BH 1992.7.456 I. Sajtó-helyreigazítási perben a személyekről készült képek közlése esetén a képet és a képhez kapcsolt szöveget együtt kell értékelni annak megállapításánál, hogy a közlés valótlan tényállítást fejez-e ki.

II. Ha a valótlan tényállítás fényképen ábrázolt személyekre vonatkozik, a helyreigazítás során indokolt lehet a fénykép ismételt közlésére is kötelezni az alperest [Ptk. 79. § (1) bek., PK 15. sz. II. pont].

Az alperes által szerkesztett napilap 1990. szeptember 2.-i számában az első oldalon, a felső bal sarokban a felpereseket ábrázoló fényképet közölt, fölötte a következő vastag betűs címmel: "Így kezdődik?" A kép alatt a következő szöveg volt olvasható: "Pofozkodás, rablás, erőszak " "Kötelet adnék magamnak, mondja a gyilkos férj, aki pisztoly nélkül lőtt. (Rendőrsztorik az 5. oldalon, )" A lap 5. oldalán rendőrségi tudósításokat közöltek. A szövegek között alul 3 fényképet tettek közzé, amelyek a felpereseket ábrázolják a következő kísérőszöveggel: "Ők legalább csak egymást verik. - Nyár végi »idill« a Nagykörút közepén."

A felperesek sajtó-helyreigazítást kértek a lap főszerkesztőjétől, majd keresetlevelet nyújtottak be a bírósághoz. Keresetükben olyan tartalmú helyreigazításra kérték kötelezni az alperest, amely szerint az 1. oldalon közölt fénykép alatti szöveg nem az ábrázolt személyekkel kapcsolatos, az 5. oldalon közzétett fényképek alatti szöveg valótlan tartalmú, a fényképfelvételek a rajta szereplő személyek hozzájárulása nélkül jelentek meg, kérték továbbá, hogy ezzel kapcsolatban az alperes fejezze ki elnézését.

A keresetlevél benyújtása után az alperes az általa szerkesztett lap első oldalának alsó részén "Helyreigazítás" címmel nyilatkozatot tett közzé a támadott közleménynél jóval apróbb betűszedéssel. Ennek lényege szerint a lap 1. oldalán a kép alatti szöveg félreérthető. a képen ábrázolt személyek nem azonosak az 5. oldalon közölt cikkek szereplőivel. A fotón ábrázolt személyektől és az esetleg félretájékoztatott olvasóktól elnézést kérnek.

A felperes a tárgyaláson ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a helyreigazítás egyrészt elkésett, másrészt céljára nem alkalmas, mert a közlés az eredetihez képest jóval kevésbé feltűnő helyen és nem azonos betűformával jelent meg. Kifogásolta azt is, hogy a helyreigazítás szövege nem egyértelmű, az egyértelműség biztosítása végett az eredeti fényképet ismét közölve kellett volna rögzíteni teljesen egyértelműen a valótlan összekapcsolást.

Az alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint nem közölt valótlan tényállítást, az első oldalon lévő képhez nem állítás kapcsolódik, hanem kérdés: "Így kezdődik?" Az 5. oldalon megjelent képek alatti szöveg megfelel a valóságnak. Állítása szerint a felperesek jogszerű igénye nélkül tett közzé önként helyreigazítást.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, és a felpereseket kötelezte az alperes javára 5000 forint első fokú perköltség és az államnak 11 000 forint illetékköltség megtérítésére. Az indokolás lényege szerint az olvasók az 1. oldal és az 5. oldal elolvasása esetében meg tudták állapítani, hogy az 1. oldalon levő fénykép alatti szövegből az ábrázolt személyekre csak a verekedés vonatkozik. Az alperes alkalmazásában álló, a kifogásolt fényképeket készítő személy tanúvallomása alapján tényként állapította meg, hogy a felperesek verekedtek. A fényképekből leolvasható mozgásból, testtartásból magatartásuk a közfelfogás számára verekedésnek, durva, megütközését keltő fellépésként értékelendő. Ezért az 5. oldal szövege megfelel a valóságnak. A hozzájárulás nélküli fényképezéssel kapcsolatos igény tárgyában az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.