62004CJ0391[1]

A Bíróság (harmadik tanács) 2007. május 10-i ítélete. Ypourgos Oikonomikon és Proïstamenos DOY Amfissas kontra Charilaos Georgakis. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Symvoulio tis Epikrateias - Görögország. 89/592/EGK irányelv - Bennfentes kereskedelem - A »bennfentes információ« és a »bennfentes információ felhasználása« kifejezés fogalma - Bennfentes személynek minősülő személyek csoportján belül megkötött, előre megállapodott tőzsdei ügyletek - Az átruházott értékpapírok árfolyamának mesterséges megemelése. C-391/04. sz. ügy.

C-391/04. sz. ügy

Ypourgos Oikonomikon et Proïstamenos DOY Amfissas

kontra

Charilaos Georgakis

(a Symvoulio tis Epikrateias [Görögország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"89/592/EGK irányelv - Bennfentes kereskedelem - A »bennfentes információ« és a »bennfentes információ felhasználása« kifejezés fogalma - Bennfentes személynek minősülő személyek csoportján belül megkötött, előre megállapodott tőzsdei ügyletek - Az átruházott értékpapírok árfolyamának mesterséges megemelése"

P. Mengozzi főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2006. október 26. ..

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2007. május 10. .

Az ítélet összefoglalása

Jogszabályok közelítése - Bennfentes kereskedelem - 89/592 irányelv - Bennfentes információ felhasználásának tilalma

(89/592 tanácsi irányelv, 1. és 2. cikk)

A bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló 89/592 irányelv 1. és 2. cikkét akként kell értelmezni, hogy amennyiben valamely társaság főrészvényesei és igazgatósági tagjai megállapodnak abban, hogy egymás között mesterséges árfolyamvédelem céljából tőzsdei ügyleteket kötnek e társaság átruházható értékpapírjaira, bennfentes információval rendelkeznek, amelyet az említett ügyletek lebonyolításakor nem a tények ismeretében használnak fel.

Azok számára ugyanis, akik e döntés meghozatalában részt vettek, az e döntésről és annak tartalmáról való tudomás bennfentes információnak minősül a 89/592 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ha azonban valamennyi szerződő fél ugyanazzal az információval rendelkezik, valamennyien azonos helyzetben vannak, és az ő viszonylatukban megszűnik az információ bennfentessége a csoporton belül meghozott döntés végrehajtása során. E feltételek között, mivel közülük senki sincs olyan helyzetben, hogy előnyre tegyen szert másokhoz képest, a csoport tagjai között az ilyen információ alapján létrejött ügyletek nem minősülnek bennfentes információ - tények ismeretében történő - felhasználásának a 89/592 irányelv 2. cikke értelmében.

(vö. 33., 39., 44. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2007. május 10.(*)

"89/592/EGK irányelv - Bennfentes kereskedelem - A »bennfentes információ« és a »bennfentes információ felhasználása« kifejezés fogalma - Bennfentes személynek minősülő személyek csoportján belül megkötött, előre megállapodott tőzsdei ügyletek - Az átruházott értékpapírok árfolyamának mesterséges megemelése"

A C-391/04. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Symvoulio tis Epikrateias (Görögország) a Bírósághoz 2004. szeptember 14-én érkezett, 2004. július 6-i határozatával terjesztett elő az előtte

az Ypourgos Oikonomikon,

a Proïstamenos DOY Amfissas

és

Charilaos Georgakis

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: A. Rosas tanácselnök, A. Borg Barthet és U. Lőhmus (előadó) bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2006. július 13-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- Ch. Georgakis képviseletében N. Korogiannakis és A. Mouzaki dikigoroi,

- a görög kormány képviseletében M. Apessos és S. Spyropoulos, valamint S. Trekli és M. Tassopoulou, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Gentili avvocato dello Stato,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Braun és G. Zavvos, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2006. október 26-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló, 1989. november 13-i 89/592/EGK tanácsi irányelv (HL L 334., 30. o.) 1-4. cikkének értelmezésére irányul.

2 E kérelmet egyrészről az Ypourgos Oikonomikon (pénzügyminiszter) és a Proïstamenos DOY Amfissas (amphissai adóhatóság), másrészről Ch. Georgakis között folyamatban lévő jogvitában nyújtották be, amelynek tárgya, hogy az utóbbi bennfentes információt használt fel, mivel egy társaság többi főrészvényesével és igazgatósági tagjaival együtt e társaság értékpapírjainak mesterséges áremelkedését eredményező, előre megállapodott tőzsdei ügyletekben vett részt.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 A 89/592 irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1) bennfentes információ: az a pontos információ, amely még nem került nyilvánosságra, és átruházható értékpapírok egy vagy több kibocsátójára, illetve egy vagy több átruházható értékpapírra vonatkozik, valamint nyilvánosságra kerülése esetén a szóban forgó átruházható értékpapír vagy értékpapírok árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas;

2) átruházható értékpapírok:

a) a részvények és kötvények, valamint az ezekhez hasonló értékpapírok;

[...]

ha kereskedésük köztestületek által elismert hatóságok által felügyelt és szabályozott, rendszeresen működő és nyilvánosan közvetlenül vagy közvetve elérhető piacon engedélyezett."

4 Ugyanezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése szerint:

"Minden tagállam eltiltja azt a személyt, aki

- a kibocsátó igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületében való tagsága folytán,

- a kibocsátó tőkéjében való részesedése folytán,

vagy

- mert hozzáfér ilyen információkhoz beosztása, foglalkozása vagy feladatai végzése folytán

bennfentes információval rendelkezik, hogy a tények ismeretében e bennfentes információ felhasználásával közvetlenül vagy közvetve, saját vagy harmadik személy javára az információ által érintett kibocsátó vagy kibocsátók átruházható értékpapírjait megvásárolja vagy eladja."

5 A 89/592 irányelv 3. cikke szerint:

"Minden tagállam megtiltja a következőket a bennfentes információval rendelkező valamennyi személynek, akire a 2. cikkben megállapított tilalom vonatkozik:

a) bennfentes információ átadása bármilyen másik személynek, kivéve ha ezt az információt beosztása, foglalkozása vagy feladatai szokásos végzése keretében szolgáltatja;

b) bennfentes információ alapján másik személy részére arra vonatkozó tanácsadás, vagy másik személy megbízása azzal, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének utolsó fordulatában említett értékpapírpiacokon forgalmazott átruházható értékpapírokat vegyen vagy eladjon."

6 Ezen irányelv 4. cikke előírja:

"Minden tagállam hasonlóképpen kiterjeszti a 2. cikkben elrendelt tilalmat minden olyan személyre, akiről az említett cikkben nem történt említés, de a tények teljes ismeretében olyan bennfentes információval rendelkezik, amelynek közvetlen vagy közvetett forrása nem lehet más, mint a 2. cikkben említett valamelyik személy."

A nemzeti szabályozás

7 A 89/592 irányelvet a bennfentes információval rendelkező személyek jogügyleteiről szóló 53/1992. sz. elnöki rendelet (a továbbiakban: rendelet) ültette át a görög jogba. E rendelet célja, hogy az értékpapírtőzsdékre vonatkozó jogszabályokat az említett irányelvvel összhangba hozza.

8 A rendelet 2., 3. és 4. cikke átveszi a 89/592 irányelv 1., 2. és 3. cikkét.

9 A rendeletnek az irányelv 4. cikkét követő 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A jelen rendelet 3. és 4. cikkében elrendelt tilalom vonatkozik minden olyan személyre is, akit az említett cikk nem említ, de aki a tények ismeretében olyan bennfentes információval rendelkezik, amelynek közvetlen vagy közvetett forrása nem lehet más, mint a 3. cikkben említett valamelyik személy."

10 A rendelet 11. cikke előírja:

"A jelen rendelet 3. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint a 4. és 5. cikkének megsértése esetén - a 1806/1988. sz. törvény 30. cikkének (1) és (3) bekezdésében foglalt szankciók mellett - a tőkepiaci bizottság legalább 10 millió GRD-től legfeljebb 1 milliárd GRD-ig terjedő összegű bírságot vagy a bennfentes információt felhasználó személy által elért vagyoni előny ötszörösének megfelelő összegű bírságot szab ki."

11 A 3632/1928. sz. törvény 34. cikke kimondja:

"Szabadságvesztéssel és legfeljebb 50 000 GRD összegű pénzbírsággal, illetve e büntetések egyikével büntetendő az:

a) aki jogosulatlan előny megszerzése végett a tőzsdei árfolyam befolyásolása érdekében a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas sajátos eszközöket szándékosan felhasznál [...]"

12 Az 1969/1991. sz. törvény 72. cikkének (1) bekezdése előírja:

"Aki a sajtó vagy más eszköz útján szándékosan hamis vagy pontatlan információt terjeszt, amely alkalmas egy vagy több tőzsdén forgalmazott átruházható értékpapír árfolyamának befolyásolására, szabadságvesztéssel és legfeljebb 100 millió GRD összegű pénzbírsággal büntetendő."

13 E törvény 76. cikkének (10) bekezdése kimondja:

"Az általános büntető jogszabályok sérelme nélkül a tőkepiaci bizottság legfeljebb 100 millió GRD összegű bírságot szabhat ki azokra a vállalkozásokra, amelyek megsértik a tőkepiacra vonatkozó jogszabályokat és az említett bizottság határozatait."

14 Az 1806/1988. sz. törvény 30. cikke büntetőjogi szankciókkal sújtja a bizalmas információval rendelkező személyeket abban az esetben, ha ezeket jogosulatlanul használják fel.

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

15 Az 1996. novemberi tőzsdeválságot követően a gazdasági minisztérium tőkepiaci és értékpapír-tőzsdei igazgatósága ellenőrzést végzett a Parnassos és az Atemke nevű társaságok részvényeivel kapcsolatos ügyletek tekintetében. Azokat a személyeket, akik esetében alapos gyanú merült fel, hogy megsértették a tőkepiacra vonatkozó jogszabályokat, felszólították, hogy írásban adjanak erre magyarázatot.

16 Az Athéni Tőzsde a rendelkezésére álló adatok szerint 1996 augusztusában Ch. Georgakis és családtagjai (a továbbiakban: Georgakis-csoport) voltak a Parnassos nevű társaság főrészvényesei. Ezzel egyidejűleg a Parnassos és leányvállalata, a Syrios AVEE nevű társaság tulajdonában volt az Atemke nevű társaság részvényeinek többsége. Valamennyi névre szóló részvény volt. Mind Ch. Georgakis, mind az említett csoport tagjainak többsége tagja volt a Parnassos és az Atemke igazgatóságának, amely társaságokban igazgatói teendőket láttak el.

17 Amikor a Parnassos-részvények árfolyama csökkenő tendenciát mutatott, a Georgakis-csoport tagjai adótanácsadóik javaslatára úgy döntöttek, hogy árfolyamvédelmet biztosítanak a Parnassos részvényeknek. Ennélfogva több eladási, vételi és visszavásárlási ügyletet kötöttek a Parnassos- és az Atemke-részvényekre, amely ügyletek a Georgakis-csoport tagjai, a Parnassos nevű társaság és egy külföldi intézményi befektető között jöttek létre.

18 A tőkepiaci bizottság úgy ítélte meg, hogy ily módon Ch. Georgakis bennfentes információ birtokában kötött értékpapírügyleteket, és vele szemben 70 000 000 GRD összegű bírságot szabott ki. A Trimeles Dioikitiko Protodikeio Livadias (livadiai elsőfokú közigazgatási bíróság) megerősítette a tőkepiaci bizottság határozatát.

19 Ch. Georgakis terhére rótták különösen a 92 000 Parnassos-részvény és 11 100 Atemke-részvény átruházását magában foglaló ügyletet, továbbá azt nehezményezték, hogy vevőként részt vett a Parnassos-részvényekre vonatkozó huszonhat vitatott ügylet egyikében, és eladóként részt vett 112 500 Atemke-részvény egy részének a csoport egyes tagjai által a csoport egyik tagjának történő értékesítésében. Ezen ügyletek alkalmával egyetlen részvény sem került a szabad piacra, és a részvényvételi és -eladási ügyletek általában a Georgakis-csoport tagjai között jöttek létre. Ezen ügyletekben előre megállapodtak, mivel az említett tagok azt követően kötöttek vételi és eladási ügyleteket, hogy meghozták a Parnassos-részvények árfolyam-támogatásáról szóló döntést. Ezen ügyletek azt a célt szolgálták, hogy mesterségesen megnövekedjék a Parnassos-részvények forgalma, ezáltal értékükről megtévesztő képet nyújtsanak, tekintet nélkül arra az értékre, amelyet e részvények e mesterséges ügyletek nélkül értek volna el.

20 Ch. Georgakis jogorvoslattal élt az elsőfokú bíróság ítélete ellen, amelynek helyt adott a Dioikitiko Efeteio Peiraios (pireuszi fellebbviteli közigazgatási bíróság).

21 Az Ypourgos Oikonomikon és a Proïstamenos DOY Amfissas fellebbezést nyújtott be a Symvoulio tis Epikrateiashoz ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránt.

22 E körülmények között a Symvoulio tis Epikrateias az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

"Bennfentes információval rendelkező személyeknek tekintendők-e a [...] 89/592 [...] irányelv 1. és 2. cikke értelmében azok a 2. cikk (1) bekezdése valamely feltételének megfelelő személyek vagy személyek csoportjai, és tevékenységük egyúttal [az említett] irányelv 2., 3. és 4. cikke szerinti bennfentes információ felhasználásának tilalmába ütközik-e abban az esetben, ha ezek a személyek egymás között az átruházott értékpapírok árfolyamának mesterséges emelkedését eredményező, előre megállapodott tőzsdei ügyleteket kötnek?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

23 A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében arra vár választ, hogy akként kell-e értelmezni a 89/592 irányelv 1. és 2. cikkét, hogy amennyiben valamely társaság főrészvényesei és igazgatósági tagjai megállapodnak abban, hogy egymás között mesterséges árfolyamvédelem céljából tőzsdei ügyleteket kötnek e társaság átruházható értékpapírjaira, olyan bennfentes információval rendelkeznek, amelyet a tények ismeretében felhasználnak az említett ügyletek lebonyolításakor.

24 Annak megállapításához, hogy az alapügy körülményei között a személyek valamely csoportja a csoport tagjainak rendelkezésére álló bennfentes információ alapján jár-e el, mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a tőzsdei ügyletek megkötéséről szóló döntést olyan tájékoztatás alapján hozták-e, amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan személy nyújtott, aki a 89/592 irányelv 2. cikkében foglalt és ezen irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti "bennfentes információval" rendelkező személyek valamely kategóriája alá esik.

25 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy a Georgakis-csoport tagjai adótanácsadóik javaslatára hozták azt a döntést, hogy az átruházható értékpapírok másodlagos piacán összehangoltan járjanak el a Parnassos társaság részvényeinek árfolyam-támogatása céljából, amely társaságnak főrészvényesei és igazgatósági tagjai voltak.

26 A 89/592 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésének szövegéből következik, hogy ahhoz, hogy valamely információ "bennfentes információnak" minősüljön, több feltételnek is meg kell felelnie, mégpedig még nem szabad nyilvánosságra kerülnie, pontosnak kell lennie, az információnak valamely átruházható értékpapír kibocsátójára vagy átruházható értékpapírokra kell vonatkoznia, és nyilvánosságra kerülése esetén az említett átruházható értékpapírok árfolyamának lényeges befolyásolására kell alkalmasnak lennie.

27 Következésképpen valamely egyszerű javaslat, amely pusztán a tárgyhoz kapcsolódó szakvéleményen alapul, és bizonyos intézkedések meghozatalára vonatkozik, nem minősülhet olyannak, mint amely e feltételeket teljesíti.

28 A 89/592 irányelv 2. cikke tiltja, hogy azok a személyek, akik különösen igazgatási testületben való tagságuk folytán, illetve beosztásuk, foglalkozásuk vagy feladataik végzése folytán egy vagy több átruházható értékpapírra vonatkozóan bennfentes információval rendelkeznek, ezt az információt az említett átruházható értékpapírok megvásárlásakor vagy eladásakor kihasználják (lásd a C-384/02. sz., Grøngaard és Bang ügyben 2005. november 22-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-9939. o.] 23. pontját).

29 A 89/592 irányelv 3. cikke ugyanezen személyeknek megtiltja, hogy ilyen információt bármilyen másik személynek átadjanak, illetve bennfentes információ alapján másik személy részére javasolják, hogy e bennfentes információ alapján átruházható értékpapírt közvetlenül vagy közvetve vegyen vagy eladjon, valamint ezen irányelv 4. cikke minden olyan személynek megtiltja a bennfentes információ felhasználását, amely olyan személytől származik, aki az ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamely kategória alá esik.

30 Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Georgakis-csoport adótanácsadói nem feleltek meg az említett 2. cikk (1) bekezdésében szabályozott eseteknek, és amikor a Parnassos-részvények árfolyama csökkenő tendenciát mutatott, és a Parnassos-részvények védelmére javaslatot tettek, nem olyan információ alapján jártak el, amelyet az említett esetek valamelyike alá tartozó személy adott át részükre.

31 Következésképpen azáltal, hogy adótanácsadóik javaslatát elfogadták, a Georgakis-csoport tagjai az alapügyben érintett ügyleteket nem a 89/592 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelő információ alapján bonyolították le. Nem az ezen irányelv 2. cikkében foglalt valamely kategóriába eső személytől közvetlenül vagy közvetve harmadik személy útján kapott információ vagy információegyüttes alapján jártak el.

32 Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy - mivel olyan döntés meghozatalában vettek részt, mint amely az alapügyben is felmerült - a fent ismertetett körülmények között az említett csoport tagjai bennfentes információval rendelkeztek-e a 89/592 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében.

33 Úgy tűnik, hogy a Georgakis-csoport tagjainak a Parnassos-részvények támogatásáról szóló döntése révén a csoporton belül közös álláspont alakult ki arról, hogy e csoport tagjai ügyleteket kötnek egymással abból a célból, hogy a Parnassos társaság átruházható értékpapírjainak árfolyama mesterséges emelkedését előidézzék. Azok számára, akik e döntés meghozatalában részt vettek, az e döntésről és annak tartalmáról való tudomás bennfentes információnak minősül a 89/592 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése értelmében.

34 Ugyanis olyan információról van szó, amelyet nem hoztak nyilvánosságra, amely pontos, átruházható értékpapírra vonatkozik, és nyilvánosságra kerülése esetén a Parnassos-részvények árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas lenne, sőt ezen árfolyam tőzsdei összeomlását is okozhatná.

35 Ebből következik, hogy a 89/592 irányelv 2. cikkében elrendelt - a tények ismeretében történő - felhasználási tilalom hatálya alá tartoznak az olyan személyek, mint a Georgakis-csoport tagjai, amiatt hogy ők voltak e bennfentes információ szerzői, és azzal mint a Parnassos társaság főrészvényesei és igazgatósági tagjai rendelkeztek.

36 Végül meg kell vizsgálni, hogy az olyan döntés végrehajtásával, mint amelyet a Georgakis-csoporton belül is elfogadtak, azaz azáltal, hogy előre megállapodott tőzsdei ügyleteket kötöttek, e csoport tagjai felhasználták-e a rendelkezésükre álló bennfentes információt a 89/592 irányelv 2. cikke értelmében. A 89/592 irányelv e rendelkezéséből és tizenkettedik preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy a bennfentes kereskedelem nem csupán a bennfentes információval való rendelkezést, hanem annak felhasználását is magában foglalja.

37 A 89/592 irányelv második-ötödik preambulumbekezdéséből következik, hogy az irányelv célja az átruházható értékpapírok másodlagos piaca zavartalan működésének biztosítása, és a befektetők bizalmának megóvása, amely bizalom azon alapul, hogy a befektetőket azonos helyzetbe hozzák, és megóvják őket a bennfentes információ jogellenes felhasználásával szemben (a fent hivatkozott Grøngaard és Bang ügyben hozott ítélet 33. pontja).

38 Így a 89/592 irányelv 2. cikkében elrendelt tilalom célja a tőzsdei ügyletben részt vevő felek egyenlőségének biztosítása, elkerülve azt, hogy egyikőjük, aki bennfentes információval rendelkezik, és emiatt kedvezőbb helyzetben van a többi befektetőhöz képest, az információt nem ismerő más személy rovására ebből hasznot húzzon.

39 Amennyiben tehát olyan esetben, mint amely az alapügyben is felmerült, valamennyi szerződő fél ugyanazzal az információval rendelkezik, valamennyien azonos helyzetben vannak, és az ő viszonylatukban megszűnik az információ bennfentessége a csoporton belül meghozott döntés végrehajtása során. E feltételek között, mivel közülük senki sincs olyan helyzetben, hogy előnyre tegyen szert másokhoz képest, a csoport tagjai között az ilyen információ alapján létrejött ügyletek nem minősülnek bennfentes információ - tények ismeretében történő - felhasználásának a 89/592 irányelv 2. cikke értelmében.

40 A görög és az olasz kormány mégis úgy véli, hogy nem lehet kizárni a 89/592 irányelv hatálya alól az olyan döntés végrehajtását, mint amely a jelen ügyben is felmerült. Az a véleményük, hogy ha az ügyletkötésről szóló előzetes döntéshez a befektetői társadalom megtévesztésének kísérlete társul, akkor a döntés kockázatot jelent az értékpapírpiac zavartalan működésére, és ha annak indoka az a szándék, hogy abból meghatározott hasznot húzzanak, az erre vonatkozó információ döntő jelentőségű, és annak felhasználása "komoly csapást" jelent a piac átláthatóságára.

41 Még ha igaz is a jelen esetben, hogy az egyes átruházható értékpapírok mesterséges áremelkedésére irányuló gyakorlat összehangolt ügyletek útján történő megvalósítása alkalmas arra, hogy megrendítse a pénzügyi piacok integritásába vetett befektetői bizalmat, ettől függetlenül a 89/592 irányelv hatálya - amely irányelv az egyetlen közösségi jogi aktus, amely az alapügy tényállására alkalmazható - a bennfentes információnak a bennfentes személyek általi felhasználására, illetve arra korlátozódik, ha e személyek más személyekkel közlik ezt az információt. Következésképpen ezen irányelv rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az ügyletekre, amelyek célja egyes átruházható értékpapírok árfolyamának mesterséges és összehangolt rögzítése.

42 Ezt az értelmezést erősíti a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL L 96., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 367. o.) (11) preambulumbekezdése is, ahol megerősítést nyert, hogy az irányelv elfogadásakor a pénzügyi piacok integritásának védelmét szolgáló, meglévő közösségi jogi keret hiányos, egyes tagállamokban nincs jogszabály a tisztességtelen árfolyam-befolyásolásra és a félrevezető információk terjesztésére vonatkozóan. Ezt az irányelv célja maga is megerősíti, amely arra irányul, hogy a bennfentes kereskedelem formájában megvalósuló, az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott piaci manipulációt jelentő piaci visszaélésre adott megbízást megelőzze és szankcionálja.

43 Végül rögzíteni kell, hogy nem szerepelt a 89/592 irányelvben az átláthatóság biztosításának követelménye az értékpapír-kibocsátóknál vezetői feladatokat ellátó személyek, valamint adott esetben a velük szoros kapcsolatban álló személyek által lebonyolított ügyletek során, míg a 2003/6 irányelv (15), (26) és (27) preambulumbekezdéséből az következik, hogy az átláthatóság fogalmát mint piaci visszaélést megelőző intézkedést foglalták a pénzügyi eszközök piacának védelmére irányuló közösségi jogi keretbe ez utóbbi irányelv 2003. évi elfogadásával, amely hatálybalépésekor hatályon kívül helyezte a 89/592 irányelvet.

44 Következésképpen azt kell válaszolni a feltett kérdésre, hogy a 89/592 irányelv 1. és 2. cikkét akként kell értelmezni, hogy amennyiben valamely társaság főrészvényesei és igazgatósági tagjai megállapodnak abban, hogy egymás között mesterséges árfolyamvédelem céljából tőzsdei ügyleteket kötnek e társaság átruházható értékpapírjaira, bennfentes információval rendelkeznek, amelyet az említett ügyletek lebonyolításakor nem a tények ismeretében használnak fel.

A költségekről

45 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A bennfentes kereskedelemről szóló szabályok összehangolásáról szóló, 1989. november 13-i 89/592/EGK tanácsi irányelv 1. és 2. cikkét akként kell értelmezni, hogy amennyiben valamely társaság főrészvényesei és igazgatósági tagjai megállapodnak abban, hogy egymás között mesterséges árfolyamvédelem céljából tőzsdei ügyleteket kötnek e társaság átruházható értékpapírjaira, bennfentes információval rendelkeznek, amelyet az említett ügyletek lebonyolításakor nem a tények ismeretében használnak fel.

Aláírások

*Az eljárás nyelve: görög.