1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozat
a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról
1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott kormánybizottságként létrehozza a Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottságot (a továbbiakban: KKB).
2. A KKB szervezeti és működési rendjét az 1. melléklet határozza meg.
3. A Kormány
a) felkéri a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy tegyen javaslatot a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a KKB Tudományos Tanácsának elnöke és tagjai személyére;
b) felhívja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, hogy 2012. január 16-ig hívja össze a KKB alakuló ülését;
c) felhívja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert, hogy a KKB alakuló üléséig, az azon történő elfogadás érdekében dolgozza ki a KKB ügyrendjének tervezetét.
4. Ez a határozat 2012. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 1515/2011. (XII. 30.) Korm. határozathoz
A Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság szervezeti és működési rendje
A Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság (a továbbiakban: KKB) az alábbi szervezeti rendben működik.
I.
A KKB ÖSSZETÉTELE, SZERVEZETE
Összetétele
1. A KKB elnöke a miniszterelnök.
2. A KKB elnök-helyettese a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter.
3. A KKB tagjai: az agrárpolitikáért, az államháztartásért, a bányászati ügyekért, az egészségügyért, az elektronikus hírközlésért, az energiapolitikáért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, a gazdaságpolitikáért, a határrendészetért, a honvédelemért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az iparügyekért, a kereskedelemért, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért, a környezetvédelemért, a közlekedésért, a külpolitikáért, az oktatásért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, a rendészetért, a településfejlesztésért és településrendezésért, a természetvédelemért, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszter.
4. A KKB ülésén állandó jelleggel, tanácskozási joggal részt vesz
a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója,
b) az országos rendőrfőkapitány,
c) a Honvéd Vezérkar főnöke,
d) a KKB Tudományos Tanácsának elnöke,
e) a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjának (a továbbiakban: KKB NVK) vezetője,
f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egységének vezetője.
5. A KKB ülésén a KKB elnökének döntése és meghívása alapján tanácskozási joggal vesz részt
a) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója,
b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói,
d) a KKB NVK-vezető szakmai helyettese,
e) a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke,
f) az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatója,
g) az országos főállatorvos,
h) az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,
i) az Országos Mentőszolgálat főigazgatója,
) az országos tisztifőorvos,
k) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke,
l) az országos vízkár-elhárítási középirányító szerv vezetője,
m) az országos környezetügyi középirányító szerv vezetője,
n) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója,
o) azon megyei, fővárosi védelmi bizottság (a továbbiakban MVB) elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő kérdés érint,
p) a KKB elnöke által meghívott más személyek.
6. Az 5. pontban felsoroltak meghívására a napirend által érintett KKB-tag kezdeményezése alapján, a KKB elnöke egyetértésével is sor kerülhet.
7. A KKB tagjait akadályoztatásuk esetén a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, a tanácskozási joggal rendelkező személyeket szervezetszerű helyettesük képviseli, akiket a KKB ülésén a helyettesített személlyel azonos jogok illetnek meg.
A KKB munkaszervei
Tudományos munkaszerv
8. A KKB, tevékenységének tudományos támogatása, a szakmailag megalapozott döntés-előkészítés érdekében Tudományos Tanácsot (a továbbiakban: KKB TT) működtet. Ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá.
9. A KKB TT tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felkért személyek.
10. A KKB TT a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatban tudományos és tudományszervezési tevékenységet folytat. A nukleáris veszélyhelyzetek jelentőségére tekintettel a KKB TT nukleárisbaleset-elhárítási műszaki tudományos szekciót működtet.
Operatív munkaszerv
11. A KKB, operatív tevékenységének támogatása érdekében operatív munkaszerveként KKB NVK-t működtet. A KKB NVK ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá.
12. A KKB NVK hivatali, illetve elrendelés esetén folyamatos munkarendben működik. A KKB NVK folyamatos működését a KKB elnöke, vagy halaszthatatlan esetben a KKB NVK vezetője a KKB elnökének utólagos tájékoztatásával rendeli el.
13. A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek, illetve a BM OKF állományából a KKB elnöke, a KKB tagjai, valamint a BM OKF főigazgatója által kijelölt
a) szakemberekkel,
b) meghívott szakértőkkel látja el a feladatát.
14. A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztérium bázisán működik. A KKB NVK vezetőjét a KKB elnöke nevezi ki.
15. A KKB NVK vezetőjének tevékenységét általános és szakmai helyettese támogatja. A KKB NVK vezetőjének általános helyettese a BM OKF állományából kijelölt vezető beosztású személy, aki a helyettesítés során általános helyettesítési jogkörrel jár el.
16. A KKB NVK vezetőjének általános helyettese vezetője annak az általános munkacsoportnak, amelyik a valamennyi katasztrófatípus során egyaránt ellátandó feladatokat az érintett központi államigazgatási szervek állományából a 13. pont alapján kijelölt szakemberekkel látja el.
17. A KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese minden esetben annak a központi államigazgatási szervnek az állományába tartozó, a szakmai feladatok ellátásáért felelős vezető beosztású személy, melynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a jogszabályban meghatározott alapvető feladatait, felelősségi körét elsődlegesen érinti. Ennek megfelelően a KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese
a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízügyi igazgatási szervek irányításáért,
b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért,
c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás felszámolásának irányítására a környezetvédelemért,
d) a földtani veszélyforrások következményeinek felszámolására a településfejlesztésért és településrendezésért,
e) a nukleárisbaleset-elhárításra a katasztrófák elleni védekezésért,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 28. pontja hatálya alá nem tartozó ipari létesítményekben veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező, veszélyhelyzeti szintet elérő esemény következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért,
g) a Kat. 3. § 28. pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos, szénhidrogén-kitermelés során bekövetkező, veszélyhelyzeti szintet elérő esemény következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért,
h) a humán járványok megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért,
i) a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára az egészségügyért,
j) az állati eredetű járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelőzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért,
k) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért,
l) a kormányzati, közigazgatási és lakosság-ellátási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
m) az elektronikus hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására az elektronikus hírközlésért,
n) a külföldi állampolgárok tömeges méretű migrációja miatt bekövetkező események kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért
felelős miniszter által kijelölt személy, aki egyben ellátja a 18. pontban meghatározott védekezési munkabizottság vezetői feladatait.
18. Az a központi államigazgatási szerv, melynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a jogszabályban meghatározott alapvető feladatait, felelősségi körét elsődlegesen érinti, a székhelyén - a központi államigazgatási szerv állományából, a szerv vezetőjének irányításával - a 17. pont a)-n) alpontjában meghatározott katasztrófatípus szerinti védekezési munkabizottságot működtet. A védekezési munkabizottság feladatainak ellátására kijelölhető arra alkalmas, már működő olyan munkaszervezet is, amely más jogszabály alapján hasonló tevékenységet végez. A védekezési munkabizottság ügyrendjét az érintett központi államigazgatási szerv vezetője a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetértésével hagyja jóvá.
19. A nukleáris védekezési munkabizottságon belül az OAH szakértői részleget működtet. A szakértői részleg a tevékenysége során az OAH és a BM OKF által biztosított elemzési eredményeket használja fel.
20. A KKB NVK folyamatos működésének elrendelése esetén a védekezési munkabizottság a KKB NVK részeként működik.
21. A Kat. 3. § 28. pontja szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolása során a szakmai tevékenységet a 16. pontban meghatározott általános munkacsoport látja el.
II.
A KKB ÖSSZEHÍVÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE, ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI
22. A KKB elnökének feladatait az elnök akadályoztatása esetén - általános helyettesítési jogkörrel - az elnökhelyettes látja el. Az elnökhelyettes a helyettesítési jogkörében végzett tevékenységéről tájékoztatást ad a KKB elnökének.
23. A KKB az ügyrendjét maga határozza meg.
24. A KKB döntéseinek fóruma a rendes és a rendkívüli ülés. A rendes ülés évente legalább két alkalommal kerül összehívásra. Az ülés előkészítéséről és lebonyolításáról a BM OKF gondoskodik minden év március 31-ig, illetve október 31-ig.
25. A KKB elnöke, amennyiben úgy ítéli meg, a fentiektől eltérő rendszerességgel is összehívhatja a KKB ülését. Az ülés összehívását a KKB elnök-helyettese, a KKB tagja, valamint az érintett MVB elnöke írásban kezdeményezheti. A kezdeményezésről a KKB elnöke haladéktalanul dönt.
26. A védekezés irányítása során a KKB üléseit a KKB elnöke a kialakult helyzet által megkövetelt rendben hívja össze. A tevékenység súlypontját a Kormány rendkívüli intézkedéseinek előkészítése, a védekezési feladatok összehangolása, a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódó feladatok végrehajtása, valamint a lakosság gyors és hiteles tájékoztatásának megvalósítása képezi.
27. A KKB a védekezés időszakában ellátja a Kormány részére történő szakmai döntés-előkészítő feladatokat, amelyet a KKB NVK javaslatai alapján végez. A Kormány, a KKB elnöke által jelentős súlyúnak ítélt kérdések tekintetében a védekezés irányítását a KKB-tól magához vonja.
28. A KKB és a KKB munkaszervek tagjai riasztásának megszervezését és elrendelése esetén a riasztást a BM OKF végzi. A riasztás végrehajtása érdekében a KKB NVK tagjait delegáló központi államigazgatási szervek, székhelyükön állandó kapcsolattartási pontot működtetnek.
29. A KKB NVK, folyamatos működésének megkezdését követően, a KKB szakmai döntés-előkészítő, valamint a feladatok végrehajtását koordináló szerveként működik, ennek során
a) végzi a szükséges operatív döntések előkészítését, és javaslatot tesz azok végrehajtásra az érintett miniszterek részére, valamint figyelemmel kíséri a megtett intézkedések végrehajtását,
b) koordinálja a védekezésbe, illetve a katasztrófa következményeinek felszámolásába bevont erők és a közreműködő szervezetek tevékenységét,
c) tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert a kialakult helyzetről, a megtett intézkedésekről, a bevont erőkről és eszközökről, valamint a katasztrófa elhárításával, a védekezéssel és a következmények felszámolásával kapcsolatos további javaslatokról,
d) elemzi és értékeli a kialakult helyzetet,
e) gyűjti a központi, területi szintű megelőző intézkedések bevezetésével kapcsolatos információkat,
f) a nukleárisbaleset-elhárítás központi tájékoztatási feladatainak koordinálása érdekében Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot működtet,
g) a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülés érdekében elrendeli az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer részleges, vagy teljes működésbe lépését,
h) gondoskodik az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer riasztásáról és a lakosság sugárvédelmét biztosító feladatok végrehajtásának országos koordinálásáról, valamint
i) az élet és anyagi javak védelme, az alapvető szolgáltatások biztosításának folyamatossága érdekében a BM OKF bevonásával megteszi a szükséges intézkedéseket.
30. A KKB NVK a folyamatos működésének elrendelését követően, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bázisán erre a célra kialakított és felszerelt, folyamatosan működőképes állapotban tartott létesítményben működik. A KKB NVK félévente gyakorlatot tart a folyamatos működési rendre történő áttérés begyakorlása érdekében, amennyiben a tárgyidőszakban veszélyhelyzet kihirdetésére nem került sor.