A Veszprémi Törvényszék P.21112/2016/17. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 84. §, 301. §, 339. §, 349. §, 355. §, 359. §, 360. §, 1978. évi IV. törvény (Btk.) 93. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 129. §, 136. §, 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 24. §, 42. §] Bíró: Cseke Ivett

Veszprémi Törvényszék

7.P.21.112/2016/17/I.

A Veszprémi Törvényszék dr. Sebők Dóra ügyvéd (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az OBH Jogi Képviseleti Osztálya (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.000.000,- (kétmillió) Ft-ot, valamint 100.000,- (százezer) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

A 405.000,- (négyszázötezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítését követő 15 napon belül írásban, a Győri Ítélőtáblának címzett, a Veszprémi Törvényszéknél benyújtható fellebbezésnek van helye.

Tájékoztatja a bíróság a feleket: a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; vagy a felek ezt kérték. A felek fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztetett közös kérelmével a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára. A jogi képviselője közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

Tényállás

A bíróság1 8.B.275/2005/646. sz. jogerős ítéletével kábítószerrel visszaélés bűntette miatt a felperest 1 év 6 hó börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A bűncselekményt a felperes 2002-ben követte el, a szabadságvesztés végrehajtása a jelen ítélet meghozatalakor még nem kezdődött meg.

A bíróság2 2009. február 11. napján meghozott 14.B.1274/2007/56. sz. ítéletével a felperest kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 2 év 8 hónapi börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogva tartásban és házi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte azzal, hogy 1 napi szabadságvesztésnek 1 napi előzetes fogva tartásban és 4 napi házi őrizetben töltött idő felel meg. A bűncselekmény elkövetési ideje 2006. szeptember 6. napja volt. Az alperes a 3.Bf.78/2009/9. sz., 2009. szeptember 10-én meghozott jogerős ítéletével a felperes főbüntetését 5 évi börtönbüntetésre, mellékbüntetését 5 évi közügyektől eltiltásra súlyosbította.

A büntetőeljárás során a felperes 2006. szeptember 6. napjától 2007. március 8. napjáig előzetes letartóztatásban, 2007. március 9. napjától 2008. február 28. napjáig házi őrizetben, 2009. április 21-től 2009. szeptember 10-ig ismét előzetes letartóztatásban volt. 2009. szeptember 11-től a bíróság2 14.B.1274/2007/56. sz. és az alperes 3.Bf.78/2009/9. sz. ítéletével kiszabott 5 év börtönbüntetését töltötte. A büntetésbe beszámításra került a 2006. szeptember 6-tól 2008. január 16-ig tartó időszak, így a felperes 2012. szeptember 21. napján feltételes kedvezménnyel szabadult volna, azonban a bíróság3 az előzetes letartóztatását rendelte el.

A bíróság3 14.B.1632/2010/156. sz., 2012. június 27. napján meghozott ítéletével kábítószerrel visszaélés bűntette és kábítószerrel visszaélés vétsége miatt a felperest halmazati büntetésül 7 évi fegyházbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a bíróság1 8.B.275/2005/646. sz. ítéletével kiszabott, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónapi börtönbüntetés végrehajtását. A felperes által 2009. április 21. napjától szeptember 10. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte. A felperes a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekményeket 2008-2009. januárjában követte el. A felperes elsőfokú ítéletben rögzített nyilatkozata szerint bejelentett munkahellyel nem rendelkezett, korábban a szolgáltató1 viszonteladójaként tevékenykedett, havi jövedelme 400.000,- Ft körül alakult.

Az alperes, mint másodfokú bíróság 2013. október 3. napján meghozott 3.Bf.371/2012/34. sz. ítéletével a felperessel szemben a kábítószerrel visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette, a kábítószerrel visszaélés vétségében történt bűnösség megállapítást és a bíróság1 8.B.275/2005/646. sz. ítéletében kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését mellőzte.

Az ítélet indokolásában az alperes rögzítette, hogy az elsőfokú bíróságnak már a tárgyalás-előkészítési szakban észlelnie kellett volna, hogy a felperes terhére rótt kereskedés a 3.Bf.78/2009/9. sz. ítélettel 2009. szeptember 10. napján jogerősen elbírált cselekményével természetes egységbe tartozik, mert a cselekményt az előbbi jogerős elítélés előtti időpontban követte el. Az alperes a Btk. ítélethozatalkor hatályos szabályai, a törvény módosításai, a vonatkozó jogegységi határozatok és jogirodalmi álláspontok részletes elemzésével értelmezte a kábítószerrel visszaélés tekintetében a természetes egység fogalmát. Kifejtette, az 5/1998. sz. jogegységi határozat egy olyan, korábban hatályos jogi szabályozásra épült, amely egyforma társadalomra veszélyességet tulajdonított a kábítószerrel visszaélés valamennyi (fogyasztói és terjesztői típusú) elkövetési magatartásának, azokat egy törvényi tényállás alá vonta és azonos büntetési tétel keretei között rendelte büntetni. Ez adott lehetőséget annak kimondására, hogy a kábítószerrel visszaélés a különböző - akár fogyasztói akár forgalmazói típusú - elkövetési magatartások halmozódása esetén is egy bűncselekmény természetes egység. Az 1/2007. sz. jogegységi határozat szerint kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. Utalt arra az alperes, hogy a jogirodalom álláspontja szerint természetes egységet alkotnak azok a bűncselekmények, amelyek elkövetési magatartása tartós, folyamatos vagy ismétlődő jellegű. Természetes egység valósul meg mindazokban az esetekben, amelyekben az elkövetési magatartás a törvényi tényállás keretei között marad. Az alperes ítéletben elfoglalt jogi álláspontja szerint a természetes egység keretei közé tartozik az adott törvényi tényállás alapesetét kimerítő - bár különböző részcselekmények által megvalósuló - valamennyi olyan magatartás, amely a Btk. 282/A.§ (1) bekezdése szempontjából tényállásszerű, feltéve, hogy azokat egy eljárásban bírálják el. A természetes egységet a terjesztői tevékenység folyamatossága teremti meg és ebből a szempontból a korábbi szabályozásban privilegizált elbírálást jelentő speciális alanyiság nem jut szerephez. Egy adott időintervallumon belül véghez vitt kereskedés esetén a természetes egység szempontjából közömbös, hogy az elkövető a törvényi tényállást folyamatosan kábítószerfüggőként, végig nem kábítószerfüggőként, vagy részben függőként, részben nem függőként valósítja-e meg. Álláspontja szerint a hatályos törvényi szabályozás arra enged következtetni, hogy nincs annak alapja, hogy a kábítószerfüggő személy által elkövetett kereskedés ne esne egy tekintet alá a nem függőként folytatott kereskedéssel. Az alperes leszögezte, a jogegységi határozat a közegészséget sértő bűncselekmények körében hat törvényi tényállásra előírt iránymutatása a jelenlegi törvény rendszertani változása miatt sem értelmezhető. A természetes egység időbeli kereteit az zárja le, ha az elkövetőt jogerősen fogyasztási vagy forgalmazási típusú cselekményéért elítélik. A vádemelés időpontjában a felperessel szemben a korábbi büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, így az ügyek egyesítésére sem elvi, sem gyakorlati lehetőség nem volt. A törvényszéknek nem a büntetés kiszabása körében kellett volna értékelnie, hogy a vádlott ugyanilyen ellene folyó büntetőeljárás hatálya alatt valósította meg a cselekményét, hanem az eljárási akadályt észlelve - vizsgálva, hogy az azonos típusú cselekmény elkövetési időpontja a jogerős ítélet előtti - ítélt dolog miatt meg kellett volna szüntetnie az ellene folyó eljárást, lehetővé téve, hogy ügyészi indítványra perújítás keretében bírálják el a jelen ügyben vád tárgyát képező részcselekményeket. A 6/2009. Büntető Jogegységi Határozat szerint amennyiben a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekményegységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicatát eredményez. Ha az ítélethozatalt követően derül ki, hogy a terhelt azt megelőzően további olyan cselekményeket követett el, amelyek a már elbírált bűncselekményi egységbe tartoznak, azok - tettazonosság folytán - ítélt dolognak minősülnek. A természetes és a törvényi egység különböző részcselekményeit egy eljárásban kell elbírálni. Ha erre bármely okból nem került sor, az utóbb ismertté vált részcselekmények önálló elbírálását a res iudicata kizárja, ezért ilyen esetben vádirat benyújtására törvényes lehetőség nincs. Mindezek alapján az alperes a felperessel szemben a forgalmazási típusú kábítószerrel visszaélés bűntette miatt indult büntetőeljárást megszüntette, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Törvényes vád hiányában mellőzte a felperes bűnösségének a kábítószerrel visszaélés vétségében való megállapítását és a bűnösség megállapításának hiánya miatt mellőzte a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelését.