BH 2020.12.350 A kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése és az ezekhez kapcsolódó többletmagatartás nem kereskedés kísérlete, hanem befejezett, önálló cselekményt valósít meg [Btk. 176. § (1) bek. IV. ford., (3) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.149/2016/59., Fővárosi Törvényszék B.1532/2017/59., Fővárosi Ítélőtábla Bf.7/2019/12., Kúria Bfv.1332/2019/5. (*BH 2020.12.350*)

***********

[1] A törvényszék a 2018. november 16-án kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) bek. és (3) bek.]. Ezért a terheltet 5 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyek gyakorlásától eltiltásra és 1 276 540 forint vagyonelkobzásra ítélte. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

[2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. április 5-én jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelt terhére rótt bűncselekmény minősítését pontosította, a Btk. 176. § (1) bekezdése mellett annak IV. fordulatát is feltüntette. A szabadságvesztés-büntetés mértékét 6 év 8 hónapra, a közügyektől eltiltást 7 évre súlyosította, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás lényege a következő:

a terhelt 2016. október 20. napján történt elfogását megelőzően több hónappal továbbértékesítés céljából többféle kábítószert szerzett meg, és a kábítószert, valamint annak kisebb adagokra történő kiméréséhez, adagolásához és csomagolásához szükséges eszközöket az édesanyja lakásában, a konyhában lévő szekrény alsó részében tárolta.

A terheltet a nyomozó hatóság lakossági bejelentés alapján 2016. október 20-án az édesanyja lakásán intézkedés alá vonta, melynek során a rendőrök a terhelt ruházatából előkerült összesen 10 db simítózáras tasakban lévő nettó 6,23 gramm kokaint, valamint 1 276 540 forint készpénzt megtaláltak, és azokat lefoglalták.

Az ezt követően a lakásban tartott házkutatás során a konyhában lévő szekrény alsó részéből egy zöld színű Tescós táskából 270 doboz Rivotril, egy sárga nejonszatyorból egy nejlonzacskóba csomagolva krémszínű kristályos anyag, egy fekete szatyorból

1 db Momert típusú, kokainnal és amfetaminnal szennyezett elektromos konyhamérleg, nejlonzacskóban kristályos anyag, 1 db zöld befőttesgumival átkötött papírzacskó, benne fehér porral, 1 db kis méretű kokainnal, MDMA-val és amfetaminnal szennyezett digitális mérleg, 1 db simítózáras nejlonzacskó, benne kristályos anyaggal, 1 db simítózáras nejlontasak, benne fehér porral, 1 db papírzacskó, benne fehér porral, egy pár gumikesztyű, 1 db páramentesítő kis tasak, 1 db kiskanál, rajta anyagmaradvánnyal, 5 db simítózáras nejlontasak, benne fehér anyagmaradvánnyal, 1 db simítózáras nejlontasak, benne 3 db egész és 2 db fél rózsaszín tablettával került lefoglalásra. A lefoglalt zacskók, tasakok összesen nettó 1167,71 gramm pentedront és nettó 3 gramm kokaint tartalmaztak.

A terhelt által megszerzett és tárolt pentedron mért és becsült pentedronbázis-tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határának 2504%-a.

A terhelttől lefoglalt kokain becsült és mért kokainbázis-tartalma a csekély mennyiség felső határának legalább a kétszerese, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, annak legfeljebb 10,18%-a. A terhelttől lefoglalt kábítószerek összesített tiszta hatóanyag-tartalma a jelentős mennyiség alsó határának 2514%-át tették ki.

A terhelt vizeletéből kimutatott kokain, benzoil-ekgogin, ekgonin-metilészter kokain fogyasztását igazolja, míg az izopentedron nem minősül sem kábítószernek, sem pszichoaktív anyagnak, sem prekurzornak.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt - a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjait megjelölve - a megtámadott határozat megváltoztatása és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. Indokai szerint az eljárt bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a terhelt cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntettének. A védő kifejtette, hogy az ítéletben megállapított tényállás alapján nem a Btk. 176. § (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző kábítószer-kereskedelem bűntette, hanem a Btk. 178. § (1) bekezdés IV. fordulatába ütköző és a Btk. 178. § (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő tartással, jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette állapítható meg. Amennyiben az ítéleti tényállás alapján a bűncselekmény a Btk. 176. § (1) bekezdés szerinti kábítószer-kereskedelem bűntettének minősül, a terhelt által elkövetett cselekmény nem befejezett, hanem kísérleti szakban rekedt.

Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet tényállásában ugyan rögzítésre került a kereskedés törvényi tényállási elemeinek körülírása ("kábítószer továbbértékesítés céljából történő megszerzése"), ezen állítás mellett azonban vizsgálandó, hogy a rendelkezésre álló és mérlegelt bizonyítékok alapján eltérő minősítés megállapítható-e. Álláspontja szerint az az állítás, miszerint a terhelt a kábítószert továbbértékesítési céllal szerezte meg, téves, pusztán jogi következtetés, nem a megalapozott tényállás része, és nem is tényből tényre való következtetés, annak ellenére sem, hogy formailag az ítéletnek a tényállásában került rögzítésre; így téves a terhelt terhére rótt cselekmény minősítése. Kifogásolta, hogy tényállási elem nem utal az elkövetési módra, és a terhelt által tartott kábítószer átadásáról sincs tényállásban rögzített elem. Így az eljárt bíróság által megállapított tényállásban a kereskedés egyik elkövetési alakzatát sem támasztja alá konkrét bizonyíték, és nem is utal a tényállás ezen elkövetési magatartásokra. Nem kerültek feltárásra a terhelt kapcsolatai, semmi nem utal a kábítószer esetleges további útjára. Sérelmezte, hogy az ítéleti tényállásból nem állapítható meg, hogy a terhelt kereskedelmi célból szerezte meg a különböző kábítószereket, korábban történt értékesítést igazoló tényállási elemek nem kerültek rögzítésre. Nem tartalmazza a tényállás azt sem, hogy terhelt egyszeri vagy folyamatos értékesítéssel kívánt volna haszonhoz jutni a cselekmény révén. Ezen részcselekmények megállapítása hiányában nem vonható le következtetés a kereskedéssel megvalósított elkövetési módra. A védő kitért arra, hogy a terhelt vizeletében kábítószer volt kimutatható, azaz az elkövetés idején kábítószer-fogyasztó volt, ez a tény pedig azt a terhelti védekezést támasztja alá, miszerint a nála feltalált anyagokat saját fogyasztás érdekében birtokolta.

Az indítványban foglaltak szerint amennyiben a terhelt cselekménye mégis kábítószer-kereskedelem bűntettének minősülne, abban az esetben e bűncselekmény kísérleti stádiuma állapítható meg. Álláspontja szerint - a BH 2019.38. számú döntést megjelölve - a kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete megállapítására önmagában alkalmas az olyan szervezési tevékenység, aminek következtében a továbbiakban a kábítószer mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe kerül. Ebből az következik, hogy jelen ügyben sem valósult meg befejezett cselekmény, mert egyetlen ember számára sem került közvetlen elérhetőségbe a fellelt kábítószer.