BH 1997.4.212 A betéti társaságnál a munkáltatói jogkör gyakorlója az e jogkörében hozott döntését jogi képviselő útján is közölheti az érintett munkavállalóval. Ha azonban a jogi képviselőt bízza meg a döntés meghozatalával, az nem tekinthető a munkáltatói jogkör gyakorlója által hozott döntésnek, ezért jogellenes [1988. évi VI. tv. (Gt.) 68. §, 94. § (2) bek., 1992. évi XXII. törvény 74. § (2) bek.].

Az alperes betéti társaság és a felperes munkavállaló 1995. február 13-án szóbeli megállapodással létesítettek határozatlan idejű munkaviszonyt.

A betéti társaság képviselője 1995. április 22-én meghatalmazást adott egy ügyvédnek arra, hogy "az S. M. E. munkaviszonyának megszüntetése iránt indítandó eljárásban" teljes jogkörrel képviselje.

A felperes 1995. január 12-én különböző dolgok átvételét ismerte el. Az iratból az átadó kiléte nem állapítható meg teljes bizonyossággal.

1995. április 25-én az ügyvéd - arra hivatkozással, hogy a közlésre őt a társaság ügyvezetője meghatalmazta - a felperes munkaviszonyát 1995. május 31-ével rendes felmondással megszüntette.

Az eredménytelen egyeztetést követően a felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében elsődlegesen a felmondás jogellenességének kimondását, a munkaviszonyának helyreállítását és elmaradt munkabért, másodlagosan további végkielégítést kért.

Az alperes 1995. szeptember 21-én - az átvett dolgok értékét alapul véve - 200 000 forint erejéig viszontkeresetet terjesztett elő a felperessel szemben.

A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította a felmondás jogellenességét, és helyreállította a felperes munkaviszonyát. Az alperest 101 482 forint munkabér, ennek kamata, az ítélet jogerőre emelkedéséig napi 554 forint munkabér, perköltség és illeték megfizetésére kötelezte. A viszontkereset vonatkozásában megszüntette a pert. Bizonyítottnak tekintette, hogy a felek között 1995. február 13-án munkaviszony jött létre. E jogviszony alapján a munkáltatói jogkört az 1988. évi VI. törvény (Gt.) 94. §-ának (2) bekezdése és a 68. §-a szerint az üzletvezetésre jogosult tagok közül az erre kijelölt tag gyakorolja. A felmondást aláíró ügyvéd nem tartozik e körbe, emiatt az intézkedése jogellenes. A viszonkereset tekintetében a per megszüntetését azzal indokolta, hogy a szerszámok stb. átadása a munkaviszony keletkezése előtt történt, az alperes vitatta továbbá az ez előtt keletkezett bevétellel kapcsolatos elszámolást. A munkaviszony hiányában a viszonkeresettel érvényesített követelés elbírálása nem tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe.

Az ítélet ellen a kereset elutasítása és a viszonkeresetnek való helyt adás iránt az alperes fellebbezett.

A megyei bíróság ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a felperes javára megítélt összeget 153 558 forintra felemelte, rendelkezett a kamatról. Ezt meghaladóan helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság helytállónak találta a munkaügyi bíróságnak a munkáltatói jogok személyes gyakorlásáról kifejtett jogi álláspontját. Kifejtette, hogy a nem természetes személy munkáltató a munkáltatói jogát csak olyan személy útján gyakorolhatja, aki a szervezetébe tartozik. Ezért a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályai a munkaviszonyban nem alkalmazhatók.