A Szegedi Ítélőtábla Pf.20036/2011/2. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 221. §, 235. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.036/2011/2. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a dr. Rébeli Szabó Tamás ügyvéd által képviselt (I. r. felperes neve, címe) szám alatti lakos, tartózkodási helye: (I. r. felperes tart.helyének a címe) szám alatti felperesnek - (I. r. alperes neve, címe)., az Imre és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bugya József ügyvéd)által képviselt (II. r. alperes neve, székhelye) szám alatti székhelyű II. r. és a Magyar Államkincstár által képviselt Magyar Állam III. r. alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2010. november hónap 22. napján kelt 11.P.22.504/2009/29. számú ítélete ellen a felperes részéről 31. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi a megváltási ár összegének rendelkező részben történő feltüntetését, továbbá az I.r. alperes által a felperes részére teljesítendő marasztalás összegét 1.368.053,- (egymillió-háromszázhatvannyolcezer-ötvenhárom) Ft-ra felemeli azzal, hogy a felperes ½ tulajdoni illetőségének törlése és az I.r. alperes ½ arányú tulajdonszerzésére vonatkozó tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésére 1.368.053,- Ft I.r. alperes általi kifizetésének igazolását követően kerülhet sor.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000,-(húszezer) Ft másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 62.240.- (hatvankettőezer-kettőszáznegyven) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

- 2 -

I N D O K O L Á S:

A felperes és az I. r. alperes 1986. június 14-én kötött házasságot, 5 közös gyermekük született. Együttélésük idején, 2001-ben adásvétel jogcímén megszerezték a (település neve, ingatlan címe, hrsz.-a) szám alatti ingatlan tulajdonjogát egymás között egyenlő arányban. A vételárat a felperes által a (hitelszöv. neve) Hitelszövetkezettől 2001. december 27. napján felvett 400.000.-Ft kölcsönből teljesítették, amit havi 15.660.-Ft-os részletekben törlesztettek oly módon, hogy 9 havi részletet közösen fizettek meg, míg az I. rendű alperes - életközösségük átmeneti megszakadása idején - különvagyona terhére 422.820.-Ft-ot egyenlített ki.

A felperes és az I.r. alperes életközössége 2003. július 15-én a felperes elköltözésével egyidejűleg végleg megszakadt, a gyermekek az I. r. alperes gondozásában maradtak.

Az I. rendű alperes a fenti ingatlanon elhelyezkedő felépítményt bővíteni és felújítani kívánta. Az építkezés anyagi fedezetének biztosítása érdekében - az életközösség megszakadását követően - 2004. március 22. napján a felperes és az I. rendű alperes a II. r. alperessel kölcsönszerződést kötött, amely alapján a pénzintézet 2.000.000.-Ft kölcsönt nyújtott részükre. A kölcsön törlesztő részlete 10.350.-Ft volt. A bank javára jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba. Ezen felül a házasfelek 1.700.000.-Ft összegű állami támogatásban is részesültek, amelyre figyelemmel a III.rendű alperes neve javára a használatbavételi engedély keltétől számított 10 éves időtartamra jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

Az I. r. alperes a fenti 3.700.000.-Ft-ot az ingatlan korszerűsítésére fordította, ebből 2.705.812.-Ft-ot építőanyagra, 32.400.-Ft-ot a tervek elkészítésére, 50.000.-Ft-ot gázbekötésre költött. A kivitelezést az I. r. alperes maga végezte, munkája értéke összesen 1.786.962.-Ft-ot tett ki.

Az I. r. alperes a II. r. alperestől felvett kölcsönből ez idáig 827.064.-Ft-ot fizetett vissza, a felperes és az I. r. alperes II. r. alperessel szemben még fennálló tartozása az elsőfokú ítélet meghozatalakor 1.949.187.-Ft volt.

A felperes és az I. r. alperes életközösségének megszakadását követően indult házasság felbontása iránti eljárás során a Szentesi Városi Bíróság a 3.P.20.557/2003/10. számú végzésével jóváhagyta a házasfelek ún. járulékos kérdésekben kötött egyezségét, amely szerint a közös kiskorú gyermekeik az I. r. alperesnél kerültek elhelyezésre, a felperes által fizetendő gyermektartásdíjról azonban a felek nem kívántak rendelkezni. A házasfelek ingóságaikat megosztották, míg az utolsó közös lakás kizárólagos használatára az I. r. alperes vált jogosulttá. Házasságukat a bíróság a 2004. április 11. napján kelt 10. számú ítéletével felbontotta.

- 3 -

Pf.II.20.036/2011/2. szám

Utóbb a felperes a Szentesi Városi Bíróság 3.P.20.576/2008/3-II. számú végzésével jóváhagyott egyezségben kötelezettséget vállalt arra, hogy az 1995. augusztus 10. napján született (gyermek neve) és az 1996. szeptember 21. napján született (gyermek neve) utónevű gyermekei tartására 2009. szeptember 1. napjától gyermekenként 4.000-4.000.-Ft gyermektartásdíjat megfizet. A 2009. szeptember 1-től 2010. február 28-ig terjedő időtartamban 48.000.-Ft gyermektartásdíj hátraléka keletkezett.

A perbeli ingatlan jelenlegi forgalmi értéke 7.000.000.-Ft.

A felperes keresetében kérte a (település neve, ingatlan címe). szám alatti ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését, elsődlegesen oly módon, hogy a bíróság az ½ tulajdoni hányadát 6.000.000.-Ft megváltási ár ellenében adja az I. r. alperes tulajdonába, míg másodlagosan árverési értékesítés elrendelését kérte. Állította, hogy az ingatlan természetben is megosztható. 2004. április 5. napjától havi 25.000.-Ft összegű többlethasználati díj megfizetésére is kérte kötelezni az I. r. alperest arra hivatkozással, hogy az ingatlanból őt fizikai erőszakkal távolította el, annak birtokbavételét később sem tette lehetővé számára. A II-III. r. alpereseket a fentiek tűrésére kérte kötelezni.

Az I. r. alperes a közös tulajdon megszüntetését nem ellenezte, a felperesi tulajdoni hányadot magához kívánta váltani, ellenben az árverési értékesítéshez nem járult hozzá. A felperes használati díj iránti kereseti kérelmét kérte elutasítani. Állította, hogy az életközösség megszakadását követően a felperessel közösen felvett kölcsönök felhasználásával az ingatlant átalakította, felújította, erre figyelemmel az ingatlanban a bejegyzettel szemben nagyobb tulajdoni hányada keletkezett, ennek mértékét nem jelölte meg. Az általa a felperesnek fizetendő megváltási árba kérte beszámítani a (hitelszöv. neve) Hitelszövetkezet, illetve a II. r. alperes felé általa teljesített kölcsöntörlesztéseket, a felperes gyermektartásdíj hátralékát, az építkezés során kifejtett munkája ellenértékét, míg a fennmaradó összeg teljesítésére részletfizetés engedélyezését kérte.