BH 1999.3.103 Nem valósítja meg a fogyasztó megtévesztésének a vétségét, aki nagy nyilvánosság előtt hamis címkével ellátott - nagyobb mennyiségnek nem tekinthető - ruhaneműt hoz forgalomba; ez a magatartás legfeljebb a hamis termékjelzés szabálysértéseként értékelhető [Btk. 296/A. §, 1968. évi I. tv. (Sztv.) 108/G. §, 1990. évi LXXXVI. tv. 7. §, 11. § (2) bek. d) pont].

A városi bíróság az 1996. április 29-én kelt ítéletével a terheltet a fogyasztók megtévesztésének vétsége miatt ellene emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette.

A megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1996. szeptember 19-én jogerőre emelkedett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: megállapította, hogy a terhelt elkövette a fogyasztók megtévesztésének vétségét, és ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta, a lefoglalt 11 db farmernadrágot pedig elkobozta.

A megállapított tényállás lényege a következő.

A terhelt vásározói tevékenységre szóló vállalkozói igazolvánnyal rendelkezett. 1994. november 25-én a piacon ruhaneműket, többek között olyan farmernadrágokat árusított, amelyeken Levi's felirat és címke volt. 11 db ilyen farmernadrágot az árusítóhelyen lefoglaltak. A lefoglalt nadrágokról megállapítást nyert, hogy azok nem Levi Strauss nadrágok, hanem hamisítványok. A terhelt egyébként 800-1.000 forintért árulta a nadrágokat.

A megyei bíróság ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy a terhelt a piacon, tehát nagy nyilvánosság előtt árusította a hamis címkével ellátott nadrágokat. A nadrágokon nem csupán a bőrcímkék, hanem a gombok, a szegecsek, a díszvarrás stb. is megtévesztésre alkalmasak voltak. Így az áru származása, márkája, tulajdonságai tekintetében a kellő ismeretekkel nem rendelkező vásárló, fogyasztó megtévesztésére a terhelt alkalmas magatartást tanúsított, tehát elkövette a fogyasztók megtévesztésének vétségét.

A megyei bíróság jogerős ítélete ellen a főügyész 1997. november 5-én felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Az indítványban kifejtett álláspontja szerint a megyei bíróság megsértette a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét a terhére rótt bűncselekményben megállapította. Ezért indítványozta a megtámadott másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a terheltnek az ellene emelt vád alól történő felmentését.

A legfőbb ügyész a megyei főügyész felülvizsgálati indítványát fenntartotta.

A felülvizsgálati indítvány és a legfőbb ügyész indítványa az alábbiak szerint alapos.

A Btk. 296/A. §-ának (1) bekezdése szerint a fogyasztók megtévesztésének vétségét az követi el, aki az áru kelendőségének fokozása érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad. Az említett rendelkezés (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.

A cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos háttérjogszabály, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 11. §-ának (1) bekezdése általános tilalom formájában úgy rendelkezik, hogy tilos a fogyasztókat az áru kelendőségének fokozása érdekében megtéveszteni. A tisztességes tájékoztatás megvalósulásához fűződő fogyasztói érdekekre tekintettel a 11. § (2) bekezdése példálódzó jelleggel ugyan, de felsorolja a leglényegesebb megtévesztő magatartásokat. Ezek körében a fogyasztók megtévesztésének tekinti egyebek között, ha az árut - felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságát, eredetét, származási helyét, a beszerzés forrását vagy módját illetően - megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el [11. § (2) bek. d) pont].