A Pécsi Törvényszék G.21242/2006/11. számú határozata érvénytelenség megállapítása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 246. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 5. §, 6. §, 27. §, 33. §, 55. §, 57. §, 61. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Döme Attila

A Baranya Megyei Bíróság.

8.G.21.242/2006/11. szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a Dr. Csikós Csaba ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Kálmán, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Borbás Ágnes ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen - választottbírósági ítélet érvénytelenségének a megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnak a 2006. július 10. napján meghozott VB/05234. ügyszámú ítéletét a felperes keresetét 70.928.633,-(hetvenmillió kilencszázhuszonnyolcezer hatszázharminchárom) forintot elutasító részében érvényteleníti.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt nap alatt 3.600.000,- (hárommillió hatszázezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának Illetékfőosztálya felhívására - 792.000,- (hétszázkilencvenkettőezer) forint eljárási részilletéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának Illetékfőosztálya felhívására - 108.000,- (száznyolcezer) forint eljárási részilletéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, felülvizsgálati kérelem azonban előterjeszthető.

I n d o k o l á s

A bíróság a peres felek tényelőadása, az általuk becsatolt iratok, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság (a továbbiakban: a MKIK Választottbírósága vagy választottbíróság) VB/05234 számú periratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes keresetet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz, melyben kérte az alperesnek 581.044.251,-Ft és járulékai megfizetésére kötelezését. Keresetét az alperessel kötött vállalkozási szerződésre alapította, előadva, hogy azt vállalkozóként megfelelően teljesítette, az alperes azonban a vállalkozói díjából a kereset tárgyává tett részösszeget nem fizette meg felszólítás ellenére sem. A keresetlevelében már utalt arra, hogy a felek elszámolási vitájának hátterében a felperes által megvalósított ipari létesítmény átadás-átvételének időpontja és a szerződésben rögzített teljesítési határidő túllépésének okai kérdéskörében kialakult véleménykülönbség áll, ennek lényege szerint pedig az alperes kötbérigényének jogszerűségét a felperes nem ismeri el. Keresetlevelében előadta, hogy a felek a közöttük létrejött vállalkozási szerződésben a MKIK Választottbíróságának hatáskörét kötötték ki a szerződésből eredő jogvitáik elbírálására.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben történő marasztalására irányult. Védekezése két egymással össze nem függő tényen alapult. Egyrészt hivatkozott arra, hogy a felperes a szerződésben meghatározott kötbérköteles teljesítési határidőt túllépte olyan okokból, amelyekért felelősséggel tartozik, így a br. 5.173.375.000,-Ft-os vállalkozói díj alapján számított 517.337.500,-Ft-os késedelmi kötbér megfizetésére köteles; az erre vonatkozó követelését pedig az alperes beszámította a felperes vállalkozói díjkövetelésébe. Másrészt előadta, hogy 2004. november 17-én megvásárolta a (név)Kft.-nek a felperessel szemben lejárt és nem teljesített 70.928.633,-Ft összegű követelését, amit ugyancsak beszámított a felperes végszámlájába.

A felperes a válasziratában kifejtette azt a véleményét, hogy a teljesítési késedelem nagyrészt az alperes szerződésszegő magatartására vezethető vissza, mert késve adta át a felperesnek a munkaterületet, kisebb részt pedig "a vállalkozási terjedelmen kívül eső berendezések meghibásodásaira". Másrészt előadta azt az álláspontját, hogy a teljesítéshez szükséges próbaüzem 2004. augusztus 9-én, a garanciális mérések 2004. szeptember 11-én fejeződtek be, így ezt követően az alperes jogellenesen tagadta meg a felperesi teljesítést dokumentáló Működési Átvételi Bizonylat kiadását 2004. december 7-ig. Előadta, hogy a létesítmény 2004. október 17-től folyamatosan és hibátlanul üzemel, bizonyítva megfelelő működőképességét és rendelkezésre állását, következésképpen a vállalkozó terhére késedelmes teljesítés nem állapítható meg. Tagadta, hogy a (név) Kft.-nek lenne a felperessel szemben olyan meg nem fizetett lejárt követelése, amit engedményezhetett volna az alperesre. Ezért ennek az ellenkövetelésnek a beszámítását nem fogadta el és kérte e beszámítást megalapozó tények alperes általi bizonyítását.

Ezt követően a peres felek több válasziratot is előterjesztettek, melyekhez csatolták saját okirati bizonyítékaikat, valamint kifejtették a jogvita érdemére vonatkozó ténybeli és jogi álláspontjaikat. Az alperes a 2005. január 3-án kelt válasziratában rögzítette, hogy a felperes 2004. november 25-ére teljesítette a próbaüzem zárás feltételeit, így például a dinamikai próbák csak erre az időpontra fejeződtek be. A felperes a harmadik beadványában kiemelte, hogy az alperes 2004. szeptember 11-re elvégeztette a garanciális méréseket is, ez pedig a sikeres próbaüzem lezárását követő eseménynek minősül az átadás-átvétel folyamatában. Előadta, hogy a berendezés 2004. júliusa óta üzemel, augusztustól kezdve 20 millió kwh feletti áramot termel egyenletesen, ami az országos elektromos hálózat áramellátásához hozzájárul. Ennek igazolására mellékelt fénymásolatban egy táblázatot és egy grafikont, melyeknek a forrását nem jelölte meg. Az alperes a válasziratában nem vitatta a felperes által állított üzemeltetés tényét. Utalt ellenben arra, hogy "a peres felek nem a próbaüzem zárásához és a létesítmények átvételéhez, hanem a felperes szerződésszerű, Működési Átvételi Bizonylat kiadására vonatkozó nyilatkozatához kötötték a késedelmi kötbér fizetésének a kötelezettségét".

Az alperes e legutolsó, 2006. június 15-én kelt beadványához csatolta egy 2004. november 17-én - többek között - a felperes képviselőjeként megjelent személyek által felvett és aláírt jegyzőkönyv fénymásolatát, mely - címe szerint is - a próbaüzem zárás feltételeinek tisztázásáról szól. E beadványában az alperes - a korábbi, január 3-án kelt beadványában írtakkal összhangban - hivatkozott arra, hogy e jegyzőkönyv a próbaüzem lezárásának a feltételéül szabta a dinamikai próbák lefolytatását; a felperes képviselője a jegyzőkönyvet véleményeltérés nélkül írta alá, tehát egyetértett azzal, hogy a próbaüzem zárásának még vannak nem teljesített feltételei. Beadványát azzal zárta, hogy annak egy mellékletekkel ellátott példányát közvetlenül megküldte a felperes jogi képviselője részére. A küldeménynek a felperes jogi képviselője által történt átvételét igazoló tértivevényt nem csatolt a beadványához, nem utalt arra, hogy az iratokat ajánlott küldeményként adta volna postára, ajánlási ragszelvényt sem csatolt a periratokhoz.