62011TJ0465[1]

A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. szeptember 6. Globula a.s. kontra Európai Bizottság. A földgáz belső piaca - 2003/55/EK irányelv - Földgázipari vállalkozások kötelezettsége arra, hogy szervezzék meg a harmadik személyek gáztározó létesítményekhez való szerződésen alapuló hozzáférésének rendszerét - A cseh hatóságoknak a felperes számára a Dambořicében létesítendő föld alatti gáztározó létesítmények vonatkozásában fennálló kötelezettségei alóli átmeneti mentességet biztosító határozata - A mentességet biztosító határozat Cseh Köztársaság általi visszavonásának elrendeléséről szóló bizottsági határozat - A 2003/55 irányelv időbeli hatálya. T-465/11. sz. ügy.

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2013. szeptember 6. ( *1 )

"A földgáz belső piaca - 2003/55/EK irányelv - Földgázipari vállalkozások kötelezettsége arra, hogy szervezzék meg a harmadik személyek gáztározó-létesítményekhez való szerződésen alapuló hozzáférésének rendszerét - A cseh hatóságoknak a felperes számára a Dambořicében létesítendő föld alatti gáztározó-létesítmények vonatkozásában fennálló kötelezettségei alóli átmeneti mentességet biztosító határozata - A mentességet biztosító határozat Cseh Köztársaság általi visszavonásának elrendeléséről szóló bizottsági határozat - A 2003/55 irányelv időbeli hatálya"

A T-465/11. sz. ügyben,

a Globula a.s. (székhelye: Hodonín [Cseh Köztársaság], képviselik: M. Petite, D. Paemen, A. Tomtsis, D. Koláček és P. Zákoucký ügyvédek)

felperesnek,

támogatja:

a Cseh Köztársaság (képviselik: M. Smolek, J. Očková és T. Müller, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó,

az Európai Bizottság (képviselik: O. Beynet és T. Scharf, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

a Dambořicében létesítendő földalatti gáztározó-létesítmény tekintetében a belső piac harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó szabályai alól biztosított mentességről szóló, 2011. június 27-i C(2011) 4059 bizottsági határozat megsemmisítése iránt benyújtott keresete tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács),

tagjai: I. Pelikánová elnök (előadó), K. Jürimäe és M. van der Woude bírák,

hivatalvezető: S. Spyropoulos tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. április 23-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1 2009. április 14-én a felperes, a Globula a.s. egy föld alatti gáztározó-létesítmény (a továbbiakban FGT-létesítmény) Dambořicében (Cseh Köztársaság) való megépítésének engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be a cseh Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz (a továbbiakban: minisztérium). E kérelemben indítványozta, hogy az FGT-létesítmény új kapacitásának egésze vonatkozásában részesüljön átmeneti mentességben azon kötelezettség alól, hogy harmadik személyeknek a fent hivatkozott létesítményhez szerződésen alapuló hozzáférését biztosítsa.

2 A minisztérium a 2010. október 26-i határozatával engedélyezte az FGT-létesítmény megépítését, és az FGT-létesítmény kapacitásának 90%-a erejéig a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének időpontjától számított 15 évre átmeneti mentességben részesítette a felperest a harmadik személyek számára való szerződésen alapuló hozzáférés biztosítása alól.[

3 A minisztérium a 2011. február 11-i levelében, amelyet az Európai Bizottság 2011. február 18-án kapott kézhez, értesítette a Bizottságot a 2010. október 26-i határozatáról.[

4 A Bizottság a 2011. április 15-i levelében további tájékoztatást kért a minisztériumtól, jelezve, hogy amennyiben arra kényszerülne, hogy a 2010. október 26-i határozat módosítására vagy visszavonására szólítsa fel a minisztériumot, azt 2011. június 18. előtt megteszi. A minisztérium a Bizottság által meghatározott határidőn belül, 2011. április 29-én válaszolt e levélre.[

5 A Bizottság a 2011. május 13-i levelében egy második kiegészítő információkérést intézett a minisztériumhoz, ismételten jelezve, hogy amennyiben arra kényszerülne, hogy a közölt határozat módosítására vagy visszavonására szólítsa fel a minisztériumot, azt 2011. június 18. előtt megteszi. A minisztérium a Bizottság által meghatározott határidőn belül, 2011. május 20-án válaszolt e levélre.

6 A Bizottság az energiaügyekért felelős biztos által aláírt 2011. június 23-i levelében értesítette a minisztériumot, hogy 2011. június 29. előtt alakszerű határozatot fogad el.

7 2011. június 27-én a Bizottság elfogadta a Dambořicében létesítendő földalatti gáztározó-létesítmény tekintetében a belső piac harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó szabályai alól biztosított mentességről szóló, 2011. június 27-i C(2011) 4059 bizottsági határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), amelyben felszólítja a Cseh Köztársaságot, hogy vonja vissza a 2010. október 26-i határozatot. A megtámadott határozatot 2011. június 28-án közölték a Cseh Köztársasággal.

Eljárás és a felek kérelmei

8 A felperes a Törvényszék Hivatalához 2011. augusztus 26-án benyújtott keresetlevelével megindította a jelen keresetet.

9 A Törvényszék Hivatalához 2011. december 1-jén benyújtott beadványában a Cseh Köztársaság kérte, hogy a felperes támogatása végett beavatkozhasson a jelen eljárásba. A 2012. január 11-i végzésével a Törvényszék negyedik tanácsának elnöke engedélyezte a beavatkozást. A beavatkozó a beadványát, a többi fél pedig az e beadványra vonatkozó észrevételeit az előírt határidőkön belül előterjesztette.

10 Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (negyedik tanács) megnyitotta az eljárás szóbeli szakaszát.

11 A Törvényszék a 2013. április 23-án megtartott tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előterjesztéseit és az általa feltett szóbeli kérdésekre adott válaszaikat.

12 A Cseh Köztársaság által támogatott felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

- semmisítse meg a megtámadott határozatot;

- a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

13 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

- utasítsa el a keresetet;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

14 A felperes a megtámadott határozat megsemmisítésére irányuló kérelmének alátámasztásaként három jogalapra hivatkozik. Az első jogalap az alkalmazandó jog téves meghatározásán, a második jogalap a bizalomvédelem elvének megsértésén, a harmadik jogalap pedig a tények nyilvánvalóan téves értékelésén alapul.

15 A fellebbező által elsőként felhozott jogalap két részre oszlik, az első rész az alkalmazandó eljárási jog, a második rész pedig az alkalmazandó anyagi jog téves meghatározásán alapul.

16 A Cseh Köztársaság által támogatott felperes arra hivatkozik különösen, hogy a Bizottságnak a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 57. o.; magyar nyelvű különkiadás fejezet, 12. kötet, 2. o. 230. o.; a továbbiakban: második gázirányelv) 22. cikke, nem pedig a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 211., 94. o.; a továbbiakban: harmadik gázirányelv) 36. cikke szerinti eljárás- és anyagi jogi szabályokat kellett volna alkalmaznia. Jóllehet ugyanis a 2010. október 26-i határozatról 2011. február 18-án értesítették a Bizottságot, a harmadik gázirányelv csak 2011. március 3-i dátummal váltotta fel a második gázirányelvet.

17 A Bizottság ezen érveknek mind az elfogadhatóságát, mind pedig a megalapozottságát vitatja.

Az első jogalap elfogadhatóságáról

18 A Bizottság vitatja az első jogalap elfogadhatóságát. Álláspontja szerint, amennyiben a második gázirányelv 22. cikkét kellett volna alkalmaznia, nem megtámadható aktusnak minősülő informális kérést kellett volna a Cseh Köztársaságnak küldenie, hogy az vonja vissza a 2010.október 26-i határozatot. Ennélfogva a jelen kereset nem keletkeztethet előnyt a felperes számára e kérdés vonatkozásában, a felperesnek e tekintetben tehát nem fűződik érdeke az eljáráshoz. Mindazonáltal, ellentétben a felperes véleményével, a Bizottság a megtámadott határozat Törvényszék által történő esetleges megsemmisítése folytán - adott esetben - újabb határozatot hozhatna a második gázirányelv alapján.

19 A felperes vitatja ezen érveket.

20 E tekintetben meg kell állapítani, hogy ellentétben a harmadik gázirányelv 36. cikke szerinti eljárással, amely közvetlenül lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az érintett tagállammal szemben kötelező erejű határozatot hozzon, a második gázirányelv 22. cikke szerinti eljárás valóban azt írja elő a Bizottság számára, hogy előzetesen nem kötelező erejű kéréssel forduljon a tagállamhoz, amelyben a fent hivatkozott irányelv rendelkezései alóli mentességet megadó határozat módosítására vagy visszavonására hívja fel a tagállamot, amely kérés nem minősül megtámadható aktusnak.

21 A felperes által az első jogalap alkalmazandó eljárásra vonatkozó részével elérni kívánt cél azonban nem az, hogy a megtámadható aktus helyett egy nem megtámadható aktus címzettje legyen, hanem az, hogy semmisítsék meg az álláspontja szerint jogellenes kötelező erejű határozatot, ami nyilvánvalóan előnyt keletkeztet a számára.

22 Egyébként el kell vetni a Bizottság azon érvét, amely szerint a Bizottság a megtámadott határozat Törvényszék által történő esetleges megsemmisítése folytán - adott esetben - újabb határozatot hozhatna a második gázirányelv alapján. Ugyanis meg kell állapítani egyrészt, hogy - amint az a fenti 20. pontban kifejtésre került - valamely kötelező jellegű határozat feltételezi, hogy a Bizottság először nem kötelező erejű kérést címzett az érintett tagállamhoz. Mivel ez ahhoz vezethet, hogy az ilyen, nem kötelező erejű kérés tartalmáról az érintett tagállam és a Bizottság tárgyalásokat fog folytatni, az eljárás e szakaszában nem biztos, hogy a Bizottság végül kötelező erejű határozatot fogad el, sem pedig az, hogy mi lesz annak a tartalma. Másrészt a felperes szintén hivatkozik arra, hogy mivel a második gázirányelv 22. cikkének (4) bekezdése szerinti határidő 2011. május 18-án lejárt, ennélfogva a Bizottság nem vitathatta volna a 2010. október 26-i határozatot.

23 Következésképpen, és anélkül, hogy e helyütt a felperes által felhozott jogalapok megalapozottságának értékelésére kerülne sor, a felperesnek az első jogalap tekintetében fennáll az eljáráshoz fűződő érdeke, ily módon a Bizottság által e tekintetben felhozott elfogadhatatlansági kifogást el kell utasítani.

Az első jogalap megalapozottságáról

24 Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az eljárási szabályokat általában a hatálybalépésükkor folyamatban lévő jogvitákra is alkalmazni kell, ellentétben az anyagi jogi szabályokkal, amelyeket általában úgy értelmeznek, hogy a hatálybalépésük előtt keletkezett helyzetekre nem vonatkoznak (a Bíróság C-121/91. és C-122/91. sz., CT Control [Rotterdam] és JCT Benelux kontra Bizottság egyesített ügyekben 1993. július 6-án hozott ítéletének [EBHT 1993., I-3873. o.] 22. pontja és C-251/00. sz. Ilumitrónica-ügyben 2002. november 14-én hozott ítéletének [EBHT 2002., I-10433. o.] 29. pontja, valamint a Törvényszék T-25/04. sz., González y Díez kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12-én hozott ítéletének [EBHT 2007., II-3121. o.] 58. pontja).

25 Kivételt képez azonban ezen elv alól, ha a jogszabály egyaránt tartalmaz olyan elválaszthatatlan egységet képező anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat, amelyek egyes rendelkezéseit időbeli hatályuk tekintetében nem lehet elkülönítve figyelembe venni. Ilyen körülmények között nem ismerhető el, hogy az összes szóban forgó rendelkezés visszamenőleges hatállyal rendelkezik, hacsak kellően egyértelmű utalások ilyen következtetésre nem vezetnek (lásd ebben az értelemben a Bíróság C-212/80-C-217/80. sz., Meridionale Industria Salumi és társai egyesített ügyekben 1981. november 12-én hozott ítéletének [EBHT 1981., 2735. o.] 11. és 12. pontját).

26 A jelen ügyben a harmadik gázirányelv - annak 53. cikke alapján - 2011. március 3-i hatállyal felváltotta a második gázirányelvet, és ezen időponttól a második irányelvre történő hivatkozásokat a harmadik irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni az utóbbi irányelv II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban. E táblázatnak megfelelően a harmadik gázirányelv 36. cikke a második gázirányelv 22. cikkének felel meg.

27 E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy mind a második gázirányelv 22. cikke, mind pedig a harmadik gázirányelv 36. cikke egyaránt tartalmaznak anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat, illetve hogy különösen a mentességet engedélyező határozatok nemzeti hatóságok általi elfogadására vonatkozó szabályok alapvető módosításokon estek át.

28 Így egyrészről az utóbbi jogszabályok vonatkozásában: először is amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egynél több tagállam területén található, a harmadik gázirányelv 36. cikkének (4) és (5) bekezdése bizonyos hatáskörökkel ruházza fel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (ACER), amelyet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. június 13-i 713/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 211., 1. o.) hozott létre. Többek között az ACER maga hozhat meg határozatokat a nemzeti hatóságok helyett, amennyiben ez utóbbiak nem tudtak megállapodásra jutni.

29 Másodszor, a harmadik gázirányelv 36. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése kötelezettséget vezet be a nemzeti hatóság számára, amelynek értelmében a mentesség megadása előtt el kell dönteni, hogy milyen szabályok és mechanizmusok legyenek érvényesek a szóban forgó infrastruktúra kapacitásával való gazdálkodásra és annak allokációjára, továbbá arra kell kötelezni a szóban forgó infrastruktúra üzemeltetőit, hogy minden potenciális igénybevevőt kérjenek fel arra, hogy jelezzék a kapacitások lekötése iránti igényüket (piacfelmérés), valamint elő kell írni, hogy az újonnan létrehozott kapacitások üzemeltetése megfeleljen bizonyos feltételeknek.

30 Másrészről az európai uniós eljárás vonatkozásában: az alapvető módosítások először is azt érintették, hogy a Bizottság már nem köteles első körben felhívni az érintett tagállamot arra, hogy vonja vissza vagy módosítsa a határozatát, hanem ezentúl közvetlenül kötelező erejű határozatot fogadhat el. Másodszor, a Bizottság kötelező erejű aktusa már nincs alávetve az úgynevezett "komitológiai" eljárásnak. Harmadszor, módosultak azok a határidők, amelyeken belül a Bizottság eljárhat. Míg a második gázirányelv alapján az eredeti két hónapos határidő további egy hónappal volt meghosszabbítható, ha a Bizottság további információt kért, ez az eredeti határidő a harmadik gázirányelv szerint két hónappal hosszabbítható meg, ami a hiánytalan információk kézhezvételétől kezdődik.

31 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a harmadik gázirányelv 36. cikkével bevezetett eljárásjogi módosításokat időbeli hatályuk tekintetében nem lehet az anyagi jogra vonatkozó módosításoktól elkülönítve figyelembe venni.

32 Először is a mentesség megadására irányuló eljárás, amelyet e cikk szabályoz, egységes eljárás, még ha részben nemzeti, részben pedig uniós szinten zajlik is. Ennélfogva az eljárás nemzeti szakaszát érintő módosítások nem értékelhetőek elkülönítve az uniós szakaszt érintő módosításoktól.

33 Másodszor, a döntéshozatali jognak az eljárásban érintett különböző szereplők közötti felosztása tekintetében végrehajtott módosítások jelentős mértékűek voltak, és különösen befolyásolhatják az eljárás kimenetelét.

34 E tekintetben egyrészt ki kell emelni azt a szerepet, amelyet az ACER mint új szereplő a nemzeti hatóságok által követendő eljárásban ezentúl betölt. Amennyiben a nemzeti hatóságok tartósan nem tudnak megállapodásra jutni magáról a mentesség megadásának célszerűségéről vagy az újonnan létrehozott kapacitások üzemeltetésének feltételeiről, a harmadik gázirányelv szabályai szerint az ACER által hozandó egységes határozat lényegesen különbözhet azon egyedi határozatoktól, amelyeket a nemzeti hatóságok a második gázirányelv szabályai szerint hoznának. Ezenkívül hangsúlyozni kell az ACER-nek az e nemzeti hatóságok melletti fontos konzultációs szerepét. Még ha ez esetben nem is merül fel, hogy az infrastruktúra egynél több tagállam területén található, a jelen ügy e sajátos körülménye nem befolyásolja az eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályok elválaszthatatlan jellegére vonatkozó vizsgálatot, ami független bármely konkrét esettől.

35 Másrészt a Bizottság hatásköreit, az általa követendő eljárás tekintetében, a harmadik gázirányelv 36. cikke (8) és (9) bekezdésének új szövege jelentős mértékben megerősítette. Ugyanis - amint az a fenti 20. pontban kifejtésre került - a Bizottság ezentúl közvetlenül kötelező erejű határozatot fogadhat el az érintett tagállammal szemben, anélkül hogy előzetesen nem kötelező erejű kérelemmel fordulna e tagállamhoz, illetve anélkül hogy "komitológiai" eljárást kezdeményezne. Ahogyan arra a fenti 22. pontban utalás történt, az a tény, hogy a tárgyalások egy potenciális szakaszát ily módon törölték az eljárásból, befolyásolhatja a Bizottság által hozandó végleges határozat tartalmát.

36 A fenti megfontolásokra tekintettel ebből az következik, hogy a harmadik gázirányelv 36. cikkével bevezetett eljárásjogi és anyagi jogi módosítások elválaszthatatlan egészet képeznek, oly módon, hogy a fenti 25. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően nem ismerhető el, hogy ezen összes rendelkezés visszamenőleges hatállyal rendelkezik, hacsak kellően egyértelmű utalások ilyen következtetésre nem vezetnek.

37 Azonban a jelen ügyben nincsenek ilyen utalások. Különösen, jóllehet a harmadik irányelv 53. és 54. cikkében pontosan előírja azt az időpontot, amelytől az irányelvben foglalt szabályokat alkalmazni kell, nem tartalmaz szabályokat a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő ügyek kezelésére, amelyek igazolhatnák a fenti 25. cikkben hivatkozott ítélkezési gyakorlat által kialakított elvtől való eltérést.

38 Következésképpen, szemben a Bizottság véleményével, a jelen ügyben a második irányelv szabályait kellett alkalmazni mind az érdemi kérdések, mind pedig az eljárás tekintetében.

39 Ennélfogva helyt kell adni a felperes első jogalapjának, és a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, anélkül hogy vizsgálni kellene a felperes által felhozott többi jogalapot.

A költségekről

40 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §-a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját és a felperes költségeinek viselésére.

41 Az eljárási szabályzat 87. cikke 4. §-ának első bekezdése alapján az eljárásba beavatkozó tagállamok maguk viselik saját költségeiket. A Cseh Köztársaság ennélfogva maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (negyedik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék megsemmisíti a Dambořicében létesítendő földalatti gáztározó létesítmény tekintetében a belső piac harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó szabályai alól biztosított mentességről szóló, 2011. június 27-i C(2011) 4059 bizottsági határozatot.

2) Az Európai Bizottság köteles viselni a Globula a.s. részéről felmerült költségeket, valamint saját költségeit.

3) A Cseh Köztársaság maga viseli saját költségeit.

Pelikánová

Jürimäe

Van der Woude

Kihirdetve Luxembourgban, a 2013. szeptember 6-i nyilvános ülésen.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.