62017CJ0136[1]

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2019. szeptember 24. GC és társai kontra Commission nationale de l'informatique et des libertés (CNIL). Conseil d'État által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Személyes adatok - A weboldalakon található ilyen adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyek védelme - 95/46/EK irányelv - (EU) 2016/679 rendelet - Internetes keresőmotorok - A weboldalakon található adatok kezelése - Az ezen irányelv 8. cikkében és az e rendelet 9. és 10. cikkében említett különleges adatkategóriák - E cikkeknek a keresőmotor működtetőjére való alkalmazhatósága - E működtető kötelezettségeinek említett cikkek szerinti terjedelme - Az adatok weboldalakon történő közzététele kizárólag újságírás vagy művészi, illetve irodalmi kifejezés céljából - A link törlése iránti kérelem elbírálására gyakorolt hatás - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. és 11. cikke. C-136/17. sz. ügy.

Ideiglenes változat

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)

2019. szeptember 24.(*)

"Előzetes döntéshozatal - Személyes adatok - A weboldalakon található ilyen adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyek védelme - 95/46/EK irányelv - (EU) 2016/679 rendelet - Internetes keresőmotorok - A weboldalakon található adatok kezelése - Az ezen irányelv 8. cikkében és az e rendelet 9. és 10. cikkében említett különleges adatkategóriák - E cikkeknek a keresőmotor működtetőjére való alkalmazhatósága - E működtető kötelezettségeinek említett cikkek szerinti terjedelme - Az adatok weboldalakon történő közzététele kizárólag újságírás vagy művészi, illetve irodalmi kifejezés céljából - A link törlése iránti kérelem elbírálására gyakorolt hatás - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. és 11. cikke"

A C-136/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d'État (államtanács, Franciaország) a Bírósághoz 2017. március 15-én érkezett, 2017. február 24-i határozatával terjesztett elő a

GC,

AF,

BH,

ED

és

a Commission nationale de l'informatique et des libertés (CNIL)

között,

a Premier ministre,

a Google LLC, a Google Inc jogutódja

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nagytanács),

tagjai: K. Lenaerts elnök, A. Arabadjiev, A. Prechal, T. von Danwitz, C. Toader és F. Biltgen tanácselnökök, M. Ilešič (előadó), L. Bay Larsen, M. Safjan, D. Šváby, C. G. Fernlund, C. Vajda és S. Rodin bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: V. Giacobbo-Peyronnel tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. szeptember 11-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- AF, személyesen,

- BH képviseletében L. Boré avocat,

- a Commission nationale de l'informatique et des libertés (CNIL) képviseletében I. Falque-Pierrotin, J. Lessi és G. Le Grand, meghatalmazotti minőségben,

- a Google LLC képviseletében P. Spinosi, Y. Pelosi és W. Maxwell avocats,

- a francia kormány képviseletében D. Colas, R. Coesme, E. de Moustier és S. Ghiandoni, meghatalmazotti minőségben,

- Írország képviseletében M. Browne, G. Hodge, J. Quaney és A. Joyce, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: M. Gray BL,

- a görög kormány képviseletében E.-M. Mamouna, G. Papadaki, E. Zisi és S. Papaioannou, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítői: F. De Luca és P. Gentili avvocati dello Stato,

- az osztrák kormány képviseletében G. Eberhard és G. Kunnert, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, M. Pawlicka és J. Sawicka, meghatalmazotti minőségben,

- az Egyesült Királyság kormánya képviseletében S. Brandon, meghatalmazotti minőségben, segítője: C. Knight barrister,

- az Európai Bizottság képviseletében A. Buchet, H. Kranenborg és D. Nardi, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2019. január 10-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a GC, AF, BH és ED, illetve a Commission nationale de l'informatique et des libertés (adatvédelmi hatóság, Franciaország; a továbbiakban: CNIL) között az utóbbi által hozott azon négy határozat tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelyek megtagadták a Google Inc. (jelenleg Google LLC) arra való kötelezését, hogy töröljön a felperesek nevére történő keresés nyomán megjelenő találati listáról különböző, harmadik felek által közzétett weboldalakra mutató linkeket.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 95/46 irányelv

3 A 95/46 irányelv célja az 1. cikkének (1) bekezdése szerint a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való joguk védelme a személyes adatok kezelése tekintetében, valamint az ilyen adatok szabad áramlásának útjában álló akadályok megszüntetése.

4 A 95/46 irányelv (33) és (34) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

"(33) mivel az olyan adatok feldolgozása [helyesen: kezelése], amelyek jellegüknél fogva sérthetik az alapvető szabadságokat vagy a magánéletet, csak az érintett kifejezett hozzájárulásával végezhető; mivel azonban meghatározott esetekben kifejezetten rendelkezni kell az e tilalomtól való eltérésről [...];

(34) mivel ha az fontos közérdek alapján indokolt, a tagállamok eltérhetnek a különleges adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] tilalmától [...]; mivel mindazonáltal a tagállamokra hárul a meghatározott megfelelő biztosítékok garantálása az egyének alapvető jogainak és magánéletének védelme érdekében".

5 Ezen irányelv 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Ezen irányelv alkalmazásában:

a) »személyes adat« az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (»érintettre«) vonatkozó bármely információ; [...]

b) »személyes adatok feldolgozása« (»feldolgozás«) [helyesen: »személyes adatok kezelése« (»kezelés«)]: a személyes adatokon automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, azaz gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszakeresés, betekintés [helyesen: lekérdezés], felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, összehangolás vagy összekapcsolás, zárolás, törlés, illetve megsemmisítés;

[...]

d) »adatkezelő« az a természetes vagy jogi személy, hatóság, intézmény vagy bármely más szerv, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza a személyes adatok feldolgozásának [helyesen: kezelésének] céljait és módját; [...]

[...]

h) »az érintett hozzájárulása« az érintett kívánságának önkéntes, kifejezett és tájékozott kinyilvánítása [helyesen: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló kinyilvánítása], amellyel beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok feldolgozásához [helyesen: kezeléséhez]."

6 Az ugyanezen irányelv II. fejezetének "Az adatok minőségére vonatkozó elvek" című I. szakaszában található 6. cikk szövege a következő:

"(1) A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok:

a) feldolgozását [helyesen: kezelését] tisztességesen és törvényesen kell végezni;

b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása [helyesen: kezelése] nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon. [...]

c) gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk [helyesen: kezelésük] célja szempontjából megfelelőek, relevánsak és nem túlzott mértékűek;

d) pontosak, és ha szükséges, időszerűek kell legyenek; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a hibás vagy hiányos adatok, tekintettel gyűjtésük vagy további feldolgozásuk [helyesen: kezelésük] céljaira, törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek;

e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtése vagy további feldolgozása [helyesen: kezelése] céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. A tagállamok állapítják meg a személyes adatok történelmi, statisztikai vagy tudományos célból, hosszabb ideig történő tárolásának megfelelő garanciáit.

(2) Az adatkezelő feladata gondoskodni arról, hogy az (1) bekezdés rendelkezései teljesüljenek."

7 A 95/46 irányelv II. fejezetének "Az adatfeldolgozás jogszerűvé tételére [helyesen: Az adatkezelés jogszerűségére] vonatkozó kritériumok" című II. szakaszában található ezen irányelv 7. cikke, amely a következőképpen rendelkezik:

"A tagállamok rendelkeznek arról, hogy a személyes adatok csak abban az esetben dolgozhatók fel [helyesen: kezelhetők], ha:

[...]

f) az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogszerű [helyesen: jogos] érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek az 1. cikk (1) bekezdése értelmében védelmet élvező érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében."

8 Az említett irányelv II. fejezetének "Az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] különleges kategóriái" című III. szakaszán belül található ugyanezen irányelv 8. és 9. cikke. A "Különleges adatok feldolgozása [helyesen: kezelése]" címet viselő 8. cikk a következőket írja elő:

"(1) A tagállamok megtilthatják az olyan személyes adatok feldolgozását [helyesen: kezelését], amelyek a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha:

a) az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett adatok feldolgozásához [helyesen: kezeléséhez], kivéve, ha a tagállam joga úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom alól nem engedhető kivétel az érintett hozzájárulásával sem, vagy

[...]

e) az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] olyan adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett egyértelműen nyilvánosságra hozott, vagy amelyek jogi követelések megállapításához, gyakorlásához vagy védelméhez szükségesek.

[...]

(4) Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a (2) bekezdésben foglaltakon kívül.

(5) A bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] kizárólag a hatóság ellenőrzése mellett történhet, vagy ha a nemzeti jog megfelelő külön biztosítékot nyújt, az olyan eltérésekre is figyelemmel, amelyet a tagállamok a megfelelő külön biztosítékot nyújtó nemzeti rendelkezések alapján engedélyezhetnek. Mindazonáltal a büntetőítéletekről teljes körű nyilvántartást csak a hatóság ellenőrzésével lehet vezetni.

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a közigazgatási szankciókkal vagy polgári ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos adatokat szintén csak a hatóság ellenőrzésével lehessen feldolgozni [helyesen: kezelni].

[...]"

9 A 95/46 irányelvnek "A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] és a szólásszabadság" című 9. cikke szerint:

"A tagállamok e fejezet, a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli felmentésről, illetve eltérésről [helyesen: A tagállamok az e fejezet, valamint a IV. és a VI. fejezet rendelkezései alóli kivételekről, illetve rendelkezéseitől való eltérésekről] kizárólag a személyes adatoknak újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából történő feldolgozása [helyesen: kezelése] esetén rendelkezhetnek, amennyiben azok a magánélet tiszteletben tartásához való jognak a szólásszabadságra vonatkozó szabályokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek."

10 Ezen irányelv "Adathozzáféréshez való jog" című 12. cikke a következőket írja elő:

"A tagállamoknak biztosítaniuk kell minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől:

[...]

b) az esettől függően kérje az olyan adatok helyesbítését, törlését vagy zárolását, amelyek feldolgozása [helyesen: kezelése] nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, különösen az ilyen adatok hiányos vagy hibás volta miatt;

[...]"

11 Az említett irányelvnek "Az érintett tiltakozási joga" című 14. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy:

a) legalább a 7. cikk e) és f) pontjában foglalt esetekben, sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből bármikor tiltakozhasson a rá vonatkozó adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] ellen, kivéve, ha erről a nemzeti jog másként rendelkezik. Jogos tiltakozás esetén az adatkezelő által kezdeményezett adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] a továbbiakban nem terjedhet ki a szóban forgó adatokra;

[...]"

12 Ugyanezen irányelv "A felügyelő hatóság" című 28. cikkének a szövege a következő:

"(1) Minden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék.

[...]

(3) A hatóságok különösen a következő jogosultságokkal rendelkeznek:

- vizsgálati jogkör, mint például az adatfeldolgozási [helyesen: adatkezelési] műveletek tárgyát képező adatokhoz való hozzáférés joga, továbbá a felügyeleti feladatok ellátásához szükséges adatok gyűjtésének joga,

- tényleges beavatkozási jogosultságok, mint például [...] az adatok zárolásának, törlésének vagy megsemmisítésének elrendelése, az adatfeldolgozás [helyesen: adatkezelés] átmeneti vagy végleges tilalmának megállapítása, [...]

- [...]

A felügyelő hatóság kifogásolható [helyesen: sérelmet okozó] határozatai bíróság előtt megtámadhatók.

(4) A felügyelő hatóságok foglalkoznak a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének jogainak vagy szabadságainak védelmével kapcsolatos, bármely személy vagy az őt képviselő szervezet által benyújtott kérelmekkel. A kérelem elbírálásáról az érintett személyt értesíteni kell.

[...]

(6) A felügyelő hatóságok, függetlenül a szóban forgó adatfeldolgozásra [helyesen: adatkezelésre] alkalmazandó nemzeti jogtól, saját tagállamuk területén hatáskörrel rendelkeznek a (3) bekezdés értelmében rájuk ruházott jogosultságok gyakorlására. Valamely tagállam hatósága felkérheti egy másik állam [helyesen: tagállam] hatóságát hatáskörének gyakorlására.

A felügyelő hatóságok a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben együttműködnek egymással, különösen a hasznos információk cseréje révén.

[...]"

Az (EU) 2016/679 rendelet

13 A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.) a 99. cikkének (2) bekezdése értelmében 2018. május 25-től kell alkalmazni. E rendelet 94. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 95/46 irányelv ugyanezen időpontban hatályát veszti.

14 Az említett rendelet (1), (4), (51), (52) és (65) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:

"(1) A természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 8. cikkének (1) bekezdése és az [EUMSZ] 16. cikk[...] (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

[...]

(4) A személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Ez a rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart, és szem előtt tartja a Chartában elismert és a Szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen ami a magán- és a családi élet, [...] a személyes adatok védelméhez, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához, a vállalkozás szabadságához [...] való jogot illeti.

[...]

(51) Az alapvető jogok és szabadságok szempontjából a természetüknél fogva különösen érzékeny személyes adatok egyedi védelmet igényelnek, mivel az alapvető jogokra és szabadságokra nézve a kezelésük körülményei jelentős kockázatot hordozhatnak. [...]

(52) A személyes adatok különleges kategóriáira vonatkozó adatkezelési tilalomtól való eltérés szintén megengedhető, ha erről az uniós vagy tagállami jog rendelkezik, és ha arra megfelelő garanciák mellett kerül sor a személyes adatok és más alapvető jogok védelme érdekében [...]

[...]

(65) Az érintett jogosult[at] megilleti az »elfeledtetéshez való jog«, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendeletet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed. [...] Ugyanakkor a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása [...] miatt [...] szükséges [...]"

15 A 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontja akképpen határozza meg "az érintett hozzájárulása" fogalmát, hogy az "az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez".

16 E rendeletnek "A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek" című 5. cikke az (1) bekezdésének c)-e) pontjában a következőket mondja ki:

"A személyes adatok:

[...]

"c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk (»adattakarékosság«);

d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék (»pontosság«);

e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; [...] (»korlátozott tárolhatóság«)."

17 Az említett rendelet "A személyes adatok különleges kategóriáinak kezelése" című 9. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha:

a) az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez, kivéve, ha az uniós vagy tagállami jog úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdésben említett tilalom nem oldható fel az érintett hozzájárulásával;

[...]

e) az adatkezelés olyan személyes adatokra vonatkozik, amelyeket az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozott;

[...]

g) az adatkezelés jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, és az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő;

[...]"

18 Ugyanezen rendelet "A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok kezelése" című 10. cikke a következőket mondja ki:

"A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatoknak a 6. cikk (1) bekezdése alapján történő kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv felügyelete alatt történik, vagy ha az adatkezelést az érintett jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciákat nyújtó uniós vagy tagállami jog lehetővé teszi. A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatok teljes körű nyilvántartása csak közhatalmi szerv által végzett adatkezelés keretében történhet."

19 A 2016/679 rendelet "A törléshez való jog (»az elfeledtetéshez való jog«)" című 17. cikkének szövege a következő:

"(1) Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;

b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

(2) Ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket - ideértve technikai intézkedéseket - annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:

a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;

[...]"

20 E rendelet "A tiltakozáshoz való jog" című 21. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

"Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak."

21 Ugyanezen rendeletnek "A személyes adatok kezelése és a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog" című 85. cikke a következőket mondja ki:

"(1) A tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.

(2) A személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

[...]"

A francia jog

22 A 95/46 irányelvet a francia jogba az 1978. január 6-i loi nº 78-17 relative à l'informatique, aux fichiers et aux libertés (az informatikáról, a fájlokról és a szabadságjogokról szóló törvény) alapügy tényállására alkalmazandó változata ültette át.

23 E törvény 11. cikke értelmében a CNIL gondoskodik többek között arról, hogy a személyes adatok kezelése az említett törvényben foglaltaknak megfelelően történjen, és e körben intézi a személyes adatok kezelésével kapcsolatos reklamációkat, kérelmeket és panaszokat, és értesíti az érintetteket azok elbírálásáról.

Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

24 GC, AF, BH és ED kérte a Google-t, hogy töröljön az e társaság által működtetett keresőmotorral a nevük alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listáról különböző, harmadik felek által közzétett weboldalakra mutató linkeket, amit e társaság elutasított.

25 GC konkrétan egy olyan link törlését kérte, amely 2011. február 18-án a Youtube-ra álnév alatt feltöltött szatirikus fotómontázsra mutat, amely őt az önkormányzat polgármestere mellett tünteti fel, akinek GC a hivatalvezetője volt, kifejezetten utalva a köztük állítólagosan fennálló intim kapcsolatra, valamint e kapcsolatnak az ő politikai karrierjére való kihatására. E fotómontázst azon helyhatósági választások választási kampánya során tették fel az internetre, amely választásokon GC jelöltként indult. A link törlése iránti kérelmének elutasítása időpontjában az érintett nem volt megválasztott helyhatósági képviselő, sem ilyen képviselői helyre jelölt személy, és már nem volt a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának vezetője sem.

26 AF a Libération című napilapnak a szcientológiai egyház egyik híve által 2006 decemberében elkövetett öngyilkossággal kapcsolatos, 2008. szeptember 9-i cikkére mutató, a Centre contre les manipulations mentales (CCMM, Franciaország) honlapján megjelenített linkek törlését kérte. AF-et ebben a cikkben a szcientológiai egyház PR-felelőseként említik, amely hivatás gyakorlásával azóta felhagyott. Egyébként az említett cikk szerzője elismeri, hogy felvette a kapcsolatot AF-fel, hogy meghallgassa az ő előadását a tényekről, és beszámol az AF által ekkor elmondottakról.

27 BH olyan cikkekre, főként sajtócikkekre mutató linkek törlését kérte, amely cikkek a republikánus párt (PR) finanszírozásával kapcsolatos, 1995 júniusában indított vizsgálóbírói eljárásra vonatkoztak, amelynek keretében őt több üzletemberrel és politikussal együtt vizsgálat alá vonták. Az őt érintő eljárást okafogyottság miatt 2010. február 26-án végzéssel lezárták. A vitatott linkek többsége olyan cikkekre mutat, amelyek a vizsgálat megindítása idején születtek, és így nem tartalmazzák az eljárás kimenetelére vonatkozó információkat.

28 ED a Nice Matinben és a Le Figaróban megjelent két cikkre mutató linkek törlését kérte, amely cikkek azon büntetőeljárás tárgyalásáról tudósítanak, amelynek során őt hét év szabadságvesztésre, továbbá tíz év bűnügyi felügyelet mellékbüntetésre ítélték, 15 éves kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények miatt. E bírósági tudósítások egyike ezenfelül ED-re vonatkozóan több olyan intim részletet is említ, amelyre az eljárás során derült fény.

29 Az alapeljárások felperesei, miután a Google elutasította a linkek törlése iránti kérelmeiket, panasszal fordultak a CNIL-hez, és kérelmezték, hogy az kötelezze e társaságot, hogy intézkedjen a szóban forgó linkek találatok közüli eltávolítása érdekében. 2015. április 24-én, 2015. augusztus 28-án, 2016. március 21-én és 2016. május 9-én kelt leveleivel a CNIL elnöke tájékoztatta az alapeljárások felpereseit, hogy a panaszaik intézését lezárta.

30 Az alapeljárások felperesei ezért a kérdést előterjesztő bíróság, a Conseil d'État (államtanács, Franciaország) előtt keresetet indítottak a CNIL e határozataival szemben, amelyekkel a CNIL megtagadta a Google arra való kötelezését, hogy intézkedjen a linkek kért törlése érdekében. Az e keresetek nyomán indult eljárásokat a kérdést előterjesztő bíróság egyesítette.

31 Mivel a Conseil d'État (államtanács, Franciaország) megállapította, hogy az említett keresetek több jelentős nehézséget vetnek fel a 95/46 irányelv értelmezésével kapcsolatban, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A keresőmotor működtetőjének különleges felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire tekintettel [a 95/46] irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdéseinek hatálya alá tartozó adatok más adatkezelők általi kezelésére vonatkozó tilalom - az irányelv szövegében foglalt kivételekkel - ugyanúgy alkalmazandó a keresőmotor működtetőjére mint adatkezelőre az e keresőmotor által megvalósított adatkezelés alapján?

2) Az [első kérdésre] adott igenlő válasz esetén:

[a)] [A 95/46] irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az ott előírt tilalom, miszerint a keresőmotor működtetője - az irányelvben meghatározott kivételekkel - az e rendelkezésekben meghatározott adatokat nem kezelheti, arra kötelezi-e őt, hogy következetesen teljesítse az ilyen adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek találatok közüli törlésére irányuló kérelmeket?

[b)] [E]bből a szempontból hogyan kell értelmezni [a 95/46] irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt kivételeket, amennyiben azokat a keresőmotor működtetőjére alkalmazni kell, figyelemmel annak különleges felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire? Konkrétan, a keresőmotor működtetője jogosult-e visszautasítani a linkek közüli törlésre irányuló kérelem teljesítését, abban az esetben, ha észleli, hogy az érintett linkek olyan tartalmak felé mutatnak, amelyek, bár a 8. cikk (1) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozó adatokat tartalmaznak, ugyanakkor egyúttal a (2) bekezdésben - különösen annak a) és e) pontjában - meghatározott kivételek közé tartoznak?

[c)] [H]asonlóképpen, [a 95/46] irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy ha a törölni kért linkek olyan személyesadat-kezelést valósítanak meg, amelyre kizárólag újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából kerül sor, amelyek alapján ilyen jogcímen [a 95/46] irányelv 9. cikke értelmében az irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében meghatározott kategóriákba tartozó adatok gyűjthetők és kezelhetők, akkor a keresőmotor működtetője ezen okra való hivatkozással jogosult visszautasítani a link törlése iránti kérelem teljesítését?

3) Az [első kérdésre] adott nemleges válasz esetén:

[a)] [A] keresőmotor működtetőjének [a 95/46] irányelv mely különös rendelkezéseinek kell megfelelnie, figyelemmel annak felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire?

[b)] [A]mennyiben észleli, hogy a weboldalak, amelyekre a törölni kért linkek vezetnek, olyan adatokat tartalmaznak, amelyeknek a közzététele ezeken az oldalakon jogellenes, akkor [a 95/46] irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy:

- azok kötelezővé teszik a keresőmotor működtetője számára, hogy törölje ezeket a linkeket a kérelmező nevére történő keresés nyomán kiadott találatok közül?

- vagy azok csupán azt követelik meg, hogy a keresőmotor működtetője e körülményt vegye figyelembe a kérelem megalapozottságának vizsgálata során?

- vagy pedig e körülménynek nincs jelentősége az általa elvégzendő értékelésnél?

Továbbá, ha e körülményt mégis figyelembe kell venni, akkor hogyan kell értékelni a jogvita tárgyát képező, [a 95/46] irányelv területi hatálya alá nem tartozó adatkezelés eredményeként előállt adatok weboldalakon történő közzétételének jogszerűségét, és ebből következően az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokat?

4) Bármi is legyen az [első kérdésre] adott válasz:

[a)] [F]üggetlenül a személyes adatok közzétételének jogszerűségétől azokon a weboldalakon, amelyekre a jogvita tárgyát képező linkek mutatnak, [a 95/46] irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy:

- ha a kérelmező bizonyítja, hogy ezen adatok hiányossá, pontatlanná vagy elavulttá váltak, akkor a keresőmotor működtetője köteles a kérelmező linkek közüli törlésre irányuló kérelmét teljesíteni?

- konkrétabban, ha a kérelmező bizonyítja, hogy - figyelemmel a bírósági eljárás lefolyására - az eljárás korábbi szakaszára vonatkozó információk már nem tükrözik az aktuális helyzetét, akkor a keresőmotor működtetője köteles törölni az ilyen információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket?

[b)] [A 95/46] irányelv 8. cikkének (5) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy egy adott személy elleni vádemelésre vagy az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásra és az annak során hozott ítéletre vonatkozó információk bűncselekményekre és büntetőítéletekre vonatkozó adatoknak minősülnek? Általánosságban, ha egy weboldal valamely természetes személyre vonatkozó büntetőítéletekkel vagy bírósági eljárásokkal kapcsolatos adatokat tartalmaz, akkor az e rendelkezések hatálya alá tartozik?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

32 A feltett kérdések az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésének időpontjában hatályos 95/46 irányelv értelmezésére irányulnak. Ez az irányelv 2018. május 25-i hatállyal hatályát vesztette, amely időponttól a 2016/679 rendelet alkalmazandó.

33 A Bíróság a feltett kérdéseket a 95/46 irányelv szempontjából vizsgálja, ugyanakkor az elemzése során a 2016/679 rendeletet is figyelembe veszi annak érdekében, hogy a válaszai mindenképpen hasznosak legyenek a kérdést előterjesztő bíróság számára.

Az első kérdésről

34 Első kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezésekben foglalt, a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozó tilalom vagy korlátozások - az ezen irányelv által előírt kivételekkel - a keresőmotor működése keretében történő adatkezelés adatkezelőjeként e keresőmotor működtetőjére is alkalmazandóak annak felelősségi körén, hatáskörein és lehetőségein belül.

35 E tekintetben emlékeztetni kell egyrészt arra, hogy a keresőmotorok útján végzett olyan tevékenységet, amely harmadik fél által az interneten közzétett vagy megosztott információk kereséséből, automatikus indexálásából, ideiglenes tárolásából, majd végül bizonyos válogatási szempontok alapján az internethasználók számára történő hozzáférhetővé tételéből áll, a 95/46 irányelv 2. cikke b) pontjának értelmében vett "személyes adatok kezelése" fogalmába tartozó tevékenységként kell értelmezni, amennyiben ezek az információk személyes adatokat tartalmaznak, másrészt pedig hogy az ilyen keresőmotor működtetőjét az említett adatkezelés szempontjából az ezen irányelv 2. cikkének d) pontja szerinti "adatkezelőnek" kell tekinteni (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 41. pont).

36 A keresőmotor működése keretében történő személyesadat-kezelést meg kell különböztetni a honlapszerkesztők által végzett adatkezeléstől, illetve az az utóbbi tevékenységhez kapcsolódik, amely abban áll, hogy ezeket az adatokat megjelenítik egy internetes oldalon; a keresőmotorok e működése meghatározó szerepet játszik az említett adatok globális terjesztésében, mivel az adatokat bármely internethasználó számára elérhetővé teszi, aki az érintett nevére rákeres, ideértve azokat az internethasználókat is, akik másként nem találták volna meg azt a weboldalt, amelyen ezeket az adatokat közzétették. Ráadásul az, hogy az interneten közzétett információkat a keresőmotorok rendszerezik és csoportosítják abból a célból, hogy az azokhoz való hozzáférést felhasználóik számára megkönnyítsék, azt eredményezheti, hogy ha a felhasználók a keresést egy természetes személy neve alapján végezték, akkor a találati lista alapján egy rendszerezett összefoglalóhoz jutnak az e személlyel kapcsolatos, interneten megtalálható információkról, amely lehetővé teszi, hogy létrehozzák az érintett többé-kevésbé részletes profilját (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 35-37. pont).

37 Következésképpen, mivel tehát a keresőmotorok tevékenysége alkalmas arra, hogy a honlapszerkesztők által végzett tevékenységhez hozzáadódva jelentősen érintse a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot, a keresőmotor működtetőjének - úgy is mint az e tevékenység céljait és módját meghatározó személynek - felelősségi körén, hatáskörein és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy tevékenysége megfeleljen a 95/46 irányelvben foglalt követelményeknek, azért hogy az irányelv szerinti garanciák valamennyi joghatásukat kifejthessék, és hogy az érintettek - illetve nevezetesen magánélet tiszteletben tartásához való joguk - hatékony és teljes védelme ténylegesen megvalósulhasson (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 38. pont).

38 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés annak meghatározására irányul, hogy a felelősségi körén, hatáskörein és lehetőségein belül a keresőmotor működtetőjének azon követelményeknek is eleget kell-e tennie, amelyeket a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdése a személyes adatok különleges kategóriái tekintetében állapít meg, amennyiben a harmadik fél által az interneten közzétett vagy megosztott információk között ilyen adatok szerepelnek, és azokat e működtető a keresőmotorjának működtetése keretében kezeli.

39 Ami az adatok e különleges kategóriáit illeti, a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok megtilthatják az olyan személyes adatok kezelését, amelyek a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkoznak. A 8. cikk (2) bekezdése az e tilalom alóli bizonyos kivételeket és az attól való eltéréseket állapít meg.

40 A 95/46 irányelv 8. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a bűncselekményekre, büntetőítéletekre vagy biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok kezelése kizárólag a hatóság ellenőrzése mellett történhet, vagy ha a nemzeti jog megfelelő külön biztosítékot nyújt, az olyan eltérésekre is figyelemmel, amelyeket a tagállamok a megfelelő külön biztosítékot nyújtó nemzeti rendelkezések alapján engedélyezhetnek. Mindazonáltal a büntetőítéletekről teljes körű nyilvántartást csak a hatóság ellenőrzésével lehet vezetni. A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a közigazgatási szankciókkal vagy polgári ügyekben hozott határozatokkal kapcsolatos adatokat szintén csak a hatóság ellenőrzésével lehessen kezelni.

41 A 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése és 10. cikke néhány módosítással átvette a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének tartalmát.

42 Először is meg kell állapítani, hogy a 95/46 irányelv és a 2016/679 rendelet e rendelkezéseinek szövegéből kitűnik, hogy az ott megállapított tilalom és korlátozások - az ezen irányelvben és az e rendeletben előírt kivételekkel - az említett rendelkezések szerinti különleges adatkategóriák bármilyen típusú kezelésére és az ilyen adatkezelést végző valamennyi adatkezelőre alkalmazandók.

43 Ezenfelül az említett irányelv, illetve az említett rendelet egyetlen más rendelkezése sem ír elő az e tilalomtól vagy az e korlátozásoktól való általános eltérést az olyan adatkezelés tekintetében, mint amilyen a keresőmotor működése keretében történő adatkezelés. Ellenkezőleg, amint az már a jelen ítélet 37. pontjából is kitűnik, e jogszabályszövegek általános rendszeréből az következik, hogy az ilyen keresőmotor működtetőjének - minden más adatkezelőhöz hasonlóan - saját felelősségi körén, hatáskörein és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy az általa végzett személyesadat-kezelés eleget tegyen a 95/46 irányelv, illetve a 2016/679 rendelet követelményeinek.

44 Végül a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének, illetve a 2016/679 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének és 10. cikkének olyan értelmezése, amely a priori általános jelleggel kizárja a keresőmotor működését azon különös követelmények hatálya alól, amelyeket e rendelkezések a bennük szabályozott különleges adatkategóriák kezelésével kapcsolatban előírnak, ellentétes lenne az említett rendelkezések céljával, amely az ilyen adatkezeléssel szembeni fokozott védelem biztosításában áll, mivel az adatkezelés ezen adatok különösen érzékeny jellege folytán különösen súlyos beavatkozást jelenthet a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogokba, amint ezen irányelv (33) preambulumbekezdéséből és e rendelet (51) preambulumbekezdéséből is kitűnik.

45 Jóllehet - ellentétben azzal, amit többek között a Google állít - a keresőmotor működtetőjének tevékenysége körében végzett adatkezelés sajátosságai tehát nem igazolhatják e működtető mentesülését a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének, valamint a 2016/679 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének és 10. cikkének tiszteletben tartása alól, e sajátosságok hatást gyakorolhatnak az említett működtető e rendelkezésekre tekintettel fennálló felelősségének és konkrét kötelezettségeinek terjedelmére.

46 E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy - amint azt az Európai Bizottság hangsúlyozza - a keresőmotor működtetőjének felelőssége nem az említett rendelkezések szerinti személyes adatoknak valamely harmadik fél által közzétett weboldalon való fellelhetőségén, hanem e weboldal találati listán való feltüntetésén, és konkrétabban az ilyen weboldalra mutató linknek a természetes személy neve alapján végzett keresés eredményeként az internethasználók számára megjelenített találati listán való feltüntetésén alapul, mivel a szóban forgó link e listán való ilyen feltüntetése jelentősen érintheti a szóban forgó személy magánéletének tiszteletben tartásához és a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való alapvető jogait (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 80. pont).

47 E körülmények között, tekintettel a keresőmotor működtetőjének mint az e keresőmotor működése keretében végzett adatkezelés adatkezelőjének a felelősségére, hatásköreire és lehetőségeire, a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében, valamint a 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkében előírt tilalmak és korlátozások - amint azt a főtanácsnok az indítványának 56. pontjában megjegyezte, és amint arra lényegében az ezzel kapcsolatban állást foglaló valamennyi érdekelt fél rámutat - kizárólag ezen oldal találati listán való feltüntetése és így az érintett által előterjesztett kérelem alapján és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok ellenőrzése mellett lefolytatandó vizsgálat alapján alkalmazható e működtetőre.

48 A fentiekből következik, hogy az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésekben foglalt, a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozó tilalom vagy korlátozások - az ezen irányelv által előírt kivételekkel - a keresőmotor működése keretében történő adatkezelés adatkezelőjeként e keresőmotor működtetőjére is alkalmazandóak annak felelősségi körén, hatáskörein és lehetőségein belül, amikor az érintett által előterjesztett kérelem nyomán és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok ellenőrzése mellett e működtető vizsgálatot folytat.

A második kérdésről

49 Három részből álló második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében a következőkre vár választ:

- a 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy azok értelmében a keresőmotor működtetője az ezen irányelvben meghatározott kivételekkel köteles teljesíteni az e rendelkezésekben meghatározott különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek törlése iránti kérelmeket;

- a 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) és e) pontját úgy kell-e értelmezni, hogy azok alapján az ilyen működtető jogosult visszautasítani a link törlése iránti kérelem teljesítését, amennyiben megállapítja, hogy a szóban forgó linkek az e 8. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat magukban foglaló tartalmakra mutatnak, azonban ezen adatok kezelése az említett 8. cikk (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt kivételek valamelyikének hatálya alá tartozik; valamint

- a 95/46 irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy a keresőmotor működtetője azzal az indokkal is jogosult visszautasítani a link törlése iránti kérelem teljesítését, hogy a törölni kért linkek olyan weboldalakra mutatnak, amelyeken az ezen irányelv 8. cikkének (1) vagy (5) bekezdésében szereplő különleges kategóriák szerinti személyes adatokat kizárólag újságírás vagy irodalmi, illetve művészi kifejezés céljából teszik közzé, és e közzététel tehát az említett irányelv 9. cikkében előírt kivétel hatálya alá tartozik.

50 Elöljáróban rá kell mutatni arra, hogy a 95/46 irányelv keretében a link törlése iránti olyan kérelmek, mint amelyekről az alapügyben van szó, többek között az irányelv 12. cikkének b) pontján alapulnak, amelynek értelmében a tagállamok biztosítják minden érintett számára a jogot, hogy az adatkezelőtől kérje az olyan adatok törlését, amelyek kezelése nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek.

51 Ezenfelül a 95/46 irányelv 14. cikke első bekezdésének a) pontja szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell az érintettnek, hogy legalább az ezen irányelv 7. cikkének e) és f) pontjában foglalt esetekben, sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből bármikor tiltakozhasson a rá vonatkozó adatok kezelése ellen, kivéve, ha erről a nemzeti jog másként rendelkezik.

52 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság kimondta, hogy a 95/46 irányelv 12. cikkének b) pontját és 14. cikke első bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésekben foglalt jogok tiszteletben tartása érdekében, és annyiban, amennyiben az ott előírt feltételek ténylegesen teljesülnek, a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy a személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által közétett és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket, abban az esetben is, ha ezt a nevet vagy az ilyen információkat korábban vagy egyidejűleg nem törölték ezekről a weboldalakról, mégpedig adott esetben akkor is, ha az említett oldalakon történő közzététel önmagában jogszerű (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 88. pont).

53 A Bíróság ezenfelül kifejtette, hogy ugyanezen rendelkezések alkalmazási feltételeinek értékelése körében többek között azt kell megvizsgálni, hogy van-e joga az érintettnek ahhoz, hogy a személyével kapcsolatos szóban forgó információt a neve alapján indított keresés nyomán megjelenő találati lista segítségével aktuálisan már ne lehessen a nevével összekapcsolni, anélkül azonban, hogy e jog megállapításának feltétele lenne, hogy a kérdéses információ találati listára való felvétele az érintettnek kárt okoz. Mivel a Charta 7. és 8. cikkében foglalt alapvető jogaira tekintettel az érintett kérheti, hogy a kérdéses információt többé ne tegyék egy ilyen találati lista segítségével hozzáférhetővé a nagy nyilvánosság számára, e jogok főszabály szerint nemcsak a keresőmotor működtetőjének gazdasági érdekét előzik meg, hanem a nyilvánosság ahhoz fűződő érdekét is, hogy az e személy nevére vonatkozó keresés során meg lehessen találni az említett információt. Nem ez a helyzet ugyanakkor abban az esetben, ha valamilyen sajátos okból kifolyólag, például a közéletben játszott szerepe folytán az érintett alapvető jogaiba való beavatkozást igazolja az említett nyilvánosság ahhoz fűződő nyomós érdeke, hogy a kérdéses információhoz hozzá lehessen férni azáltal, hogy az szerepel a találati listán (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 99. pont).

54 A 2016/679 rendeleten belül az európai uniós jogalkotó e rendelet 17. cikkében kifejezetten szabályozza a "törléshez való jogot", vagy más néven "az elfeledtetéshez való jogot", amint az e cikk címében szerepel.

55 E 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az e rendelkezésben felsorolt indokok valamelyike fennáll. Az említett rendelkezés a következő indokokat jelöli meg: az adatokra az adatkezelés céljából már nincs szükség; az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; az érintett a 2016/679 rendeletnek a 95/46 irányelv 14. cikkét felváltó 21. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; az adatokat jogellenesen kezelték; az adatokat jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; az adatok gyűjtésére az információs társadalommal összefüggő, gyermekeknek szóló szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

56 A 2016/679 rendelet 17. cikkének (3) bekezdése ugyanakkor pontosítja, hogy e rendelet 17. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben a szóban forgó adatkezelés az e (3) bekezdésben felsorolt okok valamelyike miatt szükséges. Ezen okok között szerepel többek között az említett rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontjában a tájékozódáshoz való jog gyakorlása.

57 Az, hogy a 2016/679 rendelet 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja immár kifejezetten rendelkezik arról, hogy az érintett személyt nem illeti meg a törléshez való jog, ha az adatkezelés többek között a Charta 11. cikkében biztosított tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása céljából szükséges, azt tükrözi, hogy a személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, hanem - amint azt e rendelet (4) preambulumbekezdése hangsúlyozza - a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyúttal az arányosság elvével összhangban biztosítva, hogy egyensúlyban legyen más alapvető jogokkal (lásd továbbá: 2010. november 9-i Volker und Markus Schecke és Eifert ítélet, C-92/09 és C-93/09, EU:C:2010:662, 48. pont; 2017. július 26-i 1/15 [EU-Kanada PNR-megállapodás] vélemény, EU:C:2017:592, 136. pont).

58 Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Charta 52. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az olyan jogok gyakorlásának korlátozását, mint amelyek e Charta 7. és 8. cikkében szerepelnek, feltéve, hogy a korlátozásra a törvény által, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának, valamint az arányosság elvének tiszteletben tartásával kerül sor, továbbá a korlátozás elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja (2010. november 9-i Volker und Markus Schecke és Eifert ítélet, C-92/09 és C-93/09, EU:C:2010:662, 50. pont).

59 A 2016/679 rendelet, és különösen a 17. cikke (3) bekezdésének a) pontja így kifejezetten rögzíti az egyrészt a Charta 7. és 8. cikkében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való alapvető jog, másrészt pedig a Charta 11. cikkében biztosított, a tájékozódás szabadságához való alapvető jog egymással szembeni mérlegelésének követelményét.

60 E megfontolásokra tekintettel kell megvizsgálni, hogy a keresőmotor működtetője milyen feltételek mellett köteles a link törlése iránti kérelmet teljesíteni, és így az érintett neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listáról törölni az olyan személyes adatokat tartalmazó weboldalra mutató linket, amelyek a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében meghatározott különleges kategóriákba tartoznak.

61 E tekintetben mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a keresőmotor működtetője által a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése szerinti különleges adatkategóriák tekintetében végzett adatkezelés főszabály szerint e 8. cikk (2) bekezdésének a) és e) pontjában előírt és a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott kivételek hatálya alá tartozhat, amely utóbbi rendelkezések előírása szerint e különleges adatkategóriák kezelésének tilalma nem alkalmazandó abban az esetben, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az ilyen adatkezeléshez, kivéve ha az érintett tagállam joga tiltja e hozzájárulás megadását, vagy ha az adatkezelés többek között olyan adatokra vonatkozik, amelyeket e személy egyértelműen nyilvánosságra hozott. E kivételeket jelenleg a 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) és e) pontja tartalmazza. Ezenfelül e 9. cikk (2) bekezdésének g) pontja, amely lényegében a 95/46 irányelv 8. cikkének (4) bekezdését veszi át, lehetővé teszi az említett adatkategóriák kezelését, ha az jelentős közérdek miatt szükséges, uniós jog vagy tagállami jog alapján, amely arányos az elérni kívánt céllal, tiszteletben tartja a személyes adatok védelméhez való jog lényeges tartalmát, továbbá az érintett alapvető jogainak és érdekeinek biztosítására megfelelő és konkrét intézkedéseket ír elő.

62 Ami a 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és a 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő kivételt illeti, a "hozzájárulás" fogalmának az ezen irányelv 2. cikkének h) pontjában és e rendelet 4. cikkének 11. pontjában szereplő meghatározásából az következik, hogy e hozzájárulásnak "kifejezettnek" kell lennie, és így egyértelműen a keresőmotor működtetése keretében végzett adatkezelésre kell vonatkoznia, vagyis arra, hogy ezen adatkezelés révén harmadik személyek az érintett neve alapján végzett keresés eredményeként olyan találati listához jussanak, amely az érintettre vonatkozó különleges adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket foglal magában. Márpedig a gyakorlatban nehezen képzelhető el, és egyébiránt a jelen ügyben a Bírósághoz benyújtott iratokból sem tűnik ki, hogy a keresőmotor működtetője az érintettek kifejezett hozzájárulását kérné azt megelőzően, hogy a találati lista létrehozása keretében a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez folyamodna. Mindenesetre, amint azt többek között a francia és a lengyel kormány, valamint a Bizottság is megjegyezte, a link törlése iránti kérelem benyújtása főszabály szerint már önmagában azt jelzi, hogy legalábbis e kérelem benyújtásának időpontjában az azt benyújtó személy már nem járul hozzá a keresőmotor működtetője általi adatkezeléshez. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra is, hogy az említett rendelet 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja az "elfeledtetéshez való jogot" igazoló okok között említi azt a körülményt, amikor az érintett ugyanezen rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja.

63 Ezzel szemben - amint arra lényegében az ezzel kapcsolatban véleményt nyilvánító valamennyi érdekelt fél rámutatott - a 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének e) pontjában és a 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének e) pontjában szereplő azon körülményt, hogy a szóban forgó adatokat az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta, egyformán alkalmazni kell a keresőmotor működtetőjére és a szóban forgó weboldal szerkesztőjére.

64 Következésképpen ilyen esetben - annak ellenére, hogy a találati listán megjelenített weboldal a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében és a 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat tartalmaz - ezen adatoknak a keresőmotor működtetője által a keresőmotor működése keretében történő kezelése összhangban áll e rendelkezésekkel, feltéve, hogy az adatkezelés egyúttal a jogszerű adatkezelés - többek között az ezen irányelv 6. cikkében vagy e rendelet 5. cikkében szereplő - többi feltételének (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 72. pont) is eleget tesz.

65 Az érintett ugyanakkor - a sajátos helyzetével kapcsolatos okokból - még ebben az esetben is jogosult lehet arra, hogy a szóban forgó link törlését a 95/46 irányelv 14. cikke első bekezdésének a) pontja, illetve a 2016/679 rendelet 17. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 21. cikkének (1) bekezdése alapján kérje.

66 Mindenesetre a link törlése iránti kérelem elbírálásakor a keresőmotor működtetőjének meg kell vizsgálnia - a 95/46 irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében vagy a 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett jelentős közérdeken alapuló okokra figyelemmel, az e rendelkezésekben támasztott feltételek tiszteletben tartása mellett -, hogy a szóban forgó weboldalra mutató linknek az érintett személy neve alapján végzett keresés nyomán megjelenített találati listán való feltüntetése szükséges-e azon internethasználók tájékozódás szabadságához való, a Charta 11. cikkében védett jogának gyakorlása céljából, akiknek esetleg érdekük fűződik ahhoz, hogy az ilyen keresés alapján hozzáférjenek e weboldalhoz. Jóllehet főszabály szerint az érintettet megillető, a Charta 7. és 8. cikkében védett jogok megelőzik az internethasználók tájékozódási szabadságát, ez az egyensúly egyes egyedi esetekben a kérdéses információ jellegétől, illetve attól is függhet, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, illetve hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez, ami többek között attól függően változhat, hogy e személy játszik-e valamilyen közéleti szerepet (lásd ebben az értelemben: 2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 81. pont).

67 Ráadásul az adatkezelés, ha az a 95/46 irányelv 8. cikkének (1) és (5) bekezdésében, illetve a 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkében szereplő különleges adatkategóriákra vonatkozik, ezen adatok érzékeny jellege miatt különösen súlyos beavatkozást jelenthet az érintett személy magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való jogába, amint arra a jelen ítélet 44. pontja rámutat.

68 Következésképpen az ilyen különleges adatokat közzétevő weboldalra mutató link törlése iránti kérelem megvizsgálásakor a keresőmotor működtetőjének - az adott ügy valamennyi releváns körülménye alapján, és figyelembe véve az érintett személy magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogaiba való beavatkozás súlyosságát - meg kell vizsgálnia - a 95/46 irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében vagy a 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett jelentős közérdeken alapuló okokra figyelemmel, az e rendelkezésekben támasztott feltételek tiszteletben tartása mellett -, hogy e linknek az érintett személy neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listán való feltüntetése feltétlenül szükséges-e azon internethasználók tájékozódás szabadságához való, a Charta 11. cikkében védett jogának gyakorlása céljából, akiknek esetleg érdekük fűződik ahhoz, hogy az ilyen keresés alapján hozzáférjenek e weboldalhoz.

69 A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a második kérdésre a következő választ kell adni:

- A 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok értelmében a keresőmotor működtetője az ezen irányelvben meghatározott kivételekkel főszabály szerint köteles teljesíteni az e rendelkezésekben meghatározott különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek törlése iránti kérelmeket.

- A 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének e) pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapján a keresőmotor működtetője jogosult visszautasítani a link törlése iránti kérelem teljesítését, amennyiben megállapítja, hogy a szóban forgó linkek az e 8. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat magukban foglaló tartalmakra mutatnak, azonban ezen adatok kezelése az említett 8. cikk (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt kivételek valamelyikének hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az adatkezelés egyúttal a jogszerű adatkezelés - többek között az ezen irányelv 6. cikkében vagy e rendelet 5. cikkében szereplő - többi feltételének is eleget tesz, és feltéve, hogy az érintett személy nem jogosult arra, hogy az említett irányelv 14. cikke első bekezdésének a) pontja alapján a sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből tiltakozzon az említett adatkezeléssel szemben.

- A 95/46 irányelv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az ezen irányelv 8. cikkének (1) vagy (5) bekezdésében foglalt különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat közzétevő weboldalra mutató link törlése iránti kérelem megvizsgálásakor a keresőmotor működtetőjének - az adott ügy valamennyi releváns körülménye alapján, és figyelembe véve az érintett személy magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogaiba való beavatkozás súlyosságát - meg kell vizsgálnia - a 95/46 irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében vagy a 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett jelentős közérdeken alapuló okokra figyelemmel, az e rendelkezésekben támasztott feltételek tiszteletben tartása mellett -, hogy e linknek az érintett személy neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listán való feltüntetése feltétlenül szükséges-e azon internethasználók tájékozódás szabadságához való, a Charta 11. cikkében védett jogának gyakorlása céljából, akiknek esetleg érdekük fűződik ahhoz, hogy az ilyen keresés alapján hozzáférjenek e weboldalhoz.

A harmadik kérdésről

70 Mivel ez a kérdés kizárólag az első kérdésre adott nemleges válasz esetén merül fel, az első kérdésre adott igenlő válaszra tekintettel azt nem kell megválaszolni.

A negyedik kérdésről

71 Negyedik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 95/46 irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, hogy

- egyrészt a valamely természetes személy elleni bírósági eljárásra, valamint - adott esetben - az annak során hozott büntetőítéletre vonatkozó információk a 95/46 irányelv 8. cikkének (5) bekezdése értelmében vett "bűncselekményekre" és "büntetőítéletekre" vonatkozó adatoknak minősülnek, és

- másrészt a keresőmotor működtetője köteles teljesíteni az ilyen információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkek törlése iránti kérelmeket, ha ezek az információk a szóban forgó bírósági eljárás korábbi szakaszára vonatkoznak, és ezen eljárás kimenetelére tekintettel már nem tükrözik az aktuális helyzetet.

72 E tekintetben meg kell állapítani, hogy - amint arra a főtanácsnok az indítványának 100. pontjában rámutatott, és amint arra többek között a francia kormány, Írország, az olasz és a lengyel kormány, valamint a Bizottság is hivatkozott - a valamely természetes személlyel szembeni bírósági eljárásokra, így az e személy elleni vádemelésre vagy a büntetőeljárásra, és adott esetben az eljárás során hozott büntetőítéletre vonatkozó információk a 95/46 irányelv 8. cikke (5) bekezdésének első albekezdése és a 2016/679 rendelet 10. cikke értelmében vett "bűncselekményekre" és "büntetőítéletekre" vonatkozó adatoknak minősülnek, függetlenül attól, hogy a bírósági eljárás során ténylegesen bizonyítást nyert-e azon jogellenes magatartás, amely alapján e személyt eljárás alá vonták.

73 Következésképpen a keresőmotor működtetője azzal, hogy az érintett neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listán ilyen adatokat közzétevő weboldalakra mutató linkeket tüntet fel, az ezen - a 95/46 irányelv 8. cikke (5) bekezdésének első albekezdése és a 2016/679 rendelet 10. cikke szerinti különleges korlátozások hatálya alá tartozó - adatokra vonatkozó adatkezelést végez. Amint azt a Bizottság megjegyezte, az ilyen adatkezelés e rendelkezések értelmében és a jogszerű adatkezelés ezen irányelv és e rendelet által előírt többi feltételének tiszteletben tartása mellett jogszerűnek minősülhet, különösen akkor, ha a nemzeti jog megfelelő és konkrét biztosítékokat ír elő, ami például abban az esetben állhat fenn, ha a szóban forgó információkat a hatóságok az alkalmazandó nemzeti jog tiszteletben tartása mellett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tették.

74 A jogszerű adatkezelés e további feltételeit illetően emlékeztetni kell arra, hogy a 95/46 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c)-e) pontjában foglalt e követelményekből - amelyeket immár a 2016/679 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c)-e) pontja tartalmaz - az következik, hogy idővel még a pontos, nem hibás adatokat érintő, eredetileg jogszerű adatkezelés is összeegyeztethetetlenné válhat ezzel az irányelvvel vagy e rendelettel, ha ezen adatok a gyűjtésük vagy kezelésük céljára tekintettel már nem szükségesek. Ez a helyzet többek között akkor, ha az adatok e célokra és az eltelt időre tekintettel nem pontosak, nem, vagy már nem relevánsak, illetve túlzó mértékűek (2014. május 13-i Google Spain és Google ítélet, C-131/12, EU:C:2014:317, 93. pont).

75 Ugyanakkor, amint azt a jelen ítélet 66. pontja már megállapította, még ha a 95/46 irányelv 8. cikkének (5) bekezdésében, illetve a 2016/679 rendelet 10. cikkében szereplő adatok tekintetében végzett adatkezelés nem is tesz eleget az e rendelkezésekben szereplő korlátozásoknak vagy a jogszerű adatkezelés többi olyan feltételének, mint amelyeket ezen irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c)-e) pontja és e rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c)-e) pontja támaszt, a keresőmotor működtetőjének még meg kell vizsgálnia - az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében vagy az említett rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett jelentős közérdeken alapuló okokra figyelemmel, az e rendelkezésekben támasztott feltételek tiszteletben tartása mellett -, hogy a szóban forgó weboldalra mutató linknek az érintett személy neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listán való feltüntetése szükséges-e azon internethasználók tájékozódás szabadságához való, a Charta 11. cikkében védett jogának gyakorlása céljából, akiknek esetleg érdekük fűződik ahhoz, hogy az ilyen keresés alapján hozzáférjenek e weboldalhoz.

76 E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az érintett személyek által az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én aláírt európai egyezmény 8. cikke alapján annak érdekében benyújtott kérelmek, hogy tiltsák meg az e személyekkel szemben a múltban folytatott büntetőeljárásokról szóló különböző médiatudósítások interneten keresztül történő rendelkezésre bocsátását, megkövetelik az említett személyek magánéletének tiszteletben tartásához való jog, illetve különösen a nyilvánosság tájékozódási szabadsága közötti megfelelő egyensúly vizsgálatát. E megfelelő egyensúly megtalálása során figyelembe kell venni a sajtó demokratikus társadalomban betöltött jelentős szerepét, amely magában foglalja a bírósági eljárásokra vonatkozó beszámolók és megjegyzések készítését. A média ilyen információk és eszmék közlésében álló szerepét a nyilvánosság információkhoz jutásának joga kíséri. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ebben az összefüggésben elismerte, hogy a nyilvánosságnak nemcsak az aktuális eseményekről való tájékoztatáshoz fűződik érdeke, hanem ahhoz is, hogy a múltbeli eseményekre vonatkozó kutatásokat végezzen, ugyanakkor a büntetőeljárások tekintetében a közérdek terjedelme eltérő, és idővel - különösen az ügy körülményeinek függvényében - változhat (EJEB, 2018. június 28., M. L. és W. W. kontra Németország, CE:ECHR:2018:0628JUD006079810, 89. és 100-102. §).

77 Ily módon az érintett személy elleni büntetőeljárásra vonatkozó olyan információkat közzétevő weboldalakra mutató linkek törlése iránti kérelemmel összefüggésben, amelyek ezen eljárás korábbi szakaszára vonatkoznak, és már nem tükrözik az aktuális helyzetet, a keresőmotor működtetőjének feladata annak megvizsgálása, hogy az ügy összes körülményére - így különösen a szóban forgó jogsértés jellegére és súlyára, az említett eljárás lefolyására és kimenetelére, az eltelt időre, e személy közéleti szerepére és a múltban tanúsított magatartására, a nyilvánosságnak a kérelem időpontjában fennálló érdekére, a közzététel tartalmára és formájára, valamint az e személyre gyakorolt hatásokra - tekintettel e személy jogosult-e arra, hogy a szóban forgó információt a neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati lista segítségével aktuálisan már ne lehessen a nevével összekapcsolni.

78 Mindazonáltal hozzá kell tenni, hogy még ha a keresőmotor működtetője meg is állapítja, hogy ez nincs így, mivel a szóban forgó link megjelenítése feltétlenül szükségesnek bizonyul az érintett személy magánélet tiszteletben tartásához és személyes adatok védelméhez való jogának az esetlegesen érdekelt internethasználók tájékozódási szabadságával való összeegyeztetéséhez, e működtető mindenképpen köteles legkésőbb a link törlése iránti kérelem alkalmával oly módon megváltoztatni a találati listát, hogy az internethasználó számára abból eredő átfogó kép a bírósági eljárás aktuális állását tükrözze, amihez többek között az szükséges, hogy az e tárgyra vonatkozó információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkek e listán legfelül jelenjenek meg.

79 A fenti megfontolásokra tekintettel a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 95/46 irányelv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy:

- egyrészt a valamely természetes személy elleni bírósági eljárásra, valamint - adott esetben - az annak során hozott büntetőítéletre vonatkozó információk a 95/46 irányelv 8. cikkének (5) bekezdése értelmében vett "bűncselekményekre" és "büntetőítéletekre" vonatkozó adatoknak minősülnek, és

- másrészt a keresőmotor működtetője köteles teljesíteni az ilyen információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkek törlése iránti kérelmeket, ha ezek az információk a szóban forgó bírósági eljárás korábbi szakaszára vonatkoznak, és ezen eljárás kimenetelére tekintettel már nem tükrözik az aktuális helyzetet, amennyiben az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében említett jelentős közérdeken alapuló okok vizsgálata keretében megállapítást nyer, hogy az ügy összes körülményére tekintettel az érintett személynek a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogai elsőbbséget élveznek az esetlegesen érdekelt internethasználóknak a Charta 11. cikkében védett tájékozódáshoz való jogával szemben.

A költségekről

80 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:

1) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésekben foglalt, a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozó tilalom vagy korlátozások - az ezen irányelv által előírt kivételekkel - a keresőmotor működése keretében történő adatkezelés adatkezelőjeként e keresőmotor működtetőjére is alkalmazandóak annak felelősségi körén, hatáskörein és lehetőségein belül, amikor az érintett által előterjesztett kérelem nyomán és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok ellenőrzése mellett e működtető vizsgálatot folytat.

2) A 95/46 irányelv 8. cikke (1) és (5) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok értelmében a keresőmotor működtetője az ezen irányelvben meghatározott kivételekkel főszabály szerint köteles teljesíteni az e rendelkezésekben meghatározott különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat tartalmazó weboldalakra mutató linkek törlése iránti kérelmeket.

A 95/46 irányelv 8. cikke (2) bekezdésének e) pontját úgy kell értelmezni, hogy az alapján a keresőmotor működtetője jogosult visszautasítani a link törlése iránti kérelem teljesítését, amennyiben megállapítja, hogy a szóban forgó linkek az e 8. cikk (1) bekezdésében említett különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat magukban foglaló tartalmakra mutatnak, azonban ezen adatok kezelése az említett 8. cikk (2) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt kivételek valamelyikének hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az adatkezelés egyúttal a jogszerű adatkezelés - többek között az ezen irányelv 6. cikkében vagy e rendelet 5. cikkében szereplő - többi feltételének is eleget tesz, és feltéve, hogy az érintett személy nem jogosult arra, hogy az említett irányelv 14. cikke első bekezdésének a) pontja alapján a sajátos helyzetével kapcsolatos lényeges jogos érdekből tiltakozzon az említett adatkezeléssel szemben.

A 95/46 irányelv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az ezen irányelv 8. cikkének (1) vagy (5) bekezdésében foglalt különleges kategóriákba tartozó személyes adatokat közzétevő weboldalra mutató link törlése iránti kérelem megvizsgálásakor a keresőmotor működtetőjének - az adott ügy valamennyi releváns körülménye alapján, és figyelembe véve az érintett személy magánéletének tiszteletben tartásához és személyes adatainak védelméhez való, a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogaiba való beavatkozás súlyosságát - meg kell vizsgálnia - a 95/46 irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében vagy a 2016/679 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett jelentős közérdeken alapuló okokra figyelemmel, az e rendelkezésekben támasztott feltételek tiszteletben tartása mellett -, hogy e linknek az érintett személy neve alapján végzett keresés eredményeként megjelenített találati listán való feltüntetése feltétlenül szükséges-e azon internethasználók tájékozódás szabadságához való, a Charta 11. cikkében védett jogának gyakorlása céljából, akiknek esetleg érdekük fűződik ahhoz, hogy az ilyen keresés alapján hozzáférjenek e weboldalhoz.

3) A 95/46 irányelv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy:

- egyrészt a valamely természetes személy elleni bírósági eljárásra, valamint - adott esetben - az annak során hozott büntetőítéletre vonatkozó információk a 95/46 irányelv 8. cikkének (5) bekezdése értelmében vett "bűncselekményekre" és "büntetőítéletekre" vonatkozó adatoknak minősülnek, és

- másrészt a keresőmotor működtetője köteles teljesíteni az ilyen információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkek törlése iránti kérelmeket, ha ezek az információk a szóban forgó bírósági eljárás korábbi szakaszára vonatkoznak, és ezen eljárás kimenetelére tekintettel már nem tükrözik az aktuális helyzetet, amennyiben az említett irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében említett jelentős közérdeken alapuló okok vizsgálata keretében megállapítást nyer, hogy az ügy összes körülményére tekintettel az érintett személynek a Charta 7. és 8. cikkében biztosított alapvető jogai elsőbbséget élveznek az esetlegesen érdekelt internethasználóknak a Charta 11. cikkében védett tájékozódáshoz való jogával szemben.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: francia.