értékek közötti extrapoláció ( 12 ). Az ilyen értékeléshez megfelelő farmakodinamikai és farmakokinetikai adatok szükségesek;

b) az emberi expozícióval kapcsolatos olyan adatok, amelyek jelzik a toxikus hatást, de nem tartalmaznak halálos dózisra vonatkozó adatokat;

c) bármilyen egyéb toxicitási tesztből/vizsgálatból származó, az anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló adat, amely akut toxikus hatást jelez, de nem feltétlenül tartalmaz halálos dózisra vonatkozó adatokat; vagy

d) szorosan analóg anyagokra vonatkozó adatok, szerkezet/hatás összefüggések felhasználásával.

Ez a megközelítés rendszerint alapvető kiegészítő technikai információt, továbbá rendkívül képzett és tapasztalt szakértőt (szakértői megítélés, lásd 1.1.1. szakasz) igényel a becsült akut toxicitási megbízható meghatározásához. Ha ilyen információk nem áll rendelkezésre, akkor a 3.1.3.6.2.3. szakasz szerint kell eljárni.

3.1.3.6.2.2. Abban az esetben, ha a keverékben legalább 1 %-os koncentrációban olyan összetevőt használnak, amelynek besorolására vonatkozóan semmilyen használható információ nem áll rendelkezésre, akkor a keverékhez nem lehet elfogadható becsült akut toxicitási értéket rendelni. Ebben az esetben a keveréket kizárólag az ismert összetevők alapján lehet besorolni, azzal a további mondattal a címkén és a biztonsági adatlapon, hogy: "A keverék x százalékban ismeretlen akut toxicitású összetevő(ke)t tartalmaz", figyelembe véve a 3.1.4.2. szakaszban megállapított rendelkezéseket.

3.1.3.6.2.3. Ha az ismeretlen akut toxicitású összetevő(k) összkoncentrációja legfeljebb 10 %, akkor a 3.1.3.6.1. szakaszban ismertetett képletet kell használni. Ha az ismeretlen akut toxicitású összetevő(k) összkoncentrációja 10 %-nál nagyobb, akkor a 3.1.3.6.1. szakaszban ismertetett képletet a következőképpen kell módosítani, hogy figyelembe vegye az ismeretlen összetevő(k) százalékos arányát:

KÉP HIÁNYZIK

3.1.2. táblázat

Átváltás kísérleti úton meghatározott akut toxicitási értéktartományokról (vagy akut toxicitási veszélyességi kategóriákról) becsült akut toxicitási értékekre a keverékek besorolásához használt képletekben való alkalmazáshoz

Expozíciós útvonalBesorolási kategória vagy az akut toxicitási tartomány kísérletes becsléseÁtváltással kapott becsült akut toxicitási érték
(lásd 1. megjegyzés)
Szájon át
(mg/testtömeg kg)
0 < 1. kategória ≤ 5
5 < 2. kategória ≤ 50
50 < 3. kategória ≤ 300
300 < 4. kategória ≤ 2 000
0,5
5
100
500
Bőrön át
(mg/testtömeg kg)
0 < 1. kategória ≤ 50
50 < 2. kategória ≤ 200
200 < 3. kategória ≤ 1 000
1 000 < 4. kategória ≤ 2 000
5
50
300
1 100
Gázok
(ppmV)
0 < 1. kategória ≤ 100
100 < 2. kategória ≤ 500
500< 3. kategória ≤ 2 500
2 500 < 4. kategória≤20 000
10
100
700
4 500
Gőzök
(mg/l)
0 < 1. kategória ≤ 0,5
0,5 < 2. kategória ≤ 2,0
2,0 < 3. kategória ≤ 10,0
10,0 < 4. kategória ≤ 20,0
0,05
0,5
3
11
Por/köd
(mg/l)
0< 1. kategória ≤ 0,05
0,05 < 2. kategória ≤ 0,5
0,5 < 3. kategória ≤ 1,0
1,0 < 4. kategória ≤ 5,0
0,005
0,05
0,5
1,5

1. megjegyzés:

Ezeknek az értékeknek a célja egy keverék besorolásához szükséges ATE érték kiszámítása a keverék összetevői alapján, és nem vizsgálati eredményeket jelentenek.

3.1.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.1.4.1. Az e veszélyességi osztály osztályozási kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.1.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni. A 27. cikk sérelme nélkül kombinált figyelmeztető mondatok használhatók a III. mellékletnek megfelelően.

3.1.3. táblázat

Az akut toxicitásra vonatkozó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória3. kategória4. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyVeszélyVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondat:
– Szájon át
H300: Lenyelve halálos.H300: Lenyelve halálos.H301: Lenyelve mérgező.H302: Lenyelve ártalmas.
– Bőrön átH310: Bőrrel érintkezve halálos.H310: Bőrrel érintkezve halálos.H311: Bőrrel érintkezve mérgező.H312: Bőrrel érintkezve ártalmas.
– Belélegzés
(lásd az 1. megjegyzést)
H330: Belélegezve halálos.H330: Belélegezve halálos.H331: Belélegezve mérgező.H332: Belélegezve ártalmas.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés (szájon át)P264
P270
P264
P270
P264
P270
P264
P270
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés (szájon át)P301 + P310
P321
P330
P301 + P310
P321
P330
P301 + P310
P321
P330
P301 + P312
P330
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás (szájon át)P405P405P405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként (szájon át)P501P501P501P501
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés (bőrön át)P262
P264
P270
P280
P262
P264
P270
P280
P280P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés (bőrön át)P302 + P352
P310
P321
P361 + P364
P302 + P352
P310
P321
P361 + P364
P302 + P352
P312
P321
P361 + P364
P302 + P352
P312
P321
P362 + P364
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás (bőrön át)P405P405P405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként (bőrön át)P501P501P501P501
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés (belélegzés)P260
P271
P284
P260
P271
P284
P261
P271
P261
P271
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedés (belélegzés)P304 + P340
P310
P320
P304 + P340
P310
P320
P304 + P340
P311
P321
P304 + P340
P312
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás (belélegzés)P403 + P233
P405
P403 + P233
P405
P403 + P233
P405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként (belélegzés)P501P501P501

1. megjegyzés:

Ha a belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitásúként való besorolás mellett olyan adat áll rendelkezésre, amely azt jelzi, hogy a toxicitási mechanizmus a maró hatás volt, akkor az anyag vagy keverék címkéjén fel kell tüntetni a következőt is: EUH071: "maró hatású a légutakra" - lásd a 3.1.2.3.3. szakaszban ismertetett információkat. Az akut toxicitásra utaló megfelelő piktogram mellett a maró hatásra utaló (a bőrre vagy szemre gyakorolt maró hatás jelzésére használt) piktogramot is el lehet helyezni a "maró hatású a légutakra" mondat mellett.

2. megjegyzés:

Ha a keverékben 1 %-os vagy annál nagyobb koncentrációban olyan összetevőt használnak, amelyre vonatkozóan semmilyen felhasználható információ nem áll rendelkezésre, akkor a keveréket azzal a további jelzéssel kell ellátni, hogy "a keverék x százalékban ismeretlen toxicitású összetevő(ke)t tartalmaz" - lásd a 3.1.3.6.2.2. szakaszban szereplő információt.

3.1.4.2. Az akut toxicitáshoz tartozó figyelmeztető mondatok az expozíciós út alapján megkülönböztetik a veszélyt. Az akut toxicitás szerinti besorolásra vonatkozó tájékoztatásnak is tükröznie kell ezt a megkülönböztetést. Ha egy anyagot vagy keveréket több expozíciós út tekintetében is besoroltak, akkor az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletében megadott biztonsági adatlapon minden vonatkozó besorolást meg kell adni, és a címkén minden vonatkozó, veszélyességet jelző tájékoztató elemet fel kell tüntetni a 3.1.3.2. szakaszban előírtak szerint. Ha az "A keverék x százalékban ismeretlen akut toxicitású összetevő(ke)t tartalmaz" mondat a 3.1.3.6.2.2. szakaszban előírt módon fel van tüntetve, akkor a biztonsági adatlapon megadott információk között is különbséget lehet tenni az expozíciós út szerint. Szerepelhet például: "A keverék x százalékban ismeretlen, szájon át akut toxikus hatású összetevő(ke)t tartalmaz" és "A keverék x százalékban ismeretlen, bőrön át akut toxikus hatású összetevő(ke)t tartalmaz".

3.2. Bőrmarás/bőrirritáció

3.2.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.2.1.1.

Bőrmarás : a vizsgált anyag alkalmazását követően 4 órán belül megjelenő, irreverzibilis bőrkárosodás, azaz a felhámon át az irhára is átterjedő látható szövetelhalás. A marási tünetek jellemzően fekélyek, vérzés, véres var, illetve a 14 napos megfigyelési időszak végén a bőr kifehéredése miatti elszíneződések, teljesen szőrtelen területek és hegek. A nem egyértelmű sérülések értékeléséhez adott esetben kórszövettani vizsgálatokat kell végezni.

Bőrirritáció : a vizsgált anyag alkalmazását követően 4 órán belül megjelenő, reverzibilis bőrkárosodás.

3.2.1.2.

Többszintű megközelítés esetében az emberre vonatkozó, meglévő adatokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyet az állatokra vonatkozó adatok, in vitro adatok, majd más információforrások követnek. Amennyiben az adatok megfelelnek a kritériumoknak, ennek közvetlen eredményeként sor kerül az osztályozásra. Bizonyos esetekben egy anyag vagy keverék osztályozása egy adott szinten belüli bizonyítékok mérlegelése alapján történik. A bizonyítékok teljes körű mérlegelésén alapuló megközelítés esetében együttesen kell figyelembe venni a bőrmarás/bőrirritáció meghatározására hatást gyakorló összes rendelkezésre álló információt, ideértve a megfelelő, hitelesített in vitro vizsgálatok eredményeit, az állatokra vonatkozó releváns adatokat, az emberre vonatkozó adatokat, mint például az epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információkat, valamint a jól dokumentált esetleírásokat és a megfigyeléseket (lásd az I. melléklet 1. részének 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakaszát).

3.2.2. Az anyagok osztályozási kritériumai

Az anyagokat ezen veszélyességi osztály következő két kategóriájának egyikébe kell besorolni:

a) 1. kategória (bőrmarás)

Ez a kategória további három alkategóriára oszlik (1A., 1B., 1C.). A maró anyagokat az 1. kategóriába kell besorolni, amennyiben az alkategóriába soroláshoz nem áll rendelkezésre elegendő adat. Ha elegendő adat áll rendelkezése, az anyagokat az 1A., 1B., 1C. alkategóriák egyikébe kell besorolni (lásd a 3.2.1. táblázatot).

b) 2. kategória (bőrirritáció) (lásd a 3.2.2. táblázatot).

3.2.2.1. Standard állatkísérletekből származó adatokon alapuló osztályozás

3.2.2.1.1. Bőrmarás

3.2.2.1.1.1. Az anyag bőrmaró hatású, amennyiben a vizsgált állatok közül legalább egy esetében a legfeljebb 4 óra időtartamú expozíciót követően a bőrszövet roncsolódását eredményezi, azaz a felhámon át az irhára is átterjedő látható szövetelhalást.

3.2.2.1.1.2. A maró anyagokat az 1. kategóriába kell besorolni, amennyiben az alkategóriába soroláshoz nem áll rendelkezésre elegendő adat.

3.2.2.1.1.3. Ha elegendő adat áll rendelkezése, az anyagokat az 1A., 1B., 1C. alkategóriák egyikébe kell besorolni a 3.2.1. táblázatban ismertetett kritériumoknak megfelelően.

3.2.2.1.1.4. A maró hatás kategóriáján belül három alkategória van: 1A. alkategória - ha a maró tünetek legfeljebb 3 perces expozíciót követően legfeljebb 1 órás megfigyelés alatt jelentkeznek; 1B. alkategória - ha a maró tünetek 3 perc és 1 óra közötti időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt jelentkeznek; és 1C. alkategória - ha a maró tünetek 1 és 4 óra közötti időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt jelentkeznek.

3.2.1. táblázat

A bőrmarás kategóriája és alkategóriái

KategóriaKritériumok
1. kategória (1)A bőrszövet roncsolódása, azaz a vizsgált állatok közül legalább egy esetében a legfeljebb 4 óra időtartamú expozíciót követően a felhámon át az irhára is átterjedő látható szövetelhalás.
1A. alkategóriaMaró tünetek legalább egy állat esetében legfeljebb 3 perc időtartamú expozíciót követően legfeljebb 1 órás megfigyelés alatt.
1B. alkategóriaMaró tünetek legalább egy állat esetében 3 percnél hosszabb, de legfeljebb 1 óra időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt.
1C. alkategóriaMaró tünetek legalább egy állat esetében 1 óránál hosszabb, de legfeljebb 4 óra időtartamú expozíciót követően legfeljebb 14 napos megfigyelés alatt.
(1) Az 1. kategória alkalmazásának feltételeit lásd a 3.2.2. szakasz a) bekezdésében.

3.2.2.1.1.5. Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.2.1.2. és a 3.2.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.2.2.1.2. Bőrirritáció

3.2.2.1.2.1. Az anyag bőrirritáló hatású, amennyiben legfeljebb 4 óra időtartamú alkalmazását követően a bőr reverzibilis károsodását eredményezi. Az irritáló hatás kategóriájának fő kritériuma az, hogy 3-ból legalább 2 vizsgált állat esetében az átlageredmény ≥ 2,3 - ≤ 4,0.

3.2.2.1.2.2. Az állatokon végzett vizsgálatok eredményeinek felhasználásával az irritáló hatás egyetlen kategóriája (2. kategória) a 3.2.2. táblázatban jelenik meg.

3.2.2.1.2.3. A bőrsérülések reverzibilitását szintén figyelembe kell venni az irritációs tünetek értékelésénél. Ha a gyulladás a megfigyelési időszak végéig fennáll 2 vagy több vizsgálati állatnál - figyelembe véve a szőrhullást (korlátozott területen), a hiperkeratóziszt, a hiperpláziát és a hámlást -, akkor az anyagot irritáló hatásúnak kell tekinteni.

3.2.2.1.2.4. Az egy-egy vizsgálaton belül az állatok esetében jelentkező irritációs tünetek változatosak lehetnek, ugyanúgy, mint a marás esetében. Külön irritációs kritérium vonatkozik az olyan esetekre, amikor jelentős, de ahhoz nem elég súlyos irritációs tünetek észlelhetők, hogy a vizsgálatot pozitív eredményűnek lehetne minősíteni. Egy vizsgált anyagot például irritáló hatásúként jelölhetnek meg, amennyiben 3-ból legalább 1 vizsgált állat rendkívül magas átlagértéket mutat a vizsgálat teljes ideje alatt, beleértve a rendesen 14 napig tartó megfigyelési időszak végén is tapasztalható tartós sérüléseket. Egyéb tünetek is eleget tehetnek e követelménynek. Meg kell bizonyosodni azonban arról, hogy a tünetek kémiai expozíció eredményei.

3.2.2. táblázat

A bőrirritáció kategóriája ()

KategóriaKritériumok
Irritáció (2. kategória)(1) A tapasz eltávolítása után 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés szerint 3 vizsgált állat közül 2 esetében az átlageredmény ≥ 2,3 – ≤ 4,0 a bőrpirosságra/varképződésre vagy ödémára vonatkozóan, vagy ha a tünetek késleltetetten jelentkeznek, akkor a bőrreakciók jelentkezése utáni 3 egymást követő nap értékelései alapján; vagy
(2) Legalább 14 állat esetében a rendesen 2 napos megfigyelési időszak végéig fennálló gyulladás, különös tekintettel a teljes szőrhullásra (korlátozott területen), a hiperkeratóziszra, a hiperpláziára és a hámlásra; vagy
(3) Bizonyos esetekben, amikor az állatok között a tünetek jelentősen eltérőek, ugyanakkor egyetlen állat esetében igen határozott, de a fenti kritériumoknál enyhébb pozitív tünetek kapcsolódnak a kémiai expozícióhoz.
(1) Az értékelési kritériumok a 440/2008/EK rendelet szerint értendők.

3.2.2.1.2.5. Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.2.1.2. és a 3.2.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.2.2.2. Többszintű megközelítés szerinti osztályozás

3.2.2.2.1

Adott esetben fontolóra kell venni a kiindulási információk értékelésének többszintű megközelítését, annak tudatában, hogy esetleg nem minden elem releváns.

3.2.2.2.2.

Az értékelést az emberre és állatokra vonatkozó, meglévő adatokkal kell kezdeni, ideértve az egyszeri és ismétlődő expozícióra vonatkozó adatokat, mivel ezek a bőrre gyakorolt hatáshoz közvetlenül kapcsolódó információkat adnak.

3.2.2.2.3.

Az osztályozáshoz felhasználhatók az akut dermális toxicitásra vonatkozó adatok. Ha az anyag bőrön át fokozottan mérgező, a bőrmarási/bőrirritációs vizsgálat nem célszerű, mivel az alkalmazandó vizsgált anyag mennyisége jelentős mértékben meghaladja a toxikus dózist, és ebből következően az állatok pusztulását okozza. Ha a határdózisig lefolytatott akut toxicitási vizsgálatok során bőrmarás/bőrirritáció figyelhető meg, akkor az osztályozás történhet ezen adatok felhasználásával, feltéve, hogy az alkalmazott hígítások és a vizsgált fajok relevánsak. A szilárd anyagok (porok) maró vagy irritáló hatásúvá válhatnak, ha nedvesség éri őket vagy ha nedves bőrrel vagy a nyálkahártyával lépnek érintkezésbe.

3.2.2.2.4.

A hitelesített és elfogadott in vitro alternatívákat fel kell használni az osztályozásra vonatkozó döntések meghozatalához.

3.2.2.2.5.

Hasonlóképpen, az olyan szélsőséges pH-érték, mint a ≤ 2 és ≥ 11,5, szintén bőrtüneteket okozó képességre utalhat, különösen, ha jelentős sav-/lúgtartalékkal (pufferkapacitással) társul. Általában az ilyen anyagok várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a bőrre. Más releváns információ hiányában egy anyag bőrmarást okozónak (bőrmarás, 1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy az anyag az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem maró hatású, ennek megerősítésére további adatokra - lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra - van szükség.

3.2.2.2.6.

Néhány esetben elegendő információ állhat rendelkezésre szerkezetileg rokon anyagok alapján ahhoz, hogy meg lehessen hozni az osztályozásra vonatkozó döntéseket.

3.2.2.2.7.

A többszintű megközelítés iránymutatást nyújt arra nézve, miként kell rendszerezni az anyagról már meglévő információt, továbbá miként kell a bizonyítékok mérlegelése alapján döntést hozni a veszély értékeléséről és a veszélyességi osztályozásról.

Noha az egy szinten belüli egyedi paraméterek értékeléséből is szerezhetők információk (lásd a 3.2.2.2.1. szakaszt), figyelembe kell venni a meglévő információk összességét, és a bizonyítékok teljes körű mérlegelésével kell végezni a meghatározást. Ez különösen olyankor igaz, ha bizonyos paraméterek tekintetében a rendelkezésre álló információk nincsenek összhangban egymással.

3.2.3. A keverékek osztályozási kritériumai

3.2.3.1. Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok

3.2.3.1.1.

A keverék osztályozása az anyagokra vonatkozó kritériumok szerint történik, a többszintű megközelítés figyelembevételével az ezen veszélyességi osztályra vonatkozó adatok értékelése során.

3.2.3.1.2.

Egy keverék vizsgálatának mérlegelésekor javasolt, hogy a besorolást végzők többszintű megközelítést alkalmazzanak a bizonyítékok mérlegelése során, amint az a bőrmaró és -irritáló anyagok besorolásának kritériumaiban (3.2.1.2. és 3.2.2.2. szakasz) is szerepel, a pontos besorolás segítése és a szükségtelen állatkísérletek kiküszöbölése érdekében. Más releváns információ hiányában egy keverék bőrmarást okozónak (bőrmarás, 1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy a keverék az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem maró hatású, ennek megerősítésére további adatokra - lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra - van szükség.

3.2.3.2. Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.2.3.2.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg bőrmarást/bőrirritációt előidéző képességének meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.2.3.3. Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok

3.2.3.3.1.

A keverékek bőrmarási/bőrirritációs veszélyeinek besorolásához rendelkezésre álló összes adat felhasználása érdekében a következő előfeltevés megfogalmazására és adott esetben alkalmazására kerül sor a többszintű megközelítésben:

Egy keverék "releváns összetevői" azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén tömegszázalék, gázoknál térfogatszázalék) vannak jelen, kivéve, ha feltételezhető (például bőrmaró hatású összetevők esetében), hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék bőrmarást/bőrirritációt okozóként történő besorolása szempontjából.

3.2.3.3.2.

Általában véve, ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, a keverékek bőrmaró vagy bőrirritáló hatásúként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes bőrmaró vagy bőrirritáló hatású összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes bőrmaró vagy bőrirritáló hatású tulajdonságaihoz. A bőrmaró hatású összetevők esetén alkalmazott súlyozási tényező 10 abban az esetben, ha ezek az 1. kategóriába való besorolás általános koncentrációs határértéke alatti, de a keverék bőrirritáló hatásúként való besorolásához elegendő koncentrációban vannak jelen. A keverék bőrmaró vagy bőrirritáló hatásúként kerül besorolásra, ha az ilyen összetevők koncentrációinak összege meghalad egy bizonyos koncentrációs határértéket.

3.2.3.3.3.

A 3.2.3. táblázat tartalmazza az annak meghatározásához használandó általános koncentrációs határértékeket, hogy a keverék bőrmaró vagy bőrirritáló hatásúnak minősül-e.

3.2.3.3.4.1.

Különös gonddal kell eljárni az olyan anyagokat tartalmazó egyes keveréktípusok besorolásakor, mint a savak és lúgok, a szervetlen sók, az aldehidek, a fenolok és a felületaktív anyagok. A 3.2.3.3.1 és a 3.2.3.3.2. szakaszban ismertetett megközelítés esetleg nem alkalmazható, mivel számos ilyen anyag 1 %-nál kisebb koncentrációban is bőrmaró vagy bőrirritáló hatású.

3.2.3.3.4.2.

Erős savakat vagy lúgokat tartalmazó keverékek esetében a pH-értéket kell a besorolás kritériumaként használni (lásd a 3.2.3.1.2. szakaszt), mivel a pH-érték jobb indikátora a bőrmaró hatásnak, mint a 3.2.3. táblázatban ismertetett koncentrációs határértékek.

3.2.3.3.4.3.

Az olyan keverékeket, amelyek bőrmaró vagy bőrirritáló összetevőket tartalmaznak, és amelyek az additivitási elv (3.2.3. táblázat) alapján nem osztályozhatók, mivel kémiai jellemzőik miatt ez a megközelítés nem alkalmazható rájuk, a bőrmarás 1. kategóriába kell besorolni, ha legalább 1 % koncentrációban bőrmaróként besorolt összetevőt tartalmaznak, illetve a bőrirritáció (2. kategória) alá kell besorolni, ha legalább 3 % koncentrációban tartalmaznak bőrirritáló összetevőt. Az olyan keverékek besorolását, amelyek összetevőire a 3.2.3. táblázat szerinti megközelítés nem alkalmazható, a 3.2.4. táblázat foglalja össze.

3.2.3.3.5.

Esetenként megbízható adatok igazolhatják azt, hogy egy összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.2.3.3.6. szakasz 3.2.3. és 3.2.4. táblázatában megadott általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen. Ezekben az esetekben a keveréket az említett adatoknak megfelelően kell besorolni (lásd még a 10. és a 11. cikket). Más esetekben, amikor az összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei várhatóan akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.2.3. és a 3.2.4. táblázatban megadott általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen, mérlegelni kell a keverék vizsgálatát. Ilyen esetekben a bizonyítékok mérlegelése során a többszintű megközelítés alkalmazandó, a 3.2.2.2. szakasznak megfelelően.

3.2.3.3.6. Ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint az összetevő(k) bőrmaró vagy bőrirritáló hatású(ak) 1 %-osnál kisebb (bőrmaró hatású), illetve 3 %-osnál kisebb (bőrirritáló) koncentrációban, akkor a keveréket ennek megfelelően kell besorolni. 3.2.3. táblázat A bőrmarást (1., 1A., 1B. vagy 1C. kategória) / bőrirritációt (2. kategória) okozóként besorolt összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket bőrmaró/bőrirritáló hatásúként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv alkalmazandó A következőként besorolt összetevők összege: Azon koncentrációk, amelyek alapján a keveréket az alábbiként kell besorolni: Bőrmarás Bőrirritáció 1. kategória (lásd a lenti megjegyzést) 2. kategória Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória ≥ 5 % ≥ 1 % de < 5 % Bőrirritáció, 2. kategória ≥ 10 % (10 × Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória) + Bőrirritáció, 2. kategória ≥ 10 % Megjegyzés: A bőrmarás 1A., 1B. vagy 1C. alkategóriájába sorolt valamennyi keverék-összetevő összegének rendre legalább 5 %-nak kell lennie ahhoz, hogy a keveréket a bőrmarás 1A., 1B. vagy 1C. alkategóriájába lehessen sorolni. Ha a bőrmarás 1A. alkategóriájába sorolt összetevők koncentrációjának összege kisebb mint 5 %, de az 1A.+1B. alkategóriájú összetevők koncentrációjának összege legalább 5 %, akkor a keveréket a bőrmarás 1B. alkategóriájába kell besorolni. Hasonló módon, ha a bőrmarás 1A.+1B. alkategóriájába sorolt összetevők koncentrációjának összege kisebb mint 5 %, de az 1A.+1B.+1C. alkategóriájú összetevők koncentrációjának összege legalább 5 %, akkor a keveréket a bőrmarás 1C. alkategóriájába kell besorolni. Amennyiben valamely keveréknek legalább egy releváns összetevője az 1. kategóriába kerül besorolásra alkategóriába sorolás nélkül, a keveréket alkategóriába sorolás nélkül az 1. kategóriába kell besorolni, ha valamennyi bőrmaró hatású összetevőjének összege legalább 5 %. 3.2.4. táblázat Az összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket bőrmaró/bőrirritáló hatásúként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv nem alkalmazandó. Összetevő: Koncentráció: A következőként besorolt keverék: Legfeljebb 2 pH-értékű sav ≥ 1 % Bőrmarás, 1.kategória Legalább 11,5 pH-értékű lúg ≥ 1 % Bőrmarás, 1.kategória Más bőrmaró hatású (1A., 1B., 1C. alkategóriájú vagy 1. kategóriájú) összetevők ≥ 1 % Bőrmarás, 1.kategória Más bőrirritáló hatású (2. kategóriájú) összetevők, ideértve a savakat és a lúgokat is ≥ 3 % Bőrirritáció, 2. kategória

3.2.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.2.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.2.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni. 3.2.5. táblázat A bőrmarásra/bőrirritációra vonatkozó címkeelemek Osztályozás 1A./1B./1C. alkategória és 1. kategória 2. kategória GHS piktogram Figyelmeztetés Veszély Figyelem Figyelmeztető mondat H314: Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz. H315: Bőrirritáló hatású. Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Megelőzés P260 P264 P280 P264 P280 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhárító intézkedések P301 + P330 + P331 P303 + P361 + P353 P363 P304 + P340 P310 P321 P305 + P351 + P338 P302 + P352 P321 P332 + P313 P362 + P364 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Tárolás P405 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhelyezés hulladékként P501

3.3. Súlyos szemkárosodás/szemirritáció

3.3.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.3.1.1.

Súlyos szemkárosodás : a vizsgált anyagnak a szem külső felületére való alkalmazását követő olyan szövetkárosodás kialakulása, vagy a látás olyan súlyos romlása, amely az alkalmazást követő 21 napon belül nem teljesen reverzibilis.

Szemirritáció : a vizsgált anyagnak a szem külső felületére való alkalmazását követő elváltozások megjelenése, amelyek az alkalmazást követő 21 napon belül teljesen reverzibilisek.

3.3.1.2.

Többszintű megközelítés esetében az emberre vonatkozó, meglévő adatokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyet az állatokra vonatkozó adatok, in vitro adatok, majd más információforrások követnek. Amennyiben az adatok megfelelnek a kritériumoknak, ennek közvetlen eredményeként sor kerül az osztályozásra. Más esetekben egy anyag vagy keverék osztályozása egy adott szinten belüli bizonyítékok mérlegelése alapján történik. A bizonyítékok teljes körű mérlegelésén alapuló megközelítés esetében együttesen kell figyelembe venni a súlyos szemkárosodás/szemirritáció meghatározására hatást gyakorló összes rendelkezésre álló információt, ideértve a megfelelő, hitelesített in vitro vizsgálatok eredményeit, az állatokra vonatkozó releváns adatokat, az emberre vonatkozó adatokat, mint például az epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információkat, valamint a jól dokumentált esetleírásokat és a megfigyeléseket (lásd az I. melléklet 1. részének 1.1.1.3. szakaszát).

3.3.2. Az anyagok osztályozási kritériumai

Az anyagok ezen veszélyességi osztály kategóriáinak egyikébe - 1. kategória (súlyos szemkárosodás) vagy 2. kategória (szemirritáció) kerülnek besorolásra a következők szerint:

a) 1. kategória (súlyos szemkárosodás):

olyan anyagok, amelyek súlyos szemkárosodást okozhatnak (lásd a 3.3.1. táblázatot);

b) 2. kategória (szemirritáció):

olyan anyagok, amelyek reverzibilis szemirritációt okozhatnak (lásd a 3.3.2. táblázatot).

3.3.2.1. Standard állatkísérletekből származó adatokon alapuló osztályozás

3.3.2.1.1. Súlyos szemkárosodás (1. kategória)

3.3.2.1.1.1. Az olyan anyagokra, amelyek súlyos szemkárosodást okozhatnak, egy veszélyességi kategória van megadva (1. kategória). Ezen veszélyességi kategória kritériumaiként a 3.3.1. táblázatban ismertetett megfigyelések szolgálnak. E megfigyelések a 4. fokú szaruhártya-sérüléseket szenvedett és más súlyos, a vizsgálat bármely szakaszában észlelt tüneteket (például a szaruhártya roncsolódását), valamint a szaruhártya tartós elhomályosodását, a szaruhártya színezőanyag által okozott elszíneződését, a szaruhártya letapadását, pannus és a szivárványhártya funkciójával való interferenciát vagy más, a látást károsító tüneteket mutató állatokra terjednek ki. Ebben az összefüggésben a tartós sérülés olyan sérülés, amely a rendesen 21 napos megfigyelési időszak alatt nem teljesen reverzibilis. Az 1. kategóriába kell besorolni azon anyagokat is, amelyek 3 vizsgált állat közül 2 esetében megfelelnek annak a kritériumnak, hogy a szaruhártya elhomályosodása legalább 3, vagy az iritisz nagyobb mint 1,5, mivel az ilyen jellegű súlyos sérülések rendszerint nem reverzibilisek a 21 napos megfigyelési időszak alatt.

3.3.2.1.1.2. Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.3.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.3.1. táblázat

Súlyos szemkárosodás ()

KategóriaKritériumok
1. kategóriaOlyan anyag, amely a következőt eredményezi:
a) legalább egy állat esetében a szaruhártyára, a szivárványhártyára vagy a kötőhártyára gyakorolt olyan hatás, amely a rendesen 21 napos megfigyelési időszakon belül várhatóan nem, illetve nem teljesen lesz reverzibilis, és/vagy
b) 3 vizsgált állat közül legalább 2 esetében a következő pozitív tünetek jelentkeznek:
i. a szaruhártya elhomályosodása legalább 3; és/vagy
ii. az iritisz nagyobb mint 1,5;
a vizsgált anyag becsepegtetését követő 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés átlageredményei alapján számítva.
(1) Az értékelési kritériumok a 440/2008/EK rendelet szerint értendők.

3.3.2.1.2. Szemirritáció (2. kategória)

3.3.2.1.2.1. A reverzibilis szemirritáció okozására képes anyagokat a 2. kategóriába (szemirritáció) kell sorolni.

3.3.2.1.2.2. Az olyan anyagok esetében, amelyeknél az állatok tünetei között jelentős eltérés van, ezt az információt a besorolás meghatározása során figyelembe kell venni.

3.3.2.1.2.3. Az emberre vonatkozó adatok használatát a 3.3.2.2. szakasz, valamint az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.3.2. táblázat

Szemirritáció ()

KategóriaKritériumok
2. kategóriaOlyan anyagok, amelyek 3 vizsgált állat közül legalább 2 esetében a következő pozitív tüneteket eredményezik:
a) a szaruhártya elhomályosodása legalább 1; és/vagy
b) az iritisz legalább 1; és/vagy
c) a kötőhártya vörössége legalább 2; és/vagy
d) a kötőhártya ödémája (kemózis) legalább 2
a vizsgált anyag becsepegtetését követő 24, 48 és 72 óra elteltével végzett értékelés átlageredményei alapján számítva, és amelyek rendesen 21 napos megfigyelési időszakon belül teljesen reverzibilisek.
(1) Az értékelési kritériumok a 440/2008/EK rendelet szerint értendők.

3.3.2.2. Többszintű megközelítés szerinti osztályozás

3.3.2.2.1.

Adott esetben fontolóra kell venni a kiindulási információk értékelésének többszintű megközelítését, annak tudatában, hogy esetleg nem minden elem releváns.

3.3.2.2.2.

Az értékelést az emberre és állatokra vonatkozó, meglévő adatokkal kell kezdeni, mivel ezek a szemre gyakorolt hatáshoz közvetlenül kapcsolódó információkat adnak. Mielőtt sor kerülne a súlyos szemkárosodással/szemirritációval kapcsolatos bármilyen vizsgálatra, értékelni kell, hogy a szernek nincs-e bőrmaró hatása, ily módon elkerülve, hogy bőrmaró hatású anyagokkal végezzenek kísérleteket a szemen jelentkező helyi hatások vizsgálata céljából. A bőrmaró hatású anyagok esetében feltételezni kell, hogy súlyos szemkárosodáshoz (1. kategória) is vezetnek, a bőrirritáló hatású anyagokat pedig szemirritációt (2. kategória) okozónak kell tekinteni.

3.3.2.2.3.

A hitelesített és elfogadott in vitro alternatívákat fel kell használni az osztályozásra vonatkozó döntések meghozatalához.

3.3.2.2.4.

Hasonlóképpen, az olyan szélsőséges pH-érték, mint a ≤ 2 és ≥ 11,5, szintén súlyos szemkárosodást okozó képességre utalhat, különösen, ha jelentős sav-/lúgtartalékkal (pufferkapacitással) társul. Általában az ilyen anyagok jelentős hatást gyakorolnak a szemre. Más releváns információ hiányában egy anyag súlyos szemkárosodást okozónak (1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy az anyag az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem okoz súlyos szemkárosodást, ennek megerősítésére további adatokra - lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra - van szükség.

3.3.2.2.5.

Néhány esetben elegendő információ állhat rendelkezésre szerkezetileg rokon anyagok alapján ahhoz, hogy meg lehessen hozni az osztályozásra vonatkozó döntéseket.

3.3.2.2.6.

A többszintű megközelítés iránymutatást nyújt arra nézve, hogy miként kell rendszerezni a már meglévő információt, továbbá miként kell a bizonyítékok mérlegelése alapján döntést hozni a veszély értékeléséről és a veszélyességi osztályozásról. Lehetőség szerint kerülni kell a maró hatású anyagokkal végzett állatkísérleteket. Noha az egy szinten belüli egyedi paraméterek értékeléséből is szerezhetők információk (lásd a 3.3.2.1.1. szakaszt), figyelembe kell venni a meglévő információk összességét, és a bizonyítékok teljes körű mérlegelésével kell végezni a meghatározást. Ez különösen olyankor igaz, ha bizonyos paraméterek tekintetében a rendelkezésre álló információk nincsenek összhangban egymással.

3.3.3. A keverékek osztályozási kritériumai

3.3.3.1. Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok

3.3.3.1.1.

A keverék osztályozása az anyagokra vonatkozó kritériumok szerint történik, a többszintű megközelítés figyelembevételével az ezen veszélyességi osztályra vonatkozó adatok értékelése során.

3.3.3.1.2.

Egy keverék vizsgálatának mérlegelésekor javasolt, hogy a besorolást végzők többszintű megközelítést alkalmazzanak a bizonyítékok mérlegelése során, amint az a bőrmarást, súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó anyagként történő besorolás kritériumaiban is szerepel, a pontos besorolás segítése és a szükségtelen állatkísérletek kiküszöbölése érdekében. Más releváns információ hiányában egy keverék súlyos szemkárosodást okozónak (1. kategória) tekintendő, ha pH-értéke ≤ 2, vagy ≥ 11,5. Ha a sav-/lúgtartalék figyelembevétele alapján ugyanakkor felmerül, hogy a keverék az alacsony vagy magas pH-érték ellenére esetleg nem okoz súlyos szemkárosodást, ennek megerősítésére további adatokra - lehetőleg megfelelően hitelesített in vitro vizsgálatból nyert adatokra - van szükség.

3.3.3.2. Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.3.3.2.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg bőrmaró hatásának vagy a súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó hatásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.3.3.3. Olyan keverékek osztályozása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok

3.3.3.3.1.

A keverékek súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó tulajdonságainak besorolásához rendelkezésre álló összes adat felhasználása érdekében a következő előfeltevés megfogalmazására és adott esetben alkalmazására kerül sor a többszintű megközelítésben:

Egy keverék "releváns összetevői" azok az összetevők, amelyek legalább 1 %-os koncentrációban (szilárd anyagok, folyadékok, porok, ködök és gőzök esetén tömegszázalék, gázoknál térfogatszázalék) vannak jelen, kivéve, ha feltételezhető (például bőrmaró hatású összetevők esetében), hogy az 1 %-os koncentrációnál kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is releváns a keverék súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozóként történő besorolása szempontjából.

3.3.3.3.2.

Általában véve, ha az adatok az összetevőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak, de a keverék egészére nézve nem, a keverékek súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozóként való besorolása az additivitási elven alapul, amely szerint minden egyes maró vagy súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatású összetevő a saját hatásának és koncentrációjának arányában járul hozzá a keverék teljes súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatású tulajdonságaihoz. A bőrmaró és súlyosan szemkárosító hatású összetevők esetén alkalmazott súlyozási tényező 10 abban az esetben, ha ezek az 1. kategóriába való besorolás általános koncentrációs határértéke alatti, de a keverék szemirritáló hatásúként való besorolásához elegendő koncentrációban vannak jelen. A keverék súlyos szemkárosodást vagy szemirritációt okozóként kerül besorolásra, ha az ilyen összetevők koncentrációinak összege meghalad egy adott koncentrációs határértéket.

3.3.3.3.3.

A 3.3.3. táblázat tartalmazza az annak meghatározásához használandó általános koncentrációs határértékeket, hogy a keverék súlyosan szemkárosító hatásúnak vagy szemirritáló hatásúnak minősül-e.

3.3.3.3.4.1.

Különös gonddal kell eljárni az olyan anyagokat tartalmazó egyes keveréktípusok besorolásakor, mint a savak és lúgok, a szervetlen sók, az aldehidek, a fenolok és a felületaktív anyagok. A 3.3.3.3.1 és a 3.3.3.3.2. szakaszban ismertetett megközelítés esetleg nem alkalmazható, mivel számos ilyen anyag 1 %-nál kisebb koncentrációban is súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatású.

3.3.3.3.4.2.

Erős savakat vagy lúgokat tartalmazó keverékek esetében a pH-értéket kell a besorolás kritériumaként használni (lásd a 3.3.3.1.2. szakaszt), mivel a pH-érték jobb indikátora a súlyosan szemkárosító hatásnak (a sav-/lúgtartalék figyelembevétele függvényében), mint a 3.3.3. táblázatban ismertetett koncentrációs határértékek.

3.3.3.3.4.3.

Az olyan keverékeket, amelyek bőrmaró vagy súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó összetevőket tartalmaznak, és amelyek az additivitási elv (3.3.3. táblázat) alapján nem osztályozhatók, mivel kémiai jellemzőik miatt ez a megközelítés nem alkalmazható rájuk, súlyos szemkárosodást (1. kategória) okozóként kell besorolni, ha legalább 1 % koncentrációban tartalmaznak bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozó összetevőt, illetve szemirritációt (2. kategória) okozóként kell besorolni, ha legalább 3 % koncentrációban tartalmaznak szemirritációt okozó összetevőt. Az olyan keverékek besorolását, amelyek összetevőire a 3.3.3. táblázat szerinti megközelítés nem alkalmazható, a 3.3.4. táblázat foglalja össze.

3.3.3.3.5.

Esetenként megbízható adatok igazolhatják azt, hogy egy összetevőnek a súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatásai akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.3.3.3.6. szakasz 3.3.3. és 3.3.4. táblázatában megadott általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen. Ezekben az esetekben a keveréket az említett adatoknak megfelelően kell besorolni (lásd még a 10. és a 11. cikket). Más esetekben, amikor az összetevő bőrmarási/bőrirritációs veszélyei vagy súlyosan szemkárosító/szemirritáló hatásai várhatóan akkor sem nyilvánvalóak, ha az összetevő a 3.3.3. és a 3.3.4. táblázatban lévő általános koncentrációs határértékekkel egyenlő vagy azok feletti mértékben van jelen, mérlegelni kell a keverék vizsgálatát. Ilyen esetben a bizonyítékok mérlegelése során a többszintű megközelítés alkalmazandó.

3.3.3.3.6.

Ha olyan adatok állnak rendelkezésre, amelyek szerint az összetevő(k) esetleg bőrmaró hatású(ak) vagy súlyos szemkárosodást/szemirritációt okoz(nak) 1 %-osnál kisebb (bőrmaró hatású vagy súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozó), illetve 3 %-osnál kisebb (szemirritációt okozó) koncentrációban, akkor a keveréket ennek megfelelően kell besorolni.

3.3.3. táblázat

A bőrmarást (1., 1A., 1B. vagy 1C. kategória) és/vagy súlyos szemkárosodást (1. kategória) vagy szemirritációt (2. kategória) okozóként besorolt összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket súlyos szemkárosodást/szemirritációt okozóként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv alkalmazandó

A következőként besorolt összetevők összege:Azon koncentrációk, amelyek alapján a keveréket az alábbiként kell besorolni:
Súlyos szemkárosodásSzemirritáció
1. kategória2. kategória
Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória + Súlyos szemkárosodás (1. kategória) ()≥ 3 %≥ 1 % de < 3 %
Szemirritáció (2. kategória)≥ 10 %
10 × (Bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategória vagy bőrmarás, 1. kategória + Súlyos szemkárosodás (1. kategória)) + Szemirritáció (2. kategória)≥ 10 %
(1) Ha egy összetevő mind a bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategóriába vagy 1. kategóriába, mind pedig a súlyos szemkárosodás 1. kategóriába besorolásra kerül, a koncentrációját csak egyszer kell figyelembe venni a számítás során.

3.3.4. táblázat

Az összetevők azon általános koncentrációs határértékei, amelyek alapján a keveréket súlyos szemkárosodást (1. kategória) vagy szemirritációt (2. kategória) okozóként kell besorolni, amennyiben az additivitási elv nem alkalmazandó

ÖsszetevőKoncentrációA következőként besorolt keverék:
Legfeljebb 2 pH-értékű sav≥ 1 %Súlyos szemkárosodás (1. kategória)
Legalább 11,5 pH-értékű lúg≥ 1 %Súlyos szemkárosodás (1. kategória)
Más, bőrmarást (1A., 1B., 1C. alkategória vagy 1. kategória) vagy súlyos szemkárosodást (1. kategória) okozóként besorolt összetevők≥ 1 %Súlyos szemkárosodás (1. kategória)
Más, szemirritációt (2. kategória) okozóként besorolt összetevők≥ 3 %Szemirritáció (2. kategória)

3.3.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.3.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.3.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni. 3.3.5. táblázat A súlyos szemkárosodásra/szemirritációra vonatkozó címkeelemek () Osztályozás 1. kategória 2. kategória GHS piktogram Figyelmeztetés Veszély Figyelem Figyelmeztető mondat H318: Súlyos szemkárosodást okoz. H319: Súlyos szemirritációt okoz. Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Megelőzés P280 P264 P280 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhárító intézkedések P305 + P351 + P338 P310 P305 + P351 + P338 P337 + P313 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Tárolás Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhelyezés hulladékként (1) Ha egy vegyi anyag a bőrmarás, 1A., 1B., 1C. alkategóriába vagy 1. kategóriába kerül besorolásra, a súlyos szemkárosodás/szemirritáció feltüntetése elhagyható a címkén, mivel a bőrmarás 1. kategória figyelmeztető mondata (H314) már tartalmazza ezt az információt.

3.4. Légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció

3.4.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.4.1.1. "Légzőszervi szenzibilizáló": olyan anyag, amelynek belélegzése a légutak túlérzékenységét okozza.

3.4.1.2. "Bőrszenzibilizáló": olyan anyag, amely a bőrrel való érintkezést követően allergiás tünetekhez vezet.

3.4.1.3. A 3.4. szakasz alkalmazásában a szenzibilizáció kialakulásának két fázisa van: az első fázisban egy allergén anyag hatására az egyénnél kialakul egy speciális immunológiai emlék (indukció). A második fázis a reakció kiváltása, azaz sejtközvetített vagy antitest-közvetített allergiás reakció kialakulása egy allergén anyagra szenzibilizált egyénnél expozíció esetén.

3.4.1.4. Légzőszervi szenzibilizációesetében az indukció mechanizmusa, amelyet a reakció kiváltásának fázisai követnek, ugyanolyan, mint bőrszenzibilizáció esetén. Bőrszenzibilizáció esetében szükség van egy indukciós fázisra, amikor az immunrendszer megtanulja a reagálást, a klinikai tünetek pedig majd akkor jelentkeznek, amikor a későbbi expozíció hatása elegendő ahhoz, hogy látható bőrreakciót váltson ki (a reakció kiváltásának fázisa). Következésképpen az előrejelző vizsgálatok rendszerint ezt a mechanizmust követik, amelyben van egy indukciós fázis, és az indukció alapján kapott reakciókat szabványosított kiváltási fázis segítségével mérik, általában tapaszos vizsgálattal. A helyi nyirokcsomó-vizsgálat kivétel, mivel közvetlenül méri az indukción alapuló reakciókat. Az emberi bőrszenzibilizációra vonatkozó információkat általában diagnosztikus tapaszos vizsgálatok szolgáltatják.

3.4.1.5. Mind a bőrszenzibilizáció, mind a légzőszervi szenzibilizáció esetében rendszerint kisebb expozíció szükséges a reakciók kiváltásához mint az indukcióhoz. A szenzibilizált egyének számára a keverékekben lévő adott szenzibilizáló anyag jelenlétére való figyelmeztetésre vonatkozó rendelkezéseket a II. melléklet 2.8. szakasza tartalmazza.

3.4.1.6. A "légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció" veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

- légzőszervi szenzibilizáció; és

- bőrszenzibilizáció.

3.4.2. Anyagok osztályozási kritériumai

3.4.2.1. Légzőszervi szenzibilizálók

3.4.2.1.1. Veszélyességi kategóriák

3.4.2.1.1.1.

A légzőszervi szenzibilizálókat az 1. kategóriába kell besorolni, ha az adatok az alkategória meghatározásához nem elegendők.

3.4.2.1.1.2.

Amennyiben az adatok elegendőek, a 3.4.2.1.1.3. szakasz szerinti pontosabb értékelés lehetővé teszi a légzőszervi szenzibilizálók "1A" - erős szenzibilizálók vagy "1B" - más légzőszervi szenzibilizálók alkategóriába történő besorolását.

3.4.2.1.1.3.

Az embernél vagy állatoknál megjelenő hatások általában indokolják légzőszervi szenzibilizálók esetében a bizonyítékok súlyának mérlegelése alapján történő besorolást. Az anyagok a bizonyítékok súlyának mérlegelésével, a 3.4.1. táblázatban megadott kritériumoknak megfelelően és az emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy epidemiológiai vizsgálatokból és/vagy kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték alapján sorolhatók be az "1A" vagy "1B" alkategória egyikébe.

3.4.2.1.1.4. Az anyagokat a 3.4.1. táblázat szerinti kritériumok alapján kell légzőszervi szenzibilizálóként besorolni: 3.4.1. táblázat Légzőszervi szenzibilizálók veszélyességi kategóriája és alkategóriái Kategória Kritériumok 1. kategória Amennyiben az adatok nem elegendők az alkategóriákba történő besoroláshoz, az anyagokat a következő kritériumok szerint kell légzőszervi szenzibilizálóként (1. kategória) besorolni: a) ha bizonyíték van arra, hogy az anyag embernél egyedi légzőszervi túlérzékenységet okozhat; és/vagy b) ha megfelelő állatkísérletből pozitív eredmények állnak rendelkezésre. "1A" alkategória: Emberekben magas előfordulási gyakoriságot, illetve állatkísérletek vagy más vizsgálatok alapján magas emberi szenzibilizációs előfordulási valószínűséget mutató anyagok (1). A reakció súlyossága is figyelembe vehető. "1B" alkategória: Emberekben alacsony-közepes előfordulási gyakoriságot, illetve állatkísérletek vagy más vizsgálatok alapján alacsony-közepes emberi szenzibilizációs előfordulási valószínűséget mutató anyagok (1). A reakció súlyossága is figyelembe vehető. (1) Jelenleg nem állnak rendelkezésre a légzőszervi túlérzékenység vizsgálatára szolgáló, elismert és validált állatkísérleti modellek. Bizonyos körülmények között az állatkísérletek adatai értékes információkkal szolgálhatnak a bizonyítékok súlyán alapuló értékelésben.

3.4.2.1.2. Emberre vonatkozó bizonyítékok

3.4.2.1.2.1.

Az olyan információ, amely azt bizonyítja, hogy az anyag egyedi légzőszervi túlérzékenységet eredményezhet, általában embereken szerzett tapasztalatokon alapul. Ebben az összefüggésben túlérzékenységnek általában az asztma tekinthető, de más túlérzékenységi reakciókat is figyelembe kell venni, mint például a náthát/kötőhártya-gyulladást és az alveolitiszt. A tüneteknek allergiás reakció klinikai jellemzőivel kell bírniuk. Az immunológiai mechanizmusokat azonban nem kell igazolni.

3.4.2.1.2.2.

Az emberre vonatkozó bizonyítékok mérlegelésekor, a besorolási döntéshez, az adott esetekből származó információkon kívül figyelembe kell venni a következőket is: a)

az expozíciónak kitett populáció mérete; b)

az expozíció mértéke.

Az emberre vonatkozó adatok felhasználását az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.4.2.1.2.3.

A fent említett bizonyítékok lehetnek: a)

az anyaggal történő expozíció hatását vizsgáló, megfelelő tüdőfunkció-vizsgálatokból származó adatok és klinikai kórtörténet, alátámasztva más bizonyítékokkal, mint például: i.

in vivo immunológiai vizsgálat (például karcolásos módszer); ii.

in vitro immunológiai vizsgálat (például szerológiai elemzés); iii.

olyan vizsgálatok, amelyek más egyedi túlérzékenységi reakciókra utalnak, ahol az immunológiai reakciómechanizmusokat még nem bizonyították, például ismétlődő kisfokú irritáció, farmakológiailag közvetített hatások; iv.

légzőszervi túlérzékenységet okozóként ismert anyagokra jellemző kémiai szerkezet; b)

az egyedi túlérzékenységi reakció meghatározására vonatkozó elfogadott iránymutatások szerint az anyaggal lefolytatott pozitív eredményű, egy vagy több bronchitisz-provokációs vizsgálat adatai.

3.4.2.1.2.4.

A klinikai kórtörténetnek tartalmaznia kell mind az egészségi, mind a foglalkozási előzményeket ahhoz, hogy meg lehessen határozni az összefüggést egy adott anyag expozíciós hatása és a légzőszervi túlérzékenység kialakulása között. A releváns információk közé tartoznak az otthoni és a munkahelyi környezetben jelen lévő súlyosbító tényezők, a betegség kialakulása és lefolyása, a szóban forgó beteg családi és egészségi előzményei. Az egészségi előzményeknek tartalmazniuk kell más allergiás vagy légzőszervi rendellenességekre vonatkozó adatokat a gyermekkortól kezdődően, valamint a beteg dohányzási szokásainak visszamenőleges leírását.

3.4.2.1.2.5.

A bronchitisz-provokációs vizsgálatok pozitív eredményei önmagukban is elegendően indokolják a besorolást. Tudni kell azonban, hogy a gyakorlatban a fent felsorolt vizsgálatok közül sokat már elvégeztek.

3.4.2.1.3. Állatkísérletek

3.4.2.1.3.1.

Megfelelő állatkísérletekből származó adatok ( 13 ) (amelyek arra utalhatnak, hogy az adott anyag belélegezve allergiát okozhat embernél ( 14 )) közé tartozhatnak a következők: a)

az Immunglobulin E (IgE) és más egyedi immunológiai paraméterek mérése egereknél; b)

egyedi tüdőreakciók tengerimalacoknál.

3.4.2.2. Bőrszenzibilizálók

3.4.2.2.1. Veszélyességi kategóriák

3.4.2.2.1.1.

A bőrszenzibilizálókat az 1. kategóriába kell besorolni, ha az adatok az alkategória meghatározásához nem elegendőek.

3.4.2.2.1.2.

Amennyiben az adatok elegendőek, a 3.4.2.2.1.3. szakasz szerinti pontosabb értékelés lehetővé teszi a bőrszenzibilizálók "1A" (erős szenzibilizálók) vagy "1B" (más bőrszenzibilizálók) alkategóriába történő besorolását.

3.4.2.2.1.3.

Az embernél vagy állatoknál megjelenő hatások általában indokolják a 3.4.2.2.2. szakaszban ismertetett bőrszenzibilizálók esetében a bizonyítékok súlyának mérlegelése alapján történő besorolást. Az anyagok a 3.4.2. táblázatban megadott kritériumoknak megfelelően a bizonyítékok mérlegelése és emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy epidemiológiai vizsgálatokból és/vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték alapján sorolhatóak az "1A" vagy "1B" alkategória, az "1A" alkategória esetében a 3.4.2.2.2.1. és 3.4.2.2.3.2. szakaszban, az "1B" alkategória esetében a 3.4.2.2.2.2. és 3.4.2.2.3.3. szakaszban megadott irányértékek szerint.

3.4.2.2.1.4. Az anyagokat a 3.4.2. táblázat szerinti kritériumok alapján kell bőrszenzibilizálóként besorolni: 3.4.2. táblázat Bőrszenzibilizálók veszélyességi kategóriája és alkategóriái Kategória Kritériumok 1. kategória Amennyiben az adatok nem elegendőek az alkategóriákba történő besoroláshoz, az anyagokat a következő kritériumok szerint kell bőrszenzibilizálóként (1. kategória) besorolni: a) i. ha bizonyíték van arra, hogy az anyag bőrrel való érintkezés révén jelentős számú embernél bőrszenzibilizációt okozhat; vagy b) ha megfelelő állatkísérlet pozitív eredményt ad (lásd a 3.4.2.2.4.1. szakaszban ismertetett egyedi kritériumokat). "1A" alkategória: Emberekben magas előfordulási gyakoriságot és/vagy állatokban erős hatást mutató anyagokról feltételezhető, hogy jelentős emberi szenzibilizáló hatás kifejtésére képesek. A reakció súlyossága is figyelembe vehető. "1B" alkategória: Emberekben alacsony-közepes előfordulási gyakoriságot, és/vagy állatokban alacsony-közepes hatást mutató anyagokról feltételezhető, hogy emberi szenzibilizáló hatás kifejtésére képesek. A reakció súlyossága is figyelembe vehető.

3.4.2.2.2. Emberre vonatkozó bizonyítékok

3.4.2.2.2.1.

Az "1A" alkategória tekintetében az emberi bizonyítékok közé az alábbiak tartozhatnak: a)

pozitív hatás legfeljebb 500 μg/cm2 kitettségnél (HRIPT, HMT - indukciós küszöbérték); b)

diagnosztikai tapaszos vizsgálatok adatai, ha egy meghatározott populációban viszonylag alacsony kitettségnél viszonylag gyakori és jelentős reakciók fordulnak elő; c)

más epidemiológiai bizonyíték, amennyiben viszonylag alacsony kitettségnél viszonylag gyakori és jelentős az allergiás kontakt dermatitisz előfordulása.

3.4.2.2.2.2.

Az "1B" alkategória tekintetében az emberi bizonyítékok közé az alábbiak tartozhatnak: a)

pozitív hatás 500 μg/cm2 feletti kitettségnél (HRIPT, HMT - indukciós küszöbérték); b)

diagnosztikai tapaszos vizsgálatok adatai, ha egy meghatározott populációban viszonylag magas kitettségnél viszonylag ritka, de jelentős reakciók fordulnak elő; c)

más epidemiológiai bizonyíték, amennyiben viszonylag magas kitettségnél viszonylag ritka, de jelentős az allergiás kontakt dermatitisz előfordulása.

Az emberre vonatkozó adatok felhasználását az 1.1.1.3., 1.1.1.4. és 1.1.1.5. szakasz tárgyalja.

3.4.2.2.3. Állatkísérletek

3.4.2.2.3.1.

Az 1. kategória esetében a bőrszenzibilizáció hatásfokozó típusú kísérlettel való vizsgálata esetében az állatok legalább 30 %-ánál jelentkező tünetek tekinthetők pozitív eredménynek. Tengerimalacok nem hatásfokozó vizsgálata esetében az állatok legalább 15 %-ánál jelentkező tünetek tekinthetők pozitív eredménynek. Az 1. kategória esetében helyi nyirokcsomó-vizsgálatban a legalább három stimulációs index tekinthető pozitív eredménynek. A bőrszenzibilizáció vizsgálati módszereit az OECD 406. vizsgálati útmutató (tengerimalacon végzett maximalizációs vizsgálat és Bühler-féle tengerimalac-vizsgálat) és a 429. vizsgálati útmutató (helyi nyirokcsomó-vizsgálat) ismerteti. Más módszerek is alkalmazhatók, ha alkalmazásuk jóváhagyott és tudományosan alátámasztottak. Például az egérfül ereinek vizsgálata (MEST) megbízható szűrővizsgálat lehet a mérsékelt-erős szenzibilizálók kimutatására, és a bőrszenzibilizáló képesség értékelésének első lépéseként használható.

3.4.2.2.3.2. Az "1A" alkategória állatkísérleteinek eredményei magukban foglalhatják a 3.4.3. táblázatban feltüntetett értéket felvevő adatokat. 3.4.3. táblázat Állatkísérletek eredményei az "1A" alkategória vonatkozásában Vizsgálat Kritériumok Helyi nyirokcsomó-vizsgálat EC3-érték legfeljebb 2 % Tengerimalacon végzett maximalizálási vizsgálat legalább 30 % reagál legfeljebb 0,1 %-os intradermális indukciós dózisra, vagy legalább 60 % reagál 0,1 %-ot meghaladó, de legfeljebb 1 %-os intradermális indukciós dózisra Bühler-féle vizsgálat legalább 15 % reagál legfeljebb 0,2 %-os külsőleg alkalmazott indukciós dózisra, vagy legalább 60 % reagál 0,2 %-ot meghaladó, de legfeljebb 20 %-os külsőleg alkalmazott indukciós dózisra

3.4.2.2.3.3. Az "1B" alkategória állatkísérleteinek eredményei magukban foglalhatják az alábbi 3.4.4. táblázatban feltüntetett értéket felvevő adatokat: 3.4.4. táblázat Állatkísérletek eredményei az "1B" alkategória vonatkozásában Vizsgálat Kritériumok Helyi nyirokcsomó-vizsgálat EC3-érték 2 %-nál nagyobb Tengerimalacon végzett maximalizálási vizsgálat legalább 30 %, de 60 %-nál kevesebb reagál 0,1 %-ot meghaladó, de legfeljebb 1 %-os intradermális indukciós dózisra, vagy legalább 30 % reagál 1 %-nál nagyobb intradermális indukciós dózisra Bühler-féle vizsgálat legalább 15 %, de 60 %-nál kevesebb reagál 0,2 %-ot meghaladó, de legfeljebb 20 %-os külsőleg alkalmazott indukciós dózisra, vagy legalább 15 % reagál 20 %-nál nagyobb külsőleg alkalmazott indukciós dózisra

3.4.2.2.4. Egyedi szempontok

3.4.2.2.4.1.

Egy anyag bizonyítékok súlyának mérlegelése alapján történő besorolásához az alábbiak közül egynek vagy valamennyinek szerepelnie kell a bizonyítékok körében: a)

általában több bőrgyógyászati klinikán végzett tapaszos vizsgálatból származó pozitív adatok; b)

az anyag által okozott allergiás kontakt dermatitiszt mutató epidemiológiai vizsgálatok. Külön figyelemmel kell megvizsgálni azokat a helyzeteket, ahol az anyagnak kitett személyek nagy része jellegzetes tüneteket mutat, még akkor is, ha az esetszám kicsi; c)

megfelelő állatkísérletekből származó pozitív eredmények; d)

emberen végzett kísérletekből származó pozitív eredmények (lásd az 1.3.2.4.7. szakaszt); e)

az allergiás kontakt dermatitisz jól dokumentált előfordulásai, általában egynél több bőrgyógyászati klinikától származó adatok alapján; f)

a reakció súlyossága is figyelembe vehető.

3.4.2.2.4.2.

Az állatkísérletekből származó bizonyítékok általában sokkal megbízhatóbbak, mint az emberi expozícióból származóak. Ha azonban mindkét forrásból egyaránt van bizonyíték, és a vizsgálati eredmények ellentmondásosak, akkor az osztályozás kérdésének megoldásához mindkét forrásból származó bizonyíték minőségét és megbízhatóságát eseti alapon értékelni kell. Általában az emberre vonatkozó adatokat nem önkéntesekkel folytatott ellenőrzött kísérletek során nyerik a veszélyességi osztályozás céljából, hanem az állatkísérletek során a tünetek elmaradásának megerősítésére irányuló kockázatértékelés részeként. Következésképpen a bőrszenzibilizációval kapcsolatos, emberre vonatkozó pozitív adatok rendszerint eseti vagy más, kevésbé definiált vizsgálatokból származnak. Az emberre vonatkozó adatok értékelését ezért körültekintően kell elvégezni, mivel az esetek gyakorisága az anyagok lényegi tulajdonságai mellett olyan tényezőket is tükröz, mint az expozíciós helyzet, a biológiai felvehetőség, az egyéni hajlam és a megtett megelőző intézkedések. Az emberre vonatkozó negatív adatokat általában nem szabad állatkísérletek pozitív eredményeinek figyelmen kívül hagyására használni. Állatokból és emberből származó adatok esetében egyaránt figyelembe kell venni a vivőanyagot is.

3.4.2.2.4.3.

Ha egyik fent említett feltétel sem teljesül, akkor az anyagot nem kell bőrszenzibilizálóként besorolni. Azonban az alábbiak közül két vagy több bőrszenzibilációs indikátor megváltoztathatja a döntést. Ezt eseti alapon kell figyelembe venni. a)

allergiás kontakt dermatitisz elszigetelt előfordulásai; b)

korlátozott érvényességű epidemiológiai vizsgálatok, például amelyek során a véletlent, torzítást vagy zavaró tényezőket ésszerű bizonyossággal nem zárták ki teljesen; c)

a meglévő iránymutatások szerint végzett állatkísérletekből származó adatok, amelyek nem felelnek meg a 3.4.2.2.3. szakaszban ismertetett, a pozitív eredményre vonatkozó kritériumoknak, de amelyek elég közel vannak a határértékhez ahhoz, hogy jelentősnek lehessen őket minősíteni; d)

nem szabványos módszerekkel kapott pozitív adatok; e)

közeli szerkezeti analógiákból származó pozitív eredmények.

3.4.2.2.4.4. Immunológiai kontakt csalánkiütés

A légzőszervi szenzibilizálóként való besorolásra vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyagok ezen kívül immunológiai kontakt csalánkiütést is okozhatnak. Számba kell venni az ilyen anyagoknak egyben bőrszenzibilizálóként való besorolását is. Azokat az immunológiai kontakt csalánkiütést okozó anyagokat is számba kell venni bőrszenzibilázóként való besorolás szempontjából, melyek nem teljesítik a légzőszervi szenzibilizálókra vonatkozó kritériumokat.

Az immunológiai kontakt csalánkiütést okozó anyagok azonosítására nem áll rendelkezésre elismert állatkísérleti modell. A besorolás ezért általában emberre vonatkozó bizonyítékon alapul, amely a bőrszenzibilizációnál leírtakhoz hasonló.

3.4.3. Keverékek osztályozási kritériumai

3.4.3.1. A keverékek osztályozása, ha rendelkezésre állnak az adatok a teljes keverékre vonatkozóan

3.4.3.1.1. Ha az anyagokra vonatkozó kritériumokban meghatározott, emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték áll rendelkezésre a keverékre vonatkozóan, akkor a keveréket az ilyen adatoknak a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő értékelésével kell besorolni. Ügyelni kell a keverékekre vonatkozó adatok értékelése során arra, hogy az alkalmazott dózis ne tegye az eredményeket kétségessé.

3.4.3.2. Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.4.3.2.1. Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg allergén tulajdonságainak meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.4.3.3. Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.4.3.3.1. A keveréket légzőszervi szenzibilizálóként vagy bőrszenzibilizálóként kell besorolni, ha legalább egy összetevője légzőszervi szenzibilizálóként vagy bőrszenzibilizálóként van besorolva és koncentrációja eléri vagy meghaladja a szilárd/folyékony, illetve gáz halmazállapotra vonatkozóan a 3.4.5. táblázatban megadott vonatkozó általános koncentráció-határértéket.

3.4.3.3.2. Egyes szenzibilizálóként besorolt anyagok - még ha a 3.4.5. táblázatban megállapított koncentráció alatti mennyiségben vannak is jelen egy keverékben - reakciót válthatnak ki olyan egyéneknél, akik az anyagra vagy keverékre már érzékennyé váltak (lásd a 3.4.6. táblázathoz fűzött 1. megjegyzést).

3.4.5. táblázat

Keverék légzőszervi szenzibilizálóként vagy bőrszenzibilizálóként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

Az összetevő besorolása:A keveréket az alábbiak szerint kell az általános koncentráció-határértékek alapján besorolni:
Légzőszervi szenzibilizáló
1. kategória
Bőrszenzibilizáló
1. kategória
Szilárd/folyékonyGázValamennyi halmazállapot
Légzőszervi szenzibilizáló
1. kategória
≥ 1,0 %≥ 0,2 %
Légzőszervi szenzibilizáló
„1A” alkategória
≥ 0,1 %≥ 0,1 %
Légzőszervi szenzibilizáló
„1B” alkategória
≥ 1,0 %≥ 0,2 %
Bőrszenzibilizáló
1. kategória
≥ 1,0 %
Bőrszenzibilizáló
„1A” alkategória
≥ 0,1 %
Bőrszenzibilizáló
„1B” alkategória
≥ 1,0 %

3.4.6. táblázat

Keverékek összetevőire vonatkozó kiváltási koncentráció-határértékek

Az összetevő besorolása:Kiváltási koncentráció-határérték
Légzőszervi szenzibilizáló
1. kategória
Bőrszenzibilizáló
1. kategória
Szilárd/folyékonyGázValamennyi halmazállapot
Légzőszervi szenzibilizáló
1. kategória
≥ 0,1 % (1. megjegyzés)≥ 0,1 % (1. megjegyzés)
Légzőszervi szenzibilizáló
„1A” alkategória
≥ 0,01 % (1. megjegyzés)≥ 0,01 % (1. megjegyzés)
Légzőszervi szenzibilizáló
„1B” alkategória
≥ 0,1 % (1. megjegyzés)≥ 0,1 % (1. megjegyzés)
Bőrszenzibilizáló
1. kategória
≥ 0,1 % (1. megjegyzés)
Bőrszenzibilizáló
„1A” alkategória
≥ 0,01 % (1. megjegyzés)
Bőrszenzibilizáló
„1B” alkategória
≥ 0,1 % (1. megjegyzés)

Ezt a kiváltási koncentráció-határértéket rendszerint a II. melléklet 2.8. szakaszában előírt speciális címkézési követelmények alkalmazásakor használják a már allergiás egyének védelme érdekében. Azon keverékhez, mely az összetevőt e koncentrációval egyenlő vagy e feletti mértékben tartalmazza, biztonsági adatlap szükséges. A 0,1 % alatti egyedi koncentráció-határértékű szenzibilizáló anyagok esetében a kiváltási koncentráció-határértéket az egyedi koncentráció-határérték egytizedében kell meghatározni.

3.4.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.4.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.4.7. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.4.7. táblázat

Légzőszervi vagy bőrszenzibilizálók címkeelemei

OsztályozásLégzőszervi szenzibilizációBőrszenzibilizáció
1. kategória, illetve 1A. és 1B. alkategória1. kategória, illetve 1A. és 1B. alkategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH334: Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehézlégzést okozhat.H317: Allergiás bőrreakciót válthat ki.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP261
P284
P261
P272
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP304 + P340
P342 + P311
P302 + P352
P333 + P313
P321
P362 + P364
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501

3.5. Csírasejt-mutagenitás

3.5.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.5.1.1. "mutáció": egy sejtben a genetikai állomány mennyiségének vagy szerkezetének maradandó változása. A "mutáció" kifejezés mind a fenotípus szintjén megjelenő örökölhető genetikai változásokra, mind a DNS mögöttes módosulásaira - ha ismert - (ideértve a bázispárok egyedi módosulását és a kromoszómális transzlokációkat) vonatkozik. A "mutagén" kifejezés olyan szerekre használatos, amelyek a sejtek és/vagy szervezetek populációiban növelik a mutációk gyakoriságát.

3.5.1.2. Az általánosabb jelentésű "genotoxikus" és "genotoxicitás" kifejezés olyan szerekre vagy folyamatokra vonatkozik, amelyek a DNS szerkezetét, információtartalmát vagy szegregációját módosítják, ideértve azokat is, amelyek a DNS sérülését okozzák a normális replikációban zavart okozó hatás révén, vagy amelyek valamilyen nem fiziológiai módon (ideiglenesen) módosítják a DNS replikációját. A genotoxicitási vizsgálatok eredményét általában a mutagén hatás indikátorának tekintik.

3.5.2. Anyagok osztályozási kritériumai

3.5.2.1. Ez a veszélyességi osztály elsősorban olyan anyagokra vonatkozik, amelyek az ember csírasejtjeiben olyan mutációkat okozhatnak, amelyek továbböröklődhetnek az utódokra. Az anyagoknak és a keverékeknek az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolásához azonban általában figyelembe kell venni mutagenitási vagy genotoxicitási in vitro vizsgálatok eredményeit és emlősök szomatikus és csírasejtjeivel végzett in vivo vizsgálatokat is.

3.5.2.2. A csírasejt-mutagenitás szerinti besoroláshoz az anyagokat a 3.5.1. táblázatban látható két kategória egyikéhez kell hozzárendelni.

3.5.1. táblázat

Csírasejt-mutagének veszélyességi kategóriája

KategóriákKritériumok
1. KATEGÓRIA:Az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okozóként ismert anyagok, vagy amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okoznak.
Az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okozóként ismert anyagok
1A. kategória:Az 1A. kategóriába való besorolás emberi epidemiológiai vizsgálatok pozitív eredményein alapul.
Olyan anyagok, amelyeket úgy kell tekinteni, hogy az emberi csírasejtben örökölhető mutációt okoznak
1B. kategória:Az 1B. kategóriába való besorolás a következőn alapul:
— emlősökkel végzett in vivo örökölhető csírasejt-mutagenitási vizsgálatok pozitív eredménye(i); vagy
— emlősökkel végzett in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatok pozitív eredménye(i), egyes olyan adatokkal kiegészítve, amelyek bizonyítják, hogy az anyagnak a csírasejtek mutációját okozó hatása lehet. Az ilyen alátámasztó bizonyíték levezethető csírasejtek in vivo mutagenitási/genotoxicitási vizsgálataiból, illetve az anyagnak, az anyag metabolitjának, vagy metabolitjainak a csírasejt genetikai állományával való kölcsönhatásának bizonyításából; vagy
— az emberi csírasejtre gyakorolt mutagén hatást igazoló vizsgálatok pozitív eredményei, az utódokra való átörökítés igazolása nélkül, például az expozíciónak kitett emberek spermasejtjeiben az aneuploídia gyakoriságának növekedése.
2. KATEGÓRIA:Olyan anyagok, amelyek annak eshetősége miatt aggályosak, hogy az emberi csírasejtekben örökölhető mutációkat okoznak
A 2. kategóriába való besorolás a következőn alapul:
— emlősökkel folytatott kísérletek és/vagy bizonyos esetekben in vitro kísérletek pozitív eredményei, amelyek a következőkből származnak:

— emlősökkel végzett in vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatok; vagy
— más in vivo szomatikussejt-genotoxicitási vizsgálatok, amelyeket in vitro mutagenitásvizsgálatok pozitív eredményei támasztanak alá.
Megjegyzés: Az olyan anyagok, amelyekre az emlősökkel végzett in vitro mutagenitásvizsgálatok pozitívak, és amelyek kémiai szerkezet/hatás összefüggést mutatnak ismert csírasejt-mutagénekkel, a 2. kategóriába tartozó mutagénként besorolandónak kell tekinteni.

3.5.2.3. Anyagok csírasejt-mutagénként való osztályozásának egyedi szempontjai

3.5.2.3.1. A besoroláshoz az expozíciónak kitett állatok csíra- és/vagy szomatikus sejtjeire gyakorolt mutagén és/vagy genotoxikus hatások meghatározására irányuló kísérletek vizsgálati eredményeit kell figyelembe venni. Figyelembe kell venni az in vitro vizsgálatokban meghatározott mutagén és/vagy genotoxikus hatásokat is.

3.5.2.3.2. A rendszer a veszélyesség értékelésen alapul, amely az anyagokat a csírasejtekben való mutáció okozására való belső tulajdonságaik alapján sorolja be. A rendszernek ezért nem célja az anyagok (mennyiségi) kockázatértékelése.

3.5.2.3.3. Az emberi csírasejtekben jelentkező örökölhető hatások szerinti besorolás a helyesen végzett, megfelelően hitelesített vizsgálatok alapján történik, lehetőleg az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadott 440/2008/EK bizottsági rendeletben ("vizsgálati módszerekről szóló rendelet") előírt módon, mint például a következő bekezdésekben felsorolt vizsgálatok alapján. A vizsgálati eredmények értékelését szakértői megítéléssel kell végezni, és valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot mérlegelni kell a besoroláskor.

3.5.2.3.4. In vivo örökölhető csírasejt-mutagenitási vizsgálatok, mint például:

- domináns letális mutációs vizsgálat rágcsálókon;

- transzlokációs vizsgálat egereken.

3.5.2.3.5. In vivo szomatikussejt-mutagenitási vizsgálatok, mint például:

- csontvelő kromoszóma-rendellenesség vizsgálat emlősökön;

- eritrocita mikronukleusz vizsgálat emlősökön.

3.5.2.3.6. Csírasejtek mutagenitási/genotoxicitási vizsgálata, mint például:

a) mutagenitás vizsgálat:

- emlős spermiogoniális kromoszóma-rendellenesség vizsgálat;

- spermatid mikronukleusz vizsgálat;

b) genotoxicitás vizsgálata:

- testvér kromatida kicserélődés vizsgálat spermiogoniumokban;

- véletlenszerű DNS-szintézis vizsgálat (UDS) heresejtekben.

3.5.2.3.7. Szomatikus sejtek genotoxicitási vizsgálata, mint például:

- véletlenszerű in vivo májszintézis vizsgálat (UDS);

- testvér kromatida-kicserélődés vizsgálat emlős csontvelőben (SCE).

3.5.2.3.8. In vitro mutagenitási vizsgálatok, mint például:

- in vitro kromoszóma-rendellenesség vizsgálat emlősökön;

- emlős sejtek in vitro génmutációs vizsgálata;

- baktériális reverz mutagenitás vizsgálat.

3.5.2.3.9. Az egyes anyagok besorolása a rendelkezésre álló bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelése alapján, szakértői megítéléssel történik. Az olyan esetekben, ahol egyetlen helyesen elvégzett vizsgálatot használnak a besoroláshoz, a vizsgálatnak egyértelmű és vitathatatlanul pozitív eredményeket kell adnia. Amennyiben új, megbízható vizsgálati formák merülnek fel, ezek is részét képezhetik a figyelembe vehető bizonyítékoknak. Figyelembe kell venni azt, hogy az anyag vizsgálata során használt expozíciós útvonal mennyire releváns az emberi expozíció útvonalához képest.

3.5.3. Keverékek osztályozási kritériumai

3.5.3.1. Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.5.3.1.1. A keveréket mutagénként kell besorolni, ha legalább egy összetevője 1A. kategóriájú, 1B. kategóriájú vagy 2. kategóriájú mutagénként van besorolva és koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1A. kategóriára, az 1B. kategóriára, illetve a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.5.2. táblázatban megadott megfelelő általános koncentráció-határértéket.

3.5.2. táblázat

Keverék csírasejtmutagénként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

Az összetevő besorolása:A következő koncentrációs határértékek alapján a keveréket az alábbiként kell besorolni:
1. kategóriába tartozó mutagén2. kategóriába tartozó mutagén
1A. kategória1B. kategória
1A. kategóriába tartozó mutagén≥ 0,1 %
1B. kategóriába tartozó mutagén≥ 0,1 %
2. kategóriába tartozó mutagén≥ 1,0 %

Megjegyzés

A fenti táblázatban szereplő koncentráció-határértékek szilárd anyagokra és folyadékokra (tömegszázalék), valamint gázokra (térfogatszázalék) vonatkoznak.

3.5.3.2. A keverékek besorolása, ha rendelkezésre állnak adatok a teljes keverékre vonatkozóan

3.5.3.2.1. A keverékek besorolása az egyes összetevők tekintetében rendelkezésre álló, a csírasejt-mutagénként besorolt összetevők tekintetében koncentrációs határértékeket megállapító vizsgálati adatokon alapul. Eseti alapon, keverékre vonatkozó vizsgálati adatokat fel lehet használni besorolás céljából, ha olyan hatásokat tanúsítanak, amelyeket az egyedi összetevőkön alapuló értékelésből nem állapítottak meg. Ilyen esetben a keverékre mint egészre vonatkozó vizsgálati eredményeknek bizonyítottan meggyőző erejűeknek kell lenniük, figyelembe véve a dózist és az olyan tényezőket, mint az időtartam, a megfigyelések, és a csírasejt-mutagenitási vizsgálati rendszerek érzékenységi és statisztikai elemzése. A besorolást alátámasztó megfelelő dokumentációt meg kell őrizni, és kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

3.5.3.3. Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.5.3.3.1. Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg csírasejt-mutagenitási veszélyeinek meghatározása érdekében, de (a 3.5.3.2.1. szakasznak megfelelően) elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított, alkalmazandó interpolációs elvekkel összhangban.

3.5.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.5.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.5.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.5.3. táblázat

A csírasejt-mutagenitásra vonatkozó címkeelemek

Osztályozás1. kategória
(1A. és 1B. kategória)
2. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH340: Genetikai károsodást okozhat (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszélyt).H341: Feltételezhetően genetikai károsodást okozhat (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszélyt).
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP201
P202
P280
P201
P202
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP308 + P313P308 + P313
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP405P405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501

3.5.5. További osztályozási szempontok

Egyre inkább elfogadott tény, hogy az ember- és állatkísérletekben végrehajtott kémiai tumorképzéshez genetikai változtatásokra van szükség például a szomatikus sejtek proto-onkogén és/vagy tumor szuppresszor génjeiben. Ezért az anyagok mutagén tulajdonságainak emlősök szomatikus és/vagy csírasejtjeiben történő in vivo kimutatása jelentőséggel bírhat az anyagok esetlegesen rákkeltő anyagként történő besorolását illetően (lásd még 3.6. szakasz 3.6.2.2.6. bekezdés: Rákkeltő hatás).

3.6. Rákkeltő hatás

3.6.1. Fogalommeghatározás

3.6.1.1. "Rákkeltő": olyan anyag vagy anyagok keveréke, amely rákot okoz vagy a rák előfordulásának gyakoriságát növeli. Az olyan anyagokat, amelyek az állatokon helyesen végrehajtott kísérleti vizsgálatokban jó- vagy rosszindulatú daganatokat okoztak, vélelmezett vagy feltételezett humán rákkeltőnek tekintik, hacsak nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a daganatképződés mechanizmusa az emberre nem releváns.

3.6.2. Anyagok osztályozási kritériumai

3.6.2.1. A rákkeltő hatás szerinti besorolás alkalmazásában az anyagokat a két kategória egyikébe kell besorolni a bizonyító erő és további megfontolások (a bizonyítékok súlyának mérlegelése) alapján. Bizonyos esetekben útvonal-specifikus besorolás lehet indokolt, ha minden kétséget kizáróan bizonyítást nyer, hogy a veszélyt más útvonalon nem lehet észlelni.

3.6.1. táblázat

A rákkeltő anyagokra vonatkozó veszélyességi kategóriák

KategóriaKritérium
1. KATEGÓRIA:Ismert vagy vélelmezett rákkeltő anyagok
A rákkeltő hatás esetében az anyagot az epidemiológiai és/vagy az állatokra vonatkozó adatok alapján kell besorolni az 1. kategóriába. Az anyag besorolásában további megkülönböztetést lehet tenni, úgymint:
1A. kategória:1A. kategória: emberre ismert rákkeltő hatású, főként emberre vonatkozó információk alapján, vagy pedig
1B. kategória:1B. kategória: Emberre vélelmezett rákkeltő hatású, főként állatokra vonatkozó információk alapján.
Az 1A. és 1B. kategóriába való besorolás az információk bizonyító erején és további megfontolásokon alapul (lásd 3.6.2.2. szakasz). Az ilyen információk származhatnak a következőkből:
— olyan humán vizsgálatok, amelyek ok-okozati összefüggést állapítanak meg az anyagnak való humán expozíció és a rák kialakulása között (ismert humán rákkeltő); vagy
— olyan állatkísérletek, amelyekre vonatkozóan elegendő () bizonyíték áll rendelkezésre az állatok esetén jelentkező rákkeltű hatás igazolásához (vélelmezett humán rákkeltő).
Ezenkívül – eseti alapon – a tudományosan megalapozott vélemény indokolhatja a vélelmezett humán rákkeltő hatásról szóló döntést, amely olyan vizsgálatokból származhat, amelyek az embernél jelentkező rákkeltő hatásról korlátozott bizonyítékot nyújt, a kísérleti állatoknál jelentkező rákkeltő hatással kapcsolatos korlátozott bizonyítékokkal együtt.
2. KATEGÓRIA:Feltehetően humán rákkeltő anyagok
Az anyagnak a 2. kategóriába való besorolása az olyan emberi és/vagy állatkísérletekből származó bizonyíték alapján történik, amely – a bizonyító erő és a további megfontolások alapján – nem elég meggyőző ahhoz, hogy az anyagot az 1A. vagy az 1B. kategóriába sorolják. (lásd 3.6.2.2. szakasz). Az ilyen bizonyíték vagy az embernél jelentkező rákkeltő hatásról szóló korlátozott () bizonyítékból, vagy az állatokban jelentkező rákkeltő hatásról szóló korlátozott bizonyítékból származik.
(1) Megjegyzés: Lásd 3.6.2.2.4.

3.6.2.2. Az anyagok rákkeltőként való besorolásának egyedi szempontjai

3.6.2.2.1. A rákkeltőként való besorolás a megbízható és elfogadható vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján történik, és az olyan anyagok esetében kell felhasználni, amely valamely belső tulajdonságából adódóan okoz rákos megbetegedést. Az értékelések a valamennyi rendelkezésre álló adat alapján, a szakértők által értékelt vizsgálatok és további elfogadható adatok alapján történik.

3.6.2.2.2. Az anyag rákkeltőként való besorolása egy olyan folyamat, amely két egymástól függő vizsgálatot foglal magában: a bizonyító erő értékelése és valamennyi többi releváns információ figyelembe vétele a humán rákkeltő hatású anyagok veszélyességi kategóriákba sorolásához.

3.6.2.2.3. A bizonyító erő magában foglalja az emberen vagy állatokon végzett vizsgálatok során előforduló daganatok számbavételét, és statisztikai jelentőségük szintjének meghatározását. Az emberre vonatkozó elégséges bizonyíték az emberi expozíció és a rák kialakulása közötti okozati viszonyt bizonyítja, míg az állatokkal kapcsolatos elégséges bizonyíték az anyag és a daganatok megnövekedett előfordulása közötti okozati összefüggést mutatja meg. Az emberrel kapcsolatos korlátozott bizonyítékot az expozíció és a rák közötti pozitív kapcsolat igazolja, de okozati viszony nem bizonyítható. Az állatok esetében korlátozott mértékű a bizonyíték akkor, ha a kevesebb mint elégséges adatok rákkeltő hatásra utalnak. Az olyan kifejezéseket, mint az "elégséges" és "korlátozott", a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) alábbi meghatározása szerint használjuk itt:

a) Embernél jelentkező rákkeltő hatás

A rákkeltő hatásra vonatkozó, emberen végzett megfigyeléseken alapuló bizonyíték az alábbi két kategóriába sorolható:

- elegendő bizonyíték a rákkeltő hatásra: ok-okozati összefüggés állapítható meg az anyagnak való kitettség és az emberben kialakuló daganat között. Másként mondva a kitettség és a rákos megbetegedés között pozitív összefüggést mutatnak azok a vizsgálatok, amelyek során a véletlen, az elfogultság és a tévedés meglehetős bizonyossággal kizárható;

- korlátozott bizonyíték a rákkeltő hatásra: A kitettség és a rákos megbetegedés közötti pozitív összefüggésből ok-okozati összefüggésre lehet következtetni, de a véletlen, az elfogultság és a tévedés nem zárható ki meglehetős bizonyossággal.

b) Kísérleti állatokon jelentkező rákkeltő hatás

A kísérleti állatokon jelentkező rákkeltő hatást hagyományos biológiai teszteléssel lehet megállapítani, amelyek genetikailag módosított állatokat és egyéb in vivo alanyokat használnak a daganatképződés egy vagy több kritikus stádiumának felmérésére. A hagyományos biológiai tesztek vagy neopláziás végpontú vizsgálatok eredményeinek hiányában a rákképződés egyes stádiumait feltérképező többfajta modellből származó következetesen pozitív eredményeket kell figyelembe venni a kísérleti állatokon jelentkező rákkeltő hatás veszélyességi fokának értékeléskor. A rákkeltő hatásra vonatkozó, kísérleti állatokon végzett megfigyeléseken alapuló bizonyíték az alábbi két kategóriába sorolható:

- elegendő bizonyíték a rákkeltő hatásra: ok-okozati összefüggés állapítható meg az anyag és a rosszindulatú neoplazma, illetve a jóindulatú és rosszindulatú neoplazma megfelelő kombinációjának megnövekedett előfordulása között a) kettő vagy több állatfajnál, vagy b) kettő vagy több független, egy fajon különböző időben vagy különböző laboratóriumban vagy különböző protokoll szerint elvégzett vizsgálatban. Egy megfelelően, ideális esetben a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelvei szerint lefolytatott vizsgálatban a daganatok megnövekedett előfordulása egyetlen faj mindkét nemében, szintén elegendő bizonyítékul szolgál. Egy fajon és nemen végzett egyetlen vizsgálat úgy tekinthető, hogy elegendő bizonyítékul szolgál a rákkeltő hatásra, amikor a rosszindulatú neoplazma szokatlan mértékű az előfordulás, az elhelyezkedés, a daganattípus vagy a kor szempontjából, illetve amikor a daganatok több helyszínen is megtalálhatók;

- korlátozott bizonyíték a rákkeltő hatásra: az adatok rákkeltő hatásra utalnak, de ahhoz korlátozottak, hogy határozott értékelést lehessen tenni, mert pl. a) a rákkeltő hatásra utaló bizonyíték csak egyetlen kísérletre korlátozódik; b) megoldatlan kérdések vannak a vizsgálatok típusának, levezetésének és értelmezésének helytállóságát illetően; c) az anyag csak a jóindulatú neoplazma vagy a bizonytalan neoplasztikus potenciál elváltozásainak előfordulását növeli; vagy d) a rákkeltő hatásra utaló bizonyíték olyan vizsgálatokra korlátozódik, amelyek csak előmozdító tevékenységet mutatnak ki a szövetek és szervek csekély számában.

3.6.2.2.4. További szempontok a bizonyítékok súlyának mérlegelése részeként (lásd 1.1.1.). A bizonyító erőnek a rákkeltő hatásra való meghatározásán túl számos olyan más tényezőt is figyelembe kell venni, amely annak a valószínűségét befolyásolhatja, hogy egy anyag rákkeltő hatásúként veszélyt jelentsen az emberre. Az ennek meghatározását befolyásoló tényezők teljes felsorolása nagyon terjedelmes lenne, de a fontosabbakat az alábbi szakaszok tárgyalják.

3.6.2.2.5. A tényezőket abból a szempontból lehet megvizsgálni, hogy növelik vagy csökkentik a humán rákkeltő hatással kapcsolatos aggályokat. Az egyes tényezőkhöz kapcsolódó viszonylagos hangsúly a tényezőkhöz kapcsolódó bizonyíték mennyiségétől és koherenciájától függ. Általában véve elvárás a teljesebb információkkal szemben, hogy inkább csökkentsék, mint növeljék az aggályokat. További szempontokat kell figyelembe venni az eseti alapú megközelítés során a daganatokkal kapcsolatos eredmények és az egyéb tényezők értékelésével kapcsolatban.

3.6.2.2.6. Néhány fontosabb tényező, amelyeket figyelembe lehet venni az aggályok általános mértékének megállapításakor:

a) a daganat típusa és előfordulásának háttere;

b) több helyen rendelkező tünetek;

c) a sérülések rosszindulatúvá alakulása;

d) a daganat lappangási idejének csökkenése;

e) a tünetek mindkét, vagy csak az egyik nemben jelentkeznek;

f) a tünetek különböző, vagy csak egyetlen fajnál jelentkeznek;

g) szerkezeti hasonlóságok egy (vagy több) olyan anyaghoz, amelyre vonatkozóan megfelelő bizonyítékok állnak rendelkezésre a rákkeltő hatással kapcsolatban;

h) expozíciós útvonalak;

i) a felszívódás, az eloszlás, a metabolizmus és a kiválasztás összehasonlítása a kísérleti állatok és az emberek esetében;

j) a túlzott toxicitás káros hatásának lehetősége a vizsgált dózisok esetén;

k) a hatásmechanizmus és a hatásmechanizmus jelentősége az ember szempontjából, például a citotoxicitás a növekedésserkentéssel, mitogenezissel, immunoszupresszióval, mutagenitással.

Mutagenitás: ismert azonban, hogy a genetikai események központi szerepet játszanak a rák kialakulásának teljes folyamatában. Ezért az in vivo mutagén tevékenység bizonyítéka azt jelezheti, hogy az anyag hajlamos rákkeltő hatás kifejtésére.

3.6.2.2.7. Az olyan anyagot, amelyet a rákkeltő hatás szempontjából nem vizsgáltak meg, bizonyos esetekben az 1A. kategóriába, az 1B. kategóriába vagy a 2. kategóriába lehet besorolni a szerkezeti analóg adatai, valamint más fontos tényezők - mint például a jelentős gyakori metabolitok, például a benzidinnel egynemű festékek, képződése - figyelembevétele által képviselt meghatározó mértékű támogatás alapján.

3.6.2.2.8. A besorolásnak figyelembe kell vennie, hogy az anyag felszívódása adott úton (vagy utakon) történik-e; vagy hogy a vizsgált útvonalra vonatkozóan kizárólag helyi daganatok vannak-e az adagolás helyén, és a más útvonal(ak) szerinti megfelelő vizsgálat a rákkeltő hatás hiányát mutatja-e.

3.6.2.2.9. Fontos, hogy az anyagok fizikai-kémiai, toxikokinetikai és toxikodinamikai tulajdonságaival kapcsolatos valamennyi ismeretet, valamint a kémiai analógokra vonatkozó valamennyi releváns információt - azaz a szerkezet/hatás összefüggést - figyelembe vegyék a besorolás elvégzésekor.

3.6.3. Keverékek osztályozási kritériumai

3.6.3.1. Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.6.3.1.1. A keveréket rákkeltőként kell besorolni, ha legalább egy összetevőjét 1A. kategóriájú, 1B. kategóriájú vagy 2. kategóriájú rákkeltőként sorolták be és az 1A. kategóriára, az 1B. kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.6.2. táblázatban ismertetett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.6.2. táblázat

Keverék rákkeltőként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

Az összetevő besorolása:A következő általános koncentráció-határértékek alapján a keveréket az alábbiként kell besorolni:
1. kategóriába tartozó rákkeltő2. kategóriába tartozó rákkeltő
1A. kategória1B. kategória
1A. kategóriába tartozó rákkeltő≥ 0,1 %
1B. kategóriába tartozó rákkeltő≥ 0,1 %
2. kategóriába tartozó rákkeltő≥ 1,0 % [1. megjegyzés]

Megjegyzés:

A fenti táblázatban szereplő koncentráció-határértékek szilárd anyagokra és folyadékokra (tömegszázalék), valamint gázokra (térfogatszázalék) vonatkoznak.

1. megjegyzés:

Ha a 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyag van jelen összetevőként a keverékben legalább 0,1 % koncentrációban, akkor a keverékre vonatkozóan kérésre biztonsági adatlap áll rendelkezésre.

3.6.3.2. A keverékek besorolása, ha rendelkezésre állnak adatok a teljes keverékre vonatkozóan

3.6.3.2.1. A keverékek besorolása az egyes összetevők tekintetében rendelkezésre álló, a rákkeltőként besorolt összetevők tekintetében koncentrációs határértékeket megállapító vizsgálati adatokon alapul. Eseti alapon, a keverékre vonatkozó vizsgálati adatokat fel lehet használni besorolás céljából, ha olyan hatásokat tanúsítanak, amelyeket az egyedi összetevőkön alapuló értékelésből nem állapítottak meg. Ilyen esetben a keverékre mint egészre vonatkozó vizsgálati eredményeknek bizonyítottan meggyőzőeknek kell lenniük, figyelembe véve a dózist és az olyan tényezőket, mint az időtartam, a megfigyelések, és a rákkeltő hatást vizsgáló rendszerek érzékenységi és statisztikai elemzése. A besorolást alátámasztó megfelelő dokumentációt meg kell őrizni, és kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

3.6.3.3. Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.6.3.3.1. Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg a rákkeltő hatás veszélyeinek meghatározása céljából, de (a 3.6.3.2.1. szakasznak megfelelően) elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított, alkalmazandó interpolációs elvekkel összhangban.

3.6.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.6.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál és keverékeknél a 3.6.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.6.3. táblázat

A rákkeltő hatásra vonatkozó címkeelemek

Osztályozás1. kategória
(1A. és 1B. kategória)
2. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH350: Rákot okozhat (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszélyt).H351: Feltehetően rákot okoz (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszély).
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP201
P202
P280
P201
P202
P280
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP308 + P313P308 + P313
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP405P405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501

3.7. Reprodukciós toxicitás

3.7.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.7.1.1. "Reprodukciós toxicitás": magában foglalja a felnőtt hímnemű és nőnemű egyedek szexuális működésére és termékenységére gyakorolt káros hatást, valamint az utódokban megjelenő fejlődési toxicitást. Az alábbiakban ismertetett meghatározások az IPCS/EHC Document No225, Principles for Evaluating Health Risks to Reproduction Associated with Exposure to Chemicals dokumentumban munkadokumentumként elfogadott meghatározások szerintiek. A besorolás alkalmazásában az utódokban megjelenő, genetikai alapú örökölhető hatások kialakulásával a Csírasejt-mutagenitás című 3.5. szakasz foglalkozik, mivel a jelenlegi besorolási rendszerben helyesebbnek vélik az ilyen hatásoknak a csírasejt-mutagenitás külön veszélyességi osztályában való tárgyalását.

Ebben a besorolási rendszerben a reprodukciós toxicitás két további fő csoportra oszlik:

a) a szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt káros hatás;

b) az utódok fejlődésére gyakorolt káros hatás.

Egyes reprodukciós toxicitási hatásokat nem lehet egyértelműen besorolni sem a szexuális működés károsodásába, sem a fejlődési toxicitásra. Az ilyen hatással rendelkező anyagokat - vagy az ezeket tartalmazó keverékeket - azonban reprodukciós toxicitásúként kell besorolni.

3.7.1.2. A besoroláshoz a "reprodukciós toxicitás" veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

- káros hatások:

- a szexuális működésre és termékenységre, vagy

- a fejlődésre;

- a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások.

3.7.1.3. A szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt káros hatás

Az anyagok bármely olyan hatása, amely potenciálisan befolyást gyakorolhat szexuális működésre és a termékenységre. Kiterjednek - de nem korlátozódnak - a férfi és női reprodukciós rendszerek változásaira, a serdülés kezdetének, az ivarsejtek képződésének és szállításának, a reprodukciós ciklus rendjének, a szexuális viselkedés, a termékenység, a szülés, a terhesség kimenetelének zavaraira, az idő előtti reprodukciós öregedésre, vagy az egyéb olyan funkciók változásaira, amelyek a reprodukciós rendszerek épségétől függenek.

3.7.1.4. Az utódok fejlődésére gyakorolt káros hatás

A fejlődési toxicitás a legszélesebb értelemben véve magában foglal minden olyan hatást, amely - a születés előtt vagy után - a zigóta rendes fejlődését gátolja, és amely vagy a szülő megtermékenyítés előtti expozíciójából, vagy pedig a fejlődő utódnak a születést megelőző, illetve a születés után a szexuális érés idejéig bekövetkező expozíciójából ered. Mindazonáltal a fejlődési toxicitás alá való besorolás célja elsősorban a terhes nők, illetve a termékeny férfiak és nők figyelmeztetése a veszélyre. Ezért a besorolás gyakorlati céljai érdekében a fejlődési toxicitás alapvetően a fejlődés során vagy a szülői expozíció eredményeként kiváltott káros hatást jelenti. Az ilyen hatások a szervezet élettartamának bármelyik időpontjában jelentkezhetnek. Az ilyen hatások a szervezet élettartamának bármelyik időpontjában jelentkezhetnek A fejlődési toxicitás fő megjelenési formái kiterjednek 1) a fejlődő szervezet pusztulására, 2) a szerkezeti rendellenességre, 3) a megváltozott növekedésre és 4) a funkcionális hiányosságokra.

3.7.1.5. A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások szintén a reprodukciós toxicitási hatások közé tartoznak, de ezeket külön kell kezelni (lásd 3.7.1. b) táblázat). Ennek oka az, hogy kívánatos, hogy az anyagokat a laktációra gyakorolt káros hatás szerint specifikusan lehessen besorolni, annak érdekében, hogy külön erre a veszélyre figyelmeztető jelzést lehessen feltüntetni a szoptató anyáknak. "utódok fejlődésére gyakorolt káros hatás":

3.7.2. Anyagok osztályozási kritériumai

3.7.2.1. Veszélyességi kategóriák

3.7.2.1.1. A reprodukciós toxicitás szerinti besorolás alkalmazásában az anyagokat a két kategória egyikébe kell besorolni. Mindegyik kategóriában külön kezelik a szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt hatást, valamint a fejlődésre gyakorolt hatást. Emellett a tejelválasztásra gyakorolt hatások külön veszélyességi kategóriához vannak hozzárendelve.

3.7.1.a) táblázat

A reprodukciós toxicitás veszélyességi kategóriái

KategóriaKritérium
1. KATEGÓRIAHumán reprodukciós toxicitásúként ismert vagy vélelmezett anyagok
Az anyagokat a reprodukciós toxicitás 1. kategóriájába kell besorolni akkor, ha az ember esetében ismerten káros hatással vannak a szexuális működésre és a termékenységre vagy a fejlődésre, illetve ha az állatkísérletek alapján – lehetőleg egyéb információval alátámasztva – elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak határozott feltételezéséhez, hogy az anyag az ember esetében alkalmas a reprodukció befolyásolására. Az anyag besorolásában további megkülönböztetést kell tenni aszerint, hogy a besorolás alapjául szolgáló információk főként emberre (1A. kategória) vagy állatokra (1B. kategória) vonatkozó adatokból származnak-e.
1A. kategóriaHumán reprodukciós toxicitásúként ismert anyagok
Az anyagnak az 1A. kategóriába való besorolása főként az emberre vonatkozó bizonyítékokon alapul.
1B. kategóriaHumán reprodukciós toxicitásúként vélelmezett anyagok
Az anyagnak az 1B. kategóriába való besorolása főként az állatokra vonatkozó vizsgálatokon alapul. Az ilyen adatoknak egyértelmű bizonyítékát kell nyújtaniuk a szexuális működésre és a termékenységre vagy fejlődésre a más toxikus hatás hiányában gyakorolt káros hatásra, vagy ha egyéb káros hatással együttesen jelenik meg, akkor a reprodukcióra gyakorolt káros hatást nem tekintik az egyéb toxikus hatások másodlagos nem specifikus következményének. Ha azonban olyan mechanikai információ áll rendelkezésre, amely kétséget kelt az emberre gyakorolt hatás jelentőségéről, helyesebb lehet a 2. kategóriába való besorolás.
2. KATEGÓRIAHumán reprodukciós toxicitásúként feltételezett anyagok
Az anyagokat a reprodukciós toxicitás szerinti 2. kategóriába kell besorolni, ha – egyéb információkkal kiegészítve – bizonyos, az emberre vagy kísérleti állatokra vonatkozó bizonyítéka van a szexuális működésre és a termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatásnak, és ha a bizonyíték nem elég meggyőző az anyagnak az 1. kategóriába való besorolásához. Ha a vizsgálat hiányosságai a bizonyíték minőségét kevésbé meggyőzővé tehetik, akkor a 2. kategóriába való besorolás lehet a megfelelőbb.
Az ilyen hatásokat az egyéb toxikus hatások hiányában kell megfigyelni, vagy ha egyéb káros hatással együttesen jelenik meg, akkor a reprodukcióra gyakorolt káros hatást nem tekintik az egyéb toxikus hatások másodlagos nem specifikus követelményének.

3.7.1.b) táblázat

A laktációra gyakorolt hatások veszélyességi kategóriái

A LAKTÁCIÓRA GYAKOROLT VAGY A LAKTÁCIÓN KERESZTÜL FELLÉPŐ HATÁSOK
A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatások külön kategóriához vannak hozzárendelve. A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás egy külön veszélyességi kategóriához van hozzárendelve. Ismert, hogy számos anyag esetén nincs információ a laktáció révén az utódokra gyakorolt káros hatást okozó képességről. Az olyan anyagokat azonban, amelyek a női szervezetben szívódnak fel, és amelyek bizonyítottan megzavarhatják a tejképződést, vagy amelyek olyan mennyiségben lehetnek jelen az anyatejben (beleértve a metabolitokat), ami elégséges a szoptatott gyermek egészsége miatti aggályhoz, be kell sorolni és címkével kell ellátni a szoptatott csecsemőkre veszélyt jelentő tulajdonságuk jelzése érdekében. Ez a besorolás a következők alapján történhet:
a) az emberre vonatkozó bizonyítékok, amelyek a csecsemő szoptatási időszak alatt fennálló veszélyeztetettségét igazolja; és/vagy
b) az utódokban az anyatej útján történő átvitel nyomán jelentkező, vagy a tej minőségére gyakorolt káros hatások egyértelmű bizonyítékait felmutató, állatokon végzett egy- vagy kétgenerációs vizsgálat eredményeit; és/vagy
c) az anyag anyatejben potenciálisan toxikus koncentrációban való előfordulásának valószínűségét értékelő, a felszívódásra, a metabolizmusra, az eloszlásra és a kiválasztásra irányuló vizsgálatok.

3.7.2.2. Az osztályozás alapja

3.7.2.2.1. A besorolás a fent vázolt megfelelő kritériumok, valamint a bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelése alapján történik (lásd 1.1.1.). Reprodukciós toxicitásúként azokat az anyagokat kell besorolni, amelyek valamely belső, sajátos tulajdonságukból adódóan gyakorolnak káros hatást a reprodukcióra, és az anyagokat nem kell a reprodukciót károsítóként besorolni, ha az ilyen hatások kizárólag az egyéb toxikus hatások nem specifikus, másodlagos következményeként jelentkeznek.

Egy anyag besorolását a veszélyességi kategóriák következő elsőbbségi sorrendje alapján állapítják meg. 1A. kategória, 1B. kategória, 2. kategória és a további kategória a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra. Ha egy anyag kielégíti a besorolás kritériumát mindkét fő kategóriában (például 1B. kategória a szexuális működésre és a termékenységre gyakorolt hatásra és a 2. kategória a fejlődésre gyakorolt hatásra), akkor a vonatkozó figyelmeztető mondatokkal mindkét veszélyességi felosztást közlik. A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategóriákba való besorolást az 1A. kategóriába, az 1B. kategóriába vagy a 2. kategóriába való besorolástól függetlennek tekintik.

3.7.2.2.2. A fejlődő utódokra gyakorolt káros hatás értékelésekor fontos figyelembe venni az anyai toxicitás esetleges hatását (lásd 3.7.2.4. szakasz).

3.7.2.2.3. Az 1A. kategóriába való besorolás elsődleges alapjául szolgáló emberire vonatkozó bizonyíték esetében az emberi reprodukcióra gyakorolt káros hatásra vonatkozó helytálló bizonyítékra van szükség. A besoroláshoz használt bizonyítéknak ideális esetben helyesen elvégzett epidemiológiai vizsgálatokból kell származnia, amelyek magukban foglalják a megfelelő kontroll és a kiegyensúlyozott értékelés használatát, valamint a torzítás vagy a zavaró tényezők megfelelő figyelembevételét. Az emberen végzett kevésbé szigorú vizsgálatokból származó adatokat a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó megfelelő adatokkal kell alátámasztani, és az 1B. kategóriába való besorolást kell fontolóra venni.

3.7.2.3. A bizonyítékok súlyának mérlegelése

3.7.2.3.1. A reprodukciós toxicitásúként való besorolás a bizonyítékok súlyának teljes körű mérlegelése alapján végzendő értékeléssel történik, lásd 1.1.1. Ez azt jelenti, hogy a reprodukciós toxicitás meghatározásához rendelkezésre álló valamennyi információt - mint például az emberen végzett epidemiológiai vizsgálatokat és esettanulmányokat, továbbá egyedi reprodukciós vizsgálatokat, az állatokon végzett szubkrónikus, krónikus és különleges vizsgálatok eredményeit, amelyek releváns információkat nyújtanak a reprodukciós és a kapcsolódó endokrin szerveket érő toxicitással kapcsolatban - együttesen kell figyelembe venni. A vizsgált anyaggal kémiailag rokon anyagok értékelését szintén elvégezhetik, különösen akkor, ha kevés az anyagra vonatkozó információ. A rendelkezésre álló bizonyítékhoz adott súlyt olyan tényezők befolyásolják, mint a vizsgálatok minősége, az eredmények konzisztenciája, a hatások jellege és súlyossága, az anyai toxicitás jelenléte kísérleti állatokon végzett vizsgálatok során, a csoportok közötti különbségek statisztikai jelentőségének szintje, a végpontok száma, a beadási útvonalak jelentősége az ember esetében és a torzítástól való mentesség. A pozitív és a negatív eredményeket össze kell vetni, aminek eredménye bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás. A helyes tudományos elvek szerint elvégzett egyetlen pozitív vizsgálat, amely statisztikailag vagy biológiailag szignifikáns pozitív eredményeket hoz, már igazolhatja a besorolást (lásd még a 3.7.2.2.3. szakaszt).

3.7.2.3.2. Az állatokon és az emberen végzett toxikokinetikai vizsgálatok, a hatás helyszínével vagy mechanizmusával foglalkozó vizsgálatok eredményei releváns információt nyújthatnak, amelyek mérsékelik vagy éppen fokozzák az emberi egészségre gyakorolt káros hatással kapcsolatos aggodalmat. Ha meggyőzően bizonyított, hogy a hatás egyértelműen meghatározott mechanizmusa vagy helyszíne nem vonatkozik az emberre vagy ha a toxikokinetikai különbségek annyira jelentősek, hogy biztos, hogy a veszélyes hatás embernél nem jelenik meg, akkor nem kell besorolni azt az anyagot, amely a kísérleti állatokban káros hatás kialakulását eredményezi a reprodukcióra nézve.

3.7.2.3.3. Ha a kísérleti állatokon végzett bizonyos reprodukciós toxicitási vizsgálatok esetén a kizárólagosan rögzített adatokat kis vagy minimális toxikológiai jelentőségűnek tekinthetők, akkor nem feltétlenül szükséges a besorolás. Ilyen hatások például a sperma paramétereinek vagy a magzat spontán hiányosságai előfordulásai gyakoriságának kisebb változásait, a közönséges magzati variánsok arányának olyan kisebb változásait, mint amelyek például a csontvázvizsgálatok során vagy a magzatok súlya esetében figyelhetők meg, illetve a születést követő fejlődési értékelések során tapasztalt kismértékű különbségek.

3.7.2.3.4. Az állatokon végzett vizsgálatokból származó adatok ideális esetben egyértelmű bizonyítékot nyújtanak az egyedi reprodukciós toxicitásról, ha nincsenek más szisztemikus toxikus hatások. Ha azonban a fejlődési toxicitás más toxikus hatással együtt jelenik meg az anyaállatban, akkor az általános káros hatások potenciális hatását a lehető legteljesebb mértékben meg kell vizsgálni. A javasolt megközelítés a káros hatásoknak először az embrióban/magzatban való vizsgálata, majd az anyai toxicitás értékelése, minden egyéb olyan tényezővel együtt, amely - a bizonyítékok súlyának mérlegelése részeként - ezeket a hatásokat befolyásolhatta. Általánosságban azokat a fejlődési hatásokat, amelyeket az anyasági toxikus dózisnál figyelnek meg, nem kell automatikusan elszámolni. Az anyaságilag toxikus dózisnál megfigyelt fejlődési hatások elszámolása kizárólag eseti alapon történhet, ha az oksági viszony megállapítható vagy cáfolható.

3.7.2.3.5. Ha megfelelő információ áll rendelkezésre, akkor fontos megkísérelni annak meghatározását, hogy a fejlődési toxicitás oka egy specifikus anyai közvetítésű mechanizmus, vagy pedig egy nem specifikus másodlagos mechanizmus, mint például az anyai stressz és a homeosztázis összeomlása. Általában az anyai toxicitás meglétét nem lehet felhasználni az embrionális/magzati hatásokkal kapcsolatos eredmények figyelmen kívül hagyására, hacsak egyértelműen nem bizonyítható az, hogy a hatások másodlagos, nem specifikus hatások. Ez különösen akkor áll fenn, ha az utódban jelentkező hatások jelentősek, például olyan irreverzibilis hatások, mint a szerkezeti deformáció. Bizonyos esetekben feltételezhető, hogy a reprodukciós toxicitás oka az anyai toxicitás másodlagos következménye, továbbá ésszerű figyelmen kívül hagyni a hatásokat, ha az anyag olyan mértékben mérgező, hogy az anyaállatok nem fejlődnek, továbbá súlyos elgyengülés áll be, nem képesek kicsinyeik gondozására, elesettek vagy elpusztulnak.

3.7.2.4. Anyai toxicitás

3.7.2.4.1. Az utód vemhesség alatti és a születés utáni, korai szakaszokban való fejlődését befolyásolhatják az anyában fellépő, a stresszhez kapcsolódó nem specifikus mechanizmusok és az anyai homeosztázis összeomlása, vagy a specifikus anyai közvetítésű mechanizmusok révén kialakuló toxikus hatások. A fejlődési eredménynek a fejlődési hatások szerinti besorolással kapcsolatos döntés miatti értelmezésekor fontos figyelembe venni az anyagi toxicitás lehetséges hatását is. Ez az anyai toxicitás és a fejlődési eredmények közötti kapcsolatot övező bizonytalanságok miatt összetett kérdés. Szakértői megítélést és a bizonyítékok súlyának mérlegelését - valamennyi rendelkezésre álló vizsgálati eredmény felhasználásával - kell alkalmazni annak a befolyásnak a mértékének a meghatározásakor, amelyet az anyai toxicitásnak kell tulajdonítani a fejlődési hatások szerinti besorolás kritériumainak értelmezésekor. A besorolással kapcsolatos döntés meghozatalának előmozdításához először az embrióban/magzatban kell megvizsgálni a káros hatásokat, majd az anyai toxicitást, minden egyéb olyan tényezővel együtt, amely - a bizonyítékok súlya mérlegelésének részeként - ezeket a hatásokat befolyásolhatta.

3.7.2.4.2. A gyakorlati megfigyelés alapján az anyai toxicitás - mértékétől függően - nem specifikus másodlagos mechanizmusok révén befolyásolhatja a fejlődést, olyan hatásokat keltve, mint az alacsony magzati súly, késleltetett csontképződés, valamint esetlegesen bizonyos fajok egyes fajtáinál a rezorpció és deformált változatok megjelenése. A fejlődésbeli hatások és az általános anyai toxicitás közötti kapcsolatot tanulmányozó vizsgálatok korlátozott száma azonban nem bizonyított konzisztens, megismételhető kapcsolatot a fajok között. Az olyan fejlődési hatásokat, amelyek még az anyai toxicitás jelenlétében is előfordulnak, a fejlődési toxicitás bizonyítékának tekintik, hacsak eseti alapon egyértelműen nem bizonyítható az, hogy a fejlődési hatások másodlagosak az anyai toxicitás mellett. Emellett fontolóra kell venni a besorolást akkor, ha jelentős toxikus hatás - például irreverzibilis hatások, mint a szerkezeti deformáció, az embrionális/magzati halandóság, a születés utáni funkcionális hiányosság - alakul ki az utódban.

3.7.2.4.3. A besorolás nem hagyható automatikusan figyelmen kívül az olyan anyagok esetében, amelyek kizárólag az anyai toxicitással összekapcsolódva eredményeznek fejlődési toxicitást, még akkor sem, ha specifikus, anyai közvetítésű mechanizmus jelenlétét igazolták. Ilyen esetben a 2. kategóriába való besorolás megfelelőbbnek bizonyulhat az 1. kategóriába való besorolásnál. Ha azonban az anyag olyan mértékben mérgező, hogy anyahalált vagy súlyos elgyengülést eredményez, vagy ha az anyaállatok elesettek vagy nem képesek a kicsinyek gondozására, ésszerű azt feltételezni, hogy fejlődési toxicitás kizárólag az anyai toxicitás másodlagos következményeként jelentkezik, és a fejlődési hatások figyelmen kívül hagyhatók. Nem szükségszerűen a besorolás lesz az eredmény a kisebb fejlődési változások esetében - amikor a magzat/fiatal állat testtömegének csak kisebb csökkenése vagy a csontfejlődés késése fordul elő -, ha ezek az anyai toxicitással együtt jelentkeznek.

3.7.2.4.4. Az anyai hatások vizsgálatához felhasznált végpontok közül néhány a következő felsorolásban szerepel. Az ezekre a végpontokra vonatkozó adatokat - ha ilyenek rendelkezésre állnak - a statisztikai vagy biológiai jelentőségük és a dózis-hatás viszony fényében kell értékelni.

Anyai mortalitás:

a kezelt anyaállatok között a kontrollal összevetve megnövekedett gyakoriságú mortalitást az anyai toxicitás bizonyítékának kell kezelni, ha a növekedés az adagolási szinthez kapcsolódó módon jelenik meg, és a vizsgálati anyag toxicitásának tulajdonítható. A 10 %-ot meghaladó anyai mortalitás túlzottnak minősül és az arra az adagolási szintre vonatkozó adatokat általában nem kell további értékelés alá vetni.

Párzási index

(állatok száma spermadugóval vagy spermával/párzást végzők száma x 100) ( 15 )

Termékenységi index

(implantátummal rendelkező állatok száma/párzást végzők száma x 100)

Szülés hossza

(ha a szülést lehetővé teszik)

Az egyedek testtömege és annak változásai:

Az anya testtömeg-változását és/vagy az anya korrigált testtömegét figyelembe kell venni az anyai toxicitás értékelésében, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Az anyai testtömeg korrigált átlagos változásának - ami az eredeti és a végső testtömeg különbségének a vemhes méh tömegével csökkentett értéke (vagy a magzatok tömegének összege) - kiszámítása jelezheti, hogy a hatás az anyát érinti-e vagy méhen belüli. A nyulak esetében a testtömeg-gyarapodás a vemhesség alatti szokásos testtömeg-ingadozás miatt nem lehet alkalmas indikátora az anyai toxicitásnak.

Táplálék- és vízfogyasztás (ha releváns):

Az átlagos táplálék- vagy vízfogyasztásnak a kezelt anyaállatokban a kontrollcsoporttal való összevetés szerinti jelentős csökkenésének megfigyelése hasznos az anyai toxicitás értékelésekor, különösen amikor a vizsgált anyagot a táplálékkal együtt vagy az ivóvízben adják be. A táplálék- vagy a vízfogyasztás változásait az anyai testtömeg változásaival összefüggésben kell értékelni, amikor azt határozzák meg, hogy a feljegyzett hatások az anyai toxicitást tükrözik-e vagy - egyszerűbben kifejezve - azt határozzák meg, élvezhetetlenné teszi-e a vizsgált anyag a táplálékot vagy a vizet.

Klinikai vizsgálatok (ideértve a klinikai tüneteket, a markereket, a hematológiai és klinikai kémiai vizsgálatokat):

A toxicitás jelentős klinikai tüneteinek a kezelt anyaállatokban a kontrollcsoporttal való összevetés szerinti megnövekedett előfordulásának megfigyelése hasznos az anyai toxicitás értékelésekor. Ha ezt használják fel az anyai toxicitás felmérésének alapjául, akkor a klinikai tünetek típusát, gyakoriságát, mértékét és időtartamát jelezni kell a vizsgálatban. Az anyai toxicitás klinikai tünetei a következők lehetnek: kóma, levertség, hiperaktivitás, a helyzet-helyreállító reflex hiánya, ataxia vagy nehéz légzés.

Boncolási adatok:

A boncolási leletek megnövekedett gyakorisága és/vagy súlyossága az anyai toxicitás jele lehet. Ez magában foglalhatja a makroszkopikus vagy mikroszkopikus patológiai leleteket vagy a szervtömegadatokat, ideértve az abszolút szervtömeget, a szervtömeg és a testtömeg arányát, vagy a szervtömeg és az agytömeg arányát. Ha az érintett szerv(ek)re vonatkozó káros kórszövettani leletek alátámasztják, a feltételezett célszerv(ek) átlagtömegének a kezelt anyaállatokban a kontrollcsoporttal való összevetés szerinti jelentős csökkenésének megfigyelése bizonyítékául szolgálhat az anyai toxicitásnak.

3.7.2.5. Az állatokra vonatkozó és a kísérleti adatok

3.7.2.5.1. Számos nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszer áll rendelkezésre. Ezek a fejlődési toxicitás-vizsgálatra irányuló módszereket (pl. OECD vizsgálati útmutató 414.), és egy- vagy kétgenerációs toxicitás-vizsgálatra irányuló módszereket (pl. OECD vizsgálati útmutató 415., 416.) foglalnak magukban.

3.7.2.5.2. Az elővizsgálatokkal kapott eredményeket (pl. OECD útmutató 421. - Reprodukciós/fejlődési toxicitás-elővizsgálat, és 422. - Ismételt adagolású kombinált toxicitás-vizsgálat reprodukciós/fejlődési toxicitás-elővizsgálattal) szintén fel lehet használni a besorolás alátámasztására, noha elismert, hogy az ilyen bizonyíték minősége kevésbé megbízható, mint a teljes vizsgálatok révén nyert bizonyítékoké.

3.7.2.5.3. A rövid vagy hosszú távú ismételt adagolású toxicitás-vizsgálatok során tapasztalt káros hatások vagy változások - például az ivarmirigyek kórszövettani elváltozásai -, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy károsíthatják a reproduktív funkciót és amelyek a jelentős általános toxicitás jelenléte nélkül jelennek meg, felhasználhatók a besorolás alapjául.

3.7.2.5.4. Az in vitro vizsgálatokból, a nem emlősökön végzett vizsgálatokból és a szerkezet/hatás összefüggést (SAR) felhasználó, a közel analóg anyagokkal kapcsolatos bizonyítékok hozzájárulhatnak a besorolási eljáráshoz. Valamennyi ilyen jellegű esetben szakértői megítélést kell felhasználni az adatok helytállóságának felméréséhez. A nem helytálló adatokat tilos a besorolás elsődleges bizonyítékául használni.

3.7.2.5.5. Célszerű, hogy az állatokon végzett vizsgálatokat olyan megfelelő beadási utak alkalmazásával végezzék el, amelyek a humán expozíció lehetséges útjaihoz kapcsolódnak. A gyakorlatban azonban a reprodukciós toxicitási vizsgálatokat a leggyakrabban a szájon át történő expozíció alkalmazásával végzik el, és az ilyen vizsgálatok szokásos esetben alkalmasak az anyag veszélyes tulajdonságainak a reprodukciós toxicitásra tekintettel való értékelésére. Ha azonban meggyőzően bizonyítható, hogy a hatás egyértelműen meghatározott mechanizmusa vagy helyszíne nem vonatkozik az emberre, vagy ha a toxikokinetikai különbségek annyira jelentősek, hogy biztos, hogy a veszélyes hatás embernél nem jelenik meg, akkor nem kell besorolni azt az anyagot, amely a kísérleti állatokban káros hatás kialakulását eredményezi a reprodukcióra nézve.

3.7.2.5.6. Az olyan beadási utat magukban foglaló vizsgálatokat azonban, mint az intravénás vagy az intraperitoniális injekció, amely a szaporítószerveknek a vizsgálati anyag irreálisan magas szintjének való expozíciót eredményezi, vagy amely a szaporítószervek helyszíni károsodását válthatja ki - ideértve az irritációt -, különös óvatossággal kell értelmezni, és önmagukban nem szolgálnak a besorolás alapjául.

3.7.2.5.7. Általános megegyezés van azzal a határdózissal kapcsolatban, amely felett a káros hatás jelentkezése már a besorolási kritériumokat nem érinti, de nincs ilyen megegyezés egy konkrét dózisnak mint határdózisnak a kritériumokba való beépítésére. Ugyanakkor a vizsgálati módszerekre vonatkozó egyes iránymutatások határdózist adnak meg, míg mások úgy fogalmazzák meg a határdózist, hogy nagyobb dózis lehet akkor szükséges, ha a várt emberi expozíció elegendően nagy ahhoz, hogy az expozíció megfelelő határértékét ne lehessen elérni. Emellett a fajok toxikokinetikai különbségei miatt egyedi határdózis megadása esetleg nem megfelelő olyan helyzetek esetében, amikor az ember érzékenyebb, mint a modellként használt állatok.

3.7.2.5.8. Elméletben a reprodukcióra gyakorolt olyan káros hatások, amelyek az állatkísérleteknél csak nagyon nagy dózisértéknél észlelhetők (pl. az elesettséget, a súlyos étvágytalanságot, túl nagy mortalitást) általában nem indokolják a besorolást, kivéve, ha a besorolás indokoltságára utaló más, pl. az embernek az állatoknál való nagyobb hajlamát jelző toxikokinetikai információ is van. E területen további eligazítás az anyai toxicitásról szóló részben (3.7.2.4.) található.

3.7.2.5.9. A tényleges "határdózis" meghatározása azonban függ a vizsgálati eredmények megszerzéséhez alkalmazott vizsgálati módszertől, pl. az ismételt adagolású, a szájon át történő expozíció miatti toxicitás-vizsgálatokra készült OECD vizsgálati útmutatóban 1 000 mg/kg felső dózist ajánlanak határdózisként, kivéve ha a várható emberi reakció magasabb dózisszint szükségességét jelzi.

3.7.3. Keverékek osztályozási kritériumai

3.7.3.1. Az olyan keverékek besorolása, amelyek esetében valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok

3.7.3.1.1. A keveréket a reprodukciós toxicitásúként kell besorolni, ha legalább egy összetevőjét 1A., 1B. vagy 2. kategóriájú reprodukciós toxicitásúként sorolták be, és az 1A., 1B kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.7.2. táblázatban ismertetett megfelelő általános koncentráció-határértékben vagy afelett van jelen.

3.7.3.1.2. A keveréket a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás szerint kell besorolni, ha legalább egy összetevőjét a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatás szerint sorolták be, és a laktációra gyakorolt és a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategóriákkal kapcsolatban a 3.7.2. táblázatban ismertetett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.7.2. táblázat

Keverék reprodukciót károsítóként besorolt, vagy a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásuk miatt besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni

Az összetevő besorolása:A következő általános koncentráció-határértékek alapján a keveréket az alábbiként kell besorolni:
1. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító2. kategóriába tartozó, reprodukciót károsítóA laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategória
1A. kategória1B. kategória
1A. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító≥ 0,3 %
[1. megjegyzés]
1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító≥ 0,3 %
[1. megjegyzés]
2. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító≥ 3,0 %
[1. megjegyzés]
A laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategória≥ 0,3 %
[1. megjegyzés]
Megjegyzés:
A 3.7.2. táblázatban szereplő koncentráció-határértékek szilárd anyagokra és folyadékokra (tömegszázalék), valamint gázokra (térfogatszázalék) vonatkoznak.
1. megjegyzés:
Ha az 1. vagy 2. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyag vagy a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatások szerint besorolt anyag van jelen összetevőként a keverékben legalább 0,1 %-os koncentrációban, akkor kérésre rendelkezésre kell bocsátani a keverékre vonatkozó biztonsági adatlapot.

3.7.3.2. A keverékek besorolása, ha rendelkezésre állnak adatok a teljes keverékre vonatkozóan

3.7.3.2.1. A keverékek besorolása az egyes összetevők tekintetében rendelkezésre álló, a keverék besorolt összetevői tekintetében koncentrációs határértékeket megállapító vizsgálati adatokon alapul. Eseti alapon, keverékre vonatkozó vizsgálati adatokat fel lehet használni besorolás céljából, ha olyan hatásokat tanúsítanak, amelyeket az egyedi összetevőkön alapuló értékelésből nem állapítottak meg. Ilyen esetben a keverékre mint egészre vonatkozó vizsgálati eredményeknek bizonyítottan meggyőzőeknek kell lenniük, figyelembe véve a dózist és az olyan tényezőket, mint az időtartam, a megfigyelések, és a reprodukciós vizsgálati rendszerek érzékenységi és statisztikai elemzése. A besorolást alátámasztó megfelelő dokumentációt meg kell őrizni, és kérésre rendelkezésre kell bocsátani.

3.7.3.3. Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.7.3.3.1. A 3.7.3.2.1. szakasznak megfelelően, ha a keveréket magát nem vizsgálták meg reprodukciós toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.7.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.7.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.7.3. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.7.3. táblázat

A reprodukciót károsító hatásra vonatkozó címkeelemek

Osztályozás1. kategória
(1A. és 1B. kategória)
2. kategóriaA laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő hatásokra vonatkozó további kategória
GHS piktogramNincs piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelemNincs figyelmeztetés
Figyelmeztető mondatH360: Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket (ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást) (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszélyt).H361: Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket (ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást) (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszélyt).H362: A szoptatott gyermeket károsíthatja.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP201
P202
P280
P201
P202
P280
P201
P260
P263
P264
P270
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP308 + P313P308 + P313P308 + P313
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP405P405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501

3.8. Célszervi toxicitás (STOT) - egyszeri expozíció

3.8.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.8.1.1. "Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció)": az anyagnak vagy keveréknek való egyszeri expozícióból eredő speciális, nem halálos célszervi toxicitásként kerül meghatározásra. Valamennyi jelentős, reverzibilis és irreverzibilis, azonnali és/vagy késleltetett egészségügyi hatás, amely a funkciókat károsíthatja, és amellyel a 3.1.-3.7. szakasz és a 3.10. fejezet nem foglalkozik, ide tartozik (lásd még 3.8.1.6.).

3.8.1.2. A besorolás az anyagot vagy a keveréket mint célszervi mérget határozza meg, amely - mint ilyen - káros hatást gyakorolhat az olyan emberekre, akik az anyag vagy keverék hatásainak ki vannak téve.

3.8.1.3. Az egyszeri expozíció által keltett ilyen káros hatások közé tartozik az emberre gyakorolt konzisztens és meghatározható toxikus hatás, vagy - a kísérleti állatok esetén - az olyan toxikológiailag jelentős változás, amely valamely szövet/szerv funkcióját vagy morfológiáját befolyásolta, vagy amely az organizmus biokémiájának vagy hematológiájának jelentős változását eredményezte, és az ilyen változás releváns az emberi egészségre.

3.8.1.4. Az értékelésnek nem csak az egyetlen szerv vagy biológiai rendszer jelentős változását kell figyelembe vennie, hanem a több szervre kiterjedő, általános jellegű elváltozásokat is.

3.8.1.5. A célszervi toxicitás az embernél szóba jöhető minden - azaz szájon át, bőrön át vagy belélegzés - útvonal révén kialakulhat.

3.8.1.6. Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás besorolása a Célszervi toxicitás - Ismétlődő expozíció fejezetben (3.9. szakasz) ismertetett módon történik, ezért a 3.8. szakasz nem tárgyalja. Az alábbiakban felsorolt egyéb toxikus hatások felmérése egyedileg történik, ezért itt nem szerepelnek:

a) akut toxicitás (3.1. szakasz),

b) bőrmarás/-irritáció (3.2. szakasz),

c) súlyos szemkárosodás/szemirritáció (3.3. szakasz),

d) légzőszervi szenzibilizáció vagy bőrszenzibilizáció (3.4. szakasz),

e) csírasejt-mutagenitás (3.5. szakasz),

f) rákkeltő hatás (3.6. szakasz),

g) reprodukciós toxicitás (3.7. szakasz); valamint

h) aspirációs toxicitás (3.10. szakasz).

3.8.1.7. A "célszervi toxicitás - egyszeri expozíció" veszélyességi osztály felosztása az alábbi:

- célszervi toxicitás - egyszeri expozíció, 1. és 2. kategória,

- célszervi toxicitás - egyszeri expozíció, 3. kategória.

Lásd 3.8.1. táblázat.

3.8.1. táblázat

A célszervi toxicitásra (egyszeri expozíció) vonatkozó kategóriák

KategóriákKritériumok
1. kategóriaAz olyan anyagok, amelyek jelentős toxikus hatást váltanak ki embernél, vagy amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az egyszeri expozíciót követően jelentős toxikus hatás kiváltására alkalmasak az embernél.
Az anyagoknak a célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) szerint az 1. kategóriába való besorolása a következők alapján történik:
(a) az emberrel kapcsolatos esetekből vagy epidemiológiai vizsgálatokból származó megbízható és jó minőségű bizonyíték, vagy
(b) olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyelések, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős és/vagy súlyos toxikus hatások jelentkeztek általában már alacsony expozíciós koncentrációknál. A bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás részeként használatos irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.8.2.1.9.).
2. kategóriaAz olyan anyagok, amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az egyszeri expozíciót követően káros hatással lehetnek az emberi egészségre.
Az anyagoknak célszervi toxicitás (egyszeri expozíció) szerint a 2. kategóriába való besorolása az olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyeléseken alapul, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős toxikus hatások jelentkeztek általában már mérsékelt expozíciós koncentrációknál. A besorolást segítő irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.8.2.1.9.).
Kivételes esetben az emberre vonatkozó bizonyíték is felhasználható az anyagnak a 2. kategóriába való besorolásához (lásd 3.8.2.1.6.).
3. kategóriaTranziens célszervi hatások
Ez a kategória a narkotikus hatásokat és a légúti irritációt foglalja magában. Ezek olyan célszervi hatások, amelyek esetében az anyag nem felel meg az 1. vagy a 2. kategóriába való sorolás fentebb ismertetett kritériumainak. Ezek olyan hatások, amelyek az expozíciót követően rövid időtartamra módosítják kedvezőtlen irányban az emberi funkciókat, és amelyből az ember ésszerű időn belül úgy gyógyulhat fel, hogy nem marad meg a szerkezet vagy a funkció jelentős mértékű módosulása. Az anyagokat az ilyen hatások szerint a 3.8.2.2. szakaszban megállapítottak szerint sorolják be.
Megjegyzés: Kísérletet kell tenni a toxicitás elsődleges célszervének meghatározására és az abból a célból való besorolására, mint például hepatotoxikus, neurotoxikus anyag. Az adatokat gondosan kell értékelni, és – ha lehetséges – tartózkodni kell a másodlagos hatások belefoglalásától (a hepatotoxikus anyagok másodlagos hatást kelhetnek az idegrendszerben vagy a gyomor-bél rendszerekben).

3.8.2. Anyagok osztályozási kritériumai

3.8.2.1. Az 1. kategória és a 2. kategória anyagai

3.8.2.1.1. Az anyagokat szakértői megítélés felhasználásával (lásd az 1.1.1. szakaszt), valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték súlyának mérlegelése alapján - ideértve a javasolt irányértékek használatát is (lásd 3.8.2.1.9.) - külön-külön sorolják be az azonnali vagy a késleltetett hatások szerint. Az anyagokat ezt követően sorolják be az 1. vagy a 2. kategóriába, a megfigyelt hatás(ok) jellegétől és súlyosságától függően (3.8.1. táblázat).

3.8.2.1.2. Azonosítani kell azt a releváns expozíciós útvonalat vagy útvonalakat, amely révén a besorolt anyag károsodást okoz (lásd 3.8.1.5.).

3.8.2.1.3. A besorolást a valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték mérlegelésén alapuló szakértői megítéléssel kell meghatározni (lásd 1.1.1. szakasz), ideértve az alábbiakban ismertetett iránymutatást is.

3.8.2.1.4. Felhasználva az összes adatot - ideértve a humán előfordulást, az epidemiológiát és a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokat - a bizonyítékok súlyának mérlegelésével (lásd 1.1.1. szakasz) kell a besorolást indokoló célszervi toxikus hatásokat alátámasztani.

3.8.2.1.5. A célszervi toxicitás értékeléséhez szükséges információ vagy egyszeri emberi expozícióból - mint például otthoni, munkahelyi vagy környezeti expozícióból - származik, vagy pedig a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból. Az ezt az információt biztosító, patkányokon vagy egereken végzett standard állatkísérletek olyan akuttoxicitási-vizsgálatok, amelyek a célszövetekre/-szervekre gyakorolt toxikus hatások azonosítását lehetővé tevő klinikai megfigyeléseket és részletes makroszkopikus vagy mikroszkopikus vizsgálatokat foglalhatnak magukban. A más fajokon végzett akuttoxicitás-vizsgálatok eredményei szintén releváns információt szolgáltathatnak.

3.8.2.1.6. Kivételes esetben - szakértői megítélés alapján - a célszervi toxicitásról szóló, emberre vonatkozó információk alapján bizonyos anyagokat indokolt a 2. kategóriába sorolni:

a) ha az emberre vonatkozó bizonyítékok súlyának mérlegelése nem elég meggyőző az 1. kategóriába besorolás igazolásához, és/vagy

b) a hatások jellegén és súlyosságán alapulnak.

Az ember esetén a dózis-/koncentrációszinteket nem kell figyelembe venni a besorolásnál, és bármely állatokon végzett vizsgálatból származó bizonyítéknak konzisztensnek kell lennie a 2. kategóriába való besorolással. Más szavakkal kifejezve, ha az anyagra vonatkozóan az 1. kategóriába való besorolást alátámasztó állati adatok is rendelkezésre állnak, akkor az anyagot az 1. kategóriába kell besorolni.

3.8.2.1.7. Az 1. és a 2. kategóriába való besorolást alátámasztó hatások

3.8.2.1.7.1. A besorolást a konzisztens és azonosítható toxikus hatással rendelkező anyagnak való egyszeri expozíció mellé társuló bizonyíték támasztja alá.

3.8.2.1.7.2. Az emberekre vonatkozó tapasztalatokból/előfordulásból származó bizonyítékok rendszerint a káros egészségügyi hatásokról szóló, az expozíciós feltételekkel kapcsolatban bizonytalanságokat tartalmazó tanulmányokra korlátozódnak, és nem biztosítják azt a részletességet, amely a kísérleti állatokon végzett, helyesen lefolytatott vizsgálatokból nyerhető.

3.8.2.1.7.3. A kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó bizonyítékok - a klinikai megfigyelések, valamint a makroszkopikus és mikroszkopikus patológiai vizsgálatok formájában - sokkal több adatot tudnak biztosítani, és ez gyakran olyan veszélyeket tárhat fel, amelyek ugyan nem életveszélyesek, de funkcionális károsodást okozhatnak. Következésképpen valamennyi rendelkezésre álló - és az emberi egészséggel kapcsolatos - bizonyítékot figyelembe kell venni a besorolási eljárás során, ideértve, a teljesség igénye nélkül, az emberre és/vagy állatokra gyakorolt következő hatásokat:

a) az egyszeri expozícióból eredő morbiditás;

b) a légzőszervrendszer, a központi vagy környéki idegrendszer, a többi szerv vagy szervrendszer jelentős - több mint tranziens jellegű - funkcionális változásai, ideértve a központi idegrendszer depressziójának jeleit és az érzékelésre (mint például a látásra, hallásra és a szaglásra) gyakorolt hatásokat;

c) a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek valamennyi konzisztens és jelentős, káros hatású változása;

d) a boncoláskor és/vagy azt követően észlelt, vagy a mikroszkópos vizsgálatkor megerősített jelentős szervi károsodás;

e) széles körű vagy diffúz nekrózis, fibrózis vagy granulómaképződés regenerációra képes létfontosságú szervekben;

f) morfológiai változások, amelyek potenciálisan reverzibilisek, de egyértelműen szervműködési zavarról tanúskodnak;

g) kimutatható sejtpusztulásra utaló bizonyítékok (ideértve a sejtdegenerációt és a csökkent sejtszámot) regenerációra nem képes létfontosságú szervekben.

3.8.2.1.8. Az 1. és a 2. kategóriába való besorolást nem alátámasztó hatások:

Ismert, hogy olyan hatások is észlelhetők, amelyek nem indokolják a besorolást. Ilyen hatások lehetnek embernél és/vagy állatoknál, a teljesség igénye nélkül, a következők:

a) a testtömeg-növekedésben, táplálékfogyasztásban vagy vízfelvételben bekövetkezett kisebb változások vagy klinikai megfigyelések, amelyeknek lehet toxikológiai jelentősége, de önmagukban nem jeleznek "jelentős" toxicitást;

b) a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek kis mértékű változásai, és/vagy tranziens hatások, ha az ilyen változások vagy hatások toxikológiai jelentősége kétséges vagy minimális;

c) a szervek tömegváltozásai szervműködési zavarokra utaló bizonyítékok hiányában;

d) adaptív válaszok, amelyek toxikológiailag nem tekinthetők relevánsnak;

e) a toxicitás anyagindukált fajtaspecifikus mechanizmusai, azaz amelyekről teljes bizonyossággal igazolják, hogy az emberi egészségre nem relevánsak, nem indokolják a besorolást.

3.8.2.1.9. Az 1. és a 2. kategóriára vonatkozó, a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból nyert eredményeken alapuló besorolást elősegítő irányértékek

3.8.2.1.9.1. Az arról szóló döntés elősegítése érdekében, hogy az anyagot be kell-e sorolni, illetve hogy milyen szinten (az 1. vagy 2. kategóriába) kell besorolni, dózis/koncentráció "irányértékek" vannak megadva, hogy figyelembe lehessen venni a bizonyítottan jelentős egészségi hatású dózisokat/koncentrációkat. Az ilyen irányértékek megadásának indoka elsősorban az, hogy valamennyi anyag potenciális méreg, és lennie kell olyan ésszerű dózisnak/koncentrációnak, amely felett a toxikus hatás mértékét figyelembe veszik.

3.8.2.1.9.2. Ilyen módon, ha az állatokon végzett vizsgálatok során a besorolást igénylő mértékű, jelentős toxikus hatást figyelnek meg, az annak a dózisnak/koncentrációnak a javasolt irányértékhez mérten való figyelembevétele, amely esetében e hatásokat tapasztalták, hasznos információkat nyújt a besorolás szükségességének értékeléséhez (mivel a toxikus hatás a veszélyes tulajdonság(ok) és a dózis/koncentráció következménye).

3.8.2.1.9.3. Az egyszeri dózisú, jelentős nem halálos toxikus hatást eredményező expozícióra vonatkozó irányérték (C) tartományai megegyeznek az akuttoxicitás-vizsgálatra alkalmazandó, a 3.8.2. táblázatban ismertetett irányérték-tartományokkal.

3.8.2. táblázat

Irányérték-tartományok egyszeri dózisú expozíciókra

A következők irányérték-tartományai
Expozíciós útvonalEgységek1. kategória2. kategória3. kategória
Szájon át (patkány)mg/testtömeg-kilogrammC ≤ 3002 000 ≥ C > 300Irányértékek nem érvényesekb
Bőrön át (patkány vagy nyúl)mg/testtömeg-kilogrammC ≤ 1 0002 000 ≥ C > 1 000
Belélegzés (patkány) gázppmV /4hC ≤ 2 50020 000 ≥ C > 2 500
Belélegzés (patkány), gőzmg/l/4hC ≤ 1020 ≥ C > 10
Belélegzés (patkány), por/köd/füstmg/l/4hC ≤ 1,05,0 ≥ C > 1,0

Megjegyzés:

a) A 3.8.2. táblázatban ismertetett irányértékek és irányérték-tartományok kizárólag tájékoztató jellegűek, azaz a bizonyítékok súlyának mérlegelésének részeként és a besorolással kapcsolatos döntés támogatásához használhatók. Nem használhatók szigorú határértékként.

b) Nincsenek irányértékek a 3. kategóriába tartozó anyagokra vonatkozóan, mivel a besorolás elsősorban az emberre vonatkozó adatok alapján történik. A bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló értékeléséhez állatokra vonatkozó adatokat is fel kell használni, ha vannak ilyenek.

3.8.2.1.10. Egyéb szempontok

3.8.2.1.10.1. Ha az anyag jellemzése kizárólag állatokra vonatkozó adatokkal történik (ami az új anyagok esetében jellemző, de számos meglévő anyagra is igaz), akkor a besorolási folyamat a dózis/koncentráció irányértékekre, mint a bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló megközelítéshez hozzájáruló elemek egyikére való hivatkozást tartalmaz.

3.8.2.1.10.2. Ha a megbízhatóan az anyagnak való egyszeri expozíciónak tulajdonítható célszervi toxikus hatást mutató, megfelelően alátámasztott emberi adatok állnak rendelkezésre, akkor az anyagot általában be kell sorolni. A pozitív emberi adatok - a valószínű adatoktól függetlenül - elsőbbséget élveznek az állati adatokkal szemben. Így ha az anyag azért nincs besorolva, mert a megfigyelt célszervi toxicitást az emberre nézve nem relevánsnak vagy nem jelentékenynek minősítették, és ezt követően a célszervi toxikus hatást mutató, az emberi előfordulásra vonatkozó adatok válnak elérhetővé, az anyagot be kell sorolni.

3.8.2.1.10.3. Az olyan anyagot, amelyet a célszervi toxicitás szempontjából nem vizsgáltak meg, adott esetben a hitelesített szerkezeti tevékenység kapcsolatából származó adatok, továbbá az azt megelőzően más fontos tényezők, mint például a jelentős gyakori metabolitok képződése figyelembevétele által képviselt jelentős támogatás alapján besorolt szerkezeti analógból való, szakértői megítélés alapú extrapoláció alapján lehet besorolni.

3.8.2.1.10.4. Adott esetben a telített gőzkoncentrációt kiegészítő elemként kell felhasználni az egészségvédelem és munkabiztonság terén

3.8.2.2. A 3. kategóriába tartozó anyagok: Tranziens célszervi hatások

3.8.2.2.1. A légúti irritációra vonatkozó kritériumok

Az anyagoknak a légúti irritáció szerint a 3. kategóriába való besorolására vonatkozó kritériumok a következők:

a) ide tartoznak a funkciót károsító légúti irritáló hatások, (amelyeket helyszíni vörösség, ödéma, viszketés és/vagy fájdalom jellemez), amelyeknek tünetei a köhögés, fájdalom, fulladás és légzési nehézségek. Ez az értékelés elsősorban az emberre vonatkozó adatokon fog alapulni;

b) a szubjektív humán megfigyeléseket a tiszta légút irritációjának (respiratory tract irritation, RTI) objektív mérésével lehet alátámasztani (mint például elektrofiziológiai tünetek, a gyulladás biomarkerei a nazális vagy a bronchusmosó folyadékban);

c) az embernél megfigyelt tüneteknek jellemzően olyannak kell lenniük, amelyek inkább az expozíciónak kitett népességben jelentkeznének, és nem elszigetelt idioszinkretikus reakcióként vagy csupán a túlérzékeny légutakkal rendelkező egyéneknél kiváltott tünetként. Az egyszerűen "irritációról" szóló nem egyértelmű beszámolókat ki kell zárni, mivel ezt a kifejezést általában az érzékelés olyan széles tartományának leírására használják, mint a szag, a rossz íz, a csiklandós érzés és a szárazság, amely kívül esik a légúti irritáció besorolási körén;

d) jelenleg nincsenek olyan hitelesített állatkísérletek, amelyek külön az RTI-vel foglalkoznának, használható információk nyerhetők azonban a belélegzéssel történő egyszeri és ismétlődő expozíció miatti toxicitás vizsgálataiból. Az állattanulmányok például hasznos információkkal szolgálhatnak a toxicitás klinikai jelei (légzési zavarok, orrnyálkahártya gyulladás stb.) és szövetkórtan (vérbőség, ödéma, minimális gyulladás, megvastagodott nyálkaréteg) tekintetében, amelyek visszafordíthatók és tükrözhetik a fent leírt jellemző klinikai tüneteket. Az állatokra vonatkozó ilyen vizsgálatokat fel lehet használni a bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló értékelés részeként;

e) ez a speciális besorolás akkor kerül sorra, ha további súlyos szervi hatás a légúti rendszerben nem figyelhető meg.

3.8.2.2.2. A narkotikus hatásokra vonatkozó kritériumok

Az anyagoknak a narkotikus hatások szerint a 3. kategóriába való besorolására vonatkozó kritériumok a következők:

a) a központi idegrendszer depressziója, ideértve az embernél fellépő olyan narkotikus hatásokat, mint az álmosság, narkózis, csökkent éberség, reflexek elvesztése, koordináció hiánya és szédülés. E hatások súlyos fejfájásként vagy émelygésként is jelentkezhetnek, és csökkent ítélőképességhez, szédüléshez, ingerlékenységhez, kimerültséghez, károsodott memóriafunkcióhoz, az észlelés és a koordináció hiányosságaihoz, a reakcióidő megnövekedéséhez vagy aluszékonysághoz vezethetnek;

b) az állatokon végzett vizsgálatok során megfigyelt narkotikus hatások a letargiát, a koordináció és a helyzet-helyreállító reflex elveszítését és ataxiát okozhatnak. Ha az ilyen hatások nem múló jellegűek, akkor az egyszeri expozíciós, célszervi toxicitású anyagok 1. vagy a 2. kategóriájába történő sorolását támogatóként kell tekinteni őket.

3.8.3. Keverékek osztályozási kritériumai

3.8.3.1. A keverékek besorolása az anyagokéval megegyező kritériumok szerint történik, illetve alternatív módon az alábbiakban ismertetettek szerint. Az anyagokhoz hasonlóan a keverékeknek az egyszeri expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolása a következők alapján történik:

3.8.3.2. A keverékek osztályozása, ha adatok állnak rendelkezésre a teljes keverékre

3.8.3.2.1. Ha az anyagokra vonatkozó kritériumokban meghatározott, emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték áll rendelkezésre a keverékre vonatkozóan, akkor a keveréket az ilyen adatoknak a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő értékelésével kell besorolni (lásd 1.1.1.4.). Ügyelni kell a keverékekre vonatkozó adatok értékelése során arra, hogy a dózis, időtartam, megfigyelés vagy elemzés ne tegye az eredményeket kétségessé.

3.8.3.3. Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.8.3.3.1. Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg célszervi toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat lehet felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.8.3.4. Keverékek besorolása, ha az összes, illetve ha csak néhány összetevőre állnak rendelkezésre adatok

3.8.3.4.1. Ha magára az adott keverékre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték vagy vizsgálati adat, és az interpolációs elvek nem használhatók a besorolás lehetővé tételére, akkor a keverék besorolása az összetevő anyagok besorolásán alapul. Ebben az esetben a keveréket (a speciális szerv megadása mellett) célszervi méregként kell besorolni az egyszeri expozíciót követően, ha legalább egy összetevőjét 1. vagy 2. kategóriájú célszervi méregként sorolták be és az 1. kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.8.3. táblázatban említett megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.8.3.4.2. Ezek az általános koncentráció-határértékek és a belőlük következő besorolások az egyszeri adagolású célszervi mérgekre vonatkoznak.

3.8.3.4.3. A keverékeket vagy az egyszeri, vagy az ismételt vagy mindkét féle adagolású toxicitás szerint kell besorolni.

3.8.3. táblázat

Adott célszervi méregként besorolt keverék összetevőinek azon általános koncentráció-határértékei, amelyek alapján a keveréket 1. vagy 2. kategóriába sorolják

Az összetevő besorolása:A keverék besorolását alábbiak szerint kiváltó általános koncentrációs határértékek:
1. kategória2. kategória
1. kategória
Célszervi méreg
Koncentráció ≥ 10 %1,0 % ≤ Koncentráció < 10 %
2. kategória
Célszervi méreg
Koncentráció ≥ 10 % [(1. megjegyzés)]

1. megjegyzés:

Ha a 2. kategóriába tartozó célszervi méreg van jelen összetevőként a keverékben 1,0 % vagy annál nagyobb koncentrációban, akkor kérésre a keverékre vonatkozóan biztonsági adatlap áll rendelkezésre.

3.8.3.4.4. Az egynél több szervrendszert érintő mérgezőanyagok kombinálásakor ügyelni kell arra, hogy figyelembe vegyék az egymás hatásának kölcsönös felerősítését vagy az egymást erősítő interakciókat, mivel bizonyos anyagok 1 %-nál kisebb koncentrációban is célszervi toxicitást okozhatnak, ha a keverékben lévő egyéb összetevőkkel a mérgező hatást kölcsönösen fel tudják erősíteni.

3.8.3.4.5. Ügyelni kell a 3. kategóriába tartozó összetevő(ke)t tartalmazó keverék toxicitásának extrapolációjára. Megfelelő a 20 %-os általános koncentráció-határérték, tudni kell azonban, hogy ez az általános koncentráció-határérték a 3. kategóriába tartozó összetevő(k)től függően nagyobb vagy kisebb is lehet, továbbá azt is, hogy bizonyos hatások - például a légúti irritáció - bizonyos koncentráció alatt nem alakulhatnak ki, míg más hatások - például a narkotikus hatások - ez alatt a 20 %-os érték alatt is megjelenhetnek. Szakértői megítélés alkalmazása szükséges. A légúti irritációt és a kábító hatásokat külön kell értékelni a 3.8.2.2. szakaszban megadott kritériumok szerint. Az e veszélyek vonatkozásában történő besorolás elvégzésekor az egyes összetevők hozzájárulását additívnak kell tekinteni, amennyiben a hatások additivitásának hiánya nem bizonyított.

3.8.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.8.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.8.4. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.8.4. táblázat

Egyszeri expozíció nyomán adott célszervre ható toxicitásra vonatkozó címkeelemek

Osztályozás1. kategória2. kategória3. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelemFigyelem
Figyelmeztető mondatH370: Károsítja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek) (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszélyt).H371: Károsíthatja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek) (meg kell adni az expozíciós utat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós út nem okoz veszélyt).H335: Légúti irritációt okozhat. vagy
H336: Álmosságot vagy szédülést okozhat.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP260
P264
P270
P260
P264
P270
P261
P271
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP308 + P311
P321
P308 + P311P304 + P340
P312
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP405P405P403 + P233
P405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501P501

3.9. Célszervi toxicitás - ismétlődő expozíció

3.9.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.9.1.1. "célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció)": az anyagnak vagy keveréknek való ismétlődő expozícióból eredő célszervi toxicitás. Valamennyi jelentős, reverzibilis és irreverzibilis, azonnali és/vagy késleltetett egészségügyi hatás, amely a funkciókat károsíthatja, ide tartozik. Nem tartoznak azonban ide azok a speciális toxikus hatások, amelyekkel a 3.1.-3.8. és a 3.10. szakasz külön foglalkozik.

3.9.1.2. A célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció) besorolás az anyagot vagy keveréket mint célszervi mérget határozza meg, amely - mint ilyen - káros hatást gyakorolhat az anyagnak kitett személyekre.

3.9.1.3. Az ilyen káros hatások közé tartozik az emberre gyakorolt konzisztens és meghatározható toxikus hatás, vagy - kísérleti állatoknál - az olyan toxikológiailag jelentős elváltozás, amely valamely szövet/szerv funkcióját vagy morfológiáját befolyásolta, vagy amely a szervezet biokémiájának vagy hematológiájának jelentős változását eredményezte, és az ilyen változások az emberi egészségre is relevánsak.

3.9.1.4. Az értékelésnek nem csak az egyetlen szerv vagy biológiai rendszer jelentős változását kell figyelembe vennie, hanem a több szervre kiterjedő, általános jellegű elváltozásokat is.

3.9.1.5. A célszervi toxicitás az embernél szóba jöhető minden - azaz szájon át, bőrön át vagy belélegzés - útvonal révén kialakulhat.

3.9.1.6. Az egyszeri expozíciót követően megfigyelt nem halálos toxikus hatás besorolása a Célszervi toxicitás - Egyszeri expozíció fejezetben (3.8. szakasz) ismertetett módon történik, ezért a 3.9. szakasz nem tárgyalja.

3.9.2. Anyagok osztályozási kritériumai

3.9.2.1. Az anyagokat a valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték mérlegelésén alapuló szakértői megítélés (lásd 1.1.1) felhasználásával - ideértve az expozíció időtartamát és a hatás(oka)t keltő dózis/koncentrációt figyelembe vevő javasolt irányértékek használatát is (lásd 3.9.2.9.) - az ismétlődő expozíciót követően célszervi méregként sorolják be, és a megfigyelt hatás(ok) jellegétől és súlyosságától függően két kategóriába sorolják (3.9.1. táblázat).

3.9.1. táblázat

A célszervi toxicitásra (ismétlődő expozíció) vonatkozó kategóriák

KategóriaKritérium
1. kategóriaAz olyan anyagok, amelyek jelentős toxikus hatást váltanak ki az embernél, vagy amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az ismétlődő expozíciót követően jelentős toxikus hatás kiváltására alkalmasak az embernél.
Az anyagoknak a célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció) szerint az 1. kategóriába való besorolása a következők alapján történik:
— az emberrel kapcsolatos esetekből vagy epidemiológiai vizsgálatokból származó megbízható és jó minőségű bizonyíték; vagy
— olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyelések, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős és/vagy súlyos toxikus hatások jelentkeztek általában már alacsony expozíciós koncentrációknál. A bizonyítékok súlyának mérlegelésével való meghatározás részeként használatos irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.9.2.9.).
2. kategóriaAz olyan anyagok, amelyekről – a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból származó bizonyítékok alapján – feltételezhető, hogy az ismétlődő expozíciót követően káros hatással lehetnek az emberi egészségre.
Az anyagoknak a célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció) szerint a 2. kategóriába való besorolása az olyan kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokhoz kapcsolódó megfigyeléseken alapul, amelyeknél az emberi egészséget befolyásoló jelentős toxikus hatások jelentkeztek általában már mérsékelt expozíciós koncentrációknál. A besorolást segítő irányadó dózis-/koncentrációértékek alább szerepelnek (lásd 3.9.2.9.).
Kivételes esetben az emberre vonatkozó bizonyíték is felhasználható az anyagnak a 2. kategóriába való besorolásához (lásd 3.9.2.6.).

Megjegyzés:

Kísérletet kell tenni a toxicitás elsődleges célszervének meghatározására és az abból a célból való besorolására, mint például hepatotoxikus, neurotoxikus anyag. Az adatokat gondosan kell értékelni, és - ha lehetséges - tartózkodni kell a másodlagos hatások belefoglalásától (a hepatotoxikus anyagok másodlagos hatást kelhetnek az idegrendszerben vagy a gyomor-bél rendszerekben).

3.9.2.2. Azonosítani kell azt a releváns expozíciós útvonalat vagy útvonalakat, amely révén a besorolt anyag károsodást okoz.

3.9.2.3. A besorolást a valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték mérlegelésén alapuló szakértői megítéléssel kell meghatározni (lásd az 1.1.1. szakaszt), ideértve az alábbiakban ismertetett iránymutatást is.

3.9.2.4. Felhasználva az összes adatot - ideértve a humán előfordulást, az epidemiológiát és a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokat - a bizonyítékok súlyának mérlegelésével (lásd az 1.1.1. szakaszt) kell a besorolást indokoló célszervi toxikus hatásokat alátámasztani. Ez az évek során gyűjtött jelentős mennyiségű ipari toxikológiai adatot tesz elérhetővé. Az értékelés a valamennyi rendelkezésre álló adat alapján, ideértve a szakértők által értékelt vizsgálatokat és a további elfogadható adatokat is, történik.

3.9.2.5. A célszervi toxicitás értékeléséhez szükséges információ vagy ismétlődő emberi expozícióból - mint például otthoni, munkahelyi vagy környezeti expozícióból - származik, vagy pedig a kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból. Az ezt az információt biztosító, patkányokon vagy egereken végzett standard állatkísérletek 28 napos, 90 napos vagy az élettartamra szóló (legfeljebb 2 éves) vizsgálatok, amelyek a célszövetekre/-szervekre gyakorolt toxikus hatások azonosítását lehetővé tevő hematológiai, klinikai kémiai és részletes makroszkopikus és mikroszkopikus vizsgálatokat foglalhatnak magukban. A más fajokon elvégzett ismételt adagolású vizsgálatokból származó adatokat szintén fel kell használni, ha vannak ilyenek. Az egyéb, mint például a rákkeltő hatással, neurotoxicitással vagy reprodukciós toxicitással kapcsolatban elvégzett hosszú távú expozíciós vizsgálatok szintén bizonyítékot szolgáltathatnak a célszervi toxicitásra vonatkozóan, amelyeket fel lehet használni a besorolás felmérésekor.

3.9.2.6. Kivételes esetben - szakértői megítélés alapján - a célszervi toxicitásról szóló, emberre vonatkozó információk alapján bizonyos anyagokat indokolt a 2. kategóriába sorolni:

a) ha az emberre vonatkozó bizonyítékok súlyának mérlegelése nem elég meggyőző az 1. kategóriába besorolás igazolásához; és/vagy

b) a hatások jellegén és súlyosságán alapulnak.

Az ember esetén a dózis-/koncentrációszinteket nem kell figyelembe venni a besorolásnál, és bármely állatokon végzett vizsgálatból származó bizonyítéknak konzisztensnek kell lennie a 2. kategóriába való besorolással. Más szavakkal kifejezve, ha az anyagra vonatkozóan az 1. kategóriába való besorolást alátámasztó állati adatok is rendelkezésre állnak, akkor az anyagot az 1. kategóriába kell besorolni.

3.9.2.7. Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolást alátámasztó hatások

3.9.2.7.1. A besorolást a konzisztens és azonosítható toxikus hatással rendelkező anyagnak való ismétlődő expozíció mellé társuló megbízható bizonyíték támasztja alá.

3.9.2.7.2. Az emberekre vonatkozó tapasztalatokból/előfordulásból származó bizonyítékok rendszerint a káros egészségügyi hatásokról szóló, az expozíciós feltételekkel kapcsolatban bizonytalanságokat tartalmazó tanulmányokra korlátozódnak, és nem biztosítják azt a részletességet, amely a kísérleti állatokon végzett, helyesen lefolytatott vizsgálatokból nyerhető.

3.9.2.7.3. A kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó bizonyítékok - a klinikai megfigyelések, a hematológiai, klinikai kémiai, makroszkopikus és mikroszkopikus patológiai vizsgálatok formájában - sokkal több adatot tudnak biztosítani, és ez gyakran olyan veszélyeket tárhat fel, amelyek ugyan nem életveszélyesek, de funkcionális károsodást okozhatnak. Következésképpen valamennyi rendelkezésre álló - és az emberi egészséggel kapcsolatos - bizonyítékot figyelembe kell venni a besorolási eljárás során, ideértve, a teljesség igénye nélkül, az emberre és/vagy állatokra gyakorolt következő hatásokat:

a) az ismétlődő vagy hosszú távú expozícióból eredő morbiditás vagy halál. A morbiditás vagy halál oka lehet az ismétlődő - akár viszonylag alacsony dózisnak/koncentrációnak való - expozíció, az anyag vagy az anyag metabolitjainak bioakkumulációja, és/vagy az anyagnak vagy az anyag metabolitjainak való ismétlődő expozíciónak a detoxifikációs folyamattal szembeni fölénye;

b) a központi vagy környéki idegrendszer, vagy a többi szervrendszer jelentős funkcionális változásai, ideértve a központi idegrendszer depressziójának jeleit és az érzékelésre (például a látásra, hallásra és a szaglásra) gyakorolt hatásokat;

c) a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek valamennyi konzisztens és jelentős, káros hatású változása;

d) a boncoláskor és/vagy azt követően észlelt, vagy a mikroszkópos vizsgálatkor megerősített jelentős szervi károsodás;

e) széles körű vagy diffúz nekrózis, fibrózis vagy granulómaképződés regenerációra képes létfontosságú szervekben;

f) morfológiai változások, amelyek potenciálisan reverzibilisek, de egyértelműen szervműködési zavarról tanúskodnak (például a máj súlyos zsíros elfajulása);

g) kimutatható sejtpusztulásra utaló bizonyítékok (ideértve a sejtdegenerációt és a csökkent sejtszámot) regenerációra nem képes létfontosságú szervekben.

3.9.2.8. Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolást nem alátámasztó hatások

3.9.2.8.1. Ismert, hogy olyan hatások is észlelhetők embernél és/vagy állatoknál, amelyek nem támasztják alá a besorolást. Ilyen hatások lehetnek, a teljesség igénye nélkül, a következők:

a) a testtömeg-növekedésben, táplálékfogyasztásban vagy vízfelvételben bekövetkezett kisebb változások vagy klinikai megfigyelések, amelyeknek toxikológiai jelentősége van, de önmagukban nem jeleznek "jelentős" toxicitást;

b) a klinikai biokémiai, hematológiai vagy vizeletvizsgálati paraméterek kis mértékű változásai, és/vagy tranziens hatások, ha az ilyen változások vagy hatások toxikológiai jelentősége kétséges vagy minimális;

c) a szervek tömegváltozásai szervműködési zavarokra utaló bizonyítékok hiányában;

d) adaptív válaszok, amelyek toxikológiailag nem tekinthetők relevánsnak;

e) a toxicitás anyagindukált fajtaspecifikus mechanizmusai, azaz amelyekről teljes bizonyossággal igazolják, hogy az emberi egészségre nem relevánsak, nem indokolják a besorolást.

3.9.2.9. A kísérleti állatokon végzett vizsgálatokból nyert eredményeken alapuló besorolást elősegítő irányértékek

3.9.2.9.1. A kísérleti állatokon végzett vizsgálatok esetén - a kísérleti expozíció időtartamára és a dózisra/koncentrációra való hivatkozás nélkül - a kizárólag a hatások megfigyelésére való hagyatkozás a toxikológia alapvető koncepcióját mellőzi, azaz azt, hogy valamennyi anyag potenciális méreg, és ami meghatározza a toxicitást, az a dózis/koncentráció és az expozíció időtartamának függvénye. A kísérleti állatokon végzett legtöbb vizsgálatban a vizsgálati iránymutatások egy felső határdózist használnak.

3.9.2.9.2. Az arról szóló döntés elősegítése éredekében, hogy az anyagot be kell-e sorolni, illetve hogy milyen szinten (az 1. vagy 2. kategóriába) kell besorolni, dózis/koncentráció "irányértékek" vannak megadva, hogy figyelembe lehessen venni a bizonyítottan jelentős egészségi hatású dózisokat/koncentrációkat. Az ilyen irányértékek megadásának indoka elsősorban az, hogy valamennyi anyag potenciális méreg, és lennie kell olyan ésszerű dózisnak/koncentrációnak, amely felett a toxikus hatás mértékét figyelembe veszik. A kísérleti állatokon végzett ismételt adagolású vizsgálatok célja a toxicitás előidézése az alkalmazott legnagyobb dózisnál a vizsgálati célkitűzés optimalizálása érdekében, és így a legtöbb vizsgálat legalább ennél a legmagasabb dózisnál valamilyen toxikus hatást fed fel. Amit ezért el kell dönteni, az nem csupán az, hogy milyen hatást értek el, hanem az is, hogy mekkora dózisnál/koncentrációnál érték el, illetve hogy milyen mértékben releváns emberre.

3.9.2.9.3. Ilyen módon ha az állatokon végzett vizsgálatok során a besorolást igénylő mértékű, jelentős toxikus hatást figyelnek meg, az annak a kísérleti expozíciónak az időtartamának és a dózisnak/koncentrációnak a javasolt irányértékhez mérten való figyelembevétele, amely esetében e hatásokat tapasztalták, hasznos információkat nyújthat a besorolás szükségességének értékeléséhez (mivel a toxikus hatás a veszélyes tulajdonság(ok), valamint az expozíció időtartamának és a dózisnak/koncentrációnak a következménye).

3.9.2.9.4 A besorolással kapcsolatos döntést befolyásolhatja az arra a dózis/koncentráció irányértékre való hivatkozás, amelynek szintjén vagy amely alatt jelentős toxikus hatást figyeltek meg.

3.9.2.9.5. Az irányértékek a patkányokon végzett 90 napos standard toxicitásvizsgálat során tapasztalt hatásokra utalnak. A belélegzésre vonatkozó Haber-szabályhoz - amely alapvetően azt állítja, hogy az effektív dózis egyenesen arányos az expozíciós koncentrációval és az expozíció időtartamával - hasonló dózis/expozíciós idő alapján történő extrapoláció segítségével az irányértékek felhasználhatók ekvivalens irányértékek előállításához a hosszabb vagy rövidebb időtartamot alkalmazó toxicitási vizsgálatokhoz. Az értékelést eseti alapon kell elvégezni; egy 28 napos vizsgálathoz az alábbi irányértékeket hárommal kell szorozni.

3.9.2.9.6. Így az 1. kategóriába való besorolást kell alkalmazni, ha a kísérleti állatokon végzett 90 napos ismételt adagolású vizsgálat során jelentős toxikus hatások figyelhetők meg a 3.9.2. táblázatban irányértékként feltüntetett (C) vagy az alatti koncentrációk esetén:

3.9.2. táblázat

Az 1. kategóriába való besoroláshoz használt irányértékek

Expozíciós útvonalMértékegységIrányértékek (dózis/koncentráció)
Szájon át (patkány)mg/testtömeg kg/napC ≤ 10
Bőrön át (patkány vagy nyúl)mg/testtömeg kg/napC ≤ 20
Belélegzés (patkány) gázppmV /6h/napC ≤ 50
Belélegzés (patkány), gőzmg/liter/6h/napC ≤ 0,2
Belélegzés (patkány), por/köd/füstmg/liter/6h/napC ≤ 0,02

3.9.2.9.7. A 2. kategóriába való besorolást kell alkalmazni, ha a kísérleti állatokon végzett 90 napos ismételt adagolású vizsgálat során jelentős toxikus hatások figyelhetők meg a 3.9.3. táblázatban feltüntetett irányérték-tartományon belüli koncentrációk esetén:

3.9.3. táblázat

Az 2. kategóriába való besoroláshoz használt irányértékek

Expozíciós útvonalMértékegységIrányérték-tartományok:
(dózis/koncentráció)
Szájon át (patkány)mg/testtömeg kg/nap10 < C ≤ 100
Bőrön át (patkány vagy nyúl)mg/testtömeg kg/nap20 < C ≤ 200
Belélegzés (patkány) gázppmV /6h/nap50 < C ≤ 250
Belélegzés (patkány), gőzmg/liter/6h/nap0,2 < C ≤ 1,0
Belélegzés (patkány), por/köd/füstmg/liter/6h/nap0,02 < C ≤ 0,2

3.9.2.9.8. A 3.9.2.9.6. és a 3.9.2.9.7. szakaszban ismertetett irányértékek és irányérték-tartományok kizárólag tájékoztató jellegűek, azaz a bizonyítékok súlyának mérlegelésének részeként és a besorolással kapcsolatos döntés támogatásához használhatók. Nem használhatók szigorú határértékként.

3.9.2.9.9. Ilyen módon lehetséges az, hogy az ismételt adagolású állatkísérleteknél az irányérték alatti dózisnál/koncentrációnál - mint például kevesebb mint 100 mg/testtömegkilogramm/nap szájon át beadva - speciális toxicitási profil fordul elő, azonban a hatás jellege - mint például az ilyen hatásra ismerten hajlamos bizonyos patkánytörzs kizárólag hím egyedeinél tapasztalható nefrotoxicitás - a besorolásra vonatkozó nemleges döntést eredményezhet. Ezzel szemben az állatokra vonatkozó vizsgálatok során az irányértéknél vagy afelett - például legalább 100 mg/testtömegkilogramm/nap szájon át beadott dózisnál - speciális toxicitási profil figyelhető meg, emellett más forrásokból, például egyéb hosszan tartó alkalmazási vizsgálatból vagy humán esettanulmányból származó kiegészítő információ is rendelkezésre áll, amely azt a következtetést támasztja alá, hogy - mérlegelve a bizonyítékokat - a besorolás a helyes lépés.

3.9.2.10. Egyéb szempontok

3.9.2.10.1. Ha az anyag jellemzése kizárólag állatokra vonatkozó adatokkal történik (ami az új anyagok esetében jellemző, de számos meglévő anyagra is igaz), akkor a besorolási folyamat a dózis/koncentráció irányértékekre, mint a bizonyítékok súlyának mérlegelésén alapuló megközelítéshez hozzájáruló elemek egyikére való hivatkozást tartalmaz.

3.9.2.10.2. Ha a megbízhatóan az anyagnak való hosszan tartó vagy ismétlődő expozíciónak tulajdonítható célszervi toxikus hatást mutató, megfelelően alátámasztott emberi adatok állnak rendelkezésre, akkor az anyagot általában be kell sorolni. A pozitív emberi adatok - a valószínű adatoktól függetlenül - elsőbbséget élveznek az állati adatokkal szemben. Így ha az anyag azért nincs besorolva, mert nem tapasztaltak célszervi toxicitást az állatkísérletekre vonatkozó dózis/koncentrációs irányérték szintjén vagy az alatt, és ezt követően a célszervi toxikus hatást mutató, az emberi előfordulásra vonatkozó adatok válnak elérhetővé, az anyagot be kell sorolni.

3.9.2.10.3. Az olyan anyagot, amelyet a célszervi toxicitás szempontjából nem vizsgáltak meg, adott esetben a hitelesített szerkezet/hatás összefüggésekből származó adatok, továbbá az azt megelőzően más fontos tényezők, mint például a jelentős gyakori metabolitok képződése figyelembevétele által képviselt meghatározó mértékű támogatás alapján besorolt szerkezeti analógból való, szakértői megítélés alapú extrapoláció alapján lehet besorolni.

3.9.2.10.4. Adott esetben a telített gőzkoncentrációt kiegészítő elemként kell felhasználni az egészségvédelem és munkabiztonság terén

3.9.3. Keverékek osztályozási kritériumai

3.9.3.1. A keverékek besorolása az anyagokéval megegyező kritériumok szerint történik, illetve alternatív módon az alábbiakban ismertetettek szerint. Az anyagokhoz hasonlóan a keverékeknek is el kell végezni az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitás szerinti besorolását.

3.9.3.2. A keverékeknek a teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok esetén történő osztályozása

3.9.3.2.1. Ha az anyagokra vonatkozó kritériumokban meghatározott, emberekkel szerzett tapasztalatokból vagy a kísérleti állatokon végzett megfelelő vizsgálatokból származó, megbízható és jó minőségű bizonyíték áll rendelkezésre a keverékre vonatkozóan (lásd 1.1.1.4), akkor a keveréket ezen adatoknak a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő értékelésével kell besorolni. Ügyelni kell a keverékekre vonatkozó adatok értékelése során arra, hogy a dózis, időtartam, megfigyelés vagy elemzés ne tegye az eredményeket kétségessé.

3.9.3.3. Keverékek besorolása, ha nem állnak rendelkezésre adatok a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.9.3.3.1. Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg célszervi toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat lehet felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban.

3.9.3.4. Keverékek besorolása, ha az összes, illetve ha csak néhány összetevőre állnak rendelkezésre adatok

3.9.3.4.1. Ha magára az adott keverékre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték vagy vizsgálati adat, és az interpolációs elvek nem használhatók a besorolás lehetővé tételére, akkor a keverék besorolása az összetevő anyagok besorolásán alapul. Ebben az esetben a keveréket (a speciális szerv megadása mellett) célszervi méregként kell besorolni az egyszeri, ismétlődő vagy mindkét módon való expozíciót követően, ha legalább egy összetevőjét 1. vagy 2. kategóriájú célszervi méregként sorolták be és az 1. kategóriára és a 2. kategóriára vonatkozóan a 3.9.4. táblázatban megállapított megfelelő általános koncentráció-határértéken vagy afelett van jelen.

3.9.4. táblázat

Keverék célszervi méregként besorolt összetevőinek azon általános koncentráció-határértéke, amely alapján a keveréket be kell sorolni.

Az összetevő besorolása:A keverék besorolását alábbiak szerint kiváltó általános koncentrációs hatérértékek:
1. kategória2. kategória
1. kategória
Célszervi méreg
Koncentráció ≥ 10 %1,0 % ≤ koncentráció < 10 %
2. kategória
Célszervi méreg
Koncentráció ≥ 10 % [(1. megjegyzés)]

1. megjegyzés

Ha a 2. kategóriába tartozó célszervi méreg van jelen összetevőként a keverékben 1,0 %-os vagy annál nagyobb koncentrációban, akkor kérésre a keverékre vonatkozóan biztonsági adatlap áll rendelkezésre.

3.9.3.4.2. Ezek az általános koncentráció-határértékek és a belőlük következő besorolások az ismételt adagolású célszervi mérgekre egyaránt vonatkoznak.

3.9.3.4.3. A keverékeket vagy az egyszeri, vagy az ismételt vagy mindkét féle adagolású toxicitás szerint kell besorolni.

3.9.3.4.4. Az egynél több szervrendszert érintő mérgezőanyagok kombinálásakor ügyelni kell arra, hogy figyelembe vegyék az egymás hatásának kölcsönös felerősítését vagy az egymást erősítő interakciókat, mivel bizonyos anyagok 1 %-nál kisebb koncentrációban is célszervi toxicitást okozhatnak, ha a keverékben lévő egyéb összetevőkkel a mérgező hatást kölcsönösen fel tudják erősíteni.

3.9.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.9.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.9.5. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.9.5. táblázat

Az ismétlődő expozíciót követő célszervi toxicitásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás1. kategória2. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszélyFigyelem
Figyelmeztető mondatH372: Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt) károsítja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek)H373: Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén (meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt) károsíthatja a szerveket (vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek)
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – MegelőzésP260
P264
P270
P260
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésP314P314
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501P501

3.10. Aspirációs veszély

3.10.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

3.10.1.1. Ezek a kritériumok az olyan anyagok vagy keverékek besorolásának eszközéül szolgálnak, amelyek aspirációs toxicitási veszélyt jelenthetnek az emberre nézve.

3.10.1.2. "Aspiráció": folyékony vagy szilárd anyagnak vagy keveréknek közvetlenül a száj- vagy az orrüregen keresztül, vagy közvetett módon hányás révén a légcsőbe vagy az alsó légutakba való jutása.

3.10.1.3. Az aspirációs toxicitásba az olyan súlyos akut hatások tartoznak, mint az aspirációt követő kémiai tüdőgyulladás, a változó mértékű pulmonális sérülés vagy halál.

3.10.1.4. Az aspiráció a belélegzés pillanatában kezdődik, a lélegzetvételhez szükséges idő alatt, mivel a kiváltó anyag a felső légutaknak és az emésztőrendszernek a gége-garat résznél lévő találkozásánál található.

3.10.1.5. Az anyag vagy keverék aspirációja a lenyelést követő hányáskor is bekövetkezhet. Ez a címkézésre kiható következményekkel jár, különösen ha - az akut toxicitás miatt - a lenyelést követő hánytatásra vonatkozó javaslat volna megfontolható. Ha azonban az anyag/keverék aspirációs toxicitási veszélyt jelent, szükséges lehet a hánytatásra vonatkozó javaslat módosítása.

3.10.1.6. Egyedi szempontok

3.10.1.6.1. A kémiai aspirációról szóló orvosi szakirodalom felülvizsgálata azt tárta fel, hogy egyes szénhidrogének (kőolajpárlatok) és bizonyos klórozott szénhidrogének esetén bizonyított, hogy aspirációs veszélyt jelentenek az emberre. A besorolás kritériumai a kinematikus viszkozitásra alapulnak.

3.10.1.6.2. A következő képlet a dinamikus és a kinematikus viszkozitás közötti átváltást adja meg:

KÉP HIÁNYZIK

3.10.1.6.2a. Noha az aspiráció 3.10.1.2. szakaszban lévő fogalommeghatározása magában foglalja szilárd anyagok légzőrendszerbe való bekerülését, a 3.10.1. táblázat b) pontja alapján történő 1. kategóriába való besorolás csak folyékony anyagokra és keverékekre vonatkozik.

3.10.1.6.3. Az aeroszol/köd termékek besorolása

Az anyag vagy keverék aeroszol vagy köd formáját (termék) palackos kiszerelésben forgalmazzák, például túlnyomás alatt álló palackban, szórópisztolyos és pumpás permetszóróban. Az e termékek besorolásakor meghatározó, hogy a termékből felgyülemlés alakul-e ki a szájban, amelyet utána aspirálni lehet. Ha a túlnyomás alatt álló palackból származó köd vagy permet finom eloszlású, akkor nem alakul ki felgyülemlés. Ha azonban a nyomás alatt álló tartály a terméket sugárban adagolja, akkor felgyülemlés alakulhat ki, amely már aspirálható. A szórópisztolyos és pumpás permetszórók által létrehozott köd rendszerint durva eloszlású, így felgyülemlés alakulhat ki, amely már aspirálható. Ha a pumpamechanizmus eltávolítható és így a tartalom lenyelésre alkalmasan hozzáférhetővé válik, akkor fontolóra kell venni az anyag vagy keverék besorolását.

3.10.2. Anyagok osztályozási kritériumai

3.10.1. táblázat

Az aspirációs toxicitásra vonatkozó veszélyességi kategória

KategóriákKritériumok
1. kategóriaAz emberi aspirációs toxicitást okozóként ismert anyagok, vagy amelyeket úgy kell tekinteni, mintha emberi aspirációs toxicitást okoznának
Az anyag 1. kategóriába való besorolása a következők alapján történik:
a) megbízható és jó minőségű, emberre vonatkozó információk,
vagy
b) ha az anyag szénhidrogén, és kinematikus viszkozitása 40 C-on mérve legfeljebb 20,5 mm2/s.

Megjegyzés:

Az 1. kategóriába sorolt anyagok közé tartoznak, a teljesség igénye nélkül, bizonyos szénhidrogének, a terpentin és a fenyőolaj.

3.10.3. Keverékek osztályozási kritériumai

3.10.3.1. A teljes keverékre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok esetén való besorolás

A keveréknek az 1. kategóriába valló besorolása emberre vonatkozó megbízható és jó minőségű információkon alapul.

3.10.3.2. Besorolás akkor, ha nem áll rendelkezésre adat a teljes keverékre vonatkozóan: interpolációs elvek

3.10.3.2.1. Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg aspirációs toxicitásának meghatározása érdekében, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és a hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni az 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs elvekkel összhangban. A hígítási interpolációs elv alkalmazása esetén azonban az aspirációs mérgezőanyag(ok) koncentrációja 10 %-os vagy annál nagyobb legyen.

3.10.3.3. Besorolás abban az esetben, ha valamennyi összetevőre vonatkozóan vagy csak a keverék egyes összetevőire vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok

3.10.3.3.1. 1. kategória

3.10.3.3.1.1. Az olyan keverék, amely az 1. kategóriába besorolt anyagot vagy anyagokat összesen vagy több, mint 10 %-ban tartalmazza, és amelynek kinematikus viszkozitása - 40 C-on mérve - 20,5 mm2/s vagy annál kevesebb, az 1. kategóriába kell sorolni.

3.10.3.3.1.2. Az olyan keverék esetén, amely két vagy több elkülönült rétegre válik szét, amelyek közül az egyik az 1. kategóriába besorolt anyagot vagy anyagokat legalább 10 %-ban tartalmazza, és amelynek kinematikus viszkozitása - 40 C-on mérve - 20,5 mm2/s vagy annál kevesebb, az egész keveréket az 1. kategóriába kell sorolni.

3.10.4. Tájékoztatás a veszélyről

3.10.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 3.10.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.

3.10.2. táblázat

Az aspirációs toxicitásra vonatkozó címkeelemek

Besorolás1. kategória
GHS piktogram
FigyelmeztetésVeszély
Figyelmeztető mondatH304: Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedésekP301 + P310
P331
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – TárolásP405
Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékkéntP501

4. 4. RÉSZ: KÖRNYEZETI VESZÉLYEK

4.1. A vízi környezetre veszélyes

4.1.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

4.1.1.1. Fogalommeghatározások

a) "akut vízi toxicitás": egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy rövid távú vízi expozíció esetén káros hatást gyakorol egy vízi élőlényre;

b) " rövid távú(akut) veszély": osztályozási célokra alkalmazva azt a veszélyt jelöli, amelyet az anyag vagy keverék az akut toxicitása révén jelent valamely élőlényre nézve rövid távú vízi expozíció során;

c) "anyag hozzáférhetősége": azt jelzi, hogy az adott anyag milyen mértékben válik oldódó vagy bomló fajtájúvá. A fémek esetében a hozzáférhetőség azt jelenti, hogy egy fémvegyület (Mo) fémion része milyen mértékben képes leválni a vegyület (molekula) többi részétől;

d) "biológiai felvehetőség": azt jelzi, hogy egy anyagot milyen mértékben vesz fel egy élő szervezet, és az anyag milyen mértékben terjed el egy területen az élő szervezeten belül. Ezt az adott anyag fizikai-kémiai tulajdonságai, az élő szervezet felépítése és fiziológiája, a farmakokinetika és az expozíciós útvonal határozza meg. A biológiai felvehetőségnek nem előfeltétele a hozzáférhetőség;

e) "bioakkumuláció": egy anyag felvételének, átalakításának és kiválasztásának végeredménye egy élő szervezetben, bármely expozíciós útvonal (azaz levegő, víz, üledék/talaj és táplálék) esetében;

f) "biokoncentráció": egy anyag vízi expozíció következtében történő felvételének, átalakításának és kiválasztásának végeredményét jelenti egy élő szervezetben;

g) "krónikus vízi toxicitás": egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy káros hatást gyakorolhat vízi élőlényekre az élőlény életciklusához viszonyítva meghatározott vízi expozíciók során;

h) "lebomlás": a szerves molekulák kisebb molekulákra, majd végül szén-dioxiddá, vízzé és sókká történő bomlását jelenti;

i) "ECx": az x %-os hatáshoz társított, hatást okozó koncentráció;

j) " hosszú távú (krónikus) veszély": osztályozási célokra alkalmazva azt a veszélyt jelöli, amelyet egy anyag vagy keverék krónikus toxicitása révén jelent valamely élőlényre nézve hosszú távú vízi expozíciót követően;

k) "megfigyelhető hatást nem okozó koncentráció (NOEC)": a statisztikailag jelentős káros hatással járó, legalacsonyabb koncentráció alatti következő vizsgálati koncentráció. A megfigyelhető hatást nem okozó koncentráció az ellenőrző vizsgálathoz képest statisztikailag jelentős káros hatást nem okoz.

4.1.1.2. Alapvető elemek

4.1.1.2.0.

A "veszélyes a vízi környezetre" felosztása az alábbi: - rövid távú (akut) vízi toxicitási veszély, - hosszú távú (krónikus) vízi toxicitási veszély.

4.1.1.2.1.

A vízi környezetre jelentett veszély szerinti besoroláshoz alkalmazott alapvető elemek a következők: - akut vízi toxicitás, - krónikus vízi toxicitás, - bioakkumuláció képessége vagy tényleges bioakkumuláció, illetve - lebomlás (biotikus vagy abiotikus) szerves vegyi anyagok tekintetében.

4.1.1.2.2.

Az adatokat lehetőleg a 8. cikk (3) bekezdésében hivatkozott szabványosított vizsgálati módszerekkel kell előállítani. A gyakorlatban más szabványosított vizsgálati eljárásokkal, például nemzeti módszerekkel nyert adatok szintén felhasználhatók, ha ekvivalensnek tekinthetők. Ha nem szabványos vizsgálatokból vagy vizsgálat nélküli módszerekből érvényes adatok állnak rendelkezésre, ezeket figyelembe kell venni a besoroláskor, feltéve, hogy ezek megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakaszában előírt követelményeknek. Általában mind az édesvízi, mind a tengeri fajokra vonatkozó toxicitási adatok megfelelőnek tekintendők a besoroláshoz történő felhasználásra, feltéve, hogy a használt vizsgálati módszerek egyenértékűek. Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a besorolást a legjobb elérhető adatok alapján kell elvégezni. Lásd még az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részét.

4.1.1.3. Egyéb szempontok

4.1.1.3.1.

Az anyagoknak és keverékeknek környezetre jelentett veszélyek szerinti besorolásához meg kell határozni, hogy milyen veszélyt jelentenek a vízi környezet számára. A vízi környezetet a vízben élő vízi élőlényeknek, valamint annak a vízi ökoszisztémának a szempontjából kell vizsgálni, amelynek azok a részét képezik. A rövid távú (akut) és hosszú távú (krónikus) veszély meghatározásának alapja ezért az anyag vagy keverék vízi toxicitása, bár ezt módosítani kell úgy, hogy adott esetben figyelembe kell venni a lebomlásra és a bioakkumulációs viselkedésre vonatkozó további információkat.

4.1.1.3.2.

Bár a besorolási rendszer minden anyagra és keverékre vonatkozik, ismeretes, hogy speciális esetekre (például fémekre) az Európai Vegyianyag-ügynökség ad útmutatást.

4.1.2. Anyagok osztályozási kritériumai

4.1.2.1.

Az osztályozási rendszerben ismert, hogy az anyagok akut és krónikus toxicitása egyaránt eredendő veszélyt jelent a vízi szervezetekre. A hosszú távú (krónikus) veszélyre vonatkozóan külön veszélyességi kategóriák kerültek megállapításra, amelyek különböző fokozatot képviselnek a meghatározott veszély szintjét illetően. A megfelelő veszélyességi kategória/kategóriák meghatározásához rendszerint a különféle táplálkozási szintek (halak, rákfélék, algák/egyéb vízi növények) közül és azokon belül a rendelkezésre álló legalacsonyabb toxicitási értékeket kell használni. Vannak azonban olyan körülmények, amikor a bizonyítékok súlyának mérlegelése a megfelelő módszer.

4.1.2.2.

Az anyagok osztályozására szolgáló rendszert alapvetően egy rövid távú (akut) veszélyességi kategória és három hosszú távú (krónikus) veszélyességi kategória alkotja. A rövid távú (akut) és a hosszú távú (krónikus) osztályozási kategóriákat egymástól függetlenül kell alkalmazni.

KÉP HIÁNYZIK

4.1.2.3.

Az akut 1. kategóriában az anyagok besorolásának kritériumait kizárólag az akut vízi toxicitásra vonatkozó adatok alapján határozzák meg (EC50 vagy LC50). Valamely anyag krónikus 1-3. kategóriába történő besorolásának kritériumai többszintű megközelítést követnek, amelyben az első szint annak vizsgálata, hogy a krónikus toxicitásra vonatkozóan rendelkezésre álló információk elegendőek-e a hosszú távú (krónikus) veszélyességi osztályozáshoz. A krónikus toxicitásra vonatkozó megfelelő adatok hiányában a következő lépés a kétféle típusú információ, azaz az akut vízi toxicitásra és a környezeti sorsra (lebonthatóságra és bioakkumulációra) vonatkozó adatok kombinálása (lásd a 4.1.1. ábrát).

4.1.1. ábra

A vízi környezetre hosszú távon (krónikusan) veszélyes anyagok kategóriái

4.1.2.4.

A rendszer ezenkívül bevezet egy "biztonsági háló" besorolást (amelyre krónikus 4. kategóriaként utalnak); ezt akkor alkalmazzák, ha a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az akut 1. és a krónikus 1-3. kategóriára vonatkozó hivatalos kritériumok alapján történő besorolást, de a helyzet nem teljes mértékben megnyugtató (lásd a 4.1.0. táblázatban szereplő példát).

4.1.2.5.

Az 1 mg/l alatti akut vagy (nem gyorsan lebomló anyagok esetében) 0,1 mg/l alatti, illetve (gyorsan lebomló anyagok esetében) 0,01 mg/l alatti krónikus toxicitással rendelkező anyagok, keverékek alkotóelemeiként - még alacsony koncentrációban is - hozzájárulnak a keverék toxicitásához, és ezek általában nagyobb súlyt kapnak a besorolás összegzése megközelítés alkalmazásakor (lásd a 4.1.0. táblázathoz fűzött 1. megjegyzést és a 4.1.3.5.5. szakaszt).

4.1.2.6. Az anyagok "vízi környezetre veszélyesként" történő besorolására és kategorizálására vonatkozó kritériumokat a 4.1.0. táblázat foglalja össze. 4.1.0. táblázat A vízi környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó osztályozási kategóriák a) Rövid távú (akut) vízi toxicitási veszély Akut 1. kategória: (1. megjegyzés) 96 órás LC50 (halak esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy 48 órás EC50 (rákok esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy 72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében) ≤ 1 mg/l. (2. megjegyzés) b) Hosszú távú (krónikus) vízi toxicitási veszély i. Nem gyorsan lebomló anyagok (3. megjegyzés), melyekre megfelelő krónikus toxicitási adatok állnak rendelkezésre Krónikus 1. kategória: (1. megjegyzés) Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében) ≤ 0,1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében) ≤ 0,1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében) ≤ 0,1 mg/l. Krónikus 2. kategória: Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében) ≤ 1 mg/l. ii. Gyorsan lebomló anyagok (3. megjegyzés), melyekre megfelelő krónikus toxicitási adatok állnak rendelkezésre Krónikus 1. kategória: (1. megjegyzés) Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében) ≤ 0,01 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében) ≤ 0,01 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében) ≤ 0,01 mg/l. Krónikus 2. kategória: Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében) ≤ 0,1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében) ≤ 0,1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében) ≤ 0,1 mg/l. Krónikus 3. kategória: Krónikus NOEC vagy ECx (halak esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (rákok esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy Krónikus NOEC vagy ECx (algák vagy más vízi növények esetében) ≤ 1 mg/l. iii. Olyan anyagok, melyekre vonatkozóan megfelelő krónikus toxicitási adatok nem állnak rendelkezésre Krónikus 1. kategória: (1. megjegyzés) 96 órás LC50 (halak esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy 48 órás EC50 (rákok esetében) ≤ 1 mg/l és/vagy 72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében) ≤ 1 mg/l. (2. megjegyzés) és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4). (3. megjegyzés) Krónikus 2. kategória: 96 órás LC50 (halak esetében) >1 - ≤ 10 mg/l és/vagy 48 órás EC50 (rákok esetében) >1 - ≤ 10 mg/l és/vagy 72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében) >1 - ≤ 10 mg/l (2. megjegyzés) és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4). (3. megjegyzés) Krónikus 3. kategória: 96 órás LC50 (halak esetében) > 10 - ≤ 100 mg/l, és/vagy 48 órás EC50 (rákok esetében) > 10 - ≤ 100 mg/l, és/vagy 72 vagy 96 órás ErC50 (algák vagy más vízi növények esetében) > 10 - ≤ 100 mg/l. (2. megjegyzés) és az anyag nem gyorsan lebomló és/vagy a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4). (3. megjegyzés) "Biztonsági háló" besorolás Krónikus 4. kategória: Az olyan esetekben, amikor az adatok nem teszik lehetővé a fenti kritériumok alapján történő besorolást, de a helyzet nem teljes mértékben megnyugtató. Például azok a rosszul oldódó anyagok, amelyek tekintetében nem jegyeztek fel akut toxicitást a vízoldhatóság szintjéig (4. megjegyzés), és amelyek a 4.1.2.9.5. szakasszal összhangban nem gyorsan lebonthatók, és a kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 (vagy, ennek hiányában, a log Kow ≥ 4), továbbá képességet mutatnak a bioakkumulációra, ebbe a kategóriába sorolandók, kivéve, ha tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a besorolásra nincs szükség. Ilyen bizonyíték lehet a krónikus toxicitás NOEC > vízoldhatóság vagy > 1 mg/l, vagy a környezetben való gyors lebomlás más, a 4.1.2.9.5. szakaszban felsorolt módszerekkel kapott bizonyítékoktól különböző bizonyítéka. 1. megjegyzés: Egy anyag akut 1. kategóriába és/vagy krónikus 1. kategóriába történő besorolásakor fel kell tüntetni a megfelelő M tényező(ke)t (lásd a 4.1.3. táblázatot). 2. megjegyzés: A besorolás alapja az ErC50 [= EC50(szaporodási sebesség)]. Ha az EC50 alapja nem meghatározott, vagy nincs feljegyezve ErC50, a besorolást a legalacsonyabb ErC50 értéket alapul véve kell elvégezni. 3. megjegyzés: Ha nem áll rendelkezésre lebonthatóságra vonatkozó, kísérleti úton vagy becsléssel meghatározott használható adat, az anyagot nem gyorsan lebomlónak kell tekinteni. 4. megjegyzés: A "nincs akut toxicitás" jelentése, hogy az L(E)C50 értéke(i) meghaladja/meghaladják a vízoldhatóság szintjét. A rosszul oldódó anyagok esetében (vízoldhatóság < 1 mg/l), ha bizonyított, hogy az akut vizsgálat képes az eredendő toxicitás valós mértékét feltárni.

4.1.2.7.

4.1.2.7.1.

Az akut vízi toxicitást általában a következők felhasználásával határozzák meg: egy hal 96 órás LC50, egy rákfaj 48 órás EC50, és/vagy egy algafaj 72 vagy 96 órás EC50. E fajok több táplálékláncszintet és rendszertani csoportot képviselnek, így valamennyi vízi szervezet helyettesítőjének tekintik őket. Más fajokra vonatkozó adatokat (például Lemna spp.) szintén figyelembe kell venni, ha megfelelő vizsgálati módszert alkalmaznak. A vízinövény-fejlődés gátlására irányuló vizsgálat krónikus vizsgálatnak minősül, de az EC50-t akut értéknek kezelik a besorolás során (lásd 2. megjegyzés).

4.1.2.7.2.

A krónikus vízi toxicitás besorolási célból történő megállapításához a 8. cikk (3) bekezdésében hivatkozott szabványosított vizsgálati módszerekkel, valamint más hitelesített és nemzetközileg elfogadott vizsgálati módszerekkel kapott adatokat kell elfogadni. A NOEC értékeket vagy más megfelelő ECx értéket (például EC10) kell alkalmazni.

4.1.2.8.

4.1.2.8.1.

Az anyagoknak a vízi szervezeteken belüli bioakkumulációja hosszabb idő elteltével mérgező hatást válthat ki, még abban az esetben is, ha a tényleges koncentráció szintje a vízben alacsony. Szerves anyagokra a bioakkumuláció képességét szokásosan az oktanol/víz megoszlási együtthatóval határozzák meg, amit általában log Kow-ként adnak meg. A szerves anyagok log Kow-ja és a biokoncentrációs tényező (BCF) által halakban mért biokoncentrációja közötti kapcsolatról számottevő tudományos szakirodalom létezik. A log Kow ≥ 4 küszöbérték alkalmazásával a cél kizárólag azon anyagok azonosítása, amelyek valóban rendelkeznek a biokoncentráció képességével. Míg ez a bioakkumulációs képességet jelenti, egy kísérletileg meghatározott BCF jobb mérést tesz lehetővé, és lehetőség szerint ennek alkalmazását kell előnyben részesíteni. A halakban mért BCF ≥ 500 a biokoncentrációra való képességet jelzi a besorolás szempontjából. Bizonyos kapcsolat megfigyelhető a krónikus toxicitás és a bioakkumulációs potenciál között, mivel a toxicitás a szervezetre jelentett terheléshez kapcsolódik.

4.1.2.9.

4.1.2.9.1.

A gyorsan lebomló anyagok gyorsan eltávolíthatók a környezetből. Bár az ilyen anyagoknak is lehetnek hatásai, különösen kiömlés vagy baleset esetén, ezek lokalizáltak és rövid időtartamúak. Ha nem történik gyors lebomlás a környezetben, a vízben lévő anyag hosszan tartóan és nagy területen mérgező hatást fejthet ki.

4.1.2.9.2.

A gyors lebomlás demonstrálásának egyik módszere a biodegradáció elővizsgálatát (szűrővizsgálat) használja fel, amelyet annak meghatározására dolgoztak ki, hogy egy szerves anyag "biológiailag gyorsan lebomló-e". Ha ilyen adatok nem állnak rendelkezésre, a BOI(5 nap)/KOI arány ≥ 0,5 jelezheti a gyors lebomlást. Tehát az az anyag, amely sikeresen átmegy ezen az elővizsgálaton, úgy tekinthető, hogy "gyorsan" lebomlik a vízi környezetben, és valószínűleg nem tartósan van jelen. Mindazonáltal egy negatív elővizsgálati eredmény nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az anyag nem fog gyorsan lebomlani a környezetben. A környezetben való gyors lebomlás más bizonyítéka szintén mérlegelhető, sőt különösen fontossá válik, ha az anyagok gátolják a mikrobiológiai tevékenységet a szabványos vizsgálatok során alkalmazott koncentráció szintjén. Ezért egy további besorolási kritériumra van szükség, amely lehetővé teszi adatok felhasználását annak bemutatására, hogy az anyag 28 napon belül valóban lebomlott biotikusan vagy abiotikusan a vízi környezetben > 70 % arányban. Következésképpen, ha a lebomlást valósághű környezeti feltételek mellett demonstrálják, megfelelnek a "gyors lebomlás" feltételének.

4.1.2.9.3.

A lebomlásra vonatkozóan sok adat áll rendelkezésre lebomlás felezési idők formájában, és ezek felhasználhatók a gyors lebomlás meghatározásához, feltéve, hogy megvalósul az anyag végső lebomlása, azaz a teljes ásványosodás. Az elsődleges lebomlás szokásos esetben nem elegendő a gyors lebonthatóság értékeléséhez, kivéve, ha bizonyítható, hogy a bomlástermékek nem teljesítik a "vízi környezetre veszélyes" besorolás kritériumait.

4.1.2.9.4.

Az alkalmazott kritériumok tükrözik azt a tényt, hogy a környezeti lebomlás lehet biotikus vagy abiotikus. Mérlegelni lehet a hidrolízis lehetőségét, ha a hidrolízis során keletkezett termékek nem teljesítik a "vízi környezetre veszélyes" besorolás kritériumait.

4.1.2.9.5.

Egy anyag akkor minősül a környezetben gyorsan lebomlónak, ha megfelel az alábbi követelmények egyikének: a)

ha 28 napos biodegradációs vizsgálatok során sikerül elérni legalább az alábbi degradációs szinteket: i.

oldott szerves szénen alapuló vizsgálatokban: 70 %; ii.

az oxigénfogyasztáson vagy szén-dioxid-termelésen alapuló vizsgálatok esetében: az elméleti maximum 60 %-a.

Ezeket a biodegradációs szinteket a bomlás kezdetétől - amely az az időpont, amikor az anyag 10 %-a már lebomlott - számított 10 napon belül kell elérni, kivéve, ha az anyagot UVCB-anyagként vagy összetett, több, szerkezetileg hasonló összetevőből álló anyagként azonosították. Ebben az esetben és megfelelő indokolás esetén a 10 napos vizsgálati ablakra vonatkozó feltételtől el lehet tekinteni, és 28 napos áthaladási időt lehet alkalmazni, illetve b)

azokban az esetekben, amikor csak BOI és KOI adatok állnak rendelkezésre, amikor a BOI5/KOI ≥ 0,5; vagy c)

ha egyéb meggyőző tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy az anyag vízi környezetben - biotikusan, illetve abiotikusan - 28 napon belül lebontható > 70 % feletti szintre.

4.1.2.10.

4.1.2.10.1.

Szervetlen vegyületek és fémek esetében a lebonthatóságnak a szerves vegyületek vonatkozásában használt fogalma korlátozott vagy semmiféle jelentéssel sem bír. Ehelyett az ilyen anyagok szokásos környezeti folyamatok által átalakíthatók oly módon, hogy növekszik vagy csökken a toxikus fajták biológiai felvehetősége. Gondosan kell eljárni a bioakkumulációs adatok kezelésekor is ( 16 ).

4.1.2.10.2.

A rosszul oldódó szervetlen vegyületek és fémek akut vagy krónikus toxikus hatást fejthetnek ki a vízi környezetben, a biológiailag felvehető szervetlen vegyületfajták eredendő toxicitásától és attól függően, hogy e vegyületfajták milyen arányban és mennyiségben kerülnek oldatba. A besorolási döntésnél minden bizonyítékot mérlegelni kell. Ez különösen igaz az átalakulási/lebomlási protokollban határesethez közelítő eredményt mutató fémek esetében.

4.1.3. Keverékek osztályozási kritériumai

4.1.3.1.

A keverékek besorolási rendszere az anyagokra vonatkozó valamennyi besorolási kategóriát alkalmazza, azaz az akut 1. kategóriát és a krónikus 1-4. kategóriákat. Ahhoz, hogy minden rendelkezésre álló adatot felhasználjanak a keverékek vízi környezetre gyakorolt veszélyeinek besorolása érdekében, az alábbiakat alkalmazzák indokolt esetekben:

A keverék "releváns összetevői" azok az összetevők, amelyek az "akut, 1. kategóriába" vagy a "krónikus, 1. kategóriába" vannak besorolva és legalább 0,1 tömegszázalékos koncentrációban vannak jelen, valamint azok, amelyek a "krónikus, 2. kategóriába", a "krónikus, 3. kategóriába" vagy a "krónikus, 4. kategóriába" vannak besorolva és legalább 1 tömegszázalékos koncentrációban vannak jelen, kivéve, ha feltételezhető (mint például a fokozottan mérgező összetevők [lásd 4.1.3.5.5.5.] esetében), hogy a kisebb koncentrációban jelen lévő összetevő még így is meghatározó lehet a keverék vízi környezeti veszélyei alapján történő besorolása szempontjából. Az "akut 1." vagy a "krónikus 1." besorolású anyagok esetében általában a (0,1/M) %-os koncentrációt kell figyelembe venni. (Az M tényezővel kapcsolatban a 4.1.3.5.5.5. szakasz nyújt magyarázatot.)

KÉP HIÁNYZIK

4.1.3.2.

A vízi környezeti veszélyek besorolásra irányuló megközelítése többszintű, és függ a keverékre magára és a keverék összetevőire vonatkozóan rendelkezésre álló információ típusától. Az alábbi 4.1.2. ábrán látható a követendő folyamat.

A többszintű megközelítés elemei: - vizsgált keverékeken alapuló besorolás, - interpolációs elveken alapuló besorolás, - a "minősített összetevők összegzésének" és/vagy egy "összegző képletnek" az alkalmazása.

4.1.2. ábra

A keverékek rövid távú (akut) és hosszú távú (krónikus) vízi környezeti veszélyek szerinti osztályozására vonatkozó többszintű megközelítés

4.1.3.3.

4.1.3.3.1.

Abban az esetben, ha a keverék egészét vizsgálták a vízi toxicitása meghatározása céljából, ezek az információk használhatóak a keveréknek az anyagokra vonatkozóan megállapított kritériumok szerinti besorolásához. A besorolást szokásos esetben halakra, rákfélékre és algákra/növényekre vonatkozó adatok alapján végzik (lásd a 4.1.2.7.1. és a 4.1.2.7.2. szakaszt). Amennyiben a keverék egészére vonatkozóan nincsenek akut vagy krónikus toxicitási adatok, "interpolációs elveket" vagy "összegzéses módszert" kell használni (lásd a 4.1.3.4. és 4.1.3.5. szakaszt).

4.1.3.3.2.

A keverékek hosszú távú (krónikus) veszélyességi besorolása a lebonthatóságra és egyes esetekben a bioakkumulációra vonatkozó további információkat tesz szükségessé. Keverékekre lebonthatósági és bioakkumulációs vizsgálatokat nem használnak, mivel ezek értelmezése rendszerint nehéz, és az ilyen vizsgálatok csak egyetlen anyagra lehetnek kielégítőek.

4.1.3.3.3. Az akut 1. kategóriába való besorolás a)

Amennyiben megfelelő akut toxicitási kísérleti adat (LC50 vagy EC50) áll rendelkezésre az L(E)C50 ≤ 1 mg/l tulajdonságú keverék egészére:

a keveréket a 4.1.0. táblázat a) pontja szerint kell "akut 1"-ként besorolni. b)

Amennyiben megfelelő akut toxicitási kísérleti adat (LC50 vagy EC50) áll rendelkezésre rendszerint valamennyi táplálkozási szintre az L(E)C50 > 1 mg/l tulajdonságú keverék egészére:

Nincs szükség besorolásra rövid távú (akut) veszélyesség tekintetében.

4.1.3.3.4. Besorolás krónikus 1., 2. és 3. kategóriába a)

Amennyiben megfelelő krónikus toxicitási kísérleti adat (ECx vagy NOEC) áll rendelkezésre a vizsgált keverékre ECx vagy NOEC ≤ 1mg/l értéket mutató egész keverék esetében: i.

a keveréket a 4.1.0. táblázat b) pontjának ii. alpontja szerint gyorsan lebomló krónikus 1., 2. vagy 3. kategóriába kell besorolni, ha a rendelkezésre álló információk lehetővé teszik azt a következtetést, hogy a keverék valamennyi összetevője gyorsan lebomló; ii.

minden más esetben a keveréket a 4.1.0. táblázat b) pontjának i. alpontja szerint nem gyorsan lebomló krónikus 1. vagy 2. kategóriába kell besorolni. b)

Amennyiben megfelelő krónikus toxicitási kísérleti adat (ECx vagy NOEC) áll rendelkezésre a vizsgált keverékre szokásosan az összes táplálkozási szintre ECx vagy NOEC > 1 mg/l értéke(ke)t mutató egész keverék esetében:

Nincs szükség krónikus 1., 2., vagy 3. kategóriába történő besorolásra hosszú távú (krónikus) veszélyesség tekintetében.

4.1.3.3.5. A krónikus 4. kategóriába való besorolás

Ha mindezek ellenére aggodalmat indokoló okok állnak fenn:

a keveréket a 4.1.0. táblázat szerint krónikus 4. kategóriába ("biztonsági háló") kell besorolni.

4.1.3.4.

4.1.3.4.1.

Ha a keveréket magát nem vizsgálták meg a vízi környezeti veszély meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre az egyes összetevőkre és hasonló vizsgált keverékekre vonatkozóan ahhoz, hogy az megfelelően jellemezze a keverék veszélyeit, akkor ezeket az adatokat kell felhasználni a 1.1.3. szakaszban megállapított interpolációs szabályok szerint. Ugyanakkor a hígításra vonatkozó interpolációs szabály alkalmazása kapcsán a 4.1.3.4.2. és a 4.1.3.4.3. szakaszt kell alkalmazni.

4.1.3.4.2.

Hígítás: Ha a keveréket úgy készítik, hogy egy másik keveréket vagy anyagot, amely a vízi környezeti veszélyt illetően besorolással rendelkezik, olyan hígítóval hígítanak, amelynek a legkevésbé toxikus eredeti összetevőnél kisebb, vagy azzal egyenlő a vízi toxicitási veszélyességre vonatkozó besorolási szintje, és amely várhatóan nem befolyásolja a többi összetevő anyag vízi toxicitási veszélyességét, akkor az új keveréket az eredeti keverékkel azonos veszélyességi kategóriába lehet sorolni. Ehelyett a 4.1.3.5. szakaszban ismertetett módszer is használható.

4.1.3.4.3.

Ha a keveréket úgy készítik, hogy egy másik vizsgált keveréket vagy anyagot vízzel vagy más egyáltalán nem toxikus anyaggal hígítanak, akkor a keverék toxicitását a hígítatlan keverék vagy anyag alapján lehet kiszámítani.

4.1.3.5.

4.1.3.5.1.

A keverék besorolása a keverék besorolt összetevői koncentrációjának összegzésén alapul. Az "akut" vagy "krónikus" hatásúként besorolt összetevők százalékarányát közvetlenül viszik be az összegzéses módszerbe. Az összegzéses módszer részletei a 4.1.3.5.5. szakaszban találhatók.

4.1.3.5.2. Keveréket alkothatnak olyan összetevők, melyek mindegyike besorolt (akut 1. és/vagy krónikus 1., 2., 3., 4. kategóriába) és mások, amelyekre megfelelő toxicitási adatok állnak rendelkezésre. Ha a keverék több összetevőjére rendelkezésre állnak megfelelő toxicitási adatok, ezen összetevők kombinált toxicitásának kiszámítása - a toxicitási adatok jellegétől függően - a következő a) vagy b) összegző képlet használatával történik: a) Akut vízi toxicitás alapján: ahol: Ci = az i. összetevő koncentrációja (tömegszázalék); L(E)C50i = (mg/l) LC50 vagy EC50 az i összetevő esetén; η = az összetevők száma, és i 1-től n-ig; L(E)C50 m = a keverék vizsgálati adatokkal rendelkező részének L(E) C50 értéke. A számított toxicitás használható a keverék azon hányadának rövid távú (akut) veszélyességi kategóriába történő besorolásához, amelyet ezt követően az összegzéses módszer alkalmazásánál használnak fel; b) Krónikus vízi toxicitás alapján: ahol: Ci = az i. összetevő koncentrációja (tömegszázalék), a gyorsan lebomló összetevők tekintetében; Cj = a j. összetevő koncentrációja (tömegszázalék), a nem gyorsan lebomló összetevők tekintetében; NOECi = NOEC (vagy a krónikus toxicitás tekintetében elismert más vizsgálat) az i. összetevőre, a gyorsan lebomló összetevők tekintetében, mg/l-ben; NOECj = NOEC (vagy a krónikus toxicitás tekintetében elismert más vizsgálat) a j. összetevőre, a nem gyorsan lebomló összetevők tekintetében, mg/l-ben; n = az összetevők száma, és i és j 1-től n-ig; EqNOECm = a keverék vizsgálati adatokkal rendelkező részének egyenértékű NOEC értéke. Az egyenértékű toxicitás ekként tükrözi azt a tényt, hogy a nem gyorsan lebomló anyagok a gyorsan lebomlóknál eggyel súlyosabb veszélyességi kategóriába vannak besorolva. A számított egyenértékű toxicitás használható a keverék azon hányadának a gyorsan lebomló anyagokra vonatkozó kritériumok (a 4.1.0. táblázat b) pontjának ii. alpontja) szerinti hosszú távú (krónikus) veszélyességi kategóriába történő besorolásához, amelyet ezt követően az összegzéses módszer alkalmazásánál használnak fel.

4.1.3.5.3.

Az összegző képletnek a keverék részére való alkalmazásakor célszerű a keverék e részének toxicitását az egyes anyagokra vonatkozóan olyan toxicitási értékekkel kiszámolni, amelyek ugyanazon rendszertani csoportokra (azaz halakra, rákokra, algákra vagy ezekkel egyenértékűekre) vonatkoznak és az eredményként kapott legmagasabb toxicitást (a legkisebb értéket) használni (azaz e három rendszertani csoport közül a legérzékenyebbet). Ha azonban ugyanazon rendszertani csoporton belül nem állnak rendelkezésre toxicitási adatok az egyes összetevőkre vonatkozóan, az egyes összetevők toxicitási értékeinek kiválasztása ugyanolyan módon történik, ahogyan a toxicitási értékeknek az anyagok besorolásához való kiválasztása, azaz a (legérzékenyebb vizsgálati szervezetből származó) nagyobb toxicitást használják fel. A számított akut és krónikus toxicitást ekkor annak értékelésére kell felhasználni, hogy a keverék e részét az akut 1. és/vagy krónikus 1., 2., vagy 3. kategóriába kell-e besorolni, ugyanazon kritériumok felhasználásával, mint amelyek az anyagokra vonatkoznak.

4.1.3.5.4.

Ha a keverék többféle módon van besorolva, akkor a legkonzervatívabb eredményt biztosító módszert kell alkalmazni.

4.1.3.5.5. 4.1.3.5.5.1. Indokok 4.1.3.5.5.2. Besorolási eljárás 4.1.3.5.5.3. Az akut, 1. kategóriába való besorolás 4.1.3.5.5.4. A krónikus, 1., 2., 3. és 4. kategóriába való besorolás 4.1.3.5.5.5. Fokozottan mérgező összetevővel rendelkező keverékek

4.1.3.5.5.1.1.

Az anyagok besorolására vonatkozó krónikus 1-3. kategória esetében a mögöttes toxicitási kritériumok tízes helyi értékkel változnak kategóriánként. A nagyobb toxicitási sávba besorolt anyagok ezért a keveréknek az alacsonyabb sávba való besorolásához járulnak hozzá. Az ezekre a besorolási kategóriákra vonatkozó számításnak ezért együttesen kell figyelembe vennie a krónikus 1., 2. vagy 3. kategóriába besorolt anyagok hozzájárulását.

4.1.3.5.5.1.2.

Amennyiben a keverék akut 1. vagy krónikus 1. besorolású összetevőket tartalmaz, figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy az ilyen összetevők 1 mg/l alatti akut toxicitás és/vagy (nem gyorsan lebomló anyag esetében) 0,1 mg/l, illetve (gyorsan lebomló anyag esetében) 0,01 mg/l krónikus toxicitás esetében a keverék toxicitásához még kis koncentráció mellett is hozzájárulnak. A peszticidekben lévő hatóanyagok és gyakran bizonyos más anyagok - például a szerves fémvegyületek - képviselnek ilyen nagy vízi toxicitást. Ilyen körülmények között a szokásos általános koncentráció-határértékek alkalmazása a keverék "alulosztályozásához" vezet. Ezért szorzótényezőket kell alkalmazni a fokozottan mérgező összetevők figyelembevétele érdekében, amint az a 4.1.3.5.5.5. szakaszban szerepel.

4.1.3.5.5.2.1.

Általánosságban a keverékek szigorúbb besorolása felülírja a kevésbé szigorú besorolást, pl. a krónikus, 1. kategóriába való besorolás felülírja a krónikus, 2. kategóriába való besorolást. Következésképpen - ennél a példánál maradva - a besorolási eljárás már akkor lezárul, ha a besorolás eredménye a krónikus, 1. kategória. A krónikus, 1. kategóriánál szigorúbb besorolás nem lehetséges. Ezért szükségtelen a további besorolási eljárásnak alávetni.

4.1.3.5.5.3.1.

Először meg kell vizsgálni valamennyi, az akut, 1. kategóriába besorolt összetevőt. Ha a hozzájuk tartozó M tényezőkkel beszorzott összetevők koncentrációjának (%-ban) összege eléri vagy meghaladja a 25 %-ot, akkor az egész keveréket az akut, 1. kategóriába kell besorolni.

4.1.3.5.5.3.2. A keverékeknek a besorolt összetevők összegzése alapján a rövid távú (akut) veszélyek szerinti besorolását a 4.1.1. táblázat foglalja össze. 4.1.1. táblázat Keverék besorolása a rövid távú (akut) veszélyekre vonatkozóan a besorolt összetevők összegzése alapján A következőként besorolt összetevők összege: A keverék besorolása: Akut, 1. kategória × M () ≥ 25 % Akut, 1. (1) Az M tényező magyarázatával kapcsolatban lásd a 4.1.3.5.5.5. szakaszt.

4.1.3.5.5.4.1.

Először meg kell vizsgálni valamennyi, a krónikus, 1. kategóriába besorolt összetevőt. Ha ezen összetevők koncentrációinak (%-ban) az összetevőkhöz tartozó M tényezőkkel beszorzott összege eléri vagy meghaladja a 25 %-ot, akkor az egész keveréket a krónikus, 1. kategóriába kell besorolni. Ha a számítás eredménye a keveréknek a krónikus, 1. kategóriába való besorolása, akkor a besorolás folyamata lezárul.

4.1.3.5.5.4.2.

Abban az esetben, ha a keveréket nem a krónikus, 1. kategóriába sorolták, fontolóra kell venni a keveréknek a krónikus, 2. kategóriába való besorolását. A keveréket a krónikus, 2. kategóriába sorolják, ha a krónikus, 1. kategóriába besorolt, valamennyi összetevő koncentrációjának (%-ban) összegét megszorozva az összetevőkhöz tartozó M tényezőkkel és tízzel, és ehhez hozzáadva a krónikus, 2. kategóriába besorolt valamennyi összetevő koncentrációjának (%-ban) összegét, az eredmény eléri vagy meghaladja a 25 %-ot. Ha a számítás eredménye a keveréknek a krónikus, 2. kategóriába való besorolása, akkor a besorolás folyamata lezárul.

4.1.3.5.5.4.3.

Abban az esetben, ha a keveréket sem a krónikus, 1., sem pedig a krónikus, 2. kategóriába nem sorolták be, fontolóra kell venni a keveréknek a krónikus, 3. kategóriába való besorolását. A keveréket a krónikus, 3. kategóriába sorolják, ha a krónikus, 1. kategóriába besorolt, valamennyi összetevő koncentrációjának (%-ban) összegét megszorozva az összetevőkhöz tartozó M tényezőkkel és százzal, és ehhez hozzáadva a krónikus, 2. kategóriába sorolt valamennyi összetevő koncentrációjának (%-ban) tízszeresét, valamint a krónikus, 3 kategóriába besorolt összes összetevő koncentrációjának (%-ban) összegét, az eredmény eléri vagy meghaladja a 25 %-ot.

4.1.3.5.5.4.4.

Ha a keveréket még mindig nem sorolták be a krónikus, 1., 2. vagy 3. kategóriába, akkor fontolóra kell venni a keveréknek a krónikus, 4. kategóriába való besorolását. A keveréket a krónikus, 4. kategóriába sorolják, ha a krónikus, 1., 2., 3. és 4. kategóriába sorolt összetevők koncentrációjának (%-ban) összege eléri vagy meghaladja a 25 %-ot.

4.1.3.5.5.4.5. A keverékeknek a besorolt összetevők koncentrációjának összegzése alapján a hosszú távú (krónikus) veszélyek szerinti besorolását a 4.1.2. táblázat foglalja össze. 4.1.2. táblázat Keverék besorolása a hosszú távú (krónikus) veszélyekre vonatkozóan a besorolt összetevők koncentrációjának összegzése alapján A következőként besorolt összetevők összege: A keverék besorolása: Krónikus, 1. kategória × M () ≥ 25 % Krónikus 1. (M × 10 × Krónikus, 1. kategória) + Krónikus, 2. kategória ≥ 25 % Krónikus 2. (M × 100 × krónikus, 1. kategória) + (10 × krónikus, 2. kategória) + Krónikus 3. ≥ 25 % Krónikus 3. Krónikus 1. + Krónikus 2. + Krónikus 3. + Krónikus 4. ≥ 25 % Krónikus 4. (1) Az M tényező magyarázatával kapcsolatban lásd 4.1.3.5.5.5. szakaszt.

4.1.3.5.5.5.1. Az akut 1.toxicitású és a krónikus 1. toxicitású összetevők, amelyek 1 mg/l toxicitással és/vagy (nem gyorsan lebomló anyagok esetében) 0,1 mg/l alatti és (gyorsan lebomló anyagok esetében) 0,01 mg/l alatti krónikus toxicitással rendelkeznek - még alacsony koncentrációban is - hozzájárulnak a keverék toxicitásához, és ezek általában nagyobb súlyt kapnak a besorolás összegzése megközelítés alkalmazásakor. Ha a keverék akut vagy krónikus, 1. kategóriába besorolt összetevőket tartalmaz, akkor a következők egyikét kell alkalmazni: - A 4.1.3.5.5.3. és a 4.1.3.5.5.4. szakaszban ismertetett többszintű megközelítés, súlyozott összeg felhasználásával úgy, hogy a százalékarányok egyszerű összeadása helyett az akut, 1. kategóriába és a krónikus, 1. kategóriába sorolt összetevők koncentrációját egy tényezővel szorozzák össze. Ez azt jelenti, hogy a 4.1.1. táblázat bal oszlopában lévő "akut, 1. kategória" koncentrációját és a 4.1.2. táblázat bal oszlopában lévő "krónikus, 1. kategória" koncentrációját összeszorozzák a megfelelő szorzótényezővel. Az ezekre az összetevőkre alkalmazandó szorzótényezőket a toxicitási érték használatával határozzák meg, amelyet a 4.1.3. táblázat foglal össze. Ezért az akut/krónikus, 1. kategóriába sorolt összetevő(ke)t tartalmazó keverék besorolásához a besorolást végzőnek ismernie kell az M tényező értékét az összegzéses módszer alkalmazásához. - Az összegző képlet (lásd a 4.1.3.5.2. szakaszt), feltéve, hogy a toxicitási adatok a keverékben lévő valamennyi fokozottan mérgező összetevőre vonatkozóan elérhetők, és meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az összes többi összetevő - ideértve azokat is, amelyekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre speciális akut és/vagy krónikus toxicitási adatok - alacsony toxicitású, vagy nem rendelkezik toxicitással, és nem járul hozzá jelentős mértékben a keverék környezeti veszélyeihez. 4.1.3. táblázat Keverékek fokozottan mérgező összetevőire vonatkozó szorzótényezők Akut toxicitás M tényező Krónikus toxicitás M tényező L(E)C50 érték (mg/l) NOEC értéke (mg/l) NRD () összetevők RD () összetevők 0,1 < L(E)C50 ≤ 1 1 0,01 < NOEC ≤ 0,1 1 - 0,01 < L(E)C50 ≤ 0,1 10 0,001 < NOEC ≤ 0,01 10 1 0,001 < L(E)C50 ≤ 0,01 100 0,0001 < NOEC ≤ 0,001 100 10 0,0001 < L(E)C50 ≤ 0,001 1 000 0,00001 < NOEC ≤ 0,0001 1 000 100 0,00001 < L(E)C50 ≤ 0,0001 10 000 0,000001 < NOEC ≤ 0,00001 10 000 1 000 (a sorozat úgy folytatódik, hogy az intervallumhatárok mindig egy nagyságrenddel - 10-es szorzótényező - változnak) (a sorozat úgy folytatódik, hogy az intervallumhatárok mindig egy nagyságrenddel - 10-es szorzótényező - változnak) (1) Nem gyorsan lebomló. (2) Gyorsan lebomló.

4.1.3.6.

4.1.3.6.1.

Abban az esetben, ha egy vagy több releváns összetevőre vonatkozóan nem áll rendelkezésre használható információ a rövid távú (akut) és/vagy hosszú távú (krónikus) vízi veszélyességgel kapcsolatban, megállapítható, hogy a keverék nem sorolható be egy vagy több meghatározó veszélyességi kategóriába. Ebben az esetben a keveréket kizárólag az ismert összetevők alapján lehet besorolni, azzal a további mondattal a címkén és a biztonsági adatlapon, hogy: "x %-ban a vízi környezetre nézve ismeretlen veszélyű összetevőket tartalmaz".

4.1.4. Tájékoztatás a veszélyről

4.1.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél a 4.1.4. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni. 4.1.4. táblázat A vízi környezetre veszélyes anyagoknál használandó címkeelemek RÖVID TÁVÚ (AKUT) VÍZI TOXICITÁSI VESZÉLY Akut 1. GHS piktogram Figyelmeztetés Figyelem Figyelmeztető mondat H400: Nagyon mérgező a vízi élővilágra. Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Megelőzés P273 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhárító intézkedések P391 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Tárolás Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhelyezés hulladékként P501 HOSSZÚ TÁVÚ (KRÓNIKUS) VÍZI TOXICITÁSI VESZÉLY Krónikus 1. Krónikus 2. Krónikus 3. Krónikus 4. GHS piktogram Nincs piktogram Nincs piktogram Figyelmeztetés Figyelem Nincs figyelmeztetés Nincs figyelmeztetés Nincs figyelmeztetés Figyelmeztető mondat H410: Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. H411: Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. H412: Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. H413: Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra. Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Megelőzés P273 P273 P273 P273 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhárító intézkedések P391 P391 Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Tárolás Óvintézkedésre vonatkozó mondat - Elhelyezés hulladékként P501 P501 P501 P501

5. 5. RÉSZ: TOVÁBBI VESZÉLYEK

5.1. Az ózonrétegre veszélyes

5.1.1. Fogalommeghatározások és általános szempontok

5.1.1.1.

Az ózonlebontó potenciál (ODP) egy integrált mennyiség, amely minden egyes halogénezett szénhidrogén-forrás tekintetében egyedi, és amely az adott halogénezett szénhidrogén sztratoszférában kifejtett ózonlebontásának mértékét fejezi ki, a CFC-11-hez viszonyított tömegarányban. Az ózonlebontó potenciál hivatalos meghatározása a teljes ózonréteg integrált zavarának a teljes ózonmennyiséghez viszonyított mértéke, egy adott vegyület differenciált kibocsátásának a CFC-11 ugyanolyan kibocsátásához viszonyított tömege tekintetében.

Az ózonrétegre veszélyes anyag olyan anyag, amely a tulajdonságairól és előre jelzett vagy megfigyelt környezeti sorsáról és magatartásáról rendelkezésre álló bizonyítékok alapján veszélyt jelenthet a sztratoszferikus ózonréteg szerkezetére, és/vagy működésére. Ez tartalmazza az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében és annak későbbi módosításaiban felsorolt anyagokat ( 17 ).

5.1.2. Anyagok osztályozási kritériumai

5.1.2.1.

Az anyagot az ózonrétegre veszélyes anyagként (1. kategória) kell besorolni, ha a tulajdonságairól és előre jelzett vagy megfigyelt környezeti sorsáról és magatartásáról rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy veszélyt jelenthet a sztratoszferikus ózonréteg szerkezetére és/vagy működésére.

5.1.3. Keverékek osztályozási kritériumai

5.1.3.1. A keverékeket a bennük lévő, a szintén az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) besorolt anyag(ok) egyedi koncentrációja alapján kell az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) besorolni, az 5.1. táblázat szerint. 5.1. táblázat Az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) besorolt (keverékben lévő) anyagok azon általános koncentráció-határértékei, amely alapján a keveréket az ózonrétegre veszélyesként (1. kategória) kell besorolni Az anyag besorolása A keverék besorolása Veszélyes az ózonrétegre (1. kategória) C ≥ 0,1 %

5.1.4. Tájékoztatás a veszélyről

5.1.4.1. Az ebbe a veszélyességi osztályba történő besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál vagy keverékeknél az 5.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni. 5.2. táblázat Az ózonrétegre veszélyes anyagokra vonatkozó címkeelemek Szimbólum/piktogram Figyelmeztetés Figyelem Figyelmeztető mondat H420: Károsítja a közegészséget és a környezetet, mert a légkör felső rétegeiben lebontja az ózont. Óvintézkedésre vonatkozó mondat P502

II. MELLÉKLET

EGYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK CÍMKÉZÉSÉRE ÉS CSOMAGOLÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

Ez a melléklet 5 részből áll.

- Az 1. rész az egyes osztályozott anyagok és keverékek címkézésére vonatkozó egyedi szabályokat tartalmazza.

- A 2. rész azokra a kiegészítő figyelmeztető mondatokra vonatkozó szabályokat határozza meg, amelyeket fel kell tüntetni az egyes keverékeken.

- A 3. rész az egyedi csomagolási szabályokat állapítja meg.

- A 4. rész a növényvédő szerek címkézésére vonatkozó egyedi szabályt állapítja meg.

- Az 5. rész azon veszélyes anyagok és keverékek jegyzékét határozza meg, amelyekre a 29. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.

1. 1. RÉSZ: KIEGÉSZÍTŐ VESZÉLYESSÉGI INFORMÁCIÓ

Az 1.1. és 1.2. szakaszokban szereplő mondatokat a 25. cikk (1) bekezdése szerint kell a fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyesség tekintetében osztályozott anyagokhoz és keverékekhez rendelni.

1.1. Fizikai tulajdonságok

1.1.1. EUH001 - "Száraz állapotban robbanásveszélyes."

A robbanásveszélyes tulajdonságok elfojtása céljából vízzel vagy alkohollal nedvesítve, illetve más anyagokkal hígítva forgalomba hozott, az I. melléklet 2.1 szakaszában említett robbanásveszélyes anyagok esetében.

1.1.3. EUH014 - "Vízzel hevesen reagál."

Vízzel heves reakcióba lépő anyagok és keverékek, mint például acetil-klorid, alkáli fémek, titán-tetraklorid esetében.

1.1.4. EUH018 - "A használat során tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz/levegő elegy keletkezhet."

Az olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek maguk nincsenek tűzveszélyesként besorolva, de tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz-levegő elegyet képezhetnek. Anyagoknál ez állhat fenn halogénezett szénhidrogének esetében, keverékeknél pedig ez állhat fenn egy illékony, tűzveszélyes összetevő miatt vagy egy illékony, nem tűzveszélyes összetevő elpárolgása miatt.

1.1.5. EUH019 - "Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet."

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek tárolás során robbanásveszélyes peroxidokat képezhetnek, mint például dietil-éter, 1,4-dioxán.

1.1.6. EUH044 - "Zárt térben hő hatására robbanhat."

Az olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek az I. melléklet 2.1. szakasza szerint önmagukban nincsenek robbanóanyagként besorolva, azonban a gyakorlatban megfelelően zárt térben hevítve robbanóképesnek bizonyulhatnak. Különösen az olyan anyagok esetében, amelyek acélhordóban hevítve robbanásszerűen bomlanak, de nem viselkednek így, amennyiben kevésbé erős tárolótartályban hevítik őket.

1.2. Egészségre ható tulajdonságok

1.2.1. EUH029 - "Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek."

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve az 1., 2. vagy 3. akut toxicitási kategóriába sorolt gázokat fejlesztenek potenciálisan veszélyes mennyiségben, mint például alumínium-foszfid, foszfor-pentaszulfid.

1.2.2. EUH031 - "Savval érintkezve mérgező gázok képződnek."

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek savval történő reakciójuk során a 3. akut toxicitási kategóriába sorolt gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben, mint például nátrium-hipoklorit, bárium-poliszulfid.

1.2.3. EUH032 - "Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek."

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek savval történő reakciójuk során az 1. vagy 2. akut toxicitási kategóriába sorolt gázokat fejlesztenek veszélyes mennyiségben, mint például hidrogén-cianidot, nátrium-azidot.

1.2.4. EUH066 - "Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja."

Olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek a bőr kiszárítása, hámlasztása vagy repedezetté tétele eredményeként aggodalomra adhatnak okot, de amelyek nem felelnek meg a bőrirritációra az I. melléklet 3.2 szakaszában meghatározott kritériumoknak, a következők alapján:

- gyakorlati megfigyelések, vagy

- a bőrre gyakorolt előre jelzett hatásokkal kapcsolatos releváns bizonyíték.

1.2.5. EUH070 - "Szembe kerülve mérgező."

Azon anyagok és keverékek, amelyek esetében a szemirritációs vizsgálat következményeként a vizsgált állatokon a toxicitás nyilvánvaló jelei mutatkoztak vagy az állatok elpusztultak, mely hatások valószínűleg az anyag vagy keverék a szem nyálkahártyáján történő felszívódásának tudhatók be. A mondatot abban az esetben is alkalmazni kell, ha emberek esetében bizonyított a szembe kerüléskor fellépő toxicitás.

A mondat akkor is alkalmazandó, ha az anyag vagy keverék egy ilyen értelmű címkével ellátott másik anyagot is tartalmaz, amennyiben ennek az anyagnak a koncentrációja legalább 0,1 %, kivéve, ha a VI. melléklet 3. része eltérően rendelkezik.

1.2.6. EUH071 - "Maró hatású a légutakra."

A belélegzéssel történő expozíció miatti toxicitás szerinti osztályozáson túl azon anyagok és keverékek esetében, ahol a rendelkezésre álló adatok azt jelzik, hogy a toxicitás hatásmechanizmusát az I. melléklet 3.1.2.3.3. szakasza és 3.1.3. táblázatának 1. megjegyzése szerint maró hatás jellemzi.

Anyagok és keverékek esetében a bőrmaró hatáson felül, amennyiben akut belégzési vizsgálatok adatai nem állnak rendelkezésre, és amennyiben ezek belélegezhetők.

2. 2. RÉSZ: EGYES KEVERÉKEK KIEGÉSZÍTŐ CÍMKEELEMEIRE VONATKOZÓ EGYEDI SZABÁLYOK

A 25. cikk (6) bekezdése alkalmazásában a keverékekhez a 2.1-2.10 szakaszban meghatározott mondatokat kell hozzárendelni.

2.1. Ólmot tartalmazó keverékek

Azon festékek és lakkok esetében, amelyeknek - a 6503 ISO-szabványnak megfelelően meghatározott - ólomtartalma (fémtömegben kifejezve) meghaladja a keverék össztömegének 0,15 %-át, a csomagoláson található címkén fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH201 - "Ólmot tartalmaz. Tilos olyan felületeken használni, amelyeket gyermekek szájukba vehetnek."

Az olyan csomagokon, amelyek 125 ml-nél kevesebb anyagot tartalmaznak, a mondat a következő lehet:

EUH201A - "Figyelem! Ólmot tartalmaz."

2.2. Cianoakrilátokat tartalmazó keverékek

A cianoakrilátalapú ragasztók közvetlen csomagolásán található címkén az alábbi mondatot kell feltüntetni:

EUH202 - "Cianoakrilát. Veszély! Néhány másodperc alatt a bőrre és a szembe ragad. Gyermekektől elzárva tartandó."

A csomaghoz megfelelő biztonsági útmutatásokat kell mellékelni.

2.3. Cementek és cementkeverékek

Azon cementek és cementkeverékek csomagolásán található címkén, amelyek hidratált formában több oldható krómot (VI) tartalmaznak, mint a cement teljes szárazanyagtömegének 0,0002 %-a, a következőket kell feltüntetni, kivéve, ha a cementeket vagy cementtartalmú keverékeket már szenzibilizáló anyagként vagy keverékként sorolták be és címkézték, és a H317 "Allergiás bőrreakciót válhat ki." figyelmeztető mondattal látták el:

EUH203 - "Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki."

Redukálóanyag használata esetén a cement vagy cementtartalmú keverék csomagolásán fel kell tüntetni a csomagolás időpontját, valamint azokat a tárolási körülményeket és tárolási időt, amelyek mellett fenntartható a redukálóanyag hatékonysága, és 0,0002 % alatt tartható az oldható króm (VI) részaránya.

2.4. Izocianátokat tartalmazó keverékek

Kivéve, ha a csomagolás címkéjén már szerepel, az izocianátokat (monomereket, oligomereket, előpolimereket stb. vagy azok elegyét) tartalmazó keverékeken fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH204 - "Izocianátokat tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki."

2.5. 700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó keverékek

Kivéve, ha a csomagolás címkéjén már szerepel, a 700-nál kisebb vagy azzal egyenlő átlagos molekulatömegű epoxi-összetevőket tartalmazó keveréken fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH205 - "Epoxid tartalmú vegyületeket tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki."

2.6. A lakosság számára forgalmazott, aktív klórt tartalmazó keverékek

Az 1 %-nál több aktív klórt tartalmazó keverékek csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH206 - "Figyelem! Tilos más termékekkel együtt használni. Veszélyes gázok (klór) szabadulhatnak fel."

2.7. Kadmiumot (ötvözeteit) tartalmazó, kemény vagy lágy forrasztásra szánt keverékek

A fent említett keverékek csomagolásán található címkén fel kell tüntetni a következő mondatot:

EUH207 - "Figyelem! Kadmiumot tartalmaz! A használat során veszélyes füstök képződnek. Lásd a gyártó által közölt információt. Be kell tartani a biztonsági előírásokat."

2.8. Legalább egy szenzibilizáló anyagot tartalmazó keverékek

Az alábbi mondatot kell feltüntetni az olyan keverékek csomagolásán lévő címkén, amelyeket nem soroltak be szenzibilizálóként, de legalább egy szenzibilizálóként osztályozott anyagot tartalmaznak, legalább az I. melléklet 3.4.6. táblázatában megadott koncentrációban:

EUH208 - "(Szenzibilizáló anyag neve)-t tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki."

A szenzibilizálóként besorolt olyan keverékek esetében, melyek szenzibilizálóként besorolt más anyago(ka)t tartalmaznak (a keverék besorolásához alapot adó anyagon túlmenően) az I. melléklet 3.4.6. táblázatában megadottat elérő vagy azt meghaladó koncentrációban, ezen anyag(ok) nevét a címkén fel kell tüntetni.

A 2.4. vagy a 2.5. szakasznak megfelelően címkézett keverékek esetében az érintett anyagok vonatkozásában a címkéről elhagyható az EUH208 figyelmeztető mondat.

2.9. Halogénezett szénhidrogéneket tartalmazó folyékony keverékek

Az alábbi mondatok egyikét kell feltüntetni az olyan keverékek csomagolásán található címkén, amelyeknek nincs lobbanáspontjuk vagy lobbanáspontjuk 60 oC-nál magasabb, de legfeljebb 93 oC, és halogénezett szénhidrogént, valamint 5 %-ot meghaladó koncentrációban fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes anyagokat tartalmaznak, attól függően, hogy az illető anyag fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes-e:

EUH209 - "A használat során fokozottan tűzveszélyessé válhat." vagy

EUH209A - "A használat során tűzveszélyessé válhat."

2.10. Nem a lakosságnak szánt keverékek

Azon keverékek esetében, amelyek nincsenek veszélyes keverékként besorolva, de az alábbiakat tartalmazzák:

- ≥ 0,1 térfogatszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő koncentrációjú, 1., 1B kategóriájú bőrszenzibilizálóként, 1., 1B kategóriájú légzőszervi szenzibilizálóként vagy 2. kategóriájú rákkeltőként besorolt anyagot, vagy

- ≥ 0,01 térfogatszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő koncentrációjú, 1A kategóriájú bőrszenzibilizálóként, 1A kategóriájú légzőszervi szenzibilizálóként besorolt anyagot, vagy

- az egyedi koncentráció-határérték legalább egytizedét a bőrszenzibilizálóként vagy légzőszervi szenzibilizálóként besorolt, 0,1 %-nál alacsonyabb egyedi koncentráció-határértékkel rendelkező anyag esetében vagy

- 0,1 térfogatszázalékot meghaladó vagy azzal egyenlő mennyiségű, 1A., 1B vagy 2. kategóriájú reprodukciós toxicitásúként besorolt, vagy a szoptatásra vagy azon keresztül hatást gyakoroló anyagot; vagy

- legalább egy olyan anyagot, amelynek egyedi koncentrációja nem gáz-halmazállapotú keverékek esetében meghaladja az 1 tömegszázalékot vagy azzal egyenlő mennyiségű, illetve gáz-halmazállapotú keverékek esetében mennyisége egyenlő vagy nagyobb, mint 0,2 térfogatszázalék, és amelyeket vagy:

- az egészségre és a környezetre egyéb módon veszélyesként soroltak be; vagy

- amelyekre közösségi munkahelyi expozíciós határértékeket írtak elő

a csomagolás címkéjén a következő mondatot kell feltüntetni:

EUH210 - "Kérésre biztonsági adatlap kapható".

2.11 Aeroszolok

Megjegyzendő, hogy az aeroszolokra a 75/324/EGK irányelv mellékletének 2.2-2.3. pontjával összhangban álló címkézési rendelkezések is vonatkoznak.

3. 3. RÉSZ: EGYEDI CSOMAGOLÁSI SZABÁLYOK

3.1. A gyermekbiztos zárásra vonatkozó rendelkezések

3.1.1. Gyermekbiztos zárral ellátandó csomagolások:

3.1.1.1. Gyermekbiztos zárral kell ellátni minden, bármilyen befogadóképességű csomagolást, amely olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, amelyet a lakosságnak szánnak és besorolása: akut toxicitású, 1-3. kategória; (STOT - egyszeri expozíció, 1. kategória; (STOT ismétlődő expozíció, 1. kategória; vagy bőrmaró, 1. kategória.

3.1.1.2. Gyermekbiztos zárral kell ellátni minden, bármilyen befogadóképességű csomagolást, amely a lakosságnak szánt, aspirációs veszélyt jelentő és az I. melléklet 3.10.2. és 3.10.3. szakasza szerint besorolt anyagokat és keverékeket tartalmaz, és amelyet az I. melléklet 3.10.4.1. szakaszának megfelelően címkéztek, - az aeroszolos kiszerelésben és zárt szórófejjel ellátott csomagolásban forgalomba hozott anyagok és keverékek kivételével.

3.1.1.3 Gyermekbiztos zárral kell ellátni az olyan anyagok vagy keverékek bármilyen befogadóképességű csomagolását, amelyek a meghatározott maximális egyedi koncentrációval megegyező vagy annál nagyobb koncentrációban tartalmaznak az alábbiakban említett anyagok közül legalább egyet, és amelyeket a lakosságnak szánnak.

SzámAz anyag azonosításaKoncentráció-határértékek
CAS-szám:NévEK-szám:
167-56-1metanol200-659-6≥ 3 %
275-09-2diklórmetán200-838-9≥ 1 %

3.1.2 Újrazárható csomagok

Az újrazárható csomagokon használt gyermekbiztos zárószerkezetek megfelelnek az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardisation, CEN) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Standard Organisation, ISO) által elfogadott, a "Gyermekbiztos zárószerkezet - újrazárható csomagok követelményei és vizsgálatának módszerei" tárgyú módosított 8317-es EN ISO-szabványnak.

3.1.3 Nem újrazárható csomagok

A nem újrazárható csomagokon használt gyermekbiztos zárószerkezetek megfelelnek az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardisation, CEN) által elfogadott, a "Csomagolás - gyermekbiztos zárószerkezet - nem gyógyszertermékekhez használt, nem újrazárható csomagokra vonatkozó követelmények és vizsgálati eljárások" tárgyú EN-862-es CEN-szabványnak.

3.1.4 Megjegyzések

3.1.4.1. A fenti szabványoknak való megfelelést csak azon laboratóriumok igazolhatják, amelyek megfelelnek a módosított EN ISO/IEC 17025 szabványnak.

3.1.4.2. Egyedi esetek

Ha nyilvánvalónak látszik, hogy a csomagolás megfelelően biztonságos a gyermekek számára, mivel nem tudnak hozzáférni annak tartalmához valamilyen eszköz igénybevétele nélkül, nem kell végrehajtani a 3.1.2 vagy 3.1.3 szakaszban említett vizsgálatot.

Minden más esetben, és amikor kétségek merülnek fel annak tekintetében, hogy a lezárás biztonságos-e a gyermekek számára, a nemzeti hatóság megkérheti a termék forgalomba hozataláért felelős személyt a 3.1.4.1. szakaszban leírt laboratórium által kiadott olyan tanúsítvány átadására, amely megállapítja, hogy vagy:

- a zárószerkezet típusa olyan, hogy nincs szükség a 3.1.2 vagy 3.1.3 szakaszban említett vizsgálat végrehajtására; vagy

- a zárószerkezetet a fenn említett normákban meghatározott vizsgálatoknak vetették alá és megfelel az előírásoknak.

3.2. Tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképek

3.2.1. Tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképpel ellátandó csomagolások

3.2.1.1. Tapintással érzékelhető, veszélyt jelző jelképpel kell ellátni minden, bármilyen befogadóképességű csomagolást, amely olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, amelyet a lakosságnak szánnak és besorolása: akut toxicitású; bőrmaró; 2. kategóriába tartozó csírasejt-mutagén; 2. kategóriába tartozó rákkeltő; 2. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító; légzőszervi szenzibilizáló; 1. vagy 2. kategóriába tartozó, célszervi toxicitást okozó (STOT); aspirációs veszélyt jelentő; tűzveszélyes gázok; 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok; illetve tűzveszélyes szilárd anyagok.

3.2.1.2. A 3.2.1.1. szakasz nem vonatkozik a szállítható gáztartályokra. A zárt szórófejjel ellátott és aspirációs veszélyt jelentő anyagként besorolt anyagot vagy keveréket tartalmazó aeroszolos flakonokat és palackokat nem kell tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképpel ellátni, amennyiben nincsenek besorolva egy vagy több, a 3.2.1.1. szakaszban felsorolt egyéb veszélyességi osztályba.

3.2.2. A tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképekre vonatkozó rendelkezések

A tapintással érzékelhető, veszélyt jelző eszközök megfelelnek a "Csomagolás - Tapintással érzékelhető, veszélyt jelző jelképek - Követelmények" című módosított EN ISO 11683 szabványnak.

3.3. Egyszer használatos, feloldódó csomagolású folyékony fogyasztói mosószerek

Amennyiben az egyszer használatos, folyékony fogyasztói mosószer feloldódó csomagolásban található, az alábbi kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni:

3.3.1. Az egyszer használatos, feloldódó csomagolású folyékony fogyasztói mosószereket külső csomagolással kell ellátni. A külső csomagolásnak meg kell felelnie a 3.3.2. szakaszban meghatározott követelményeknek, valamint a feloldódó csomagolásnak teljesítenie kell a 3.3.3. szakaszban meghatározott követelményeket.

3.3.2. A külső csomagolás:

i. átlátszatlan vagy homályos, hogy megakadályozza a termék vagy az egyedi adagok láthatóságát;

ii. a 32. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a P102 "Gyermekektől elzárva tartandó" óvintézkedésre vonatkozó mondatot jól látható helyen és figyelemfelkeltő formában tartalmazza;

iii. könnyen visszazárható, önálló tárolóedény;

iv. a 3.1. szakaszban meghatározott követelmények sérelme nélkül olyan záróelemmel rendelkezik, amely:

a) megakadályozza, hogy kisgyermekek kinyissák a csomagolást azáltal, hogy annak kinyitása nehéz számukra, mivel mindkét kéz koordinált, erővel történő használatát igényli;

b) a külső csomagolás életciklusának egésze során megőrzi funkcionalitását az ismételt nyitásokat és zárásokat követően is.

3.3.3. A feloldódó csomagolás:

i. riasztó anyagot tartalmaz olyan koncentrációban, amely biztonságos, és amely véletlen szájon át történő expozíció esetén 6 másodpercen belül a termék szájból való eltávolítását váltja ki;

ii. a feloldódó csomagolás 20 °C-os hőmérsékletű vízbe való helyezését követően folyékony tartalmát legalább 30 másodpercig megtartja;

iii. szabványos vizsgálati feltételek között ellenáll legalább 300 N erejű mechanikus nyomásnak.

4. 4. RÉSZ: EGYEDI SZABÁLYOK A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK CÍMKÉZÉSÉRE

A 91/414/EGK irányelv hatálya alá tartozó növényvédő szerek címkézésén a 91/414/EGK irányelv 16. cikkével és V. mellékletével összhangban előírt információk sérelme nélkül a következő szövegnek is szerepelnie kell:

EUH401 - "Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait."

5. 5. RÉSZ: AZON VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK JEGYZÉKE, AMELYEKRE A 29. CIKK (3) BEKEZDÉSE ALKALMAZANDÓ

- Kész cement és betonkeverékek, nedves állapotban.

III. MELLÉKLET

FIGYELMEZTETŐ MONDATOK FELSOROLÁSA, KIEGÉSZÍTŐ VESZÉLYESSÉGI INFORMÁCIÓ ÉS KIEGÉSZÍTŐ CÍMKEELEMEK

1. 1. rész: figyelmeztető mondatok

A figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2., 3., 4. és 5. része szerint kell alkalmazni.

A figyelmeztető mondatoknak a 21. és 27. cikknek megfelelően történő kiválasztása során a szállítók használhatják az e mellékletben megadott kombinált figyelmeztető mondatokat.

A 27. cikknek megfelelően a figyelmeztető mondatok esetében a következő elsőbbségi elvek alkalmazhatók a címkézés során:

a) A H410 "Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz." figyelmeztető mondat esetében a H400 "Nagyon mérgező a vízi élővilágra" mondat elhagyható.

b) A H314 "Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz" mondat használata esetén a H318 "Súlyos szemkárosodást okoz" mondat elhagyható.

Az alkalmazási vagy expozíciós útvonal jelzésére az 1.2. táblázat kombinált figyelmeztető mondatai használhatók.

1.1. táblázat

Fizikai veszélyt jelző figyelmeztető mondatok

H200Nyelv2.1. – Robbanóanyagok, instabil robbanóanyagok
BGНестабилен експлозив.
ESExplosivo inestable.
CSNestabilní výbušnina.
DAUstabilt eksplosiv.
DEInstabil, explosiv.
ETEbapüsiv lõhkeaine.
ELΑσταθή εκρηκτικά.
ENUnstable explosives.
FRExplosif instable.
GAPléascáin éagobhsaí.
HRNestabilni eksplozivi.
ITEsplosivo instabile.
LVNestabili sprādzienbīstami materiāli.
LTNestabilios sprogios medžiagos.
HUInstabil robbanóanyagok.
MTSplussivi instabbli.
NLInstabiele ontplofbare stof.
PLMateriały wybuchowe niestabilne.
PTExplosivo instável.
ROExploziv instabil.
SKNestabilné výbušniny.
SLNestabilni eksplozivi.
FIEpästabiili räjähde.
SVInstabilt explosivt.

H201Nyelv2.1 – Robbanóanyagok, 1.1. alosztály
BGЕксплозив; опасност от масова експлозия.
ESExplosivo; peligro de explosión en masa.
CSVýbušnina; nebezpečí masivního výbuchu.
DAEksplosiv, masseeksplosionsfare.
DEExplosiv, Gefahr der Massenexplosion.
ETPlahvatusohtlik; massiplahvatusoht.
ELΕκρηκτικό· κίνδυνος μαζικής έκρηξης.
ENExplosive; mass explosion hazard.
FRExplosif; danger d'explosion en masse.
GAPléascach; guais mhórphléasctha.
HREksplozivno; opasnost od eksplozije ogromnih razmjera.
ITEsplosivo; pericolo di esplosione di massa.
LVSprādzienbīstams; masveida sprādzienbīstamība.
LTSprogios medžiagos, kelia masinio sprogimo pavojų.
HURobbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.
MTSplussiv; periklu li jisplodu kollha f'daqqa.
NLOntplofbare stof; gevaar voor massa-explosie.
PLMateriał wybuchowy; zagrożenie wybuchem masowym.
PTExplosivo; perigo de explosão em massa.
ROExploziv; pericol de explozie în masă.
SKVýbušnina, nebezpečenstvo rozsiahleho výbuchu.
SLEksplozivno; nevarnost eksplozije v masi.
FIRäjähde; massaräjähdysvaara.
SVExplosivt. Fara för massexplosion.

H202Nyelv2.1 – Robbanóanyagok, 1.2. alosztály
BGЕксплозив; сериозна опасност от разпръскване.
ESExplosivo; grave peligro de proyección.
CSVýbušnina; vážné nebezpečí zasažení částicemi.
DAEksplosiv, alvorlig fare for udslyngning af fragmenter.
DEExplosiv; große Gefahr durch Splitter, Spreng- und Wurfstücke.
ETPlahvatusohtlik; suur laialipaiskumisoht.
ELΕκρηκτικό· σοβαρός κίνδυνος εκτόξευσης.
ENExplosive, severe projection hazard.
FRExplosif; danger sérieux de projection.
GAPléascach, guais throm teilgin.
HREksplozivno; velika opasnost od rasprskavanja.
ITEsplosivo; grave pericolo di proiezione.
LVSprādzienbīstams; augsta izmetes bīstamība.
LTSprogios medžiagos, kelia didelį išsvaidymo pavojų.
HURobbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.
MTSplussiv, periklu serju ta' projezzjoni.
NLOntplofbare stof, ernstig gevaar voor scherfwerking.
PLMateriał wybuchowy, poważne zagrożenie rozrzutem.
PTExplosivo, perigo grave de projecções.
ROExploziv; pericol grav de proiectare.
SKVýbušnina, závažné nebezpečenstvo rozletenia úlomkov.
SLEksplozivno, velika nevarnost za nastanek drobcev.
FIRäjähde; vakava sirpalevaara.
SVExplosivt. Allvarlig fara för splitter och kaststycken.

H203Nyelv2.1 – Robbanóanyagok, 1.3. alosztály
BGЕксплозив; опасност от пожар, взрив или разпръскване.
ESExplosivo; peligro de incendio, de onda expansiva o de proyección.
CSVýbušnina; nebezpečí požáru, tlakové vlny nebo zasažení částicemi.
DAEksplosiv, fare for brand, eksplosion eller udslyngning af fragmenter.
DEExplosiv; Gefahr durch Feuer, Luftdruck oder Splitter, Spreng- und Wurfstücke.
ETPlahvatusohtlik; süttimis-, plahvatus- või laialipaiskumisoht.
ELΕκρηκτικό· κίνδυνος πυρκαγιάς, ανατίναξης ή εκτόξευσης.
ENExplosive; fire, blast or projection hazard.
FRExplosif; danger d'incendie, d'effet de souffle ou de projection.
GAPléascach; guais dóiteáin, phléasctha nó teilgin.
HREksplozivno; opasnost od vatre, udarnog vala ili rasprskavanja.
ITEsplosivo; pericolo di incendio, di spostamento d'aria o di proiezione.
LVSprādzienbīstams; uguns, triecienviļņa vai izmetes bīstamība.
LTSprogios medžiagos, kelia gaisro, sprogimo arba išsvaidymo pavojų.
HURobbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.
MTSplussiv; periklu ta' nar, blast jew projezzjoni.
NLOntplofbare stof; gevaar voor brand, luchtdrukwerking of scherfwerking.
PLMateriał wybuchowy; zagrożenie pożarem, wybuchem lub rozrzutem.
PTExplosivo; perigo de incêndio, sopro ou projecções.
ROExploziv; pericol de incendiu, detonare sau proiectare.
SKVýbušnina, nebezpečenstvo požiaru, výbuchu alebo rozletenia úlomkov.
SLEksplozivno; nevarnost za nastanek požara, udarnega vala ali drobcev.
FIRäjähde; palo-, räjähdys- tai sirpalevaara.
SVExplosivt. Fara för brand, tryckvåg eller splitter och kaststycken.

H204Nyelv2.1 – Robbanóanyagok, 1.4. alosztály
BGОпасност от пожар или разпръскване.
ESPeligro de incendio o de proyección.
CSNebezpečí požáru nebo zasažení částicemi.
DAFare for brand eller udslyngning af fragmenter.
DEGefahr durch Feuer oder Splitter, Spreng- und Wurfstücke.
ETSüttimis- või laialipaiskumisoht.
ELΚίνδυνος πυρκαγιάς ή εκτόξευσης.
ENFire or projection hazard.
FRDanger d'incendie ou de projection.
GAGuais dóiteáin nó teilgin.
HROpasnost od vatre ili rasprskavanja.
ITPericolo di incendio o di proiezione.
LVUguns vai izmetes bīstamība.
LTGaisro arba išsvaidymo pavojus.
HUTűz vagy kivetés veszélye.
MTPeriklu ta' nar jew ta' projezzjoni.
NLGevaar voor brand of scherfwerking.
PLZagrożenie pożarem lub rozrzutem.
PTPerigo de incêndio ou projecções.
ROPericol de incendiu sau de proiectare.
SKNebezpečenstvo požiaru alebo rozletenia úlomkov.
SLNevarnost za nastanek požara ali drobcev.
FIPalo- tai sirpalevaara.
SVFara för brand eller splitter och kaststycken.

H205Nyelv2.1 – Robbanóanyagok, 1.5. alosztály
BGМоже да предизвика масова експлозия при пожар.
ESPeligro de explosión en masa en caso de incendio.
CSPři požáru může způsobit masivní výbuch.
DAFare for masseeksplosion ved brand.
DEGefahr der Massenexplosion bei Feuer.
ETSüttimise korral massiplahvatusoht.
ELΚίνδυνος μαζικής έκρηξης σε περίπτωση πυρκαγιάς.
ENMay mass explode in fire.
FRDanger d'explosion en masse en cas d'incendie.
GAD'fhéadfadh sé go mbeadh mórphléascadh i dtine.
HRU vatri može izazvati eksploziju ogromnih razmjera.
ITPericolo di esplosione di massa in caso d'incendio.
LVUgunī var masveidā eksplodēt.
LTPer gaisrą gali sukelti masinį sprogimą.
HUTűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.
MTJista' jisplodi f'daqqa fin-nar.
NLGevaar voor massa-explosie bij brand.
PLMoże wybuchać masowo w przypadku pożaru.
PTPerigo de explosão em massa em caso de incêndio.
ROPericol de explozie în masă în caz de incendiu.
SKNebezpečenstvo rozsiahleho výbuchu pri požiari.
SLPri požaru lahko eksplodira v masi.
FIKoko massa voi räjähtää tulessa.
SVFara för massexplosion vid brand.

H220Nyelv2.2 – Tűzveszélyes gázok, 1. veszélyességi kategória
BGИзключително запалим газ.
ESGas extremadamente inflamable.
CSExtrémně hořlavý plyn.
DAYderst brandfarlig gas.
DEExtrem entzündbares Gas.
ETEriti tuleohtlik gaas.
ELΕξαιρετικά εύφλεκτο αέριο.
ENExtremely flammable gas.
FRGaz extrêmement inflammable.
GAGás fíor-inadhainte.
HRVrlo lako zapaljivi plin.
ITGas altamente infiammabile.
LVĪpaši viegli uzliesmojoša gāze.
LTYpač degios dujos.
HURendkívül tűzveszélyes gáz.
MTGass li jaqbad malajr ħafna.
NLZeer licht ontvlambaar gas.
PLSkrajnie łatwopalny gaz.
PTGás extremamente inflamável.
ROGaz extrem de inflamabil.
SKMimoriadne horľavý plyn.
SLZelo lahko vnetljiv plin.
FIErittäin helposti syttyvä kaasu.
SVExtremt brandfarlig gas.

H221Nyelv2.2 – Tűzveszélyes gázok, 2. veszélyességi kategória
BGЗапалим газ.
ESGas inflamable.
CSHořlavý plyn.
DABrandfarlig gas.
DEEntzündbares Gas.
ETTuleohtlik gaas.
ELΕύφλεκτο αέριο.
ENFlammable gas.
FRGaz inflammable.
GAGás inadhainte.
HRZapaljivi plin.
ITGas infiammabile.
LVUzliesmojoša gāze.
LTDegios dujos.
HUTűzveszélyes gáz.
MTGass li jaqbad.
NLOntvlambaar gas.
PLGaz łatwopalny.
PTGás inflamável.
ROGaz inflamabil.
SKHorľavý plyn.
SLVnetljiv plin.
FISyttyvä kaasu.
SVBrandfarlig gas.

H222Nyelv2.3. – Aeroszolok, 1. veszélyességi kategória
BGИзключително запалим аерозол.
ESAerosol extremadamente inflamable.
CSExtrémně hořlavý aerosol.
DAYderst brandfarlig aerosol.
DEExtrem entzündbares Aerosol.
ETEriti tuleohtlik aerosool.
ELΕξαιρετικά εύφλεκτο αερόλυμα.
ENExtremely flammable aerosol.
FRAérosol extrêmement inflammable.
GAAerasól fíor-inadhainte.
HRVrlo lako zapaljivi aerosol.
ITAerosol altamente infiammabile.
LVĪpaši viegli uzliesmojošs aerosols.
LTYpač degus aerozolis.
HURendkívül tűzveszélyes aeroszol.
MTAerosol li jaqbad malajr ħafna.
NLZeer licht ontvlambare aerosol.
PLSkrajnie łatwopalny aerozol.
PTAerossol extremamente inflamável.
ROAerosol extrem de inflamabil.
SKMimoriadne horľavý aerosól.
SLZelo lahko vnetljiv aerosol.
FIErittäin helposti syttyvä aerosoli.
SVExtremt brandfarlig aerosol.

H223Nyelv2.3. – Aeroszolok, 2. veszélyességi kategória
BGЗапалим аерозол.
ESAerosol inflamable.
CSHořlavý aerosol.
DABrandfarlig aerosol.
DEEntzündbares Aerosol.
ETTuleohtlik aerosool.
ELΕύφλεκτο αερόλυμα.
ENFlammable aerosol.
FRAérosol inflammable.
GAAerasól inadhainte.
HRZapaljivi aerosol.
ITAerosol infiammabile.
LVUzliesmojošs aerosols.
LTDegus aerozolis.
HUTűzveszélyes aeroszol.
MTAerosol li jaqbad.
NLOntvlambaar aerosol.
PLŁatwopalny aerozol.
PTAerossol inflamável.
ROAerosol inflamabil.
SKHorľavý aerosól.
SLVnetljiv aerosol.
FISyttyvä aerosoli.
SVBrandfarlig aerosol.

H224Nyelv2.6 – Tűzveszélyes folyadékok, 1. veszélyességi kategória
BGИзключително запалими течност и пари.
ESLíquido y vapores extremadamente inflamables.
CSExtrémně hořlavá kapalina a páry.
DAYderst brandfarlig væske og damp.
DEFlüssigkeit und Dampf extrem entzündbar.
ETEriti tuleohtlik vedelik ja aur.
ELΥγρό και ατμοί εξαιρετικά εύφλεκτα.
ENExtremely flammable liquid and vapour.
FRLiquide et vapeurs extrêmement inflammables.
GALeacht fíor-inadhainte agus gal fhíor-inadhainte.
HRVrlo lako zapaljiva tekućina i para.
ITLiquido e vapori altamente infiammabili.
LVĪpaši viegli uzliesmojošs šķidrums un tvaiki.
LTYpač degūs skystis ir garai.
HURendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz.
MTLikwidu u fwar li jaqbdu malajr ħafna.
NLZeer licht ontvlambare vloeistof en damp.
PLSkrajnie łatwopalna ciecz i pary.
PTLíquido e vapor extremamente inflamáveis.
ROLichid și vapori extrem de inflamabili.
SKMimoriadne horľavá kvapalina a pary.
SLZelo lahko vnetljiva tekočina in hlapi.
FIErittäin helposti syttyvä neste ja höyry.
SVExtremt brandfarlig vätska och ånga.

H225Nyelv2.6 – Tűzveszélyes folyadékok, 2. veszélyességi kategória
BGСилно запалими течност и пари.
ESLíquido y vapores muy inflamables.
CSVysoce hořlavá kapalina a páry.
DAMeget brandfarlig væske og damp.
DEFlüssigkeit und Dampf leicht entzündbar.
ETVäga tuleohtlik vedelik ja aur.
ELΥγρό και ατμοί πολύ εύφλεκτα.
ENHighly flammable liquid and vapour.
FRLiquide et vapeurs très inflammables.
GALeacht an-inadhainte agus gal an-inadhainte.
HRLako zapaljiva tekućina i para.
ITLiquido e vapori facilmente infiammabili.
LVViegli uzliesmojošs šķidrums un tvaiki.
LTLabai degūs skystis ir garai.
HUFokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz.
MTLikwidu u fwar li jaqbdu malajr ħafna.
NLLicht ontvlambare vloeistof en damp.
PLWysoce łatwopalna ciecz i pary.
PTLíquido e vapor facilmente inflamáveis.
ROLichid și vapori foarte inflamabili.
SKVeľmi horľavá kvapalina a pary.
SLLahko vnetljiva tekočina in hlapi.
FIHelposti syttyvä neste ja höyry.
SVMycket brandfarlig vätska och ånga.

H226Nyelv2.6 – Tűzveszélyes folyadékok, 3. veszélyességi kategória
BGЗапалими течност и пари.
ESLíquidos y vapores inflamables.
CSHořlavá kapalina a páry.
DABrandfarlig væske og damp.
DEFlüssigkeit und Dampf entzündbar.
ETTuleohtlik vedelik ja aur.
ELΥγρό και ατμοί εύφλεκτα.
ENFlammable liquid and vapour.
FRLiquide et vapeurs inflammables.
GALeacht inadhainte agus gal inadhainte.
HRZapaljiva tekućina i para.
ITLiquido e vapori infiammabili.
LVUzliesmojošs šķidrums un tvaiki.
LTDegūs skystis ir garai.
HUTűzveszélyes folyadék és gőz.
MTLikwidu u fwar li jaqbdu.
NLOntvlambare vloeistof en damp.
PLŁatwopalna ciecz i pary.
PTLíquido e vapor inflamáveis.
ROLichid și vapori inflamabili.
SKHorľavá kvapalina a pary.
SLVnetljiva tekočina in hlapi.
FISyttyvä neste ja höyry.
SVBrandfarlig vätska och ånga.

H228Nyelv2.7 – Tűzveszélyes szilárd anyagok, 1., 2. veszélyességi kategória
BGЗапалимо твърдо вещество.
ESSólido inflamable.
CSHořlavá tuhá látka.
DABrandfarligt fast stof.
DEEntzündbarer Feststoff.
ETTuleohtlik tahke aine.
ELΕύφλεκτο στερεό.
ENFlammable solid.
FRMatière solide inflammable.
GASolad inadhainte.
HRZapaljiva krutina.
ITSolido infiammabile.
LVUzliesmojoša cieta viela.
LTDegi kietoji medžiaga.
HUTűzveszélyes szilárd anyag.
MTSolidu li jaqbad.
NLOntvlambare vaste stof.
PLSubstancja stała łatwopalna.
PTSólido inflamável.
ROSolid inflamabil.
SKHorľavá tuhá látka.
SLVnetljiva trdna snov.
FISyttyvä kiinteä aine.
SVBrandfarligt fast ämne.

H229Nyelv2.3. – Aeroszolok, 1., 2. és 3. veszélyességi kategória
BGСъд под налягане: може да експлодира при нагряване.
ESRecipiente a presión: Puede reventar si se calienta.
CSNádoba je pod tlakem: při zahřívání se může roztrhnout.
DABeholder under tryk. Kan sprænges ved opvarmning.
DEBehälter steht unter Druck: Kann bei Erwärmung bersten.
ETMahuti on rõhu all: kuumenemisel võib lõhkeda.
ELΔοχείο υπό πίεση. Κατά τη θέρμανση μπορεί να διαρραγεί.
ENPressurised container: May burst if heated.
FRRécipient sous pression: peut éclater sous l’effet de la chaleur.
GACoimeádán brúchóirithe: D’fhéadfadh sé pléascadh, má théitear é.
HRSpremnik pod tlakom: može se rasprsnuti ako se grije.
ITContenitore pressurizzato: può esplodere se riscaldato.
LVTvertne zem spiediena: karstumā var eksplodēt.
LTSlėginė talpykla. Kaitinama gali sprogti.
HUAz edényben túlnyomás uralkodik: hő hatására megrepedhet.
MTKontenitur taħt pressjoni. Jista jinfaqa meta jissaħħan.
NLHouder onder druk: kan open barsten bij verhitting.
PLPojemnik pod ciśnieniem: Ogrzanie grozi wybuchem.
PTRecipiente sob pressão: risco de explosão sob a ação do calor.
RORecipient sub presiune: Poate exploda daca este incalzit.
SKNádoba je pod tlakom: Pri zahriatí sa môže roztrhnúť.
SLPosoda je pod tlakom: lahko eksplodira pri segrevanju.
FIPainesäiliö: Voi revetä kuumennettaessa.
SVTryckbehållare: Kan sprängas vid uppvärmning.

H230Nyelv2.2. – Tűzveszélyes gázok (beleértve a kémiailag instabil gázokat), A. veszélyességi kategória
BGМоже да реагира експлозивно дори при отсъствие на въздух.
ESPuede explotar incluso en ausencia de aire.
CSMůže reagovat výbušně i bez přítomnosti vzduchu.
DAKan reagere eksplosivt selv i fravær af luft.
DEKann auch in Abwesenheit von Luft explosionsartig reagieren.
ETVõib reageerida plahvatuslikult isegi õhuga kokku puutumata.
ELΔύναται να εκραγεί ακόμη και απουσία αέρος.
ENMay react explosively even in the absence of air.
FRPeut exploser même en l’absence d’air.
GAD’fhéadfadh sé imoibriú go pléascach fiú mura bhfuil aer ann.
HRMože eksplozivno reagirati i bez prisustva zraka.
ITPuò esplodere anche in assenza di aria.
LVVar eksplodēt pat bezgaisa vidē.
LTGali sprogti net ir nesant oro.
HUMég levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.
MTJista jisplodi anke fin-nuqqas ta’ l-arja.
NLKan explosief reageren zelfs in afwezigheid van lucht.
PLMoże reagować wybuchowo nawet bez dostępu powietrza.
PTPode reagir explosivamente mesmo na ausência de ar.
ROPericol de explozie, chiar si in absenta aerului.
SKMôže reagovať výbušne aj bez prítomnosti vzduchu.
SLLahko reagira eksplozivno tudi v odsotnosti zraka.
FIVoi reagoida räjähtäen jopa ilmattomassa tilassa.
SVKan reagera explosivt även i frånvaro av luft.

H231Nyelv2.2. – Tűzveszélyes gázok (beleértve a kémiailag instabil gázokat), B. veszélyességi kategória
BGМоже да реагира експлозивно дори при отсъствие на въздух при повишено налягане и/или температура.
ESPuede explotar incluso en ausencia de aire, a presión y/o temperatura elevadas.
CSPři zvýšeném tlaku a/nebo teplotě může reagovat výbušně i bez přítomnosti vzduchu.
DAKan reagere eksplosivt selv i fravær af luft ved forhøjet tryk og/eller temperatur.
DEKann auch in Abwesenheit von Luft bei erhöhtem Druck und/oder erhöhter Temperatur explosionsartig reagieren.
ETVõib reageerida plahvatuslikult isegi õhuga kokku puutumata kõrgenenud rõhul ja/või temperatuuril.
ELΔύναται να εκραγεί σε υψηλή θερμοκρασία και/ή πίεση ακόμη και απουσία αέρος.
ENMay react explosively even in the absence of air at elevated pressure and/or temperature.
FRPeut exploser même en l’absence d’air à une pression et/ou température élevée(s).
GAD’fhéadfadh sé imoibriú go pléascach fiú mura bhfuil aer ann ag brú ardaithe agus/nó ag teocht ardaithe.
HRMože eksplozivno reagirati i bez prisustva zraka na povišenom tlaku i/ili temperaturi.
ITPuò esplodere anche in assenza di aria a pressione e/o temperatura elevata.
LVVar eksplodēt pat bezgaisa vidē, paaugstinoties spiedienam un/vai temperatūrai.
LTGali sprogti net ir nesant oro, esant didesniam slėgiui ir (arba) temperatūrai.
HUMagas nyomáson és/vagy hőmérsékleten még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.
MTJista jisplodi anke fin-nuqqas ta’ l-arja fi pressjoni għolja u/jew f’temperatura għolja.
NLKan explosief reageren zelfs in afwezigheid van lucht bij verhoogde druk en/of temperatuur.
PLMoże reagować wybuchowo nawet bez dostępu powietrza pod zwiększonym ciśnieniem i/lub po ogrzaniu.
PTPode reagir explosivamente mesmo na ausência de ar a alta pressão e/ou temperatura.
ROPericol de explozie, chiar și în absența aerului la presiune și/sau temperatură ridicată.
SKMôže reagovať výbušne aj bez prítomnosti vzduchu pri zvýšenom tlaku a/alebo teplote.
SLLahko reagira eksplozivno tudi v odsotnosti zraka pri povišanem tlaku in/ali temperature.
FIVoi reagoida räjähtäen jopa ilmattomassa tilassa kohonneessa paineessa ja/tai lämpötilassa.
SVKan reagera explosivt även i frånvaro av luft vid förhöjt tryck och/eller temperatur.

H240Nyelv2.8 – Önreaktív anyagok és keverékek, A. típus
2.15– Szerves peroxidok, A. típus
BGМоже да предизвика експлозия при нагряване.
ESPeligro de explosión en caso de calentamiento.
CSZahřívání může způsobit výbuch.
DAEksplosionsfare ved opvarmning.
DEErwärmung kann Explosion verursachen.
ETKuumenemisel võib plahvatada.
ELΗ θέρμανση μπορεί να προκαλέσει έκρηξη.
ENHeating may cause an explosion.
FRPeut exploser sous l'effet de la chaleur.
GAD'fhéadfadh téamh a bheith ina chúis le pléascadh.
HRZagrijavanje može uzrokovati eksploziju.
ITRischio di esplosione per riscaldamento.
LVSakaršana var izraisīt eksploziju.
LTKaitinant gali sprogti.
HUHő hatására robbanhat.
MTIt-tisħin jista' jikkawża splużjoni.
NLOntploffingsgevaar bij verwarming.
PLOgrzanie grozi wybuchem.
PTRisco de explosão sob a acção do calor.
ROPericol de explozie în caz de încălzire.
SKZahrievanie môže spôsobiť výbuch.
SLSegrevanje lahko povzroči eksplozijo.
FIRäjähdysvaarallinen kuumennettaessa.
SVExplosivt vid uppvärmning.

H241Nyelv2.8– Önreaktív anyagok és keverékek, B. típus
2.15– Szerves peroxidok, B. típus
BGМоже да предизвика пожар или експлозия при нагряване.
ESPeligro de incendio o explosión en caso de calentamiento.
CSZahřívání může způsobit požár nebo výbuch.
DABrand- eller eksplosionsfare ved opvarmning.
DEErwärmung kann Brand oder Explosion verursachen.
ETKuumenemisel võib süttida või plahvatada.
ELΗ θέρμανση μπορεί να προκαλέσει πυρκαγιά ή έκρηξη.
ENHeating may cause a fire or explosion.
FRPeut s'enflammer ou exploser sous l'effet de la chaleur.
GAD'fhéadfadh téamh a bheith ina chúis le dóiteán nó le pléascadh.
HRZagrijavanje može uzrokovati požar ili eksploziju.
ITRischio d'incendio o di esplosione per riscaldamento.
LVSakaršana var izraisīt degšanu vai eksploziju.
LTKaitinant gali sukelti gaisrą arba sprogti.
HUHő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.
MTIt-tisħin jista' jikkawża nar jew splużjoni.
NLBrand- of ontploffingsgevaar bij verwarming.
PLOgrzanie może spowodować pożar lub wybuch.
PTRisco de explosão ou de incêndio sob a acção do calor.
ROPericol de incendiu sau de explozie în caz de încălzire.
SKZahrievanie môže spôsobiť požiar alebo výbuch.
SLSegrevanje lahko povzroči požar ali eksplozijo.
FIRäjähdys- tai palovaarallinen kuumennettaessa.
SVBrandfarligt eller explosivt vid uppvärmning.

H242Nyelv2.8– Önreaktív anyagok és keverékek, C. D. E. F. típus
2.15– Szerves peroxidok, C. D. E. F. típus
BGМоже да предизвика пожар при нагряване.
ESPeligro de incendio en caso de calentamiento.
CSZahřívání může způsobit požár.
DABrandfare ved opvarmning.
DEErwärmung kann Brand verursachen.
ETKuumenemisel võib süttida.
ELΗ θέρμανση μπορεί να προκαλέσει πυρκαγιά.
ENHeating may cause a fire.
FRPeut s'enflammer sous l'effet de la chaleur.
GAD'fhéadfadh téamh a bheith ina chúis le dóiteán.
HRZagrijavanje može uzrokovati požar.
ITRischio d'incendio per riscaldamento.
LVSakaršana var izraisīt degšanu.
LTKaitinant gali sukelti gaisrą.
HUHő hatására meggyulladhat.
MTIt-tisħin jista' jikkawża nar.
NLBrandgevaar bij verwarming.
PLOgrzanie może spowodować pożar.
PTRisco de incêndio sob a acção do calor.
ROPericol de incendiu în caz de încălzire.
SKZahrievanie môže spôsobiť požiar.
SLSegrevanje lahko povzroči požar.
FIPalovaarallinen kuumennettaessa.
SVBrandfarligt vid uppvärmning.

H250Nyelv2.9– Piroforos folyadékok, 1. veszélyességi kategória
2.10– Piroforos szilárd anyagok, 1. veszélyességi kategória
BGСамозапалва се при контакт с въздух.
ESSe inflama espontáneamente en contacto con el aire.
CSPři styku se vzduchem se samovolně vznítí.
DASelvantænder ved kontakt med luft.
DEEntzündet sich in Berührung mit Luft von selbst.
ETKokkupuutel õhuga süttib iseenesest.
ELΑυταναφλέγεται εάν εκτεθεί στον αέρα.
ENCatches fire spontaneously if exposed to air.
FRS'enflamme spontanément au contact de l'air.
GATéann trí thine go spontáineach má nochtar don aer.
HRSamozapaljivo u dodiru sa zrakom.
ITSpontaneamente infiammabile all'aria.
LVSpontāni aizdegas saskarē ar gaisu.
LTVeikiami oro savaime užsidega.
HULevegővel érintkezve önmagától meggyullad.
MTJieħu n-nar spontanjament jekk ikun espost għall-arja.
NLVat spontaan vlam bij blootstelling aan lucht.
PLZapala się samorzutnie w przypadku wystawienia na działanie powietrza.
PTRisco de inflamação espontânea em contacto com o ar.
ROSe aprinde spontan, în contact cu aerul.
SKPri kontakte so vzduchuom sa spontánne vznieti.
SLSamodejno se vžge na zraku.
FISyttyy itsestään palamaan joutuessaan kosketuksiin ilman kanssa.
SVSpontanantänder vid kontakt med luft.

H251Nyelv2.11 – Önmelegedő anyagok és keverékek, 1. veszélyességi kategória
BGСамонагряващо се: може да се запали.
ESSe calienta espontáneamente; puede inflamarse.
CSSamovolně se zahřívá: může se vznítit.
DASelvopvarmende, kan selvantænde.
DESelbsterhitzungsfähig; kann in Brand geraten.
ETIsekuumenev, võib süttida.
ELΑυτοθερμαίνεται: μπορεί να αναφλεγεί.
ENSelf-heating: may catch fire.
FRMatière auto-échauffante; peut s'enflammer.
GAFéintéamh: d'fhéadfadh sé dul trí thine.
HRSamozagrijavanje; može se zapaliti.
ITAutoriscaldante; può infiammarsi.
LVPašsasilstošs; var aizdegties.
LTSavaime kaistančios, gali užsidegti.
HUÖnmelegedő: meggyulladhat.
MTJisħon waħdu: jista' jieħu n-nar.
NLVatbaar voor zelfverhitting: kan vlam vatten.
PLSubstancja samonagrzewająca się: może się zapalić.
PTSusceptível de auto-aquecimento: risco de inflamação.
ROSe autoîncălzește, pericol de aprindere.
SKSamovoľne sa zahrieva; môže sa vznietiť.
SLSamosegrevanje: lahko povzroči požar.
FIItsestään kuumeneva; voi syttyä palamaan.
SVSjälvupphettande. Kan börja brinna.

H252Nyelv2.11 – Önmelegedő anyagok és keverékek, 2. veszélyességi kategória
BGСамонагряващо се в големи количества; може да се запали.
ESSe calienta espontáneamente en grandes cantidades; puede inflamarse.
CSVe velkém množství se samovolně zahřívá; může se vznítit.
DASelvopvarmende i store mængder, kan selvantænde.
DEIn großen Mengen selbsterhitzungsfähig; kann in Brand geraten.
ETSuurtes kogustes isekuumenev, võib süttida.
ELΣε μεγάλες ποσότητες αυτοθερμαίνεται: μπορεί να αναφλεγεί.
ENSelf-heating in large quantities; may catch fire.
FRMatière auto-échauffante en grandes quantités; peut s’enflammer.
GAFéintéamh ina mhórchainníochtaí; d’fhéadfadh sé dul trí thine.
HRSamozagrijavanje u velikim količinama; može se zapaliti.
ITAutoriscaldante in grandi quantità; può infiammarsi.
LVLielos apjomos pašsasilstošs; var aizdegties.
LTLaikant dideliais kiekiais savaime kaista, gali užsidegti.
HUNagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat.
MTJisħon waħdu f’kwantitajiet kbar; jista’ jieħu n-nar.
NLIn grote hoeveelheden vatbaar voor zelfverhitting; kan vlam vatten.
PLSubstancja samonagrzewająca się w dużych ilościach; może się zapalić.
PTSusceptível de auto-aquecimento em grandes quantidades: risco de inflamação.
ROSe autoîncălzește în cantități mari; pericol de aprindere.
SKVo veľkých množstvách sa samovoľne zahrieva; môže sa vznietiť.
SLSamosegrevanje v velikih količinah; lahko povzroči požar.
FISuurina määrinä itsestään kuumeneva; voi syttyä palamaan.
SVSjälvupphettande i stora mängder. Kan börja brinna.

H260Nyelv2.12 – Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1. veszélyességi kategória
BGПри контакт с вода отделя запалими газове, които могат да се самозапалят.
ESEn contacto con el agua desprende gases inflamables que pueden inflamarse espontáneamente.
CSPři styku s vodou uvolňuje hořlavé plyny, které se mohou samovolně vznítit.
DAVed kontakt med vand udvikles brandfarlige gasser, som kan selvantænde.
DEIn Berührung mit Wasser entstehen entzündbare Gase, die sich spontan entzünden können.
ETKokkupuutel veega eraldab tuleohtlikke gaase, mis võivad iseenesest süttida.
ELΣε επαφή με το νερό ελευθερώνει εύφλεκτα αέρια τα οποία μπορούν να αυτοαναφλεγούν.
ENIn contact with water releases flammable gases which may ignite spontaneously.
FRDégage au contact de l’eau des gaz inflammables qui peuvent s’enflammer spontanément.
GAI dteagmháil le huisce scaoiltear gáis inadhainte a d'fhéadfadh uathadhaint.
HRU dodiru s vodom oslobađa zapaljive plinove koji se mogu spontano zapaliti.
ITA contatto con l'acqua libera gas infiammabili che possono infiammarsi spontaneamente.
LVNonākot saskarē ar ūdeni, izdala uzliesmojošas gāzes, kas var spontāni aizdegties.
LTKontaktuodami su vandeniu išskiria degias dujas, kurios gali savaime užsidegti.
HUVízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki.
MTMeta jmiss ma’ l-ilma jerħi gassijiet li jaqbdu li jistgħu jieħdu n-nar spontanjament.
NLIn contact met water komen ontvlambare gassen vrij die spontaan kunnen ontbranden.
PLW kontakcie z wodą uwalniają łatwopalne gazy, które mogą ulegać samozapaleniu.
PTEm contacto com a água liberta gases que se podem inflamar espontaneamente.
ROÎn contact cu apa degajă gaze inflamabile care se pot aprinde spontan.
SKPri kontakte s vodou uvoľňuje horľavé plyny, ktoré sa môžu spontánne zapáliť.
SLV stiku z vodo se sproščajo vnetljivi plini, ki se lahko samodejno vžgejo.
FIKehittää itsestään syttyviä kaasuja veden kanssa.
SVVid kontakt med vatten utvecklas brandfarliga gaser som kan självantända.

H261Nyelv2.12 – Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 2. és 3. veszélyességi kategória
BGПри контакт с вода отделя запалими газове.
ESEn contacto con el agua desprende gases inflamables.
CSPři styku s vodou uvolňuje hořlavé plyny.
DAVed kontakt med vand udvikles brandfarlige gasser.
DEIn Berührung mit Wasser entstehen entzündbare Gase.
ETKokkupuutel veega eraldab tuleohtlikke gaase.
ELΣε επαφή με το νερό ελευθερώνει εύφλεκτα αέρια.
ENIn contact with water releases flammable gases.
FRDégage au contact de l’eau des gaz inflammables.
GAI dteagmháil le huisce scaoiltear gáis inadhainte.
HRU dodiru s vodom oslobađa zapaljive plinove.
ITA contatto con l'acqua libera gas infiammabili.
LVNonākot saskarē ar ūdeni, izdala uzliesmojošu gāzi.
LTKontaktuodami su vandeniu išskiria degias dujas
HUVízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.
MTMeta jmiss ma’ l-ilma jerħi gassijiet li jaqbdu.
NLIn contact met water komen ontvlambare gassen vrij.
PLW kontakcie z wodą uwalnia łatwopalne gazy.
PTEm contacto com a água liberta gases inflamáveis.
ROÎn contact cu apa degajă gaze inflamabile.
SKPri kontakte s vodou uvoľňuje horľavé plyny.
SLV stiku z vodo se sproščajo vnetljivi plini.
FIKehittää syttyviä kaasuja veden kanssa.
SVVid kontakt med vatten utvecklas brandfarliga gaser.

H270Nyelv2.4 – Oxidáló gázok, 1. veszélyességi kategória
BGМоже да предивзика или усили пожар; окислител.
ESPuede provocar o agravar un incendio; comburente.
CSMůže způsobit nebo zesílit požár; oxidant.
DAKan forårsage eller forstærke brand, brandnærende.
DEKann Brand verursachen oder verstärken; Oxidationsmittel.
ETVõib põhjustada süttimise või soodustada põlemist; oksüdeerija.
ELΜπορεί να προκαλέσει ή να αναζωπυρώσει πυρκαγιά· οξειδωτικό.
ENMay cause or intensify fire; oxidiser.
FRPeut provoquer ou aggraver un incendie; comburant.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le tine nó cur le tine; ocsaídeoir.
HRMože uzrokovati ili pojačati požar; oksidans.
ITPuò provocare o aggravare un incendio; comburente.
LVVar izraisīt vai pastiprināt degšanu, oksidētājs.
LTGali sukelti arba padidinti gaisrą, oksidatorius.
HUTüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású.
MTJista’ jikkawża jew iżid in-nar; ossidant.
NLKan brand veroorzaken of bevorderen; oxiderend.
PLMoże spowodować lub intensyfikować pożar; utleniacz.
PTPode provocar ou agravar incêndios; comburente.
ROPoate provoca sau agrava un incendiu; oxidant.
SKMôže spôsobiť alebo prispieť k rozvoju požiaru; oxidačné činidlo.
SLLahko povzroči ali okrepi požar; oksidativna snov.
FIAiheuttaa tulipalon vaaran tai edistää tulipaloa; hapettava.
SVKan orsaka eller intensifiera brand. Oxiderande.

H271Nyelv2.13 – Oxidáló folyadékok, 1. veszélyességi kategória
2.14– Oxidáló szilárd anyagok, 1. veszélyességi kategória
BGМоже да предизвика пожар или експлозия; силен окислител.
ESPuede provocar un incendio o una explosión; muy comburente.
CSMůže způsobit požár nebo výbuch; silný oxidant.
DAKan forårsage brand eller eksplosion, stærkt brandnærende.
DEKann Brand oder Explosion verursachen; starkes Oxidationsmittel.
ETVõib põhjustada süttimise või plahvatuse; tugev oksüdeerija.
ELΜπορεί να προκαλέσει πυρκαγιά ή έκρηξη· ισχυρό οξειδωτικό.
ENMay cause fire or explosion; strong oxidiser.
FRPeut provoquer un incendie ou une explosion; comburant puissant.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le tine nó le pléascadh; an-ocsaídeoir.
HRMože uzrokovati požar ili eksploziju; jaki oksidans.
ITPuò provocare un incendio o un'esplosione; molto comburente.
LVVar izraisīt degšanu vai eksploziju, oksidētājs.
LTGali sukelti gaisrą arba sprogimą, stiprus oksidatorius.
HUTüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.
MTJista’ jikkawża nar jew splużjoni; ossidant qawwi.
NLKan brand of ontploffingen veroorzaken; sterk oxiderend.
PLMoże spowodować pożar lub wybuch; silny utleniacz.
PTRisco de incêndio ou de explosão; muito comburente.
ROPoate provoca un incendiu sau o explozie; oxidant puternic.
SKMôže spôsobiť požiar alebo výbuch; silné oxidačné činidlo.
SLLahko povzroči požar ali eksplozijo; močna oksidativna snov.
FIAiheuttaa tulipalo- tai räjähdysvaaran; voimakkaasti hapettava.
SVKan orsaka brand eller explosion. Starkt oxiderande.

H272Nyelv2.13 – Oxidáló folyadékok, 2., 3. veszélyességi kategória
2.14– Oxidáló szilárd anyagok, 2., 3. veszélyességi kategória
BGМоже да усили пожара; окислител.
ESPuede agravar un incendio; comburente.
CSMůže zesílit požár; oxidant.
DAKan forstærke brand, brandnærende.
DEKann Brand verstärken; Oxidationsmittel.
ETVõib soodustada põlemist; oksüdeerija.
ELΜπορεί να αναζωπυρώσει την πυρκαγιά· οξειδωτικό.
ENMay intensify fire; oxidiser.
FRPeut aggraver un incendie; comburant.
GAD’fhéadfadh sé cur le tine; ocsaídeoir.
HRMože pojačati požar; oksidans.
ITPuò aggravare un incendio; comburente.
LVVar pastiprināt degšanu; oksidētājs.
LTGali padidinti gaisrą, oksidatorius.
HUFokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.
MTJista’ jżid in-nar; ossidant.
NLKan brand bevorderen; oxiderend.
PLMoże intensyfikować pożar; utleniacz.
PTPode agravar incêndios; comburente.
ROPoate agrava un incendiu; oxidant.
SKMôže prispieť k rozvoju požiaru; oxidačné činidlo.
SLLahko okrepi požar; oksidativna snov.
FIVoi edistää tulipaloa; hapettava.
SVKan intensifiera brand. Oxiderande.

H280Nyelv2.5 – Nyomás alatt lévő gázok:
Sűrített gáz
Cseppfolyósított gáz
Oldott gáz
BGСъдържа газ под налягане; може да експлодира при нагряване.
ESContiene gas a presión; peligro de explosión en caso de calentamiento.
CSObsahuje plyn pod tlakem; při zahřívání může vybuchnout.
DAIndeholder gas under tryk, kan eksplodere ved opvarmning.
DEEnthält Gas unter Druck; kann bei Erwärmung explodieren.
ETSisaldab rõhu all olevat gaasi, kuumenemisel võib plahvatada.
ELΠεριέχει αέριο υπό πίεση· εάν θερμανθεί, μπορεί να εκραγεί.
ENContains gas under pressure; may explode if heated.
FRContient un gaz sous pression; peut exploser sous l’effet de la chaleur.
GAGás istigh ann, faoi bhrú; d’fhéadfadh sé pléascadh, má théitear.
HRSadrži stlačeni plin; zagrijavanje može uzrokovati eksploziju.
ITContiene gas sotto pressione; può esplodere se riscaldato.
LVSatur gāzi zem spiediena; karstumā var eksplodēt.
LTTuri slėgio veikiamų dujų, kaitinant gali sprogti.
HUNyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat.
MTFih gass taħt pressjoni; jista’ jisplodi jekk jissaħħan.
NLBevat gas onder druk; kan ontploffen bij verwarming.
PLZawiera gaz pod ciśnieniem; ogrzanie grozi wybuchem.
PTContém gás sob pressão; risco de explosão sob a acção do calor.
ROConține un gaz sub presiune; pericol de explozie în caz de încălzire.
SKObsahuje plyn pod tlakom, pri zahriatí môže vybuchnúť.
SLVsebuje plin pod tlakom; segrevanje lahko povzroči eksplozijo.
FISisältää paineen alaista kaasua; voi räjähtää kuumennettaessa.
SVInnehåller gas under tryck. Kan explodera vid uppvärmning.

H281Nyelv2.5 – Nyomás alatt lévő gázok: mélyhűtött cseppfolyósított gáz
BGСъдържа охладен газ; може да причини криогенни изгаряния или наранявания.
ESContiene gas refrigerado; puede provocar quemaduras o lesiones criogénicas.
CSObsahuje zchlazený plyn; může způsobit omrzliny nebo poškození chladem.
DAIndeholder nedkølet gas, kan forårsage kuldeskader.
DEEnthält tiefgekühltes Gas; kann Kälteverbrennungen oder -verletzungen verursachen.
ETSisaldab külmutatud gaasi; võib põhjustada külmapõletusi või -kahjustusi.
ELΠεριέχει αέριο υπό ψύξη· μπορεί να προκαλέσει εγκαύματα ψύχους ή τραυματισμούς.
ENContains refrigerated gas; may cause cryogenic burns or injury.
FRContient un gaz réfrigéré; peut causer des brûlures ou blessures cryogéniques.
GAGás cuisnithe istigh ann; d’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le dónna crióigineacha nó le díobháil chrióigineach.
HRSadrži pothlađeni, ukapljeni plin; može uzrokovati kriogene opekline ili ozljede.
ITContiene gas refrigerato; può provocare ustioni o lesioni criogeniche.
LVSatur atdzesētu gāzi; var radīt kriogēnus apdegumus vai ievainojumus.
LTTuri atšaldytų dujų, gali sukelti kriogeninius nušalimus arba pažeidimus.
HUMélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.
MTFih gass imkessaħ; jista’ jikkawża ħruq jew dannu minn temperaturi baxxi.
NLBevat sterk gekoeld gas; kan cryogene brandwonden of letsel veroorzaken.
PLZawiera schłodzony gaz; może spowodować oparzenia kriogeniczne lub obrażenia.
PTContém gás refrigerado; pode provocar queimaduras ou lesões criogénicas.
ROConține un gaz răcit; poate cauza arsuri sau leziuni criogenice.
SKObsahuje schladený plyn; môže spôsobiť kryogénne popáleniny alebo poranenia.
SLVsebuje ohlajen utekočinjen plin; lahko povzroči ozebline ali poškodbe.
FISisältää jäähdytettyä kaasua; voi aiheuttaa jäätymisvamman.
SVInnehåller kyld gas. Kan orsaka svåra köldskador.

H290Nyelv2.16 – Fémekre korrozív hatású, 1. veszélyességi kategória
BGМоже да бъде корозивно за металите.
ESPuede ser corrosivo para los metales.
CSMůže být korozivní pro kovy.
DAKan ætse metaller.
DEKann gegenüber Metallen korrosiv sein.
ETVõib söövitada metalle.
ELΜπορεί να διαβρώσει μέταλλα.
ENMay be corrosive to metals.
FRPeut être corrosif pour les métaux.
GAD’fhéadfadh sé a bheith creimneach do mhiotail.
HRMože nagrizati metale.
ITPuò essere corrosivo per i metalli.
LVVar kodīgi iedarboties uz metāliem.
LTGali ėsdinti metalus.
HUFémekre korrozív hatású lehet.
MTJista’ jkun korrużiv għall-metalli.
NLKan bijtend zijn voor metalen.
PLMoże powodować korozję metali.
PTPode ser corrosivo para os metais.
ROPoate fi corosiv pentru metale.
SKMôže byť korozívna pre kovy.
SLLahko je jedko za kovine.
FIVoi syövyttää metalleja.
SVKan vara korrosivt för metaller.

1.2. táblázat

Egészségi veszélyt jelző figyelmeztető mondatok

H300Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át), 1., 2. veszélyességi kategória
BGСмъртоносeн при поглъщане.
ESMortal en caso de ingestión.
CSPři požití může způsobit smrt.
DALivsfarlig ved indtagelse.
DELebensgefahr bei Verschlucken.
ETAllaneelamisel surmav.
ELΘανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης.
ENFatal if swallowed.
FRMortel en cas d’ingestion.
GAMarfach má shlogtar.
HRSmrtonosno ako se proguta.
ITLetale se ingerito.
LVNorijot iestājas nāve.
LTMirtina prarijus.
HULenyelve halálos.
MTFatali jekk jinbela’.
NLDodelijk bij inslikken.
PLPołknięcie grozi śmiercią.
PTMortal por ingestão.
ROMortal în caz de înghițire.
SKSmrteľný po požití.
SLSmrtno pri zaužitju.
FITappavaa nieltynä.
SVDödligt vid förtäring.

H301Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át), 3. veszélyességi kategória
BGТоксичен при поглъщане.
ESTóxico en caso de ingestión.
CSToxický při požití.
DAGiftig ved indtagelse.
DEGiftig bei Verschlucken.
ETAllaneelamisel mürgine.
ELΤοξικό σε περίπτωση κατάποσης.
ENToxic if swallowed.
FRToxique en cas d’ingestion.
GATocsaineach má shlogtar.
HROtrovno ako se proguta.
ITTossico se ingerito.
LVToksisks, ja norij.
LTToksiška prarijus.
HULenyelve mérgező.
MTTossiku jekk jinbela’.
NLGiftig bij inslikken.
PLDziała toksycznie po połknięciu.
PTTóxico por ingestão.
ROToxic în caz de înghițire.
SKToxický po požití.
SLStrupeno pri zaužitju.
FIMyrkyllistä nieltynä.
SVGiftigt vid förtäring.

H302Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át), 4. veszélyességi kategória
BGВреден при поглъщане.
ESNocivo en caso de ingestión.
CSZdraví škodlivý při požití.
DAFarlig ved indtagelse.
DEGesundheitsschädlich bei Verschlucken.
ETAllaneelamisel kahjulik.
ELΕπιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης.
ENHarmful if swallowed.
FRNocif en cas d’ingestion.
GADíobhálach má shlogtar.
HRŠtetno ako se proguta.
ITNocivo se ingerito.
LVKaitīgs, ja norij.
LTKenksminga prarijus.
HULenyelve ártalmas.
MTJagħmel il-ħsara jekk jinbela’.
NLSchadelijk bij inslikken.
PLDziała szkodliwie po połknięciu.
PTNocivo por ingestão.
RONociv în caz de înghițire.
SKŠkodlivý po požití.
SLZdravju škodljivo pri zaužitju.
FIHaitallista nieltynä.
SVSkadligt vid förtäring.

H304Nyelv3.10 – Aspirációs veszély, 1. veszélyességi kategória
BGМоже да бъде смъртоносен при поглъщане и навлизане в дихателните пътища.
ESPuede ser mortal en caso de ingestión y penetración en las vías respiratorias.
CSPři požití a vniknutí do dýchacích cest může způsobit smrt.
DAKan være livsfarligt, hvis det indtages og kommer i luftvejene.
DEKann bei Verschlucken und Eindringen in die Atemwege tödlich sein.
ETAllaneelamisel või hingamisteedesse sattumisel võib olla surmav.
ELΜπορεί να προκαλέσει θάνατο σε περίπτωση κατάποσης και διείσδυσης στις αναπνευστικές οδούς.
ENMay be fatal if swallowed and enters airways.
FRPeut être mortel en cas d’ingestion et de pénétration dans les voies respiratoires.
GAD’fhéadfadh sé a bheith marfach má shlogtar é agus má théann sé isteach sna haerbhealaí.
HRMože biti smrtonosno ako se proguta i uđe u dišni sustav.
HULenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.
ITPuò essere letale in caso di ingestione e di penetrazione nelle vie respiratorie.
LVVar izraisīt nāvi, ja norij vai iekļūst elpceļos.
LTPrarijus ir patekus į kvėpavimo takus, gali sukelti mirtį.
MTJista’ jkun fatali jekk jinbela’ u jidħol fil-pajpijiet tan-nifs.
NLKan dodelijk zijn als de stof bij inslikken in de luchtwegen terechtkomt.
PLPołknięcie i dostanie się przez drogi oddechowe może grozić śmiercią.
PTPode ser mortal por ingestão e penetração nas vias respiratórias.
ROPoate fi mortal în caz de înghițire și de pătrundere în căile respiratorii.
SKMôže byť smrteľný po požití a vniknutí do dýchacích ciest.
SLPri zaužitju in vstopu v dihalne poti je lahko smrtno.
FIVoi olla tappavaa nieltynä ja joutuessaan hengitysteihin.
SVKan vara dödligt vid förtäring om det kommer ner i luftvägarna.

H310Nyelv3.1 – Akut toxicitás (bőrön át), 1., 2. veszélyességi kategória
BGСмъртоносeн при контакт с кожата.
ESMortal en contacto con la piel.
CSPři styku s kůží může způsobit smrt.
DALivsfarlig ved hudkontakt.
DELebensgefahr bei Hautkontakt.
ETNahale sattumisel surmav.
ELΘανατηφόρο σε επαφή με το δέρμα.
ENFatal in contact with skin.
FRMortel par contact cutané.
GAMarfach i dteagmháil leis an gcraiceann.
HRSmrtonosno u dodiru s kožom.
HUBőrrel érintkezve halálos.
ITLetale per contatto con la pelle.
LVNonākot saskarē ar ādu, iestājas nāve.
LTMirtina susilietus su oda.
MTFatali jekk imiss mal-ġilda.
NLDodelijk bij contact met de huid.
PLGrozi śmiercią w kontacie ze skórą.
PTMortal em contacto com a pele.
ROMortal în contact cu pielea.
SKSmrteľný pri kontakte s pokožkou.
SLSmrtno v stiku s kožo.
FITappavaa joutuessaan iholle.
SVDödligt vid hudkontakt.

H311Nyelv3.1 – Akut toxicitás (bőrön át), 3. veszélyességi kategória
BGТоксичен при контакт с кожата.
ESTóxico en contacto con la piel.
CSToxický při styku s kůží.
DAGiftig ved hudkontakt.
DEGiftig bei Hautkontakt.
ETNahale sattumisel mürgine.
ELΤοξικό σε επαφή με το δέρμα.
ENToxic in contact with skin.
FRToxique par contact cutané.
GATocsaineach i dteagmháil leis an gcraiceann.
HROtrovno u dodiru s kožom.
ITTossico per contatto con la pelle.
LVToksisks, ja nonāk saskarē ar ādu.
LTToksiška susilietus su oda.
HUBőrrel érintkezve mérgező.
MTTossiku meta jmiss mal-ġilda.
NLGiftig bij contact met de huid.
PLDziała toksycznie w kontakcie ze skórą.
PTTóxico em contacto com a pele.
ROToxic în contact cu pielea.
SKToxický pri kontakte s pokožkou.
SLStrupeno v stiku s kožo.
FIMyrkyllistä joutuessaan iholle.
SVGiftigt vid hudkontakt.

H312Nyelv3.1 – Akut toxicitás (bőrön át), 4. veszélyességi kategória
BGВреден при контакт с кожата.
ESNocivo en contacto con la piel.
CSZdraví škodlivý při styku s kůží.
DAFarlig ved hudkontakt.
DEGesundheitsschädlich bei Hautkontakt.
ETNahale sattumisel kahjulik.
ELΕπιβλαβές σε επαφή με το δέρμα.
ENHarmful in contact with skin.
FRNocif par contact cutané.
GADíobhálach i dteagmháil leis an gcraiceann.
HRŠtetno u dodiru s kožom.
ITNocivo per contatto con la pelle.
LVKaitīgs, ja nonāk saskarē ar ādu.
LTKenksminga susilietus su oda.
HUBőrrel érintkezve ártalmas.
MTJagħmel il-ħsara meta jmiss mal-ġilda.
NLSchadelijk bij contact met de huid.
PLDziała szkodliwie w kontakcie ze skórą.
PTNocivo em contacto com a pele.
RONociv în contact cu pielea.
SKŠkodlivý pri kontakte s pokožkou.
SLZdravju škodljivo v stiku s kožo.
FIHaitallista joutuessaan iholle.
SVSkadligt vid hudkontakt.

H314Nyelv3.2 – Bőrmarás/bőrirritáció, 1. veszélyességi kategória, 1A., 1B., 1C. alkategória
BGПричинява тежки изгаряния на кожата и сериозно увреждане на очите.
ESProvoca quemaduras graves en la piel y lesiones oculares graves.
CSZpůsobuje těžké poleptání kůže a poškození očí.
DAForårsager svære ætsninger af huden og øjenskader.
DEVerursacht schwere Verätzungen der Haut und schwere Augenschäden.
ETPõhjustab rasket nahasöövitust ja silmakahjustusi.
ELΠροκαλεί σοβαρά δερματικά εγκαύματα και οφθαλμικές βλάβες.
ENCauses severe skin burns and eye damage.
FRProvoque des brûlures de la peau et de graves lésions des yeux.
GAIna chúis le dónna tromchúiseacha craicinn agus le damáiste don tsúil.
HRUzrokuje teške opekline kože i ozljede oka.
ITProvoca gravi ustioni cutanee e gravi lesioni oculari.
LVIzraisa smagus ādas apdegumus un acu bojājumus.
LTSmarkiai nudegina odą ir pažeidžia akis.
HUSúlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.
MTJagħmel ħruq serju lill-ġilda u ħsara lill-għajnejn.
NLVeroorzaakt ernstige brandwonden en oogletsel.
PLPowoduje poważne oparzenia skóry oraz uszkodzenia oczu.
PTProvoca queimaduras na pele e lesões oculares graves.
ROProvoacă arsuri grave ale pielii și lezarea ochilor.
SKSpôsobuje vážne poleptanie kože a poškodenie očí.
SLPovzroča hude opekline kože in poškodbe oči.
FIVoimakkaasti ihoa syövyttävää ja silmiä vaurioittavaa.
SVOrsakar allvarliga frätskador på hud och ögon.

H315Nyelv3.2 – Bőrmarás/Bőrirritáció, 2. veszélyességi kategória
BGПредизвиква дразнене на кожата.
ESProvoca irritación cutánea.
CSDráždí kůži.
DAForårsager hudirritation.
DEVerursacht Hautreizungen.
ETPõhjustab nahaärritust.
ELΠροκαλεί ερεθισμό του δέρματος.
ENCauses skin irritation.
FRProvoque une irritation cutanée.
GAIna chúis le greannú craicinn.
HRNadražuje kožu.
ITProvoca irritazione cutanea.
LVKairina ādu.
LTDirgina odą.
HUBőrirritáló hatású.
MTJagħmel irritazzjoni tal-ġilda.
NLVeroorzaakt huidirritatie.
PLDziała drażniąco na skórę.
PTProvoca irritação cutânea.
ROProvoacă iritarea pielii.
SKDráždi kožu.
SLPovzroča draženje kože.
FIÄrsyttää ihoa.
SVIrriterar huden.

H317Nyelv3.4 – 3.4. – Szenzibilizáció – Bőr, 1, 1A, 1B veszélyességi kategória.
BGМоже да причини алергична кожна реакция.
ESPuede provocar una reacción alérgica en la piel.
CSMůže vyvolat alergickou kožní reakci.
DAKan forårsage allergisk hudreaktion.
DEKann allergische Hautreaktionen verursachen.
ETVõib põhjustada allergilist nahareaktsiooni.
ELΜπορεί να προκαλέσει αλλεργική δερματική αντίδραση.
ENMay cause an allergic skin reaction.
FRPeut provoquer une allergie cutanée.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le frithghníomh ailléirgeach craicinn.
HRMože izazvati alergijsku reakciju na koži.
ITPuò provocare una reazione allergica cutanea.
LVVar izraisīt alerģisku ādas reakciju.
LTGali sukelti alerginę odos reakciją.
HUAllergiás bőrreakciót válthat ki.
MTJista’ jikkawża reazzjoni allerġika tal-ġilda.
NLKan een allergische huidreactie veroorzaken.
PLMoże powodować reakcję alergiczną skóry.
PTPode provocar uma reacção alérgica cutânea.
ROPoate provoca o reacție alergică a pielii.
SKMôže vyvolať alergickú kožnú reakciu.
SLLahko povzroči alergijski odziv kože.
FIVoi aiheuttaa allergisen ihoreaktion.
SVKan orsaka allergisk hudreaktion.

H318Nyelv3.3 – Súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 1. veszélyességi kategória
BGПредизвиква сериозно увреждане на очите.
ESProvoca lesiones oculares graves.
CSZpůsobuje vážné poškození očí.
DAForårsager alvorlig øjenskade.
DEVerursacht schwere Augenschäden.
ETPõhjustab raskeid silmakahjustusi.
ELΠροκαλεί σοβαρή οφθαλμική βλάβη.
ENCauses serious eye damage.
FRProvoque de graves lésions des yeux.
GAIna chúis le damáiste tromchúiseach don tsúil.
HRUzrokuje teške ozljede oka.
ITProvoca gravi lesioni oculari.
LVIzraisa nopietnus acu bojājumus.
LTSmarkiai pažeidžia akis.
HUSúlyos szemkárosodást okoz.
MTJagħmel ħsara serja lill-għajnejn.
NLVeroorzaakt ernstig oogletsel.
PLPowoduje poważne uszkodzenie oczu.
PTProvoca lesões oculares graves.
ROProvoacă leziuni oculare grave.
SKSpôsobuje vážne poškodenie očí.
SLPovzroča hude poškodbe oči.
FIVaurioittaa vakavasti silmiä.
SVOrsakar allvarliga ögonskador.

H319Nyelv3.3 – Súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 2. veszélyességi kategória
BGПредизвиква сериозно дразнене на очите.
ESProvoca irritación ocular grave.
CSZpůsobuje vážné podráždění očí.
DAForårsager alvorlig øjenirritation.
DEVerursacht schwere Augenreizung.
ETPõhjustab tugevat silmade ärritust.
ELΠροκαλεί σοβαρό οφθαλμικό ερεθισμό.
ENCauses serious eye irritation.
FRProvoque une sévère irritation des yeux.
GAIna chúis le greannú tromchúiseach don tsúil.
HRUzrokuje jako nadraživanje oka.
ITProvoca grave irritazione oculare.
LVIzraisa nopietnu acu kairinājumu.
LTSukelia smarkų akių dirginimą.
HUSúlyos szemirritációt okoz.
MTJagħmel irritazzjoni serja lill-għajnejn.
NLVeroorzaakt ernstige oogirritatie.
PLDziała drażniąco na oczy.
PTProvoca irritação ocular grave.
ROProvoacă o iritare gravă a ochilor.
SKSpôsobuje vážne podráždenie očí.
SLPovzroča hudo draženje oči.
FIÄrsyttää voimakkaasti silmiä.
SVOrsakar allvarlig ögonirritation.

H330Nyelv3.1 – Akut toxicitás (belélegzéssel), 1., 2. veszélyességi kategória
BGСмъртоносен при вдишване.
ESMortal en caso de inhalación.
CSPři vdechování může způsobit smrt.
DALivsfarlig ved indånding.
DELebensgefahr bei Einatmen.
ETSissehingamisel surmav.
ELΘανατηφόρο σε περίπτωση εισπνοής.
ENFatal if inhaled.
FRMortel par inhalation.
GAMarfach má ionanálaítear.
HRSmrtonosno ako se udiše.
ITLetale se inalato.
LVIeelpojot, iestājas nāve.
LTMirtina įkvėpus.
HUBelélegezve halálos.
MTFatali jekk jinxtamm.
NLDodelijk bij inademing.
PLWdychanie grozi śmiercią.
PTMortal por inalação.
ROMortal în caz de inhalare.
SKSmrteľný pri vdýchnutí.
SLSmrtno pri vdihavanju.
FITappavaa hengitettynä.
SVDödligt vid inandning.

H331Nyelv3.1 – Akut toxicitás (belélegzéssel), 3. veszélyességi kategória
BGТоксичен при вдишване.
ESTóxico en caso de inhalación.
CSToxický při vdechování.
DAGiftig ved indånding.
DEGiftig bei Einatmen.
ETSissehingamisel mürgine.
ELΤοξικό σε περίπτωση εισπνοής.
ENToxic if inhaled.
FRToxique par inhalation.
GATocsaineach má ionanálaítear.
HROtrovno ako se udiše.
ITTossico se inalato.
LVToksisks ieelpojot.
LTToksiška įkvėpus.
HUBelélegezve mérgező.
MTTossiku jekk jinxtamm.
NLGiftig bij inademing.
PLDziała toksycznie w następstwie wdychania.
PTTóxico por inalação.
ROToxic în caz de inhalare.
SKToxický pri vdýchnutí.
SLStrupeno pri vdihavanju.
FIMyrkyllistä hengitettynä.
SVGiftigt vid inandning.

H332Nyelv3.1 – Akut toxicitás (belélegzéssel), 4. veszélyességi kategória
BGВреден при вдишване.
ESNocivo en caso de inhalación.
CSZdraví škodlivý při vdechování.
DAFarlig ved indånding.
DEGesundheitsschädlich bei Einatmen.
ETSissehingamisel kahjulik.
ELΕπιβλαβές σε περίπτωση εισπνοής.
ENHarmful if inhaled.
FRNocif par inhalation.
GADíobhálach má ionanálaítear.
HRŠtetno ako se udiše.
ITNocivo se inalato.
LVKaitīgs ieelpojot.
LTKenksminga įkvėpus.
HUBelélegezve ártalmas.
MTJagħmel il-ħsara jekk jinxtamm.
NLSchadelijk bij inademing.
PLDziała szkodliwie w następstwie wdychania.
PTNocivo por inalação.
RONociv în caz de inhalare.
SKŠkodlivý pri vdýchnutí.
SLZdravju škodljivo pri vdihavanju.
FIHaitallista hengitettynä.
SVSkadligt vid inandning.

H334Nyelv3.4 – 3.4. – Szenzibilizáció – Légzőszervi, 1, 1A, 1B veszélyességi kategória.
BGМоже да причини алергични или астматични симптоми или затруднения в дишането при вдишване.
ESPuede provocar síntomas de alergia o asma o dificultades respiratorias en caso de inhalación.
CSPři vdechování může vyvolat příznaky alergie nebo astmatu nebo dýchací potíže.
DAKan forårsage allergi- eller astmasymptomer eller åndedrætsbesvær ved indånding.
DEKann bei Einatmen Allergie, asthmaartige Symptome oder Atembeschwerden verursachen.
ETSissehingamisel võib põhjustada allergia- või astma sümptomeid või hingamisraskusi.
ELΜπορεί να προκαλέσει αλλεργία ή συμπτώματα άσθματος ή δύσπνοια σε περίπτωση εισπνοής.
ENMay cause allergy or asthma symptoms or breathing difficulties if inhaled.
FRPeut provoquer des symptômes allergiques ou d’asthme ou des difficultés respiratoires par inhalation.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le siomptóim ailléirge nó asma nó le deacrachtaí análaithe má ionanálaítear é.
HRAko se udiše može izazvati simptome alergije ili astme ili poteškoće s disanjem.
ITPuò provocare sintomi allergici o asmatici o difficoltà respiratorie se inalato.
LVJa ieelpo, var izraisīt alerģiju vai astmas simptomus, vai apgrūtināt elpošanu.
LTĮkvėpus gali sukelti alerginę reakciją, astmos simptomus arba apsunkinti kvėpavimą.
HUBelélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.
MTJista’ jikkawża sintomi ta' allerġija jew ta’ ażma jew diffikultajiet biex jittieħed in-nifs jekk jinxtamm.
NLKan bij inademing allergie- of astmasymptomen of ademhalingsmoeilijkheden veroorzaken.
PLMoże powodować objawy alergii lub astmy lub trudności w oddychaniu w następstwie wdychania.
PTQuando inalado, pode provocar sintomas de alergia ou de asma ou dificuldades respiratórias.
ROPoate provoca simptome de alergie sau astm sau dificultăți de respirație în caz de inhalare.
SKPri vdýchnutí môže vyvolať alergiu alebo príznaky astmy, alebo dýchacie ťažkosti.
SLLahko povzroči simptome alergije ali astme ali težave z dihanjem pri vdihavanju.
FIVoi aiheuttaa hengitettynä allergia- tai astmaoireita tai hengitysvaikeuksia.
SVKan orsaka allergi- eller astmasymtom eller andningssvårigheter vid inandning.

H335Nyelv3.8 – Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 3. veszélyességi kategória, légúti irritáció
BGМоже да предизвика дразнене на дихателните пътища.
ESPuede irritar las vías respiratorias.
CSMůže způsobit podráždění dýchacích cest.
DAKan forårsage irritation af luftvejene.
DEKann die Atemwege reizen.
ETVõib põhjustada hingamisteede ärritust.
ELΜπορεί να προκαλέσει ερεθισμό της αναπνευστικής οδού.
ENMay cause respiratory irritation.
FRPeut irriter les voies respiratoires.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le greannú riospráide.
HRMože nadražiti dišni sustav.
ITPuò irritare le vie respiratorie.
LVVar izraisīt elpceļu kairinājumu.
LTGali dirginti kvėpavimo takus.
HULégúti irritációt okozhat.
MTJista’ jikkawża irritazzjoni respiratorja.
NLKan irritatie van de luchtwegen veroorzaken.
PLMoże powodować podrażnienie dróg oddechowych.
PTPode provocar irritação das vias respiratórias.
ROPoate provoca iritarea căilor respiratorii.
SKMôže spôsobiť podráždenie dýchacích ciest.
SLLahko povzroči draženje dihalnih poti.
FISaattaa aiheuttaa hengitysteiden ärsytystä.
SVKan orsaka irritation i luftvägarna.

H336Nyelv3.8 – Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 3. veszélyességi kategória, narkózis
BGМоже да предизвика сънливост или световъртеж.
ESPuede provocar somnolencia o vértigo.
CSMůže způsobit ospalost nebo závratě.
DAKan forårsage sløvhed eller svimmelhed.
DEKann Schläfrigkeit und Benommenheit verursachen.
ETVõib põhjustada unisust või peapööritust.
ELΜπορεί να προκαλέσει υπνηλία ή ζάλη.
ENMay cause drowsiness or dizziness.
FRPeut provoquer somnolence ou vertiges.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le codlatacht nó le meadhrán.
HRMože izazvati pospanost ili vrtoglavicu.
ITPuò provocare sonnolenza o vertigini.
LVVar izraisīt miegainību vai reiboņus.
LTGali sukelti mieguistumą arba galvos svaigimą.
HUÁlmosságot vagy szédülést okozhat.
MTJista’ jikkawża ħedla jew sturdament.
NLKan slaperigheid of duizeligheid veroorzaken.
PLMoże wywoływać uczucie senności lub zawroty głowy.
PTPode provocar sonolência ou vertigens.
ROPoate provoca somnolență sau amețeală.
SKMôže spôsobiť ospalosť alebo závraty.
SLLahko povzroči zaspanost ali omotico.
FISaattaa aiheuttaa uneliaisuutta ja huimausta.
SVKan göra att man blir dåsig eller omtöcknad.

H340Nyelv3.5 – Csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. veszélyességi kategória
BGМоже да причини генетични дефекти < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESPuede provocar defectos genéticos <Indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía >.
CSMůže vyvolat genetické poškození <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné >.
DAKan forårsage genetiske defekter <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej >.
DEKann genetische Defekte verursachen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht >.
ETVõib põhjustada geneetilisi defekte <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud >.
ELΜπορεί να προκαλέσει γενετικά ελαττώματα < αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης >.
ENMay cause genetic defects <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard >.
FRPeut induire des anomalies génétiques <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger >.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le héalanga géiniteacha <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais >.
HRMože izazvati genetska oštećenja <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITPuò provocare alterazioni genetiche <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVVar izraisīt ģenētiskus bojājumus <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTGali sukelti genetinius defektus <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUGenetikai károsodást okozhat < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTJista’ jikkawża difetti ġenetiċi <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLKan genetische schade veroorzaken <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLMoże powodować wady genetyczne <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.
PTPode provocar anomalias genéticas <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROPoate provoca anomalii genetice <indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKMôže spôsobovať genetické poškodenie <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLLahko povzroči genetske okvare <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FISaattaa aiheuttaa perimävaurioita <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVKan orsaka genetiska defekter <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H341Nyelv3.5 – Csírasejt-mutagenitás, 2. veszélyességi kategória
BGПредполага се, че причинява генетични дефекти < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESSe sospecha que provoca defectos genéticos <Indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSPodezření na genetické poškození <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAMistænkt for at forårsage genetiske defekter <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DEKann vermutlich genetische Defekte verursachen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETArvatavasti põhjustab geneetilisi defekte <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΎποπτο για πρόκληση γενετικών ελαττωμάτων <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.
ENSuspected of causing genetic defects <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRSusceptible d’induire des anomalies génétiques <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.
GACeaptar go bhféadfadh sé a bheith ina chúis le héalanga géiniteacha <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRSumnja na moguća genetska oštećenja <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITSospettato di provocare alterazioni genetiche <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVIr aizdomas, ka var izraisīt ģenētiskus bojājumus <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTĮtariama, kad gali sukelti genetinius defektus <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUFeltehetően genetikai károsodást okoz < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTSuspettat li jikkawża difetti ġenetiċi <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLVerdacht van het veroorzaken van genetische schade <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLPodejrzewa się, że powoduje wady genetyczne <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.
PTSuspeito de provocar anomalias genéticas <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROSusceptibil de a provoca anomalii genetice < indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKPodozrenie, že spôsobuje genetické poškodenie <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLSum povzročitve genetskih okvar <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FIEpäillään aiheuttavan perimävaurioita <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVMisstänks kunna orsaka genetiska defekter <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H350Nyelv3.6 – Rákkeltő hatás, 1A., 1B. veszélyességi kategória
BGМоже да причини рак < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESPuede provocar cáncer <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSMůže vyvolat rakovinu <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAKan fremkalde kræft <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DEKann Krebs erzeugen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETVõib põhjustada vähktõbe <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΜπορεί να προκαλέσει καρκίνο <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.
ENMay cause cancer <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRPeut provoquer le cancer <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le hailse <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRMože uzrokovati rak <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITPuò provocare il cancro<indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVVar izraisīt vēzi <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTGali sukelti vėžį <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HURákot okozhat < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTJista’ jikkawża l-kanċer <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLKan kanker veroorzaken <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>
PLMoże powodować raka <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.
PTPode provocar cancro <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROPoate provoca cancer <indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKMôže spôsobiť rakovinu <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLLahko povzroči raka <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FISaattaa aiheuttaa syöpää <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVKan orsaka cancer <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H351Nyelv3.6 – Rákkeltő hatás, 2. veszélyességi kategória
BGПредполага се, че причинява рак < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESSe sospecha que provoca cáncer <indíquese la vía de exposición si se se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSPodezření na vyvolání rakoviny <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAMistænkt for at fremkalde kræft <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DEKann vermutlich Krebs erzeugen <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETArvatavasti põhjustab vähktõbe <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΎποπτο για πρόκληση καρκίνου <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.
ENSuspected of causing cancer <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRSusceptible de provoquer le cancer <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.
GACeaptar go bhféadfadh sé a bheith ina chúis le hailse <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRSumnja na moguće uzrokovanje raka <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITSospettato di provocare il cancro <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVIr aizdomas, ka var izraisīt vēzi <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTĮtariama, kad sukelia vėžį <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUFeltehetően rákot okoz < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTSuspettat li jikkawża l-kanċer <ara l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu >.
NLVerdacht van het veroorzaken van kanker <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLPodejrzewa się, że powoduje raka <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inna droga narażenia nie powoduje zagrożenia>.
PTSuspeito de provocar cancro <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROSusceptibil de a provoca cancer <indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKPodozrenie, že spôsobuje rakovinu <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLSum povzročitve raka <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FIEpäillään aiheuttavan syöpää <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVMisstänks kunna orsaka cancer <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H360Nyelv3.7 – Reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. veszélyességi kategória
BGМоже да увреди оплодителната способност или плода < да се посочи конкретното въздействие, ако е известно > < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESPuede perjudicar la fertilidad o dañar al feto <indíquese el efecto específico si se conoce> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSMůže poškodit reprodukční schopnost nebo plod v těle matky <uveďte specifický účinek, je-li znám> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAKan skade forplantningsevnen eller det ufødte barn <angiv specifik effekt, hvis kendt> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DEKann die Fruchtbarkeit beeinträchtigen oder das Kind im Mutterleib schädigen <konkrete Wirkung angeben, sofern bekannt> <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass die Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETVõib kahjustada viljakust või loodet <märkida spetsiifiline toime, kui see on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΜπορεί να βλάψει τη γονιμότητα ή το έμβρυο <αναφέρεται η ειδική επίπτωση εάν είναι γνωστή> <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.
ENMay damage fertility or the unborn child <state specific effect if known > <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRPeut nuire à la fertilité ou au fœtus <indiquer l’effet spécifique s’il est connu> <indiquer la voie d’exposition s’il est formellement prouvé qu’aucune autre voie d’exposition ne conduit au même danger>.
GAD’fhéadfadh sé damáiste a dhéanamh do thorthúlacht nó don leanbh sa bhroinn <tabhair an tsainéifeacht más eol > <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRMože štetno djelovati na plodnost ili naškoditi nerođenom djetetu <navesti konkretan učinak ako je poznat > <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITPuò nuocere alla fertilità o al feto <indicare l'effetto specifico, se noto><indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVVar kaitēt auglībai vai nedzimušajam bērnam <norādīt īpašo ietekmi, ja tā ir zināma> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTGali pakenkti vaisingumui arba negimusiam vaikui <nurodyti konkretų poveikį, jeigu žinomas> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUKárosíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket < ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTJista' jagħmel ħsara lill-fertilità jew lit-tarbija li għadha fil-ġuf <semmi l-effett speċifiku jekk ikun magħruf> <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLKan de vruchtbaarheid of het ongeboren kind schaden <specifiek effect vermelden indien bekend> <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLMoże działać szkodliwie na płodność lub na dziecko w łonie matki <podać szczególny skutek, jeżeli jest znany> <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.
PTPode afectar a fertilidade ou o nascituro <indicar o efeito específico se este for conhecido> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROPoate dăuna fertilității sau fătului <indicați efectul specific, dacă este cunoscut><indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKMôže spôsobiť poškodenie plodnosti alebo nenarodeného dieťaťa <uveďte konkrétny účinok, ak je známy > <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLLahko škoduje plodnosti ali nerojenemu otroku <navesti posebni učinek, če je znan> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FISaattaa heikentää hedelmällisyyttä tai vaurioittaa sikiötä <mainitaan tiedetty spesifinen vaikutus> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVKan skada fertiliteten eller det ofödda barnet <ange specifik effekt om denna är känd> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H361Nyelv3.7 – Reprodukciós toxicitás, 2. veszélyességi kategória
BGПредполага се, че уврежда оплодителната способност или плода < да се посочи конкретното въздействие, ако е известно > < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESSe sospecha que puede perjudicar la fertilidad o dañar el feto <indíquese el efecto específico si se conoce> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSPodezření na poškození reprodukční schopnosti nebo plodu v těle matky <uveďte specifický účinek, je-li znám> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAMistænkt for at skade forplantningsevnen eller det ufødte barn <angiv specifik effekt, hvis kendt> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DEKann vermutlich die Fruchtbarkeit beeinträchtigen oder das Kind im Mutterleib schädigen <konkrete Wirkung angeben, sofern bekannt> <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass die Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>
ETArvatavasti kahjustab viljakust või loodet <märkida spetsiifiline toime, kui see on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΎποπτο για πρόκληση βλάβης στη γονιμότητα ή στο έμβρυο <αναφέρεται η ειδική επίπτωση εάν είναι γνωστή> <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.
ENSuspected of damaging fertility or the unborn child <state specific effect if known> <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRSusceptible de nuire à la fertilité ou au fœtus <indiquer l'effet s'il est connu> <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.
GACeaptar go bhféadfadh sé damáiste a dhéanamh do thorthúlacht nó don leanbh sa bhroinn <tabhair an tsainéifeacht más eol > <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRSumnja na moguće štetno djelovanje na plodnost ili mogućnost štetnog djelovanja na nerođeno dijete <navesti konkretan učinak ako je poznat > <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITSospettato di nuocere alla fertilità o al feto <indicare l'effetto specifico, se noto> <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVIr aizdomas, ka var kaitēt auglībai vai nedzimušajam bērnam <norādīt īpašo ietekmi, ja tā ir zināma> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTĮtariama, kad kenkia vaisingumui arba negimusiam vaikui <nurodyti konkretų poveikį, jeigu žinomas> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUFeltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket < ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTSuspettat li jagħmel ħsara lill-fertilità jew lit-tarbija li għadha fil-ġuf <semmi l-effett speċifiku jekk ikun magħruf> <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu >.
NLKan mogelijks de vruchtbaarheid of het ongeboren kind schaden <specifiek effect vermelden indien bekend> <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLPodejrzewa się, że działa szkodliwie na płodność lub na dziecko w łonie matki <podać szczególny skutek, jeżeli jest znany> <podać drogę narażenia, jeżeli definitywnie udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.
PTSuspeito de afectar a fertilidade ou o nascituro <indicar o efeito específico se este for conhecido> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROSusceptibil de a dăuna fertilității sau fătului <indicați efectul specific, dacă este cunoscut><indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKPodozrenie, že spôsobuje poškodenie plodnosti alebo nenarodeného dieťaťa <uveďte konkrétny účinok, ak je známy > <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLSum škodljivosti za plodnost ali nerojenega otroka <navesti posebni učinek, če je znan> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FIEpäillään heikentävän hedelmällisyyttä tai vaurioittavan sikiötä <mainitaan tiedetty spesifinen vaikutus> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVMisstänks kunna skada fertiliteten eller det ofödda barnet <ange specifik effekt om denna är känd> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H362Nyelv3.7 – Reprodukciós toxicitás, kiegészítő kategória, a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások
BGМоже да бъде вреден за кърмачета.
ESPuede perjudicar a los niños alimentados con leche materna.
CSMůže poškodit kojence prostřednictvím mateřského mléka.
DAKan skade børn, der ammes.
DEKann Säuglinge über die Muttermilch schädigen.
ETVõib kahjustada rinnaga toidetavat last.
ELΜπορεί να βλάψει τα βρέφη που τρέφονται με μητρικό γάλα.
ENMay cause harm to breast-fed children.
FRPeut être nocif pour les bébés nourris au lait maternel.
GAD’fhéadfadh sé díobháil a dhéanamh do leanaí diúil.
HRMože štetno djelovati na djecu koja se hrane majčinim mlijekom.
ITPuò essere nocivo per i lattanti allattati al seno.
LVVar radīt kaitējumu ar krūti barotam bērnam.
LTGali pakenkti žindomam vaikui.
HUA szoptatott gyermeket károsíthatja.
MTJista’ jagħmel ħsara lit-tfal imreddgħa.
NLKan schadelijk zijn via borstvoeding.
PLMoże działać szkodliwie na dzieci karmione piersią.
PTPode ser nocivo para as crianças alimentadas com leite materno.
ROPoate dăuna copiilor alăptați la sân.
SKMôže spôsobiť poškodenie u dojčených detí.
SLLahko škoduje dojenim otrokom.
FISaattaa aiheuttaa haittaa rintaruokinnassa oleville lapsille.
SVKan skada spädbarn som ammas.

H370Nyelv3.8 – Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 1. veszélyességi kategória
BGПричинява увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни> < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESProvoca daños en los órganos <o indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSZpůsobuje poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAForårsager organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DESchädigt die Organe <oder alle betroffenen Organe nennen, sofern bekannt> <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETKahjustab elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΠροκαλεί βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> < αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης >.
ENCauses damage to organs <or state all organs affected, if known> <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRRisque avéré d'effets graves pour les organes <ou indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.
GADéanann sé damáiste d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRUzrokuje oštećenje organa <ili navesti sve organe na koje djeluje ako je poznato> <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITProvoca danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVRada orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTKenkia organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinomi> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUKárosítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTJagħmel ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> <semmi l-mod ta' espożizzjoni jekk ikun pruvat b'mod konklużiv li l-ebda mod ta' espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLVeroorzaakt schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLPowoduje uszkodzenie narządów <podać szczególny skutek, jeśli jest znany> <podać drogę narażenia, jeżeli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.
PTAfecta os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROProvoacă leziuni ale organelor <sau indicați toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> <indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKSpôsobuje poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe> <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLŠkoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FIVahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVOrsakar organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H371Nyelv3.8 – Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 2. veszélyességi kategória
BGМоже да причини увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни> < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESPuede provocar daños en los órganos <o indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSMůže způsobit poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAKan forårsage organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DEKann die Organe schädigen <oder alle betroffenen Organe nennen, sofern bekann> <Expositionsweg angeben, sofern schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETVõib kahjustada elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΜπορεί να προκαλέσει βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.
ENMay cause damage to organs <or state all organs affected, if known> <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRRisque présumé d'effets graves pour les organes <ou indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.
GAD’fhéadfadh damáiste a dhéanamh d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRMože uzrokovati oštećenje organa <ili navesti sve organe na koje djeluje ako je poznato> <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITPuò provocare danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVVar izraisīt orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTGali pakenkti organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinomi> <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUKárosíthatja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
MTJista’ jikkawża ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> <semmi l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta’ espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLKan schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> veroorzaken <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLMoże powodować uszkodzenie narządów <podać wszystkie znane narządy, których to dotyczy> <podać drogę narażenia, jeżeli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.
PTPode afectar os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROPoate provoca leziuni ale organelor <sau indicați toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> <indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKMôže spôsobiť poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe> <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLLahko škoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FISaattaa vahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVKan orsaka organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H372Nyelv3.9 – Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, 1. veszélyességi kategória
BGПричинява увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни > посредством продължителна или повтаряща се експозиция < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESProvoca daños en los órganos <indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> tras exposiciones prolongadas o repetidas <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSZpůsobuje poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> při prodloužené nebo opakované expozici <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAForårsager organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> ved længerevarende eller gentagen eksponering <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DESchädigt die Organe <alle betroffenen Organe nennen> bei längerer oder wiederholter Exposition <Expositionsweg angeben, wenn schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETKahjustab elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> pikaajalisel või korduval kokkupuutel <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΠροκαλεί βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> ύστερα από παρατεταμένη ή επανειλημμένη έκθεση < αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης >.
ENCauses damage to organs <or state all organs affected, if known> through prolonged or repeated exposure <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRRisque avéré d'effets graves pour les organes <indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> à la suite d'expositions répétées ou d'une exposition prolongée <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.
GADéanann damáiste d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> trí nochtadh fada nó ilnochtadh <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRUzrokuje oštećenje organa <ili navesti sve organe na koje djeluje ako je poznato> tijekom produljene ili ponavljane izloženosti <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITProvoca danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> in caso di esposizione prolungata o ripetuta <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVIzraisa orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> ilgstošas vai atkārtotas iedarbības rezultātā <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTKenkia organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinoma>, jeigu medžiaga veikia ilgai arba kartotinai <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUIsmétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt > károsítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek >.
MTJikkawża ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> minħabba espożizzjoni fit-tul jew ripetuta <semmi l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta’ espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLVeroorzaakt schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> bij langdurige of herhaalde blootstelling <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLPowoduje uszkodzenie narządów <podać wszystkie znane narządy, których to dotyczy > poprzez długotrwałe lub powtarzane narażenie <podać drogę narażenia, jeżeli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.
PTAfecta os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> após exposição prolongada ou repetida <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROProvoacă leziuni ale organelor <sau indicați toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> în caz de expunere prelungită sau repetată <indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKSpôsobuje poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe>pri dlhšej alebo opakovanej expozícii <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLŠkoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> pri dolgotrajni ali ponavljajoči se izpostavljenosti <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FIVahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> pitkäaikaisessa tai toistuvassa altistumisessa <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>.
SVOrsakar organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> genom lång eller upprepad exponering <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H373Nyelv3.9 – Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, 2. veszélyességi kategória
BGМоже да причини увреждане на органите < или да се посочат всички засегнати органи, ако са известни > при продължителна или повтаряща се експозиция < да се посочи пътят на експозицията, ако е доказано убедително, че няма друг път на експозиция, който води до същата опасност >.
ESPuede provocar daños en los órganos <indíquense todos los órganos afectados, si se conocen> tras exposiciones prolongadas o repetidas <indíquese la vía de exposición si se ha demostrado concluyentemente que el peligro no se produce por ninguna otra vía>.
CSMůže způsobit poškození orgánů <nebo uvést všechny postižené orgány, jsou-li známy> při prodloužené nebo opakované expozici <uveďte cestu expozice, je-li přesvědčivě prokázáno, že ostatní cesty expozice nejsou nebezpečné>.
DAKan forårsage organskader <eller angiv alle berørte organer, hvis de kendes> ved længerevarende eller gentagen eksponering <angiv eksponeringsvej, hvis det er endeligt påvist, at faren ikke kan frembringes ad nogen anden eksponeringsvej>.
DEKann die Organe schädigen <alle betroffenen Organe nennen, sofern bekannt> bei längerer oder wiederholter Exposition <Expositionsweg angeben, wenn schlüssig belegt ist, dass diese Gefahr bei keinem anderen Expositionsweg besteht>.
ETVõib kahjustada elundeid <või märkida kõik mõjutatud elundid, kui need on teada> pikaajalisel või korduval kokkupuutel <märkida kokkupuuteviis, kui on veenvalt tõestatud, et muud kokkupuuteviisid ei ole ohtlikud>.
ELΜπορεί να προκαλέσει βλάβες στα όργανα <ή αναφέρονται όλα τα όργανα που βλάπτονται, εάν είναι γνωστά> ύστερα από παρατεταμένη ή επανειλημμένη έκθεση <αναφέρεται η οδός έκθεσης αν έχει αποδειχθεί αδιαμφισβήτητα ότι δεν υπάρχει κίνδυνος από τις άλλες οδούς έκθεσης>.
ENMay cause damage to organs <or state all organs affected, if known> through prolonged or repeated exposure <state route of exposure if it is conclusively proven that no other routes of exposure cause the hazard>.
FRRisque présumé d'effets graves pour les organes <ou indiquer tous les organes affectés, s'ils sont connus> à la suite d'expositions répétées ou d'une exposition prolongée <indiquer la voie d'exposition s'il est formellement prouvé qu'aucune autre voie d'exposition ne conduit au même danger>.
GAD’fhéadfadh sé damáiste a dhéanamh d’orgáin <nó tabhair na horgáin go léir a bhuailtear, más eol> trí nochtadh fada nó ilnochtadh <tabhair an bealach nochta má tá sé cruthaithe go cinntitheach nach bealach nochta ar bith eile is cúis leis an nguais>.
HRMože uzrokovati oštećenje organa <ili navesti sve organe na koje djeluje ako je poznato> tijekom produljene ili ponavljane izloženosti <navesti način izloženosti ako je nedvojbeno dokazano da niti jedan drugi način izloženosti ne uzrokuje takvu opasnost>.
ITPuò provocare danni agli organi <o indicare tutti gli organi interessati, se noti> in caso di esposizione prolungata o ripetuta <indicare la via di esposizione se è accertato che nessun'altra via di esposizione comporta il medesimo pericolo>.
LVVar izraisīt orgānu bojājumus <vai norādīt visus skartos orgānus, ja tie ir zināmi> ilgstošas vai atkārtotas iedarbības rezultātā <norādīt iedarbības ceļu, ja ir nepārprotami pierādīts, ka citi iedarbības ceļi nerada bīstamību>.
LTGali pakenkti organams <arba nurodyti visus veikiamus organus, jeigu žinomi>, jeigu medžiaga veikia ilgai arba kartotinai <nurodyti veikimo būdą, jeigu įtikinamai nustatyta, kad kiti veikimo būdai nepavojingi>.
HUIsmétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt > károsíthatja a szerveket > vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha ismertek >.
MTJista’ jikkawża ħsara lill-organi <jew semmi l-organi kollha affettwati, jekk ikunu magħrufa> minħabba espożizzjoni fit-tul jew ripetuta <semmi l-mod ta’ espożizzjoni jekk ikun pruvat b’mod konklużiv li l-ebda mod ta’ espożizzjoni ieħor ma jikkawża l-periklu>.
NLKan schade aan organen <of alle betrokken organen vermelden indien bekend> veroorzaken bij langdurige of herhaalde blootstelling <blootstellingsroute vermelden indien afdoende bewezen is dat het gevaar bij andere blootstellingsroutes niet aanwezig is>.
PLMoże powodować uszkodzenie narządów <podać wszystkie znane narządy, których to dotyczy > poprzez długotrwałe lub narażenie powtarzane <podać drogę narażenia, jeśli udowodniono, że inne drogi narażenia nie stwarzają zagrożenia>.
PTPode afectar os órgãos <ou indicar todos os órgãos afectados, se forem conhecidos> após exposição prolongada ou repetida <indicar a via de exposição se existirem provas concludentes de que o perigo não decorre de nenhuma outra via de exposição>.
ROPoate provoca leziuni ale organelor <sau indicați toate organele afectate, dacă sunt cunoscute> în caz de expunere prelungită sau repetată <indicați calea de expunere, dacă există probe concludente că nicio altă cale de expunere nu provoacă acest pericol>.
SKMôže spôsobiť poškodenie orgánov <alebo uveďte všetky zasiahnuté orgány, ak sú známe>pri dlhšej alebo opakovanej expozícii <uveďte spôsob expozície, ak sa presvedčivo preukáže, že iné spôsoby expozície nevyvolávajú nebezpečenstvo>.
SLLahko škoduje organom <ali navesti vse organe, na katere vpliva, če je znano> pri dolgotrajni ali ponavljajoči se izpostavljenosti <navesti način izpostavljenosti, če je prepričljivo dokazano, da noben drug način izpostavljenosti ne povzroča takšne nevarnosti>.
FISaattaa vahingoittaa elimiä <tai mainitaan kaikki tiedetyt kohde-elimet> pitkäaikaisessa tai toistuvassa altistumisessa <mainitaan altistumisreitti, jos on kiistatta osoitettu, että vaara ei voi aiheutua muiden altistumisreittien kautta>
SVKan orsaka organskador <eller ange vilka organ som påverkas om detta är känt> genom lång eller upprepad exponering <ange exponeringsväg om det är definitivt bevisat att faran inte kan orsakas av några andra exponeringsvägar>.

H300
+
H310
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át) és akut toxicitás (bőrön át), 1. és 2. veszélyességi kategória
BGСмъртоносен при поглъщане или при контакт с кожата
ESMortal en caso de ingestión o en contacto con la piel
CSPři požití nebo při styku s kůží může způsobit smrt
DALivsfarlig ved indtagelse eller hudkontakt
DELebensgefahr bei Verschlucken oder Hautkontakt
ETAllaneelamisel või nahale sattumisel surmav
ELΘανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης ή σε επαφή με το δέρμα
ENFatal if swallowed or in contact with skin
FRMortel par ingestion ou par contact cutané
GAÁbhar marfach é seo má shlogtar é nó má theagmhaíonn leis an gcraiceann
HRSmrtonosno ako se proguta ili u dodiru s kožom
ITMortale in caso di ingestione o a contatto con la pelle
LVVar izraisīt nāvi, ja norīts vai saskaras ar ādu
LTMirtina prarijus arba susilietus su oda
HULenyelve vagy bőrrel érintkezve halálos
MTFatali jekk tinbela’ jew tmiss mal-ġilda
NLDodelijk bij inslikken en bij contact met de huid
PLGrozi śmiercią po połknięciu lub w kontakcie ze skórą
PTMortal por ingestão ou contacto com a pele
ROMortal în caz de înghițire sau în contact cu pielea
SKPri požití alebo styku s kožou môže spôsobiť smrť
SLSmrtno pri zaužitju ali v stiku s kožo
FITappavaa nieltynä tai joutuessaan iholle
SVDödligt vid förtäring eller vid hudkontakt

H300
+
H330
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 1. és 2. veszélyességi kategória
BGСмъртоносен при поглъщане или при вдишване
ESMortal en caso de ingestión o inhalación
CSPři požití nebo při vdechování může způsobit smrt
DALivsfarlig ved indtagelse eller indånding
DELebensgefahr bei Verschlucken oder Einatmen
ETAllaneelamisel või sissehingamisel surmav
ELΘανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης ή σε περίπτωση εισπνοής
ENFatal if swallowed or if inhaled
FRMortel par ingestion ou par inhalation
GAÁbhar marfach é seo má shlogtar nó má ionanálaítear é
HRSmrtonosno ako se proguta ili ako se udiše
ITMortale se ingerito o inalato
LVVar izraisīt nāvi, ja norīts vai iekļūst elpceļos
LTMirtina prarijus arba įkvėpus
HULenyelve vagy belélegezve halálos
MTFatali jekk tinbela’ jew tittieħed bin-nifs
NLDodelijk bij inslikken en bij inademing
PLGrozi śmiercią po połknięciu lub w następstwie wdychania
PTMortal por ingestão ou inalação
ROMortal în caz de înghițire sau inhalare
SKPri požití alebo vdýchnutí môže spôsobiť smrť
SLSmrtno pri zaužitju ali vdihavanju
FITappavaa nieltynä tai hengitettynä
SVDödligt vid förtäring eller inandning

H310
+
H330
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (bőrön át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 1. és 2. veszélyességi kategória
BGСмъртоносен при контакт с кожата или при вдишване
ESMortal en contacto con la piel o si se inhala
CSPři styku s kůží nebo při vdechování může způsobit smrt
DALivsfarlig ved hudkontakt eller indånding
DELebensgefahr bei Hautkontakt oder Einatmen
ETNahale sattumisel või sissehingamisel surmav
ELΘανατηφόρο σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής
ENFatal in contact with skin or if inhaled
FRMortel par contact cutané ou par inhalation
GAÁbhar marfach é seo má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é
HRSmrtonosno u dodiru s kožom ili ako se udiše
ITMortale a contatto con la pelle o in caso di inalazione
LVVar izraisīt nāvi, ja saskaras ar ādu vai nonāk elpceļos
LTMirtina susilietus su oda arba įkvėpus
HUBőrrel érintkezve vagy belélegezve halálos
MTFatali f’kuntatt mal-ġilda jew jekk tittieħed bin-nifs
NLDodelijk bij contact met de huid en bij inademing
PLGrozi śmiercią w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania
PTMortal por contacto com a pele ou inalação
ROMortal în contact cu pielea sau prin inhalare
SKPri styku s kožou alebo pri vdýchnutí môže spôsobiť smrť
SLSmrtno v stiku s kožo ali pri vdihavanju
FITappavaa joutuessaan iholle tai hengitettynä
SVDödligt vid hudkontakt eller inandning

H300 +
H310 +
H330
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át), akut toxicitás (bőrön át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 1. és 2. veszélyességi kategória
BGСмъртоносен при поглъщане, при контакт с кожата или при вдишване
ESMortal en caso de ingestión, contacto con la piel o inhalación
CSPři požití, při styku s kůží nebo při vdechování může způsobit smrt
DALivsfarlig ved indtagelse, hudkontakt eller indånding
DELebensgefahr bei Verschlucken, Hautkontakt oder Einatmen
ETAllaneelamisel, nahale sattumisel või sissehingamisel surmav
ELΘανατηφόρο σε περίπτωση κατάποσης, σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής
ENFatal if swallowed, in contact with skin or if inhaled
FRMortel par ingestion, par contact cutané ou par inhalation
GAÁbhar marfach é seo má shlogtar, má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é
HRSmrtonosno ako se proguta, u dodiru s kožom ili ako se udiše
ITMortale se ingerito, a contatto con la pelle o se inalato
LVVar izraisīt nāvi, ja norīts, saskaras ar ādu vai iekļūst elpceļos
LTMirtina prarijus, susilietus su oda arba įkvėpus
HULenyelve, bőrrel érintkezve vagy belélegezve halálos
MTFatali jekk tinbela’, tmiss mal-ġilda jew tittieħed bin-nifs
NLDodelijk bij inslikken, bij contact met de huid en bij inademing
PLGrozi śmiercią po połknięciu, w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania
PTMortal por ingestão, contacto com a pele ou inalação
ROMortal în caz de înghițire, în contact cu pielea sau prin inhalare
SKPri požití, pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí môže spôsobiť smrť
SLSmrtno pri zaužitju, v stiku s kožo ali pri vdihavanju
FITappavaa nieltynä, joutuessaan iholle tai hengitettynä
SVDödligt vid förtäring, hudkontakt eller inandning

H301
+
H311
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át) és akut toxicitás (bőrön át), 3. veszélyességi kategória
BGТоксичен при поглъщане или при контакт с кожата
ESTóxico en caso de ingestión o en contacto con la piel
CSToxický při požití a při styku s kůží
DAGiftig ved indtagelse eller hudkontakt
DEGiftig bei Verschlucken oder Hautkontakt
ETAllaneelamisel või nahale sattumisel mürgine
ELΤοξικό σε περίπτωση κατάποσης ή σε επαφή με το δέρμα
ENToxic if swallowed or in contact with skin
FRToxique par ingestion ou par contact cutané
GAÁbhar tocsaineach má shlogtar é nó má theagmhaíonn leis an gcraiceann
HROtrovno ako se proguta ili u dodiru s kožom
ITTossico se ingerito o a contatto con la pelle
LVToksisks, ja norīts vai saskaras ar ādu
LTToksiška prarijus arba susilietus su oda
HULenyelve vagy bőrrel érintkezve mérgező
MTTossika jekk tinbela’ jew tmiss mal-ġilda
NLGiftig bij inslikken en bij contact met de huid
PLDziała toksycznie po połknięciu lub w kontakcie ze skórą
PTTóxico por ingestão ou contacto com a pele
ROToxic în caz de înghițire sau în contact cu pielea
SKToxický pri požití a pri styku s kožou
SLStrupeno pri zaužitju ali v stiku s kožo
FIMyrkyllistä nieltynä tai joutuessaan iholle
SVGiftigt vid förtäring eller hudkontakt

H301
+
H331
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 3. veszélyességi kategória
BGТоксичен при поглъщане или при вдишване
ESTóxico en caso de ingestión o inhalación
CSToxický při požití a při vdechování
DAGiftig ved indtagelse eller indånding
DEGiftig bei Verschlucken oder Einatmen
ETAllaneelamisel või sissehingamisel mürgine
ELΤοξικό σε περίπτωση κατάποσης ή σε περίπτωση εισπνοής
ENToxic if swallowed or if inhaled
FRToxique par ingestion ou par inhalation
GAÁbhar tocsaineach má shlogtar nó má ionanálaítear é
HROtrovno ako se proguta ili ako se udiše
ITTossico se ingerito o inalato
LVToksisks, ja norīts vai iekļūst elpceļos
LTToksiška prarijus arba įkvėpus
HULenyelve vagy belélegezve mérgező
MTTossika jekk tinbela’ jew tittieħed bin-nifs
NLGiftig bij inslikken en bij inademing
PLDziała toksycznie po połknięciu lub w następstwie wdychania
PTTóxico por ingestão ou inalação
ROToxic în caz de înghițire sau prin inhalare
SKToxický pri požití alebo vdýchnutí
SLStrupeno pri zaužitju ali vdihavanju
FIMyrkyllistä nieltynä tai hengitettynä
SVGiftigt vid förtäring eller inandning

H311
+
H331
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (bőrön át) és akut toxicitás (belélegzés), 3. veszélyességi kategória
BGТоксичен при контакт с кожата или при вдишване
ESTóxico en contacto con la piel o si se inhala
CSToxický při styku s kůží a při vdechování
DAGiftig ved hudkontakt eller indånding
DEGiftig bei Hautkontakt oder Einatmen
ETNahale sattumisel või sissehingamisel mürgine
ELΤοξικό σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής
ENToxic in contact with skin or if inhaled
FRToxique par contact cutané ou par inhalation
GAÁbhar tocsaineach má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é
HROtrovno u dodiru s kožom ili ako se udiše
ITTossico a contatto con la pelle o se inalato
LVToksisks saskarē ar ādu vai ja iekļūst elpceļos
LTToksiška susilietus su oda arba įkvėpus
HUBőrrel érintkezve vagy belélegezve mérgező
MTTossika jekk tmiss mal-ġilda jew tittieħeb bin- nifs
NLGiftig bij contact met de huid en bij inademing
PLDziała toksycznie w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania
PTTóxico em contacto com a pele ou por inalação
ROToxic în contact cu pielea sau prin inhalare
SKToxický pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí
SLStrupeno v stiku s kožo ali pri vdihavanju
FIMyrkyllistä joutuessaan iholle tai hengitettynä
SVGiftigt vid hudkontakt eller förtäring

H301 +
H311 +
H331
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át), akut toxicitás (bőrön át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 3. veszélyességi kategória
BGТоксичен при поглъщане, при контакт с кожата или при вдишване
ESTóxico en caso de ingestión, contacto con la piel o inhalación
CSToxický při požití, při styku s kůží a při vdechování
DAGiftig ved indtagelse, hudkontakt eller indånding
DEGiftig bei Verschlucken, Hautkontakt oder Einatmen
ETAllaneelamisel, nahale sattumisel või sissehingamisel mürgine
ELΤοξικό σε περίπτωση κατάποσης, σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση κατάποσης
ENToxic if swallowed, in contact with skin or if inhaled
FRToxique par ingestion, par contact cutané ou par inhalation
GAÁbhar tocsaineach má shlogtar, má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é
HROtrovno ako se proguta, u dodiru s kožom ili ako se udiše
ITTossico se ingerito, a contatto con la pelle o se inalato
LVToksisks, ja norīts, saskaras ar ādu vai iekļūst elpceļos
LTToksiška prarijus, susilietus su oda arba įkvėpus
HULenyelve, bőrrel érintkezve vagy belélegezve mérgező
MTTossika jekk tinbela’, tmiss mal-ġilda jew tittieħed bin-nifs
NLGiftig bij inslikken, bij contact met de huid en bij inademing
PLDziała toksycznie po połknięciu, w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania
PTTóxico por ingestão, contacto com a pele ou inalação
ROToxic în caz de înghițire, în contact cu pielea sau prin inhalare
SKToxický pri požití, styku s kožou alebo pri vdýchnutí
SLStrupeno pri zaužitju, v stiku s kožo ali pri vdihavanju
FIMyrkyllistä nieltynä, joutuessaan iholle tai hengitettynä
SVGiftigt vid förtäring, hudkontakt eller inandning

H302
+
H312
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át) és akut toxicitás (bőrön át), 4. veszélyességi kategória
BGВреден при поглъщане или при контакт с кожата
ESNocivo en caso de ingestión o en contacto con la piel
CSZdraví škodlivý při požití a při styku s kůží
DAFarlig ved indtagelse eller hudkontakt
DEGesundheitsschädlich bei Verschlucken oder Hautkontakt
ETAllaneelamisel või nahale sattumisel kahjulik
ELΕπιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης ή σε επαφή με το δέρμα
ENHarmful if swallowed or in contact with skin
FRNocif en cas d'ingestion ou de contact cutané
GAÁbhar dochrach má shlogtar é nó má theagmhaíonn leis an gcraiceann
HRŠtetno ako se proguta ili u dodiru s kožom
ITNocivo se ingerito o a contatto con la pelle
LVKaitīgs, ja norīts vai saskaras ar ādu
LTKenksminga prarijus arba susilietus su oda
HULenyelve vagy bőrrel érintkezve ártalmas
MTTagħmel ħsara jekk tinbela' jew jekk tmiss mal- ġilda
NLSchadelijk bij inslikken en bij contact met de huid
PLDziała szkodliwie po połknięciu lub w kontakcie ze skórą
PTNocivo por ingestão ou contacto com a pele
RONociv în caz de înghițire sau în contact cu pielea
SKZdraviu škodlivý pri požití alebo pri styku s kožou
SLZdravju škodljivo pri zaužitju ali v stiku s kožo
FIHaitallista nieltynä tai joutuessaan iholle
SVSkadligt vid förtäring eller hudkontakt

H302
+
H332
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 4. veszélyességi kategória
BGВреден при поглъщане или при вдишване
ESNocivo en caso de ingestión o inhalación
CSZdraví škodlivý při požití a při vdechování
DAFarlig ved indtagelse eller indånding
DEGesundheitsschädlich bei Verschlucken oder Einatmen
ETAllaneelamisel või sissehingamisel kahjulik
ELΕπιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης ή σε περίπτωση εισπνοής
ENHarmful if swallowed or if inhaled
FRNocif en cas d’ingestion ou d’inhalation
GAÁbhar dochrach má shlogtar nó má ionanálaítear é
HRŠtetno ako se proguta ili ako se udiše
ITNocivo se ingerito o inalato
LVKaitīgs, ja norīts vai iekļūst elpceļos
LTKenksminga prarijus arba įkvėpus
HULenyelve vagy belélegezve ártalmas
MTTagħmel ħsara jekk tinbela’ jew tittieħed bin-nifs
NLSchadelijk bij inslikken en bij inademing
PLDziała szkodliwie po połknięciu lub w następstwie wdychania
PTNocivo por ingestão ou inalação
RONociv în caz de înghițire sau inhalare
SKZdraviu škodlivý pri požití alebo vdýchnutí
SLZdravju škodljivo pri zaužitju in vdihavanju
FIHaitallista nieltynä tai hengitettynä
SVSkadligt vid förtäring eller inandning

H312
+
H332
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (bőrön át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 4. veszélyességi kategória
BGВреден при контакт с кожата или при вдишване
ESNocivo en contacto con la piel o si se inhala
CSZdraví škodlivý při styku s kůží a při vdechování
DAFarlig ved hudkontakt eller indånding
DEGesundheitsschädlich bei Hautkontakt oder Einatmen
ETNahale sattumisel või sissehingamisel kahjulik
ELΕπιβλαβές σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής
ENHarmful in contact with skin or if inhaled
FRNocif en cas de contact cutané ou d’inhalation
GAÁbhar dochrach má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é
HRŠtetno u dodiru s kožom ili ako se udiše
ITNocivo a contatto con la pelle o se inalato
LVKaitīgs saskarē ar ādu vai ja iekļūst elpceļos
LTKenksminga susilietus su oda arba įkvėpus
HUBőrrel érintkezve vagy belélegezve ártalmas
MTTagħmel ħsara jekk tmiss mal-ġilda jew jekk tittieħed bin-nifs
NLSchadelijk bij contact met de huid en bij inademing
PLDziała szkodliwie w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania
PTNocivo em contacto com a pele ou por inalação
RONociv în contact cu pielea sau prin inhalare
SKZdraviu škodlivý pri styku s kožou alebo pri vdýchnutí
SLZdravju škodljivo v stiku s kožo in pri vdihavanju
FIHaitallista joutuessaan iholle tai hengitettynä
SVSkadligt vid hudkontakt eller inandning

H302 +
H312 +
H332
Nyelv3.1 – Akut toxicitás (szájon át), akut toxicitás (bőrön át) és akut toxicitás (belélegzéssel), 4. veszélyességi kategória
BGВреден при поглъщане, при контакт с кожата или при вдишване
ESNocivo en caso de ingestión, contacto con la piel o inhalación
CSZdraví škodlivý při požití, při styku s kůží a při vdechování
DAFarlig ved indånding, hudkontakt eller indånding
DEGesundheitsschädlich bei Verschlucken, Hautkontakt oder Einatmen
ETAllaneelamisel, nahale sattumisel või sissehingamisel kahjulik
ELΕπιβλαβές σε περίπτωση κατάποσης, σε επαφή με το δέρμα ή σε περίπτωση εισπνοής
ENHarmful if swallowed, in contact with skin or if inhaled
FRNocif en cas d’ingestion, de contact cutané ou d’inhalation
GAÁbhar dochrach má shlogtar, má theagmhaíonn leis an gcraiceann nó má ionanálaítear é
HRŠtetno ako se proguta, u dodiru s kožom ili ako se udiše
ITNocivo se ingerito, a contatto con la pelle o se inalato
LVKaitīgs, ja norīts, saskaras ar ādu vai nonāk elpceļos
LTKenksminga prarijus, susilietus su oda arba įkvėpus
HULenyelve, bőrrel érintkezve vagy belélegezve ártalmas
MTTagħmel il-ħsara jekk tinbela’, tmiss mal-ġilda jew tittiħed bin-nifs
NLSchadelijk bij inslikken, bij contact met de huid en bij inademing
PLDziała szkodliwie po połknięciu, w kontakcie ze skórą lub w następstwie wdychania
PTNocivo por ingestão, contacto com a pele ou inalação
RONociv în caz de înghițire, în contact cu pielea sau prin inhalare
SKZdraviu škodlivý pri požití, styku s kožou alebo pri vdýchnutí
SLZdravju škodljivo pri zaužitju, v stiku s kožo ali pri vdihavanju
FIHaitallista nieltynä, joutuessaan iholle tai hengitettynä
SVSkadligt vid förtäring, hudkontakt eller inandning

1.3. táblázat

Környezeti veszélyt jelző figyelmeztető mondatok

H400Nyelv4.1 – A vízi környezetre veszélyes – akut veszélyesség, 1. veszélyességi kategória
BGСилно токсичен за водните организми.
ESMuy tóxico para los organismos acuáticos.
CSVysoce toxický pro vodní organismy.
DAMeget giftig for vandlevende organismer.
DESehr giftig für Wasserorganismen.
ETVäga mürgine veeorganismidele.
ELΠολύ τοξικό για τους υδρόβιους οργανισμούς.
ENVery toxic to aquatic life.
FRTrès toxique pour les organismes aquatiques.
GAAn-tocsaineach don saol uisceach.
HRVrlo otrovno za vodeni okoliš.
ITMolto tossico per gli organismi acquatici.
LVĻoti toksisks ūdens organismiem.
LTLabai toksiška vandens organizmams.
HUNagyon mérgező a vízi élővilágra.
MTTossiku ħafna għall-organiżmi akwatiċi.
NLZeer giftig voor in het water levende organismen.
PLDziała bardzo toksycznie na organizmy wodne.
PTMuito tóxico para os organismos aquáticos.
ROFoarte toxic pentru mediul acvatic.
SKVeľmi toxický pre vodné organizmy.
SLZelo strupeno za vodne organizme.
FIErittäin myrkyllistä vesieliöille.
SVMycket giftigt för vattenlevande organismer.

H410Nyelv4.1 – A vízi környezetre veszélyes – krónikus veszélyesség, 1. veszélyességi kategória
BGСилно токсичен за водните организми, с дълготраен ефект.
ESMuy tóxico para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.
CSVysoce toxický pro vodní organismy, s dlouhodobými účinky.
DAMeget giftig med langvarige virkninger for vandlevende organismer.
DESehr giftig für Wasserorganismen mit langfristiger Wirkung.
ETVäga mürgine veeorganismidele, pikaajaline toime.
ELΠολύ τοξικό για τους υδρόβιους οργανισμούς, με μακροχρόνιες επιπτώσεις.
ENVery toxic to aquatic life with long lasting effects.
FRTrès toxique pour les organismes aquatiques, entraîne des effets néfastes à long terme.
GAAn-tocsaineach don saol uisceach, le héifeachtaí fadtréimhseacha.
HRVrlo otrovno za vodeni okoliš, s dugotrajnim učincima.
ITMolto tossico per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.
LVĻoti toksisks ūdens organismiem ar ilgstošām sekām.
LTLabai toksiška vandens organizmams, sukelia ilgalaikius pakitimus.
HUNagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
MTTossiku ħafna għall-organiżmi akwatiċi b’mod li jħalli effetti dejjiema.
NLZeer giftig voor in het water levende organismen, met langdurige gevolgen.
PLDziała bardzo toksycznie na organizmy wodne, powodując długotrwałe skutki.
PTMuito tóxico para os organismos aquáticos com efeitos duradouros.
ROFoarte toxic pentru mediul acvatic cu efecte pe termen lung.
SKVeľmi toxický pre vodné organizmy, s dlhodobými účinkami.
SLZelo strupeno za vodne organizme, z dolgotrajnimi učinki.
FIErittäin myrkyllistä vesieliöille, pitkäaikaisia haittavaikutuksia.
SVMycket giftigt för vattenlevande organismer med långtidseffekter.

H411Nyelv4.1 – A vízi környezetre veszélyes – krónikus veszélyesség, 2. veszélyességi kategória
BGТоксичен за водните организми, с дълготраен ефект.
ESTóxico para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.
CSToxický pro vodní organismy, s dlouhodobými účinky.
DAGiftig for vandlevende organismer, med langvarige virkninger.
DEGiftig für Wasserorganismen, mit langfristiger Wirkung.
ETMürgine veeorganismidele, pikaajaline toime.
ELΤοξικό για τους υδρόβιους οργανισμούς, με μακροχρόνιες επιπτώσεις.
ENToxic to aquatic life with long lasting effects.
FRToxique pour les organismes aquatiques, entraîne des effets néfastes à long terme.
GATocsaineach don saol uisceach, le héifeachtaí fadtréimhseacha.
HROtrovno za vodeni okoliš s dugotrajnim učincima.
ITTossico per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.
LVToksisks ūdens organismiem ar ilgstošām sekām.
LTToksiška vandens organizmams, sukelia ilgalaikius pakitimus.
HUMérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
MTTossiku għall-organiżmi akwatiċi b’mod li jħalli effetti dejjiema.
NLGiftig voor in het water levende organismen, met langdurige gevolgen.
PLDziała toksycznie na organizmy wodne, powodując długotrwałe skutki.
PTTóxico para os organismos aquáticos com efeitos duradouros.
ROToxic pentru mediul acvatic cu efecte pe termen lung.
SKToxický pre vodné organizmy, s dlhodobými účinkami.
SLStrupeno za vodne organizme, z dolgotrajnimi učinki.
FIMyrkyllistä vesieliöille, pitkäaikaisia haittavaikutuksia.
SVGiftigt för vattenlevande organismer med långtidseffekter.

H412Nyelv4.1 – A vízi környezetre veszélyes – krónikus veszélyesség, 3. veszélyességi kategória
BGВреден за водните организми, с дълготраен ефект.
ESNocivo para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.
CSŠkodlivý pro vodní organismy, s dlouhodobými účinky.
DASkadelig for vandlevende organismer, med langvarige virkninger.
DESchädlich für Wasserorganismen, mit langfristiger Wirkung.
ETKahjulik veeorganismidele, pikaajaline toime.
ELΕπιβλαβές για τους υδρόβιους οργανισμούς, με μακροχρόνιες επιπτώσεις.
ENHarmful to aquatic life with long lasting effects.
FRNocif pour les organismes aquatiques, entraîne des effets néfastes à long terme.
GADíobhálach don saol uisceach, le héifeachtaí fadtréimhseacha.
HRŠtetno za vodeni okoliš s dugotrajnim učincima.
ITNocivo per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.
LVKaitīgs ūdens organismiem ar ilgstošām sekām.
LTKenksminga vandens organizmams, sukelia ilgalaikius pakitimus.
HUÁrtalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
MTJagħmel ħsara lill-organiżmi akwatiċi b’mod li jħalli effetti dejjiema.
NLSchadelijk voor in het water levende organismen, met langdurige gevolgen.
PLDziała szkodliwie na organizmy wodne, powodując długotrwałe skutki.
PTNocivo para os organismos aquáticos com efeitos duradouros.
RONociv pentru mediul acvatic cu efecte pe termen lung.
SKŠkodlivý pre vodné organizmy, s dlhodobými účinkami.
SLŠkodljivo za vodne organizme, z dolgotrajnimi učinki.
FIHaitallista vesieliöille, pitkäaikaisia haittavaikutuksia.
SVSkadliga långtidseffekter för vattenlevande organismer.

H413Nyelv4.1 – A vízi környezetre veszélyes – krónikus veszélyesség, 4. veszélyességi kategória
BGМоже да причини дълготраен вреден ефект за водните организми.
ESPuede ser nocivo para los organismos acuáticos, con efectos nocivos duraderos.
CSMůže vyvolat dlouhodobé škodlivé účinky pro vodní organismy.
DAKan forårsage langvarige skadelige virkninger for vandlevende organismer.
DEKann für Wasserorganismen schädlich sein, mit langfristiger Wirkung.
ETVõib avaldada veeorganismidele pikaajalist kahjulikku toimet.
ELΜπορεί να προκαλέσει μακροχρόνιες επιπτώσεις στους υδρόβιους οργανισμούς.
ENMay cause long lasting harmful effects to aquatic life.
FRPeut être nocif à long terme pour les organismes aquatiques.
GAD’fhéadfadh sé a bheith ina chúis le héifeachtaí fadtréimhseacha díobhálacha ar an saol uisceach.
HRMože uzrokovati dugotrajne štetne učinke na vodeni okoliš.
ITPuò essere nocivo per gli organismi acquatici con effetti di lunga durata.
LVVar radīt ilgstošas kaitīgas sekas ūdens organismiem.
LTGali sukelti ilgalaikį kenksmingą poveikį vandens organizmams.
HUHosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.
MTJista’ jikkawża effetti ta' ħsara dejjiema lill-organiżmi akwatiċi.
NLKan langdurige schadelijke gevolgen voor in het water levende organismen hebben.
PLMoże powodować długotrwałe szkodliwe skutki dla organizmów wodnych.
PTPode provocar efeitos nocivos duradouros nos organismos aquáticos.
ROPoate provoca efecte nocive pe termen lung asupra mediului acvatic.
SKMôže mať dlhodobé škodlivé účinky na vodné organizmy.
SLLahko ima dolgotrajne škodljive učinke na vodne organizme.
FIVoi aiheuttaa pitkäaikaisia haittavaikutuksia vesieliöille.
SVKan ge skadliga långtidseffekter på vattenlevande organismer.

H420Nyelv5.1 – Az ózonrétegre veszélyes, 1. veszélyességi kategória
BGВреди на общественото здраве и на околната среда, като разрушава озона във високите слоеве на атмосферата
ESCausa daños a la salud pública y el medio ambiente al destruir el ozono en la atmósfera superior
CSPoškozuje veřejné zdraví a životní prostředí tím, že ničí ozon ve svrchních vrstvách atmosféry
DASkader folkesundheden og miljøet ved at ødelægge ozon i den øvre atmosfære
DESchädigt die öffentliche Gesundheit und die Umwelt durch Ozonabbau in der äußeren Atmosphäre
ETKahjustab rahvatervist ja keskkonda, hävitades kõrgatmosfääris asuvat osoonikihti
ELΒλάπτει τη δημόσια υγεία και το περιβάλλον καταστρέφοντας το όζον στην ανώτερη ατμόσφαιρα
ENHarms public health and the environment by destroying ozone in the upper atmosphere
FRNuit à la santé publique et à l’environnement en détruisant l’ozone dans la haute atmosphère
GADéanann an t-ábhar seo díobháil don tsláinte phoiblí agus don chomhshaol trí ózón san atmaisféar uachtarach a scriosadh
HRŠtetno za zdravlje ljudi i okoliš zbog uništavanja ozona u višoj atmosferi
ITNuoce alla salute pubblica e all’ambiente distruggendo l’ozono dello strato superiore dell’atmosfera
LVBīstams sabiedrības veselībai un videi, jo iznīcina ozonu atmosfēras augšējā slānī
LTKenkia visuomenės sveikatai ir aplinkai, nes naikina ozono sluoksnį viršutinėje atmosferoje
HUKárosítja a közegészséget és a környezetet, mert a légkör felső rétegeiben lebontja az ózont
MTTagħmel ħsara lis-saħħa tal-pubbliku u lill-ambjent billi teqred l-ożonu fl-atmosfera ta’ fuq
NLSchadelijk voor de volksgezondheid en het milieu door afbraak van ozon in de bovenste lagen van de atmosfeer
PLSzkodliwe dla zdrowia publicznego i środowiska w związku z niszczącym oddziaływaniem na ozon w górnej warstwie atmosfery
PTPrejudica a saúde pública e o ambiente ao destruir o ozono na alta atmosfera
RODăunează sănătății publice și mediului înconjurător prin distrugerea ozonului în atmosfera superioară
SKPoškodzuje verejné zdravie a životné prostredie tým, že ničí ozón vo vrchných vrstvách atmosféry
SLŠkodljivo za javno zdravje in okolje zaradi uničevanja ozona v zgornji atmosferi
FIVahingoittaa kansanterveyttä ja ympäristöä tuhoamalla otsonia ylemmässä ilmakehässä
SVSkadar folkhälsan och miljön genom förstöring av ozonet i övre delen av atmosfären

2. 2. rész: kiegészítő veszélyességi információ

2.1. táblázat

Fizikai tulajdonságok

EUH 001Nyelv
BGЕксплозивен в сухо състояние.
ESExplosivo en estado seco.
CSVýbušný v suchém stavu.
DAEksplosiv i tør tilstand.
DEIn trockenem Zustand explosiv.
ETPlahvatusohtlik kuivana.
ELΕκρηκτικό σε ξηρή κατάσταση.
ENExplosive when dry.
FRExplosif à l'état sec.
GAPléascach agus é tirim.
HREksplozivno u suhom stanju.
ITEsplosivo allo stato secco.
LVSprādzienbīstams sausā veidā.
LTSausos būsenos gali sprogti.
HUSzáraz állapotban robbanásveszélyes.
MTJisplodi meta jinxef.
NLIn droge toestand ontplofbaar.
PLProdukt wybuchowy w stanie suchym.
PTExplosivo no estado seco.
ROExploziv în stare uscată.
SKV suchom stave výbušný.
SLEksplozivno v suhem stanju.
FIRäjähtävää kuivana.
SVExplosivt i torrt tillstånd.

EUH 014Nyelv
BGРеагира бурно с вода.
ESReacciona violentamente con el agua.
CSPrudce reaguje s vodou.
DAReagerer voldsomt med vand.
DEReagiert heftig mit Wasser.
ETReageerib ägedalt veega.
ELΑντιδρά βίαια με νερό.
ENReacts violently with water.
FRRéagit violemment au contact de l'eau.
GAImoibríonn go foirtil le huisce.
HRBurno reagira s vodom.
ITReagisce violentemente con l'acqua.
LVAktīvi reaģē ar ūdeni.
LTSmarkiai reaguoja su vandeniu.
HUVízzel hevesen reagál.
MTJirreaġixxi bil-qawwa meta jmiss l-ilma.
NLReageert heftig met water.
PLReaguje gwałtownie z wodą.
PTReage violentamente em contacto com a água.
ROReacționează violent în contact cu apa.
SKPrudko reaguje s vodou.
SLBurno reagira z vodo.
FIReagoi voimakkaasti veden kanssa.
SVReagerar häftigt med vatten.

EUH 018Nyelv
BGПри употреба може да се образува запалима/експлозивна паровъздушнa смес.
ESAl usarlo, pueden formarse mezclas aire-vapor explosivas o inflamables.
CSPři používání může vytvářet hořlavé nebo výbušné směsi par se vzduchem.
DAVed brug kan brandbarlige dampe/eksplosive damp-luftblandinger dannes.
DEKann bei Verwendung explosionsfähige/entzündbare Dampf/Luft-Gemische bilden.
ETKasutamisel võib moodustuda tule-/plahvatusohtlik auru-õhu segu.
ELΚατά τη χρήση μπορεί να σχηματίσει εύφλεκτα/εκρηκτικά μείγματα ατμού-αέρος.
ENIn use may form flammable/explosive vapour-air mixture.
FRLors de l'utilisation, formation possible de mélange vapeur-air inflammable/explosif.
GAAgus é á úsáid d’fhéadfaí meascán inadhainte/pléascach gaile-aeir a chruthú.
HRPri uporabi može nastati zapaljiva/eksplozivna smjesa para-zrak.
ITDurante l'uso può formarsi una miscela vapore-aria esplosiva/infiammabile.
LVIzmantojot var veidot uzliesmojošu vai sprādzienbīstamu tvaiku un gaisa maisījumu.
LTNaudojama gali sudaryti degius (sprogius) garų-oro mišinius.
HUA használat során tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz/levegő elegy keletkezhet.
MTMeta jintuża jista' jifforma taħlitiet esplussivi jew li jaqbdu jekk jitħallat ma' l-arja.
NLKan bij gebruik een ontvlambaar/ontplofbaar damp-luchtmengsel vormen.
PLPodczas stosowania mogą powstawać łatwopalne lub wybuchowe mieszaniny par z powietrzem.
PTPode formar mistura vapor-ar explosiva/inflamável durante a utilização.
ROÎn timpul utilizării poate forma un amestec vapori-aer, inflamabil/exploziv.
SKPri použití môže vytvárat’ horľavú/výbušnú zmes pár so vzduchom.
SLPri uporabi lahko tvori vnetljivo/eksplozivno zmes hlapi-zrak.
FIKäytössä voi muodostua syttyvä/räjähtävä höyry-ilmaseos.
SVVid användning kan brännbara/explosiva ång-luftblandningar bildas.

EUH 019Nyelv
BGМоже да образува експлозивни пероксиди.
ESPuede formar peróxidos explosivos.
CSMůže vytvářet výbušné peroxidy.
DAKan danne eksplosive peroxider.
DEKann explosionsfähige Peroxide bilden.
ETVõib moodustada plahvatusohtlikke peroksiide.
ELΜπορεί να σχηματίσει εκρηκτικά υπεροξείδια.
ENMay form explosive peroxides.
FRPeut former des peroxydes explosifs.
GAD’fhéadfadh sé sárocsaídí pléascacha a chruthú.
HRMože stvarati eksplozivne perokside.
ITPuò formare perossidi esplosivi.
LVVar veidot sprādzienbīstamus peroksīdus.
LTGali sudaryti sprogius peroksidus.
HURobbanásveszélyes peroxidokat képezhet.
MTJista' jifforma perossidi esplussivi.
NLKan ontplofbare peroxiden vormen.
PLMoże tworzyć wybuchowe nadtlenki.
PTPode formar peróxidos explosivos.
ROPoate forma peroxizi explozivi.
SKMôže vytvárat’ výbušné peroxidy.
SLLahko tvori eksplozivne perokside.
FISaattaa muodostaa räjähtäviä peroksideja.
SVKan bilda explosiva peroxider.

EUH 044Nyelv
BGРиск от експлозия при нагряване в затворено пространство.
ESRiesgo de explosión al calentarlo en ambiente confinado.
CSNebezpečí výbuchu při zahřátí v uzavřeném obalu.
DAEksplosionsfarlig ved opvarmning under indeslutning.
DEExplosionsgefahr bei Erhitzen unter Einschluss.
ETPlahvatusohtlik kuumutamisel kinnises mahutis.
ELΚίνδυνος εκρήξεως εάν θερμανθεί υπό περιορισμό.
ENRisk of explosion if heated under confinement.
FRRisque d'explosion si chauffé en ambiance confinée.
GABaol pléasctha arna théamh i limistéar iata.
HROpasnost od eksplozije ako se zagrijava u zatvorenom prostoru.
ITRischio di esplosione per riscaldamento in ambiente confinato.
LVSprādziena draudi, karsējot slēgtā vidē.
LTGali sprogti, jei kaitinama sandariai uždaryta.
HUZárt térben hő hatására robbanhat.
MTRiskju ta' splużjoni jekk jissaħħan fil-magħluq.
NLOntploffingsgevaar bij verwarming in afgesloten toestand.
PLZagrożenie wybuchem po ogrzaniu w zamkniętym pojemniku.
PTRisco de explosão se aquecido em ambiente fechado.
RORisc de explozie, dacă este încălzit în spațiu închis.
SKRiziko výbuchu pri zahrievaní v uzavretom priestore.
SLNevarnost eksplozije ob segrevanju v zaprtem prostoru.
FIRäjähdysvaara kuumennettaessa suljetussa astiassa.
SVExplosionsrisk vid uppvärmning i sluten behållare.

2.2. táblázat

Egészségre ható tulajdonságok

EUH 029Nyelv
BGПри контакт с вода се отделя токсичен газ.
ESEn contacto con agua libera gases tóxicos.
CSUvolňuje toxický plyn při styku s vodou.
DAUdvikler giftig gas ved kontakt med vand.
DEEntwickelt bei Berührung mit Wasser giftige Gase.
ETKokkupuutel veega eraldub mürgine gaas.
ELΣε επαφή με το νερό ελευθερώνονται τοξικά αέρια.
ENContact with water liberates toxic gas.
FRAu contact de l'eau, dégage des gaz toxiques.
GAI dteagmháil le huisce scaoiltear gás tocsaineach.
HRU dodiru s vodom oslobađa otrovni plin.
ITA contatto con l'acqua libera un gas tossico.
LVSaskaroties ar ūdeni, izdala toksiskas gāzes.
LTKontaktuodama su vandeniu išskiria toksiškas dujas.
HUVízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.
MTJitfa' gass tossiku meta jmiss l-ilma.
NLVormt giftig gas in contact met water.
PLW kontakcie z wodą uwalnia toksyczne gazy.
PTEm contacto com a água liberta gases tóxicos.
ROÎn contact cu apa, degajă un gaz toxic.
SKPri kontakte s vodou uvoľňuje toxický plyn.
SLV stiku z vodo se sprošča strupen plin.
FIKehittää myrkyllistä kaasua veden kanssa.
SVUtvecklar giftig gas vid kontakt med vatten.

EUH 031Nyelv
BGПри контакт с киселини се отделя токсичен газ.
ESEn contacto con ácidos libera gases tóxicos.
CSUvolňuje toxický plyn při styku s kyselinami.
DAUdvikler giftig gas ved kontakt med syre.
DEEntwickelt bei Berührung mit Säure giftige Gase.
ETKokkupuutel hapetega eraldub mürgine gaas.
ELΣε επαφή με οξέα ελευθερώνονται τοξικά αέρια.
ENContact with acids liberates toxic gas.
FRAu contact d'un acide, dégage un gaz toxique.
GAI dteagmháil le haigéid scaoiltear gás tocsaineach.
HRU dodiru s kiselinama oslobađa otrovni plin.
ITA contatto con acidi libera gas tossici.
LVSaskaroties ar skābēm, izdala toksiskas gāzes.
LTKontaktuodama su rūgštimis išskiria toksiškas dujas.
HUSavval érintkezve mérgező gázok képződnek.
MTJitfa' gass tossiku meta jmiss l-aċidi.
NLVormt giftig gas in contact met zuren.
PLW kontakcie z kwasami uwalnia toksyczne gazy.
PTEm contacto com ácidos liberta gases tóxicos.
ROÎn contact cu acizi, degajă un gaz toxic.
SKPri kontakte s kyselinami uvoľňuje toxický plyn.
SLV stiku s kislinami se sprošča strupen plin.
FIKehittää myrkyllistä kaasua hapon kanssa.
SVUtvecklar giftig gas vid kontakt med syra.

EUH 032Nyelv
BGПри контакт с киселини се отделя силно токсичен газ.
ESEn contacto con ácidos libera gases muy tóxicos.
CSUvolňuje vysoce toxický plyn při styku s kyselinami.
DAUdvikler meget giftig gas ved kontakt med syre.
DEEntwickelt bei Berührung mit Säure sehr giftige Gase.
ETKokkupuutel hapetega eraldub väga mürgine gaas.
ELΣε επαφή με οξέα ελευθερώνονται πολύ τοξικά αέρια.
ENContact with acids liberates very toxic gas.
FRAu contact d'un acide, dégage un gaz très toxique.
GAI dteagmháil le haigéid scaoiltear gás an-tocsaineach.
HRU dodiru s kiselinama oslobađa vrlo otrovni plin.
ITA contatto con acidi libera gas molto tossici.
LVSaskaroties ar skābēm, izdala ļoti toksiskas gāzes.
LTKontaktuodama su rūgštimis išskiria labai toksiškas dujas.
HUSavval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.
MTJitfa' gass tossiku ħafna meta jmiss l-aċidi.
NLVormt zeer giftig gas in contact met zuren.
PLW kontakcie z kwasami uwalnia bardzo toksyczne gazy.
PTEm contacto com ácidos liberta gases muito tóxicos.
ROÎn contact cu acizi, degajă un gaz foarte toxic.
SKPri kontakte s kyselinami uvoľňuje veľmi toxický plyn.
SLV stiku s kislinami se sprošča zelo strupen plin.
FIKehittää erittäin myrkyllistä kaasua hapon kanssa.
SVUtvecklar mycket giftig gas vid kontakt med syra.

EUH 066Nyelv
BGПовтарящата се експозиция може да предизвика изсушаване или напукване на кожата.
ESLa exposición repetida puede provocar sequedad o formación de grietas en la piel.
CSOpakovaná expozice může způsobit vysušení nebo popraskání kůže.
DAGentagen kontakt kan give tør eller revnet hud.
DEWiederholter Kontakt kann zu spröder oder rissiger Haut führen.
ETKorduv kokkupuude võib põhjustada naha kuivust või lõhenemist.
ELΠαρατεταμένη έκθεση μπορεί να προκαλέσει ξηρότητα δέρματος ή σκάσιμο.
ENRepeated exposure may cause skin dryness or cracking.
FRL'exposition répétée peut provoquer dessèchement ou gerçures de la peau.
GAD’fhéadfadh tirimeacht chraicinn nó scoilteadh craicinn a bheith mar thoradh ar ilnochtadh.
HRPonavljano izlaganje može prouzročiti sušenje ili pucanje kože.
ITL'esposizione ripetuta può provocare secchezza o screpolature della pelle.
LVAtkārtota iedarbība var radīt sausu ādu vai izraisīt tās sprēgāšanu.
LTPakartotinis poveikis gali sukelti odos džiūvimą arba skilinėjimą.
HUIsmétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését okozhatja.
MTEspożizzjoni ripetuta tista' tikkaġuna nxif jew qsim tal-ġilda.
NLHerhaalde blootstelling kan een droge of een gebarsten huid veroorzaken.
PLPowtarzające się narażenie może powodować wysuszanie lub pękanie skóry.
PTPode provocar pele seca ou gretada, por exposição repetida.
ROExpunerea repetată poate provoca uscarea sau crăparea pielii.
SKOpakovaná expozícia môže spôsobit’ vysušenie alebo popraskanie pokožky.
SLPonavljajoča izpostavljenost lahko povzroči nastanek suhe ali razpokane kože.
FIToistuva altistus voi aiheuttaa ihon kuivumista tai halkeilua.
SVUpprepad kontakt kan ge torr hud eller hudsprickor.

EUH 070Nyelv
BGТоксично при контакт с очите.
ESTóxico en contacto con los ojos.
CSToxický při styku s očima.
DAGiftig ved kontakt med øjnene.
DEGiftig bei Berührung mit den Augen.
ETSilma sattumisel mürgine.
ELΤοξικό σε επαφή με τα μάτια.
ENToxic by eye contact.
FRToxique par contact oculaire.
GATocsaineach trí theagmháil leis an tsúil.
HROtrovno u dodiru s očima.
ITTossico per contatto oculare.
LVToksisks saskarē ar acīm.
LTToksiška patekus į akis.
HUSzembe kerülve mérgező.
MTTossiku meta jmiss ma’ l-għajnejn.
NLGiftig bij oogcontact.
PLDziała toksycznie w kontakcie z oczami.
PTTóxico por contacto com os olhos.
ROToxic în caz de contact cu ochii.
SKToxické pri kontakte s očami.
SLStrupeno ob stiku z očmi.
FIMyrkyllistä joutuessaan silmään.
SVGiftigt vid kontakt med ögonen.

EUH 071Nyelv
BGКорозивен за дихателните пътища.
ESCorrosivo para las vías respiratorias.
CSZpůsobuje poleptání dýchacích cest.
DAÆtsende for luftvejene.
DEWirkt ätzend auf die Atemwege.
ETSöövitav hingamisteedele.
ELΔιαβρωτικό της αναπνευστικής οδού.
ENCorrosive to the respiratory tract.
FRCorrosif pour les voies respiratoires.
GACreimneach don chonair riospráide.
HRNagrizajuće za dišni sustav.
ITCorrosivo per le vie respiratorie.
LVKodīgs elpceļiem.
LTĖsdina kvėpavimo takus.
HUMaró hatású a légutakra.
MTKorrużiv għas-sistema respiratorja.
NLBijtend voor de luchtwegen.
PLDziała żrąco na drogi oddechowe.
PTCorrosivo para as vias respiratórias.
ROCorosiv pentru căile respiratorii.
SKŽieravé pre dýchacie cesty.
SLJedko za dihalne poti.
FIHengityselimiä syövyttävää.
SVFrätande på luftvägarna.

3. 3. rész: egyes ----- keverékek kiegészítő címkeelemei/címkeinformációi

EUH 201/ 201ANyelv
201
201A
BGСъдържа олово. Да не се използва върху повърхност, която евентуално може да се дъвче или смуче от деца.
Внимание! Съдържа олово.
201
201A
ESContiene plomo. No utilizar en objetos que los niños puedan masticar o chupar.
¡Atención! Contiene plomo.
201
201A
CSObsahuje olov o. Nemá se používat na povrchy, které mohou okusovat nebo olizovat děti.
Pozor! Obsahuje olov o.
201
201A
DAIndeholder bly. Må ikke anvendes på genstande, som børn vil kunne tygge eller sutte på.
Advarsel! Indeholder bly.
201
201A
DEEnthält Blei. Nicht für den Anstrich von Gegenständen verwenden, die von Kindern gekaut oder gelutscht werden könnten.
Achtung! Enthält Blei.
201
201A
ETSisaldab pliid. Mitte kasutada pindadel, mida lapsed võivad närida või imeda.
Hoiatus! Sisaldab pliid.
201
201A
ELΠεριέχει μόλυβδο. Να μη χρησιμοποιείται σε επιφάνειες που είναι πιθανόν να μασήσουν ή να πιπιλίσουν τα παιδιά.
Προσοχή! Περιέχει μόλυβδο.
201
201A
ENContains lead. Should not be used on surfaces liable to be chewed or sucked by children.
Warning! Contains lead.
201
201A
FRContient du plomb. Ne pas utiliser sur les objets susceptibles d’être mâchés ou sucés par des enfants.
Attention! Contient du plomb.
201
201A
GALuaidhe ann. Níor chóir a úsáid ar dhromchlaí a d'fhéadfadh a bheith á gcogaint nó á sú ag leanaí.
Rabhadh! Luaidhe ann.
HRSadrži olovo. Ne smije se koristiti na površinama koje mogu žvakati ili sisati djeca.
Upozorenje! Sadrži olovo.