A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27411/2017/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 215. §, 339. §, 340. §, 1994. évi LXVI. törvény (Bgtv.) 1. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 15. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

7.K.27.411/2017/6. szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mint közigazgatási bíróság a Dr. Nádas György ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt Nemzetgazdasági Miniszter alperes ellen bérgarancia alapból való támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperes részére 10.000,- (Tízezer) forint perköltséget, valamint térítsen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 30.000,- (Harmincezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek.

Indokolás

A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt közigazgatási iratok, valamint a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .... sorszámú ügyének iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2011. február 08-án állt határozatlan időtartamú munkaviszonyban a V. Kft (....) gazdálkodó szervezetnél.

A felperes munkáltatója 2015. július 07-én kelt, a felperes által 2015. július 08-án kézhez vett azonnali hatályú felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette.

A felperes a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2015. július 17-én kereseti kérelmet terjesztett elő, amelyben a munkáltatója által vele közölt azonnali hatályú felmondás jogellenességét állította, egyrészt arra hivatkozott, hogy az azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlásakor a munkáltató az objektív határidőt elmulasztotta, másrészt annak indokai nem valósak, nem okszerűek, nem felelnek meg a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-ában, sem a Kúria MK. 95. számú állásfoglalásában foglaltaknak, azaz sértik a valóság, az okszerűség, és a világos megfogalmazás követelményét.

A felperes kifejtette továbbá, hogy a munkáltató megsértette az egyenlő bánásmód követelményét is, hiszen második terhességének bejelentését követően közölt vele azonnali hatályú felmondást.

A felperes utóbb a munkaviszony helyreállítását az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére alapítva nem kérte.

Elmarad jövedelem címén járó kártérítés jogcímén 1.232.390,- Ft tőke és ennek a középarányos időtől, 2015. augusztus 15. napjától számított törvényes késedelmi kamatait kérte megfizetni.

Kérte kötelezni a munkáltatót 500.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére is.

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .... sorszámú, 2016. február 01-jén kelt ítéletével a V. Kft munkáltatót a felperes részére 990.972,- Ft elmaradt jövedelem címén járó kártérítés jogcímén, valamint ezen tőkeösszeg után 2015. október 15. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatának, valamint 130.870,- Ft perköltségnek a megfizetésére kötelezte és ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A bíróság ítéletének indokolásában megállapította az azonnali felmondás jogellenességét és az Mt. 82. § (1) bekezdésére utalással a munkáltatót a munkaviszony jogellenes megszűnésével összefüggésben okozott kár megtérítésére kötelezte.

Utalt arra is, hogy a (2) bekezdés értelmében a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

A bíróság ítéletének indokolásban hivatkozott a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának 3/2014. (III.31.) KMK. véleményének 4.b. pontjára, amely szerint az elmaradt munkabér meghatározásakor annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét.

A Munka Törvénykönyve a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként a kártérítést szabályozza, a munkaviszony a jogellenes nyilatkozat szerint szűnik meg, amely a jogellenes munkáltatói nyilatkozat közlése napján a biztosítotti jogviszony megszűnésével is együtt jár.

Miután a biztosítotti jogviszony a munkáltató jogellenes munkaviszonyt megszüntető nyilatkozata közlésével egyidejűleg megszűnik, ezért a káronszerzés tilalmának általános elvéből következik, hogy a jövedelmet pótló kártérítés egyes bruttó összegű tételeit a társadalombiztosítási járulékokkal csökkentve kell figyelembe venni, hiszen a munkavállalónak - biztosítotti jogviszony hiányában - a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozóan igénye nem lehet.

Időközben a felperes munkáltatója a V. Kft felszámolás alá került, a felszámolója az A. Kft a ... Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályánál a Bérgarancia Alap terhére nyújtandó támogatás iránti kérelmet terjesztett elő 2016. októberében.

Beadványában a felszámolás alatt álló társaság volt alkalmazottjával, a felperessel szembeni tartozás megtérítését kérte a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .... sorszámú ítéletében foglaltak alapján.

Az első fokon eljáró közigazgatási szerv a felszámoló kérelmét .... számú, 2016. november 03-án kelt határozatával elutasította.

Az elutasító döntéssel szemben a felperes élt fellebbezéssel.

Az alperes ... számú, 2017. április 28-án kelt, a ... iktatószámú, 2017. május 17-én kelt végzésével kijavított határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Indokolásában arra hivatkozott az alperes, hogy a követelés eredete elsődlegesen a munkáltató jogellenes magatartására vezethető vissza és emiatt az a felperest ért kár kompenzálására szolgál, nem minősül munkabérnek.

Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, amelyben kérte az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására, valamint új határozat meghozatalára történő "utasítását" - helyesen - kötelezését kérte.