2011. évi CXXVIII. törvény

a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Az Országgyűlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése céljából, a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése, 53. cikke és 54. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Általános szabályok

1. § (1) A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat.

(2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

2. § (1) A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat,az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.

(2) A katasztrófavédelemben részt vevők biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető hatásokról.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetői okmány.

2. Biztonsági elemzés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.

3. Biztonsági jelentés: az üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, működőképes belső védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához.

4. Dominóhatás: a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben bekövetkező olyan baleset, amely a közelben lévő más, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét és lehetőségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja.

5. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

6. Katasztrófasegély: a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa károsító hatása által érintett területen az alapvető életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékból történő biztosítása.

7. Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: az a terület, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges.

8. Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

9. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

10. Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő.

11. Kockázat: egy adott területen adott időtartamon belül vagy meghatározott körülmények között jelentkező egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínűsége.

12. Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselői jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkező személy.

13. Külső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élő lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkező károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része.

14. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények.

15. Lakossági riasztó rendszer: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kezelésében lévő lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató, viharjelző rendszerek és ezek működésével szorosan összefüggő eszközök, berendezések összessége, amely lehet:

a) lakossági riasztó végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a külön jogszabályokban előírt hangképek (légi-, katasztrófa-, riadó feloldása, morgató jelzés) lesugárzására.

b) lakossági riasztó-tájékoztató végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a lakossági riasztó végponttal szemben támasztott követelményeken túlmenően élőbeszéd vagy előre tárolt üzenet lesugárzására is.

c) viharjelző végpont: a lakosság tájékoztatását szolgáló (a vihar veszélyét előre jelző) olyan eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási szintnek megfelelő vizuális jelzés leadására alkalmas.

d) speciális végpont: minden olyan eszköz, berendezés, amely az a)-c) pontokban felsorolt eszközök működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges (vezérlő központ, átjátszó állomás, monitoring végpont, adatátviteli központ).

16. Megelőzés: minden olyan tevékenység vagy előírás alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza.

17. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás: külföldi államoknak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz vagy közvetlenül a Kormányhoz intézett, illetve regionális vagy határ menti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése nyomán a mentéshez és a katasztrófa következményeinek a felszámolásához szükséges anyagok és információk átadása, illetve kiküldött eszközök és mentő csapatok biztosítása.

18. Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés: a magyar Kormánynak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz, illetve regionális vagy határ menti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése, amelyben a hazai veszélyhelyzet vagy katasztrófa következményeinek a felszámolásához anyagokat, információkat, eszközöket vagy mentőcsapatokat kér és fogad.

19. Önkéntes mentőszervezet: különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés.

20. Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.

21. Polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az e törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el.

22. Súlyos káresemény elhárítási terv: küszöbérték alatti üzem üzemeltetői okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztető hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit.

23. Üzemeltető: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet működtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerződés alapján döntő befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működésére.

24. Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre.

25. Veszélyelhárítási terv: katasztrófaveszély, valamint katasztrófa időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó, központi, területi (fővárosi), települési (a fővárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer.

26. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek.

27. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló - úszó vagy egyéb -felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges.

28. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben - ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is -veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezőgazdasági vagy egyéb besorolására).

29. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet.

30. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár:

a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,

b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,

d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kikerülése legalább 1 m3 mennyiségben,

e) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményleállítása.

31. Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenőrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

32. Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.

33. Védendő adat: az üzemeltető által meghatározott üzleti titok és az üzem külső támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat.

3. A törvény hatálya

4. § (1) E törvényt kell alkalmazni Magyarország területén katasztrófa megelőzése érdekében, Magyarország területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, veszélyhelyzetben, katasztrófaveszély esetén, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen Magyarország területén védekezés szükséges (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is).

(2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.

(3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki:

a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre,

b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására,

c) ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag jelen van,

d) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő- és ülepítőmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt,

e) a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre.

(4) Ez a törvény nem érinti a Magyar Honvédség vezetési-irányítási rendszerére, valamint a katonai függelmi viszonyokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

II. FEJEZET

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSA

4. A Kormány feladatai

5. § A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása körében:

a) meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait,

b) megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelőzés területén történő együttműködésre irányuló nemzetközi egyezményeket,

c) összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet,

d) létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert,

e) kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzet idején bevezetésre kerülő rendeletek tervezeteit, és megküldi azokat a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek,

f) az éves költségvetésben tervezi a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható előirányzat mértékét,

g) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a katasztrófavédelem működésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeiről,

h) meghatározza a nemzeti kockázatelemzési, -értékelési és feltérképezési követelményeket,

i) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérését követően kialakított javaslatára meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámát,

j) közvetlenül vagy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtását.

6. § (1) A Kormány megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülés, a megelőzés, a végrehajtás és a helyreállítás feladatainak tárcák közötti koordinációját.

(2) A katasztrófavédelem irányítása a szakirányítást végző kormányzati szervek közreműködésével valósul meg.

(3) A Kormány a katasztrófavédelem irányítása során dönt

a) a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételéről,

b) a külföldi állam részére történő segítségnyújtásról.

5. Kormányzati koordináció

7. § A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) működtet.

6. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatai

8. § (1) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter felelős az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv működtetéséért.

(2) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter

a) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára kinevezi, illetve felmenti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének helyettesét vagy helyetteseit,

c) elrendeli a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását,

d) dönt az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra hatáskörébe utalt előirányzat felhasználásáról,

e) háromévente jelentést készít az Országgyűlésnek és a Kormánynak a főbb természeti csapásokra és az ember okozta katasztrófákra kiterjedő kockázatelemzésekről, a katasztrófák elleni védekezésre történő felkészülés helyzetéről, illetve a védekezésről,

f) gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés (a továbbiakban: NATO CEP) katasztrófavédelmi feladatainak hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, melynek érdekében biztosítja a képviseletet a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságban (a továbbiakban: NATO CEPC), ellátja a NATO CEPC katasztrófavédelmi szerveivel való kapcsolattartást,

g) gondoskodik az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, ennek keretében biztosítja a kapcsolattartást és a képviseletet az EU intézményeiben,

h) a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve részt vesz a nemzetközi segítségnyújtásban,

i) felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén,

j) jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet.

7. A központi államigazgatási szerv vezetőjének feladatai

9. § A központi államigazgatási szerv vezetője felelős az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervező, szervező, irányító tevékenységéért. Ennek keretében:

a) megállapítja az ágazati tevékenységgel összefüggő adatközlési, bejelentési, hatósági engedélyezési kötelezettségeket, és végzi az érvényesítésükhöz szükséges szabályozási és jogalkalmazói feladatokat,

b) irányítja a megelőző védelmi feladatok ágazati végrehajtását,

c) az állami költségvetési tervezés rendszerében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghatározza az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket,

d) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszterrel egyeztetve végrehajtja a katasztrófavédelmi célú távközlési, informatikai, valamint ágazati mérő- és ellenőrző rendszerek egységes irányítási rendszerbe illeszkedő kialakítását és működtetését,

e) kijelöli az ágazat katasztrófavédelemben részt vevő szerveit és a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó, valamint az önkéntesen jelentkező civil szervezetek közül az állandó együttműködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes szervezeteket, meghatározza a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataikat, jogszabály alapján intézkedik felkészítésükre és a működési feltételeik megteremtésére.

8. A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai

10. § A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést.

11. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a főpolgármester, a megyei közgyűlési elnök, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a felkészülés érdekében:

a) összehangolja a katasztrófavédelemben érintett szervek jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott felkészülési feladatait,

b) irányítja a polgármester védelmi felkészülési tevékenységét,

c) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet,

d) szervezi a települések (a kerületek) közötti kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást és tájékoztatást,

e) gondoskodik más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segélynyújtás feltételeinek biztosításáról,

f) szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a társadalmi szervezetek területi szintű együttműködését,

g) szervezi a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztásának és tájékoztatásának előkészítését és végrehajtását,

h) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért,

i) felelős a védekezéshez szükséges vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért.

9. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai

12. § (1) A felkészülés és a megelőzés időszakában a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően:

a) biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg,

b) biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban,

c) irányítja a megyei, fővárosi védelmi bizottság által szervezett, a katasztrófák elleni védekezésben érintett szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenőrzi a felkészülés hatékonyságát,

d) felelős a riasztás, tájékoztatás előkészítéséért és végrehajtásáért, gondoskodik a lakosság és a gazdálkodó szervezetek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök működtetéséről,

e) a megyei, fővárosi védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,

f) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,

g) kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a fővárossal kötött megállapodások alapján,

h) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó - a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett - javaslatokkal kapcsolatosan,

i) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait,

j) szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttműködését,

k) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek megalakításáért, valamint a megyei (fővárosi) veszélyelhárítási terv elkészítéséért,

l) felelős a vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közreműködésével a védekezés irányítása terén:

a) szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását,

b) irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét,

c) magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet,

d) halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján haladéktalanul értesíti a Kormányt,

e) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderről jelentést tesz a 46. § (1) bekezdésében meghatározott miniszteri biztosnak és tájékoztatja a kormányzati koordinációs szervet,

f) elrendeli a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét,

g) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését.

13. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg több szerv együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a megyei, fővárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester, több megye területét illetően a Kormány vagy bizottsága jelöli; a kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.

10. A helyi védelmi bizottság elnökének védekezéssel kapcsolatos feladatai

14. § (1) A helyi védelmi bizottság elnöke:

a) működési területén irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét,

b) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

c) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.

(2) A helyi védelmi bizottság elnökének az (1) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére.

11. A polgármester feladatai

15. § (1) A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve egyetértésével - közfoglalkoztatási támogatást igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési előirányzat terhére, a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(2) A polgármester a felkészülés keretében:

a) felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,

b) irányítja a védekezésre való felkészítést,

c) gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe,

d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be,

e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért,

f) gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról,

g) a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását,

h) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését,

i) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken,

j) kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladataiban közreműködő közbiztonsági referenst.

(3) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó katasztrófavédelmi tevékenységet.

16. § A polgármester a településen a védekezés során:

a) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet,

b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét,

c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi,

d) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését,

e) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását,

f) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását,

g) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.

12. A gazdálkodó szervezet vezetőjének feladatai

17. § A hatósági határozat alapján kijelölt gazdálkodó szervezet vezetője felelős a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért. Ennek keretében

a) hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, és beosztásuk esetén gondoskodik a felkészítésükről, valamint a szervezet működtetéséről,

b) szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését,

c) gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak (különösen élelmiszer-, víz-, gyógyszer-, takarmánykészletek, állatállomány) műszaki-technikai, valamint radiológiai, biológiai és vegyi megelőző védelméről,

d) működési területén kívül közreműködik a károk csökkentésében, valamint a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében,

e) gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védőlétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni védőeszközök biztosításáról,

f) a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye szerint illetékes helyi szervének előzetes egyetértésével jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét.

13. A katasztrófák elleni védekezésben közreműködő önkéntes szervezetek feladatai

18. § (1) Az önként jelentkező társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt.

(2) Amennyiben különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője rendeli el.

(3) Az önkéntes mentőszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban.

(4) Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek az adott feladat végrehajtásáért felelős személy irányításával látják el a számukra meghatározott feladatot.

(5) A felkészülés időszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele terhére pályázat útján támogatás nyújtható.

14. Egyéb rendelkezések

19. § (1) A megyei és a fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester a katasztrófavédelmi feladatoknak e törvényben meghatározott irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el.

(2) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke, a polgármester a katasztrófavédelmi feladatait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével látja el.

(3) A katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a kormánytisztviselő, a köztisztviselő és a közalkalmazott túlmunkára kötelezhető.

(4) A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő vagy a katasztrófák elleni védekezésben e törvény alapján közreműködő részére a katasztrófavédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek minősül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítő személyt a kötelezettség teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menet közben éri.

15. Általános jelzési kötelezettség

20. § Aki a katasztrófát vagy a katasztrófa veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.

21. § (1) A lakossági riasztórendszer elemeinek, végpontjainak idegen építményen történő elhelyezésénél törekedni kell elsődlegesen az állami, önkormányzati építményeken történő elhelyezésre. Amennyiben a magántulajdonú építménnyel szemben az állami, önkormányzati területen történő elhelyezés aránytalanul nagy költségráfordítást, illetve technológiai változást jelent, a lakossági riasztórendszer magántulajdonú építményeken kerül elhelyezésre.

(2) A lakossági riasztórendszer végpontjainak telepítése és üzemeltetése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei javára ingatlanon közérdekből szolgalmi jog alapítható. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelni. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve kérelmére a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog közérdekű szolgalomnak minősül.

(3) A szolgalom jogosultja a szolgalmi jog alapján az idegen ingatlanon építményt építhet, távközlési és energetikai vezetékeket, mérő, vezérlő és egyéb speciális berendezéseket helyezhet el. A szolgalom alapján a központi, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei jogosultak a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

(4) Az idegen ingatlanon elhelyezett lakossági riasztórendszer végpontjaival kapcsolatos üzemeltetési költség a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveit terheli.

(5) Az illetékes áramszolgáltatók a katasztrófák elleni védekezés támogatása érdekében külön díjazás nélkül biztosítják a lakossági riasztórendszer végpontjainak energiavételezését. A lakossági riasztórendszer végpontjait - a mindenkori érvényes szabványok és előírások betartása mellett - az áramszolgáltatói méretlen hálózatra kötelesek kötni.

(6) Az áramszolgáltató külön kérésére évente egy alkalommal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az áramszolgáltató illetékességi területén telepített lakossági riasztórendszer végpontjainak listáját megküldi.

III. FEJEZET

A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELŐS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZŐ SZERVEK ÉS FELADATAIK

16. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek

22. § (1) A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő hivatásos katasztrófavédelmi szerv:

a) az országos illetékességgel működő központi szerv,

b) a megyei, fővárosi illetékességgel működő területi szervek,

c) helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tűzoltóságok.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselők, köztisztviselők és közalkalmazottak.

17. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

23. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi irányítási és felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott irányítási jogosítványokon túl:

a) javaslatot tesz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve állományába tartozó személyek felett.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében:

a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket,

b) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a katasztrófavédelem működését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintő jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megalkotására,

c) kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, irányítja az alárendelt szerveknek a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységét,

d) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányításával közreműködik a katasztrófák várható következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben,

e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért,

f) meghatározza a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét,

g) ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat,

h) biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek működéséhez szükséges szakértőket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban,

i) együttműködik az országos illetékességgel eljáró szervek ágazati katasztrófaelhárítási szervezeteivel,

j) feladatai ellátásához az ingatlanügyi hatóságtól a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől adatot, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésére jogosult szervtől földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket kér,

k) gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggő katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos jogkörében:

a) közreműködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében, részt vesz a nemzetközi együttműködésben, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart fenn a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel,

b) jelöli a NATO CEPC munkájában az állandó képviseletet ellátó összekötő személyét,

c) jelöli a NATO CEPC alá tartozó polgári védelmi bizottság (CPG) munkájában a nemzeti szakmai képviseletet ellátó személyt,

d) biztosítja a nemzetközi szervezetekkel, így különösen az EU és a NATO polgári védelmi gyorsriasztó és információs rendszereivel való kapcsolattartást, előkészíti, koordinálja és biztosítja a nemzetközi szervezetekben és azok szakmai testületeiben való érdekképviseletet,

e) ellátja az EU Lisszaboni Szerződésből eredő polgári védelmi tevékenységek koordinálásával kapcsolatos feladatokat, és szoros kapcsolatot tart fenn a külpolitikáért felelős miniszterrel a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtése érdekében,

f) biztosítja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését és az azokon való részvételt,

g) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását,

h) biztosítja a regionális és határ menti együttműködéssel összefüggő feladatok folyamatos végrehajtását,

i) részt vesz a katasztrófák megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttműködésben,

j) szükség esetén - a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve - biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa sújtotta területeire történő kijuttatását, szervezi a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását, és folyamatos kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe bevonja a különböző karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi karitatív szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre előzetesen a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével megállapodást kötöttek,

k) szükség esetén - a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve - biztosítja a nemzetközi segítség fogadását, elősegíti kapacitásai függvényében a nemzetközi segítségnek a veszélyhelyzet vagy a katasztrófa károsító hatása által érintett területre való eljuttatását, és szétosztását,

l) végzi az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő katasztrófavédelmi feladatokat.

18. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei

24. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja a hivatásos tűzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellátja az önkormányzati tűzoltóságok felügyeletét, ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek tevékenységét.

IV. FEJEZET

VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS

25. § (1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság) katasztrófavédelmi engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető. Az építési engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés két példányát.

(2) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendő adatot tartalmaz, az üzemeltető egyidejűleg a nyilvánosságra hozható, védendő adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság részére benyújtani.

(3) A hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat.

(5) A IV. fejezet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthető meg.

26. § (1) Ha a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt.

(2) Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

27. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentős változtatását, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabály szerinti településrendezési tervben. A településrendezési terv módosításának költségeit az üzemeltető viseli. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet, a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabály határozza meg.

(2) Az üzemeltető a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem bezárását.

(3) Az üzemeltető köteles külön jogszabály szerinti eljárásban bejelenteni a hatóságnak

a) a veszélyes tevékenység ismételt folytatását,

b) a működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerének a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatását,

c) az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedését, illetve a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának jelentős változását.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítása szükséges, akkor annak hatóság általi elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhető meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.

28. § (1) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felső küszöbértéket, az üzemeltető biztonsági elemzést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja.

(2) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felső küszöbértéket, az üzemeltető a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja.

(3) A biztonsági elemzés és jelentés veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésre és elhárítására vonatkozó előírásait úgy kell kialakítani, hogy képes legyen biztosítani az egészség és a környezet magas fokú védelmét. Ennek érdekében tartalmaznia kell a védekezéshez szükséges erőkre és eszközökre, a szervezési és vezetési rendszerre vonatkozó elgondolást is.

(4) A biztonsági elemzést és jelentést, működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább ötévenként az üzemeltető felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági elemzést vagy jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a megküldött biztonsági elemzés vagy jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeiről.

29. § A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. A hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. A hatóság az intézkedéseiről tájékoztatja a külső védelmi tervekés a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.

30. § (1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentős változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.

(2) A biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nyilvános, és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelően bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendő adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltető által készített, a biztonsági jelentésnek vagy biztonsági elemzésnek a védendő adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre.

31. § (1) A védendő adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az üzemeltető vagy írásban meghatalmazott képviselője, a hatóság (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett felek), valamint a külön jogszabály alapján arra jogosultak tekinthetnek be.

(2) A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésről, illetve biztonsági elemzésről a hatóság csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külső védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.

32. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése alapján a biztonsági elemzésében bemutatott veszélyeztető hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külső védelmi tervet kell készíteni.

(2) A külső védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közreműködésével készíti el. A külső védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külső védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja.

(3) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére és elhárítására, valamint a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálására vonatkozó műszaki, szervezési és vezetési információk gyűjtését, értékelését és készíti a nemzeti jelentéseket.

(4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan koordinálja az ágazati hatósági feladatokat ellátó szervezetek (a IV. fejezet alkalmazásában: társhatóságok) hatósági ellenőrzéseit, ennek keretében a társhatóságok részére hatósági ellenőrzés foganatosítására vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes ellenőrzéseket szervez.

(5) A társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek tekintetében külön jogszabályban rögzített feladat és hatáskörük szerint önálló engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet végeznek, melyek eredményéről a hatóságot tájékoztatják.

(6) A hatóság gyűjti az (5) bekezdésben megjelölt társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárási dokumentumait, továbbá a hatósági engedélyeket - törvény alapján - nyilvánosságra hozza.

(7) A hatóság a (6) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokhoz az (5) bekezdésben megjelölt társhatóságok részére hozzáférést biztosít.

(8) A társhatóságok az e §-ban meghatározott körben kötelesek a hatósággal együttműködni.

33. § (1) A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésére, vagy a már működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentős változtatására vonatkozó engedély kiadása előtt.

(2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történő fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson.

34. § (1) A hatóság a 25. § (1) bekezdés szerinti határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökével, valamint a fővárosban a főpolgármesterrel közli.

(2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követően a veszélyes tevékenységet végzőkről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekről tájékoztatja a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságot, az egészségügyi államigazgatási szervet, a környezetvédelmi hatóságot, valamint az állami mentőszolgálatot.

35. § (1) A hatóság az üzemeltetőt megfelelő határidő megjelölésével kötelezheti a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben meghatározott üzemeltetői kötelezettségek teljesítésére, vagy ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzéséhez és elhárításához szükséges intézkedések megtételére. A hatóság az előírt kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el.

(2) Ha az üzemeltető a biztonságos működéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor a hatóság a 25. § (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor a hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték alá csökkentésével korlátozza.

(3) A hatóság elrendelheti az üzemeltető költségére és veszélyére:

a) a rendőrség közreműködésével - külön jogszabály szerint - a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévő személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére történő belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történő hitelesítését,

b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági őrzését,

c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök

ca) elszállítását,

cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését,

cc) veszélyeztető jellegük megszüntetését.

(4) Amennyiben az üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy üzemzavarral összefüggésben a megelőző, elhárító, helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi.

(5) A hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult:

a) katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén,

b) a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt előírások elmulasztása esetén,

c) a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelőző, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén.

(6) A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez kell meghatározni.

(7) A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(9) A katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

36. § A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.

37. § Az üzemeltető köteles:

a) gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő olyan belső védelmi tervek kidolgozásáról és azok hatóságnak történő megküldéséről, amelyek tartalmazzák azoknak az erőknek és eszközöknek, valamint annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biztosított,

b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és a helyreállításra,

c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követő lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseiről.

38. § Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy annak védelmét ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő változtatás történik, az üzemeltetőnek a belső védelmi tervet soron kívül pontosítania kell. Az üzemeltető a belső védelmi tervet az utolsó módosítástól számított legfeljebb három éven belül felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenőrzi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és a felvett jegyzőkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak.

39. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belüli feladatokat az üzemeltetőnek a belső védelmi tervben, míg az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli feladatait a külső védelmi tervben kell meghatározni.

40. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti.

(2) A hatóság a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője által küldött bejelentést megvizsgálja. A vizsgálatok alapján, ha az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés azt indokolja, a hatóság az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezi.

(3) Az üzemeltető által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság értékeli, és dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról. Ha a benyújtott súlyos káresemény elhárítási terv nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történő beérkezésétől számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetőt.

(4) Ha az üzemeltető nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget a súlyos káresemény elhárítási tervvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a 35. §-ban meghatározott szankciókat alkalmazhatja.

(5) A hatóság döntése alapján a küszöbérték alatti üzem veszélyeztető hatásainak figyelembevétele érdekében a 32. § (2) bekezdése szerinti külső védelmi tervet kell készíteni.

(6) A hatóság a küszöbérték alatti üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenőrzést tart.

41. § A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője - amennyiben a hatóság azt részére előírja - köteles

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását, az egészség és a környezet magas fokú védelmét biztosító súlyos káresemény-elhárítási tervet a hatóság részére jóváhagyásra benyújtani,

b) a súlyos káresemény-elhárítási terv részeként súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszert működtetni,

c) a súlyos káresemény-elhárítási tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket biztosítani,

d) a súlyos káresemény-elhárítási tervet a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább háromévenként felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani,

e) a súlyos káresemény-elhárítási terv végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenőrizni,

f) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni.

42. § Az üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá a megyei védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeiről,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplő veszélyes anyagokról,

c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,

d) a megtett intézkedésekről.

V. FEJEZET

A KATASZTRÓFAVESZÉLY ÉS A VESZÉLYHELYZET

19. A katasztrófaveszély

43. § (1) A 3. § 9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint - azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.

(2) A honvédségi erők igénybevétele a szükséges létszámnak megfelelően a Honvéd Vezérkar főnöke, a honvédelemért felelős miniszter, illetve a Kormány döntése alapján történik.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert.

20. A veszélyhelyzet

44. § A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki:

a) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen:

aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,

ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékű, hogy a kár megelőzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetőségeit,

ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,

ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,

ae) földtani veszélyforrások.

b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen:

ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,

bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.

c) egyéb eredetű veszélyek, különösen:

ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány,

cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerű szennyezése,

cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja,

cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

21. A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén

45. § (1) Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton a 47. §-48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a 49. §-51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást.

(2) A katasztrófa károsító hatása által érintett területen a következmények elhárítása érdekében a 47. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott rendkívüli intézkedések vezethetők be. A következmények elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek.

(3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) műsorszórók útján is kihirdethetők (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni.

(5) A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követő napon megjelenő országos és helyi napilapokban meg kell jelentetni.

22. A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok

46. § (1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter - legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig - miniszteri biztost nevezhet ki.

(2) A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja.

(3) Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását - helyszínre érkezésétől - a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.

(4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.

(5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el.

23. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethető rendkívüli szabályok

47. § (1) Veszélyhelyzetben rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.

(2) Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.

(3) Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód

a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások körét,

b) a hatáskör és illetékesség megállapítását,

c) az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjét,

d) a belföldi jogsegély szabályát,

e) az ügyintézési és egyéb határidőt,

f) a képviselet rendjét,

g) az elővezetés szabályát,

h) az eljárás felfüggesztését,

i) a jogorvoslat rendjét,

j) a végrehajtás szabályait

érintően.

(4) Rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő. A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.

48. § (1) A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - a Magyar Állam felügyelete alá vonható.

(2) A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy

a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,

b) jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,

c) a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.

(4) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit.

(5) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik a (2) bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az időtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.

24. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések

49. § (1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. A légijárművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.

(2) Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

(3) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa.

(4) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik.

(5) A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el.

(6) Veszélyhelyzetben elrendelhető:

a) az ország meghatározott területére történő belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése,

b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad,

c) hogy az ország meghatározott területéről történő kilépés csak a mentesítést követően engedélyezhető.

(7) Veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.

50. § (1) A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés).

(2) A vagyontárgyak elszállítását:

a) katasztrófavédelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,

b) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének jogköreit gyakorló személy

rendelheti el.

(3) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (2) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.

51. § (1) Veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása.

(2) Veszélyhelyzetben élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele.

(3) A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben - kártalanítás mellett - elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges.

VI. FEJEZET

A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE, A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁS

25. A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai

52. § Polgári védelmi feladat:

a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra,

b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása,

c) a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás,

d) az egyéni védőeszközökkel történő ellátás,

e) védelmi célú építmények fenntartása,

f) a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása,

g) gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről,

h) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, és az ezekkel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,

i) a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése,

j) a veszélyelhárítási tervezés, szervezés,

k) közreműködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, és a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.

26. A polgári védelmi kötelezettség

53. § (1) A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében.

(2) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a polgármester jár el.

54. § (1) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:

a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy,

b) a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve,

c) a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig,

d) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig,

e) a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza,

f) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el,

g) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.

(2) A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:

a) az országgyűlési képviselő,

b) az európai parlamenti képviselő,

c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,

d) a jegyző,

e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,

f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,

g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,

h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,

i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,

j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja,

k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,

l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,

m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.

55. § (1) A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában.

(2) A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. A határozatot a köziratok kezelésének szabályai szerint tárolja a kötelezettség megszűnését követő öt évig.

(3) A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme megváltozását a polgármesternél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény vagy változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

(4) A polgári védelmi kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

56. § (1) A polgári védelmi szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni.

(2) A felhívást a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kell kézbesíteni.

(3) A kiképzést lehetőleg a kötelezett lakóhelyén, munkahelyén vagy katasztrófavédelmi oktatási intézményben kell megtartani.

(4) A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat.

(5) A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés vagy a gyakorlat időpontját megelőző öt napon belül kell bejelenteni és igazolni.

57. § (1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni.

(2) A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül vehető igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején a külön törvényben meghatározottak szerint.

(3) Katasztrófa megelőzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg.

58. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani.

(2) A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni.

(3) Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.

(4) A mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, vagy honvédelmi kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetve a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.

27. A polgári védelmi szolgálat elrendelése

59. § (1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a főpolgármester, valamint a polgármester jogosult.

(2) A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az időszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés időtartamára távolléti díj jár.

(3) Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni.

(4) A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg.

(5) A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célra használt járművet és egyéb technikai eszközt, valamint létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelével kell ellátni.

28. A köteles polgári védelmi szervezetek

60. § (1) A polgári védelmi szervezetek a központi, területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek, melyek állományát a polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az önként jelentkezett személyekkel a 65. § (2) bekezdése szerint lehet kiegészíteni.

(2) A polgári védelmi szervezetbe a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhelye szerint illetékes polgármester osztja be.

(3) A területi, valamint települési rendeltetésű polgári védelmi szervezetbe csak a település, fővárosban a fővárosi kerület területén lakó vagy ezek területén munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt lehet beosztani.

(4) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a központi és területi polgári védelmi szervezetbe való beosztás a települési és a munkahelyi szervezetbe való beosztást, a lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelőzi.

(5) A polgári védelmi szervezetek technikai eszközökkel és anyagokkal való felszerelése központi ellátás és gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése keretében történik.

(6) A polgári védelmi szervezetek egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védekezés irányításáért felelős személy irányítja.

(7) A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy esküt tesz. Az eskü szövege a következő:

"Én...............esküszöm, hogy Magyarország természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésében legjobb tudásom szerint részt veszek. Magyarország polgárai és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében szolgálati kötelezettségeimet teljesítem. Az emberi életet és méltóságot mindenkor tiszteletben tartom. Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal Magyarország javát szolgálom."

(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)

"Isten engem úgy segéljen!"

(8) A polgári védelmi beosztott személy jogosult:

a) a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra,

b) norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra,

c) egyenruha viselésére,

d) feladatának ellátásához szükséges felkészítésre,

e) feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra,

f) a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére,

g) távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére.

(9) A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.

29. A központi polgári védelmi szervezet

61. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője központi polgári védelmi szervezetet hoz létre olyan szakfeladat ellátására, amely különleges szakértelmet és technikai eszközöket igényel.

(2) A központi polgári védelmi szervezet felépítéséről és létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője dönt.

(3) A központi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki.

30. A területi polgári védelmi szervezet

62. § (1) Területi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni annak a polgári védelmi feladatnak a végrehajtására, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni.

(2) A területi polgári védelmi szervezetek felépítéséről, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője határoz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének javaslata alapján.

(3) A területi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki.

31. A települési polgári védelmi szervezet

63. § (1) Községben, városban, megyei jogú városban, fővárosi kerületben - ha a település katasztrófavédelmi besorolása azt indokolja - polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet kell létrehozni.

(2) A települési polgári védelmi szervezet létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelően a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetőjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg.

(3) A települési polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője jelöli ki.

32. A munkahelyi polgári védelmi szervezet

64. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári védelmi feladatainak végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell létesíteni.

(2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a gazdálkodó szervezet vezetője jelöli ki.

33. A polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezés

65. § (1) Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személy külön jogszabály szerinti nyilatkozatot tesz, melyben kinyilvánítja a rendelkezésre állás tartalmát és az alkalmazás feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat alapján az önkéntesen jelentkező személyt a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be.

(3) A polgári védelmi feladatot önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személy jogai és kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy jogaival és kötelezettségeivel azonosak.

34. Függelmi viszonyok a polgári védelmi szervezetben, utasítás a feladatok elvégzésére

66. § (1) A polgári védelmi beosztottak szolgálatukat függelmi rendben teljesítik.

(2) A polgári védelmi szervezet egységében az elöljáró az adott egység vezetője, akinek joga és kötelessége a beosztott személyek tevékenységének irányítása.

(3) Az elöljáró az irányítási jogosítványát a védekezés irányítására jogosult személy által meghatározott feladatoknak megfelelően gyakorolja.

(4) Az elöljáró a hatáskörén belül önállóan intézkedik, megköveteli beosztottaitól, hogy pontosan és időben teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, szervezi, irányítja és ellenőrzi beosztottai munkáját.

(5) Az elöljáró utasítása nem irányulhat a beosztottak indokolatlan foglalkoztatására, emberi méltóságának megsértésére, életének és testi épségének közvetlen veszélyeztetésére.

(6) A polgári védelmi szervezetbe beosztott köteles begyakorolni és alkalmazása idején az elöljáró utasításai szerint végrehajtani a számára meghatározott feladatokat.

35. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség

67. § (1) A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed

a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére,

b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra,

c) az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,

d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére

[a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás].

(2) A szolgáltatás igénybevételét elrendelheti:

a) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,

b) több megyét érintően, illetve az ország egész területére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők:

a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira,

b) a hitel- és tőkekapcsolatokra,

c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra,

d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra,

e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra, továbbá

f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosításra

vonatkozó adatok.

(4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.

(5) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alóli mentességek köre a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározottakkal azonos.

68. § (1) Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani a polgári védelmi feladatok ellátását, különösen veszélyhelyzetben a védekezéshez szükséges feltételek megteremtését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a felkészülés időszakában, e törvény alapján elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:

a) az igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása,

b) a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése,

c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat is,

d) a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése,

e) a gyakorlatokhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.

(3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat polgári védelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni.

(4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelése szempontjából a rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, illetve váratlan támadás során végrehajtandó honvédelmi feladatok ellátása érdekében történő igénybevétel megelőzi a katasztrófavédelmi feladatok ellátására történő igénybevételt.

69. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért kártalanítás jár.

(2) A kártalanítást a szolgáltatást teljesítő kérelmére kell megállapítani. A kérelmet a teljesítés helye szerint illetékes polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kártalanítási igényeket a teljesítés helye szerint illetékes polgármester a szolgáltatás elrendelésétől számított hatvan napon belül összesíti és megküldi a teljesítés helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve részére.

(4) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult. A fellebbezést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírálja el. Az ügyintézési határidő a kártalanítási igénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez történő megérkezése napján kezdődik.

(5) A kártalanítás ügyében hozott jogerős határozat ellen a döntést sérelmező fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással - keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a polgári védelmi szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

70. § (1) A kártalanítási kötelezettség a szolgáltatást elrendelőt terheli.

(2) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni:

a) a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,

b) az igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,

c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,

d) az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,

e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével,

f) a biztosítás alapján megtérülő összeget.

(3) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni.

(4) A kártalanítás megfizetésére kötelezett a jogerős döntés vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a megállapított összeget megfizetni.

(5) Nem jár kártalanítás, ha az igénybevétel nem akadályozta az igénybevétel tárgyának rendeltetésszerű használatát.

36. Adatszolgáltatás, adatkezelés

71. § (1) A polgári védelmi szervezetbe történő beosztás, a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár

a) személyes adatait [családi és utónév, születési családi és utónév, nem, születési hely, idő (év, hónap, nap), anyja születési családi és utóneve, lakóhely vagy tartózkodási hely, munkahely, szervezeti beosztásra vonatkozó adatok],

b) foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait

kezelheti.

(2) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 67. § (3) bekezdésében meghatározott adatok kivételével egyéb, a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett technikai eszközeiről azonosító és műszaki adatokat, illetve a szolgáltatásra kötelezett megnevezésére, székhelyének, telephelyének címére vonatkozó adatokat kezeli.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatkezelő az adatokat a következő forrásból gyűjtheti:

a) a munkáltató, egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatás,

b) a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartása,

c) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás,

d) a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv által vezetett járműnyilvántartás.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltató az adatszolgáltatást 15 napon belül térítésmentesen teljesíti.

(5) A hadkiegészítő parancsnokság a polgármester kiválasztási szempontokat is tartalmazó megkeresésére adja át a beosztható személyeknek az (1) bekezdésben meghatározott adatait.

(6) Azokat a kötelezetteket, akikről a (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt forrásokból adat nem szerezhető be, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja fel.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a következő adatokra terjed ki:

a) a szakképzettség,

b) a foglalkozás,

c) a munkahely megnevezése, címe,

d) az 54. § (1) bekezdésében meghatározott mentességi ok és az 54. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb ok.

(8) A polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervtől, államigazgatási szervtől személyes adatnak nem minősülő adatokat kérhet.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott adatok szolgáltatása térítésmentesen, az adatkérésben meghatározott határidőn belül történik.

72. § (1) A polgármester az általa kezelt adatállományt a beosztásra jelölés céljából továbbítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, amely ennek alapján kijelöli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetbe beosztható személyeket, és erről tájékoztatja a polgármestert.

(2) A polgármester a kijelöltek adatállománya alapján kiválasztja azokat a kötelezetteket, akiket a szervezetbe határozattal beoszt, és erről a jogerős határozattal tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, valamint a beosztottak adatairól a hadkiegészítő parancsnokságot.

(3) A polgármester a 71. § (1) bekezdése szerint összegyűjtött adatokról nyilvántartást nem vezethet, az adatállományt a beosztó határozat jogerőre emelkedése és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve tájékoztatása után haladéktalanul törli.

(4) A (2) bekezdés szerint átadott adatok felhasználásával a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a polgári védelmi szervezetbe történő beosztáshoz, a polgári védelmi kötelezettség teljesítéséhez, és az igazolványban szereplő adatok ellenőrzéséhez kapcsolódóan igényelhető adat.

(5) A polgári védelmi szervezet tagját a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás, illetve a polgári védelmi szervezet tagja önkéntes adatszolgáltatása alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve igazolvánnyal látja el, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) családi- és utónév,

b) születési családi- és utónév,

c) születési idő,

d) a tulajdonos fényképe, aláírása,

e) a tulajdonos vércsoportja,

f) a polgári védelmi szervezet megnevezése, a beosztás megjelölése,

g) az igazolvány kiállításának és lejáratának időpontja,

h) az igazolvány száma,

i) a kiállító hatóság aláírása.

(6) A polgári védelmi szervezetbe való beosztás megszűnésekor az (5) bekezdésben meghatározott igazolványt vissza kell vonni.

(7) A nyilvántartás adatait a beosztás megszűnésekor haladéktalanul törölni kell.

(8) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a hadkiegészítő parancsnokság a hadkötelezettség elsődlegességének érvényesítése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokat legalább évente egy alkalommal egyezteti.

(9) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változások átvezetése céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet.

(10) Katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek az intézkedések elősegítése céljából, legfeljebb azok időtartamának fennállását követő három hónapig a település azonnali védekezési munkálataiba bevont, továbbá a katasztrófavédelmi intézkedésekkel érintett, a polgári védelmi szervezetbe nem beosztott személyek alábbi személyes adatait tarthatják nyilván:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakóhely,

c) ideiglenes tartózkodási hely.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból

a) adatot szolgáltatni

aa) a kitelepítés és befogadás szervezése, és a polgári védelmi szervezetbe történő beosztás céljából a polgármesternek,

ab) az ismeretlen helyen tartózkodó személy tartózkodási helyének meghatározása céljából a rendőrségnek és a Magyar Vöröskeresztnek,

b) felvilágosítást adni a hozzátartozóját kereső személynek

lehet.

VII. FEJEZET

A FELKÉSZÜLÉS ÉS A VÉDEKEZÉS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE ÉS FEDEZETE

73. § (1) Az Országgyűlés

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei fenntartásával, működésével és fejlesztésével összefüggő kiadások,

b) a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének,

c) a polgári védelmi szervezeteknek a Kormány vagy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggő kiadások, ezen belül

d) a munkavállaló és a munkaviszonyban nem álló személy polgári védelmi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a munkáltatónál felmerülő és igazolt költségeinek, valamint a térítési díjnak,

e) a lakosság riasztását szolgáló berendezések telepítésének, fejlesztésének, karbantartásának és működésének

fedezetét évente a költségvetésről szóló törvény a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja.

(2) Az Országgyűlés más minisztérium esetén a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására a forrást az adott költségvetési fejezeten belül elkülönítetten biztosítja.

74. § Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok számára biztosítja a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester katasztrófavédelmi feladatának ellátásához szükséges anyagi feltételeket.

75. § (1) A munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozásával, működésével és fenntartásával összefüggő kiadások fedezete a gazdálkodó szervezetet terheli.

(2) A gazdálkodó szervezet a hatósági határozattal elrendelt katasztrófavédelmi feladatok ellátásával összefüggésben felmerülő kiadásait költségként számolhatja el.

76. § (1) Az állami szervek, a Magyar Honvédség, a védelmi bizottságok felkészülésének, katasztrófa elleni védekezésének költségeit az állam viseli.

(2) A felkészülés költségeit az érintettek az éves költségvetésükben tervezik.

(3) A 18. § (2) bekezdése alapján a védekezésbe bevont önkéntes mentőszervezetek védekezési költségeit az állam viseli.

(4) Ha a védekezésben részt vevőt az egészséget károsító vagy halálos baleset érte, az üzemi balesetre, foglalkozási betegségre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok alapján meg nem térülő károkat és költségeket az állam téríti meg.

77. § A katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel.

78. § (1) Az állami költségvetésből kell megtéríteni a védekezésbe bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő költségeit.

(2) A Kormány döntése szerint katasztrófa károsító hatása által érintett területen a károk enyhítését is a központi költségvetésből kell fedezni.

(3) Az állam nem természeti katasztrófa esetén annak okozójától, illetve előidézőjétől a védekezés és a helyreállítás költségeinek megtérítését a polgári jog általános szabályai szerint követelheti.

79. § (1) Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni

a) az e törvény szerinti üzemeltetők,

b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek.

(2) Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie

a) az állami és önkormányzati szervnek,

b) a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatónak,

c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történő kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik,

d) az üzemeltetőnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelőző évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg,

e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak.

(3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetők esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett - a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett -éves nettó árbevételének 0,1%-a.

(4) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek esetében:

a) saját tulajdonban lévő vagy egyéb, nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszélyes áru esetén a veszélyes áru értékesítéséből keletkező,

b) nem saját tulajdonban lévő veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból származó,

c) gyártás esetén a veszélyes áru, mint termék értékesítéséből származó,

a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, veszélyes áru feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek esetében a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a.

(6) Amennyiben a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt tevékenységek közül több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb.

(7) A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek kötelesek tevékenységükről külön jogszabályban foglaltak szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bejelentést tenni.

(8) Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlően, a hatóság által ellenőrizhető módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységből származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a.

(9) Meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség ellenőrizhetősége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni.

(10) A (3) bekezdés alapján fizetendő katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltető veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló műszaki intézkedésekre.

(11) A katasztrófavédelmi hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevétele.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. Felhatalmazó rendelkezések

80. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kijelölését, a helyi szervek jogállását és kijelölését,

b) a Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szerveknek a megelőzéssel, a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos működésének, riasztásának rendjét - beleértve a reagálási időket -, részletes feladatait,

c) a katasztrófasegély nyújtásának szabályait,

d) az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott előirányzat felhasználásának rendjét,

e) az e törvény IV. fejezete szerint veszélyes anyagnak minősülő anyagok - az azokhoz tartozó küszöbértékek - és ipari tevékenységek körét,

f) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, tervezés rendszerét és követelményeit, az üzemeltetői kötelezettségeket,

g) a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés célját, tartalmi és formai követelményeit, a biztonsági jelentésre, valamint a biztonsági elemzésre kötelezettek körét,

h) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket érintő lakossági tájékoztatással és a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos követelményeket,

i) a védekezésben részt vevők költségei megtérítésének szabályait,

j) a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, felhasználásának és ellenőrzésének módját, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásra kötelezettek bejelentésének szabályait,

k) a küszöbérték alatti üzemek körét, katasztrófavédelmi hatósági felügyeleti rendjét és az üzemeltetői kötelezettségeket,

l) az e törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemekkel és azok veszélyes tevékenységével összefüggésben alkalmazható bírságok rendszerét és részletes szabályait,

m) a katasztrófavédelmi szabályzat részletes szabályait, ezen belül

ma) a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket,

mb) a veszélyelhárítási tervezés tartalmi és formai követelményeit,

mc) az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, a kitelepítés és befogadás általános szabályait,

md) a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő önkéntes mentőszervezetek tevékenységének, védekezésbe történő bevonásának szabályait, valamint támogatását és az alkalmazandó költségtérítést, a társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésének szabályait, valamint az önként jelentkező szervezetek és személyek védekezésben való közreműködésének szabályait,

me) a védelmi bizottság elnökének, a megyei közgyűlés elnökének, a főpolgármesternek és a polgármestereknek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatait,

mf) a közbiztonsági referensek tevékenységére vonatkozó szabályokat,

mg) a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítése és a kártalanítással összefüggő eljárás részletes szabályait,

mh) a katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályokat,

n) az autonóm államigazgatási szervek kivételével a központi államigazgatási szervek katasztrófavédelmi feladatait,

o) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó hatósági koordináció szabályait,

p) a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatok, illetve termékek, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok (jogok, tények) körét, valamint ezek szolgáltatásának részletes szabályait.

81. § Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

a) az irányítása alatt álló szervekre vonatkozóan a védekezés végrehajtásának egységes rendjét,

b) az e törvény 22. §-ában meghatározott szervek irányítási és működési rendjét, feladatait, a hatáskörüket és jogkörüket, valamint a területi és a helyi szervek felépítését,

c) az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatait,

d) a települések katasztrófavédelmi besorolását, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerveinek illetékességi területét,

e) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának és alkalmazásának szabályait,

f) a katasztrófavédelmi felkészítés követelményeit,

g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának Szolgálati Szabályzatát, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatát.

82. § (1) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatban a tervezési, jelentési, adatközlési, együttműködési feladatokat, valamint a korai riasztási technikai rendszer létrehozásának és működésének szabályait.

(3) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkező miniszterek, hogy - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben szabályozzák:

a) az ágazati tevékenységükkel összefüggésben az adatközlési, bejelentési, hatósági engedélyezési feladatokat,

b) a katasztrófavédelmi célú ágazati mérő- és ellenőrző, előrejelző és riasztórendszerek kialakításának, működtetésének feladatait,

c) a katasztrófavédelemben részt vevők kijelölését, feladataikat, felkészítésük és működtetésük feltételeit,

d) a feladatkörüket érintő katasztrófavédelmi feladatokat és az ahhoz kapcsolódó hatósági előírásokat.

38. Hatálybalépés

83. § E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

39. Átmeneti rendelkezések

84. § (1) 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakulnak át. Az állami tűzoltóság (a hivatásos tűzoltóság és a tűzőrség) a hivatásos önkormányzati tűzoltóság általános jogutódja. A jogelőd hivatásos önkormányzati tűzoltóságok parancsnokai az új parancsnokok kinevezéséig ellátják a hivatásos tűzoltóságok és tűzőrségek parancsnoki feladatait.

(2) 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és fenntartását szolgáló, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő, és a tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon térítésmentesen az állam tulajdonába kerül. Az ingatlanon fennálló jelzálogjog más, megfelelő értékű, az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanra történő átterheléséről (fedezetcsere) az önkormányzat és a jelzálogjog jogosultja között egyezség létrehozását kell megkísérelni. Egyezség hiányában a fedezetcseréről a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve dönt úgy, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelésnek az ingatlan tulajdonjogának átadására irányuló eljárás megindításakor fennálló értékénél a fedezetül szolgáló ingatlan értéke nem lehet kisebb. A fedezetcseréről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Fedezetcserének nincs helye, ha a jelzálogjog által biztosított követelés alapja az önkormányzat által az ingatlan felújítására fordított hitel.

(3) A hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak, és az ingatlan átadásával érintett települési vagy megyei önkormányzatoknak 2012. január 1. fordulónappal át kell adniuk az állami tűzoltóság részére a hivatásos önkormányzati tűzoltóság működtetését és fenntartását szolgáló, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő, és a tűzoltósági feladatatok elvégzéséhez szükséges vagyonukat.

(4) Az átadás-átvétel összehangolásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján gondoskodik.

(5) Az állami tulajdonba kerülő ingatlanok ingatlan-nyilvántartási állapotának átvezetését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője kezdeményezi.

85. § A lakossági riasztórendszer végpontjainak listáját az áramszolgáltatók részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei 2012. március 1-jéig megküldik. A lakossági riasztó rendszer végpontjaiban bekövetkezett változást, az azt követő 72 órán belül kell megküldeni az áramszolgáltatók részére.

40. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

86. § (1) E törvény 52-66. §-ai, 71-72. §-ai és a 174. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.

(2) E törvény 67-70. §-ai, 71-72. §-ai az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.

(3) E törvény 20-24. alcíme az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(4) E törvény 90. §-a és 97. §-a az Alaptörvény 46. cikkére figyelemmel sarkalatosnak minősül.

41. Az Európai Unió jogának való megfelelés

87. § E törvény 3. §-ának 1-4., 11., 13-14., 22-24., 26-33. pontjai és IV. fejezete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

42. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

88. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének XV. pont 1. cg) alpontja helyébe a következő rendelkezéslép:

(Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke)

"cg) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint."

43. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

89. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"i) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;"

(2) Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17.§ (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak."

44. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

90. § A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésének ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében: b) elvégzi]

"ba) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai,"

45. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

91. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében]

"b) gondoskodik a közerők-ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak-, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerők-ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak általános ellátásáról;"

46. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

92. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint - a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendőrség, a határőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével - a központi államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga."

47. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

93. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is végzi."

94. § Az Lt. a következő 3/F. §-sal egészül ki:

"3/F. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 3. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenőrzi:

a) a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

b) a veszélyes áruk repülőtér területén végzett átrakását, tárolását, kivéve a légi jármű fedélzetére történő átrakást.

(2) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és bírságot alkalmaz.

(3) Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelősséggel nem tartozik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogkör az állami célú légiközlekedésre nem terjed ki."

95. § Az Lt. a következő 66/B. §-sal egészül ki:

"66/B. § (1) Nincs helye hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ugyanazon jogszabálysértésért a légiközlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.

(4) Az e törvény 3/F. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi."

96. § Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következő aa) és bb) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"aa) a veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,

bb) a légiközlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait."

48. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

97. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényalkalmazásában)

"c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet;"

49. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

98. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tűzoltás és műszaki mentés állami feladat."

99. § A Tvt. 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hivatásos tűzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságok a tűzvédelmi és műszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttműködni."

100. § A Tvt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat - az e törvényben meghatározottak szerint - olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével."

101. § (1) A Tvt. 4. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvényalkalmazásában)

"f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására;"

(2) A Tvt. 4. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"k) honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően magyar nyelven nemzeti szabványként közzétettek;"

(3) A Tvt. 4. §-a a következő n)-r) pontokkal egészül ki:

(E törvényalkalmazásában)

"n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság;

o) tűzoltóőrs (tűzőrség): a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége;

p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság;

q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság;

r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő társadalmi szervezet."

102. § (1) A Tvt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a működési terület szerinti állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságot, illetve önkormányzati tűzoltóságot riasztó hírközpontba biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a hírközpont fenntartóját terhelik."

(2) A Tvt. 5. § (6) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető.

(7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez."

103. § A Tvt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni."

104. § A Tvt. 8. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki)

"c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett."

105. § A Tvt. II. fejezetének "A TŰZMEGELŐZÉSI FELADATOK" címe helyébe a következő cím lép: "A TŰZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK"

106. § A Tvt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki."

107. § A Tvt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés és az azt megelőző alcím lép:

"Tűzmegelőzési feladatok

12. § (1) Aki

a) tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata,

b) tűzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, területi szervei, hivatásos tűzoltóságai, önkormányzati tűzoltóság, létesítményi tűzoltóság vagy tűzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tűzvédelmi technikára vonatkozó,

c) beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata,

d) tűzátjelzés fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyelete,

e) tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezés,

f) tűzvédelmi szakvizsgáztatás

tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza

a) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét,

b) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint

c) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tűzoltókészülék-javító műhely címét."

108. § A Tvt. 13/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható.

(5) A jogerősen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás."

109. § A Tvt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés és az azt megelőző alcím lép:

"Tűzvizsgálati feladatok

14. § (1) A tűzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható.

(2) A tűzvizsgálati eljárás során tartandó szemle a tűz keletkezési okának egyértelmű megállapítása és a bizonyítékok megsemmisülésének megelőzése érdekében haladéktalanul megtartható.

(3) Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy a tűz mely tűzoltóság területén keletkezett, vagy a tűz több megye területére is kiterjed, a tűzvizsgálat lefolytatására jogosult szervet a közös felügyeleti szerv vezetője jelöli ki.

(4) A tűzvédelmi hatóság bűncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendőri szervet, ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes katonai nyomozó hatóságot.

(5) A tűzoltóság, a tűzvizsgáló vagy a rendőrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tűzeset helyszínét, továbbá azoknak a tárgyaknak, eszközöknek az őrzését, amelyek a bűncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálnak.

(6) A tűzoltóság felhatalmazott képviselője a rendőrség helyszínre érkezéséig jogosult a tűzeset helyszínén

a) a területet lezárni,

b) a veszélyeztetett területen lakókat, a lakóhelyük elhagyására kötelezni,

c) az ügyfelet, tanút a helyszínen tartózkodásra kötelezni,

d) a helyszínen tartózkodókat - a rendőrségről szóló törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával -személyazonosságuk igazolására kötelezni,

e) helyszíni bírságot kiszabni."

110. § A Tvt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít.

(2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság részére.

(4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak.

(5) A hivatásos tűzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel."

111. § A Tvt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) Minden építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.

(2) Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készíthet, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (tűzvédelmi tervezői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(3) A tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatása annak engedélyezhető, aki

a) büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja, vagy

b) a szakterületnek megfelelő tűzvédelmi szakértő (építmények tűzvédelme, vagy építész-, vagy elektromos-, vagy gépész-, vagy vegyipari-, vagy olajipari-, vagy gázipari tűzvédelmi szakértő) jogosultsággal rendelkezik.

(4) A tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(5) A kivitelező köteles a tűzvédelmi dokumentációban szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni.

(6) A tervezőnek és a kivitelezőnek az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítéséről írásban kell nyilatkoznia.

(7) Hatósági ellenőrzés esetén a büntetlen előélet követelményének való megfelelést a tervező igazolja.

(8) Az egy naptári éven belül elvégzett több hatósági ellenőrzés esetén az első hatósági ellenőrzés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány költségét a tervező, a második és a további hatósági ellenőrzés esetén a névjegyzéket vezető szerv viseli.

(9) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzéket vezető szerv

a) a tűzvédelmi tervezői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,

b) hatósági ellenőrzés esetén annak időtartama alatt,

c) a tűzvédelmi tervezői nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli."

112. § A Tvt. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) A névjegyzéket vezető szerv a tűzvédelmi tervezőkről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) az engedély azonosító számát,

c) az elérhetőségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail).

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatai is nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok nyilvánossága tekintetében a tűzvédelmi tervező nyilatkozata irányadó."

113. § (1) A Tvt. 24. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)

"a) előkészíti a tűzvédelemre,a műszaki mentésre és a tűzoltóságra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok,közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, és a hatáskörébe tartozó rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tűzvédelmet és a műszaki mentést,"

(2) A Tvt. 24. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)

"c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára dönt a hivatásos tűzoltóság létrehozásáról és megszüntetéséről,"

(3) A Tvt. 24. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter)

"f) gyakorolja a hivatásos tűzoltóság, valamint a tűzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetve társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során a feladatkörrel rendelkező minisztert megillető jogokat;"

114. § A Tvt. 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője

a) irányítja a hivatásos tűzoltóság tevékenységét,

b) közvetlen utasítással irányítja a tűzoltóság egységeinek a tűzoltási és műszaki mentési feladatokban történő részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, működési területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését,

c) kezdeményezi a hivatásos tűzoltóság létrehozását, megszüntetését,

d) kinevezi és felmenti a tűzoltó parancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos - jogszabályban meghatározott - munkáltatói jogköröket,

e) kiadja a tűzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzatát, a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tűzoltóságok működési területét, a hivatásos tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszközállományát és műszaki megfelelőségük ellenőrzésének rendjét, a hivatásos tűzoltóságok létszámát és szervezési kategóriába sorolását, és a tűzoltósport versenyszabályzatát,

f) koordinálja és ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait,

g) folyamatosan ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását,

h) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét."

115. § A Tvt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete

a) hozzájárulhat a hivatásos tűzoltóság, valamint hozzájárul - amennyiben területén működik - az önkormányzati tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához,

b) önkormányzati tűzoltóság, önkéntes tűzoltó egyesület alapításában vehet részt,

c) gondoskodik az önkormányzati tűzoltóság fenntartásáról, működtetéséről és fejlesztéséről,

d) közreműködik a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásában, működtetésében és fejlesztésében,

e) hozzájárulhat más tűzoltóság létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez.

(2) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete

a) elrendelheti az irányítása alá tartozó tűzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát,

b) beszámoltatja az önkormányzati tűzoltóparancsnokot.

(3) Az önkormányzati tűzoltósággal rendelkező települési önkormányzat képviselő-testülete a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett megszüntetheti az önkormányzati tűzoltóságot. A minisztert a döntésről legalább fél évvel a megszüntetés tervezett időpontja előtt kell értesíteni."

116. § A Tvt. 30. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"A hivatásos tűzoltóság

30. § (1) A hivatásos tűzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve.

(2) Hivatásos tűzoltóságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének javaslatára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter alapíthat.

(3) A hivatásos tűzoltóság vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri a működési területen működő települési - Budapesten a fővárosi kerületi - önkormányzatok képviselő-testületének a véleményét. A szükségessé váló felmentésről az érintett önkormányzatokat - az érintettel történő közléssel egyidejűleg - tájékoztatni kell.

(4) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja.

(5) A tűzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tűzoltóság működési területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelem érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.

(6) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fővárosi önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjéhez, a fővárosi önkormányzat közgyűlése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjéhez fordulhat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedő átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a tűzoltó parancsnok felelősségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője köteles a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belső irányítási intézkedéseket megtenni."

117. § A Tvt. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A hivatásos tűzoltóság

a) tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet végez, és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti jellegű szolgálatot tart,

b) a Kormány által rendeletben meghatározott tűzvédelmi hatósági feladatokat lát el,

c) székhelyén az önkormányzat kérésére közreműködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylő a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában,

d) ellenőrzi az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a tűzoltási és műszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tűzoltó egyesület tevékenységét."

118. § A Tvt. 33. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"Az önkéntes tűzoltó egyesület

33. § (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület a településen a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette.

(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési, tűzoltási és műszaki mentési tevékenységben való közreműködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni.

(3) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzmegelőzés körében tájékoztathatja a lakosságot az időszerű tűzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tűzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet.

(4) Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége során a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység körében

a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tűzoltósághoz vagy az önkormányzati tűzoltósághoz,

b) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezéséig minden tőle elvárhatót megtesz a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a tűz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévő személyek részére történő segítségnyújtásra, a balesetek megelőzésére,

c) az eseményt észlelőket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közreműködésre kérheti fel,

d) a hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság helyszínre érkezését követően a tűz oltásában, illetve a műszaki mentésben a tűzoltásvezető intézkedésének megfelelően működik közre.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi az önkéntes tűzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenőrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tűzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel."

119. § A Tvt. a következő 33/A-33/G. §-okkal egészül ki:

"33/A. (1) Szaktevékenységet az önkéntes tűzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget.

(2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig őrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidő nélkül visszavonható.

33/B. § (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tűzoltó egyesület alapszabálya az irányadó.

(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) e törvényben foglalt eltérésekkel irányadó. 33/C. § Az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végző tagja mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.

33/D. § Az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a külön jogszabályban előírt képesítéssel rendelkezik.

33/E. § (1) Az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köt a hivatásos tűzoltósággal.

(2) Az együttműködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy

a) az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a külön jogszabályban előírt képesítéssel rendelkezik, és

b) az egyesület működése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.

(3) Együttműködési megállapodás határozatlan időre köthető, és azt az önkéntes tűzoltó egyesület az együttműködési megállapodásban meghatározott határidővel írásban indokolás nélkül felmondhatja.

(4) A hivatásos tűzoltóság az együttműködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak akkor mondhatja fel, ha

a) az együttműködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn,

b) az önkéntes tűzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

(5) Az együttműködési megállapodást bármely fél megfelelő indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttműködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi.

(6) A hivatásos tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület közötti együttműködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tűzoltóság székhelye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni.

(7) Az együttműködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó. 33/F. § (1) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell

a) az önkéntes tűzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetőségének módját, szakmai igénybevehetőségének körét, és azt, hogy az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület),

b) tűzoltóság részéről az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elősegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését az önkéntes tűzoltó egyesület részére, az időszerű tűzvédelmi feladatokra vonatkozó, az önkéntes tűzoltó egyesület tűzmegelőzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak az önkéntes tűzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét,

c) az önkéntes tűzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tűzesetről, műszaki mentésről, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét.

(2) Az önkéntes tűzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben - a hivatásos tűzoltóság kérésére - tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet.

(3) Az önkéntes tűzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki.

(4) A hivatásos tűzoltóság a vele megállapodást kötő tűzoltó egyesületnek támogatást nyújthat.

33/G. § Az önkéntes tűzoltó egyesület a működés, a fenntartás, valamint a létesítés, a fejlesztés és felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz."

120. § A Tvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés és a megelőző alcím lép:

"Az önkormányzati tűzoltóság

34. § (1) Az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület, amely a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás közigazgatási területén, a hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása alapján tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el és közreműködik közvetlen tűz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzati tűzoltóság kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét.

(2) Az önkormányzati tűzoltóság parancsnokát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője egyetértésével a köztestület nevezi ki.

(3) Az önkormányzati tűzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetéséből erre a célra biztosított költségkeret mértékéig az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet biztosítja."

121. § A Tvt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A létesítményi tűzoltóság a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő tűzoltási és más műszaki mentési feladatok elsődleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tűzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és fenntarthatja."

122. § A Tvt. 36. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések

36. § (1) Az önkormányzati, vagy a létesítményi tűzoltóság feladatainak ellátására a 35. § (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetve a települési önkormányzattal.

(2) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tűzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást a működési terület szerinti hivatásos tűzoltóságnak be kell jelenteni.

(3) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóság esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság ellenőrzi a tűz elleni védekezési, műszaki mentési tevékenység végrehajtását, az ehhez szükséges személyi, és technikai feltételek meglétét, a tűz elleni védekezési, műszaki mentési feladatokra való felkészültség és felkészülés helyzetét.

(4) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tűzoltóság a (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során hiányosságot tár fel, a mulasztót annak pótlására hívja fel.

(5) Ha az önkormányzati tűzoltóság a hiányosság pótlása iránt nem, vagy nem megfelelően intézkedik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 34. § (3) bekezdése szerinti költségfedezetet a hiányosságból eredő feladatellátási-képesség csökkenésével arányos módon csökkenti."

123. § A Tvt. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § (1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltóknak a tűzoltás, műszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevő téríti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkormányzati és létesítményi tűzoltó élelmezéséről és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerű és indokolt költségeinek megtérítéséről az igénybe vevő köteles gondoskodni.

(3) Az önkormányzati önkéntes és a létesítményi tűzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetve kártalanítására, ha az igénybevétel

a) a székhely szerinti vagy az alapító önkormányzati társulás településeinek közigazgatási határain belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetve a létesítmény fenntartója,

b) az a) pontban meghatározott területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve

köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg."

124. § A Tvt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tűzoltó mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól."

125. § A Tvt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelő egyenruha viselésére jogosult.

(2) A viselt egyenruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas.

(3) Az önkormányzati és a létesítményi tűzoltó, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület tagja a hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjárművön csak az önkormányzati, illetve létesítményi tűzoltóság feliratot helyezheti el, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság bejegyzett elnevezésével.

(4) Az önkormányzati, a létesítményi tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja részére - a képesítési követelmények megszerzését követően - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve egységes igazolványt ad ki.

(5) Az igazolvány adattartalma:

a) az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság, az önkéntes tűzoltó egyesület megnevezése,

b) a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja arcfényképe,

c) a tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja neve,

d) az igazolvány érvényességi ideje.

(6) Az (5) bekezdésében meghatározott igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (7) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján állítja ki. Az igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az érvényességi idő lejártakor visszavonja vagy megújítja.

(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, a létesítményi tűzoltó és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartási számmal történő azonosítása, az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó egyesület tevékenysége jogszabályoknak megfelelő működése ellenőrzése érdekében az önkormányzati, létesítményi tűzoltók és az önkéntes tűzoltó egyesület tagjáról vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) rögzíti:

a) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, értesítési címét,

b) a képesítési követelményeknek való megfelelést igazoló okmány számát, a képző intézmény megnevezését, a kiállítás időpontját,

c) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja nyilvántartásba történő felvételének napját,

d) annak az önkormányzati, létesítményi tűzoltóságnak, önkéntes tűzoltó egyesületnek a bejegyzett elnevezését és székhelyét, amelynek tagja,

e) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja igazolványának számát, kiállításának keltét,

f) az igazolvány cseréje, pótlása tényét, illetve ezek megtagadásának tényét,

g) az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, a törlés időpontját és okát,

h) az önkormányzati, létesítményi tűzoltó alkalmazása és az önkéntes tűzoltó egyesület tagja tagsága megszűnésének tényét és időpontját.

(8) A (7) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat az önkormányzati, létesítményi tűzoltóság vezetője, az önkéntes tűzoltó egyesület vezetője 15 napon belül szolgáltatja.

(9) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a nyilvántartásába kizárólag az e törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból adatot törölni.

(10) A nyilvántartásból - jogszabályban meghatározott módon - a (7) bekezdésben meghatározott célra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára szolgáltatható adat.

(11) Az önkormányzati, létesítményi tűzoltói tevékenység, az önkéntes tűzoltó egyesületi tagság megszűnése, és az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagjának halála esetén adatainak a nyilvántartásban történő kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történő kezelés megszüntetésétől számított legfeljebb 5 évig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, létesítményi tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület tagja tevékenysége későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolhatja."

126. § A Tvt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § A rendvédelmi szervek kártérítési felelősségéről rendelkező jogszabályokat az önkormányzati és a létesítményi tűzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevő fizeti meg."

127. § A Tvt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) A hivatásos tűzoltóság létesítésének, működésének, fenntartásának, fejlesztésének költségeit a központi költségvetés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésén keresztül biztosítja.

(2) A központi költségvetésből történő támogatás mértékének meghatározása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által jóváhagyott állománytáblázatban és gépjárműállomány-táblázatban rögzítetteket kell alapul venni.

(3) A hivatásos tűzoltóság és az önkormányzati tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebből kell gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani.

(4) A tűzoltóság fenntartója a tűzoltóság készenléti szolgálatot, és a tűzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni.

(5) Az önkormányzati tűzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és működésével kapcsolatos költségek fedezetéről a székhely szerinti települési önkormányzat, és az önkormányzati tűzoltóság által védett települések önkormányzatai, valamint az általuk végzett feladattal arányosan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervén keresztül a központi költségvetés gondoskodik.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint az önkormányzati tűzoltóság tagjai, továbbá az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagja a külön jogszabályban előírt képesítés megszerzésére kötelezett.

(7) A képzés költségeit - a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a küldő szerv vagy a hallgató viseli."

128. § A Tvt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete "A" részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a "B" részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5%-át hozzájárulás címén - a hivatásos tűzoltóságok és az önkormányzati tűzoltóságok részére a laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által felügyelt tűzjelzési és monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, fejlesztésére és az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény létesítésére, valamint tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára - a központi költségvetésbe befizetni. A hozzájárulás alapjának meghatározása során csak azokból a biztosítási szerződésekből befolyt díjakat kell figyelembe venni, ahol a kötelezettségvállalás tagállama Magyarország, ideértve azt az esetet is, ha a kockázatviselés helye egy másik tagállam."

129. § (1) A Tvt. 47. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

"e) az önkormányzati tűzoltóság létesítésének, működésének feltételeit, feladatát;"

(2) A Tvt. 47. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

"i) a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

j) a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati tűzoltóság és önkéntes tűzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásának részletes szabályait."

(3) A Tvt. 47. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)

"11. a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályait, a TMMT készítésével érintett létesítmények kiválasztására vonatkozó szabályokat, a TMMT tartalmi követelményeit."

(4) A Tvt. 47. § (2) bekezdése a következő 25. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)

"25. az önkormányzati tűzoltóság legkisebb létszámára, létesítményeinek és felszereléseinek minimális mennyiségére, minőségére, a szolgálat ellátására, az egyenruházatra és viselésére, az egyenruházaton viselt jelzések rendjére, ki- és továbbképzésekre, az egyes beosztásokhoz szükséges személyi és anyagi feltételekre, a kitüntetések viselésének rendjére, az önkormányzati tűzoltó foglalkozás egészségügyi vizsgálata szempontjaira vonatkozó szabályokat."

(5) A Tvt. 47. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy)

"d) az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatás szolgáltatási díjmértékét és körét, a díjbeszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel" (egyetértésben rendeletben állapítsa meg.)

130. § Hatályát veszti a Tvt. 13. § (6) és (7) bekezdése, a 25. §-át megelőző alcím, a 44. § (3) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, 47. § (2) bekezdésének 7., 8., 18., 20., 21. és 22. pontja.

50. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

131. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki."

132. § A Hszt. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényalkalmazásában:)

"e) országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője,a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokfőigazgatói;"

133. § A Hszt. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve-közszereplést nem vállalhat.

(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat."

134. § A Hszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását."

135. § A Hszt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető."

136. § A Hszt. 51. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek."

137. § A Hszt. 56. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével -felmentéssel akkor szüntethető meg, ha)

"a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az országos parancsnok döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;"

138. § A Hszt. 180. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat)."

139. § A Hszt. XIX/A. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"A RENDŐRSÉG, A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK"

140. § A Hszt. 245/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"245/A. § A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

141. § A Hszt. XX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"A RENDŐRSÉG ÉS A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK"

142. § A Hszt. 246. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"246. § A rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

143. § A Hszt. 247. § (1) bekezdésének f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:)

"f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, és a vele azonos jogállású szervek vezetői, g) tűzoltó parancsnok,"

144. § A Hszt. 265. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok"

145. § A Hszt. 265. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fővárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál."

146. § A Hszt. 270. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél szerződéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati - kivéve vezetői -beosztások ellátására létesíthető. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerződéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető."

147. § A Hszt. 274. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a fegyelemsértést több hivatásos tűzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az a tűzoltó parancsnok intézkedik, akinek a működési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tűzoltó parancsnokok hozzák meg."

148. § A Hszt. 93. § (6) bekezdésében a "polgári védelemnél, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál" szövegrész helyébe a "hivatásos katasztrófavédelmi szervnél" szöveg lép.

149. § A Hszt. 6/B. számú mellékletében a "budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi tűzoltó parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fővárosi polgári védelmi igazgató" szövegrész helyébe a "budapesti rendőrfőkapitány, a fővárosi illetékességű hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője, a tűzoltósági főfelügyelő, a polgári védelmi főfelügyelő, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói" szöveg lép.

150. § Hatályát veszti a Hszt. 36. § (4) bekezdése, 49/A. § (5) bekezdése, 116/A. § (7) bekezdése, 127. § (4) bekezdése, 247. § (1) bekezdésének e) pontja, 265. § (2) és (3) bekezdése, 266. §-a, 268. §-át megelőző alcím, 268. §-a, 269. §-a, 271. § (2)-(3) bekezdése, 272. § (2)-(5) bekezdése, 273. §-a, 274. § (1)-(8) bekezdése, 275. §-a, 276. § (1)-(3) bekezdése, 342. § (9) bekezdése.

51. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

151. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamosenergetikai, gázipari, elektrotechnikai, munkabiztonsági, tűzvédelmi szakterületeken, valamint a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, belsőépítészeti, műemlékvédelmi és tűzvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre."

52. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása

152. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatokat, illetve termékeket az adatok kezelője, illetve előállítója a külön jogszabályban foglaltak szerint biztosítja a katasztrófavédelemben részt vevők számára."

53. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

153. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]

"c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és az ügyészség a törvényben meghatározott feladatuk ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,"

54. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

154. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"228. § (1) Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik.

(2) E törvény alkalmazásában egészségügyi válsághelyzetnek minősül

a) minden - rendszerint váratlanul bekövetkező-esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor,

b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.

(3) Különleges jogrend bevezetésekor a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

(4) Különleges jogrenden kívül valamely eseményt - annak függvényében, hogy az egy megyét (a fővárost) vagy több megyét érint - az egészségügyi államigazgatási szerv vagy az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeleti szerve minősítheti egészségügyi válsághelyzetnek."

(2) Az Eütv. 147. § (1) bekezdés f) pontjában a "katasztrófa [225. § (2) bekezdés]" szövegrész helyébe az "egészségügyi válsághelyzet [228. § (2) bekezdés]" szöveg lép.

(3) Az Eütv. 94. § (2) bekezdés a) pontjában, a 230. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 231. § (2) bekezdésében, a 232. § (1) bekezdésében a "katasztrófa" szövegrész helyébe "egészségügyi válsághelyzet" szöveg lép.

(4) Az Eütv. 229. § (1)-(3) bekezdéseiben a "Katasztrófa" szövegrész helyébe "Egészségügyi válsághelyzet" szöveg lép.

(5) Az Eütv. 229. § (1) bekezdésében az "a katasztrófa-helyzet" szövegrész helyébe "az egészségügyi válsághelyzet" szöveg lép.

(6) Az Eütv. 230. § (4) bekezdésének c) pontjában az "a katasztrófahelyzet" szövegrész helyébe "az egészségügyi válsághelyzet" szöveg lép.

55. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

155. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)

"e) a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bűncselekmény,"

56. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

156. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A felügyelet a képviselő-testület által meghatározottak szerint együttműködik a rendőrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az egyéb állami ellenőrző és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a helyi polgárőr szervezettel, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel.

(2) A rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együtt eljáró felügyelő a rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal segítője."

57. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása

157. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják)

"f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;"

58. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

158. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § c),d), g), h) és a 9. § (1) bekezdés d), g) pontjaiban megjelölt adatok kivételével."

59. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása

159. § A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését."

60. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

160. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) A veszélyes vagy szennyező áru belvízi szállításának hatósági ellenőrzését a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint a hajózási hatóság, a rendőrség vízirendészeti szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv látja el.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban meghatározottak mellett a katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a veszélyes áruk belvízi szállítására történő előkészítésének, valamint a belvízi úton beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése,

b) a veszélyes áruk kikötők területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzése."

161. § A Vkt. a következő 60/A. §-sal egészül ki:

"60/A. § (1) Ha a veszélyes áruk belvízi szállításáról szóló törvényben meghatározott előírások megsértőivel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmaz.

(2) Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a jogszabálysértővel szemben felelősséggel nem tartozik.

(3) Ugyanazon jogszabálysértésért a hajózási, a vízi rendészeti hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki."

162. § A Vkt. a következő 60/B. §-sal egészül ki:

"60/B. § (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e törvény 60/A. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi."

163. § A Vkt. 88. § (1) bekezdése a következő m) és n) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

"m) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályainak, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegének, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályainak,

n) a víziközlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályainak"

(rendeletben történő megállapítására.)

61. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

164. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 4. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány:)

"i) biztosítja a különleges jogrend idején a lakosság riasztásának rendszerét;"

(2) Az Eht. 4. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Kormány:)

"j) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggő, jogszabályban meghatározott további feladatokat."

(3) Az Eht. 182. § (4) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában:)

"l) a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését;"

62. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

165. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 120. § (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkobzott ásványolajtermékek)

"a) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetőjének kérelme alapján - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett - átadhatók;"

(2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § Katasztrófa esetén a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti megyei, fővárosi védelmi bizottságok elnökei, illetve az érintett területek polgármesterei felhatalmazást kapnak arra, hogy az üzemanyag-ellátás biztosítására a vámhatóság bevonásával e törvény előírásaitól eltérően is intézkedhetnek."

63. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

166. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő 81/A-81/C. §-okkal, és az azokat megelőző alcímmel egészül ki:

"A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatásköre

81/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

a) a veszélyes áruk vasúti szállításra történő előkészítésére, valamint a vasúton beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése;

b) a veszélyes áruk vasútüzemi létesítmények területén végzett átrakásának, tárolásának ellenőrzése.

(2) A jogszabályban előírt veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó előírások (RID) megsértőivel szemben bírság szabható ki. Az e § alapján indított bírságolási eljárást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv folytatja le.

(3) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmaz.

(4) Az e § alapján tett jogszerű intézkedésből eredő kárért a jogszabálysértővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szervfelelősséggel nem tartozik.

(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni intézkedésekről, a vizsgálat megindítását, vagy a helyszíni intézkedést követő 8 napon belül hivatalosan értesíti a vasúti közlekedési hatóságot.

(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vizsgálat lezárásáról, és annak eredményéről, az azzal kapcsolatos döntéséről 8 napon belül értesíti a vasúti közlekedési hatóságot.

81/B. § (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ugyanazon jogszabálysértésért a közlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.

(4) A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

81/C. § (1) A veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását - ideértve az ideiglenes tárolást is - végző személyek, szervezetek, a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos rendkívüli eseményről haladéktalanul kötelesek értesíteni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján jogosult a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat működtető, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását - ideértve az ideiglenes tárolást is - végző személyek, szervezetek felé intézkedni, a károk enyhítése érdekében készített tervekben előírtak megtételére utasítást adni.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által adott utasításokat a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat-működtetők, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását végző személyek, szervezetek kötelesek haladéktalanul végrehajtani."

167. § A Vtv. 88. § (1) bekezdése n) és o) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"n) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,

o) a vasúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

64. A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény módosítása

168. § A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A polgárőrség tevékenysége során - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - köteles együttműködni a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos és az önkormányzati tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, a közterület-felügyelettel, az erdészeti szakszemélyzettel. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik."

65. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

169. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdése a következő 44. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"44. a villamosenergia-rendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszere, kijelölése, az érzékeny információ védelme, a kapcsolattartás és a jelentéstételi kötelezettségek, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelme, ellenőrzésének rendje, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

66. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

170. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"49. az együttműködő földgázrendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszerére, kijelölésére, az érzékeny információ védelmére, a kapcsolattartásra és a jelentéstételi kötelezettségekre, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmére, ellenőrzésének rendjére, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre"

(vonatkozó szabályokat.)

67. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

171. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"13. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet;"

68. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

172. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Rendvédelmi szerv)

"e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,"

(2) Hatályát veszti a Ksztv. 1. § (5) bekezdés b) pontja.

(3) Hatályát veszti a Ksztv. 83. § e) pontja.

69. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

173. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) a) pontja 32. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy)

"32. a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történő kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előírások ellenőrzési rendjének, az előírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

70. Hatályát vesztő rendelkezések

174. § (1) Hatályát veszti a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény.

(2) Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény.

(3) Hatályát veszti az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 30. §-a.

(4) Hatályát veszti a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény Hatodik fejezete.

(5) Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2006. évi VIII. törvény.

(6) Hatályát veszti az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi XXXIII. törvény.

(7) Hatályát veszti az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvény 2. § (43) bekezdése.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke