A Kúria Mfv.10100/2012/9. számú precedensképes határozata közalkalmazotti jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 57. §, 70/A. § (1) bek., (1) bek., 70/K. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 5. §, 174. §, 177. §, 202. §, 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 34. §, 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 19. §, 22. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János
A határozat elvi tartalma:
Bizonyítási kötelezettség a foglalkoztatási diszkrimináció vizsgálata során. A nem vagyoni kártérítésre való jogosultság feltételei. Keresetindítási határidő a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén. 2003. CXXV. Tv. 8. §, 2003. CXXV. Tv. 19. §, 2003. CXXV. Tv. 22. § (1) a), 1992. XXII. Tv. 202. § (1) c), 1992. XXII. Tv. 5. § (1), 1992. XXII. Tv. 5. § (2), 1949. XX. Tv. 57. § (1), 1959. IV. Tv. 76. §, 1992. XXXIII. Tv. 34. §, 1992. XXII. Tv. 174. §, 1992. XXII. Tv. 177. § (2)
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Mfv.III.10.100/2012/9.szám
A Kúria a dr. Nagy Magdolna pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Czövek János ügyvéd által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetése miatt és kártérítés megfizetése iránt a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságon 7.M.1138/2006. szám alatt indított és a Pest Megyei Bíróság 2011. október 24-én hozott 8.Mf.22.206/2011/4. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. június 11. és szeptember 17. napján tartott folytatólagos tárgyaláson meghozta a következő
í t é l e t e t :
A Kúria a Pest Megyei Bíróság 8.Mf.22.206/2011/4. számú ítéletét abban a részében, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, és a pert megszüntette, a kártérítés címén előterjesztett kereseti kérelem tekintetében hatályon kívül helyezi és az elsőfokú ítélet elutasító rendelkezését helybenhagyja. A jogerős ítéletnek a per megszüntetésére és a perköltségre vonatkozó további rendelkezését hatályában fenntartja. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi, a felperes másodlagos kereseti kérelme tárgyában a pert megszünteti, a harmadlagosan és negyedlegesen előterjesztett kereseti kérelmek tekintetében pedig az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
A Kúria a felek felülvizsgálati eljárásban felmerült felülvizsgálati eljárási költségét 50.000-50.000 (ötvenezer-ötvenezer) forintban állapítja meg.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.
I n d o k o l á s
A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 2.M.1140/2010/3. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet szerint a felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a közalkalmazotti jogviszonya határozatlan időre jött létre és azt az alperes jogellenesen szüntette meg, másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy a határozott idejű jogviszonya megszüntetése tévedésbe ejtés, valamint rendeltetésellenes joggyakorlás miatt jogellenes; mindkét kereseti kérelem kapcsán kérte a jogviszony helyreállítását és - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 34. § (1) bekezdése alapján - továbbfoglalkoztatását. A felperes a fentieken túl - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. §-a és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Egybtv.) 8. §-a alapján - 1 millió forint nem vagyoni kártérítést is követelt, mert az alperes vele szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott: szexuális irányultsága miatt határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony helyett határozott idejű jogviszonyban alkalmazta, 2005. decemberében a 2007. július 15-ig szóló határozott idejű kinevezés lejártának időpontját 2006. július 15-re módosította és jelenleg sem hajlandó őt tanári munkakörben foglalkoztatni. A felperes további 1 millió forint nem vagyoni kártérítést az Mt. 174. §-a alapján igényelt az alperestől amiatt, mert szexuális irányultsága miatt több esetben érték atrocitások a munkahelyen a tanulók és a kollégák részéről.
Az ítéleti tényállás szerint a felek a 2005. augusztus 30-án kelt kinevezési okirattal 2005. augusztus 25-től 2007. július 15-ig terjedő időre létesítettek határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt tanári munkakör betöltésére, magyar nyelv- és irodalom tantárgyak oktatása feladat ellátására. A felek a kinevezést 2005. december 19-én módosították, a határozott idő lejártát 2006. július 15. napjában határozták meg, és a helyettesített közalkalmazott nevét is feltüntették. Az alperes a 2006. június 1-jén kelt intézkedésében tájékoztatta a felperest a határozott idejű jogviszony 2006. július 15-i megszűnéséről, és az Mt. 202. § szerinti 30 napos keresetindítási határidőről. A felperes 2006. július 6-án kelt levelében a 2005. december 19-én kelt kinevezés módosítást az Mt. 7. § (1) bekezdése alapján, tévedés (tévedésbe ejtés) címén megtámadta azzal, hogy a jogviszony megszűnésének időpontja továbbra is 2007. július 15.
A munkaügyi bíróság az elsődleges kereseti kérelmet az Mt. 202. § (1) bekezdés c) pontjában írt 30 napos keresetindítási határidő elmulasztása miatt utasította el. Megállapította, hogy a megszűnésről való értesítés megfelelt a jogszabályoknak: tartalmazta az intézkedés megnevezését, a határozott idő lejártát, a megszűnés indokát és a jogorvoslati kioktatást. A felperes a tájékoztatást 2006. június 16-án vette át, keresetlevelét 2006. augusztusában nyújtotta be, a keresetindítási határidőt elmulasztotta. Az Mt. 199. § - 202. §-ában írt határidők megtartását a bíróságnak vizsgálnia kellett a perben, mivel - a bírói gyakorlatra és a Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.993/1998/2. számú határozatára is figyelemmel - a közalkalmazott e rendelkezések szerint kezdeményezhet jogvitát, ha a kinevezés határozott idejű kikötése érvénytelenségére hivatkozva kifogásolja a jogviszony jogellenes megszüntetését.
A bíróság a felperes állításával szemben, H.-né H. M. (gazdasági igazgató) és Cz.-né F. É. (pénz- és személyügyi ügyintéző) tanúvallomása alapján igazoltnak találta, hogy a felperes 2006. július 16-án - más okiratok mellett - átvette a jogviszony megszűnéséről szóló, az alperes által postai úton megküldött okiratot. A bíróság szerint nem volt jelentősége annak, hogy a tanúk az esemény minden részletére, így arra, hogy az értesítést személy szerint melyikük helyezte a borítékba és ki zárta le a borítékot, pontosan nem emlékeztek, döntő jelentősége annak az állításuknak volt, hogy a küldemény tartalmazta az értesítést is. A tanúvallomások bizonyítékként való elfogadásának nem képezte akadályát, hogy az alperes a bizonyítási indítvány előterjesztésére adott határidőt elmulasztotta, a késedelem bekövetkeztekor a kereseti kérelmek egyikében sem volt hozható döntés, az indítvány teljesítése a per befejezését nem késleltette. A tanúk elfogultságát nem jelenti, és az általuk előadottak valósága nem kérdőjelezhető meg önmagában azon az alapon, hogy az alperes alkalmazottai.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!