A Kúria Kfv.35312/2012/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 275. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 131. §, 137. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.312/2012/4.szám

A Kúria a dr. László Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. László Zoltán ügyvéd, által képviselt felperes neve felperesnek dr. Vönöczky Katalin jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék 2012. március 2. napján kelt 8.K.21.524/2011/15. számú ítélete ellen az alperes által 16. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Zalaegerszegi Törvényszék 8.K.21.524/2011/15. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott részét 1.187.000 (egymillió-száznyolcvanhétezer) forint általános forgalmi adó tekintetében hatályában fenntartja, 18.626.000. (tizennyolcmillió-hatszázhuszonhatezer) forint általános forgalmi adó és jogkövetkezményei tekintetében a felperes keresetét elutasítja, és mindezek miatt a jogerős ítélet indokolását akként módosítja, hogy az adóhatóságnak a 8.K.21.524/2011/15. számú ítélettel elrendelt új eljárást a Kúria ítéletében foglaltak szerint kell lefolytatnia.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint első fokú és 150.000 (százötvenezer) forint felülvizsgálati részperköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 828.800 (nyolcszázhuszonnyolcezer-nyolcszáz) forint kereseti és 1.215.000 (egymillió-kettőszáztizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket, az ezt meghaladó 71.200 (hetvenegyezer-kettőszáz) forint kereseti és 71.200 (hetvenegyezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

Az adóhatóság a 2010. szeptember 10-én jogerőre emelkedett határozatában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 174/A.§-ára alapítottan - elrendelte a felperes adószáma alkalmazásának felfüggesztését 60 napra.

Az adóhatóság a 2010. augusztus 6-án kézbesített előzetes értesítéssel 2009. december hónapra általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) adónemben ellenőrzés kezdett a felperesnél. A felperes 2010. szeptember 16-án önellenőrzési bevallást nyújtott be, ezzel kívánta módosítani a 2009. december havi áfa bevallását. Az adóhatóság, ezt az önellenőrzést nem fogadta be, és a revízió során megállapításait 2009. december hónapra az eredeti bevallásához képest tette meg, és a felperes fizetendő adóját 1.032.000 Ft-al megnövelte.

A felperes 2010. szeptember 16-án önellenőrzési bevallásokat nyújtott be 2008. július - 2009. november hónapokra is, ezeket az adóhatóság befogadta, de 2010. október 21-én módosította a megbízólevelet, és az ellenőrzést kiterjesztette 2008. júliustól 2009. novemberig terjedő hónapokra is, és erre az időszakra megállapításait a felperesi önellenőrzési bevallásokhoz képest tette meg.

Az adóhatóság elsőfokú határozatában a revízió eredményeként összesen 22.470.000 Ft adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet írt elő, kötelezte a felperest a teljes adóhiány, 5.647.000 Ft adóbírság, 5.231.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2011. szeptember 11-én kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Érdemi döntését az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 120.§ a) pontjára, 127.§ (1) bekezdés a) pontjára, 131.§ (1) és (2) bekezdéseire, 137.§ (1) és (2) bekezdéseire, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 166.§ (1) és (2) bekezdéseire, 167.§ (1) bekezdésére, az Art. 170.§ (1) és (2) bekezdéseire, 171.§ (1) bekezdésére, 174/A.§-ára alapította. Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől a felfüggesztést megszüntető határozat jogerős emelkedéséig nem gyakorolhatta adólevonási jogát, ezért bevallásaiba, ide értve önellenőrzési bevallásait is, nem állíthatott volna be levonható adót és nem szerepeltethetett volna előző időszakról beszámítható csökkentő tételeket sem. Az első fokú adóhatóság ezért 2008. július 1 - 2009. november 30-ig megalapozottan és jogszerűen állapította meg az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel és a levonható adó összegét 0 Ft-ban. Mivel a felperes adószámának felfüggesztését az adóhatóság az adószám törlése nélkül szüntette meg a felperes levonási joga nem enyészett el, ezt az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően ismételten végezheti, amennyiben az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételei fennállnak. Rögzítette azt is, hogy jogtalan 2008. augusztus hónapban 996.000 Ft, 2008. október hónapban 191.000 Ft, 2009. január hónapban 1.160.000 Ft, 2009. február hónapban pedig 465.000 Ft áfa levonása, mert a D. Kft. (a továbbiakban: Kft.) által felperes felé kibocsátott számlák fiktívek. A Kft. bizonylatain szereplő gazdasági események a számlakibocsátó részéről nem igazolhatók, a számlák nem alkalmasak a bennük szereplő termékértékesítések számlákon feltüntetett módon történő megvalósulásának igazolására.

Az alperes a fiktív számlákra alapított jogtalan adólevonásból eredő összesen 2.812.000 Ft adóhiány után 50%-os mértékű, az ezen felüli 18.626.000 Ft adóhiány kapcsán pedig - amely abból adódott, hogy a felperes az adószám felfüggesztés ideje alatt gyakorolta adólevonási jogát és érvényesítette az adó visszaigénylést - 20%-os mértékű adóbírságot szabott ki. A késedelmi pótlék kapcsán mérséklésre okot adó kivételes méltánylást érdemlő körülményt nem állapított meg.

A felperes keresetében 18.626.000. Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet és az ehhez kapcsolódó adóbírság, továbbá késedelmi pótlék hatályon kívül helyezését kérte. Azzal érvelt, hogy az önellenőrzés nem önálló jogintézmény, hanem egy korábbi bevallás módosítása, és a bevallásra, illetve az adólevonási jog gyakorlására még az adószám felfüggesztése előtt került sor. A bevallásokat az önellenőrzés valóban módosította, de ezt nem tiltja az Art. tv. 49.§ (1) bekezdése. Sérelmezte azt is, hogy az alperes nem fogadta el valós tartalmúnak a Kft. által kibocsátott számlákat. Kifejtette, hogy a gazdasági események a számlák szerint a valóságban is megtörténtek, erre nézve bizonyítékokat, dokumentumokat csatolt és tanúbizonyítás felvételét kérte.

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nagyobb részben alaposnak találta és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Jogi álláspontja a következő volt: