A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27016/2017/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 43. §, 62. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 50. §, 57. §, 70. §, 105. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Dávid Irén

Budapest Környéki Közigazgatási és

Munkaügyi Bíróság

8. K. 27016/2017/4.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... ügyvéd (képviselő címe...) által képviselt ... (felperes címe) felperesnek,

... jogtanácsos által képviselt ... (képviselő címe) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében ... (képviselő címe) beavatkozó beavatkozott, az alulírott helyen és napon, tárgyaláson meghozta a következő:

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes ... napján kelt, ... számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

A bíróság megállapítja, hogy a 30.000,- (azaz: harmincezer) Ft kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül 50.000,- (azaz: ötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek nyilatkozata, a közigazgatási ügy iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A beavatkozó 2015. június 10. napján kérelmet nyújtott be ... jegyzőjéhez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amelyben a felperes ... szám alatti lakóhelyének a személyi adat és lakcím-nyilvántartásban fiktív lakcímként történő szerepeltetését kérte. A beavatkozó csatolta ... 2016. június 20. napján kelt nyilatkozatát, amely szerint a felperes ... , Szabadság út ... szám alatt lakik hosszú évek óta állandó jelleggel. ... 2016. június 22. napján kelt nyilatkozata szerint a felperes 10 éve elköltözött a ... szám alatti ingatlanból, személyes holmija az ingatlanban nem maradt és olyan tárgyakat is elvitt, amelyek közös tulajdont képeznek.

Az elsőfokú hatóság 2015. november 3. napján helyszíni szemlét tartott a ... szám alatti ingatlanban. A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv szerint a beavatkozó nyilatkozott arról, hogy a felperes személyes holmija nincs az ingatlanban, ott csak olyan tárgyak találhatók, amelyek a beavatkozó tulajdonában vannak, a felperes a saját tárgyait a közös, illetve részben a beavatkozó tulajdonát képező tárgyakkal együtt elvitte.

... Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője megküldte az elsőfokú hatóságnak a 2016. február 25. napján a közös önkormányzati hivatalban készített ... számú jegyzőkönyvet. A meghallgatás során a felperes előadta, hogy a ... szám alatti lakásban személyes használati tárgyai megtalálhatók, az ingatlan után helyi adót, gépjárműadót, magánszemélyek kommunális adóját ... Város Önkormányzata részére jelenleg is fizeti. A ... Városi Bíróság előtt 2015. február 9. napján kezdeményezett polgári pert a házastársi közös vagyon megosztása iránt. Állandó lakóhelye a ... szám alatti ingatlanban található, átmenetileg tartózkodik a gyermeke tulajdonát képező ... sz. alatti ingatlanban. A fenti ingatlan tartózkodási helyét képezi, mivel három hónapnál hosszabb ideig az ingatlan karbantartása érdekében ott tartózkodik.

Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban 2016. július 13. napján kelt, ... számú határozatával a felperes ... szám alatti lakcímét fiktívvé nyilvánította. A határozat indokolása szerint 2016. március 11. napján kelt, ... számú végzésével a beavatkozó kérelme alapján indult eljárást megszüntette. A végzés ellen benyújtott fellebbezés folytán az alperes a ... számú végzésével az elsőfokú végzést megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban megállapította, hogy a felperes a beavatkozó nyilatkozata, továbbá ... és ... nyilatkozata alapján több, mint tíz éve elköltözött az ingatlanból, személyes ingóságai az ingatlanban nem találhatók és a felperes az ingatlanból visszatérés szándéka nélkül költözött el, amelyet alátámaszt az a tény, hogy visszatérési szándékát nem jelezte, továbbá a személyes meghallgatása során tett nyilatkozta és a beavatkozó által megnevezett tanúk nyilatkozta. Az elsőfokú hatóság határozata a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, valamint az Nytv. végrehajtásáról szóló 146/1993.(X.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakon alapszik.

A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú hatóság ... számú határozata ellen. A felperes a fellebbezésben arra hivatkozott, hogy a beavatkozóval kötött házasságát a ... Városi Bíróság ... számú ítéletével egyező akaratnyilvánítás mellett felbontotta és jóváhagyta a végzésével a lakáshasználat kérdésében kötött egyezséget, amely szerint a közös tulajdonukat képező lakás használatát egymás között megosztották. A házasság felbontásától kezdődően a lakást életvitelszerűen használta és használja jelenleg is. A felperes a bizonyítás indítványa körében a ... Városi Bíróság egyezséget jóváhagyó végzésének beszerzését, továbbá ... , ... , ... , ... tanúk kihallgatását kérte annak alátámasztására, hogy az ingatlant egymástól elkülönülten használják. A közös tulajdonban lévő ingatlant átmenetileg hétvégeken hagyta el, amikor a szurdokpüspöki ingatlanban tartózkodott. A felperes előadta, hogy az átmeneti tartózkodási helyét a 2016. július 27. napján kelt lakcím bejelentőlap tanúsága szerint megszüntette.

Az alperes 2016. szeptember 9. napján kelt, ... számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy a felperes ... szám alatti lakcímét érvénytelennek nyilvánította és a határozat jogerőre emelkedését követően a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a valós címet be nem jelenti. Kötelezte a felperest a részére kiállított érvénytelen hatósági igazolvány a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül történő leadására. Az alperes elrendelte a hatósági igazolvány bevonását, érvénytelenítését és az érvénytelenítés tényének a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzését. Az alperes a határozat indokolásában kifejtette, hogy a felperes ... Közös Önkormányzati Hivatalban tartott meghallgatáson arra hivatkozott, hogy az ingatlanból több, mint tíz éve elköltözött és személyes holmija az ingatlanban nem maradt, amely nyilatkozata ellentétes a fellebbezésben tett előadásával, amely szerint az ingatlant csak átmenetileg hétvégéken hagyta el. Az alperes hivatkozott az Nytv. 5. § (2) bekezdésére, amely szerint lakóhelyként annak a lakásnak a címét lehet bejegyezni, amelyben a polgár él. Ez a jogszabályi meghatározás akként értelmezhető, hogy a polgár a bejelentett lakcímén életvitelszerűen lakik, vagyis a rövidebb távolléteket, munka, utazás figyelmen kívül hagyva a bejelentett lakcímén tartózkodik. Az alperes álláspontja szerint a beavatkozó által csatolt nyilatkozatok a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, a felperes meghallgatásáról készült jegyzőkönyv alátámasztja, hogy a felperes az ingatlanból a végleges elhagyás szándékával költözött el, amelyben ingóságai sem találhatók. Az alperes utalt arra, hogy a lakcímbejelentés ténye a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, nem szüntet meg, nem érinti a felperes és a beavatkozó között folyamatban lévő polgári peres eljárásokat. Az alperes mellőzte a felperes által kért okirati bizonyítékok beszerzését és a tanúk kihallgatását.