A Fővárosi Ítélőtábla Bf.161/2013/15. számú határozata kábítószerrel visszaélés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 43. §, 61. §, 282. §, 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 23. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 5. §, 78. §, 339. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 386. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 176. §] Bírók: Hrabovszki Zoltán, Nehrer Péter, Sebe Mária

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

3.Bf.161/2013/15.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2014. március hó 26. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő

ítéletet:

A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I.r.vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 2013. március hó 7. napján kelt 8.B.183/2011/ 64. számú ítéletét megváltoztatja.

I.r. vádlott cselekményeit egységesen a 2012. évi C. törvény 176. § (1) bekezdés IV. fordulata szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettének minősíti.

A szabadságvesztés büntetését - a halmazatra utalás mellőzésével - 5 (öt) év börtönre enyhíti.

II.r. vádlott forgalmazási típusú cselekményét az 1978. évi IV. törvény 282/C § (2) bekezdés IV. fordulata szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének, míg fogyasztási típusú cselekményét a Btk. 282/C § (1) bekezdésbe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti.

A szabadságvesztés büntetését 2 (kettő) év börtönre enyhíti.

I.r. vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Egyebekben I.r. és II.r. vádlottakkal szemben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I.r. vádlottal szemben a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is.

A másodfokú eljárásban felmerült 54.000,- (ötvennégyezer) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék 2013. évi március hó 7. napján kihirdetett 8.B.183/2011/64. sorszámú ítéletével:

- I.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette (1978. évi IV. törvény 282/A § (1) bek., (3) bek.) és kábítószerrel visszaélés vétsége (1978. évi IV. törvény 282.§ (1) bek. (5) bek. a/ pont) miatt - halmazati büntetésül - hét év fegyházbüntetésre ítélte és tíz évre kiutasította Magyarország területéről;

- az ismeretlen helyen tartózkodó II.r. vádlott bűnösségét 2 rendbeli kábítószerrel visszaélés bűntettében (1978.évi IV. törvény 282/C § (1) bek., (4) bek. I. fordulata, illetve 282/C § (2) bek., (4) bekezdés II. fordulata) állapította meg, amiért őt - halmazati büntetésül - öt év börtönbüntetésre ítélte.

Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, elkobzásról, vagyonelkobzásról, a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott terhére, büntetésük súlyosításáért, - míg I.r. vádlott és védője enyhébb minősítés megállapítása érdekében, II.r. vádlott védője pedig részfelmentés végett jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.2310/2012/16-I. számú átiratában és képviselője a másodfokú nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezést - az új Btk. hatálybalépése okán - módosítással tartotta fenn.

Álláspontja szerint a törvényszék által az eljárási szabályok megtartásával lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként, a mérlegelési jogkörben megfelelően értékelt bizonyítékok alapján megállapított tényállás megalapozatlansági okoktól mentes, így felülbírálatra alkalmas.

Az elsőfokú bíróság részletes indokát adta, hogy az I.r. vádlott vallomásai közül miért az elsőt fogadta el, amelyet a házkutatási jegyzőkönyv, a vegyészszakértői vélemény, a híváslisták, az 1. és 2. számú tanúk vallomása is alá támaszt. Az I.r. vádlott kábítószer-függőségét szakvélemény zárja ki. A II.r. vádlott terjesztésre vonatkozó tagadását ugyancsak cáfolják az előbb felsoroltak. A kábítószerek mennyiségét illetően is helytálló az elsőfokú bíróság megállapítása. A megalapozott tényállással szemben felmentésért benyújtott fellebbezések eredményre nem vezethetnek.

A törvényszék bűnösségre vont következtetése is okszerű.

Mivel 2012.július 1-jén új Btk. lépett hatályba, a 2. §-ra tekintettel vizsgálni kell, hogy az elkövetéskori vagy elbíráláskori büntető jogszabályt kell-e alkalmazni, s ez másként alakul az I.r. és II. r. vádlott esetében. Az új Btk - a feltételes szabadság eltérő szabályozása miatt - csak az I.r. vádlott számára kedvezőbb, ezért nála a jelenleg hatályos törvény alkalmazását, bűnösségének a 2012. évi C. törvény 176. § (3) bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettében és a 178. § (5) bekezdése szerinti kábítószer megszerzésének vétségében indítványozta kimondani.

A kábítószerfüggő II.r. vádlott tekintetében az elkövetéskori Btk. alkalmazása indokolt, mivel vele szemben az új Btk. alkalmazása súlyosabb lenne.

Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés nem szolgálja megfelelően a büntetési célokat, ezért mindkét vádlottnál hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabását kérte.

A járulékos kérdésekben tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

I.r. vádlott védője a bejelentett fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az I.r. vádlott, akiről 2006-ban szakértők is megállapították, hogy kábítószerfüggő, a folyamatos kábítószer-használat következtében a vádbeli időben is kábítószerfüggő maradt. Az I.r. vádlott saját kábítószer-függőségére tett nyilatkozatát a II.r. vádlott is megerősítette.

Ezért bűnösségét a Btk. 282/C §-a szerinti privilegizált esetben kellett volna megállapítani és vele szemben enyhébb szabályt alkalmazni.

A kábítószer-kereskedői tevékenységet illetően önmagában az 1. számú tanú vallomása nem lehet elegendő, hogy ítéleti tényállás alapjául szolgáljon, s a hatóanyag-tartalom sem állapítható meg kétséget kizáróan. Az elsőfokú bíróság számításait konkrétumok nem támasztják alá, ezért az I.r. vádlott bűnösségét csak az elfogásánál nála talált csekély mennyiségű kábítószer tekintetében lehet megállapítani. Ennek megfelelően a tényállás és minősítés megváltoztatása mellett elsősorban enyhébb büntetést kiszabását kérte az I.r. vádlottal szemben, másodsorban pedig elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

II.r. vádlott védője ugyancsak fenntartotta fellebbezését. Abban egyetértett az ügyészi indítvánnyal, miszerint a II. r. vádlott esetében - kábítószer-függősége miatt, - az elkövetéskori Btk-t kell alkalmazni.

A II.r. vádlott terjesztői magatartásának alapja az I.r. vádlott legelső (később módosított) vallomása volt, amely megváltoztatását az I.r. vádlott, később kellően megindokolta. A házkutatás nem támasztotta alá, hogy abban a lakásban élt a II.r. vádlott, ahol több vietnámi lakott, akik között lehetett több azonos (...) nevű személy is. Mivel nincs más bizonyíték, amely megerősítené az I.r. vádlott első vallomását, mint kétséget kizáróan nem bizonyított tényt, ezt a II.r. vádlott javára kell értékelni. Ezért a terjesztői típusú magatartás tekintetében a II.r. vádlott felmentését indítványozta.