A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.4191/2012/33. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 229. §, 339. §, 340. §, 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §, 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 81. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bíró: Gaál Julianna

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1027 Budapest, II., Királyfürdő u. 4.

Levélcím: 1255 Budapest, Pf.: 2.

Fax.: 393-5401

2.M.4191/2012/33.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

a dr. Hock Ernő ügyvéd (felperesi képviselő neve) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a dr. Peczeli Ildikó jogtanácsos által képviselt

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (alperes címe) alperes ellen

társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a per adatai, a felperes személyes nyilatkozata, az alperes ellenkérelme és a becsatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az alperes jogelődje, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a 37-32534/2009/28 számú határozatával a felperes részére 191.822,- Ft átlagkereset figyelembevételével 2009. 01. 21-től 2009. 03. 30-ig 88.240,- Ft, 2009. 03. 31-től 69.535,- Ft öregségi nyugdíjrészt állapított meg az 1997. évi LXXXI. törvény és az 1408/71/EGK rendelet alapján. A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt, amelyben azt sérelmezte, hogy az elméleti nyugdíj összege nem került megállapításra, valamint kérte a ... egyetemi éveinek beszámítását is. A Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság a 2010. 05. 04. napján keltezett 55-09069/2010/33. jogorvoslati számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta és a fellebbezést elutasította.

A felperes a jogerős határozattal szemben keresetet terjesztett elő a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz, melyben arra hivatkozott, hogy az alperes jogsértően járt el, amikor a felperes ...ban folytatott egyetemi tanulmányait a szolgálati idő számításánál figyelmen kívül hagyta. A felperes a határozatot összegszerűségében is támadta, álláspontja szerint 2009. március 31. napjától 79.924,- Ft magyarországi öregségi résznyugdíjra volt jogosult. A bíróság a 32.M.3145/2010/13. számú ítélettel elutasította a felperes keresetét.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 2012. 01. 09-én kelt 55-09069/2010/49 számú határozatával a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság 33. számú határozatát saját hatáskörben felülvizsgálta és azt összegszerűségében megváltoztatta. A másodfokú hatóság megállapította, hogy a 28. számú elsőfokú határozatban a kereseti adatok tévesen kerültek rögzítésre és 189.944,- Ft átlagkereset figyelembevételével állapította meg, hogy a felperes 2009. 01. 21-től havi 87.375,- Ft, 2009. 03. 31-tól havi 68.855,- Ft összegű öregségi nyugdíjrészre jogosult.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a 2012. 02. 24. napján kelt 55-09069/2010/60 jogorvoslati számú határozatával a másodfokú szerv 49. alszámú határozatát ismételten felülvizsgálta és az öregségi nyugdíjrész összegét akként módosította, hogy az a felperes 191.887,- Ft átlagkeresetének figyelembevételével 2009. 01. 21-től havi 88.270,- Ft, 2009. 03. 31-től havi 69.555,- Ft összegű.

A Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság Nemzetközi Nyugdíjügyek Főosztálya a 2012. 03. 07. napján kelt 37-32534/2009/63 számú határozatával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 60 alszámú határozatában megállapított nyugdíjat a 883/2004/EK 87. cikk (5) bekezdése alapján a felperes kérelmére felülvizsgálta, melynek eredményeként megállapította hogy 2010. 05. 01-től az öregségi nyugdíjrész összege havi 72.40,- Ft 195.504,- Ft átlagkereset figyelembevételével. A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az 55-10021/2012/73. számú határozatával a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság határozatát helybenhagyta.

A felperes a 60. alszámú és a 73. alszámú határozattal szemben is keresetet terjesztett elő. A pontosított kereseti kérelmében kérte a bíróságot, hogy az alperesi határozatokat akként változtassa meg, hogy a nyugdíjfolyósításának kezdeti időpontjától, 2009. január 21. napjától kezdődő hatállyal 115.347,- Ft összegű nyugdíj megfizetésére kötelezze az alperest. A felperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az alperes a ...i egyetemi éveket a szolgálati idő megállapításakor nem vette figyelembe annak ellenére, hogy az 5 év egyetemi időszakot be kell számítani, tekintettel arra, hogy ...ba is járulékmentesek az egyetemi évek. Álláspontja szerint az 574/72/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdés b) pontja szerint a kieső szolgálati idő után a kiesését meg kell fizetni, mivel az alperes korábbi eljárásában alkalmazott fenti rendelkezés alapján a ... fél számolta el az egyetemi éveket, ily módon az elszámolás ezen módja sérti a jogait és törvényes érdekeit.

Hivatkozott továbbá arra is, hogy az alperes nem a jogszabályok szerint számította ki a nyugdíjának összegét, mert annak számításakor nem vette figyelembe a korábban hivatkozott EGK rendeleteket. Az alperes csak egyetlen számítást végzett a határozat indokolásában a nyugdíj megállapítása tekintetében, részére nemzeti nyugdíjat nem számolt, ezért nincsen összehasonlítási alap. Álláspontja szerint a Tny. alapján 18 év 121 nap szolgálati idővel önálló nemzeti nyugdíjjogosultságot szerzett. Mivel számára önálló nemzeti nyugellátás is jár, az alperesnek ki kellett volna számítani annak összegét, majd a kettőt összehasonlítva a kedvezőbbet megállapítani és annak a folyósítását részére elrendelni. A jogsértő számítási hiányosság jelentős nyugdíjkiesést okozott neki, mivel a nemzeti szabályok szerint járó ellátásként az átlagkereset 49 %-a, míg az arányos nyugdíjrész számítása szerint csak a 39,4 %-a illeti meg öregségi nyugdíj jogcímén.

A felperes vitatta az alperes 60. alszámú határozatában megállapított átlagkereset számítására vonatkozó szabályok alkalmazását is, mely a nyugdíj összegének megállapításánál figyelembe vételre került.

Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A ... egyetemi idő tekintetében hivatkozott arra, hogy azt helyesen hagyta figyelmen kívül az alperes. A felperes által hivatkozott 574/72/EGK rendelet 15 cikk b) pontja jelen ügyben nem bír relevanciával, mert arra az esetre tartalmaz rendelkezést, amikor az igénylő egyszerre több tagállamban is biztosítási jogviszonyban áll. A felperes az egyetemi tanulmányainak időtartama alatt nem állt Magyarországon biztosítási jogviszonyban, így kiegészítésre sem lehet jogosult. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ebben a tárgyban a Fővárosi Munkaügyi Bíróság már ítéletet hozott, ezért ezen kérdés tekintetében ítélt dolognak minősül.

Az alperes hivatkozott továbbá arra is, hogy a felperes nem jogosult nemzeti számítás szerinti ellátásra, mert az öregségi résznyugdíjhoz szükséges öregségi nyugdíjkorhatárt 2009-ben nem töltötte be, másrészt az előrehozott öregségi nyugellátáshoz előírt 40 év kizárólag magyar szolgálati idővel nem rendelkezik. A külföldi szolgálati idejével együtt azonban már rendelkezik 40 év szolgálati idővel, de így már pro-rata számítás szerint válik jogosulttá az ellátásra. Az alperes előadta, hogy a 63. számú határozattal a a felperes ellátása a kérelmére a 883/2004/EK rendelet 87. cikk (5) bekezdése alapján került felülvizsgálatra, mely rendelet 2010. május 1-jén lépett hatályba, így csak ettől az időponttól alkalmazható és vizsgálható felül az ellátás. A határozat azért nem tartalmaz két számítási módot, mert az EK rendelet szerinti felülvizsgálat nem érinti a kizárólag magyar szolgálati idő és a magyar jogszabályok alapján megállapított független ellátást, ugyanis a felperes a nemzeti jogszabályok alapján nyugellátásra nem volt jogosult, csak az arányos számítás szerinti nyugdíjrészre, így felülvizsgálni is csak azt lehetett.