BH 2019.2.38 A kábítószerrel kereskedés kísérletének megállapítására önmagában alkalmas magatartás az elkövetőnek olyan szervező tevékenysége, aminek következtében a továbbiakban mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe került a kábítószer [Btk. 176-177. §].

[1] A törvényszék a 2016. október 11. napján kelt ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem előkészületének bűntettében [Btk. 176. § (6) bek. a) pont] és kábítószer-kereskedelem bűntettében [Btk. 176. § (1) és (3) bek.], valamint a kerületi bíróság ítéletével közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete [1978. évi IV. tv. 274. § (1) bek. c) pont] miatt alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. Ezért a II. r. terheltet halmazati büntetésül 10 év fegyházbüntetésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítélte azzal, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad része, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; továbbá 3000 euró, és 278 000 forint pénzösszegre vagyonelkobzást is elrendelt.

[2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2017. május 25. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta; a II. r. terhelt cselekményét egységesen kábítószerrel visszaélés bűntettének [1978. évi IV. tv. 282/A. § (1) bek. IV. ford., (3) bek.] minősítette; a kerületi bíróság ítélete esetében a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte, és a közokirat-hamisítás bűntettének kísérlete vonatkozásában a bűnösség ismételt kimondását mellőzte, egyben a halmazati büntetést emiatt is kiszabottnak tekintette. A II. r. terhelt szabadságvesztés-büntetését 7 év börtönbüntetésre enyhítette, a Magyarország területéről történő kiutasításra és a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezést mellőzte. Megállapította, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, az eljárás során lefoglalt 3000 euró és 278 000 forint pénzösszeg lefoglalását megszüntette és azokat a II. r. terheltnek kiadni rendelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[3] Az elsőfokú bíróság által megállapított - és a másodfokú bíróság által pontosított - tényállás lényege a következő.

[4] Az I. r. terhelt és a II. r. terhelt 2011 nyarán egy fesztiválon, míg az I. r. terhelt és a III. r. terhelt 2011. év végén - 2012. év elején ismerkedtek meg. Az I. r. terhelt kezdetben a II. r. terhelt "foglalkozásáról" csak annyit tudott, hogy illegális kémiai vegyszerekkel kereskedik, többek között Magyarországon. Feladata a csempészetekre ún. szállító emberek beszervezése volt Romániából, akiknek - miután elfogadták a beszervezést - intézte a szállításhoz kapcsolódó feltételeket, foglalásokat repülőjegyekre, szállodákba. Az I. r. terhelt ezt követően ma már meg nem állapítható időben tudta meg azt, hogy a II. r. terhelt kábítószerekkel is kereskedik. Ennek ellenére tovább folytatta pénzért a kábítószerfutárok beszervezését. A III. r. terhelt egy barátja révén azért vette fel a kapcsolatot az I. r. terhelttel, mert rossz anyagi helyzete miatt gyors pénzkereseti lehetőséget keresett. Barátja elmondásából tudta azt, hogy az I. r. terhelt kábítószerekkel foglalkozik, a II. r. terhelt jobb keze, ő a kapcsolati ember, aki Romániában talál embereket a II. r. terhelt részére kábítószer-csempészetre. A III. r. terhelt tisztában volt azzal, hogy csak úgy tud gyorsan, sok pénzt keresni, ha ő is részt vesz az illegális dologban, és futárként kábítószert fog csempészni. A III. r. terhelt anyagilag kiszolgáltatott helyzete miatt vállalta a kábítószer-csempészetet, az I. r. terhelt közreműködésével Romániából B.-re utazott, az utazás költségeit a II. r. terhelt fizette. A II. r. terhelt 2012 februárjában az I. r. terhelt közvetítésével B.-n megismerkedett a III. r. terhelttel, aki továbbra is vállalta a futár szerepét. Megbeszélték azt, hogy 10 000 USD ellenében ma már meg nem állapítható pontos tömegű, de kereskedelmi mennyiségű kokaint fog csempészni Magyarországra azért, hogy azt itt a II. r. terhelt tovább értékesíthesse. Az ajánlat elfogadása után a terheltek egyeztették az utazás részleteit, a III. r. terhelt társai szervezésében és instrukciói alapján 2012. február 20-án Brazíliába repült. Az utazás költségeit a II. r. terhelt fedezte. A III. r. terhelt Brazíliában 2012. február 24-én találkozott egy T. nevű személlyel, aki egy szállodában helyezte el, ahol egy hétig lakott, várva azt a kapcsolattartóját, akitől a kokaint át kellett volna vennie. Ez idő alatt azonban nem vették fel vele a kapcsolatot, ezért a III. r. terhelt felhívta a II. r. terheltet, aki tájékoztatta arról, hogy "az üzlet elbukott", és nem tud neki segíteni semmiben, a hazajutásban sem, oldja meg saját maga helyzetét. Azt nem lehetett pontosan megállapítani, hogy milyen mennyiségű és hatóanyagú kokaint kellett volna a III. r. terheltnek Magyarországra hoznia, de mivel azt a II. r. terhelt továbbértékesítésre szánta volna, csak azt lehetett megállapítani, hogy a csempészni szándékolt kábítószer mennyisége a csekély mennyiséget meghaladta, de nem érte el a jelentős mennyiség alsó határát.

[5] Az I. r. terhelt 2013. év elején ismét B.-re utazott, találkozott a II. r. terhelttel, aki rávette arra, hogy vegye fel a kapcsolatot a III. r. terhelttel és vegye rá egy újabb csempészetre. Az I. r. terhelt rávette a III. r. terheltet, hogy vállaljon el egy újabb szállítást Dél-Amerikából, chaten elmagyarázta, hogyan fog működni a dolog, kivel kell találkoznia és hol fog lakni. A II. r. terhelt is felvette vele a kapcsolatot a neten, meggyőződött arról, hogy a III. r. terhelt továbbra is "rendes ember", ezért közölte vele, hogy egy "vegyszeres melót, nem igazi cuccot" kell Argentínából B.-be hoznia, melyet "csak egyetlen ember tud kimosni". A II. r. terhelt 3000 dollárt ígért a III. r. terheltnek a szállításért, melyet az elfogadott abban a tudatban, hogy olyan folyékony halmazállapotú anyagot kell Magyarországra csempésznie egy bőröndben, amiből a II. r. terhelt kokaint tud készíteni. Az utazás költségeit ismét a II. r. terhelt finanszírozta, majd a II. r. terhelt által biztosított pénzből az I. r. terhelt megvette a III. r. terhelt szállásjegyét is. A terheltek megbeszélték az utazás és cselekmény részleteit, különösen azt, hogy a csempészett folyadék három dzsekiben lesz elrejtve, az I. r. és II. r. terheltek ellátták a III. r. terheltet a szükséges instrukciókkal. A III. r. terhelt 2013. március 28. napján B.-ből Argentínába utazott, ahová március 29-én érkezett meg. A II. r. terhelt neten folyamatosan tartotta a III. r. terhelttel a kapcsolatot, aki a megbeszéltek szerint három dzsekivel tért vissza a szállodájába, ahol az instrukcióknak megfelelően a három becsomagolt sportkabátot a bélés anyagokba itatott kokainnal a bőröndjébe tette továbbra is abban a tudatban, hogy a kabátokban csővezetékbe rejtve folyadék van. A III. r. terhelt a bőröndökkel 2013. április 11. napján hazaindult, majd április 13-án 4.40 körüli időben érkezett meg a repülőtérre. Előzetes megállapodásuknak megfelelően azonnal tájékoztatta erről telefonon a II. r. terheltet, akivel még telefonos kapcsolatban voltak, amikor a repülőtéren a III. r. terheltet a nyomozó hatóság intézkedés alá vonta, ezt meghallva a II. r. terhelt rögtön megszakította vele a telefonos kapcsolatot. A III. r. terhelttől a kabátokat a bennük lévő kokainnal együtt a rendőrség lefoglalta. Azt nem lehetett bizonyítani, hogy az I. r. és a III. r. terheltek tudtak volna arról, hogy a kabátokban valóban kokain volt. Ezzel szemben a II. r. terhelt mint megrendelő tisztában volt azzal, hogy a kabátokban kokain van, melyet tovább kívánt értékesíteni. Az összesen 2503,2 gramm kokain összesített kokain bázis tartalma 1383,1 gramm, ami a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak mintegy 34,577-szerese.