62020CJ0460[1]

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2022. december 8. TU és RE kontra Google LLC. A Bundesgerichtshof (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában - 95/46/EK irányelv - A 12. cikk b) pontja - A 14. cikk első bekezdésének a) pontja - (EU) 2016/679 rendelet - A 17. cikk (3) bekezdésének a) pontja - Internetes keresőmotor működtetője - Személynév alapján végzett keresés - Állítólagosan pontatlan információkat tartalmazó cikkekre mutató linknek a keresési találatok listáján történő megjelenítése - Az e cikkeket illusztráló fényképeknek a képkeresés találati listáján, miniatűr előnézeti képek (thumbnails) formájában történő megjelenítése - A keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlés iránti kérelem - Az alapvető jogok mérlegelése - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8., 11. és 16. cikke - A linkek közüli törlésre irányuló kérelem kezelésével kapcsolatban a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségek és feladatok - A linkek közüli törlés kérelmezőjét terhelő bizonyítási teher. C-460/20. sz. ügy.

Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2022. december 8.(*)

"Előzetes döntéshozatal - A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában - 95/46/EK irányelv - A 12. cikk b) pontja - A 14. cikk első bekezdésének a) pontja - (EU) 2016/679 rendelet - A 17. cikk (3) bekezdésének a) pontja - Internetes keresőmotor működtetője - Személynév alapján végzett keresés - Állítólagosan pontatlan információkat tartalmazó cikkekre mutató linknek a keresési találatok listáján történő megjelenítése - Az e cikkeket illusztráló fényképeknek a képkeresés találati listáján, miniatűr előnézeti képek (thumbnails) formájában történő megjelenítése - A keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlés iránti kérelem - Az alapvető jogok mérlegelése - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8., 11. és 16. cikke - A linkek közüli törlésre irányuló kérelem kezelésével kapcsolatban a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségek és feladatok - A linkek közüli törlés kérelmezőjét terhelő bizonyítási teher"

A C-460/20. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) a Bírósághoz 2020. szeptember 24-én érkezett, 2020. július 27-i határozatával terjesztett elő a

TU,

RE

és

a Google LLC

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: K. Lenaerts elnök, L. Bay Larsen elnökhelyettes, A. Prechal, K. Jürimäe, C. Lycourgos, P. G. Xuereb, L. S. Rossi és D. Gratsias tanácselnökök, M. Ilešič (előadó), F. Biltgen, N. Piçarra, N. Jääskinen, N. Wahl, I. Ziemele és J. Passer bírák,

főtanácsnok: G. Pitruzzella,

hivatalvezető: D. Dittert egységvezető,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2022. január 24-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- TU és RE képviseletében M. Siegmann és T. Stöber Rechtsanwälte,

- a Google LLC képviseletében B. Heymann, J. Spiegel és J. Wimmers Rechtsanwälte,

- a görög kormány képviseletében S. Charitaki, A. Magrippi és M. Tassopoulou, meghatalmazotti minőségben,

- az osztrák kormány képviseletében G. Kunnert, A. Posch és J. Schmoll, meghatalmazotti minőségben,

- a román kormány képviseletében E. Gane és L. Liţu, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében A. Bouchagiar, F. Erlbacher, H. Kranenborg és D. Nardi, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2022. április 7-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a természetes személyek személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; HL 2021. L 74., 35. o.; a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 17. cikke (3) bekezdése a) pontjának, valamint a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) 12. cikke b) pontjának és 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 7., 8., 11. és 16. cikkével összefüggésben történő értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az egyfelől a TU és RE, másfelől a Google LLC között az arra irányuló kérelem tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy egyrészt az őket megnevező cikkeket töröljék a nevük alapján végzett keresés találatai közül, másrészt hogy a miniatűr előnézeti képek ("thumbnails") formájában megjelenített, őket ábrázoló fényképeket töröljék a képkeresési találatok közül.

Jogi háttér

A 95/46 irányelv

3 A 95/46 irányelvnek "Az irányelv célja" című 1. cikke az (1) bekezdésében a következőket írta elő:

"A tagállamok ezen irányelvnek megfelelően védik a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat a személyes adatok feldolgozása tekintetében."

4 Ezen irányelv "Fogalommeghatározások" című 2. cikke a következőképpen rendelkezett:

"Ezen irányelv alkalmazásában:

a) »személyes adat«: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintettre«) vonatkozó bármely információ [...];

b) »személyes adatok feldolgozása« (»feldolgozás«) [helyesen: »személyes adatok kezelése« (»kezelés«)]: a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége [...];

[...]

d) »adatkezelő«: az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] céljait és módját;

[...]"

5 Az említett irányelv II. fejezetének "Az adatok minőségére vonatkozó elvek" című I. szakaszában szereplő 6. cikke a következőképpen szólt:

"(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok:

[...]

(d) pontosak, és ha szükséges, időszerűek kell legyenek; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hibás vagy hiányos adatok, tekintettel gyűjtésük vagy további feldolgozásuk céljaira, törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek;

[...]"

6 Ugyanezen irányelv II. fejezetének "Az érintett adathozzáféréshez való joga" című V. szakaszában szereplő, "Adathozzáféréshez való jog" című 12. cikke a következőket mondta ki:

"A tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől:

[...]

b) az esettől függően kérje az olyan adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amelyek feldolgozása [helyesen: kezelése] nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen az ilyen adatok hiányos vagy hibás volta miatt;

[...]"

7 A 95/46 irányelv II. fejezetének "Az érintett tiltakozási joga" című VII. szakaszában szereplő 14. cikkének első bekezdése a következőket írta elő:

"A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy:

a) legalább a 7. cikk e) és f) pontjában foglalt esetekben, sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből bármikor tiltakozhasson a rá vonatkozó adatok feldolgozása ellen, kivéve, ha erről a nemzeti jog másként rendelkezik. Jogos tiltakozás esetén az adatkezelő által kezdeményezett adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] a továbbiakban nem terjedhet ki a szóban forgó adatokra;

[...]"

Az általános adatvédelmi rendelet

8 Az általános adatvédelmi rendelet a 94. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2018. május 25-i hatállyal hatályon kívül helyezte a 95/46 irányelvet. E rendelet 99. cikkének (2) bekezdése értelmében ezt a rendeletet ugyanezen időponttól kell alkalmazni.

9 A fenti rendelet (4), (39) és (65) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

"(4) A személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Ez a rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart, és szem előtt tartja a Chartában elismert és a Szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen ami a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához, a vállalkozás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz, és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséghez való jogot illeti.

[...]

(39) [...] A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden észszerű lépést meg kell tenni. [...]

[...]

(65) Az érintett jogosult arra, hogy kérhesse a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését és megilleti őt az »elfeledtetéshez való jog«, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendeletet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed. [...] Ugyanakkor a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása [...] céljából [...] szükséges."

10 Az említett rendelet "Általános rendelkezések" című I. fejezetében szereplő, "Fogalommeghatározások" című 4. cikk szövege a következő:

"E rendelet alkalmazásában:

1. »személyes adat«: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintett«) vonatkozó bármely információ; [...]

2. »adatkezelés«: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége [...]

[...]

7. »adatkezelő«: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; [...]

[...]"

11 Az ugyanezen rendelet "Elvek" című II. fejezetében szereplő, "A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek" című 5. cikk a következőképpen rendelkezik:

"(1) A személyes adatok:

[...]

d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék (»pontosság«);

[...]

(2) Az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására (»elszámoltathatóság«)."

12 Az általános adatvédelmi rendelet III. fejezetének "Helyesbítés és törlés" című 3. szakasza tartalmazza többek között a 16. és 17. cikket.

13 E rendeletnek "A helyesbítéshez való jog" című 16. cikke a következőket írja elő:

"Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes adatok - egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő - kiegészítését."

14 Az említett rendeletnek "A törléshez való jog (»az elfeledtetéshez való jog«)" című 17. cikke a következőképpen szól:

"(1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

(2) Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket - ideértve technikai intézkedéseket - annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

[...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15 TU egy befektetési társaság igazgatótanácsának tagja és egyedüli részvényese, valamint e társaság egyik leányvállalatának elnöke, mely utóbbi társaságok más társaságokkal együtt egy cégcsoportot alkotnak. TU szintén egyedüli tagja egy harmadik társaságnak, amely egy negyedik társaság egyedüli tagja, ez utóbbi pedig 60%-os részesedéssel rendelkezik egy ötödik társaságban.

16 RE TU élettársa és 2015 májusáig a fent említett negyedik társaság cégjegyzésre jogosult vezetője volt.

17 2015. április 27-én, június 4-én és június 16-án három cikk jelent meg a www.g...net (a továbbiakban: g-net) weboldalon, amelyek bírálták a jelen ítélet 15. pontjában említett ötödik társaság és cégcsoport befektetési modelljét. A 2015. június 4-i cikket ezenkívül három olyan fényképpel illusztrálták, amelyeken TU egy luxusautó volánjánál, egy helikopter fülkéjében, illetve egy repülőgép előtt látható, valamint egy RE-t nyitható tetejű autóban ábrázoló fényképpel.

18 A g-net weboldal üzemeltetője ezen oldal impresszuma szerint a New York-i (Egyesült Államok) G-LLC. A G-LLC társaságnak - saját bevallása szerint - az a célkitűzése, hogy "aktív felderítés és állandó átláthatóság biztosítása révén fenntartható módon hozzájáruljon a gazdasági és társadalmi életben a csalások megelőzéséhez". Különböző publikációk azonban kritikusan számoltak be a G-LLC üzleti modelljéről, többek között azzal vádolva e vállalkozást, hogy más vállalkozásokat "zsarol" oly módon, hogy először negatív beszámolókat tesz közzé róluk, majd felajánlja, hogy bizonyos pénzösszeg ellenében törli e beszámolókat, vagy megakadályozza azok közzétételét.

19 A Google az alapeljárás felperesei családi és utónevének a keresőmotorjába - mind külön, mind egyes cégnevekkel együtt - történő bevitelekor a találati listán feltüntette a 2015. június 4-i és 2015. június 16-i cikkeket, valamint egyes cégnevek bevitele esetén a 2015. április 27-i cikket, továbbá az e cikkekre mutató linkeket. Ezenkívül, az alapeljárás felpereseit ábrázoló, a 2015. június 4-i cikkben szereplő fényképeket a Google az e keresőmotorral végzett képkeresés találati listáján is megjelenítette miniatűr előnézeti képek formájában. E fényképek megjelenítése legkésőbb 2017 szeptemberében megszűnt. Ami a cikkeket illeti, azok legkésőbb 2018. június 28. óta nem érhetők el a g-net oldalon.

20 Az alapeljárás felperesei azt kérték a Google-tól mint a keresőmotorja útján végzett személyesadat-kezelésért felelős adatkezelőtől, hogy egyrészt törölje az alapügyben szóban forgó cikkekre mutató linkeket a keresési találatok listájáról, azzal az indokkal, hogy azok valótlan állításokat és rágalmazó jellegű véleményeket tartalmaznak, másrészt pedig törölje a miniatűr előnézeti képeket a keresési találatok listájáról. Azt állították, hogy ők is a G-LLC "zsarolásának" estek áldozatul.

21 A Google megtagadta e kérés teljesítését, utalva az alapügyben szóban forgó cikkek és képek szakmai kontextusára, és arra hivatkozva, hogy nem bír tudomással az e cikkekben foglalt információk állítólagos valótlanságáról.

22 2015-ben az alapeljárás felperesei arra irányuló keresetet nyújtottak be a Landgericht Kölnhöz (kölni regionális bíróság, Németország), hogy a bíróság kötelezze a Google-t arra, hogy törölje az alapügyben szóban forgó cikkekre mutató linkeket a keresési találatok listáról, és szüntesse meg az őket ábrázoló fényképek miniatűr előnézeti képek formájában történő megjelenítését. E bíróság 2017. november 22-i ítéletével elutasította a keresetet.

23 Az alapeljárás felperesei fellebbezést nyújtottak be ezen ítélettel szemben az Oberlandesgericht Kölnhöz (kölni regionális felsőbíróság, Németország), amely a 2018. november 8-i ítéletével elutasította azt. E bíróság hangsúlyozta, hogy a keresőmotorok sajátos működési módját és az internet működése szempontjából kiemelkedően fontos szerepüket jelentős mértékben figyelembe kell venni a versengő jogok és érdekek elvégzendő mérlegelése során. Tekintettel arra, hogy a keresőmotor működtetője általában nem áll jogviszonyban a hivatkozott tartalmak szolgáltatóival, és nincs lehetősége a tények vizsgálatára, valamint a tények e szolgáltatók álláspontjára is figyelemmel történő értékelésére, csak akkor terhelik őt tevésre irányuló különös kötelezettségek, ha az érintett személy konkrét jelzése nyomán nyilvánvaló és első ránézésre egyértelműen felismerhető jogsértésről szerez tudomást. Ezen elvek érvényesek abban az esetben is, ha a keresőmotort kizárólag képek keresésére használják, mivel a fennálló releváns érdekek összehasonlíthatók.

24 A fellebbviteli bíróság hozzátette, hogy mivel meghatározó jelleggel az állított tény helytállóságát kell figyelembe venni, a bizonyítási teher e tekintetben a linkek közüli törlés kérelmezőjére hárul. Márpedig a jelen ügyben, tekintettel arra, hogy az alapeljárás felperesei nem bizonyították a velük kapcsolatban híresztelt tények valótlanságát, a Google nem képes elvégezni az alapügyben szóban forgó cikkek végleges értékelését, és ennélfogva nem köteles az azokra mutató linkek törlésére. Ami a miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképeket illeti, azok - mivel e cikkek egyikéhez tartoztak - aktuális eseményeket bemutató képeknek tekinthetők.

25 Az alapeljárás felperesei felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Bundesgerichtshofhoz (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország).

26 E bíróság megjegyzi, hogy e jogorvoslat kimenetele az uniós jog, különösen az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdése a) pontjának, valamint a 95/46 irányelv 12. cikke b) pontjának és 14. cikke első bekezdése a) pontjának értelmezésétől függ.

27 Elöljáróban a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint az arra irányuló kérelem, hogy a Google-t kötelezzék az alapügyben szóban forgó cikkekre mutató linkeknek a keresési találatok listájáról történő törlésére, az általános adatvédelmi rendelet időbeli hatálya alá tartozik, míg az arra irányuló kérelem, hogy a Google-t kötelezzék a miniatűr előnézeti képeknek a képkeresés találati listájáról való törlésére, a 95/46 irányelv időbeli hatálya alá tartozik, mivel azokat a Google által működtetett keresőmotor az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépésének időpontjában már nem jelenítette meg. Ez utóbbi kérelmet illetően azonban az említett bíróság azt kéri a Bíróságtól, hogy e tárgyban adott válaszában a fenti rendeletre is legyen figyelemmel.

28 A kérdést előterjesztő bíróság ezt követően megjegyzi, hogy az a körülmény, hogy az alapügyben szóban forgó cikkek már nem elérhetők a g-net weboldalon, és hogy a Google már nem tünteti fel a miniatűr előnézeti képeket, nem szüntette meg az alapeljárás felpereseinek a linkek közüli törlés iránti kérelmük alapján indult eljárás folytatásához fűződő érdekét, mivel a g-net weboldal csak annak közlésére szorítkozik, hogy e cikkek különböző okokból "jelenleg" nem elérhetők. E körülmények között nem zárható ki, hogy az említett cikkeket a jövőben az interneten újra elérhetővé teszik, és azt a Google keresőmotorja újból indexeli, azzal hogy ez utóbbi társaság továbbra is úgy véli, hogy e linkek közüli törlésre irányuló kérelem indokolatlan, és fenntartja, hogy annak nem ad helyt.

29 Az ügy érdemét illetően, ami először is az alapügyben szóban forgó cikkekre mutató linkeknek a találati listáról való törlése iránti kérelmet illeti, a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az alapeljárás felperesei azt többek között az e cikkekben szereplő bizonyos állítások valótlanságával indokolják. Felmerül tehát a kérdés, hogy ők kötelesek-e ezen állítások állítólagos valótlanságának bizonyítására, vagy legalábbis e valótlanság bizonyos fokú nyilvánvalóságának alátámasztására, vagy ellenkezőleg, a Google feladata lett volna, hogy az alapeljárás felpereseinek állításait valósnak vélelmezze, vagy maga próbálja meg tisztázni a tényeket.

30 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a versengő alapvető jogok egyenlő alapon történő mérlegelésének - egyrészt a Charta 7. és 8. cikkéből, másrészt pedig a Charta 11. és 16. cikkéből eredő - követelménye nem teljesül, ha az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben a bizonyítási teher kizárólag az egyik vagy a másik felet terheli.

31 Következésképpen e bíróság olyan megoldás elfogadását javasolja, amely arra kötelezi az érintett személyt, hogy legalább ideiglenesen rendezze a hivatkozott tartalom helytállóságának kérdését oly módon, hogy peres úton érvényesíti jogát a tartalomszolgáltatóval szemben, amennyiben a - legalábbis ideiglenes - bírói jogvédelem megszerzése az ügy körülményeire tekintettel észszerű megoldást jelent a számára. Kétségtelen, hogy mivel az érintett nem áll jogviszonyban a tartalomszolgáltatóval, az utóbbival való kapcsolatfelvétel során ugyanazon nehézségekkel szembesülhet, mint a keresőmotor működtetője, E személy azonban ismeri a hivatkozott tartalom valós vagy valótlan jellegét. Az a kérdés, hogy észszerűen elvárható-e az említett személytől, hogy a jogát bírósági úton érvényesítse a tartalomszolgáltatóval szemben, például attól függhet, hogy a tartalomszolgáltató ellen különösebb nehézség nélkül lehet-e az Európai Unión belül eljárást indítani, vagy sem.

32 Ebből a szempontból a kérdést előterjesztő bíróság hajlik annak megállapítására, hogy az érintett személytől általában észszerűen elvárható, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtson be az olyan tartalomszolgáltatóval szemben, amelynek a neve ismert, az anonim szolgáltatóval vagy olyan szolgáltatóval szemben azonban nem, amelynek a részére nem lehet értesítéseket küldeni. Ezzel szemben a keresőmotor működtetőjével szemben fennálló jogokat nem befolyásolja az esetleges törlésre kötelező intézkedés tartalomszolgáltatóval szembeni végrehajtásának tényleges lehetősége.

33 Másodszor, ami az arra irányuló kérelmet illeti, hogy kötelezzék a Google-t arra, hogy szüntesse meg az alapeljárás felpereseit ábrázoló, a 2015. június 4-i cikkben szereplő fényképek miniatűr előnézeti kép formájában történő megjelenítését, a kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt megjegyzi, hogy e miniatűr előnézeti képek kétségkívül tartalmaznak olyan linket, amely lehetővé teszi a harmadik fél azon internetes oldalához való hozzáférést, amelyen a megfelelő fényképet közzétették, és ily módon azon kontextus megismerését, amelybe e közzététel illeszkedik. Mindazonáltal, mivel a képkeresés találati listája csak a miniatűr előnézeti képeket jeleníti meg, anélkül hogy átvenné a harmadik személy internetes oldalán szereplő, fent említett közzététel kontextusának elemeit, e lista önmagában semleges, és nem teszi lehetővé az eredeti közzététel kontextusának megismerését.

34 Felmerül tehát a kérdés, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontja és 14. cikke első bekezdésének a) pontja, illetve az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja keretében elvégzendő mérlegelés céljából kizárólag magát a miniatűr előnézeti képet kell-e figyelembe venni a találati lista semleges összefüggésében, vagy az adott kép közzétételének eredeti kontextusát is.

35 E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy az alapügyben, amely olyan személyeket érint, akik nem ismertek a nyilvánosság előtt, a szóban forgó fényképek önmagukban semmilyen módon nem járulnak hozzá a nyilvános vitához, és nem elégítik ki az előző pontban említett rendelkezések értelmében elsőbbséget élvező információigényt. E képek ugyanakkor a g-net oldalon megjelent 2015. június 4-i cikkel összefüggésben fontos szerepet játszanak az e cikkben szereplő azon üzenet alátámasztásában, amely szerint az alapeljárás felperesei - a jelen ítélet 15. pontjában említett negyedik társaság és vállalatcsoport tekintetében betöltött alapítói és vezetői szerepüknek köszönhetően - magas életszínvonalat élveznek, és luxuscikkekkel rendelkeznek, míg e társaságok munkavállalói, forgalmazói és ügyfelei kétségeket táplálnak az elvégzett beruházások biztonságával kapcsolatban. Ennélfogva abban az esetben, ha figyelembe kell venni azt a kontextust, amelyben ezeket a fényképeket eredetileg közzétették, az utóbbiaknak a találati listán miniatűr előnézeti képekként történő közzétételét akkor kell igazoltnak tekinteni, ha az általuk kísért szöveg maga is jogszerű.

36 A kérdést előterjesztő bíróság szerint az eredeti közzététel hátterének figyelembevétele mellett szól, hogy technikailag a miniatűr előnézeti képek harmadik személyek internetes oldalára mutató linkeknek minősülnek. Ugyanígy köztudomású, hogy a képkereső motorok körültekintő felhasználója tudomással bír arról, hogy a keresőmotor által a találati listán összegyűjtött miniatűr előnézeti képek harmadik személyek által közzétett tartalmakból származnak, és hogy az e miniatűr előnézeti képeknek megfelelő fényképeket e közzétett tartalmakban egy bizonyos összefüggésben mutatják be.

37 Mindazonáltal figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a képek közzétételének eredeti kontextusát - a többi hivatkozott találat esetétől eltérően - a miniatűr előnézeti kép megjelenítése során nem tüntetik fel, és az más módon sem látható. Márpedig az olyan felhasználónak, akit eleve csak a kép megjelenítése érdekel, általában nincs oka arra, hogy a közzététel eredetét és eredeti összefüggéseit felkutassa.

38 Következésképpen, a kérdést előterjesztő bíróság szerint az érintett keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés jogszerűségének értékelése céljából logikusnak tűnik, ha a 95/46 irányelv 14. cikke első bekezdésének a) pontjában vagy az általános adatvédelmi rendelet 17. cikkének (3) bekezdésében szereplő mérlegelés során csak a magából a miniatűr előnézeti képből eredő jogokat és érdekeket veszik figyelembe.

39 E körülmények között a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Összeegyeztethető-e az érintettnek a magánéletének tiszteletben tartásához ([a Charta] 7. cikke) és a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez (a Charta 8. cikke) való jogával, ha egy internetes keresőszolgáltatás adatkezelőjével szemben az érintett által előterjesztett törlési kérelem vizsgálata keretében a Charta 7., 8., 11. és 16. cikkéből eredő versengő jogoknak és érdekeknek az [általános adatvédelmi rendelet] 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján elvégzendő mérlegelése során olyan esetben, amelyben a törölni kért link olyan tartalomra mutat, amely olyan tényállításokat és tényállításokon alapuló olyan értékítéleteket tartalmaz, amelyek valóságtartalmát az érintett vitatja, és amelynek jogszerűsége az abban foglalt tényállítások valóságtartalmának kérdésétől függ, irányadó jelleggel azt is figyelembe veszik, hogy az érintett észszerűen elvárható módon - például ideiglenes intézkedés útján - jogvédelmet kaphat-e a tartalomszolgáltatóval szemben, és ily módon legalább ideiglenesen tisztázható-e a keresőmotor adatkezelője által listázott tartalom valóságtartalmával kapcsolatos kérdés?

2) Egy olyan internetes keresőszolgáltatás adatkezelőjével szemben előterjesztett törlési kérelem esetében, amely névre történő keresés esetén természetes személyek olyan fényképeire irányuló keresést folytat le, amelyeket harmadik felek tettek elérhetővé az interneten az adott személy nevével összefüggésben, és amely a találati áttekintésben előnézeti képként (»thumbnail«) jeleníti meg a talált fényképeket, irányadó jelleggel akkor is figyelembe kell-e venni a harmadik fél általi eredeti közzététel kontextusát a Charta 7., 8., 11. és 16. cikkéből eredő versengő jogoknak és érdekeknek a [95/46] irányelv 12. cikkének b) pontja és 14. cikke első bekezdésének a) pontja, illetve az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján elvégzendő mérlegelése során, ha az előnézeti kép megjelenítése során a keresőmotor link útján hivatkozik ugyan a harmadik fél weboldalára, azt azonban nem nevezi meg konkrétan, és az internetes keresőszolgáltatás nem jeleníti meg egyúttal a kép közzétételének eredeti kontextusát is?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

Az elfogadhatóságról

40 A Google kétségeit fejezi ki az első kérdés elfogadhatóságát illetően, mivel az abban felvetett probléma álláspontja szerint hipotetikus jellegű. Közelebbről, a kérdést előterjesztő bíróság által javasolt megoldás olyan elvont konstrukció, amely nem kapcsolódik az alapügy tényállásához. Emellett a Bíróságnak nem állnak rendelkezésére az ahhoz szükséges információk, hogy e kérdésre hasznos választ adjon.

41 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikk alapján létrehozott együttműködés keretében az alapügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság kizárólagos feladata, hogy az ügy sajátosságaira tekintettel megítélje mind az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szükségességét az ügydöntő határozat meghozatalához, mind a Bíróság elé terjesztett kérdések relevanciáját. Következésképpen, ha a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni (2021. július 15-i The Department for Communities in Northern Ireland ítélet, C-709/20, EU:C:2021:602, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

42 A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (2021. július 15-i The Department for Communities in Northern Ireland ítélet, C-709/20, EU:C:2021:602, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

43 A jelen ügyben, amint arra a főtanácsnok az indítványának 22. pontjában rámutatott, a kérdést előterjesztő bíróság kellően pontos és teljes képet adott az alapjogvitát jellemző tényállásról, valamint kellően megindokolta, hogy ebben az összefüggésben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre választ kell kapnia.

44 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a keresőmotor működése keretében történő személyesadat-kezelést meg kell különböztetni a honlapszerkesztők által végzett adatkezeléstől, illetve az az utóbbi tevékenységhez kapcsolódik, amely abban áll, hogy ezeket az adatokat egy internetes oldalon megjelenítik (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 35. pont). Amikor az érintett a keresőmotor működtetőjével szemben indít eljárást, a fennálló jogok, érdekek és korlátozások tehát nem szükségszerűen azonosak a tartalomszolgáltatókkal szemben indított kereset keretében fennálló jogokkal, érdekekkel és korlátozásokkal, és ezért a linkek közüli törlésre irányuló, az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke szerinti kérelem vizsgálata céljából külön mérlegelésre van szükség.

45 Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság által kifejtett indokokból kitűnik, hogy a Bíróság által azon kérdésre adott válasz, amely egyrészt a keresőmotor működtetőjét terhelő, a hivatkozott tartalom állítólagos valótlanságára alapított, linkek közüli törlésre irányuló kérelem elbírálása során fennálló kötelezettségek és feladatok terjedelmére, másrészt pedig a keresőmotor üzemeltetőjét e valótlanság kapcsán terhelő bizonyítási teherre vonatkozik, közvetlen hatással lehet az alapügynek a kérdést előterjesztő bíróság általi értékelésére, függetlenül attól, hogy az alapeljárás felperesei az állítólagosan valótlan tartalom internetes közzététele tekintetében hatékony bírói jogvédelmet kaphatnak-e a tartalomszolgáltatóval szemben.

46 Amint arra a főtanácsnok az indítványának 22. pontjában rámutatott, az a tény, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az általa az alapeljáráshoz hasonló helyzetben alkalmazandónak ítélt módszertan helytállóságára vonatkozó kérdéseit általánosan és elvontan fejti ki, nem jelenti azt, hogy a Bíróság elé e tekintetben előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés hipotetikus jellegű.

47 A fentiekből következik, hogy az első kérdés elfogadható.

Az ügy érdeméről

48 Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy az egyrészt a Charta 7. és 8. cikkében, másrészt a Charta 11. és 16. cikkében szereplő versengő jogoknak a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlésre irányuló, azzal a céllal előterjesztett kérelem vizsgálata céljából elvégzendő mérlegelése keretében, hogy a keresési találatok listájáról töröljék a kérelmező által valótlannak ítélt állításokat magában foglaló tartalomra mutató linket, e törlésnek az a feltétele, hogy a hivatkozott tartalom valós jellegének kérdését az említett személy által a tartalomszolgáltatóval szemben indított eljárás keretében már legalább ideiglenesen tisztázták, amennyiben fennáll az ilyen jogvédelem megszerzésének észszerű lehetősége.

49 Elöljáróban emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy a keresőmotorok útján végzett olyan tevékenységet, amely harmadik fél által az interneten közzétett vagy megosztott információk kereséséből, automatikus indexeléséből, ideiglenes tárolásából, majd végül bizonyos válogatási szempontok alapján az internethasználók számára történő hozzáférhetővé tételéből áll, a 95/46 irányelv 2. cikke b) pontjának és az általános adatvédelmi rendelet 2. cikke b) pontjának értelmében vett "személyes adatok kezelése" fogalmába tartozó tevékenységnek kell minősíteni, amennyiben ezek az információk személyes adatokat tartalmaznak, másrészt pedig arra, hogy az ilyen keresőmotor működtetőjét az említett adatkezelés szempontjából az ezen irányelv 2. cikkének d) pontja és az említett rendelet 4. cikkének 7. pontja szerinti "adatkezelőnek" kell tekinteni (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 41. pont; 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 35. pont).

50 E tekintetben hangsúlyozni kell, ahogyan az a jelen ítélet 44. pontjában is felidézésre került, hogy a keresőmotor működtetése keretében végzett személyesadat-kezelést meg kell különböztetni a honlapszerkesztők által végzett adatkezeléstől, illetve az az utóbbi tevékenységhez kapcsolódik, amely abban áll, hogy ezeket az adatokat egy internetes oldalon megjelenítik. Ezenkívül e tevékenység meghatározó szerepet játszik a személyes adatok globális terjesztésében, mivel az adatokat bármely internethasználó számára elérhetővé teszi, aki az érintett nevére rákeres, ideértve azokat az internethasználókat is, akik másként nem találták volna meg azt a weboldalt, amelyen ezeket az adatokat közzétették. Ráadásul az, hogy az interneten közzétett információkat a keresőmotorok rendszerezik és csoportosítják abból a célból, hogy az azokhoz való hozzáférést felhasználóik számára megkönnyítsék, azt eredményezheti, hogy ha a felhasználók a keresést egy természetes személy neve alapján végezték, akkor a találati lista alapján egy rendszerezett összefoglalóhoz jutnak az e személlyel kapcsolatos, interneten megtalálható információkról, amely lehetővé teszi, hogy létrehozzák az érintett többé-kevésbé részletes profilját (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 36. és 37. pont; 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 36. pont).

51 Következésképpen, mivel a keresőmotorok tevékenysége alkalmas arra, hogy a honlapszerkesztők által végzett tevékenységhez hozzáadódva jelentősen érintse a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot, a keresőmotor működtetőjének - úgy is mint az e tevékenység céljait és módját meghatározó személynek - felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy tevékenysége megfeleljen a 95/46 irányelvben foglalt követelményeknek, azért, hogy az ezen irányelv szerinti garanciák valamennyi joghatásukat kifejthessék, és hogy az érintettek - illetve nevezetesen a magánélet tiszteletben tartásához való joguk - hatékony és teljes védelme ténylegesen megvalósulhasson (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 38. pont; 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 37. pont).

52 A keresőmotor működtetője felelősségének és konkrét kötelezettségeinek terjedelmét illetően a Bíróság már korábban kifejtette, hogy e működtető felelőssége nem a személyes adatok valamely harmadik fél által közzétett weboldalon való fellelhetőségén, hanem e weboldal találati listán való feltüntetésén, és konkrétabban az ilyen weboldalra mutató linknek a természetes személy neve alapján végzett keresés eredményeként az internethasználók számára megjelenített találati listán való feltüntetésén alapul, mivel a link e listán való ilyen feltüntetése jelentősen érintheti a szóban forgó személy magánéletének tiszteletben tartásához és a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való alapvető jogait (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 80. pont; 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 46. pont).

53 E körülmények között, tekintettel a keresőmotor működtetőjének mint az említett keresőmotor működése keretében végzett adatkezelés adatkezelőjének a felelősségére, feladatköreire és lehetőségeire, a 95/46 irányelv és az általános adatvédelmi rendeletben előírt tilalmak és korlátozások e működtetőre kizárólag a linkek találati listán való, szóban forgó feltüntetése kapcsán, és ennek következtében az érintett által előterjesztett kérelemre, a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok ellenőrzése mellett lefolytatandó vizsgálat alapján alkalmazhatók (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 47. pont).

54 Ami az ilyen kérelmet illeti, az általános adatvédelmi rendelet a 17. cikkében egy olyan rendelkezést tartalmaz, amely kifejezetten a "törléshez való jogot" szabályozza, amelyet "elfeledtetéshez való jognak" is neveznek. Márpedig, noha az említett cikk (1) bekezdésében előírja, hogy az érintett az ott felsorolt okokból főszabály szerint jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő törölje rá vonatkozó személyes adatokat, (3) bekezdésében pontosítja, hogy e jogra nem lehet hivatkozni, ha a szóban forgó adatkezelés az e bekezdésben felsorolt okok miatt szükséges, amelyek között ez utóbbi bekezdés a) pontjában többek között szerepel a tájékozódáshoz való jog gyakorlása.

55 A fentiek alapján azon keresőmotor-működtetőnek, amelyhez linkek közüli törlés iránti kérelemmel fordulnak, ellenőriznie kell, hogy a szóban forgó weboldalra mutató linknek az érintett személy neve alapján végzett keresés nyomán megjelenített találati listán való feltüntetése szükséges-e azon internethasználók tájékozódás szabadságához való, a Charta 11. cikkében védett jogának gyakorlása céljából, akiknek esetleg érdekük fűződik ahhoz, hogy az ilyen keresés alapján hozzáférjenek e weboldalhoz (lásd analógia útján: 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 66. pont).

56 Az a körülmény, hogy az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy az érintett személyt nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatkezelés többek között a Charta 11. cikkében biztosított tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása céljából szükséges, azt tükrözi, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, hanem azt - amint azt e rendelet (4) preambulumbekezdése hangsúlyozza - a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyúttal az arányosság elvével összhangban biztosítva, hogy egyensúlyban legyen más alapvető jogokkal (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 57. pont).

57 Ezen összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Charta 52. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az olyan jogok gyakorlásának korlátozását, mint amelyek e Charta 7. és 8. cikkében szerepelnek, feltéve, hogy a korlátozásra a törvény által, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor, továbbá a korlátozás elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja (2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 58. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

58 Az általános adatvédelmi rendelet és különösen e rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja így kifejezetten rögzíti az egyrészt a Charta 7. és 8. cikkében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jog, másrészt pedig a Charta 11. cikkében biztosított, a tájékozódás szabadságához való alapvető jog egymással szembeni mérlegelésének követelményét (2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 59. pont).

59 Hozzá kell tenni, hogy a Chartának a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogra vonatkozó 7. cikke olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, a Rómában, 1950. november 4-én aláírt európai egyezmény (kihirdette: az 1993. évi XXXI. tv.; a továbbiakban: EJEE) 8. cikkének (1) bekezdésében biztosított jogoknak, és hogy a személyes adatok védelme alapvető szerepet játszik az EJEE 8. cikkében biztosított, magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásában (EJEB, 2017. június 27., Satakunnan Markkinapörssi oy és satamedia oy kontra Finnország ítélet, CE:ECHR:2017:0627JUD000093113, 137. §). A Charta 52. cikke (3) bekezdésének megfelelően tehát az említett 7. cikk tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azzal, amellyel az EJEE 8. cikkének az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata által értelmezett (1) bekezdése rendelkezik. Ugyanez vonatkozik a Charta 11. cikkére és az EJEE 10. cikkére is (lásd ebben az értelemben: 2019. február 14-i Buivids ítélet, C-345/17, EU:C:2019:122, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

60 Márpedig az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy az adatok közzététele kapcsán, a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog közötti egyensúly megteremtése céljából bizonyos releváns kritériumokat kell figyelembe venni, többek között a közérdekű vitához való hozzájárulást, az érintett ismertségét, a tudósítás tárgyát, az érintett korábbi magatartását, a közzététel tartalmát, formáját és következményeit, az információk megszerzésének módját és körülményeit, valamint helytállóságukat (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2017. június 27., Satakunnan Markkinapörssi Oy és Satamedia Oy kontra Finnország ítélet, CE:ECHR:2017:0627JUD000093113, 165. §).

61 E megfontolások fényében kell megvizsgálni, hogy a keresőmotor működtetője milyen feltételek mellett köteles helyt adni a linkek közüli törlésre irányuló kérelemnek, tehát törölni az érintett neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listáról az azon internetes oldalra mutató linket, amelyen az e személyre vonatkozó személyes adatok szerepelnek, azzal az indokkal, hogy a hivatkozott tartalom az említett személy álláspontja szerint valótlan állításokat tartalmaz (lásd ebben az értelemben: 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 60. pont).

62 E tekintetben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy jóllehet főszabály szerint az érintettet megillető, a Charta 7. és 8. cikkében védett jogok megelőzik az internethasználók tájékozódási szabadságát, ez az egyensúly egyes egyedi esetekben a kérdéses információ jellegétől, illetve attól is függhet, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, illetve hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez, ami többek között attól függően változhat, hogy e személy játszik-e valamilyen közéleti szerepet (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 81. pont; 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatokra mutató linkek törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 66. pont).

63 Konkrétabban, ha az érintett szerepet játszik a közéletben, e személynek fokozott tűrésről kell tanúbizonyságot tennie, mivel elkerülhetetlen és teljesen tudvalevő a számára, hogy ki van téve a nyilvánosság figyelmének (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2022. október 6., Khural és Zeynalov kontra Azerbajdzsán, CE:ECHR:2022:1006JUD005506911, 41. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

64 A hivatkozott tartalom helytállóságának kérdése szintén releváns elemnek számít az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt alkalmazási feltételek értékelése keretében, annak megítélése céljából, hogy az internethasználók tájékozódáshoz való joga és a tartalomszolgáltató véleménynyilvánítási szabadsága elsőbbséget élvezhet-e a linkek közüli törlés kérelmezőjének jogaival szemben.

65 E tekintetben, és amint arra a főtanácsnok az indítványának 30. pontjában lényegében rámutatott, bár bizonyos körülmények között a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog elsőbbséget élvezhet a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez való joggal szemben, különösen ha az érintett szerepet játszik a közéletben, e viszony mindenképpen megfordul abban az esetben, ha a linkek közüli törlés iránti kérelemben említett információk legalább olyan része, amely nem elhanyagolható jellegű a tartalom egésze szempontjából, valótlannak bizonyul. Ilyen esetben ugyanis a tájékoztatáshoz való jog és a tájékozódáshoz való jog nem vehető figyelembe, mivel nem foglalják magukban az ilyen információk terjesztésének és az azokhoz való hozzáférésnek a jogát.

66 Hozzá kell tenni, hogy bár az a kérdés, hogy a hivatkozott tartalomban szereplő állítások helytállóak-e, releváns az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása szempontjából, különbséget kell tenni a ténymegállapítások és az értékítéletek között. Ugyanis, noha az előbbiek valóságtartalma bizonyítható, az utóbbiak esetében nincs lehetőség a helytállóságuk alátámasztására (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2015. április 23., Morice kontra Franciaország, CE:ECHR:2015:0423JUD002936910, 126. §).

67 Ezt követően meg kell határozni egyrészt azt, hogy a linkek közüli törlésre irányuló kérelmet benyújtó személynek kell-e, és adott esetben milyen mértékben kell bizonyítékokat szolgáltatnia a hivatkozott tartalomban szereplő információk valótlanságára vonatkozó állításának alátámasztása érdekében, másrészt pedig azt, hogy a keresőmotor működtetőjének kell-e arra törekednie, hogy maga tisztázza a tényeket annak megállapítása érdekében, hogy az említett tartalomban szereplő, állítólagosan valótlan információk valósak-e, vagy sem.

68 Először is, ami a linkek közüli törlést a hivatkozott tartalom valótlansága miatt kérelmező személyt terhelő kötelezettségeket illeti, e személy feladata annak bizonyítása, hogy az említett tartalomban szereplő információk valótlanok, vagy legalábbis ezen információk olyan része valótlan, amely nem csekély jelentőségű e tartalom egésze szempontjából. Mindazonáltal annak elkerülése érdekében, hogy e személyre olyan túlzott teher háruljon, amely sértheti a linkek közüli törléshez való jog hatékony érvényesülését, e személy kizárólag azon bizonyítékok előterjesztésére köteles, amelyek tekintetében - az adott ügy körülményeire tekintettel - észszerűen elvárható tőle, hogy azokat a fent említett nyilvánvaló pontatlanság megállapítása érdekében felkutassa. E tekintetben e személy főszabály szerint nem kötelezhető arra, hogy már a pert megelőző szakaszban a linkek közüli törlésre irányuló kérelmének alátámasztásaként a szóban forgó weboldal szerkesztőjével szemben hozott bírósági határozatot mutasson be, még ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat formájában sem. Az ilyen kötelezettségnek az említett személy tekintetében való előírása ugyanis észszerűtlen terhet róna rá.

69 Másodszor, ami a keresőmotor működtetőjét terhelő kötelezettségeket és felelősséget illeti, igaz, hogy annak a linkek közüli törlésre irányuló kérelem nyomán történő vizsgálata érdekében, hogy valamely tartalom továbbra is szerepelhet-e a keresőmotorja által végzett keresések találati listáján, a fennálló jogok és érdekek összességére, valamint az adott ügy valamennyi körülményére kell támaszkodnia.

70 Ugyanakkor az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt alkalmazási feltételek értékelése keretében ugyanezen keresőmotor-működtető nem kötelezhető arra, hogy aktív szerepet játsszon a linkek közüli törlésre irányuló kérelem által alá nem támasztott ténybeli elemek felkutatásában a fenti kérelem megalapozottságának meghatározása érdekében.

71 Így az ilyen kérelem elbírálása során nem róható az érintett keresőmotor működtetőjére annak kötelezettsége, hogy a tényeket feltárja, és e célból a tartalomszolgáltatóval a hivatkozott tartalom valós jellege kapcsán a hiányzó információk megszerzésére irányuló kölcsönös párbeszédet kezdeményezzen. Az ilyen kötelezettség ugyanis, amennyiben arra kötelezné a keresőmotor működtetőjét, hogy maga járuljon hozzá a hivatkozott tartalom valós vagy valótlan jellegének megállapításához, olyan terhet róna e keresőmotor-működtetőre, amely meghaladja azt a terhet, amely a jelen ítélet 53. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében a felelősségi körére, feladatkörére és lehetőségeire tekintettel észszerűen elvárható tőle. E kötelezettség tehát annak komoly veszélyét rejti magában, hogy azokat a tartalmakat, amelyekre a nyilvánosság jogos és elsőbbséget élvező tájékozódási igénye kiterjed, törlik a találatok közül, és azok ily módon nehezen lesznek megtalálhatók az interneten. E tekintetben fennáll annak valós veszélye, hogy a véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság gyakorlását érintő visszatartó hatás érvényesül, ha a keresőmotor működtetője szinte rendszerszerűen ilyen linkek közüli törlést végez annak elkerülése érdekében, hogy neki kelljen viselnie a hivatkozott tartalom valós vagy valótlan jellegének megállapítása szempontjából releváns tények vizsgálatának terhét.

72 Így abban az esetben, ha a linkek közüli törlés iránti kérelmet benyújtó személy elegendő releváns bizonyítékot terjeszt elő, amely alkalmas a kérelme alátámasztására, és megalapozza a hivatkozott tartalomban szereplő információk, vagy legalábbis ezen információk olyan részének nyilvánvalóan valótlan jellegét, amely e tartalom egészére tekintettel nem csekély jelentőségű, a keresőmotor működtetője köteles helyt adni e linkek közüli törlés iránti kérelemnek. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az érintett személy az internetes oldal szerkesztőjével szemben hozott, azon a megállapításon alapuló bírósági határozatot mutat be, hogy a hivatkozott tartalomban szereplő információk, amelyek e tartalom egésze szempontjából nem csekély jelentőségűek, legalábbis első ránézésre valótlanok.

73 Ezzel szemben abban az esetben, ha a hivatkozott tartalomban szereplő ilyen információk valótlansága az érintett által szolgáltatott bizonyítékok alapján nem tűnik nyilvánvalónak, a keresőmotor működtetője ilyen bírósági határozat hiányában nem köteles helyt adni a linkek közüli törlésre irányuló ilyen kérelemnek. Amennyiben a szóban forgó információk alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak a közérdekű vitához, az adott ügy valamennyi körülményét figyelembe véve különös jelentőséget kell tulajdonítani a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jognak.

74 Hozzá kell tenni, hogy a jelen ítélet 65. pontjában kifejtetteknek megfelelően szintén aránytalan lenne a cikkekre mutató linkek törlése, amely megnehezíti a cikkek teljes tartalmához való internetes hozzáférést, amennyiben csak az e cikkekben szereplő tartalom egésze szempontjából csekély jelentőségű bizonyos információk bizonyulnak valótlannak.

75 Végül pontosítani kell, hogy ha a keresőmotor-működtető a linkek közüli törlésre irányuló kérelmeknek nem ad helyt, az érintettnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felügyelő hatósághoz vagy bírósághoz forduljon annak érdekében, hogy az utóbbiak elvégezzék a szükséges ellenőrzéseket, és ennek következtében e keresőmotor-működtetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezzék (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 77. pont). Az egymással versengő érdekek mérlegelése ugyanis elsősorban a bíróságok feladata, mivel azok a legalkalmasabbak arra, hogy a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott valamennyi kritériumot és elemet figyelembe véve összetett és alapos mérlegelést végezzenek.

76 Mindazonáltal abban az esetben, ha a hivatkozott tartalomban szereplő információk állítólagosan valótlan jellege tágyában közigazgatási vagy bírósági eljárást kezdeményeztek, és ezen eljárás létezéséről az érintett keresőmotor működtetőjét tájékoztatták, e keresőmotor-működtető feladata, hogy többek között annak érdekében, hogy az internetfelhasználókat mindenkor releváns és naprakész információkkal lássa el, a keresési találatokat kiegészítse az ilyen eljárás fennállására vonatkozó figyelmeztetéssel.

77 A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az egyrészt a Charta 7. és 8. cikkében, másrészt a Charta 11. és 16. cikkében szereplő versengő jogoknak a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlésre irányuló, azzal a céllal előterjesztett kérelem vizsgálata céljából elvégzendő mérlegelése keretében, hogy a keresési találatok listájáról töröljék a kérelmező által valótlannak ítélt állításokat magában foglaló tartalomra mutató linket, e törlésnek nem feltétele, hogy a hivatkozott tartalom valós jellegének kérdését az említett személy által a tartalomszolgáltatóval szemben indított eljárás keretében már legalább ideiglenesen tisztázták.

A második kérdésről

Az időbeli hatály alapján alkalmazandó jogról

78 Második kérdésével az előterjesztő bíróság a 95/46 irányelv 12. cikke b) pontjának és 14. cikke első bekezdése a) pontjának, valamint az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdése a) pontjának értelmezését kéri. E tekintetben pontosítja, hogy bár az arra irányuló kérelem, hogy a Google tartósan törölje az alapügyben szóban forgó cikkekre mutató linkeket, az általános adatvédelmi rendelet időbeli hatálya alá tartozik, az arra irányuló kérelem, hogy a Google szüntesse meg 2015. június 4-i cikkben szereplő, az alapeljárás felpereseit ábrázoló fényképek miniatűr előnézeti kép formájában történő megjelenítését, a 95/46 irányelv időbeli hatálya alá tartozik, mivel e fényképeket az említett linkektől eltérően a Google által működtetett keresőmotor az általános adatvédelmi rendelet hatálybalépésének időpontjában már nem jelenítette meg.

79 E tekintetben nem kell különbséget tenni a 95/46 irányelvnek és az általános adatvédelmi rendeletnek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésben hivatkozott rendelkezései között, mivel e rendelkezések összességét hasonló tartalmúnak kell tekinteni a Bíróság által a jelen ügyben adandó értelmezés szempontjából (lásd analógia útján: 2022. augusztus 1-jei Vyriausioji tarnybinės etikos komisija ítélet, C-184/20, EU:C:2022:601, 58. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

80 Ennélfogva annak érdekében, hogy a második kérdésre hasznos válaszokat lehessen adni, azt mind a 95/46 irányelv, mind pedig az általános adatvédelmi rendelet szempontjából meg kell vizsgálni.

Az elfogadhatóságról

81 A Google a második kérdés elfogadhatóságát illetően is kétségeit fejezi ki, azzal az indokkal, hogy az általa felvetett probléma hipotetikus jellegű. Először is, az alapeljárás tárgya nem az alapügy felpereseinek neve alapján végzett képkeresés találatainak törlése iránti kérelem, hanem az alapügyben szóban forgó három cikk egyikét illusztráló fényképeknek megfelelő miniatűr előnézeti képek megjelenítésének általános tilalmára irányuló kérelem. Ezt követően megjegyzendő, hogy a miniatűr előnézeti képek már 2017 szeptembere óta, a cikkek pedig már 2018. június 28. óta nem elérhetők a g-net oldalon. Végül 2018-tól a Google bevezette a képkeresőmotorjának új változatát, amelynek köszönhetően a találati oldalon minden egyes miniatűr előnézeti kép alatt feltüntetik a konkrétan hivatkozott internetes oldal rövidített címét, valamint egy további link formájában az internetes címet vagy annak egy részét.

82 A Bíróságnak a jelen ítélet 41. és 42. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatában kialakított elvek alapján mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból nem tűnik ki nyilvánvalóan, hogy a 95/46 irányelv és az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek a kérdést előterjesztő bíróság által - a fényképek megjelenítésének abbahagyására irányuló kérelem megalapozottságának értékelése keretében - kért értelmezése ne lenne összefüggésben az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával.

83 Ami különösen azt a tényt illeti, hogy az alapügyben szóban forgó fényképek és cikkek már nem szerepelnek a g-net oldalon, meg kell állapítani, hogy - amint azt a kérdést előterjesztő bíróság megjegyezte - e tartalmak eltávolítása csupán ideiglenesnek tűnik, amint arról a g-net oldalon szereplő azon üzenet is tanúskodik, amely szerint az e cikkekhez "pillanatnyilag" nem lehet hozzáférni. E körülmények között nem zárható ki, hogy az említett cikkeket a jövőben az interneten újra elérhetővé teszik, és azokat a Google által működtetett keresőmotor újból indexeli, annál is inkább, mivel ez utóbbi társaság továbbra is úgy véli, hogy a linkek közüli törlésre irányuló, alapügyben szóban forgó kérelem indokolatlan, és fenntartja, hogy annak nem ad helyt.

84 Ezenfelül a Bíróságnak a 95/46 irányelv és az általános adatvédelmi rendelet vonatkozó rendelkezéseinek az alapügyben szóban forgó fényképek miniatűr előnézeti képek formájában történő megjelenítésének megszüntetése iránti kérelemmel összefüggésben történő értelmezésére vonatkozó válaszához fűződő érdek nem kérdőjelezhető meg sem a Google által hivatkozott azon körülmény miatt. hogy az alapeljárás felperesei nem korlátozták kérelmüket a nevük alapján végzett keresésekre, sem amiatt, hogy a Google bevezette a képkeresőmotorjának újabb változatát, amelynek köszönhetően a találati oldalon minden egyes miniatűr előnézeti kép alatt feltüntetik a konkrétan hivatkozott internetes oldal rövidített címét, valamint egy további link formájában az internetes címet vagy annak egy részét.

85 Először is, még ha feltételezzük is, hogy az alapeljárás felpereseinek arra irányuló kérelme, hogy szüntessék meg az őket ábrázoló fényképek miniatűr előnézeti képek formájában történő megjelenítését, nem korlátozódik a nevük alapján végzett keresésekre, e kérelem kiterjed az ilyen keresés eredményeként megjelenített találatokra. E körülmények között nem állapítható meg, hogy a fent említett második kérdés alapján kért értelmezés nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával.

86 Másodszor, azon további linknek a képkeresésbe való foglalását illetően, amely a képeket eredetileg megjelentető weboldalra mutat, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően a nemzeti bíróságok feladata, hogy megállapítsák azt a tényállást, amelynek alapján az alapjogvitát el kell dönteni, és annak eldöntése, hogy az érintett keresőmotor későbbi fejlesztései mennyiben relevánsak e tekintetben.

87 Következésképpen a második kérdés elfogadható.

Az ügy érdeméről

88 Második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját és 14. cikke első bekezdésének a) pontját, valamint az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy azon mérlegelés során, amelyet egyfelől a Charta 7. és 8. cikkében szereplő jogok, másfelől a Charta 11. és 16. cikkében szereplő jogok között a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlésre irányuló, azzal a céllal előterjesztett kérelem vizsgálata céljából kell elvégezni, hogy a természetes személy neve alapján végzett képkeresés találati listájáról töröljék az e személyt ábrázoló, miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképeket, e fényképek internetes közzétételének eredeti kontextusát meghatározó jelleggel kell figyelembe venni.

89 Az ilyen formában feltett kérdés egy arra irányuló kérelemhez kapcsolódik, hogy töröljék az alapeljárás felpereseinek neve alapján végzett képkeresés találatai közül a miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített azon fényképeket, amelyek a g-net weboldalon 2015. június 4-én megjelent cikket illusztrálják. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keresi a választ, hogy e kérelem megalapozottságának értékelése céljából kizárólag maguknak a miniatűr előnézeti képeknek az információs értékét kell-e figyelembe venni a találati lista semleges összefüggésében, vagy figyelembe kell venni a fényképek közzétételének eredeti kontextusát is, amely nem derül ki pusztán a miniatűr előnézeti képek találati listán való feltüntetéséből.

90 Elöljáróban meg kell állapítani, amint arra a főtanácsnok az indítványának 53. pontjában rámutatott, hogy a személyek neve alapján internetes keresőmotorral végzett képkeresésekre ugyanazok az elvek vonatkoznak, mint amelyek a weboldalak és az azokban szereplő információk keresésére alkalmazandók. A Bíróságnak a jelen ítélet 49-61. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlata következésképpen a linkek közüli törlés iránti, arra irányuló kérelem elbírálására is vonatkozik, hogy töröljék a képkeresés eredményei közül a miniatűr előnézeti kép formájában megjelenített fényképeket.

91 E tekintetben mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a természetes személyek fényképeinek a keresés eredményei között miniatűr előnézeti képek formájában történő megjelenítése olyan személyesadat-kezelésnek minősül, amelyért az érintett keresőmotor működtetője - a 95/46 irányelv 2. cikkének d) pontja és az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett "adatkezelőként" - felelősségi körének, feladatkörének és lehetőségeinek keretein belül felelősséggel tartozik az említett rendelkezésekben foglalt követelményeknek való megfelelés tekintetében.

92 Ezt követően pontosítani kell, hogy az előterjesztett kérdés az egyes keresőmotorok által kínált, az alapügyben szereplőhöz hasonló sajátos képkeresési módra vonatkozik, amelynek segítségével az internethasználó grafikai tartalom formájában megjelenő bármilyen jellegű információt (fotókat, festményeket, rajzokat, grafikákat, táblázatokat stb.) kereshet. Ilyen keresés során a keresőmotor egy miniatűr előnézeti képekből álló találati listát hoz létre, amely linkek útján olyan internetes oldalakra hivatkozik, amelyeken mind a használt keresőkifejezések, mind az említett listán szereplő grafikus tartalmak megtalálhatók.

93 E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy ha egy weboldalt és egy adott személyre vonatkozóan ott szereplő információkat feltüntetnek az e személy neve alapján indított keresés eredményeként megjelenő találati listán, az jelentősen megkönnyíti az ezen információkhoz való hozzáférést bármely e személyre kereső internethasználó számára, illetve meghatározó szerepe lehet az említett információk terjesztésében, és az az érintett magánéletének tiszteletben tartásához fűződő alapvető jogba való jelentősebb beavatkozásnak minősülhet, mint az a közzététel, amelyet e weboldal szerkesztője végzett (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 87. pont).

94 Márpedig ez még inkább igaz abban az esetben, ha név alapján történő keresés folytán az érintett személyt ábrázoló fényképek jelennek meg miniatűr előnézeti képek formájában, mivel e megjelenítés az e személyt megillető, a magánélet védelméhez és a személyes adatok védelméhez való, a Charta 7. és 8. cikkében szereplő jogokba való különösen jelentős beavatkozásnak minősül.

95 Az egyén képmása ugyanis személyiségének egyik fő jellemzője, mivel kifejezi egyediségét, és lehetővé teszi, hogy megkülönböztesse magát másoktól. A személy képmáshoz való joga ebből következően a személyisége kibontakozásának egyik alapvető feltétele, és elsősorban azt feltételezi, hogy a személy rendelkezik a képmása felett, ami többek között lehetőségét is magában foglalja, hogy a képmás közzétételét megtagadja. Ebből következik, hogy bár a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága kétségtelenül magában foglalja fényképek közzétételét, a magánélethez való jog védelme ezen összefüggésben különös jelentőséggel bír, mivel a fényképek alkalmasak arra, hogy valamely magánszemélyre vagy annak családjára vonatkozóan különösen személyes, sőt intim információkat közvetítsenek (lásd ebben az értelemben: EJEB, 2012. február 7., Von Hannover kontra Németország ítélet, CE:ECHR:2012:0207JUD004066008, 95., 96. és 103. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

96 Ezért amikor egy keresőmotor-működtetőhöz olyan linkek közüli törlés iránti kérelem érkezik, amely arra irányul, hogy a személy neve alapján végzett képkeresés találati listájáról töröljék az e személyt ábrázoló, miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképeket, akkor meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó fényképek megjelenítése szükséges-e az azon internetfelhasználókat megillető, a Charta 11. cikke által védett, tájékozódás szabadságához való jog gyakorlásához, akik potenciálisan érdekeltek abban, hogy ilyen keresés útján az említett fényképekhez hozzáférjenek (lásd analógia útján: 2019. szeptember 24-i GC és társai [Különleges adatok törlése] ítélet, C-136/17, EU:C:2019:773, 66. pont).

97 E tekintetben a közérdekű vitához való hozzájárulás olyan kulcsfontosságú elem, amelyet figyelembe kell venni az egymással versengő alapvető jogok mérlegelése során, annak értékelése céljából, hogy az érintett magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való joga vagy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog érvényesüljön.

98 Márpedig, amennyiben a keresőmotor az érintett személyt ábrázoló fényképeket azon összefüggésén kívül jeleníti meg, amelyben azokat a hivatkozott weboldalon, a leggyakrabban az ezen az oldalon található szöveges elemek szemléltetése céljából közzéteszik, meg kell határozni, hogy ezt az összefüggést a versengő jogok és érdekek elvégzendő mérlegelése során mégis figyelembe kell-e venni.

99 Ennek keretében, amint arra a főtanácsnok az indítványának 54. pontjában rámutatott, az a kérdés, hogy az említett értékelésnek ki kell-e terjednie annak az internetes oldalnak a tartalmára is, amelyben az a fénykép szerepel, amelynek miniatűr előnézeti kép formájában való megjelenítésének törlését kérik, a szóban forgó adatkezelés tárgyától és jellegétől függ.

100 Először is, ami a szóban forgó adatkezelés tárgyát illeti, meg kell állapítani, hogy a fényképek közzététele nem verbális kommunikációs eszközként nagyobb hatást gyakorolhat az internethasználókra, mint a szöveges publikációk. A fényképek ugyanis önmagukban fontos eszközei annak, hogy magukra vonják az internethasználók figyelmét, és felkelthetik az általuk illusztrált cikkekhez való hozzáférés iránti érdeklődést. Márpedig, különösen azon körülmény okán, hogy a fényképek gyakran többféleképpen értelmezhetők, a keresés találati listáján miniatűr előnézeti képként való megjelenítésük - a jelen ítélet 95. pontjában hangsúlyozottaknak megfelelően - különösen súlyos beavatkozást jelenthet az érintett személy képmásának védelméhez való jogába, amit a versengő jogok és érdekek mérlegelése során figyelembe kell venni.

101 Következésképpen a versengő jogokat és érdekeket egymástól elkülönülten kell mérlegelni aszerint, hogy egyrészt az internetes oldal szerkesztője által közzétett, olyan fényképekkel ellátott cikkekről van-e szó, amelyek eredeti szövegkörnyezetükben az e cikkekben szereplő információkat és az azokban szereplő véleményeket szemléltetik, másrészt pedig a keresőmotor működtetője által a találati listán miniatűr előnézeti képek formájában, az őket közzétevő eredeti weboldal kontextusán kívül megjelenített fényképekről van-e szó.

102 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy nem feltétlenül esik egybe valamely személyes adat honlapon való közzétételét igazoló indok a keresőmotorok működésére alkalmazandó indokkal, de még ha egybe is esnek ezek az indokok, a szóban forgó érdekek közötti mérlegelés eltérő eredményre vezethet aszerint, hogy az adatkezelést a keresőmotor működtetője vagy e honlap szerkesztője végzi, mivel egyrészt eltérőek lehetnek azok a jogos érdekek, amelyek ezeket az adatkezeléseket igazolják, másrészt nem szükségképpen azonosak azok a következmények, amelyekkel az említett adatkezelések az érintettre, és különösen a magánéletére nézve járnak (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 86. pont).

103 Másodszor, ami a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés jellegét illeti, meg kell állapítani, amint arra a főtanácsnok az indítványának 55. pontjában rámutatott, hogy azáltal, hogy a keresőmotor működtetője természetes személyek interneten közzétett fényképeit megtalálja, és azokat a képkeresés eredményeiben előnézeti képek formájában ábrázolja, olyan szolgáltatást nyújt, amelynek keretében a személyes adatok olyan kezelését végzi, amely független és különbözik mind a fényképeket tartalmazó weboldal szerkesztője által történő adatkezeléstől, mind pedig az oldal indexálásával összefüggő adatkezeléstől, amelyért szintén ő felel.

104 Következésképpen önállóan kell értékelni a keresőmotor működtetőjének azon tevékenységét, amely a képkeresés eredményeinek miniatűr előnézeti képek formájában történő megjelenítéséből áll, mivel az alapvető jogokat e tevékenység folytán különösen jelentős további sérelem érheti annak következtében, hogy a név alapján történő keresés során az interneten található valamennyi, az érintett személyre vonatkozó információt összegyűjtik. Ezen önálló értékelés keretében figyelembe kell venni azt a tényt, hogy fényképek miniatűr előnézeti képek formájában, interneten történő megjelenítése önmagában az internethasználó által keresett találatnak minősül, függetlenül azon későbbi döntésétől, hogy az eredeti weboldalt felkeresi-e, vagy sem.

105 Hozzá kell tenni, hogy az ilyen konkrét mérlegelés, amely figyelembe veszi a keresőmotor működtetője által végzett adatkezelés önálló jellegét, nem érinti azon szöveges elemek esetleges relevanciáját, amelyek közvetlenül kísérhetik a fényképnek a keresés találati listáján való megjelenítését, mivel ezen elemek rávilágíthatnak e fényképnek a nyilvánosság számára fennálló információs értékére, és ennek következtében befolyásolhatják a szóban forgó jogok és érdekek mérlegelését.

106 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő megállapításokból kitűnik, hogy bár az alapeljárás felpereseinek fényképei a 2015. június 4-i cikk kontextusában, amely e fényképeket magában foglalja, hozzájárulnak az említett cikkben foglalt információk és ott kifejtett vélemények közvetítéséhez, ugyanezen fényképek a fenti kontextuson kívül csak csekély információs értékkel rendelkeznek, amennyiben csupán miniatűr előnézeti képek formájában jelennek meg a keresőmotor által végzett keresés eredményeként megjelenített találati listán. Ebből következik, hogy amennyiben e cikk linkek közüli törlésére irányuló kérelmet azzal az indokkal utasítják el, hogy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának elsőbbséget kell élveznie az alapeljárás felpereseinek a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adataik védelméhez fűződő jogaival szemben, e körülmény nem érinti a találati listában miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített ezen fényképek törlése iránti kérelem elbírálásának eredményét.

107 Ezzel szemben, ha helyt kell adni a 2015. június 4-i cikkre mutató link törlése iránti kérelemnek, az e cikkben szereplő fényképek miniatűr előnézeti kép formájában történő megjelenítését is meg kell szüntetni. E megjelenítés fenntartása esetén ugyanis sérülne a cikk linkek közül történő törlésének hatékony érvényesülése, mivel az internethasználók a miniatűr előnézeti képekben található, az e képeket tartalmazó cikket megjelentető internetes oldalra mutató linkek útján továbbra is hozzáférnének e cikk egészéhez.

108 A fenti megfontolások összességére tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját és 14. cikke első bekezdésének a) pontját, valamint az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azon mérlegelés során, amelyet egyfelől a Charta 7. és 8. cikkében szereplő jogok, másfelől a Charta 11. és 16. cikkében szereplő jogok között, a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlésre irányuló, azzal a céllal előterjesztett kérelem vizsgálata érdekében kell elvégezni, hogy a természetes személy neve alapján végzett képkeresés találati listájáról töröljék az e személyt ábrázoló, miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképeket, e fényképek információs értékét attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy milyen összefüggésben jelentek meg azon az internetes oldalon, amelyről a fényképek származnak, de figyelembe kell venni minden olyan szöveges elemet, amely közvetlenül kíséri e fényképeknek a keresési találatok között történő megjelenítését, és amely alkalmas arra, hogy rávilágítson e fényképek információs értékére.

A költségekről

109 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

az egyrészt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében, másrészt az Alapjogi Charta 11. és 16. cikkében szereplő versengő jogoknak a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlésre irányuló, azzal a céllal előterjesztett kérelem vizsgálata céljából elvégzendő mérlegelése keretében, hogy a keresési találatok listájáról töröljék a kérelmező által valótlannak ítélt állításokat magában foglaló tartalomra mutató linket, e törlésnek nem feltétele, hogy a hivatkozott tartalom valós jellegének kérdését az említett személy által a tartalomszolgáltatóval szemben indított eljárás keretében már legalább ideiglenesen tisztázták.

2) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének b) pontját és 14. cikke első bekezdésének a) pontját, valamint a 2016/679 rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

azon mérlegelés során, amelyet egyfelől a Charta 7. és 8. cikkében szereplő jogok, másfelől a Charta 11. és 16. cikkében szereplő jogok között, a keresőmotor működtetőjéhez intézett, linkek közüli törlésre irányuló, azzal a céllal előterjesztett kérelem vizsgálata érdekében kell elvégezni, hogy a természetes személy neve alapján végzett képkeresés találati listájáról töröljék az e személyt ábrázoló, miniatűr előnézeti képek formájában megjelenített fényképeket, e fényképek információs értékét attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy milyen összefüggésben jelentek meg azon az internetes oldalon, amelyről a fényképek származnak, de figyelembe kell venni minden olyan szöveges elemet, amely közvetlenül kíséri e fényképeknek a keresési találatok között történő megjelenítését, és amely alkalmas arra, hogy rávilágítson e fényképek információs értékére.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.