A Fővárosi Törvényszék Pf.638064/2017/4. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 228. §, 239. §, 253. §, 254. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 74. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Gáspár Attila, Keserű Tamás, Lugosi Erika

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

56.Pf.638.064/2017/4.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a dr. Szikszai Csaba ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kozma Péter ügyvéd (fél címe2.) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

sérelemdíj megfizetése iránt indított perében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 4.P.20.354/2017/8. számú, 2017. május 31. napján kelt és 13. sorszám alatt kiegészített ítélete ellen az alperes 9. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.700,- (tizenkétezer-hétszáz) Ft fellebbezési költséget.

Kötelezi továbbá az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 16.000,- (tizenhatezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság a 13. sorszám alatt kiegészített ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000,- Ft tőkét és ezen összeg után 2016. október 19. napjától a kifizetésig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot. Az elsőfokú bíróság a megítéltet meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság "megállapította", hogy a perindítással kapcsolatban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset teljes egészében történő elutasítását, valamint a felperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte.

Az alperes fellebbezési hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság teljes körű és mindenre kiterjedő bizonyítást folytatott le, azonban a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, nem állapított meg helyes tényállást, így szükségszerűen az abból levont jogi következtetései nem helytállóak az ítéletben megállapított jogsértéssel kapcsolatosan felmerült sérelemdíj tekintetében. Az alperes kifejtette, hogy a felperes nevének közzététele a becsülethez fűződő személyiségi jogát nem sérthette a felperesnek, hiszen a neve elhangzása nem tekinthető véleménynek, hanem egyszerű adatközlés, tényállítás. Hangsúlyozta az alperes, hogy a felperes a becsületének megsértésével kapcsolatban terjesztett elő sérelemdíj iránti igényt, így az elsőfokú bíróság a Pp. 3. § (2) bekezdésére is figyelemmel túlterjeszkedett a felperes kérelmén, hiszen az ítéletét a felperes személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi joga megsértésére alapította annak ellenére, hogy e jogának megsértésére a felperes közvetve sem utalt, illetve a felperes elmulasztotta az Infotv-re való hivatkozást is.

Az alperes hivatkozása szerint az (Intézmény neve) kapcsolatos büntetőügy kiemelt súlyú bűncselekmény miatt folyt, illetve közérdeklődésre tartott számot, amelynek okán a széles közönség tájékoztatása az alperes törvényben rögzített kötelezettsége volt. Az alperes érvelése szerint a perbeli esetben a személyes adatok védelméhez fűződő jog konkurál a szólás-, illetve sajtószabadsággal. Ezek a konkuráló alapvető jogok azonos szinten helyezkednek el a jogrendszerben, amelyre tekintettel a kollíziót szükséges feloldani megállapítva azt, hogy az adott helyzetben melyik jog érvényesül a másikkal szemben. Az alperes meggyőződése szerint a jelen esetben a sajtó-, illetve szólásszabadság részesül előnyben, hiszen a közérdek megkívánta, hogy az alperes az ...-ben rögzített kötelezettségeit teljesítse, hiszen ezzel jobban érvényesül az állampolgári kontroll. Az alperes továbbra is hivatkozott az IH 2016.13. szám alatt közzétett eseti döntésben foglaltakra. Kiemelte az alperes, hogy a perbeli esetben a közérdek előrébb való, mint a felperesi magánérdek, amelyre tekintettel a felperesnek tűrnie kell a magánéletébe történő nem önkényes beavatkozást, különös tekintettel arra, hogy vele szemben jogerősen szabadságvesztés büntetést szabtak ki, így a jogsértés következményeinek az alkalmazása alaptalan. Az alperes ebből az okból is kérte a kereset elutasítását.