Tippek

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

1968. évi I. törvény

a szabálysértésekről[1]

Ez a törvény azoknak a jogellenes cselekményeknek a szabályait határozza meg, amelyek a társadalomra csekély fokban veszélyesek. Az államigazgatási tevékenység eredményességének előmozdítása, továbbá általában a jogsértések megelőzése végett büntetéssel sújtja az államigazgatási szervek munkáját akadályozó, valamint a társadalmi együttélés szabályait sértő személyeket. Egyben olyan eljárási rendet állapít meg, amely biztosítja az ilyen ügyek gyors intézését. Azt kívánja elérni, hogy e cselekményekkel szemben a küzdelem minél eredményesebb legyen.

ELSŐ RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabálysértést meghatározó jogszabályok

1. §[2] Valamely tevékenységet vagy mulasztást (a továbbiakban: cselekmény) törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet nyilváníthat szabálysértéssé.

A törvény hatálya

2. §[3] Ezt a törvényt a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, akár magyar, akár nem magyar állampolgár követte el, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó külön jogszabály másként nem rendelkezik.

3. § A diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező személy szabálysértés miatt történő felelősségre vonására a nemzetközi szerződés (egyezmény), ennek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlat az irányadó.

4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban volt jogszabály szerint kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban levő jogszabály az elkövető számára kedvezőbb megítélést eredményez.

A szabálysértést elkövető személy felelőssége

5. § Szabálysértés miatt az elkövető akkor vonható felelősségre, ha cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó külön jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

6. § (1)[4] Gazdálkodó szervezetet 5 és más jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése esetén, valamint munkaviszonyból, szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból eredő munkavégzéssel, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye vagy mulasztása folytán következett be a kötelezettségszegés.[5]

(2) Ha az elkövető a felettesének utasítását teljesítette, a szabálysértésért az utasítást adó személy felel.

A felelősséget kizáró okok

7. § (1)[6] Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem töltötte be, úgyszintén az sem, aki a cselekményt elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelemben vagy végszükségben követte el.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a tudatzavart önhibából eredő leittasodás okozta.

8. § (1) Nem róható az elkövető terhére az olyan tény, amelyről az elkövetéskor kellő gondosság ellenére sem volt tudomása.

(2) A jogszabály nem ismerése a felelősség alól nem mentesít, kivéve ha a tévedésre az elkövetőnek alapos oka volt.

8/A. §[7] Sértett az, akinek jogát, vagy jogos érdekét a szabálysértés sérti vagy veszélyezteti. A sértett jogai megilletik azt az államigazgatási feladatot ellátó szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmából a feljelentést tette.

9. § (1) Ha a szabálysértést meghatározó külön jogszabály úgy rendeli, a szabálysértés elkövetője csak a sértett kívánsága (magánindítvány), illetőleg a feljelentésre jogosított szerv feljelentése alapján vonható felelősségre.

(2)[8] Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.

(3)[9] A magánindítványt attól a naptól számított harminc nap alatt lehet előterjeszteni, amelyen a sértett a szabálysértés elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett.

(4)[10] A magánindítvány visszavonható.

A szabálysértés elévülése

10. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetésétől hat hónap eltelt (elévülés).

(2) Ha a szabálysértés azzal valósul meg, hogy az elkövető valamely helyzetet, állapotot nem szüntetett meg, az elévülés mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntető eljárás indult, később azonban a nyomozó hatóság vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása végett az ügyet a szabálysértési hatósághoz teszi át, az elévülés újrakezdődik azon a napon, amelyen az áttételt elrendelő határozat a szabálysértési hatósághoz érkezett.

11. § (1)[11] A titokvédelmi szabálysértés, a népgazdaság szerveinek megtévesztése, beruházási és pénzügyi fegyelem megsértése, pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés, visszaélés jövedékkel, árdrágítás, árak ellenőrzésének akadályozása, kábítószerrel visszaélés, honvédelmi szabálysértések, földmérési, statisztikai és egyéb adatszolgáltatással kapcsolatos szabálysértés, valamint az építésügyi igazgatás szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértés esetén az elévülési határidőt [10. § (1) bekezdés] attól a naptól kell számítani, amikor a szabálysértés az illetékes hatóság tudomására jutott. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével azonban az említett szabálysértések miatt sincs helye felelősségre vonásnak.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha olyan szabálysértést követtek el, amely miatt csak meghatározott szerv feljelentésére van helye felelősségre vonásnak.

12. § A szabálysértés miatt az elkövető ellen foganatosított eljárási cselekmény az elévülést félbeszakítja. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik. A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével azonban felelősségre vonásnak nincs helye.

A felbujtó és a segítő felelőssége

13. § A szabálysértés elkövetőjével azonos felelősséggel tartozik, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír, úgyszintén az is, aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

A felelősségre vonás mellőzése

14. § A szabálysértési hatóság a felelősségre vonást mellőzi, ha

a) a szabálysértés a cselekményre, az elkövetés körülményeire és az elkövetőre tekintettel annyira jelentéktelen, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen;

b)[12]

Értelmező rendelkezés

15. § (1) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában - kifejezett eltérő szabály hiányában - kötelességen (kötelezettségen) vagy rendelkezésen jogszabályban foglalt kötelességet, illetőleg jogszabályi rendelkezést kell érteni.

(2)[13] Szabálysértés nem állapítható meg akkor, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.

(3)[14]

II. Fejezet

BÜNTETÉSEK ÉS INTÉZKEDÉSEK

A büntetések és intézkedések nemei

16. § (1)[15] A szabálysértés miatt alkalmazható büntetés a pénzbírság.

(2) A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések a figyelmeztetés, az elkobzás és a határozat nyilvános közzététele.

A pénzbírság

17. §[16] (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százezer forint.

(2) Az önkormányzat rendelete húszezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.

17/A. §[17] Ha a szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság legmagasabb összegét törvény vagy kormányrendelet

a) ötezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege tízezer forint;

b) tízezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege húszezer forint;

c) húszezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege negyvenezer forint;

d) harmincezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege hatvanezer forint;

e) ötvenezer forintban határozta meg, a pénzbírság legmagasabb összege százezer forint.

18. §[18] (1) A pénzbírságot meg nem fizetés esetében - ha az a munkabérből (egyéb járandóságból) nem hajtható be - elzárásra kell átváltoztatni.

(2) Nincs helye átváltoztatásnak, ha a pénzbírságot felügyelet (35. és 36. §) alkalmazta, illetőleg helyszíni bírságolás keretében szabták ki.

(3) Az átváltoztatás során ezer forinttól kétezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani. A pénzbírságot helyettesítő elzárás egy napnál rövidebb és hatvan napnál hosszabb nem lehet.

(4) Az átváltoztatásról az a helyi bíróság rendelkezik, amelynek illetékességi területén a jogerős határozatot hozó szabálysértési hatóság működik.

(5) Az elzárásra átváltoztatás szükségességének fölmerülése esetén a szabálysértési hatóság az ügy iratait haladéktalanul megküldi a (4) bekezdésben meghatározott bíróságnak.

(6) A bíróság az átváltoztatásról tizenöt napon belül, tárgyalás nélkül dönt. Törvénysértés esetén a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezi.

(7) Az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott bírósági határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Az elzárás

19. §[19]

A figyelmeztetés

20. § Az eljáró hatóság büntetés helyett figyelmeztetést alkalmaz, ha ettől az elkövetett szabálysértés súlyára és jellegére, az elkövetés körülményeire, valamint az elkövető személyére tekintettel kellő nevelő hatás várható.

Az elkobzás

21. § (1) El kell kobozni azt a dolgot,

a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely a szabálysértés útján jött létre, feltéve mindkét esetben, hogy annak birtokban tartását a jogszabály tiltja, illetőleg annak az elkövető részéről való birtokban tartása a közrendre vagy a közbiztonságra veszélyes;

b) amelyet az elkövető a szabálysértés elkövetéséért kapott.

(2) El kell, illetőleg el lehet kobozni azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértést meghatározó külön jogszabály kötelezővé, illetőleg lehetővé teszi, feltéve, hogy az elkobzás nem okoz aránytalanul súlyos hátrányt.

(3) Az elkobzásnak - az (1) és (2) bekezdés szerint - akkor is helye van, ha az elkövető felelősségre nem vonható, vagy a felelősségre vonást eljárási akadály kizárja.

(4) Az elkobzás más (természetes vagy jogi) személy jogát nem sértheti.

(5)[20] Nincs helye elkobzásnak, ha a cselekmény elkövetésétől öt év már eltelt.

A határozat nyilvános közzététele

22. §[21] Pénzbírság alkalmazása esetében el lehet rendelni a jogerős határozatnak meghatározott körben (munkahely, lakóház, kisebb település közössége előtt) való közzétételét, ha - az elkövetett szabálysértés súlyára és jellegére, valamint az elkövető személyére tekintettel - alaposan lehet következtetni arra, hogy a nyilvános közzététel fokozott nevelő és visszatartó hatást vált ki.

A büntetés kiszabása

23. § (1) A büntetést - a jogszabályban megállapított keretek között - úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a cselekmény súlyához és az elkövető személyi körülményeihez.

(2) Ha az elkövető ellen ugyanannál a szabálysértési hatóságnál több szabálysértési eljárás indult, valamennyi szabálysértést egy eljárásban kell elbírálni, és azok miatt egy büntetést kell megállapítani. Ebben az esetben az elbírált legsúlyosabb szabálysértésre megállapított büntetés felső határa szabható ki.

(3)[22] Ha ugyanazt a személyt több pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés miatt egy eljárásban vonják felelősségre, a pénzbírságot minden egyes szabálysértés miatt külön-külön kell megállapítani, de egy összegben kell kiszabni. Ilyen esetben az egy összegben kiszabott pénzbírság az ötvenezer forintot meghaladhatja.

(4)[23]

Az előzetes fogvatartás beszámítása

24. §[24]

A büntetés elévülése

25. § (1) Nem lehet végrehajtani a büntetést, ha a határozat jogerőre emelkedésétől egy év eltelt. Az elévülési időbe azonban nem számít be a halasztás és a részletfizetésre engedélyezett idő.

(2) A végrehajtás iránt tett intézkedés az elévülést félbeszakítja. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével azonban végrehajtásnak nincs helye.

Mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól

26. § Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket egyéb jogszabályok fűznek a szabálysértés miatt történt felelősségre vonáshoz, az elkövető a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után mentesül.

26/A. §[25] A szabálysértési hatóság nyilvántartja az általa szabálysértés miatt felelősségre vont elkövetők természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát a büntetés vagy intézkedés végrehajthatóságának megszűntéig [25. § (2) bekezdés].

A fiatalkorúakra és a katonákra vonatkozó különleges rendelkezések

27. § (1)[26] Ha a szabálysértést olyan fiatalkorú követte el, aki tanköteles, vagy rendszeres iskolai oktatásban részesül, a szabálysértés miatt a gyámhatóság védő- és óvóintézkedést alkalmazhat.

(2) Pénzbírságot csak arra a fiatalkorúra lehet kiszabni, aki keresettel vagy jövedelemmel rendelkezik.

(3) A fiatalkorúra kiszabott pénzbírság elzárásra nem változtatható át.

(4)[27]

(5) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában fiatalkorú, aki a szabálysértés elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, tizennyolcadik életévét azonban még nem haladta túl.

28. §[28] (1) A katona által a szolgálati viszonya tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az elkobzásról, az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezésről, továbbá a külön jogszabályban meghatározott igazgatási intézkedés megtételéről a szabálysértési hatóság rendelkezik.

(3) A szabálysértési rendelkezések alkalmazásában katona a fegyveres erők tényleges állományú tagja, valamint a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja.

MÁSODIK RÉSZ

A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁS

III. Fejezet

A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ SZERVEK

Az önkormányzati szabálysértési hatóságok[29]

29. §[30] (1) Szabálysértés miatt első fokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el.

(2)[31] Az (1) bekezdésben említett szabálysértési hatóság hatáskörébe utalt ügyekben másodfokon a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője jár el.[32]

(3) A fővárosi első fokú szabálysértési hatóság illetékességi területét a fővárosi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

30. §[33]

Egyéb szabálysértési hatóságok

31. §[34] (1) Vám- és devizaszabálysértés, valamint adóügyi jogszabályok jövedékre vonatkozó rendelkezéseinek megszegése miatt első fokon a megye székhelyén működő vám- és pénzügyőri szakasz, Pest megyében a Buda-környéki Vám- és Pénzügyőri Szakasz, a fővárosban a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Szabálysértési Hivatala jár el.

(2)[35] Jövedéki adókkal kapcsolatos pénzügyi szabálysértés miatt[36]

Nem magyar állampolgár, valamint ismeretlen elkövető által az országhatár átlépésekor elkövetett vagy ott felderített vám- és devizaszabálysértés miatt első fokon a határvámhivatal jár el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértések miatt másodfokon a vám- és pénzügyőrség megyei (fővárosi) parancsnoksága jár el.

32. § (1)[37] A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértés miatt

első fokon a rendőrkapitányság,

másodfokon a megyei és a budapesti rendőrfőkapitányság jár el.

(2)[38]

(3)[39] Ha az elkövetővel szemben a közúti szabálysértésen felül más szabálysértés miatt is eljárás indul, a rendőrség - a pénzügyi, vám- és devizaszabálysértés kivételével - az egyébként hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt is eljárhat.

32/A. §[40] Természetvédelmi szabálysértés esetén első fokon a nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság, másodfokon a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium jár el.

33. §[41]

A szabálysértés miatt eljáró más szervek

34. §[42] A munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal és a foglalkozás gyakorlásával összefüggő, a szabálysértést meghatározó külön jogszabály szerint a hatáskörükbe utalt szabálysértések miatt a 35-36. §-ban felsorolt szervek járnak el, és eljárásuk során - e törvényben foglalt kivételekkel - a szabálysértési hatóságok jogkörét gyakorolják.

35. § (1)[43] Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt[44]

első fokon a városi tisztiorvos,[45]

másodfokon a megyei tisztiorvos jár el.[46]

(2)[47] A fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt

első fokon a megyei (fővárosi) Fogyasztóvédelmi Felügyelőség,

másodfokon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség jár el.

(3) A bányahatóság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt

első fokon a kerületi bányaműszaki felügyelőség, továbbá - különösen jelentős ügyben - az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség,

másodfokon a kerületi bányaműszaki felügyelőség által elbírált ügyben az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a Főfelügyelőség által elbírált ügyben a Főfelügyelőség elnöke jár el,

36. §[48] A munkavédelmi és munkaügyi felügyelőt megillető jogkört,

első fokon a fővárosi, megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelő,

másodfokon az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorolja.[49]

36/A. §[50] A Hírközlési Főfelügyelet hatáskörébe tartozó frekvenciagazdálkodási szabálysértés miatt

első fokon a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei,

másodfokon a Főfelügyelet jár el.

A szabálysértési hatóságok részéről eljáró személyek

37. §[51]

37/A. §[52] (1) Külön jogszabályban meghatározott esetekben a szabálysértési hatóság jogkörében a (2) bekezdésben meghatározottak a szabálysértés tettenért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják.

(2) Helyszíni bírság kiszabására jogosult:

a) a rendőrség, a határőrség, az állami tűzoltóság, a helyi önkormányzat képviselőtestülete hivatalának ügyintézője, valamint a felügyelet részéről eljáró személy;[53]

b) a természetvédelmi őr, a közterületfelügyelő;

c)[54] a közegészségügyi felügyelő;

d) a növényvédelmi és agrokémiai állomás, az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás, valamint a hatósági minőségellenőrző szervezetek erre feljogosított dolgozója.

38. § (1)[55] A szabálysértés elbírálásában nem vehet részt az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.], továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos, részrehajlás nélküli elbírálása nem várható. A fellebbezési eljárásban, illetőleg a felügyeleti jog gyakorlásában nem vehet részt az sem, aki az ügy első fokú elintézésében részt vett.

(2)[56] A kizárásról hivatalból, az eljáró személy, az elkövető vagy a sértett bejelentésére a kifogásolt személy közvetlen felettese dönt, s egyúttal kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is.

Illetékesség

39. § (1) Az eljárásra általában az elkövető állandó lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.

(2) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a szabálysértési ügyben az elkövető tartózkodási helye, munkahelye, vagy az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.

(3)[57] A nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság illetékességét az elkövetés helye alapozza meg, ha ez nem állapítható meg, vagy az elkövetés több igazgatóság illetékességi területén történt, első fokon a Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság jár el.

40. § (1)[58] A munkaviszonyból, szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból eredő munka végzésével, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel, ingatlan kezelésével, továbbá állami szerv, társadalmi szervezet vagy szövetkezet gépjárművének üzemben tartásával összefüggő szabálysértési ügyben az eljárásra a munkahely, az ipari vagy kereskedelmi tevékenység helye, az ingatlan fekvése, illetőleg a gépjármű üzemben tartójának telephelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes.

(2) Ha több elkövető van, és különböző helyen laknak, továbbá, ha a szabálysértést több szabálysértési hatóság területén követték el, vagy az elkövetés helyét nem lehet megállapítani, az a szabálysértési hatóság illetékes az eljárásra, amelynél a feljelentést megtették (amely a szabálysértést észlelte), illetőleg amely az ügyben korábban intézkedett.

(3)[59] A szabálysértési hatóság felügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv) elrendelheti, hogy egyes szabálysértések miatt a főváros, illetőleg a megyei jogú város egész területén első fokon egyetlen szabálysértési hatóság járjon el.

41. § Ha vitássá vált, hogy több szabálysértési hatóság közül melyiknek kell eljárnia, az eljáró szabálysértési hatóságot a közvetlen közös felügyeleti szervük, ha pedig ilyen nincs, a felügyeletüket ellátó miniszterek (országos hatáskörű szervek) közösen jelölik ki.

IV. Fejezet

AZ ELŐKÉSZÍTŐ ELJÁRÁS[60]

Az eljárás megindítása

42. § (1) A szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indul meg.

(2) A feljelentést - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - bármely szerv vagy személy megteheti.

Előzetes intézkedések

43. § (1) Ha a feljelentés hiányos, a szabálysértési hatóság a kiegészítése iránt intézkedik, és beszerzi az egyéb szükséges adatokat.

(2)[61] A szabálysértési hatóság - a tényállás tisztázása érdekében - az elkövetőt meghallgathatja, iratokat szerezhet be, illetőleg más szerveket adatok közlésére hívhat fel. Az elkövető személyes meghallgatása során - ha ez indokolt - nyomban áttérhet az ügy tárgyalására.

(3)[62] Az ismeretlen helyen tartózkodó elkövető tartózkodási helyének megállapítása céljából a lakcímhivatalt vagy az elkövető utolsó lakóhelye szerint illetékes rendőri szervet kell megkeresni. Ez a szükséges tájékoztatást köteles haladéktalanul megadni.

(4)[63] Ha adat van arra, hogy az elkövetőt vagy az eljárásban érdekelt más személyt diplomáciai vagy egyéb mentesség illeti meg, a szabálysértési hatóság a külön jogszabályban foglaltak szerint jár el.

44. § (1)[64] A szabálysértési hatóság a tulajdon elleni szabálysértés, az orgazdaság, továbbá a magánlaksértés felderítése érdekében rendőrség közreműködését veheti igénybe. Ilyen esetben a rendőrség köteles a felderítésben közreműködni.

(2)[65] Az (1) bekezdésben említett, valamint a rendőrségi hatáskörbe tartozó szabálysértések felderítése során a rendőrség gondoskodik az elkövető kilétének megállapításáról, az elkövető és a tanúk kikérdezéséről, a tárgyi bizonyítékok megszerzéséről és az eljárás eredményességét szolgáló körülmények feltárásáról. A rendőrség a helyszínt megszemlélheti, helyiségellenőrzést és személymotozást végezhet, szakértő közreműködését veheti igénybe, a szabálysértés gyanúja esetén pedig az elkövetőt - személyazonosságának megállapítása és a bizonyítékok megszerzése céljából, továbbá ha a szabálysértést felszólítás ellenére nem hagyja abba - feltartóztathatja, előállíthatja.

(3)[66] A rendőrség bármely szabálysértés megelőzése, valamint a szabálysértés bizonyítékául szolgáló vagy elkobzás alá eső tárgyak visszatartása érdekében megteheti a szükséges intézkedést.

(4)[67] A Határőrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és úti okmánnyal kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás és a határjel-rongálás szabálysértések elkövetése esetén jogosult az elkövető és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövetők előállítására.

Lefoglalás

45. § (1) A szabálysértési hatóság lefoglalhatja azt a dolgot, amely bizonyítékul szolgál, vagy elkobzás alá eshet.

(2) Postai küldeményeket és táviratokat - amíg azokat a címzettnek nem kézbesítették - csak az ügyész írásbeli határozata alapján lehet lefoglalni. A határozat kiadásáig csupán visszatartásuk iránt lehet intézkedni.

(3) Ha a szabálysértést elkövető külföldi az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság és az eljárási költség fedezéséhez szükséges összeget nem helyezi letétbe, a szabálysértési hatóság az összeg erejéig az elkövető vagyontárgyait - a nélkülözhetetlen vagyontárgyak kivételével - lefoglalhatja.

(4) A szabálysértési hatóság köteles a lefoglalt dolog őrzéséről gondoskodni. Ha a dolog használatához a tulajdonosnak (használónak) különös érdeke fűződik, az (1) bekezdés alapján lefoglalt dolgot kivételesen az őrizetére lehet bízni.

(5) Az elkobzás alá eső, gyorsan romló dolgot a lefoglalás után azonnal értékesíteni kell, és a befolyt ellenértéket letétbe kell helyezni.

(6)[68] Ha a további eljárás érdekében már nincs rá szükség, a lefoglalást meg kell szüntetni. Ilyenkor a dolgot, illetőleg az értékesített dolog ellenértékét vissza kell adni a jogosultnak. Ha a jogosult ismeretlen, a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül. A később jelentkező jogosult az elévülési időn belül kérheti a dolognak tulajdonába való visszaadását, illetőleg az értékesített dolog ellenértékét.

Áttétel

46. § (1) Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elbírálására más szerv jogosult, a szabálysértési hatóság az ügyet ehhez haladéktalanul átteszi.

(2) Az eljárásra a 39. vagy a 40. § szerint illetékes szabálysértési hatóság az ügyet átteheti az ott felsorolt más szabálysértési hatósághoz, ha ezt az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja.

47. §[69]

Az eljárás megszüntetése

48. §[70] (1) A szabálysértési hatóság az eljárást megszünteti, ha:

a) a cselekmény nem szabálysértés, azt nem a felelősségre vont személy követte el, vagy az elkövető nem vonható felelősségre;

b) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapít meg;

c) a cselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban, illetőleg a cselekményt ilyen - vagy szabálysértési - eljárás során már elbírálták;

d) az elkövető személyét, tartózkodási helyét vagy az elkövetés tényét nem sikerült tisztázni, és az eljárás folytatásától nem várható eredmény;

e) az elkövető meghalt;

f) a felelősségre vonást azért mellőzi, mert a szabálysértés jelentéktelensége miatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen;

g) figyelmeztetést alkalmaz;

h) az elkövető felelősségre vonása nélkül vagy a figyelmeztetés mellett mond ki elkobzást.

(2) Ha az ismeretlen elkövető kiléte a felderítés során nem állapítható meg, az eljárást a rendőrség illetékes szerve szünteti meg.

(3) Az eljárás megszüntetését a szabálysértési hatóság közli:

a) az elkövetővel és a sértettel, feltéve, hogy az eljárás megindításáról tudomást szereztek;

b) azzal, akire a megszüntető határozat rendelkezést tartalmaz.

Az eljárás felfüggesztése[71]

49. §[72] (1) A szabálysértési hatóság az eljárást felfüggeszti, ha

a) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,

b) az ismert elkövető távolléte az eljárás folytatását akadályozza.

(2) Az eljárás felfüggesztése az elévülést félbeszakítja. A cselekmény elkövetésétől számított két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni.

Kártérítés megállapítása

50. § (1)[73] Ha ezt a károsult az első fokú határozat meghozatala előtt kérte, és a kár nem több háromezer forintnál, a szabálysértési hatóság az elkövetőt a szabálysértéssel okozott kár megtérítésére kötelezheti, illetőleg az alaptalan kárigényt elutasítja.

(2) Kártérítés megállapítása esetén a szabálysértési hatóság az elkövetőt arra is kötelezi, hogy fizesse meg a károsultnak és az érdekében eljáró törvényes képviselőnek vagy hozzátartozónak készkiadását, illetőleg a károsult jogi képviselőjének készkiadását és munkadíját.

(3) Mellőzni lehet a kártérítés elbírálását, ha ez az eljárás befejezését késleltetné. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

V. Fejezet

AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA[74]

Eljárás tárgyalás nélkül[75]

51. §[76] (1) Ha a szabálysértés tényállása tisztázott, és a nevelőhatás így is elérhető, a szabálysértési hatóság az elkövetővel szemben tárgyalás nélkül figyelmeztetést, elkobzást alkalmazhat, pénzbírságot szabhat ki, kártérítést állapíthat meg.

(2) A tárgyalás nélkül hozott határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kifogást tehet, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.

(3) A kifogás alapján a szabálysértési hatóság a határozatát tárgyalás nélkül visszavonhatja, vagy - a kifogást tevő javára - módosíthatja.

(4)[77] Ha a kifogás elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, az első fokú szabálysértési hatóság a kifogást elutasítja. Ha a szabálysértési hatóság a kifogásnak nem ad helyt, az ügyben harminc napon belül tárgyalást kell tartania. A szabálysértési hatóság a kifogást tárgyalás tartása nélkül is elutasíthatja, ha az elkövető a szabálysértés beismerése mellett csak a pénzbírság elengedését vagy mérséklését kéri, és meghallgatására nem tart igényt.

A tárgyalás általános szabályai[78]

52. § (1)[79] A szabálysértési hatóság tárgyalást tart, ha az ügy tárgyalás nélkül (51. §) nem intézhető el.

(2) A tárgyaláson a szabálysértési hatóság meghallgatja az elkövetőt, a tanúkat, továbbá - szükség esetén - a szakértőt.

(3) A tárgyalásra rendszerint a szabálysértési hatóság helyiségében kerül sor. Indokolt esetben a tárgyalást a szabálysértési hatóság székhelyén kívül is meg lehet tartani.

(4)[80] A tárgyalásról jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt kell készíteni. Ebben tömören fel kell tüntetni mindazt, ami az ügy eldöntése szempontjából lényeges. A jegyzőkönyvben vagy hangfelvételen fel kell tüntetni az elkövető és a tanú (szakértő) természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az ügy szempontjából jelentős egyéb adatait.

(5) A szabálysértési eljárást általában egyetlen tárgyaláson be kell fejezni, és az elsőfokú határozatot lehetőleg az eljárás megindításától számított harminc napon belül meg kell hozni. Ez utóbbi rendelkezés akkor is irányadó, ha a szabálysértési hatóság nem tart tárgyalást.

Képviselet

53. § Az elkövető és a sértett érdekében meghatalmazott vagy törvényes képviselője, továbbá hozzátartozója [60. § (3) bek.] a szabálysértési eljárás bármely szakában eljárhat.

Idézés

54. § (1)[81] A szabálysértési hatóság megjelenésre kötelezheti azt, akinek meghallgatása indokolt [52. § (2) bek.].

(2)[82] Az idézést írásban kell közölni úgy, hogy azt az idézett a meghallgatását megelőzően legalább 8 nappal előbb megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a szabálysértési hatóság az idézett személyt milyen ügyben, milyen minőségben (elkövető, tanú, szakértő) kívánja meghallgatni, s egyúttal figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire is.

(3)[83] Az írásbeli idézéssel azonos hatályú, ha a jelenlevő személyt az eljáró szerv más időpontban történő megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi, és a kötelezettel aláíratja.

(4)[84] A sértettet az idézés kibocsátásáról értesíteni kell.

(5)[85] A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjait parancsnokuk útján kell megidézni.

(6)[86] A szabálysértési hatóság indokolt esetben megkeresheti a meghallgatni kívánt személy tartózkodási helye szerint illetékes szabálysértési hatóságot, hogy a meghallgatást foganatosítsa, és az erről készült jegyzőkönyvet küldje meg. A meghallgatás időpontjáról az 58. § (1) bekezdésében említett személyeket értesíteni kell.

55. § (1)[87] Azt, aki az idézésre nem jelent meg, vagy meghallgatása előtt eltávozott, a szabálysértési hatóság ötventől ötszáz forintig terjedő bírsággal sújthatja -, illetőleg az 54. § (5) bekezdésében meghatározott személyekkel szemben ehelyett fegyelmi intézkedést kezdeményezhet - és az okozott költség megtérítésére kötelezheti. Ez a rendelkezés akkor is irányadó, ha a tanú a vallomást, illetőleg a szakértő a véleményadást indokolatlanul megtagadja.

(2)[88] Ha az elkövető vagy a tanú az ismételt idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elő lehet vezetni. Az elővezetés az ügyész jóváhagyásával foganatosítható.

(3) A megidézett távolmaradásának kimentése esetén a szabálysértési hatóság az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezi.

A tárgyalás menete

56. § (1) A tárgyalás nyilvános. Ha azonban az ügy jellege szükségessé teszi, a szabálysértési hatóság elrendelheti a nyilvánosság korlátozását vagy kizárását.

(2)[89] Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a szabálysértési hatóság rendreutasítja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén pedig kiutasítja, vagy ötventől ötszáz forintig terjedő bírsággal sújthatja, illetőleg az 54. § (5) bekezdésben meghatározott személyekkel szemben ehelyett fegyelmi intézkedést kezdeményezhet.

57. § (1) Az elkövetőt személyazonosságának, továbbá személyi és anyagi körülményeinek megállapítása után részletesen meg kell hallgatni, módot adva arra, hogy védekezését összefüggően előadja.

(2) Ha az elkövető a szabálysértést a tárgyaláson beismeri és a beismeréshez nem fér aggály, a további bizonyítást mellőzni lehet.

58. § (1) Az elkövető, a sértett és képviselőjük a tárgyaláson elhangzottakra észrevételt tehet, a meghallgatott személyekhez kérdést intézhet, és további személyek meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését indítványozhatja.

(2) A szabálysértési hatóság a bizonyítás kiegészítését indítvány nélkül is elrendelheti.

59. § Ha az elkövető a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a szabálysértési hatóság az ügyet a távollétében kivizsgálja és határozatot hoz. Ha azonban a tényállás felderítése vagy a nevelő hatás elérése indokolja, a tárgyalásra új határnapot tűz ki.

Tanú

60. § (1) Ha az elkövető vagy a sértett a tárgyaláson részt vesz, a tanúkat a jelenlétükben kell meghallgatni.

(2) A tanút meghallgatása előtt figyelmeztetni kell az igazmondás kötelességére és a tanúvallomás alóli mentességre.

(3) A tanúvallomást megtagadhatja az, aki az elkövető

a) egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa;

b) örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke;

c) testvére, házastársa, vagy élettársa,

d)[90] házastársának egyenesági rokona, testvére, testvérének házastársa.

(4)[91][92] A tanúvallomás megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú magát vagy a (3) bekezdésben felsorolt hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná.

(5) E § rendelkezéseit a szakértőre is megfelelően alkalmazni kell.

Eljárási költség

61. § (1)[93] Eljárási költség mindaz a költség, amely az ügyben az eljárás megindításától a büntetés végrehajtásáig - ideértve a felügyeleti intézkedést követő eljárást is - az állam előlegezett, valamint az elkövetőnek és a magánindítvány előterjesztőjének az ügyben felmerült indokolt készkiadása.

(2)[94] Ha a szabálysértési hatóság a szabálysértés elkövetését megállapította, az eljárási költséget az elkövető viseli.

(3)[95] Az állam viseli azt a költséget, amely annak következtében merült fel, hogy az elkövető a magyar nyelvet nem ismeri.

(4)[96] Az eljárás megszüntetése esetén az eljárási költség az államot terheli, kivéve, ha a szabálysértési hatóság az elkövető felelősségét megállapította, de a felelősségre vonás mellőzésével vagy figyelmeztetéssel szüntette meg az eljárást.

(5)[97] Az elkövető és a tanú elővezetésével felmerülő költséget - az eljárás megszüntetése esetén is - az elővezetett viseli.

(6)[98] Az eljárási költség a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év alatt elévül.

Határozat

62. § (1) A szabálysértési hatóság a tárgyalás alapján határozatot hoz, és ebben az elkövetővel szemben büntetést (intézkedést) alkalmaz, vagy az eljárást megszünteti (48. §).

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:[99]

a) a szabálysértési hatóságnak, továbbá az ügy számának és tárgyának megjelölését;

b) a rendelkező részben az elkövető személyi adatait, a szabálysértés megjelölését, a kiszabott büntetést (az alkalmazott intézkedést), az egyéb rendelkezéseket, a pénzbírság átváltoztatása esetére megállapított elzárást, továbbá a végrehajtásra és a jogorvoslat lehetőségére való utalást;

c) tömör indokolást, utalva a megállapított tényekre, bizonyítékokra, a büntetés kiszabásánál figyelembe vett körülményekre és a szabálysértést meghatározó jogszabályra;

d) a határozathozatal helyét és idejét.

(3)[100] Ha a kihirdetés útján közölt határozatot az arra jogosultak közül senki sem fellebbezte meg, a határozat indokolásának csupán a rövid tényállást és az alkalmazott jogszabályokat kell tartalmaznia.

(4)[101] A határozatot a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy írja alá.

A határozat közlése

63. §[102] (1)[103] A határozatot kézbesíteni kell a kifogás benyújtására, illetőleg a fellebbezésre jogosultnak. Ha a szabálysértés elkövetéséhez jogszabály hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását írja elő, az intézkedésre jogosult szervet a határozatról értesíteni kell.

(2)[104] Tárgyaláson a szabálysértési hatóság határozatát kihirdeti. A kihirdetett határozatot kézbesíteni kell, ha az elkövető, vagy a sértett fellebbezést jelent be, illetőleg a szabálysértési hatóság kártérítést állapított meg.

(3) Ha az ügy bonyolultsága szükségessé teszi, a határozat meghozatalát és kihirdetését legfeljebb három napra el lehet halasztani. Ha az elkövető ismételt megjelenése nehézségbe ütközik, a határozat kézbesítésének van helye.

Intézkedés a szabálysértések megelőzésére

64. §[105] A szabálysértési hatóság indokolt esetben értesíti az intézkedésre jogosult szervet kárigénye érvényesítésének lehetőségéről, illetve a további szabálysértések megelőzése érdekében azokról az okokról és körülményekről, amelyek a szabálysértés elkövetését lehetővé tették.

A határozat kijavítása és kiegészítése

65. § (1) A szabálysértési hatóság a határozatát név-, szám-, számítási hiba vagy más hasonló elírás esetén kijavítja.

(2) Ha a határozat valamilyen lényeges kérdésről nem rendelkezett, a szabálysértési hatóság a határozatát kiegészíti.

(3) A kijavításról és a kiegészítésről azt kell értesíteni, akivel a határozatot is közölték, illetőleg akire nézve a kiegészített határozat rendelkezést tartalmaz. A kiegészítő határozat ellen fellebbezésnek van helye.

A mulasztás igazolása

66. § (1)[106] Aki önhibáján kívül nem jelent meg a kitűzött határnapon, vagy elmulasztott valamilyen határidőt, igazolási kérelmet nyújthat be.

(2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az elkövetőnek (fellebbezésre jogosultnak) később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a nyolcnapos határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik.

(3) Az elmulasztott határnaptól (határidőtől) számított három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

67. § (1) Az igazolási kérelemről az a szabálysértési hatóság határoz, amelynek eljárása során a mulasztás történt. A fellebbezési határidő elmulasztása esetén a másodfokú szabálysértési hatóság dönt.

(2) Ha az igazolási kérelem helytálló, a szabálysértési hatóság az eljárás folytatását rendeli el, és - az eljárás eredményétől függően - a korábbi határozatot hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.

(3) Az igazolási kérelemnek sem az eljárás folytatására, sem a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; indokolt esetben azonban a szabálysértési hatóság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

VI. Fejezet

JOGORVOSLATOK ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

Fellebbezés

68. § (1)[107] A szabálysértési hatóságnak az ügy érdemében hozott első fokú határozata ellen az elkövető, valamint a sértett fellebbezhet. Aki kártérítést kért vagy a kárigényét bejelentette, illetőleg akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, a határozat őt érintő része ellen ugyancsak fellebbezéssel élhet.

(2) Az eljárás során hozott egyéb határozat ellen az érintett személy akkor fellebbezhet, ha a szabálysértési hatóság bírságot (55. és 56. §) szab ki, eljárási költséget állapít meg, vagy a fellebbezést e törvény külön megengedi.

(3)[108] Fellebbezni a határozat kihirdetésekor vagy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül lehet. A fellebbezést az első fokú szabálysértési hatóságnál kell benyújtani. Az első fokú szabálysértési hatóság a fellebbezést és az eljárásban keletkezett összes iratot - a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül - felterjeszti a másodfokú szabálysértési hatósághoz.

(4) A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

69. § (1) Ha a fellebbezés elkésett, vagy azt nem a jogosult terjesztette elő, az első fokú szabálysértési hatóság a fellebbezést elutasítja.

(2) A fellebbezett ügyben a másodfokú szabálysértési hatóság rendszerint az iratok alapján dönt. Szükség esetén azonban az érdekelteket megidézheti és meghallgatásuk, valamint az egyéb beszerzett bizonyítékok alapján határoz. A bizonyítás felvételére az első fokú szabálysértési hatóságot is utasíthatja. Az érdemi határozatot harminc napon belül meg kell hozni.

(3) A másodfokú szabálysértési hatóság az első fokú határozatot

a) helybenhagyja;

b) megváltoztatja;

c) hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti, vagy új eljárást rendel el, illetőleg más megfelelő intézkedést tesz.

(4) A másodfokú szabálysértési hatóság határozatának közlésére a 63. § megfelelően irányadó. A határozat kézbesítése az első fokú szabálysértési hatóság útján történik.

Felügyeleti intézkedés

70. § (1) Ha felettes államigazgatási szerv a felügyeleti jogának gyakorlása során megállapítja, hogy az alárendelt szervnek a szabálysértés miatt hozott határozata vagy intézkedése jogszabály rendelkezésébe ütközik, a törvénysértést orvosolja. Ennek során a határozatot (intézkedést) az elkövető terhére nem módosíthatja, a szabálysértési eljárás törvénysértő megszüntetése esetén azonban - a határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg az intézkedés megtételétől számított hat hónapon belül - új eljárást rendelhet el.

(2)[109] A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője határozata és intézkedése ellen a felügyeleti intézkedés megtétele a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.[110]

(3)[111]

Ügyészi törvényességi felügyelet

71. § (1) Az ügyész felügyel a szabálysértési ügyekben eljáró szervek határozatainak és intézkedéseinek törvényességére. Ennek során az ügyészt az általános törvényességi felügyelet alapján gyakorolt jogok illetik meg, ezenfelül tárgyalási joggal részt vehet az ügyben tartott tárgyaláson.

(2) Az ügyész a törvénysértő határozat vagy intézkedés miatt a szabálysértési hatóságnál óvást nyújt be. A törvénysértő gyakorlat vagy a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében felszólalással, a jövőben bekövetkező törvénysértés veszélye esetén pedig figyelmeztetéssel él.

(3) Az óvásnak a kifogásolt határozat (intézkedés) végrehajtására halasztó hatálya van. Az elkövető terhére óvásnak csak a határozat jogerőre emelkedésétől, illetőleg az intézkedés megtételétől számított hat hónapon belül van helye.

(4)[112] Az óvásra, a felszólalásra és a figyelmeztetésre egyébként az ügyészségről szóló jogszabályok irányadók.

(5)[113] Az ügyésznek a pénzbírságot helyettesítő elzárás végrehajtására, illetőleg az elkövető szabadon bocsátására vonatkozó egyedi ügyekben adott utasításait az eljáró szervek teljesíteni kötelesek. Az ügyész utasítása ellen az érintett szerv a felettes ügyészhez előterjesztéssel élhet. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.

Bírósági felülvizsgálat[114]

71/A. §[115]

VII. Fejezet

VÉGREHAJTÁS

A pénzbírság és az egyéb pénzösszeg behajtása

72. § (1) Ha a pénzbírság vagy az egyéb pénzösszeg megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a pénzösszeget nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság közvetlenül letiltást bocsát ki. Ebben felhívja a fizetésre kötelezett személy munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a letiltott összeget a fizetésre kötelezett személy munkabéréből (egyéb járandóságából) vonja le és utalja át az állam, illetőleg a károsult javára.

(2) Ha a közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre,

a) a pénzbírságot - e bekezdés b) pontjában említett pénzbírság kivételével - elzárásra kell átváltoztatni;

b)[116] a felügyelet (35. és 36. §) által alkalmazott és helyszíni bírságolás keretében [18. § (2) bek.], illetőleg a fiatalkorúra [27. § (3) bek.] kiszabott pénzbírságot, továbbá minden egyéb pénzösszeget adók módjára kell behajtani.

(3)[117] A bírság [55. § (1) bek., 56. § (2) bek.] a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év alatt elévül.

Az elzárás végrehajtása

73. §[118]

Részletfizetés, halasztás és az elzárás félbeszakítása

74. § (1) A pénzbírság, az eljárási költség és az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg megfizetésére az első fokú szabálysértési hatóság részletfizetési kedvezményt vagy halasztást adhat, amely általában hat hónapig terjedhet.

(2)[119] Az első fokú szabálysértési hatóság fontos okból a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztását vagy félbeszakítását is engedélyezheti. Ennek időtartama általában hat hónapig terjedhet. Sürgős esetben a félbeszakítást annak a szervnek a vezetője is engedélyezheti, amelynél az elzárást végrehajtják.

A végrehajtás mellőzése méltányosságból

75. §[120] A szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság - ideértve az elzárásra átváltoztatott pénzbírságot is -, valamint az elkobzás alá eső dolog értékének megfelelő összeg végrehajtását méltányosságból részben vagy teljesen mellőzheti, az elkobzott dolgot visszaadhatja:

a) annak a települési önkormányzatnak a képviselőtestülete, amelynek a jegyzője az ügyben első fokon eljárt;

b) a felügyeletet ellátó miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, ha az ügyben más szabálysértési hatóság járt el.

VIII. Fejezet

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

76. §[121] A III-VII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt szabálysértések, illetve eljárások során az ebben a Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A fiatalkorúak szabálysértési ügyeire vonatkozó külön rendelkezések

77. § (1)[122] A szabálysértési hatóság a tanköteles, vagy rendszeres iskolai oktatásban részesülő fiatalkorú ügyét átteszi a gyámhatósághoz, egyúttal közli a szabálysértés elkövetésének körülményeit és a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(2) A szabálysértési hatóság a fiatalkorúval szemben csak tárgyalás alapján szabhat ki büntetést és alkalmazhat intézkedést. A tárgyalást csak a fiatalkorú jelenlétében lehet megtartani.

(3)[123]

78. § (1)[124] A fiatalkorú gondozóját (szülőjét, törvényes képviselőjét, a tanulóotthon vezetőjét stb.) a tárgyalásra meg kell idézni. Fel kell hívni őt arra is, hogy a fiatalkorúval együtt jelenjék meg.

(2) A fiatalkorú meghallgatására általában a gondozója jelenlétében kerül sor. A tárgyaláson megjelent gondozót minden esetben meg kell hallgatni.

(3)[125] Ha a gondozó nem jelent meg a tárgyaláson, részére a szabálysértési hatóság a határozatot kézbesíti. A határozat ellen mind a fiatalkorú gondozója, mind az eljárásban részt vevő gyámhatóság fellebbezhet.

(4) Ha az eljárás alapján a szabálysértési hatóság indokoltnak tartja, a fiatalkorú érdekében védő-, és óvóintézkedéseket kezdeményezhet a gyámhatóságnál.

A becsületsértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések[126]

78/A. §[127] Kölcsönösen elkövetett becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett szabálysértés miatt megindult eljárásban a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve hogy a cselekmény még nem évült el.

78/B. §[128] (1) A szabálysértési hatóság az ügy tárgyaláson kívüli elintézése, illetve a tárgyalás előtt az elkövetőt és a sértettet személyes meghallgatásra idézi meg, a képviselőjüket értesíti. Ha az ügyben több sértett van, a személyes meghallgatásra valamennyi sértettet meg kell idézni.

(2) Az idézésben a sértettet figyelmeztetni kell arra, hogy kellő időben ki nem mentett távolmaradását a szabálysértési hatóság a magánindítvány visszavonásának fogja tekinteni.

(3) A személyes meghallgatáson csak az arra idézett, illetőleg arról értesített személyek vehetnek részt. Ennek megkezdésekor a szabálysértési hatóság megállapítja az elkövető és a sértett személyazonosságát, ismerteti a feljelentés lényegét, és - ha ennek feltételei fennállnak - figyelmezteti az elkövetőt a magánindítvány utólagos előterjesztésének lehetőségére. Ezt követően megkísérli az elkövető és a sértett kibékítését. Ha a békítés eredménytelen marad, felveszi az elkövető személyi adatait, majd kérdést intéz hozzá, hogy a szabálysértés elkövetését elismeri-e, és védekezésének alátámasztására milyen bizonyítási eszközöket jelöl meg. A sértettet felhívja bizonyítási eszközeinek megjelölésére.

(4) Ha az elkövető utólag magánindítványt terjesztett elő, a szabálysértési hatóság a sértettet elkövetőként is meghallgatja.

(5) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

78/C. §[129] (1) A szabálysértési hatóság az eljárást megszünteti, ha a sértett

a) a személyes meghallgatáson vagy a tárgyaláson nem jelent meg és magát kellően nem mentette ki, vagy azért nem volt idézhető, mert lakcímének megváltozását nem jelentette be;

b) a magánindítványt visszavonta.

(2) Az (1) bekezdés esetében az utólag előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárást is meg kell szüntetni, feltéve, hogy a magánindítvány előterjesztésének határideje a személyes meghallgatás napjáig már lejárt.

(3)[130] A magánindítvány előterjesztője viseli az eljárási költséget, ha az eljárás megszüntetésére az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból kerül sor. Ha a magánindítványt a békítés eredményeként vonják vissza, a szabálysértési hatóság dönt arról, hogy a magánindítvány előterjesztője, vagy az elkövető viseli az eljárási költséget.

A pénzügyi, vám- és devizaszabálysértési ügyekre vonatkozó külön rendelkezések

79. § (1)[131] A pénzügyi, vám- és devizaszabálysértési ügyben a tényállás felderítése érdekében az eljáró szerv az elkövetőt és a tanúkat kikérdezheti, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső tárgyakat lefoglalhatja, továbbá megfigyelést, valamint könyv-, árukészlet-, helyszín- és helyiségellenőrzést végezhet. A pénzügyi és vámszervek ezenfelül - a külön jogszabály szerint - jármű-, csomag- és személyellenőrzést is tarthatnak, az elkövetőt pedig a szabálysértés alapos gyanúja esetén feltartóztathatják és előállíthatják.

(2) A fuvarozó vállalatnak fuvarozás végett, valamint a postának továbbítás végett átadott küldemény a pénzügyi, vám-, illetőleg devizajogszabályok rendelkezései szerint tartható vissza és foglalható le.

(3) A lefoglalást, továbbá a személy, helyszín és helyiség ellenőrzését hatósági tanú jelenlétében kell foganatosítani.

80. § Ha az előreláthatólag kiszabásra kerülő pénzbírság és a szabálysértéssel összefüggő egyéb tartozás későbbi behajtása veszélyeztetettnek látszik, a szabálysértési hatóság az elkövető vagyonára - a biztosítani kívánt pénzösszeg erejéig - az eljárás bármely szakában zárlatot rendelhet el.

81. § A szabálysértési hatóság a szabálysértési ügyben hozott határozatában a szükséges pénzügyi, vám-, illetőleg devizaigazgatási intézkedést is megteheti.

82. §[132]

A helyszíni bírságolás

83. §[133] A helyszíni bírság összege kétszáz forinttól tízezer forintig terjedhet.

84. § (1) Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását - a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után - tudomásul veszi, a bírságolás ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A tudomásul vett helyszíni bírság összegét az elkövetőtől a helyszínen át kell venni, vagy postai befizetési lapot kell részére átadni, és fel kell hívni, hogy a helyszíni bírságot tizenöt napon belül fizesse be.

(3) A tudomásul vett helyszíni bírságot a befizetés elmulasztása esetén - az egyébként irányadó rendelkezések szerint - be kell hajtani.

85. § (1)[134] A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezetővel szemben a távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartó címére kell a befizetési lapot megküldeni.

(2) Az üzembentartó gondoskodni köteles arról, hogy az elkövető a helyszíni bírságot tizenöt napon belül befizesse, illetőleg - ha az üzembentartó magánszemély, és a szabálysértést ő követte el - köteles a helyszíni bírságot befizetni.

86. § Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását nem veszi tudomásul, a szabálysértési eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Így kell eljárni akkor is, ha a gépjármű üzembentartójának megküldött befizetési lapon a helyszíni bírságot harminc napon belül nem fizették be.

A felügyeletek eljárásának külön szabályai

87. §[135] (1) A felügyelet részéről eljáró személy az általa észlelt

a) szabálysértés elkövetőjét helyszíni bírsággal sújtja, vagy

b) a szabálysértést a helyszínen elbírálja, kivéve, ha további bizonyítási eljárásra van szükség.

(2) Ha az elkövető az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárás során hozott határozat ellen fellebbezést jelent be, az első fokú hatóság az ügy összes iratát az elkövető nyilatkozatával együtt - a határozat közlésétől számított 15 napon belül - felterjeszti a másodfokú szabálysértési hatósághoz.

(3) Ha az elkövető a felügyelet helyszíni eljárása során nem volt jelen, a kézbesített határozat ellen - a kézbesítéstől számított 8 napon belül - kifogással élhet.

HARMADIK RÉSZ

EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK

Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel

88. § (1)[136] Aki

a) a lőfegyver gyártására, kereskedelmére, javítására és használatára vonatkozó szabályokat megszegi;

b) lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3)[137] Azt a lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.

Titokvédelmi szabálysértés[138]

88/A. §[139] (1) Aki

a) államtitkot vagy - külföldön - szolgálati titkot tartalmazó iratot a feladatának ellátása során jogszabályellenes módon készít, sokszorosít, minősít, nyilvántart, kezel, tárol vagy őriz,

b) az államtitkot tartalmazó iratba való betekintésre jogosultak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat megszegi,

c) az államtitkot tartalmazó irat hiányával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget,

d) az államtitoknak vagy a szolgálati titoknak minősített iratok őrzésének és kezelésének jogszabályban előírt ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

e) jogszerűen jutott államtitok, illetve szolgálati titok birtokába, és megkísérli azt jogszabályellenes módon külföldre vinni, a jogszabályoknak megfelelően külföldre vitt vagy ott készített államtitkot, illetőleg szolgálati titkot tartalmazó iratot onnan visszahozni vagy behozni,

f) szolgálati titkot tartalmazó iratot gondatlanságból jogosulatlanul felhasznál, elveszt, továbbít, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[140]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Adatvédelmi szabálysértés[141]

88/B. §[142] Aki

a) a technikai adatvédelem követelményeinek nem tesz eleget;

b) az érintettet a személyes adatok védelméhez vagy a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogának gyakorlásában akadályozza;

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Sugárzó anyagokkal visszaélés

89. § (1)[143] A sugárzó anyag termelésére, felhasználására, vagy szállítására engedéllyel rendelkező az a személy, aki a biztonsági szabályokat megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[144]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Kábítószerrel visszaélés

90. § (1)[145] Aki arra jogosulatlan személynek vagy a megengedett mennyiségen felül bárkinek kábítószert juttat,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[146]

(2)[147] Aki a kábítószerek nyilvántartására, tárolására, vagy elszámolására vonatkozó kötelességét megszegi,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[148]

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Közveszélyes munkakerülés

91. §[149]

Tiltott kéjelgés[150]

92. §[151] (1) Ha a prostituált a törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben meghatározott korlátozást, illetve tilalmat megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A prostituált százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha

a) a szexuális szolgáltatása igénybevételére felhívott személy tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, vagy kiskorúnak az ilyen szolgáltatás nyújtására iráynuló ajánlattételét fogadja el;

b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;

c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a Rendőrség hatáskörébe tartozik.

Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma[152]

92/A. §[153] (1) Aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben leírt szabálysértés miatt az eljárás a Rendőrség hatáskörébe tartozik.

A szexuális szolgáltatás felkínálásának, hirdetésének tilalma[154]

92/B. §[155] (1) Aki szexuális szolgáltatást írásban, kép- vagy hangrögzítés, illetőleg más berendezés útján felajánl, hirdet, vagy az ilyen cselekményben közreműködik, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Rendőrség hatáskörébe tartozik.

Garázdaság

93. § (1)[156] Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[157]

(2)[158] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Verekedés

94. § (1)[159] Aki nyilvános helyen verekszik, továbbá aki mást nyilvánosan a verekedésre felhív vagy bátorít,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[160]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Botrányos részegség

95. § (1) Aki nyilvános helyen megbotránkoztató részeg állapotban jelenik meg,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[161]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Veszélyes fenyegetés

96. § (1)[162] Aki mást élet vagy testi épség elleni súlyosabb bűncselekmény elkövetésével komolyan megfenyeget,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[163]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Magánlaksértés[164]

96/A. §[165] (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel bemegy vagy ott bentmarad,

úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[166]

(2) Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Becsületsértés[167]

96/B. §[168] (1) Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[169]

(2) Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye.

Kitiltás szabályainak megszegése[170]

97. § (1)[171] Aki olyan helységben vagy az ország területének olyan részében tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[172]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A pártfogó felügyelet szabályainak megszegése[173]

97/A. §[174] (1)[175] Az a szabadságvesztésből véglegesen szabadult személy, aki a pártfogó felügyelet szabályait megszegi,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[176]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Hivatalos személy akadályozása

98. §[177] Aki a hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy jogszerű eljárását szándékosan akadályozza,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[178]

Rendzavarás

99. § (1) Aki rendzavarás esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[179]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Hatóság félrevezetése[180]

99/A. §[181] (1) Aki valótlan tény - vagy való tény elferdített - bejelentésével a hatóságot szükségtelenül intézkedésre kényszeríti

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[182]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Hatóság vagy hivatalos személy megsértése

100. §[183]

Kötelező gondozás és gyógykezelés alóli kibúvás[184]

101. §[185]

Időleges munkakötelezettség megszegése

102. §[186]

Gyülekezési joggal visszaélés[187]

103. §[188] (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, felvonulást vagy tüntetést bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a rendőrség tiltó határozata ellenére szervez,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[189]

(2)[190] Aki a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetőleg erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[191]

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A vallásgyakorlás jogának megsértése[192]

103/A. §[193] Aki nyilvántartásba vett egyház szertartásaira rendelt helyiségben nyilvánosan botrányt okoz, illetőleg a vallási tisztelet tárgyát vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat a szertartásokra rendelt helyiségben vagy azon kívül meggyaláz,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[194]

Tiltott helyen való aláírásgyűjtés népi és népszavazási kezdeményezés támogatására[195]

103/B. §[196] Aki a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. tv. 1. § (4) bekezdésében megállapított tiltott helyen, népi vagy népszavazás kezdeményezés támogatására aláírást gyűjt,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[197]

Rádióállomásokkal kapcsolatos kötelességek megszegése[198]

104. §[199] (1) Aki

a) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvényben foglaltakkal ellentétben rádiótávközlő berendezést, valamint nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezést engedély nélkül vagy engedélytől eltérően üzemeltet, vagy

b) az a) pontban említett berendezések használatával olyan zavart okoz, amely a közrendet, illetőleg a közlekedés biztonságát veszélyezteti

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a rádiótávközlő berendezést, amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a Hírközlési Főfelügyelet területi szervei, illetőleg a Főfelügyelet hatáskörébe tartozik.

Tulajdon elleni szabálysértés

105. § (1)[200] Aki

a) ötezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást;

b) ötezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást;

c) ötezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést

követ el, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, feltéve, hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[201]

(3)[202]

(4) Tulajdon elleni szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.].

106. §[203]

Orgazdaság

107. §[204] (1) Aki

a)[205] ötezer forintot meg nem haladó értékre orgazdaságot követ el, feltéve, hogy a cselekmény egyébként sem bűncselekmény,

b) valamely dolgot olyan körülmények között szerez meg vagy rejt el, amelyekből gyaníthatja, hogy lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származik, vagy ugyanilyen körülmények között a dolog elidegenítésében közreműködik,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[206]

(2)[207]

(3) Orgazdaság miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.].

Jármű önkényes elvétele[208]

107/A. §[209] (1) Aki idegen nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja,

tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[210]

(2) Jármű önkényes elvétele miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.].

Gazdálkodási kötelesség megszegése

108. §[211]

A népgazdaság szerveinek megtévesztése[212]

108/A. §[213]

A beruházási fegyelem megsértése[214]

108/B. §[215]

A pénzügyi fegyelem megsértése[216]

108/C. §[217]

Rossz minőségű termék forgalomba hozatala[218]

108/D. §[219] (1) A gazdálkodó szervezetnek az a vezető munkakört betöltő dolgozója, aki rossz minőségű terméknek jó minőségűként értékesítése, használatba adása, illetőleg forgalomba hozatala iránt intézkedik,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[220]

(2)[221] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános szabályok által megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

108/E. §[222] (1) Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsék, adják használatba, illetőleg hozzák forgalomba,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[223]

(2)[224] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános szabályok által megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Minőség tanúsítási kötelezettség megszegése[225]

108/F. §[226] (1)[227] Aki a termék minőségének tanúsítását elmulasztja, illetőleg a vásárlási tájékoztató adására vonatkozó kötelességét megszegi, vagy a minőséget tanúsító okiratban a termék minőségéről valótlan adatot tanúsít,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[228]

(2)[229] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános szabályok által megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Hamis termékjelzés[230]

108/G. §[231] (1) Aki terméket olyan jelzéssel hoz forgalomba, amelynek az nem felel meg, illetve forgalomba hozatala iránt intézkedik,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[232]

(2)[233] Azt a terméket, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3)[234] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános szabályok által megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Jogosulatlan külkereskedelmi tevékenység[235]

108/H. §[236]

Közellátási szabálysértés

109. § (1)[237] Aki terméknek rendelkezése alatt álló készletét jogszabály tilalma vagy a rendes gazdálkodás szabályai ellenére megsemmisíti, használhatatlanná tesz, elrejti, eltitkolja vagy felhasználja, feltéve hogy a cselekményt csekély mennyiségű vagy értékű termékre követi el,

húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[238]

(2) Azt a terméket vagy terményt, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

Árdrágítás

110. § (1)[239] Aki

a) áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el,

b)[240]

(2) Azt az árut, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3)[241] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

(4)[242]

Jogosulatlan kereskedés

111. § (1)[243] Aki engedélyhez kötött kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy vállalkozást tart fenn engedély nélkül,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Azt a dolgot, amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(3)[244] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás - az általános eljárási szabályok által megállapított keretben - a fogyasztóvédelmi felügyelőség hatáskörébe is tartozik.

Pénzügyi szabálysértés

112. §[245]

112/A. §[246]

113. §[247]

Visszaélés jövedékkel[248]

113/A. §[249]

Vámszabálysértés

114. § (1)[250] Aki vámárut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámteher, illetve a vámbiztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[251] Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[252]

(3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(4)[253]

115. § (1)[254] Aki csempészett vámárut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy ilyen vámáru-elidegenítésben közreműködik, feltéve, hogy az áru belföldi forgalmi értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg, úgyszintén aki e cselekmények bármelyikét megkísérli,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[255] Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[256]

(3) Azt az árut, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(4)[257]

Devizaszabálysértés

116. § (1)[258] Aki a devizáról szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban meghatározott valamely kötelezettséget vagy tilalmat

a) a Btk. 309. §-ának (1) bekezdésében írt módon ötvenezer forintot meg nem haladó értékre;

b) más módon, értékre tekintet nélkül

szándékosan megszegi, úgyszintén, aki ezt megkísérli,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2)[259] Aki az (1) bekezdés a) pontjában említett kötelességszegést nem jelentős érték tekintetében, vagy a b) pontban írt kötelességszegést értékre tekintet nélkül gondatlanul követi el,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3)[260] Aki devizabűncselekményre (Btk. 309. §), vagy az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[261]

(4) A devizaszabálysértés elkövetőjét akkor is felelősségre kell vonni, ha a cselekményt külföldön követte el.

(5) Azt a pénzt vagy egyéb dolgot, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

(6) Ha az elkobzást nem lehet elrendelni, az elkövető az elkobzás alá eső dolog értékének megfizetésére kötelezhető.

(7)[262]

Ittas vezetés[263]

116/A. §[264] (1) Aki

a)[265] gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen személynek engedi át,

b) nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[266]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3)[267] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint - közúti határátkelőhelyen - a Határőrség helyszíni bírságot szabhat ki, és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is megtehet.

A közúti közlekedés rendjének megzavarása[268]

116/B. §[269] (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz,

harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.[270]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3)[271] Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint - közúti határátkelőhelyen - a Határőrség helyszíni bírságot szabhat ki, és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is megteheti.

(4)[272] Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések.

Nemzeti jelkép jogosulatlan használata[273]

116/C. §[274] (1) Aki a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját (lobogóját), a Magyar Köztársaságra utaló elnevezést jogosulatlanul vagy jogszabályba ütköző módon használja, ha a cselekmény bűncselekményt nem valósít meg,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(3) Azt a dolgot, amellyel vagy amelyre nézve az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el lehet kobozni.

Természetvédelmi szabálysértés[275]

116/D. §[276] (1) Aki

a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) természeti területen - beleérve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,

c) a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen elpusztítja, megrongálja, illetőleg védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja,

d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,

feltéve, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) A nemzeti park, illetve természetvédelmi igazgatóság a jogellenesen szerzett, illetőleg birtokban tartott védett növény- és állatfaj egyedét, annak bármely fejlődési alakját, származékát, a védett ásványi képződményt, továbbá barlangi képződményt határozattal elkobozza. Ha az előbbiekben felsorolt védett természeti érték állami tulajdonban áll, akkor azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni fokozottan védett természeti terület és érték esetében is, ha a cselekmény nem bűncselekmény.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

117. § (1) Ez a törvény 1968. október 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik

az 1945. április 4. előtt hozott jogszabályoknak a szabálysértésekre vonatkozó rendelkezései, továbbá

az 1945. április 4. után hozott jogszabályoknak a mellékletben felsorolt rendelkezései.

(3)[277]

(4) Ha valamely jogszabály a (2) bekezdés értelmében hatályát vesztő rendelkezésre utal, helyette ennek a törvénynek, illetőleg az egyes szabálysértéseket meghatározó és egyidejűleg hatályba lépő külön jogszabálynak a megfelelő rendelkezését kell érteni.

(5) Ezt a törvényt a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Ha az ügyben már első fokú határozatot hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi hatásköri szabályok szerint hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság folytatja le, e törvény rendelkezései alapján.

118. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabálysértéseknek az egyes szabálysértési hatóságok (felügyeletek) hatáskörébe utalására és a községi szabálysértési bizottságok [37. § (2) bek.] megalakítására, valamint működésére vonatkozó szabályokat rendeletben megállapítsa.[278]

(2)[279] E törvény végrehajtásáról a szabálysértési hatóságok felügyeletét ellátó miniszterek és országos hatáskörű szervek gondoskodnak.

(3)[280] Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a lefoglalt és az elkobzott dolgok kezelésére és értékesítésére (45. §), továbbá a letiltott összeg átutalására (72. §) vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszterrel, valamint a szabálysértési hatóságok felügyeletét ellátó miniszterekkel és országos hatáskörű szervekkel egyetértésben megállapítsa.

Melléklet az 1968. évi I. törvényhez

A 117. § (2) bekezdése alapján hatályukat vesztő, 1945. április 4. után alkotott jogszabályok jegyzéke

A gyógyszerészetről szóló 1948. évi XXX. tv. 40. és 43. §-a;

az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. tv. 16. és 17. §-a;

a szabálysértési bizottságokról szóló 1956. évi IV. tv.;

a bányászatról szóló 1960. évi III. tv. 60. §-a c) pontjának első mondata;

a honvédelemről szóló 1960. évi IV. tv. 126. §-ának (4) bekezdése;

a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. tv. 14. és 15. §-a;

az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. tv. 64. §-ának (2) bekezdése;

a levéltárakról szóló 1950. évi 29. tvr. 31. és 32. §-a;

a rendőrségi kihágási bíráskodás megszüntetéséről és a kihágási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló 1953. évi 16. tvr. még hatályban levő rendelkezései;

a pénzügyi és vámbűntettekről, valamint szabálysértésekről szóló 1954. évi 3. tvr. még hatályban levő rendelkezései;[281]

a vámjog szabályozásáról szóló 1954. évi 16. tvr. 30. és 31. §-a;

a képzőművészeti és iparművészeti alkotások, valamint dekorációs anyagok többszörösítésének és forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 1955. évi 12. tvr.-nek az 1962. évi 10. tvr. 60. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése szerint módosított 3. §-a;

a műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. tvr.-nek az 1962. évi 10. tvr. 60. § (1) bekezdés e) pontja és (2) bekezdése szerint módosított 6. §-a, valamint az 1958. évi 3. tvr. 3. §-ának megfelelően módosított 7. §-ának (1) és (2) bekezdése;

a kihágás intézményének és a kihágási bíráskodásnak megszüntetéséről szóló 1955. évi 17. tvr. még hatályban levő rendelkezései;

a szabálysértések megállapításának rendjéről és egyes bűntettek szabálysértéssé minősítéséről szóló 1956. évi 16. tvr. még hatályban levő rendelkezései;[282]

a szabálysértési bizottságok felállításának elhalasztásáról szóló 1957. évi 6. tvr.;

a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. tvr. 17. §-a;

az 1953. évi 16. törvényerejű rendelet módosításáról szóló 1957. évi 38. tvr.;

a szabálysértések megállapításának rendjéről és egyes bűntettek szabálysértéssé minősítéséről szóló 1956. évi 16. törvényerejű rendelet módosítása tárgyában kiadott 1957. évi 44. tvr.;

a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. tvr.-nek az 1964. évi 22. tvr. 12. §-ával módosított 27. § (1)-(3) bekezdése;

az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. tvr. 41. §-a;

az adócsalás bűntettéről és a pénzügyi szabálysértésre vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1959. évi 18. tvr. még hatályban levő rendelkezései;[283]

a szőlő-, gyümölcs- és borgazdálkodásról szóló 1959. évi 23. tvr. 32-35. §-a;

a szabálysértési eljárás egyes kérdéseiről szóló 1959. évi 36. tvr.;

az egyes bűncselekmények kisebb jelentőségű eseteinek szabálysértéssé nyilvánításáról szóló 1960. évi 14. tvr.;

a halászatról szóló 1961. évi 15. tvr. 31., 32. §-a és 35. §-ának a szabálysértési hatóság határozatára vonatkozó része;

a Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló 1962. évi 10. tvr. 42-56. §-a, 57-60. §-ának még hatályban levő rendelkezései és 61. §-a;

a tankötelezettségről szóló 1962. évi 13. tvr. 8. §-a;

az 1955. évi 17. törvényerejű rendelet kiegészítéséről, az 1953. évi 16. és az 1956. évi 16. törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 1962. évi 23. tvr.;

a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. tvr. 20. §-ának (1) bekezdése;

az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásról szóló 1963. évi 33. tvr. 17. §-a;

a növényvédelemről szóló 1964. évi 17. tvr. 14. §-a;

a polgári repülésről szóló 1964. évi 26. tvr. 31. §-ának (2) bekezdése;

a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. tvr. 9. és 10. §-a;

egyes büntető rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló 1966. évi 16. tvr. 35-37. §-a;

a fertőző állatbetegségek elleni védekezés eredményessé tétele tárgyában kiadott 9430/1945. (X. 17.) ME rendelet még hatályban levő 2. §-a;

az iparcikkek forgalmának korlátozása, valamint árának számlázása és feltüntetése tárgyában kiadott 10.100/1945. (X. 31.) ME rendelet 5. §-a;

az okszerű állattenyésztés biztosítása tárgyában kiadott 70/1946. (I. 6.) ME rendelet 3. §-a;

az okszerű növénytermesztés biztosítása tárgyában kiadott 7800/1946. (VII. 9.) ME rendelet 4. §-a;

a lakások és más helyiségek bérének szabályozása tárgyában kiadott 8000/1946. (VII. 19.) ME rendelet 26. §-a;

a gyógyszerészet, a gyógyszerkészítés és forgalomba hozatal egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 3220/1947. (III. 14.) ME rendelet 4. és 7. §-a;

a közhasználatú gépjárművállalatokról szóló 1930. évi XVI. törvény egyes rendelkezéseinek újabb kiegészítése és módosítása tárgyában kiadott 1090/1948. (II. 8.) Korm. rendelet 14. és 15. §-a;

a külföldön magyar képzőművészeti kiállítások rendezésének szabályozása tárgyában kiadott 5370/1948. (V. 12.) Korm. rendelet 2. §-a;

a lakók közös használatára szolgáló helyiségeknek vasár- és ünnepnapon való használatáról szóló 7550/1948. (VII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a;

a menetjegyirodák működésének szabályozása tárgyában kiadott 8890/1948. (IX. 3.) Korm. rendelet 6. §-a;

az állami felségjogra utaló elnevezések és megjelölések használatának szabályozása, továbbá az ország címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használatáról szóló rendelkezések módosítása tárgyában kiadott 11.800/1948. (XI. 23.) Korm. rendelet 4. §-a;

a közúti gépjárművezető kiképzés színvonalának emelése tárgyában kiadott 13.450/1948. (1949. I. 8.) Korm. rendelet 13. §-a;

a hirdetési jog egységes szabályozása tárgyában kiadott 1670/1949. (II. 24.) Korm. rendelet 21. §-a;

a fekáliatárolók kiürítésének és tőzeggel való kezelésének, valamint a fekáltrágyák gyűjtésének és forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 2380/1949. (III. 12.) Korm. rendelet 8. §-a;

a felvonók üzembentartásáról és műszaki ellenőrzéséről szóló 3360/1949. (IV. 9.) Korm. rendelet 20. §-a;

a temetkezési tennivalóknak egyes városokban és községekben állami vállalat útján való ellátása tárgyában kiadott 4096/1949. (VI. 18.) Korm. rendelet 6. §-a;

a vizsgázott fogászok és fogművesmesterek működésének szabályozása tárgyában kiadott 4154/1949. (VII. 19.) Korm. rendelet 17. §-a;

a hajók elidegenítésének és bérbeadásának engedélyhez kötése tárgyában kiadott 4211/1949. (VIII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a;

a tehergépjárművek közúti forgalmának szabályozása tárgyában kiadott 4215/1949. (IX. 3.) Korm. rendelet 9. §-a;

a Magyar Népköztársaság címerének használata tárgyában kiadott 4228/1949. (IX. 7.) MT rendelet 5. §-a;

a kereskedelmi forgalomba kerülő toll feldolgozásának szabályozása tárgyában kiadott 42/1950. (I. 31.) MT rendelet 4. §-a;

a geodéziai adatok kiszolgáltatásának korlátozásáról szóló 61/1950. (II. 23.) MT rendelet 3. §-a;

a belföldi származású árucikkek kötelező megjelölése és egyéb árucikkek márkázása tárgyában kiadott 121/1950. (IV. 25.) MT rendelet 20. §-a;

a közúti közlekedés rendjének biztosítása tárgyában kiadott 154/1950. (VI. 3.) MT rendelet 5. §-ának (2) és (3) bekezdése;

az állati hullák feldolgozásáról szóló 203/1950. (VIII. 8.) MT rendelet 7. §-a;

a villamos energia elosztására szolgáló berendezések korszerűsítéséről szóló 60/1951. (III. 8.) MT rendelet 9. §-a;

a dohányjövedékről szóló 65/1951. (III. 10.) MT rendelet 11., 12. és 13. §-a;

a nemi betegségek elleni védekezéssel kapcsolatos egyes kérdések újabb szabályozása tárgyában kiadott 82/1951. (III. 31.) MT rendelet 5. §-a;

a tőzeg kitermelésének szabályozásáról szóló 111/1951. (V. 19.) MT rendelet 2. §-ának (2) és (3) bekezdése;

a filmfelvevőgépek és filmvetítőgépek bejelentéséről szóló 139/1951. (VII. 8.) MT rendelet 8. §-a;

az állami közegészségügyi felügyelet szervezéséről szóló 173/1951. (IX. 16.) MT rendelet 6. §-a és 7. §-ának a bírságolásra vonatkozó rendelkezései;

a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 16. §-a, továbbá 17. §-ának még hatályban levő (2) bekezdése;

a magánjellegű iskolán kívüli oktatás szabályozásáról szóló 21/1952. (III. 23.) MT rendelet 4. §-a;

a magánjellegű iskolán kívüli oktatás szabályozásáról szóló 37/1952. (V. 4.) MT rendelet;

az államkölcsönökről, az állam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeiről szóló 84/1952. (IX. 25.) MT rendelet 15. §-ának még hatályban levő (1) bekezdése;

a gyermekek és az anyák fokozottabb bírói jogvédelméről szóló 7/1953. (II. 8.) MT rendelet 11. §-a;

a nád kitermelésének, begyűjtésének és forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 15/1953. (IV. 2.) MT rendelet 6. §-a;

az állategészségügy rendezéséről szóló s a 25/1958. (III. 27.) Korm. rendelettel módosított 21/1953. (V. 15.) MT rendelet 42. §-a;

a vállalati béralap-gazdálkodásról szóló 23/1953. (V. 21.) MT rendelet 17. §-a;

a háziipar és népi iparművészeti tevékenység rendezéséről szóló 34/1953. (VII. 7.) MT rendelet 5. §-a;

a geodéziai és térképészeti munkálatok bejelentéséről, valamint nyilvántartásáról szóló 57/1953. (XII. 16.) MT rendelet 7. §-a;

a mérgek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló s a 68/1957. (XI. 5.) Korm. rendelettel módosított 62/1953. (XII. 20.) MT rendelet 10. §-a;

a madárvédelemről szóló 59/1954. (IX. 9.) MT rendelet 6. §-a;

a szabálysértési ügyek intézéséről szóló 32/1955. (VI. 8.) MT rendelet;

a zeneoktatói munkaközösségek és a magánzeneoktatás szabályozásáról szóló 57/1955. (VIII. 31.) MT rendelet 5. §-ának (1) bekezdése;

a trachoma elleni védekezésről szóló 67/1955. (XII. 11.) MT rendelet 10. §-a;

a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet 95. §-a;

a tűzoltóságról és a tűzrendészetről szóló 30/1956. (IX. 8.) MT rendelet 21-28. §-a;

a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 82. §-ának még hatályban levő (1) és (2) bekezdése;

a fűszerpaprika termelésének, feldolgozásának, minősítésének és forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 53/1957. (VIII. 22.) Korm. rendeletnek a 15/1965. (VIII. 10.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított 31. és 32. §-a;

a kóros méregélvezetre alkalmas kábítószerek jegyzékének közzétételéről és kábítószerek forgalmával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 70/1957. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a;

a szörpök, gyümölcslevek és üdítőitalok gyártásáról és forgalomba hozataláról szóló 31/1958. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. §-a;

az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról szóló 1958. évi 27. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 50/1958. (IX. 6.) Korm. rendelet 32. §-a;

a kozmetikai készítmények előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 8/1959. (II. 12.) Korm. rendelet 6. §-a;

a tárókkal való gazdálkodásról szóló 14/1959. (III. 18.) Korm. rendelet 8. §-a;

a sajtóval kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 26/1959. (V. 1.) Korm. rendelet 24. §-a;

a víziközlekedés rendjét sértő cselekmények szabálysértéssé nyilvánításáról szóló 28/1959. (V. 9.) Korm. rendelet;

a szabványosításról szóló 44/1959. (XI. 19.) Korm. rendelet 25. §-a;

a szabálysértési eljárás egyes kérdéseiről szóló 1959. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 45/1959. (XII. 20.) Korm. rendelet;

az orvosi rendtartásról szóló 1959. évi 8. törvényerejű rendelet hatálybaléptetésével és végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 51/1959. (XII. 31.) Korm. rendelet 18. §-a;

a kisiparosok által állami szervek részére végezhető építési munkákról szóló 1/1960. (I. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésének első mondata és (2) bekezdése;

a kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 6. §-a;

a gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztéséről szóló 42/1960. (IX. 1.) Korm. rendelet 16. §-a;

a közületi szervek elhelyezéséről szóló 47/1960. (X. 20.) Korm. rendelet 28. §-a;

az általános jövedelemadóról szóló 49/1960. (XI. 10.) Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdése;

a mérésügyről szóló 50/1960. (XI. 18.) Korm. rendelet 21. §-a;

a bányászatról szóló 1960. évi III. tv. végrehajtásáról szóló 9/1961. (III. 30.) Korm. rendelet 108. §-ának (1) bekezdése;

a földmérési munkára jogosultak körének meghatározásáról szóló 18/1961. (V. 7.) Korm. rendelet 3. §-a;

a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos egyes cselekmények szabálysértéssé nyilvánításáról szóló 24/1961. (VI. 18.) Korm. rendelet;

a magániparosok és magánkereskedők részére műhely- és üzlethelyiségek, valamint magánszemélyek részére műterem- és garázshelyiségek kiutalásáról szóló 26/1961. (VII. 18.) Korm. rendelet 24. §-a;

a geodéziai jelek elhelyezéséről és védelméről szóló 28/1961. (VIII. 12.) Korm. rendelet 8. §-a;

egyes filmek beszolgáltatásáról és térítési díjáról szóló 29/1961. (VIII. 12.) Korm. rendelet 7. §-a;

a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1/1962. (II. 9.) Korm. rendelet 53-54. §-a, továbbá 55. és 56. §-ának a szabálysértéssel kapcsolatos rendelkezései;

az idegenvezetésről szóló 2/1962. (II. 11.) Korm. rendelet 6. §-a;

a tolmácsi feladatok ellátásáról szóló 8/1962. (III. 22.) Korm. rendelet 4. §-a;

a természetvédelemről szóló 1961. évi 8. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 23/1962. (VI. 17.) Korm. rendelet 17. §-a;

az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtásáról kiadott 33/1962. (IX. 12.) Korm. rendelet 129. §-a;

az utakról szóló 1962. évi 21. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 34/1962. (IX. 16.) Korm. rendelet 35. §-a;

a közúti közlekedési szabálysértésekről szóló 37/1962. (IX. 29.) Korm. rendelet;

a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény végrehajtásáról kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet 61. §-a;

a házadóról szóló 40/1962. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése;

a vasúti szabálysértésekről szóló 7/1963. (III. 26.) Korm. rendelet;

a szabálysértési ügyek intézéséről szóló 32/1955. (VI. 8.) MT rendelet módosításáról kiadott 9/1963. (IV. 17.) Korm. rendelet;

a kisiparosoknak állami szervek részére végzett munkáiról szóló 18/1963. (VII. 24.) Korm. rendelet 8. §-a;

a gépjárművek, a műszaki munkagépek és az üzemanyagedényzet bejelentéséről szóló 26/1963. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. §-a;

az állami földnyilvántartásról szóló 1963. évi 32. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 37/1963. (XII. 24.) Korm. rendelet 44. §-a;

a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról és félbeszakításáról, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítéséről szóló 3/1964. (I. 29.) Korm. rendelet 28. §-a;

a hadkötelesek jelentkezési kötelezettségével kapcsolatos szabályokról és a katonai igazolványról szóló 4/1964. (II. 9.) Korm. rendelet 19. §-a;

a polgári védelmi kötelezettség szabályozásáról szóló 6/1964. (II. 21.) Korm. rendelet 27. §-a;

a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet 11. § (2), (3) és (4) bekezdése;

a vízirendészeti szabálysértésekről szóló 12/1964. (VI. 21.) Korm. rendelet;

a postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény végrehajtásáról kiadott 15/1964. (VI. 30.) Korm. rendelet 24. §-a;

a honvédelmi célra szükséges anyagi jellegű szolgáltatásokról szóló 18/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet 12. §-a;

a hadkötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló 19/1964. (VIII. 9.) Korm. rendelet 48. §-a;

a fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet 12. §-a;

a polgári repülésről szóló 1964. évi 26. törvényerejű rendelet végrehajtásáról kiadott 27/1964. (XI. 10.) Korm. rendelet 43. §-a;

az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtásáról kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 28. §-a;

a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 101. §-a;

a magánszemélyek gépkocsihasználatának egyes kérdéseiről szóló 34/1964. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a;

a rádióállomások forgalmi adatainak bejelentéséről szóló 26/1965. (XI. 28.) Korm. rendelet 6. §-ának (1) és (2) bekezdése, továbbá a (3) bekezdésének az elkobzásra vonatkozó rendelkezése;

a gépjármű üzemanyagok forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 28/1965. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a;

a sokszorosítógépek beszerzéséről és használatáról szóló 11/1966. (III. 5.) Korm. rendelet 6. §-a;

a fák védelméről szóló 14/1966. (IV. 10.) Korm. rendelet 11. §-a;

a családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendelet 34. §-a;

a külföldiek be- és kiutazásáról, valamint az ország területén való tartózkodásról szóló 24/1966. (IX. 25.) Korm. rendelet 13. §-a;

az Állami Kereskedelmi Felügyelőségről szóló 10/1967. (IV. 22.) Korm. rendelet 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja;

a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. rendelet 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint 86. §-ának a pénzbírságra vonatkozó része;

a munkaügyi szabálysértésekről szóló 62/1967. (XII. 27.) Korm. rendelet;

a közvetlen fogyasztóknak árusító kereskedés körében zárt csomagolásban forgalomba kerülő mezőgazdasági termények és termékek súlyának megjelölése tárgyában kiadott 50400/1949. (VII. 9.) BkM rendelet 4. §-a;

a kisiparosok részére történő árueladások tárgyában kiadott 71206/1949. (XI. 16.) BkM rendelet 2. §-ának második bekezdése;

a jég forgalomba hozatalának szabályozása és a jégvermelés biztosítása tárgyában kiadott 10100/1950. (I. 7.) BkM rendelet 5. §-a;

a méz kereskedői forgalomba hozatalának szabályozása tárgyában kiadott 13022/1950. (III. 29.) BkM rendelet 3. §-a;

a kereskedők és iparosok által vásárokon, piacokon és búcsúkon folytatott árusításnak eredetiben felmutatott iparjogosítványhoz kötése tárgyában kiadott 16573/1950. (VII. 14.) BkM rendelet 4. §-a;

a toll kereskedelmi forgalomba hozatalának szabályozása tárgyában kiadott 16859/1950. (VII. 20.) BkM rendelet 2. §-a;

a méz felvásárlásának és szállításának szabályozásáról szóló 605531/1950. (VIII. 26.) BkM rendelet 3. §-a;

a fiatalkorúak vendéglátóipari helyiségekben való tartózkodásának szabályozásáról szóló 2/1961. (III. 31.) BkM rendelet 5. §-ának a bírságra vonatkozó része;

az Állami Kereskedelmi Felügyelőség eljárásáról szóló 2/1967. (VIII. 26.) BkM rendelet 15-17. §-a; továbbá e rendeletnek a szabálysértésekre, a bírságra és a bírságolási eljárásra vonatkozó egyéb rendelkezései;

a városok és községek csendjének biztosítása tárgyában kiadott 323600/1947. (VIII. 17.) BM rendelet 11. §-a;

a celluloid tűzrendészete tárgyában kiadott 452000/1949. (VI. 19.) BM rendelet 28. §-a;

a magánkutató irodák megszüntetése és a magánnyomozói tevékenység folytatásának megtiltása tárgyában kiadott 458700/1949. (X. 16.) BM rendelet 2. §-a;

a tűzi és robbanójátékáruk előállításának és forgalomba hozatalának rendőrhatósági engedélyhez kötése tárgyában kiadott 335360/1950. (VII. 8.) IV. 5. BM rendelet 4. §-a;

az ipari célokat szolgáló robbantóanyagok gyártásának, forgalomba hozatalának, tárolásának, őrzésének és felhasználásának engedélyezéséről, valamint ellenőrzéséről szóló 1/1956. (I. 4.) BM rendelet 12. §-ának (1) és (3) bekezdése;

a kitiltásról és a rendőrhatósági felügyelet alá helyezésről szóló 1/1957. (III. 19.) BM rendelet 10. §-a;

a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet (KRESZ) 86. §-a;

a lőfegyverekről, a lőszerekről és a lőterekről szóló 5/1963. (X. 15.) BM rendelet 9. §-a;

a rendőrség helyszíni bírságolásáról szóló 1/1965. (IV. 9.) BM rendelet;

a kapunyitásért fizetendő kapupénz mértékéről szóló 60550/1946. (VII. 31.) NM rendelet 3. §-a;

a fürdősök szakképesítéséről szóló 7410/1947. (VI. 5.) NM rendelet 21. §-a;

a gyógy- és tápszerek, gyógyszertabletták, ostyák, dragéek, valamint egyes közszükségleti szerek és tárgyak színezésére felhasználható festőanyagok tárgyában kiadott 167800/1947. (VI. 20.) NM rendelet 8. §-a;

a testnevelés-egészségügy és a sportegészségügy, valamint gyógyító testnevelés szabályozása tárgyában kiadott 204400/1948. (VII. 20.) NM rendelet 9. §-a;

a fogművesmesterek működésének szabályozásáról szóló 4154/1949. (VII. 19.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3120/11/1949. (XI. 27.) NM rendelet 11. §-a;

a köztisztaság fenntartásáról szóló 3141/1/1949. (IX. 20.) NM rendelet 26. §-a;

a magisztrális injekciók forgalmáról és ellenőrzéséről szóló 3180/18/1949. (VIII. 14.) NM rendelet 9. §-a;

a chininsók rendelésének és kiszolgáltatásának szabályozása tárgyában kiadott 3180/24/1949. (XI. 29.) NM rendelet 3. §-a;

a portiosapkák, hüvelypessariumok, valamint egyéb hasonló készülékek és szerek kiszolgáltatásának szabályozásáról szóló 3180/32/1949. (X. 9.) NM rendelet 2. §-a;

a gyógyító hatással nem rendelkező anyagok gyógyszerként forgalomba hozatalának eltiltása tárgyában kiadott 3180/39/1949. (XII. 31.) NM rendelet 2. §-a;

a műtőasszisztensek szakképesítéséről szóló 15942/1949. (VII. 5.) NM rendelet 20. §-a;

a laboratóriumi asszisztensek szakképesítéséről szóló 17465/1949. (VII. 22.) NM rendelet 20. §-a;

a dichlordiphenyl-trichloro-methylmetant (DDT) tartalmazó készítmények forgalomba hozatalának szabályozása tárgyában kiadott 167529/1949. (VII. 22.) NM rendelet 2. §-a;

a közegészségügyi ellenőrzés alá tartozó üzemekben és üzletekben egészségügyi ellenőrzési könyv rendszeresítése tárgyában kiadott 167800/1949. (VI. 11.) NM rendelet 4. §-a;

a gyógyszerkülönlegességekből adható ingyenes orvosi minták és a gyógyszerpropaganda egyes kérdéseinek rendezése tárgyában kiadott 168000/1949. (VI. 28.) NM rendelet 4. §-a;

az arsenobenzol- és phenarsin-típusú gyógyszerkülönlegességek forgalmának és ellenőrzésének szabályozása tárgyában kiadott 3180/62/1950. (I. 11.) NM rendelet 7. §-a;

a gyógytápszerek forgalmának és ellenőrzésének szabályozása tárgyában kiadott 3180/89/1950. (IV. 1.) NM rendelet 16. és 17. §-a;

az orvosi gyakorlatban használatos és emberi szervezetbe nem kerülő kémlőszerek és festékek forgalmának és ellenőrzésének szabályozása tárgyában kiadott 3180/90/1950. (IV. 1.) NM rendelet 16. és 17. §-a;

a földalatti vasútépítésnél sűrített levegőben végzendő munkálatok balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályainak kiadásáról szóló 109/1951. (IX. 1.) EüM rendelet 4. §-a;

az ólometiltartalmú benzin (etilbenzin) keverésénél, tárolásánál, szállításánál, forgalomba hozatalánál és felhasználásánál alkalmazandó óvórendszabályok kiadásáról szóló 120/1951. (IX. 9.) EüM rendelet 4. §-a;

a textilipari egészségvédő óvórendszabály kiadásáról szóló 121/1951. (IX. 29.) EüM rendelet 4. §-a;

a hajfestőszerek előállítására, valamint a haj színezésére felhasználható festékanyagok szabályozásáról szóló 125/1951. (X. 30.) EüM rendelet 3. §-ának még hatályban levő rendelkezései;

az állami közegészségügyi felügyelet szervezéséről szóló 173/1951. (IX. 16.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 127/1951. (XI. 14.) EüM rendelet 6. §-ának (2) és (3) bekezdése, továbbá 9. §-ának (2)-(5) bekezdése és 10. §-a;

a szülőintézeten (szülőotthonon) kívül lefolyó szülési események egészségügyi feltételeinek előmozdításáról szóló 130/1951. (XI. 21.) EüM rendelet 4. §-a;

a munkaviszony megkezdése előtti orvosi vizsgálatról szóló 134/1951. (XII. 12.) EüM rendelet 8. §-a;

az emberorvoslásban használatos szérumok és bakteriológiai természetű védőoltó, gyógyító és kórjelző (diagnosztikai) készítmények termelésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályozásáról szóló 137/1951. (XII. 20.) EüM rendelet 35. és 36. §-a;

a gyógyszerkülönlegességek forgalmának és ellenőrzésének szabályozásáról szóló 3180-173/1951. (III. 1.) EüM rendelet 30. és 31. §-a;

a bentlakásos intézetek és tanműhelyek egyes egészségügyi kérdéseinek szabályozásáról szóló 209/1950. (VIII. 20.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3304-20/1951. (II. 16.) EüM rendelet 7. §-a;

az anyatej adásának és beszerzésének szabályozásáról szóló 3350-15/1951. (II. 17.) EüM rendelet 7. §-a;

a famegmunkáló ipari egészségvédő óvórendszabály kiadásáról szóló 9061/16-11/1951. (V. 31.) EüM rendelet 3. §-a;

a benzolmérgezés megelőzésére vonatkozó óvórendszabály kiadásáról szóló 9061-46/1951. (VI. 10.) EüM rendelet 5. §-a;

a vegyipari egészségvédő és balesetelhárító (munkavédelmi) óvórendszabály kiadásáról szóló 9061/49-12/1951. (III. 1.) EüM rendelet 3. §-a;

a mélyépítőipari egészségvédő és balesetelhárító (munkavédelmi) óvórendszabály kiadásáról szóló 961-73/1951. (VI. 19.) EüM rendelet 3. §-a;

az élelmezésipari egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok kiadásáról szóló 9061-85/1951. (V. 31.) EüM rendelet 4. §-a;

az építőanyag-ipari egészségvédő és balesetelhárító (munkavédelmi) óvórendszabály kiadásáról szóló 9061/87-8/1951. (III. 15.) EüM rendelet 3. §-a;

a vas- és acélipari egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok kiadásáról szóló 9061/111-5/1951. (X. 26.) EüM rendelet 4. §-a;

az "Egészségvédő óvórendszabály műszaki röntgenüzemekre és munkafolyamatokra" kiadásáról szóló 9061-116/1951. (VII. 4.) EüM rendelet 4. §-a;

az orvosi röntgenüzemekre vonatkozó egészségvédő óvórendszabály kiadásáról szóló 1/1952. (II. 3.) EüM rendelet 3. §-a;

a piaci és utcai élelmiszerárusítás közegészségügyi szabályainak megállapításáról szóló 2/1952. (II. 16.) EüM rendelet 10. §-a;

a papirosfeldolgozó-ipari üzemekre vonatkozó egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok kiadásáról szóló 4/1952. (IV. 16.) EüM rendelet 4. §-a;

a játékáruk előállításának és forgalomba hozatalának közegészségügyi szabályairól szóló 4/1958. (IX. 16.) EüM rendelet 10. §-a;

a sátortáborok egészségügyi szabályairól szóló 5/1963. (IX. 26.) EüM rendelet 3. §-a;

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó egyes közegészségügyi szabályokról szóló 6/1963. (XI. 14.) EüM rendelet 3. §-a;

a vaj márkázásáról szóló 250600/1951. (II. 23.) ÉlmM rendelet 9. §-a;

a sütőipari gépek és felszerelési tárgyak bejelentéséről, valamint azok forgalmának szabályozásáról szóló 3/1952. (II. 9.) ÉlpM rendelet 4. §-a;

a fagylalt előállításának és forgalomba hozatalának közegészségügyi szabályairól szóló 12/1953. (VII. 17.) ÉlmM rendelet 2. §-a;

az állami felvásárlás érdekeit sértő egyes cselekmények szabálysértéssé nyilvánítása szempontjából irányadó mérték megállapításáról szóló 13/1958. (VII. 19.) ÉlmM rendelet;

az élelmiszerek vitaminnal való dúsításáról és kiegészítéséről, valamint az ilyen készítmények forgalomba hozataláról szóló 1/1958. (VI. 1.) ÉlmM-EüM rendelet 6. §-ának első mondata;

a diétás készítmények előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 1/1962. (XI. 26.) ÉlmM-EüM együttes rendelet 10. §-a;

a személyfelvonó használati díjának fizetése alól való mentességről szóló 10/1950. (I. 15.) ÉM rendelet 6. §-a;

a felvonók építése, kezelése és vezetése tárgyában kiadott 3611-102/1951. (IX. 30.) ÉM rendelet még hatályban levő 22. §-a;

a felvonók építéséről, használatáról és ellenőrzéséről szóló 8/1961. (XI. 16.) ÉM rendelet 22. §-a;

az 1895. évi XLVI. törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági termények, termékek és cikkek pótlására szolgáló készítmények forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 61000/1945. (IX. 21.) FM rendelet 2. §-a;

a baromfikeltető gépek tartásának és használatának szabályozásáról szóló 34400/1947. (IX. 13.) FM rendelet 12. §-a;

a kasos méhcsaládok lefojtásának eltiltásáról szóló 66113/1947. (IV. 20.) FM rendelet 5. §-a;

az ebtartási szabályok újabb megállapításáról szóló 175940/1948. (IV. 20.) FM rendelet 4. §-a;

az istállótrágya okszerű kezelése és felhasználása tárgyában kiadott 242000/1948. (VII. 13.) FM rendelet 12. §-a;

a fekáliatárolók kiürítésének és tőzeggel való kezelésének, valamint a fekáltrágyák gyűjtésének és forgalomba hozatalának szabályozásáról szóló 221100/1949. (VI. 10.) FM rendelet 13. §-a;

a legelőgazdálkodás részleges szabályozásáról szóló 75/1950. (III. 11.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 16028/1950. (III. 11.) FM rendelet 17. §-a;

a pézsmapocok irtásáról szóló 16044/1950. (IV. 30.) FM rendelet 6. §-a;

a gyékény kitermeléséről és forgalomba hozataláról szóló 16080/1950. (VII. 15.) FM rendelet 4. §-a;

a bögölylárva irtásának szabályozásáról szóló 18027/1951. (III. 9.) FM rendelet 3. §-a;

a legelőgazdálkodás egyes kérdéseinek újabb szabályozásáról szóló 18041/1951. (IV. 14.) FM rendelet 14. §-a;

az állati hullák feldolgozásáról szóló 18066/1951. (VI. 21.) FM rendelet 16. §-a;

a méhek vándoroltatásának szabályozásáról szóló 13/1952. (II. 15.) FM rendelet 7. §-a;

a villamoscséplés szabályozásáról szóló 24/1952. (IV. 8.) FM rendelet 5. §-a;

a nemesített napraforgó-vetőmag termeléséről szóló 26/1958. (XII. 29.) FM rendelet 3. §-a;

a juhok fürösztéséről szóló 15/1959. (V. 20.) FM rendelet 4. §-a;

a halászatról szóló 1961. évi 15. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1/1962. (I. 24.) FM rendelet 51. §-a, továbbá 52. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a szabálysértési hatóság határozatára vonatkozó részei;

az apaállat-gazdálkodásról szóló 13/1966. (VIII. 6.) FM rendelet 11. §-a;

a sorkatonai szolgálat elhalasztásáról és félbeszakításáról, valamint a tartalékos hadkötelesek behívás alóli ideiglenes mentesítéséről szóló 3/1964. (I. 29.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 1/1964. (I. 29.) HM rendelet 28. §-a;

a hadkötelesek jelentkezési kötelezettségével kapcsolatos szabályokról és a katonai igazolványról szóló 4/1964. (II. 9.) Korm. rendelet végrehajtásáról kiadott 2/1964. (II. 9.) HM rendelet 16. §-a;

a bélyegzőkészítésre vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 23118/1949. (II. 26.) IpM rendelet 5. §-a;

a papírzacskónak az iparos műhelyén kívül készítésének eltiltása tárgyában kiadott 2855/1949. (VII. 2.) KipM rendelet 2. §-a;

a szikvizes üvegek forgalmáról szóló 35829/1949. (VII. 30.) KipM rendelet 3. §-a;

a zajos, bűzös vagy veszélyes kisipari üzemek telepengedélyezési eljárásáról szóló 1/1959. (I. 10.) KipM rendelet 6. §-a;

a cukrász kisiparosok működési köréről szóló 2/1959. (IV. 1.) KipM rendelet 4. §-a;

a kendőfestő és a kötöttáru készítő kisiparosok vásározó tevékenységének szabályozásáról szóló 4/1959. (VII. 7.) KipM rendelet 2. §-a;

a műanyagból készült termékeket előállító kisiparosok vásározó tevékenységének szabályozásáról szóló 3/1963. (II. 13.) KipM rendelet 2. §-a;

a Játékfelülvizsgáló Bizottságról szóló 5/1963. (X. 12.) KipM rendelet 7. §-a;

a kisiparosoknak állami szervek részére végzett munkáiról szóló 18/1963. (VII. 24.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 1/1963. (XI. 6.) KipM-PM együttes rendelet 8. §-a;

a géperejű bérkocsivállalatok üzemének korlátozása tárgyában kiadott 19300/1947. (V. 17.) KözlM rendelet 3. §-a;

a tehergépkocsi közúti forgalmának újabb szabályozása tárgyában kiadott 95500/1948. (1949. I. 1.) KözlM rendelet 8. §-a;

a közforgalmú trolibuszvállalatokról szóló 4344/1949. (XII. 14.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 7690/34-2/1949. (XII. 18.) KPM rendelet 31. §-a;

a kivándorlók ingóságainak szállítmányozása tárgyában kiadott 17300/1949. (III. 29.) KözlM rendelet 2. §-a;

a gépkocsiszín iparosok által vezetendő egyes nyomtatványok rendszeresítése tárgyában kiadott 142300/1949. (X. 15.) KPM rendelet 2. §-a;

a rádióüzletszabályzat kibocsátása tárgyában kiadott 225000/1949. (VII. 23.) KPM rendelet 56. §-a;

a tengerészszolgálatra való alkalmasság megállapítása tárgyában kiadott 3142-6/1950. (III. 24.) KPM rendelet 10. §-a;

a belvízi hajó- és tutajvezetők, a hajókormányosok, valamint a hajógépszemélyzet alkalmasságának megállapítása tárgyában kiadott 3142-7/1950. (III. 24.) KPM rendelet 9. §-a;

a fogatolt járművekkel végzett iparszerű árufuvarozás szabályozása tárgyában kiadott 7715/1950. (XI. 12.) KPM rendelet 11. §-a;

a Nagybudapest-kikötő területén a hajók kikötésének szabályozása tárgyában kiadott 7756/K/40/1950. (II. 28.) KPM rendelet 10. §-a;

a tőzeges fekáltrágya vasúti fuvarozásának és tárolásának szabályozása tárgyában kiadott 7820-C-16/3/1950. (X. 19.) KPM rendelet 5. §-a;

a társastánctanítás egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1011-3-8/1951. (X. 25.) NpM rendelet 7. §-a;

a fénycsövek fázisjavító kondenzátorral való ellátásáról szóló 3800/1950. (V. 5.) NipM rendelet 5. §-a;

az ipari robbanóanyagok előállításának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 162/1951. (VIII. 28.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 5850/1951. (X. 4.) BM rendelet 10. §-a;

a szabálysértési ügyekben kiszabott pénzbírság és megállapított eljárási költség lerovásáról és beszedéséről szóló 8/1954. (XII. 11.) PM rendelet;

a pénzügyi és vámszabálysértésekről szóló 10/1955. (VI. 15.) PM együttes rendelet.

Lábjegyzetek:

[1] A kihirdetés napja: 1968. április 14.

[2] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 30. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[3] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[4] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[5] A korábbi utolsó mondatot megsemmisítette a 63/1997. (XII. 12.) AB határozat 2. pontja. Hatálytalan 1997.12.12.

[6] Megállapította az 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1975.01.01.

[7] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[8] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[9] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[10] Számozását módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[11] Módosította az 1987. évi 5. törvényerejű rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 1988.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1983.09.01.

[13] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (3) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 21. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1975.01.01.

[15] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 6. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[16] Megállapította az 1999. évi LXXV. törvény 64. § (1) bekezdése. Hatályos 1999.07.13.

[17] Megállapította az 1999. évi LXXV. törvény 64. § (2) bekezdése. Hatályos 1999.07.13.

[18] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 64. § (3) bekezdése. Hatályos 1999.07.13.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 12. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[20] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 9. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[21] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[22] Megállapította az 1993. évi XVII. törvény 93. §-a. Hatályos 1993.05.15.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 12. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 12. § (2) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[25] Beiktatta az 1992. évi LXVI. törvény 41. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.11.30.

[26] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XXII. törvény 12. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1990.03.15.

[28] Megállapította az 1996. évi XLIII. törvény 332. § (4) bekezdése. Hatályos: 1996.09.01.

[29] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 32. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[30] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 32. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[31] Lásd az 1994. évi LIII. törvény 62. §-a (4) bekezdésének a) pontját.

[32] Módosította az 1994. évi LXIII. törvény 62. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 1994.12.11.

[33] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XX. törvény 36. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.07.23.

[34] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 13. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[35] Megállapította az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 1. § -a. Hatályos 1986.03.09.

[36] Módosította az 52/1970. (XII. 24.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 1971.01.01.

[37] Módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 53. § (2) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 53. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1979.07.01.

[39] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[40] Beiktatta az 1996. évi LIII. törvény 83. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1973. évi 13. törvényerejű rendelet 19. §-a. Hatálytalan 1973.06.02.

[42] Módosította az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 1986.03.09.

[43] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[44] Módosította az 1991. évi XI. törvény 15. § (3) bekezdése a) pontja. Hatályos 1991.04.09.

[45] Módosította az 1991. évi XI. törvény 15. § (3) bekezdése g) pontja. Hatályos 1991.04.09.

[46] Módosította az 1991. évi XI. törvény 15. § (3) bekezdése e) pontja. Hatályos 1991.04.09.

[47] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 33. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[48] Megállapította az 1987. évi 2. törvényerejű rendelet 1. §-a. Hatályos 1987.02.09.

[49] Módosította az 1993. évi XCIII. törvény 88. § (6) bekezdése. Hatályos 1994.01.01.

[50] Beiktatta az 1993. évi LXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 1993.07.01.

[51] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi XX. törvény 36. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1991.07.23.

[52] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 16. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[53] Módosította az 1991. évi XX. törvény 36. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[54] Módosította az 1991. évi XI. törvény 15. § (3) bekezdése h) pontja. Hatályos 1991.04.09.

[55] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 17. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[56] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 17. § (2) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[57] Beiktatta az 1996. évi LIII. törvény 83. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[58] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[59] Lásd a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt.

[60] A fejezetcímet megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 54. § (1) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[61] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[62] Számozását módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[63] Számozását módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 5. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[64] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[65] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[66] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[67] Beiktatta az 1997. évi XXXII. törvény 84. § (1) bekezdése. Hatályos 1997.11.01.

[68] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 19. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[69] Hatályon kívül helyezte az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1983.09.01.

[70] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 20. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[71] A címet beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 21. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[72] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 21. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[73] Módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 53. § (3) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[74] A fejezetcímet megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 54. § (1) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[75] A alcímet megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 54. § (2) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[76] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 8. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[77] Módosította az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 2. §-a. Hatályos 1986.03.09.

[78] A alcímet megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 54. § (2) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[79] Megállapította az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 3. §-a. Hatályos 1986.03.09.

[80] Módosította az 1992. évi LXVI. törvény 41. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.11.30.

[81] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[82] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[83] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[84] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[85] Számozását módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[86] Számozását módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[87] Módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 53. § (4) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[88] Megállapította az 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 9. § -a. Hatályos 1975.01.01.

[89] Módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 53. § (4) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[90] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 23. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[91] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (3) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[92] Módosította az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (3) bekezdése. Hatályos 1972.01.01.

[93] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[94] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[95] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[96] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 24. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[97] Beiktatta az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 4. § -a. Hatályos 1986.03.09.

[98] Számozását módosította az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 4. §-a. Hatályos 1986.03.09.

[99] A felvezető szöveget módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[100] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 25. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[101] Számozását módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 25. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[102] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[103] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[104] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[105] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 27. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[106] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 28. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[107] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 29. § (1) bekezdése, és 42. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[108] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 29. § (2) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[109] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 34. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[110] Módosította az 1994. évi LXIII. törvény 62. § (4) bekezdése a) pontja. Hatályos 1994.12.11.

[111] Hatályon kívül helyezte az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1983.09.01.

[112] Lásd az 1972. évi V. törvényt.

[113] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 8. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[114] Beiktatta az 1990. évi XXII. törvény 7. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[115] Megsemmisítette a 63/1997. (XII. 12.) AB határozat 1. pontja. Hatálytalan 1998.12.31.

[116] Lásd az 1990. évi XCI. törvényt.

[117] Beiktatta az 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 12. §-a. Hatályos 1975.01.01.

[118] Hatályon kívül helyezte az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 126. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1979.07.01.

[119] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 9. §-a. Hatályos 1990.03.15.

[120] Megállapította az 1991. évi XX. törvény 35. §-a. Hatályos 1991.07.23.

[121] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 31. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[122] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 32. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[123] Hatályon kívül helyezte az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1983.09.01.

[124] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdése e) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[125] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[126] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[127] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[128] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[129] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 14. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[130] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 33. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[131] Megállapította az 1995. évi LXVIII. törvény 36. §-a. Hatályos 1995.07.12.

[132] A 82. §-t és az azt megelőző címet az 1990. évi XXII. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Hatálytalan 1990.03.15. [Az 1990. évi XXII. törvény 10. §-a (1) bekezdése értelmében az Sztv. alapján 1990. március 15-e előtt kiadott jogerős és végre nem hajtott elzárás büntetést kiszabó határozatot - pénzbírságot elzárásra átváltoztató határozat kivételével - nem szabad végrehajtani. A végre nem hajtott elzárás büntetést az első fokú határozatot hozó szerv 30 napon belül pénzbírságra változtatja át.]

[133] Megállapította az 1999. évi LXXV. törvény 64. § (4) bekezdése. Hatályos 1999.07.13.

[134] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 42. § (1) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[135] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 36. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[136] Megállapította az 1994. évi IX. törvény 38. § (1) bekezdése. Hatályos 1994.05.15.

[137] Beiktatta az 1994. évi IX. törvény 38. § (2) bekezdése. Hatályos 1994.05.15.

[138] Az alcímet beiktatta az 1987. évi 5. törvényerejű rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.01.01.

[139] Beiktatta az 1987. évi 5. törvényerejű rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 1988.01.01.

[140] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[141] Az alfejezet címét beiktatta az 1993. évi XVII. törvény 95. §-a. Hatályos 1993.05.15.

[142] Beiktatta az 1993. évi XVII. törvény 95. §-a. Hatályos 1993.05.15.

[143] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 18. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[144] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[145] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 41. § (3) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[146] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[147] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 41. § (3) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[148] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[149] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XXIII. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1989.07.07. A közveszélyes munkakerülésért 1989. július 7-e előtt kiszabott büntetések és alkalmazott intézkedések nem hajthatók végre.

[150] Megállapította az 1999. évi LXXV. törvény 65. §-a. Hatályos 1999.07.13.

[151] Megállapította az 1999. évi LXXV. törvény 65. §-a. Hatályos 1999.07.13.

[152] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 66. §-a. Hatályos 1999.07.13.

[153] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 66. §-a. Hatályos 1999.07.13.

[154] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 67. §-a. Hatályos 1999.07.13.

[155] Beiktatta az 1999. évi LXXV. törvény 67. §-a. Hatályos 1999.07.13.

[156] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[157] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[158] A korábbi (2) bekezdést hatályon kívül helyezte és a (3) bekezdés számozását módosította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 21. § (2) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[159] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[160] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[161] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[162] Módosította az 1990. évi XXII. törvény 12. § (1) bekezdése g) pontja. Hatályos 1990.03.15.

[163] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[164] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[165] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 22. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[166] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[167] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 23. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[168] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 23. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[169] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[170] A címet megállapította az 1990. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[171] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[172] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[173] Beiktatta az 1975. évi 20. törvényerejű rendelet 10. §-a. Hatályos 1976.01.01.

[174] Beiktatta az 1975. évi 20. törvényerejű rendelet 10. §-a. Hatályos 1976.01.01. Az 1989. évi LIV. törvény 5. §-ának (4) bekezdése szerint az 1989. december 29-e előtt elrendelt szigorított őrizet és a szigorított őrizettel kapcsolatban elrendelt pártfogó felügyelet nem hajtható végre.

[175] Megállapította az 1990. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.03.15.

[176] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[177] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 26. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[178] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[179] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[180] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 37. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[181] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 37. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[182] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[183] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.05.15.

[184] Az alcímet megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 28. § (1) bekezdése. Hatályos 1979.07.01.

[185] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi LXXXVII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.02.15.

[186] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi XXXVII. törvény 41. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1996.06.14.

[187] Megállapította az 1989. évi III. törvény 18. § (1) bekezdése. Hatályos 1989.01.24.

[188] Megállapította az 1989. évi III. törvény 18. § (2) bekezdése. Hatályos 1989.01.24.

[189] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[190] Lásd az 1989. évi III. törvényt.

[191] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[192] Beiktatta az 1990. évi IV. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.02.12.

[193] Beiktatta az 1990. évi IV. törvény 23. § (1) bekezdése. Hatályos 1990.02.12.

[194] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[195] Beiktatta az 1990. évi XLVI. törvény 6. §-a. Hatályos 1990.07.11.

[196] Beiktatta az 1990. évi XLVI. törvény 6. §-a. Hatályos 1990.07.11.

[197] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[198] Az alcímet megállapította az 1993. évi LXII. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 1993.07.01.

[199] Megállapította az 1993. évi LXII. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 1993.07.01.

[200] Megállapította az 1993. évi XVII. törvény 96. §-a. Hatályos 1993.05.15.

[201] Megsemmisítette a 6/1992. (I. 30.) AB határozat. Hatálytalan 1992.01.30.

[202] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi III. törvény 42. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[203] Hatályon kívül helyezte az 1974. évi 23. törvényerejű rendelet 21. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1975.01.01.

[204] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 31. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[205] Megállapította az 1993. évi XVII. törvény 97. § (1) bekezdése. Hatályos 1993.05.15.

[206] Módosította az 1993. évi XVII. törvény 97. § (2) bekezdése. Hatályos 1993.05.15.

[207] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi III. törvény 42. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[208] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 32. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[209] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 32. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[210] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[211] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.05.15.

[212] Beiktatta az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 85. §-a. Hatályos 1972.01.01.

[213] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.05.15.

[214] Az alcímet megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 35. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[215] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.05.15.

[216] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 36. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[217] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.05.15.

[218] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 37. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[219] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 37. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[220] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[221] Módosította az 1991. évi XX. törvény 36. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[222] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 38. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[223] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[224] Módosította az 1991. évi XX. törvény 36. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[225] Megállapította az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1986.03.09.

[226] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 39. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[227] Megállapította az 1986. évi 3. törvényerejű rendelet 6. §-a. Hatályos 1986.03.09.

[228] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[229] Módosította az 1991. évi XX. törvény 36. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[230] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 40. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[231] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 40. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[232] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[233] Beiktatta az 1996. évi LII. törvény 35. §-a. Hatályos 1996.08.15.

[234] Számozását módosította az az 1996. évi LII. törvény 35. §-a. Hatályos 1996.08.15.

[235] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 41. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[236] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi XVII. törvény 103. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.05.15.

[237] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 42. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[238] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[239] Megállapította az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 43. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[240] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXXXVII. törvény 22. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[241] Módosította az 1991. évi XX. törvény 36. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[242] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXXXVII. törvény 22. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[243] Megállapította az 1993. évi XVII. törvény 98. §-a. Hatályos 1993.05.15.

[244] Módosította az 1991. évi XX. törvény 36. § (1) bekezdése. Hatályos 1991.07.23.

[245] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XCI. törvény 99. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[246] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XCI. törvény 99. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[247] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XCI. törvény 99. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[248] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 47. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[249] Hatályon kívül helyezte az 1995. évi LXVIII. törvény 38. § (8) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1995.07.12.

[250] Megállapította az 1996. évi LII. törvény 36. §-a. Hatályos 1996.08.15.

[251] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 41. § (3) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[252] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[253] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi III. törvény 42. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[254] Megállapította az 1993. évi XVII. törvény 101. §-a. Hatályos 1993.05.15.

[255] Módosította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 41. § (3) bekezdése. Hatályos 1983.09.01.

[256] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[257] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi III. törvény 42. § (2) bekezdés. Hatálytalan 1988.01.01.

[258] Módosította az 1996. évi LII. törvény 37. § (1) bekezdése. Hatályos 1996.08.15.

[259] Megállapította az 1993. évi XVII. törvény 102. §-a. Hatályos 1993.05.15.

[260] Módosította az 1996. évi LII. törvény 37. § (2) bekezdése. Hatályos 1996.08.15.

[261] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[262] Hatályon kívül helyezte az 1987. évi III. törvény 42. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1988.01.01.

[263] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 51. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[264] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 51. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[265] Megállapította az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 39. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[266] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[267] Megállapította az 1997. évi XXXII. törvény 84. § (2) bekezdése. Hatályos 1997.11.01.

[268] Az alcímet beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 52. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[269] Beiktatta az 1979. évi 10. törvényerejű rendelet 52. §-a. Hatályos 1979.07.01.

[270] A pénzbírság legmagasabb összegére vonatkozó szövegrész a 17/A. §-ra figyelemmel módosított szöveg.

[271] Megállapította az 1997. évi XXXII. törvény 84. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.11.01.

[272] Beiktatta az 1983. évi 10. törvényerejű rendelet 40. §-a. Hatályos 1983.09.01.

[273] Beiktatta az 1995. évi LXXXIII. törvény 20. §-a. Hatályos 1995.10.28.

[274] Beiktatta az 1995. évi LXXXIII. törvény 20. §-a. Hatályos 1995.10.28.

[275] Beiktatta az 1996. évi LIII. törvény 83. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[276] Beiktatta az 1996. évi LIII. törvény 83. § (3) bekezdése. Hatályos 1997.01.01.

[277] Hatályon kívül helyezte az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 96. § (2) bekezdése. Hatálytalan 1972.01.01.

[278] A 37. §-t az 1991. évi XX. törvény 36. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[279] Lásd az 5/1968. (X. 19.) IM-BM-PM együttes rendeletet.

[280] Lásd a 26/1968. (IX. 19.) PM rendeletet.

[281] Lásd az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (3) bekezdését.

[282] Lásd az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (3) bekezdését.

[283] Lásd az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 92. § (3) bekezdését.

Tartalomjegyzék