A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.408/2009/11. számú határozata fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 36. §, 41. §, 42. §, 54. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 109. §, 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Gál Attila

Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

6000 Kecskemét

Rákóczi út 17-19.

3. M. 408/2009/11.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság dr. Szilvási László ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek jogtanácsos és tanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes 2009. április 23. napján kelt határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek

60.000.- Ft (azaz Hatvanezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete, az alperes ellenkérelme, a felek perbeli előadásai, az alperes fizetési meghagyása, a felperes 2007. szeptember 28. napján kelt munkáltatói határozata, a 2007. szeptember 28. napján kelt munkabaleseti jegyzőkönyv, az oktatási napló másolata, a felperes 2007. évre vonatkozó munkahelyi kockázatértékelése, a munkabiztonsági előírások oktatási tematikája, az egyéni védőeszközök munkaköri meghatározása, a kihallgatott I., II., és III. tanúk vallomása, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi cég 1991-ben alakult, és 1997. óta gyárt betontermékeket. 2005-ben új technológiai berendezéseket szerzett be, amelyen térköveket gyárt. A térkőgyártás túlnyomórészt automatizált, azonban a felperesi cégnél 15-17 fő körüli munkavállalói létszám dolgozik. A térkövek gyártása akként zajlik, hogy ha az automata gépsor legyártotta a térköveket, akkor egy tálcára rárak egy sor térburkolót, amely körülbelül egy raklap méretű, így raklapra később 10 sor tálca kerül, amelyet egy targonca szállít el száradni. A késztermékeket egy napig kell szárítani, majd a szárítórészből egy targonca leszedi ezeket a termékeket és egy MÁV raklapra helyezi őket akként, hogy minden raklapra 10 sor kerül. Ezt követően a targonca beszállítja a késztermékeket pántolásra. A pántolás akként történik, hogy a raklap hosszabb oldalán három, a rövidebb oldalán kettő pánt fogja át a termékeket és ezt a műveletet kézi szerszámmal hajtják végre, amely a pántolást úgy végzi, hogy a pántolószalagot átfűzik a gépen, majd az megfeszíti ezt és összesüti, majd elvágja.

A felperesi cégnél egy belső és egy külső targonca szállítja az árut. A belső targonca a szállítóból a szárazárut viszi át a pántolás helyére, a külső targonca pedig a készterméket szállítja a külső raktárba. A pántolási folyamat helyszínén egy nagy kapu található, amely fel van osztva gyalogos, illetve targonca sávra. A gyalogos sávon kizárólag a gyalogosforgalom, illetve a kézi anyagmozgatás történhet, míg a targonca sávon csakis a targoncák mozoghatnak.

A felperesi cég 2007. július 18. napján munkahelyi kockázatértékelést készített el, melyben kitértek a kézi anyagmozgatás értékelésére is. A kézi anyagmozgatás kockázatánál feltüntetésre került, hogy a veszély bekövetkezésének valószínűsége lehetséges, de nem valószínű, az intézkedéshez rögzítésre kerültek a következők:

- a munkavédelmi utasítás betartása kötelező,

- a 2/1972. (MK 6.) KPM rendelet közlekedési balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály IV. anyagmozgatás, anyagtárolás című fejezetében előírt követelmények betartása kötelező,

- munkavédelmi oktatás során elsajátított ismeretek, valamint az oktatási tematikában foglaltak betartása kötelező,

- az előírt egyéni védőeszközök használata kötelező,

- gyalogos kézi anyagmozgatásra csak a kijelölt gyalogosközlekedési útvonal használható.

A kockázatelemzés utalt a munkavédelmi oktatások tematikájára is. A felperesi cégnél a munkavédelmi oktatásokat évente rendszeresen, valamint rendkívüli esetekben (például baleset után) külön is megtartották.

A munkavédelmi oktatást, illetve kockázatértékelést a felperesi céggel szerződéses kapcsolatban álló Kft. végezte. A felperesnél 2007. augusztus 20. napján tartottak ismétlődő baleseti munkavédelmi oktatást a munkavédelmi szabályzat előírása alapján és a kockázatértékelést ismertették. A munkavédelmi oktatást a kockázatértékelésben is rögzített tematika alapján hajtottak végre, mely oktatási tematikában a kézi anyagmozgatás rész alatt rögzítésre kerültek a kézi anyagmozgatás veszélyei, melyek a következők:

- a teher leejtése, kézből kicsúszása, aminek a következményei lábsérülések lehetnek,

- szállítás közben a kézben tartott teher személyeknek, tárgyaknak, gépnek ütközik, e miatt kéz- és lábsérülések következhetnek be,

- útfelület hibája, szennyezettsége, vagy szintkülönbség miatt botlás, elcsúszás, elesés veszélye lehetséges, amelyek következtében kéz-, fej-, és lábsérülés adódhat.

A munkavégzésnél különös tekintettel figyelembe kellett venni, hogy kézi anyagmozgatást csak a gyalogosközlekedésre kijelölt útvonalon szabad végezni. Az oktatáson részt vett II. tanú segédmunkás és I. tanú gépkezelő is.

A felperesi cégnél pontosan meghatározásra kerültek az egyéni védőeszközök is. II. tanú betanított munkás 2007. május 22. napján munkaruha és védőeszköz nyilvántartásából tájékoztatást átvette, valamint egyéni védőeszközként átvett védőruhát, fültokot, védőbakancsot, valamint kétfajta védőkesztyűt

A felperesi cég ügyvezetője az egyéni védőeszközök használatát rendszeresen, naponta többször ellenőrizte. Folyamatosan felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy használják ezeket a felszereléseket.

A felperesi cégnél segédmunkásként dolgozott II. tanú, akinek feladata volt, hogy az üres EUR raklapokat be kell hoznia a pántolóhoz, arra egy gép rápakolja a készterméket, majd amikor a 10 sor rákerült, akkor azt pántolószalaggal át kellett kötnie. A munkavégzés akként volt megszervezve, hogy II. tanúnak a gyalogosközlekedésre szolgáló felfestett úton ki kellett mennie az ajtón és az ajtó jobb oldalán található üres raklapokból be kellett hoznia egyet, hogy az árut rá tudják pakolni. Amikor a raklap megtelt, átpántolta, akkor bejött a targonca, orral beállt az áruért, azt felemelte, majd a targoncás hátranézett és azután pedig tolatva kivitte a targoncaúton a készárut, majd ismét orral előre állt be.

2007. szeptember 6. napján esett az eső és a targonca az eső miatt különböző szennyeződéseket vitt be a targoncaúton az üzembe, ahol II. tanú dolgozott. II. tanú az esős idő miatt a munkavédelmi felszerelés részeként tartott védőkesztyűt levette, mivel az vizes lett, majd elindult az újabb üres raklapért. A raklapot ezúttal úgy hozta be, hogy keresztezte a targonca útját. Amikor a bejárati ajtóhoz ért, a vizes, szennyezett úton elcsúszott, majd próbált felállni. Látta, hogy közeledik felé tolatva a targonca, kiabált neki, de a vezető fülén fülvédő volt, így az nem hallotta. A beérkező targonca nekiszorította a jobb kézfejét az ajtófélfának. II. tanú a jobb kézfejének zúzódásos sérülését szenvedte el. A munkabalesetről 2007. szeptember 28. napján munkabaleseti jegyzőkönyvet vettek fel, majd a felperes, mint munkáltató 2007. szeptember 28-án hozott határozatában akként nyilatkozott, hogy a munkabaleset idején a sérült dolgozó munkakörébe tartozó munkáját végezte munkaidőben és munkahelyén, valamint nem állt alkohol hatása alatt.