A Kúria Mfv.10037/2017/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 4. §, 206. §, 339. §] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.126/2015/36., *Kúria Mfv.10037/2017/4.* (BH 2018.3.93)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.III.10.037/2017/4.

A tanács tagjai: Dr. Zanathy János

a tanács elnöke

Dr. Farkas Katalin

előadó bíró

Dr. Magyarfalvi Katalin

bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Sándor Bernadette ügyvéd

Az alperes: Nemzetgazdasági Minisztérium

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

11.M.126/2015/36.

Rendelkező rész

A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.M.126/2015/36. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A Kúria kötelezi alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes családi vállalkozásának az ..., ... úti gazdasági épületén viharkár miatt a hullámpala borítás megsérült. A sérült pala kicserélésére vonatkozóan ... elvállalta a javítási munkát. A feladat elvégzéséhez részben a felperes eszközeit és a javításhoz szükséges anyagait (hullámpala, falétra, palacsavar) használta, részben az otthonából vitt kézi szerszámokat. 2013. április 25-én 14.00 és 15.00 óra közötti időszakban ... kb. 5-5,5 méter magasból a beszakadt hullámpalán keresztül az épület belsejébe a betonpadozatra esett. Saját gépkocsijával a lakására, majd kórházba szállították, ahol többek között ágyéki csigolya és szárkapocscsont törést állapítottak meg. ... a baleset időpontjában regisztrált munkanélküli volt, vállalkozását 2013. november 18-án alapította ... Kft. néven.

[2] ... a baleset kivizsgálása iránti kérelemmel fordult a... Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőséghez. Az alperes a 2014. szeptember 24. napján kelt ... számú határozatával a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 84. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogánál fogva a felperes, mint családi gazdálkodó, munkáltató telephelyén ... 2013. április 25-én bekövetkezett balesetével kapcsolatosan ellenőrzést tartott, tanúmeghallgatásokat végzett, melynek eredményeképpen munkavédelmi eljárást indított. A lefolytatott eljárás (baleset vizsgálat) során keletkezett dokumentumok alapján a felperes családi gazdálkodó, mint munkáltató és ... munkát végző személyek közötti munkavégzésre irányuló jogviszonyt szervezett munkavégzésnek, a munkavállaló 2013. április 25. napján bekövetkezett balesetét munkabalesetnek minősítette, egyben elrendelte a munkabaleset kivizsgálását és a munkabaleseti jegyzőkönyvnek a ... Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi Felügyelősége részére történő megküldését. Az első fokon eljáró hatóság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy a sérült ... tevékenységét munkaviszonynak tudta, a megbízó felperest pedig vállalkozónak hitte. A sérült munkáját személyes közreműködéssel egyedül végezte, több egymást követő munkanapon találkozott a felperessel, a munkája ellenértékeként különböző összegekben pénzbeli juttatásokat kapott, így 6.000 forintot kapott naponta és még a kórházi ápolása alatt is kapott kétszer más-más összeget. Munkaszerződés megkötésére írásban nem került sor. ... sérült négy napon keresztül dolgozott a területen, nem helyettesítette senki, munkáját egyedül végezte. ... állítása szerint nem vállalkozóként vállalta a munkát, kizárólag a munkaviszony megkötésére irányult a szándéka, a bérét is napi bérben (6.000 forint/nap) állapították meg. A munkát a felperes adta ki, a munkakezdés reggel 6 órától volt, a befejezés bizonytalan volt, de jellemzően napi 10-12 órát dolgozott, fizetését minden nap az elvégzett munka után megkapta. A munkaterületre a felperes minden nap kiment. ... a felperes által biztosított eszközöket és a helyszínen lévő anyagokat használta, míg a kézi szerszámokat ő vitte magával az otthonából. A munkavégzéshez egyéni védőeszköz, beleülő hevederezet vagy más leesés elleni védelem nem volt, ilyet a sérült nem használt, a felperes pedig nem rendelkezett azokkal.

[3] A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság, mint másodfokú hatóság a 2014. november 17. napján kelt ... számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát a teljesítési határidő tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A másodfokú hatóság határozatában rögzítette, hogy a felek között a munkavégzés ténye és az annak helyén történt baleset nem vitatott. ... munkafeladatait személyesen, rendszeresen munkaidőben végezte, az egyszemélyes munkavégzéshez igazodott a munkaidő. A munka általában 9 órakor kezdődött és kora délután közel azonos időszakban fejeződött be és ez napokon át tartott. Nincs olyan vállalkozási szerződés, amelyben a teljesítési határidőt ne kötnék ki. ... tevékenységének befejezése nem volt időhöz kötött. Munkája ellenértékeként pénzbeli juttatásban részesült. A kifizetés ütemezésében - naponta vagy egyszeri kifizetés - történt megállapodást a felek között nem lehetett tisztázni. A munkavégzés során egyetlen alkalommal sem írtak alá átvételi elismervényt a pénz átvételéről, átadásáról, az ellenérték jellegét az eset összes körülménye alapján kellett megítélni. A feleknek a vállalkozási díjban előre kell megállapodniuk, a későbbi elszámolás nem bizonyítja, hogy a felek között a vállalkozói díjra vonatkozóan megállapodás történt volna. A baleset tényét a felperes sem vitatta. A másodfokú hatóság határozatában kitért részletesen a felperes fellebbezésében felhozott az eljárással kapcsolatos kifogásaira kiemelve, hogy a felügyelői megállapítás nem volt iratellenes a védőeszköz vonatkozásában, továbbá, a felperes a szembesítési eljárás során sem kifogásolta a védőeszközökkel kapcsolatos megállapításokat. A közigazgatási szervek határozataikat az Mvt. 87. § 1a) pontja és 3. pontja, a 64. § (1)-(4) bekezdése és 65. § (1) bekezdése, valamint a 87. § (3) bekezdése rendelkezéseire alapították.