A Szombathelyi Törvényszék P.20182/2014/32/I. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 220. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 84. §, 339. §, 349. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 550. §] Bíró: Varsányiné dr. Kántor Lilla

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Törvényszék P.20182/2014/32., *Szombathelyi Törvényszék P.20182/2014/32/I.*, Győri Ítélőtábla Pf.20111/2015/4., Kúria Pfv.20185/2016/7., Szombathelyi Törvényszék P.20713/2016/1., Szombathelyi Törvényszék P.20713/2016/27., Szombathelyi Törvényszék P.20713/2016/27/1., Győri Ítélőtábla Pf.20188/2017/6.

***********

íööáóÉőíSZOMBATHELYI TÖRVÉNYSZÉK

17.P.20.182/2014/32/I.szám

A Szombathelyi Törvényszék felperesnek, -

alperes ellen, -

személyhez fűződő jogok megsértése, stb. iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék a keresetet elutasítja.

A törvényszék megállapítja, hogy az eljárás során felmerült 60.100 (hatvanezer-egyszáz) Ft eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet írásban, három példányban a Győri Ítélőtáblához címezve a Szombathelyi Törvényszéknél kell benyújtani.

Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel, illetve csupán az ítélet indokolása ellen irányul a felek tárgyalás tartását kérhetik. A felek kérhetik, hogy fellebbezésüket a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

I N D O K O L Á S :

A törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, a csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperessel szemben a Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozást folytatott hivatalos személy sérelmére elkövetett, a Btk. 179. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő rágalmazás vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A Városi Ügyészség 2012. április 16. napján kelt B.3959/2011. szám alatt vádat emelt a felperessel szemben becsületsértés vétsége miatt.

A Városi Bíróság a 10.Bk.144/2012/2. szám alatt az ügyész indítványára tárgyalás mellőzésével a felperest becsületsértés vétsége miatt 1 év időtartamra próbára bocsátotta.

A 2012. május 2. napján érkezett beadványában a felperes tárgyalás tartását kérte.

A bíróság 2012. június 19. napján 3. sorszámú végzésében 2012. október 12. napjára tárgyalást tűzött.

A felperes az idézést 2012. augusztus 26. napján meghatalmazottja útján átvette.

A felperes részére kirendelt védőt a Városi Bíróság 5. sorszámú végzésében 2012. október 2. napján a védői feladatok alól felmentette, és új védőt rendelt ki számára.

A fentiekre tekintettel a Városi Bíróság 2012. október 10. napjára a kitűzött tárgyalást elhalasztásáról.

2012. október 10. napján a Városi Bíróság rövid úton megkísérelte értesíteni a felperest a tárgyalás beállításáról.

A felperes egyébként a 2012. október 8. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy a megtartandó tárgyaláson rajta kívül álló okból megjelenni nem tud, hivatkozott édesanyja egészségi állapotára, illetőleg arra, hogy jövedelme nulla, erre tekintettel leutazni a tárgyalásra anyagi okok miatt sem tud. Hivatkozott a tárgyalás elhalasztására, kérte a tárgyalásnak a távollétében történő megtartását, illetőleg a tárgyalásnak Budapesten történő megtartását.

Ugyanakkor a Városi Bíróság és a Törvényszék bíráinak kizárását is kérte a felperes.

A 2012. október 9. napján kelt az Ítélőtábla Bkk.439/2012/2. számú végzése, melyben a Városi Bíróság és a Törvényszék bíráinak kizárását megtagadta.

2013. január 6. napján kelt 11. sorszámú végzésében a bíróság 2013. március 5. napjára tűzte ki a következő tárgyalást a perben.

Az idézést a büntető tárgyalásra a felperes 2013. január 14. napján átvette.

A 2013. március 4. napján érkezett beadványában a felperes arra hivatkozott, hogy tárgyalás ütközés miatt akkor sem tudna a tárgyaláson megjelenni, ha más körülmény nem lenne. Ismételten édesanyja egészségi állapotára, illetőleg arra hivatkozott, hogy jövedelme nulla, nincsen miből jegyet venni a tárgyalásra utazáshoz. Ugyanakkor ismételten az eljáró bíró intézkedéseit észrevételezte azzal,

hogy az eljáró bíró elvesztette minden erkölcsi alapját arra, hogy emberek felett ítélkezzen és ismételten kérte az ügynek a Kerületi Bíróságon való tárgyalását és budapesti ügyvéd kirendelését. Elsődlegesen a tárgyalás elhalasztását kérte, amennyiben pedig a Városi Bíróság erre nem lát lehetőséget, úgy abban az esetben kérte a tárgyalásnak a távollétében történő megtartását és ítélet meghozatalát.