T/3373. számú törvényjavaslat indokolással - a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról
2018. évi ... törvény a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról
1. §
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) a következő 4/E. alcímmel egészül ki:
"4/E. Az elektronikus közterület-használati tájékoztatási rendszer
11/H. §
(1) A közterületek egyes - jogszabályban hatósági engedélyhez, hatósági szerződéshez, bejelentéshez vagy tulajdonosi (vagyonkezelői) hozzájáruláshoz kötött - használatainak nyilvános megismerhetősége, a közterület feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának támogatása, valamint a közterület jogszerű használatára vonatkozó igények érvényesítése érdekében a Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kijelölt szerv) nyilvános elektronikus közterülethasználati tájékoztatási rendszert (a továbbiakban: tájékoztatási rendszer) működtet, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy a közterület meghatározott része egy adott időpontban korlátozás nélküli igénybe vehető-e.
(2) A tájékoztatási rendszerbe bejegyzést, valamint törlést a helyi önkormányzat vagy a közterület egyéb tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá a gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő hatáskörében a gyülekezési hatóság és a bíróság, valamint a Kormány rendeletében meghatározott egyéb, bejegyzésre jogosult szerv tehet (a továbbiakban együtt: bejegyzésre jogosult szerv).
(3) A bejegyzésre jogosult szerv a Kormány rendeletében meghatározott módon bejegyzi a tájékoztatási rendszerbe
a) a közterület meghatározott részének előre rögzített időpontban vagy időtartamban történő használatára adott, az eljárásában beszerzett vagy csatolt tulajdonosi engedély, vagy a közterület vagyonkezelője által adott érvényes használati hozzájárulás,
b) a közterület meghatározott részének előre rögzített időpontban vagy időtartamban történő, filmforgatási célú használatára megkötött - a települési képviselő-testület által jóváhagyott - hatósági szerződés, ide értve azt is, ha a hozzájárulást jogszabály alapján megadottnak kell tekinteni,
c) a közterület tulajdonosa vagy vagyonkezelője általi azon használata, amely más általi ilyen célú használata esetén tulajdonosi engedélyhez vagy vagyonkezelői hozzájáruláshoz lenne kötve,
d) a gyülekezési jogról szóló törvény alapján a gyülekezési hatóságnál közterületi gyűlés megtartására tett bejelentés
e törvényben és a Kormány e törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletében meghatározott adatait.
(4) A (3) bekezdés d) pontja kivételével a tájékoztatási rendszerbe kizárólag olyan bejegyzés tehető, amely a bejegyzésre jogosult szerv jogerős vagy véglegessé vált döntésén, illetve hatósági szerződésen alapul.
11/I. §
(1) A tájékoztatási rendszer - a Kormány rendeletében meghatározott, személyes adatnak nem minősülő adatok mellett - a következő adatokat és adatváltozásokat tartalmazza a módosítás időpontjának megjelölésével:
a) a bejegyző szerv megnevezése,
b) a bejegyzéssel érintett közterület megnevezése, a használattal érintett terület pontos megjelölése részletes helyszínrajz csatolásával, azzal, hogy gyűlés bejelentése esetében a helyszínrajz csatolása nem kötelező,
c) a közterület használatának
ca) célja, valamint
cb) kezdő és befejező időpontja,
d) a közterület - bejegyző szerv által megjelölt - használójának
da) természetes vagy jogi személy, valamint egyéb szervezet esetén a neve,
db) lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye, illetve székhelye,
dc) telefonszáma, elektronikus levelezési címe, valamint
e) a bejegyzés és törlés időpontja.
(2) A gyülekezési hatóság mint bejegyző szerv - az (1) bekezdésében meghatározottakon túl - haladéktalanul rögzíti a tájékoztatási rendszerben
a) a gyűlés bejelentésének tényét,
b) a gyűlés bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartásának megtiltásáról szóló határozat (a továbbiakban: megtiltó határozat) hozatalának tényét és a határozathozatal időpontját,
c) a megtiltó határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtásának tényét, valamint
d) azt a tényt, ha a bíróság a megtiltó határozat ellen benyújtott kérelemnek helyt adott.
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben, ha a bíróság a megtiltó határozatot a bejegyzésben megjelölt időpontot követően semmisítette meg, a gyülekezési hatóság - a szervező tájékoztatása alapján - a bejegyzését módosítja és a gyűlés megtartásának tervezett új időpontját haladéktalanul rögzíti a tájékoztatási rendszerben.
(4) A gyűléssel összefüggésben a tájékoztatási rendszerbe tett bejegyzést haladéktalanul törli a bíróság, ha a gyűlést megtiltó határozat ellen benyújtott kérelmet elutasítja.
(5) A tájékoztatási rendszer (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti adatait a Kormány rendeletében meghatározott közzétételi felületen bárki térítésmentesen megismerheti. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, közérdekből nyilvános személyes adatoknak nem minősülő személyes adatokba csak a tájékoztatási rendszerbe bejegyzésre jogosult szerv és az arra törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szerv tekinthet be, ha az adott személyes adat ismerete a hatáskörébe tartozó valamely ügyben az eljárásához szükséges.
(6) A tájékoztatási rendszerből törölni kell az (1) bekezdés d) pontja szerinti személyes adatokat a bejelentésben foglalt közterület-használat befejezésétől számított 6 hónap, ha pedig arra nem került sor, a bejelentés megtételétől számított 60 nap elteltével."
2. §
A Tvtv. a következő 4/F. alcímmel egészül ki:
"4/F. A nemzeti ünnepek, a nemzeti gyász- és emléknapok, egyéb ünnepi időszakok, valamint a helyi önkormányzati megemlékezések és ünnepségek helyszíneire vonatkozó különös szabályok
11/J. §
(1) A megemlékezés vagy ünnepség időtartama, valamint az ezekre való felkészülés időszaka alatt a közterület-használat szempontjából nem minősülnek mindenki által korlátozás nélkül igénybe vehető, közhasználatra szolgáló közterületnek
a) az Alaptörvény J) cikke szerinti nemzeti, állami ünnepek, a nemzeti gyásznap vagy emléknap, az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdésének megfelelő ünnepek, egyéb kiemelt megemlékezések esetében a (2) bekezdés szerinti időpontokban tartott állami megemlékezések és ünnepségek (2) bekezdés szerinti budapesti helyszínei, valamint
b) a helyi önkormányzati megemlékezéseknek és ünnepségeknek az önkormányzati rendeletben meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló helyszínei az önkormányzati rendeletben meghatározott időszakokban.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti időszakok és helyszínek a következők:
a) március 15. napja:
aa) 00:00 órától 24.00 óráig: az V. kerületi Kossuth Lajos tér (a továbbiakban: Kossuth Lajos tér), Vértanúk tere, az V. kerületi Zoltán utca (a továbbiakban: Zoltán utca), Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, az V. kerületi Szalay utca (a továbbiakban: Szalay utca), Balassi Bálint utca, Kálvin tér, az V. kerületi Kecskeméti utca (a továbbiakban: Kecskeméti utca), Bródy Sándor utca, Múzeum körút, Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Kossuth Lajos utca-Múzeum körút kereszteződés (a továbbiakban: Astoria),
ab) 00:00 órától 14.00 óráig: Alkotmány utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Károly körút, Astoria, Kossuth Lajos utca, Szabad Sajtó út, Erzsébet híd,
ac) 12:00 órától 24:00 óráig: Lánchíd, Várkert rakpart, Clark Ádám tér, az I. kerület Hunyadi János út,
b) augusztus 20. napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Olimpia Park, id. Antall József rakpart, Jane Haining rakpart, Belgrád rakpart, a Margit híd és Erzsébet híd között budai és pesti felső és alsó rakpartok, Széchenyi Lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd, Szabadság híd, Clark Ádám tér, Várkert rakpart, Gellért rakpart, Műegyetem rakpart, Bem rakpart, Szent Gellért tér,
c) október 22-én 00:00 órától október 23-án 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, a Bródy Sándor utca, a Múzeum utca, Pollack Mihály tér, Műegyetem rakpart, Bem tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca, Olimpia park, Andrássy út az Oktogontól a Csengery utcáig,
d) nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napok, és az elrendelt rendkívüli nemzeti gyásznapok 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér,
e) június 4-e, a Nemzeti Összetartozás Napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,
f) október 6-a, az Aradi Vértanúk Emléknapja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Hold utca, Báthori utca, Zoltán utca, Akadémia utca, Báthory utca, Alkotmány utca, Szalay utca, Balassi Bálint utca, Falk Miksa utca, Honvéd utca,
g) november 4-e, Az emlékezés napja 00:00 órától 24.00 óráig: Kossuth Lajos tér, Vértanúk tere, az V. kerületi Szent István tér,
h) Advent első vasárnapja 00:00 órától január 6-án 24:00 óráig Magyarország karácsonya: Kossuth Lajos tér,
i) június 16-a, Nagy Imre és Mártírtársai Újratemetésének Emléknapja 00:00 órától 24.00 óráig: Hősök tere."
3. §
(1) A Tvtv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a tájékoztatási rendszerbe való bejegyzés részletes szabályait,
b) a bejegyzésre jogosult szervek körét és nyilvántartását,
c) a tájékoztatási rendszerben szereplő, e törvényben meg nem jelölt adatokat,
d) a tájékoztatási rendszer biztonságos működtetésére, az abból történő lekérdezésre, valamint a nyilvánossá tett adatok megismerhetőségének biztosítására vonatkozó részletes szabályokat,
e) a tájékoztatási rendszer működtetésére kijelölt szervet,
f) a 11/J. § (2) bekezdésében felsorolt közterületek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait
rendeletben határozza meg."
(2) A Tvtv. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy a helyi önkormányzati megemlékezések és ünnepségek önkormányzati tulajdonú közterületi helyszíneit rendeletben megállapítsák."
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja egy olyan elektronikus tájékoztatási rendszer létrehozása, amely naprakész adatokat biztosít tájékoztató jelleggel a közterület használatát érintő döntésekről, és ezzel támogatja a közterület használata felett rendelkezni jogosult szervek döntéshozatali mechanizmusait. A rendszer az állampolgárok számára is hasznos, hiszen az elektronikus tájékoztatási rendszer nyilvános, bárki által térítésmentesen megismerhető adatait korlátozás nélkül - online felületen keresztül - elérhetik, ezek az orientáló jellegű információk segítik a közterület jogszerű használatára vonatkozó igényeik érvényesítését.
Fontos kiemelni, hogy az elektronikus tájékoztatási rendszer nem minősül közhiteles nyilvántartásnak, annak adattartalma tájékoztató jellegű. Az elektronikus tájékoztatási rendszer adatai nem korlátozzák az eljáró szervek jogszabályon alapuló rendelkezési - így a kérelmek, bejelentések érdemi vizsgálatának - jogát, és nem zárnak el senkit attól, hogy a közterület használata érdekében igényt terjesszen elő. A szabályozás kifejezésre juttatja azt is, hogy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó bejelentések a közterület egyéb célú használatával szemben elsőbbséget élveznek: míg a gyülekezési hatóságot már a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó gyűlés megtartása iránti bejelentés kézhezvételét követően haladéktalan bejegyzési kötelezettség terheli, addig a közterület egyéb célú használatát érintő bejegyzés csak véglegessé, illetve jogerőssé vált döntés alapján tehető.
A törvényjavaslat ugyanakkor a nemzeti ünnepek, gyásznapok, emléknapok, illetve más (pl. vallási) ünnepek hagyományos állami, illetve önkormányzati helyszíneit az ünnepi esemény, valamint az arra való felkészülés időtartamára - a közterület-használat szempontjából - kiveszi a közterület fogalma alól. Ezzel biztosítja, hogy ezek a helyszínek a törvény erejénél fogva mentesek legyenek a közterületekre egyébként irányadó bejelentési eljárás alól, e helyszínek tehát a törvény által "lefoglaltak" lesznek az ünnepségek idejére. Az állami ünnepségek fővárosi helyszíneit a törvény sorolja fel, az önkormányzati helyszínek megállapítására pedig az önkormányzatoknak ad rendeletalkotási felhatalmazást.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A Javaslat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tvtv.) új 4/H. alcímmel egészíti ki, amely az elektronikus közterület-használati tájékoztatási rendszer célját, adattartalmát, a rendszerbe bejegyzésre jogosult szerveket állapítja meg.
A tájékoztatási rendszer azon közterület-használatok regisztrálására szolgál, amelyeket jogszabály hatósági engedélyhez vagy a közterület tulajdonosának, vagyonkezelőjének engedélyéhez, hozzájárulásához köti. E feltételek azon használatokhoz kapcsolódnak, amelyek - jellegüknél fogva - lényegében minden más használati módot kizárnak vagy jelentősen korlátoznak. Ilyenek elsősorban a gyülekezési jog gyakorlása körében szervezett gyűlések, vagy a közterületen tartott kulturális események, amelyek jelentős tömeg részvétele esetén akár a közlekedést is megbéníthatják.
A tájékoztató rendszer egy online felülettel rendelkező elektronikus platform, amely kettős célt szolgál. Egyrészt a különböző, közterület-használatokat engedélyező vagy erre vonatkozó bejelentés alapján annak feltételeit megvizsgáló hatóságok, illetve a közterület tulajdonosa (jellemzően a helyi önkormányzat) információs igényeit elégíti ki, amennyiben innen tájékozódhat arról, hogy a nála előterjesztett közterület-használati kérelem (bejelentés) nem olyan területre és időszakra vonatkozik-e, amely más használat által már korábban lefoglaltnak tekinthető. Lényegében a tényállás tisztázását segítő információhoz jut az érintet szerv a tájékoztató rendszerből. A másik cél pedig a valamely közterület igénybe vételére készülő személyek, szervezetek információs igényeinek teljesítése, azzal, hogy bárki ingyenesen hozzáférhet a használatot érintő lényeges adatokhoz.
A tájékoztató rendszerbe közterület-használattal kapcsolatos bejegyzést az említett döntéshozó szervek tehetnek. A Javaslat egyrészt tételesen meghatározza, hogy mely szervek ezek (a helyi önkormányzat vagy a közterület egyéb tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá a gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő hatáskörében a gyülekezési hatóság és a bíróság), másrészt a Kormány feladatává teszi, hogy rendeletében meghatározzon egyéb, bejegyzésre jogosult szerveket. Így a törvény a legfontosabb bejegyzésre jogosultakat jelöli meg, de lehetővé teszi, hogy - pl. valamely későbbi közterület-használati feltételek jogszabályi megállapítása esetén -kormányrendelet is kijelölhessen más bejegyzésre jogosultakat.
A Javaslat meghatározza a tájékoztatási rendszerbe való bejegyzés jogalapjait, ami elsősorban a tulajdonosi hozzájárulás, vagy más jogszabályban meghatározott feltételek megléte (pl. a gyülekezési jogról szóló törvényben rögzített feltételek, vagy a közterületek filmforgalmazási célú használatához kapcsolódó jogszabályi előírások).
Meghatározza továbbá a bejegyezhető adatok körét, és - annak alapjogi jellegére tekintettel -külön a gyülekezési jog gyakorlásával összefüggésben bejegyezhető adatokat is (a gyűlés bejelentésének tényét, a gyűlés megtartásának megtiltásáról szóló határozat tényét és időpontját, a megtiltó határozat elleni jogorvoslati kérlelem tényét, illetve a megtiltó határozatot felülvizsgáló bírósági döntés tényét). Ezzel összefüggésben a Javaslat rendezi, hogy a gyülekezéssel összefüggő bejelentésről hozott bírósági döntések esetén milyen bejegyzési intézkedést kell tenni. E szabályok a gyülekezési jog gyakorlásának elősegítését megkönnyítik, egyben az ügyben érintett szereplőket is fokozott együttműködésre ösztönzik.
A Javaslat a tájékoztatási rendszerben rögzített adatok megismerhetőségével összefüggésben rögzíti, hogy azokat - a személyes adatok kivételével - bárki térítésmentesen megismerheti. A Javaslat a személyes adatok védelmét is az adatvédelmi követelményeknek megfelelően biztosítja. Így előírja, hogy a közérdekből nyilvános személyes adatoknak nem minősülő személyes adatokba csak a bejegyzésre jogosult szervek (illetve az arra törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervek, pl. nyomozó hatóság, bíróság) tekinthet be, de csak akkor, ha az adott személyes adat ismerete a hatáskörébe tartozó valamely ügyben az eljárásához szükséges. Rendezi a Javaslat a tájékoztatási rendszerben rögzített személyes adatok kötelező törlésének határidejét is, e határidők megállapításánál az ésszerűen szükséges időtartamokat rögzíti (a közterület-használat befejezésétől számított 6 hónap, ha pedig arra nem került sor, a bejelentés megtételétől számított 60 nap).
2. §
A Javaslat az Alaptörvény J) cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti ünnepeken, valamint a nemzeti gyásznappá vagy emléknappá nyilvánított napokon tartott ünnepségek, megemlékezések szokásos helyszíneire nézve külön rezsimet állít fel. Az ilyen célokra használt közterületek hagyományosan kialakultak, ezért e hagyományok törvényi megerősítése nemes cél. A Javaslat célja, hogy törvénnyel kizárja azt a lehetőséget, hogy egyfajta versengés alakuljon ki a tekintetben, hogy a nemzeti ünnepeken és hasonlóan fontos ünnepi alkalmakkor versengés alakuljon ki a közélet szereplői, pártok és civil szervezete között az érintett közterületek "lefoglalása" során. A nemzeti ünnepekhez és a hasonló ünnepi alkalmakhoz méltatlan folyamatok elkerülése érdekében ezért a Javaslat egyes tételesen megjelölt közterületek állami használatát mentesíti a bejelentéshez kötöttségtől, és a törvény erejénél fogva kijelöli e közterületeket a nemzeti és állami ünnepek, más megemlékezések céljára. Ezt azzal a megoldással biztosítja, hogy az érintett időpontokban ezek a területek nem minősülnek bárki által használható közterületnek, amelyre az általános szabályok vonatkoznak.
A Javaslat figyelemmel van arra, hogy a helyi önkormányzatok esetében is vannak ilyen hagyományosan ünnepi célra használt területek és időpontok, ezek meghatározásra a Javaslat önkormányzati rendelet megalkotására ad lehetőséget.
3. §
A Javaslat kifejezetten törekszik arra, hogy csak a tartalmánál fogva valóban törvényi szintet igénylő rendelkezéseket állapítsa meg, minden egyéb kérdés részletes szabályozására a Kormánynak ad felhatalmazást. Így például a tájékoztatási rendszerbe bejegyezhető további adatok körére, a tájékoztatási rendszer működését érintő szabályokat megállapítására, valamint a bejegyzésre jogosult szervek nyilvántartására vonatkozó rendelkezések kiadására vonatkozó, és a rendszert működtető szerv kijelölésére vonatkozó felhatalmazás. Emellett megadja a felhatalmazást helyi önkormányzatoknak is a helyi önkormányzati megemlékezések és ünnepségek önkormányzati tulajdonú közterületi helyszíneinek megállapítására.
4. §
A Javaslat a törvény hatálybalépését a kihirdetését követő hatodik hónap első napjában állapítja meg, hogy elegendő idő álljon az alkalmazására való felkészülésre, így egyrészt a Kormány rendeletének és az önkormányzatok rendeleteinek megalkotására, továbbá a tájékoztató rendszer műszaki feltételeinek kialakítására.