EH 2007.1647 A beosztásból való felfüggesztés idejére visszatartott illetmény utólagos kifizetése szempontjából a fegyelmi eljárást felmentéssel lezárultnak kell tekinteni, ha a szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás fenyítés kiszabásáról hozott fegyelmi határozat nem emelkedik jogerőre [Hszt. 107. § (2) bekezdés].
A felperessel szemben az állományilletékes parancsnok 2002. január 30-án fegyelmi eljárást rendelt el, amelyet a folyamatban lévő büntetőeljárás miatt egyidejűleg felfüggesztett. A fegyelmi eljárás 2004. április 14-én folytatódott, amelynek eredményeként a felperest a rendőrfőkapitány lefokozás fenyítésben részesítette, utasítás hanyag teljesítése és önkényes távolmaradás fegyelemsértés miatt. A szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett keresetében a felperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes fegyelmi határozatát megváltoztatta, és a felperes fenyítését a Hszt. 123. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megrovásra enyhítette. Kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek elmaradt illetménye címén bruttó 2 000 181 forintot, és annak a 2005. március 15-étől számított késedelmi kamatát.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta.
A visszatartott illetmény tekintetében a másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy a teljes illetmény visszatartása kizárólag a lefokozás fenyítéshez kapcsolható, enyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása esetén arra nem kerülhetett volna sor. Mivel a lefokozás fenyítést a másodfokú bíróság is jogellenesnek találta, a felperest a visszatartott illetmény megilleti, annak összegszerűségére pedig az alperes észrevételt nem tett.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a visszatartott illetmény tekintetében a felperes keresetének elutasítását kérte. A Hszt. 107. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozott, amely szerint a visszatartott illetmény kizárólag a fegyelmi vagy a büntetőeljárást jogerősen lezáró határozat rendelkezésétől függ. A perbeli esetben a másodfokú bíróság a felperessel szemben megrovás fenyítést alkalmazott, vagyis a fegyelmi eljárás jogerősen nem felmentéssel zárult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Hszt. 132. § (5) bekezdése a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén írja elő a beosztásból való felfüggesztés kötelezettségét a határozathozataltól az eljárás jogerős befejezéséig terjedő időre. Ehhez kapcsolódik az illetmény visszatartására vonatkozóan a Hszt. 107. § (1) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés vagy lefokozás fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig.
A két rendelkezés összevetéséből az következik, hogy a fenyítést kiszabó határozat meghozatalától annak jogerőre emelkedéséig a hivatásos állomány tagját a beosztásából felfüggeszteni csak a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása esetén lehetséges, és csak ilyen esetben tartható vissza a teljes illetménye, más fenyítés alkalmazása nem vonhatja maga után a határozat jogerőre emelkedéséig tartó felfüggesztést, és ugyanerre az időre a teljes illetmény visszatartását. A beosztásból való felfüggesztés és a teljes illetmény visszatartása tehát kizárólag a jogviszony megszüntetését eredményező fenyítés kiszabásával járhat együtt.
Az előbbieket figyelembe véve a Hszt. 107. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából mindazokat az eseteket, amikor nem emelkedett jogerőre a szolgálati viszony megszüntetését, vagy a lefokozást kimondó fegyelmi határozat, "felmentéssel" zárult esetnek kell tekinteni. Ellenkező esetben ugyanis - ahogyan erre a másodfokú bíróság is helyesen rámutatott - súlyosabb joghátrány érné a hivatásos állomány tagját, mint amilyen maga az alkalmazott fenyítés. Ez a jogértelmezés felel meg a joghasonlóság elvének is, figyelembe véve a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXII. tv. 52. §-ának (4) bekezdésében, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 48. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés hiányában a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.930/2006.)