32009R0713[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete ( 2009. július 13. ) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 713/2009/EK RENDELETE

(2009. július 13.)

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

A Bizottság "Európai energiapolitika" című, 2007. január 10-i közleményében kiemelte annak jelentőségét, hogy lezáruljon a villamos energia és a földgáz belső piacának létrehozása. A dokumentum e célkitűzés elérése szempontjából kulcsfontosságú intézkedésként jelölte meg a közösségi szintű szabályozási keret javítását.

(2)

A 2003/796/EK bizottsági határozat ( 4 )"villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportja" (ERGEG) névvel független villamosenergia- és gázügyi tanácsadó csoportot hozott létre, amelynek feladata, hogy megkönnyítse a tagállami szabályozó szervek közötti, illetve az e szervek és a Bizottság közötti konzultációt, koordinációt és együttműködést a villamos energia és a földgáz belső piacának megszilárdítása céljából. Ez a csoport a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ), valamint a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) alapján kijelölt nemzeti szabályozó hatóságok képviselőiből áll.

(3)

Az ERGEG a létrehozása óta kifejtett tevékenységével kedvezően hatott a villamos energia és a földgáz belső piacára. Azt azonban széles körben elismerik az ágazatban, és erre maga az ERGEG is tett javaslatot, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok közötti önkéntes együttműködésnek olyan, közösségi struktúrában kell most megvalósulnia, amely világos hatáskörrel rendelkezik, és amely jogosult meghatározott esetekben egyedi szabályozó határozatokat elfogadni.

(4)

Az Európai Tanács a 2007. március 8-i és 9-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nemzeti szabályozók együttműködését szolgáló független mechanizmus kialakítására.

(5)

A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük, és az EU energiapolitikai célkitűzései elérése érdekében fel kell számolniuk a villamos energia és a földgáz határokon keresztül történő kereskedelme útjában álló akadályokat. A központi szerv erőforrásigényeire vonatkozó hatásvizsgálatból világossá vált, hogy egy független központi szerv hosszú távon számos előnyt nyújt más lehetőségekhez képest. Egy Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséget (az Ügynökség) kell létrehozni a szabályozási hézag közösségi szintű megszüntetése, valamint a villamos energia és a földgáz belső piacának hatékony működéséhez történő hozzájárulás érdekében. Az Ügynökségnek lehetővé kell tennie a nemzeti szabályozó hatóságok számára azt is, hogy közösségi szinten fokozzák együttműködésüket, és kölcsönösen vegyenek részt a Közösséghez kapcsolódó feladatok ellátásában.

(6)

Az Ügynökségnek biztosítania kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a szabályozási feladataikat a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 7 ) és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 8 ) összhangban kellően összehangoltan lássák el, és hogy ezek szükség esetén közösségi szinten valósuljanak meg. E célból szükséges garantálni, hogy az Ügynökség független legyen a magán- vagy köztulajdonban lévő villamosenergia- és földgáztermelőktől, a szállítási- és elosztórendszer-üzemeltetőktől, valamint a fogyasztóktól, továbbá biztosítani tevékenységének összhangját a közösségi joggal, műszaki és szabályozói jogkörét, átláthatóságát, a demokratikus ellenőrzés alá vethetőségét és hatékonyságát.

(7)

Az Ügynökségnek nyomon kell követnie a villamosenergia-átviteli és a földgázszállítási rendszerek üzemeltetőinek regionális együttműködését, valamint a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatára (villamosenergia-piaci ENTSO) és a gázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők európai hálózatára (földgázpiaci ENTSO) háruló feladatok végrehajtását. Az Ügynökség részvétele kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a szállításirendszer-, illetve az átvitelirendszer-üzemeltetők hatékonyan és átláthatóan, a villamosenergia és a földgáz belső piacát előmozdítva működjenek együtt.

(8)

Az Ügynökségnek a Bizottsággal, a tagállamokkal és a megfelelő nemzeti hatóságokkal együttműködésben nyomon kell követnie a belső villamosenergia- és földgázpiacot, valamint adott esetben tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat a megállapításaikról. Az Ügynökség fenti nyomon követési feladatai nem lehetnek átfedésben a nemzeti hatóságok, különösen a versenyhatóságok, vagy a Bizottság által végzett nyomon követéssel és nem akadályozhatják azokat.

(9)

Az Ügynökség fontos szerepet játszik olyan keretjellegű iránymutatások kidolgozásában, amelyek jellegüknél fogva kötelező erővel nem rendelkeznek (a továbbiakban: a keretjellegű iránymutatások), és amelyekkel az üzemi és kereskedelmi szabályzatoknak összhangban kell állniuk. Az Ügynökségnek továbbá, céljával összhangban, célszerű részt vennie az üzemi és kereskedelmi szabályzatok tervezetének felülvizsgálatában (mind azok kidolgozásakor, mind pedig módosításakor) - annak biztosítására, hogy ezek összhangban álljanak a keretjellegű iránymutatásokkal -, mielőtt azok elfogadását javasolná a Bizottságnak.

(10)

Célszerű olyan egységes keretet létrehozni, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságok részt vehetnek és együttműködhetnek. Ennek a keretnek elő kell segítenie a villamos energia és a földgáz belső piacára vonatkozó szabályozásnak az egész Közösségben történő egységes alkalmazását. Az egynél több tagállamot érintő helyzetek tekintetében az Ügynökséget fel kell hatalmazni arra, hogy egyedi határozatokat fogadjon el. Ez a jogkör bizonyos feltételek mellett kiterjed műszaki kérdésekre, a két vagy több tagállamot összekötő vagy erre alkalmas villamosenergia- és földgáz-infrastruktúrák szabályozási rendszerére, és végső esetben az új villamosenergia-rendszerösszekötőknek a belső piaci szabályok alóli mentességeire, valamint az egynél több tagállam területén elhelyezkedő új földgáz-infrastruktúrára.

(11)

Mivel az Ügynökség áttekintéssel rendelkezik a nemzeti szabályozó hatóságokról, a Bizottság, egyéb közösségi intézmények és a nemzeti szabályozó hatóságok felé tanácsadói szerepet kell betöltenie a létrehozásának céljához kapcsolódó összes kérdésben. Továbbá elő kell írni, hogy az Ügynökség tájékoztassa a Bizottságot, ha azt tapasztalja, hogy az átvitelirendszer-, illetőleg a szállításirendszer-üzemeltetők közötti együttműködés nem hozza meg a szükséges eredményeket, vagy hogy egy nemzeti szabályozó hatóság, amelynek a határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, nem megfelelően hajtja végre az Ügynökség véleményében, ajánlásában vagy határozatában foglaltakat.

(12)

Az Ügynökség számára ezenfelül lehetővé kell tenni, hogy ajánlások készítésével segítse a szabályozó hatóságokat és a piaci szereplőket a bevált gyakorlatok megosztásában.

(13)

Az Ügynökségnek adott esetben konzultálnia kell az érdekelt felekkel, és ésszerű lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy észrevételezzék a javasolt intézkedéseket, például a hálózati előírások és szabályok kapcsán.

(14)

Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1364/2006/EK határozatban ( 9 ) megállapított, transzeurópai energiahálózatokra vonatkozó iránymutatások végrehajtásához, különösen akkor, amikor a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban véleményt ad a nem kötelező erejű, a Közösség egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervekről (a továbbiakban: a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervek).

(15)

Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia az energiabiztonság fokozására irányuló erőfeszítésekhez.

(16)

Az Ügynökség szerkezetét hozzá kell igazítani az energiapiaci szabályozás sajátos igényeihez. Különösen teljes mértékben figyelembe kell venni a nemzeti szabályozó hatóságok konkrét szerepét, függetlenségüket pedig biztosítani kell.

(17)

Az igazgatási tanácsot kellő hatáskörrel kell felruházni, hogy összeállítsa a költségvetést, ellenőrizze annak végrehajtását, belső szabályzatot dolgozzon ki, pénzügyi szabályzatot fogadjon el és kinevezze az igazgatót. Az igazgatási tanács tagjainak - akiket a Tanács nevez ki - megújítására rotációs rendszert kell alkalmazni a tagállamok hosszú távon kiegyensúlyozott részvételének biztosítása érdekében. Az igazgatási tanácsnak függetlenül és objektíven, a közérdeknek megfelelően kell eljárnia, és nem kérhet vagy fogadhat el politikai utasításokat.

(18)

Az Ügynökséget kellő hatáskörrel kell felruházni, hogy szabályozási feladatait hatékonyan, átláthatóan, ésszerűen és mindenekelőtt függetlenül végezhesse. A villamosenergia- és gáztermelőktől, valamint a szállítási- és elosztórendszer-üzemeltetőktől való függetlenség nemcsak a helyes irányítás alapelvei közé tartozik, hanem a piaci bizalom fenntartásához is elengedhetetlen. A vonatkozó nemzeti hatóságuk nevében eljáró tagjainak sérelme nélkül, a szabályozók tanácsának minden piaci érdektől függetlenül kell eljárnia, el kell kerülnie az összeférhetetlenséget, nem kérhet vagy követhet utasításokat és nem fogadhat el ajánlásokat egyetlen tagállam kormányától, a Bizottságtól vagy más köz- vagy magánjogi jogalanytól sem. A szabályozók tanácsa határozatainak egyúttal összhangban kell állniuk az energiára vonatkozó közösségi jogszabályokkal, így az energia belső piaca, a környezetvédelem és a piaci verseny tekintetében. A szabályozók tanácsa a véleményeire, ajánlásaira és határozataira vonatkozóan jelentést tesz a közösségi intézményeknek.

(19)

Amikor az Ügynökség döntéshozatali hatáskörökkel rendelkezik, az eljárás gazdaságossága okán az érdekelt felek számára lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökségen belül működő, de annak igazgatással és piacszabályozással foglalkozó szerveitől független fellebbezési tanácshoz forduljanak jogorvoslatért. A folytonosság érdekében a fellebbezési tanács tagjainak kinevezése vagy hivataluk megújítása során lehetővé kell tenni a fellebbezési tanács tagjainak részleges megújítását. A fellebbezési tanács határozatainak felülvizsgálatát az Európai Közösségek Bíróságától lehet kérni.

(20)

Az Ügynökséget nagyrészt az Európai Unió általános költségvetéséből, díjakból és önkéntes hozzájárulásokból kell finanszírozni. Így különösen a szabályozó hatóságok által a közösségi szintű együttműködés céljára elkülönített forrásoknak ezután is az Ügynökség rendelkezésére kell állniuk. Az Európai Unió általános költségvetését terhelő összes támogatásra továbbra is a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Ezenkívül a számlák ellenőrzését a Számvevőszéknek az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet ( 10 ) 91. cikkével összhangban kell elvégeznie.

(21)

Az Ügynökség felállítását követően, annak költségvetését a költségvetési hatóság által végzett, a munkamennyiségen és teljesítményen alapuló folyamatos értékelés alá kell vonni. A költségvetési hatóságnak biztosítania kell a lehető legjobb hatékonysági normák érvényesülését.

(22)

Az Ügynökségnek kiváló szakembereket kell foglalkoztatnia. Az Ügynökségnek hasznosítania kell különösen a nemzeti szabályozó hatóságok, a Bizottság és a tagállamok által kirendelt munkatársak szaktudását és tapasztalatát. Az Ügynökség személyzetére a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben ( 11 ) foglalt, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek), valamint az Európai Közösségek intézményei által az említett szabályzat és feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók. Az igazgatási tanácsnak a Bizottsággal egyetértésben el kell fogadnia a megfelelő végrehajtási szabályokat.

(23)

Az Ügynökségnek a közösségi szerveknél tárolt iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmaznia. Az igazgatási tanácsnak gyakorlati intézkedéseket kell kialakítania az üzleti szempontból érzékeny adatok és a személyes adatok védelmére.

(24)

Az Ügynökség elszámolással tartozik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és adott esetben a Bizottságnak.

(25)

Lehetővé kell tenni, hogy a Közösségben tagsággal nem rendelkező országok is részt vehessenek az Ügynökség munkájában a Közösség által megkötendő megfelelő megállapodásokkal összhangban.

(26)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 12 ) összhangban kell elfogadni.

(27)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a szükséges iránymutatásokat azokban az esetekben, amelyekben az Ügynökség a határokon átnyúló infrastruktúrák hozzáférésének és üzemeltetésbiztonságának feltételeiről szóló határozathozatalra hatáskörrel rendelkezik. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet új elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(28)

Az első igazgató hivatalba lépésének időpontjától számított legkésőbb három éven belül és azt követően négyévenként a Bizottság megfelelő javaslatokkal ellátott jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az Ügynökség egyes feladatairól és az elért eredményekről. A fenti jelentésben a Bizottságnak javaslatokat kell tennie az Ügynökség kiegészítő feladataira vonatkozóan.

(29)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a nemzeti szabályozó hatóságok közösségi szintű részvételét és együttműködését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

LÉTESÍTÉS ÉS JOGÁLLÁS

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet létrehozza az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség).

(2) Az Ügynökség célja a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 35. cikkében és a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 39. cikkében említett szabályozó hatóságoknak az általuk nemzeti szinten ellátott szabályozási feladatok közösségi szintű gyakorlásában való támogatása, valamint - szükség esetén - e hatóságok tevékenységének összehangolása.

(3) Amíg az Ügynökség helyiségei nem készülnek el, az a Bizottság helyiségeiben működik.

2. cikk

Jogállás

(1) Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező közösségi szerv.

(2) Az Ügynökséget valamennyi tagállamban a nemzeti jog által a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképesség illeti meg. Az Ügynökség különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet, illetőleg azt elidegenítheti, valamint bírósági eljárásban félként részt vehet.

(3) Az Ügynökséget igazgatója képviseli.

3. cikk

Összetétel

Az Ügynökséget a következők alkotják:

a) az igazgatási tanács, amely a 13. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;

b) a szabályozók tanácsa, amely a 15. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;

c) az igazgató, aki a 17. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja;

d) a fellebbezési tanács, amely a 19. cikkben meghatározott feladatokat gyakorolja.

4. cikk

Az Ügynökség jogi aktusainak típusai

Az Ügynökség:

a) az átvitelirendszer-üzemeltetőknek címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki;

b) a szabályozó hatóságoknak címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki;

c) az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, vagy a Bizottságnak címzett véleményeket és ajánlásokat ad ki;

d) a 7., 8. és 9. cikkben említett konkrét esetekben egyedi határozatokat hoz;

e) nem kötelező, keretjellegű iránymutatásokat nyújt be a villamos energia határokon átnyúló kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 6. cikkével és a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 6. cikkével összhangban.

II. FEJEZET

FELADATOK

5. cikk

Általános feladatok

Az Ügynökség - az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság felkérésére, vagy saját kezdeményezésére - véleményt vagy ajánlást terjeszthet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé minden, az alapításának céljával összefüggő kérdésben.

6. cikk

Az átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködésével összefüggő feladatok

(1) Az Ügynökség a 714/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével, és a 715/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban véleményt terjeszt a Bizottság elé a villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO alapszabályának tervezetéről, tagjegyzékéről és eljárási szabályzatának tervezetéről.

(2) Az Ügynökség nyomon követi a 714/2009/EK rendelet 9. cikkével összhangban a villamosenergia-piaci ENTSO, és a 715/2009/EK rendelet 9. cikkével összhangban a földgázpiaci ENTSO feladatainak végrehajtását.

(3) Az Ügynökség véleményt terjeszt:

a) a villamosenergia-piaci ENTSO és a földgázpiaci ENTSO elé a 714/2009/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésével és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdésével összefüggésben az üzemi és kereskedelmi szabályzatról; és

b) a 714/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdése első albekezdésével összhangban a villamosenergia-piaci ENTSO elé és a 715/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdése első albekezdésével összhangban a földgázpiaci ENTSO elé az éves munkaprogram tervezetéről, a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezetéről és ezenkívül a 714/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésében, és a 715/2009/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésében említett egyéb vonatkozó dokumentumokról, figyelembe véve a megkülönböztetésmentességre, a tényleges versenyre, valamint a villamos energia és a földgáz belső piacának hatékony és biztonságos működésére irányuló célkitűzéseket.

(4) Az Ügynökség tényeken alapuló, kellő indokolással ellátott véleményt, valamint ajánlásokat terjeszt a villamosenergia-piaci ENTSO, a földgázpiaci ENTSO, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé, ha úgy ítéli meg, hogy a 714/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésének második albekezdésével és a 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban hozzá benyújtott éves munkaprogram tervezete vagy a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terv tervezete nem segíti elő a megkülönböztetésmentességet, a tényleges versenyt és a piac hatékony működését, illetve a harmadik felek részére is hozzáférést biztosító, határkeresztező rendszerösszeköttetés kellő szintjét, vagy nem felel meg a 2009/72/EK irányelv és a 714/2009/EK rendelet vagy a 2009/73/EK irányelv és a 715/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.

Az Ügynökség részt vesz az üzemi és kereskedelmi szabályzatok a 714/2009/EK rendelet 6. cikkével, illetve a 715/2009/EK rendelet 6. cikkével összhangban történő - kidolgozásában.

Az Ügynökség nem kötelező, keretjellegű iránymutatást nyújt be a Bizottságnak, ha erre a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése értelmében felkérést kap. Az Ügynökség felülvizsgálja, majd újból benyújtja a nem kötelező, keret jellegű iránymutatást a Bizottságnak, ha erre a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése értelmében felkérést kap.

Az Ügynökség a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban indokolással ellátott véleményt nyújt a villamosenergia-piaci ENTSO vagy a földgázpiaci ENTSO számára az üzemi és kereskedelmi szabályzatról.

Az Ügynökség a Bizottság elé terjeszti és javasolhatja az üzemi és kereskedelmi szabályzat elfogadását a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (9) bekezdésével vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (9) bekezdésével összhangban. Az Ügynökség üzemi és kereskedelmi szabályzattervezetet készít és terjeszt a Bizottság elé, ha erre a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (10) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (10) bekezdése értelmében felkérést kap.

(5) Az Ügynökség a 714/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével vagy a 715/2009/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban kellő indokolással ellátott véleményt terjeszt a Bizottság elé, ha a villamosenergia-piaci ENTSO vagy a földgázpiaci ENTSO nem hajtotta végre a 714/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, vagy egy olyan üzemi és kereskedelmi szabályzatot, amelyet az említett rendeletek 6. cikke (1)-(10) bekezdésével összhangban dolgoztak ki, de amelyet a Bizottság az említett rendeletek 6. cikke (11) bekezdésének értelmében nem fogadott el.

(6) Az Ügynökség figyelemmel kíséri és elemzi az üzemi és kereskedelmi szabályzatok és a Bizottság által a 714/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdésében és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkének (11) bekezdésével összhangban elfogadott keretjellegű iránymutatások végrehajtását, és azoknak a piaci integráció, valamint a megkülönböztetésmentesség, a tényleges verseny és a piac hatékony működésének megkönnyítését célzó szabályok harmonizációjára kifejtett hatását, és erről jelentést tesz a Bizottságnak.

(7) Az Ügynökség ellenőrzi az új rendszerösszekötő kapacitás kialakítására irányuló projektek végrehajtása terén elért előrehaladást.

(8) Az Ügynökség ellenőrzi a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési tervek végrehajtását. Ha a terv és annak végrehajtása közötti összeegyeztethetetlenséget állapít meg, feltárja az összeegyeztethetetlenség okait, és ajánlásokat készít az érintett átviteli- rendszerüzemeltetők és a nemzeti szabályozó hatóságok vagy más, hatáskörrel rendelkező testületek számára a beruházásoknak a Közösség egészére kiterjedő hálózatfejlesztési terveknek megfelelő végrehajtása érdekében.

(9) Az Ügynökség figyelemmel kíséri az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti, a 714/2009/EK rendelet 12. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 12. cikkében említett regionális együttműködést, és véleményei, ajánlásai és határozatai meghozatalakor kellőképpen figyelembe veszi az együttműködés eredményét.

7. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságokkal összefüggő feladatok

(1) Az Ügynökség műszaki kérdésekben egyedi határozatokat fogad el, amennyiben ezekről a határozatokról a 2009/72/EK irányelv, a 2009/73/EK irányelv, a 714/2009/EK rendelet vagy a 715/2009/EK rendelet rendelkezik.

(2) Az Ügynökség - saját munkaprogramjával összhangban vagy a Bizottság kérésére - ajánlásokat készíthet annak érdekében, hogy a szabályozó hatóságokat és a piaci szereplőket segítse abban, hogy a bevált gyakorlatokat egymással megosszák.

(3) Az Ügynökség kialakítja a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködésének keretét. Az Ügynökség előmozdítja a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, valamint a regionális és közösségi szintű szabályozó hatóságok közötti ilyen együttműködést, és véleményei, ajánlásai és határozatai meghozatalakor kellőképpen figyelembe veszi ezen együttműködés eredményét. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy kötelező erejű szabályokat szükséges megállapítani ezen együttműködésre vonatkozóan, erre vonatkozó ajánlásait benyújtja a Bizottságnak.

(4) Az Ügynökség - szabályozó hatóság vagy a Bizottság kérésére - tényeken alapuló véleményt bocsát ki arról, hogy egy szabályozó hatóság a 2009/72/EK irányelv, a 2009/73/EK irányelv, a 714/2009/EK rendelet, illetve a 715/2009/EK rendelet szerinti iránymutatásoknak vagy a fenti irányelvek és rendeletek egyéb vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő határozatot hozott-e.

(5) Ha egy nemzeti szabályozó hatóság az Ügynökség (4) bekezdés szerinti véleményében foglaltaknak az átvételtől számított négy hónapon belül nem tesz eleget, az Ügynökség erről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot.

(6) Ha egy nemzeti szabályozó hatóságnak a 2009/72/EK irányelv, a 2009/73/EK irányelv, 714/2009/EK rendelet, vagy a 715/2009/EK rendelet szerinti iránymutatások alkalmazása valamely konkrét esetben nehézséget okoz, az kikérheti az Ügynökség véleményét. Az Ügynökség - a Bizottsággal folytatott egyeztetést követően - a kérelem beérkezésétől számított három hónapon belül bocsátja ki véleményét.

(7) A 8. cikkel összhangban az Ügynökség határozza meg a két vagy több tagállamot összekötő vagy azok összekötésére alkalmas villamosenergia- és gázinfrastruktúrákhoz (határokon átnyúló infrastruktúrák) való hozzáférésre és az üzemeltetés biztonságára vonatkozó feltételeket.

8. cikk

A határokon átnyúló infrastruktúrához való hozzáférésre és az üzemeltetés biztonságára vonatkozó feltételekkel kapcsolatos feladatok

(1) A határokon átnyúló infrastruktúrák tekintetében az Ügynökség kizárólag abban az esetben határoz a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörébe tartozó olyan szabályozási kérdésekről, amelyek a hozzáférésre és az üzemeltetés biztonságára vonatkozó feltételeket is magukban foglalhatják, ha:

a) a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok nem tudtak megállapodásra jutni azon időponttól számított hat hónapon belül, amikor a kérdést a szabályozó hatóságok közül az utolsóhoz beterjesztették; vagy

b) a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok ezt közösen kérik.

Az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok együttesen kérhetik az a) pontban említett időszak legfeljebb hat hónappal való meghosszabbítását.

Döntésének előkészítése során az Ügynökség konzultációt folytat a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az érintett átvitelirendszer-üzemeltetőkkel, valamint tájékoztatást kap valamennyi érintett átvitelirendszer-üzemeltető javaslatairól és észrevételeiről.

(2) A határokon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférésre vonatkozó feltételek kiterjednek az alábbiakra:

a) a kapacitáselosztásra vonatkozó eljárás;

b) az elosztásra vonatkozó időkeretek;

c) a szűk keresztmetszetek kezeléséből származó bevételek elosztása; és

d) az infrastruktúra használóira kivetett díjak a 714/2009/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és a 2009/73/EK irányelv 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint.

(3) Amennyiben egy ügyet az (1) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség elé terjesztettek, az Ügynökség

a) az előterjesztés napjától számított 6 hónapon belül meghozza határozatát; és

b) szükség esetén ideiglenes határozatot hozhat az ellátás biztonságának vagy az adott infrastruktúra vonatkozásában az üzemeltetés biztonságának biztosítása érdekében.

(4) A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el arra vonatkozóan, hogy az Ügynökség mely esetekben rendelkezik hatáskörrel a határokon átnyúló infrastruktúrák vonatkozásában a hozzáférés és az üzemeltetésbiztonság feltételeiről határozatot hozni. Ezeket az intézkedéseket, amelyek a rendelet kiegészítése által annak nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányulnak, az e rendelet 32. cikke (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) Ha az (1) bekezdésben említett szabályozási kérdések a 714/2009/EK rendelet 17. cikke és a 714/2009/73/EK irányelv 36. cikke szerinti mentességekre is kiterjed, az ezen rendeletben, valamint az ott megállapított haladékok nem halmozódnak fel.

9. cikk

Egyéb feladatok

(1) Az Ügynökség a 714/2009/EK rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján mentesítésről határozhat. Az Ügynökség továbbá a 2009/73/EK irányelv 36. cikkének (4) bekezdése alapján is adhat mentesítést, ha az érintett infrastruktúra egynél több tagállam területén található.

(2) Az Ügynökség a Bizottság kérésére a 714/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése vagy a 715/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján véleményt ad a nemzeti szabályozó hatóságok tanúsításra vonatkozó határozatairól.

A Bizottság a 714/2009/EK rendelet 18. cikke vagy a 715/2009/EK rendelet 23. cikke szerinti iránymutatások értelmében megállapított, egyértelműen meghatározott körülmények között, az Ügynökség alapításának céljával összefüggő kérdésekben megbízhatja az Ügynökséget olyan kiegészítő feladatokkal, amelyek döntéshozatali hatáskört nem foglalnak magukban.

10. cikk

Konzultációk és átláthatóság

(1) Feladatainak végrehajtása során - különösen a 714/2009/EK rendelet 6. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott keretjellegű iránymutatások kidolgozása, valamint a fenti rendeletek 7. cikkében meghatározott üzemi és kereskedelmi szabályzat módosításaira vonatkozó javaslattételi eljárás során - az Ügynökség átfogó, korai, nyílt és átlátható konzultációt folytat a piaci szereplőkkel, az átvitelirendszer-üzemeltetőkkel, a fogyasztókkal, a végfelhasználókkal és adott esetben a versenyhatóságokkal, azok hatáskörének sérelme nélkül, különösen ha feladatai az átvitelirendszer-üzemeltetőket érinti.

(2) Az Ügynökség biztosítja, hogy adott esetben különösen a munkája eredményével kapcsolatban a közvélemény és adott esetben az érdekelt felek objektív, megbízható és könnyen hozzáférhető tájékoztatást kapjanak.

A 714/2009/EK rendelet 6. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott keretjellegű iránymutatások kidolgozása során, vagy a fenti rendeletek 7. cikkében meghatározott üzemi és kereskedelmi szabályzat módosítása során tartott konzultációs ülések valamennyi dokumentumát és jegyzőkönyvét közzéteszik.

(3) A 714/2009/EK rendelet 6. cikkében és a 715/2009/EK rendelet 6. cikkében meghatározott keretjellegű iránymutatások elfogadása, valamint a fenti rendeletek 7. cikkében meghatározott üzemi és kereskedelmi szabályzatokra vonatkozó javaslat előterjesztése előtt az Ügynökség ismerteti, hogy a konzultáció során kapott észrevételeket hogyan vették figyelembe, és indokolja, ha az észrevételeket nem vették figyelembe.

(4) Az Ügynökség saját honlapján közzéteszi legalább az igazgatási tanács, a szabályozók tanácsa és a fellebbezési tanács üléseinek napirendjét, háttérdokumentumait és - adott esetben - jegyzőkönyvét.

11. cikk

A villamosenergia- és földgázágazat nyomon követése és jelentéstétel ezen ágazatokról

(1) Az Ügynökség szoros együttműködésben a Bizottsággal, a tagállamokkal és az érintett nemzeti hatóságokkal, beleértve a nemzeti szabályozó hatóságokat is, és a versenyhatóságok hatáskörének sérelme nélkül nyomon követi a villamos energia belső piacát és a földgáz belső piacát, különösen a villamos energia és a földgáz kiskereskedelmi árát, a hálózati hozzáférést, beleértve a megújuló forrásokból előállított villamos energia hálózathoz történő hozzáférését, valamint a 2009/72/EK irányelvben és a 2009/73/EK irányelvben rögzített fogyasztói jogoknak való megfelelést.

(2) Az Ügynökség az (1) bekezdésben megállapított nyomon követési tevékenységének eredményeiről szóló éves jelentést tesz közzé. Ebben a jelentésben azonosítja a fenti területek belső piacának megvalósítása előtt álló akadályokat.

(3) Az éves jelentés közzétételekor az Ügynökség véleményt terjeszthet elő az Európai Parlament és a Bizottság részére azon intézkedésekről, amelyeket a (2) bekezdésben említett akadályok megszüntetése érdekében lehetne hozni.

III. FEJEZET

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

12. cikk

Az igazgatási tanács

(1) Az igazgatási tanács kilenc tagból áll. Valamennyi tag rendelkezik egy póttaggal. A Bizottság két tagot és azok póttagjait, az Európai Parlament két tagot és azok póttagjait, a Tanács öt tagot és azok póttagjait nevezi ki. Az igazgatási tanács egyetlen tagja sem lehet egyúttal európai parlamenti képviselő is. Az igazgatási tanács tagjainak és póttagjainak megbízatása négy évre szól, és egyszer megújítható. Az első hivatali idő esetében az igazgatási tanács tagjai és póttagjai felének hivatali ideje hat év.

(2) Az igazgatási tanács saját tagjai közül elnököt és alelnököt nevez ki. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két évre szól, és egyszer megújítható. Az elnök és az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér az igazgatási tanácsban betöltött tagság megszűnésével.

(3) Az igazgatási tanács üléseit az elnök hívja össze. A szabályozók tanácsának elnöke vagy a szabályozók tanácsa által kijelölt személy és az igazgató - szavazati jog nélkül - részt vesznek az üléseken, kivéve, ha az igazgatót illetően az igazgatási tanács másképpen határoz. Az igazgatási tanács évente legalább kétszer rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy saját tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül. Az igazgatási tanács bárkit felkérhet, akinek a véleménye érdeklődésre tarthat számot, hogy ülésein megfigyelőként részt vegyen. Az igazgatási tanács tagjai - eljárási szabályzatára figyelemmel - tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik. Az igazgatási tanács titkársági feladatait az Ügynökség látja el.

(4) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az igazgatási tanács a jelen levő tagok kétharmados többségével hozza meg döntéseit. Az igazgatási tanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(5) Az igazgatási tanács eljárási szabályzata részletesen meghatározza:

a) a szavazás rendjét és különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek alapján járhat el egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképességre vonatkozó szabályokat;

b) az igazgatási tanács Tanács által kinevezett tagjainak utánpótlásával kapcsolatos rotáció rendjét, a tagállamok kiegyensúlyozott részvételének hosszú távon történő biztosítása érdekében.

(6) Az igazgatási tanács tagja nem lehet a szabályozók tanácsának tagja is.

(7) Az igazgatási tanács tagjai függetlenül, tárgyilagosan és a közérdeknek megfelelően járnak el, politikai utasítások kérése és elfogadása nélkül. E célból valamennyi tag írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot és írásbeli összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz, amelyben vagy kijelenti, hogy nincsenek olyan érdekeltségei, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségét, vagy megnevezi azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeit, amelyekről feltételezhető, hogy függetlenségét veszélyeztethetik. A nyilatkozatokat évente közzé kell tenni.

13. cikk

Az igazgatási tanács feladatai

(1) Az igazgatási tanács a szabályozók tanácsával folytatott egyeztetést, valamint azt követően, hogy a 15. cikk (2) bekezdésének megfelelően megszerezte az említett tanács kedvező véleményét, a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban kinevezi az igazgatót.

(2) Az igazgatási tanács a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban kinevezi a szabályozók tanácsának tagjait.

(3) Az igazgatási tanács a 18. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban kinevezi a fellebbezési tanács tagjait.

(4) Az igazgatási tanács biztosítja, hogy az Ügynökség e rendeletnek megfelelően teljesítse küldetését és végezze feladatait.

(5) Az igazgatási tanács minden évben szeptember 30. előtt, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően és - a 15. cikk (3) bekezdésével összhangban - a szabályozók tanácsának előzetes jóváhagyásával elfogadja az Ügynökség következő évi munkaprogramját, és azt eljuttatja az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz. A munkaprogramot az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni, és közzé kell tenni.

(6) Az igazgatási tanács többéves programot fogad el, amelyet szükség esetén felülvizsgál. A felülvizsgálatot egy független külső szakértő által az igazgatási tanács megbízásából készített értékelő jelentés alapján kell elvégezni. Ezeket a dokumentumokat közzé kell tenni.

(7) Az igazgatási tanács a 21-24. cikkel összhangban gyakorolja költségvetési hatáskörét.

(8) Az igazgatási tanács, a Bizottság beleegyezésének megszerzését követően határoz arról, hogy elfogad-e hagyatékot, adományt vagy más közösségi forrásból származó támogatást vagy a tagállamoktól vagy szabályozó hatóságaiktól származó bármely önkéntes hozzájárulást. Az igazgatási tanács által a 24. cikk (5) bekezdése alapján kiadott véleménynek kifejezetten részleteznie kell az e bekezdésben meghatározott finanszírozási forrásokat.

(9) Az igazgatási tanács a szabályozók tanácsával konzultálva fegyelmi jogkört gyakorol az igazgató felett.

(10) Az igazgatási tanács szükség esetén a 28. cikk (2) bekezdése szerinti személyzeti szabályzat hatálybalépéséhez megállapítja az Ügynökség végrehajtási szabályait.

(11) Az igazgatási tanács a 30. cikkel összhangban elfogadja az Ügynökség irataihoz való hozzáférési joggal kapcsolatos gyakorlati intzékedéseket.

(12) Az igazgatási tanács elfogadja és közzéteszi, majd minden évben az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának június 15-ig továbbítja a 17. cikk (8) bekezdésében említett éves jelentéstervezet alapján elkészített éves jelentést az Ügynökség tevékenységéről. Az Ügynökség tevékenységéről szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell a szabályozók tanácsa által jóváhagyott független szakaszt az Ügynökség tárgyévi szabályozási tevékenységeiről.

(13) Az igazgatási tanács maga fogadja el és közzéteszi saját eljárási szabályzatát.

14. cikk

A szabályozók tanácsa

(1) A szabályozók tanácsa az alábbiakból áll:

a) a 2009/72/EK irányelv 35. cikke (1) bekezdésében és a 2009/73/EK irányelv 39. cikke (1) bekezdésében említett szabályozó hatóságok vezető beosztású képviselői, valamint e hatóságok meglévő vezetői személyi állományából kinevezett, tagállamonként egy-egy póttag;

b) a Bizottság szavazati joggal nem rendelkező egy képviselője.

A nemzeti szabályozó hatóságtól tagállamonként csak egy képviselő vehető fel a szabályozók tanácsába.

Az egyes nemzeti szabályozó hatóságoknak kell a mindenkori személyzetükből póttagot jelölniük erre a posztra.

(2) A szabályozók tanácsa saját tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az alelnök helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában. Az elnök és az alelnök megbízatása két és fél évre szól, és megújítható. Az elnök és az alelnök megbízatása azonban minden esetben véget ér a szabályozók tanácsában betöltött tagság megszűnésével.

(3) A szabályozók tanácsa a jelen lévő tagjainak kétharmados többségével dönt. Minden tag, illetve helyettes tag egy szavazattal rendelkezik.

(4) A szabályozók tanácsa elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat részletesebben meghatározza a szavazás rendjét, így különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében, valamint adott esetben a határozatképességre vonatkozó szabályokat. Az eljárási szabályzat a regionális együttműködési kezdeményezések keretében felmerülő kérdések vizsgálatára különleges munkamódszereket irányozhat elő.

(5) Az e rendelettel ráruházott feladatok ellátásában és a szabályozó hatóságuk nevében eljáró tagjainak sérelme nélkül a szabályozók tanácsa függetlenül jár el, így nem kérhet és nem fogadhat el utasítást sem tagállami kormánytól, sem a Bizottságtól, sem más köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(6) A szabályozók tanácsának titkársági feladatait az Ügynökség látja el.

15. cikk

A szabályozók tanácsának feladatai

(1) A szabályozók tanácsa az 5., 6., 7., 8. és 9. cikkben említett, elfogadás céljából megfontolás tárgyát képező véleményekről, ajánlásokról és határozatokról szóló véleményt terjeszt az igazgató elé. A szabályozók tanácsa ezenkívül - hatáskörén belül - iránymutatást ad az igazgatónak az igazgatói feladatok végrehajtásához.

(2) A szabályozók tanácsa véleményt nyilvánít az igazgatási tanácsnak a 13. cikk (1) bekezdésével és a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban az igazgatóvá kinevezendő jelöltről. A szabályozók tanácsa ezt a határozatot tagjainak háromnegyedes többségével hozza meg.

(3) A szabályozók tanácsa - összhangban a 13. cikk (5) bekezdésével és a 17. cikk (6) bekezdésével és igazodva a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított előzetes költségvetés-tervezethez - jóváhagyja és minden évben szeptember 1-je előtt elfogadásra az igazgatási tanács elé terjeszti az Ügynökség következő évi munkaprogramját.

(4) A szabályozók tanácsa a 13. cikk (12) bekezdésével és a 17. cikk (8) bekezdésével összhangban jóváhagyja az éves jelentés szabályozási tevékenységekről szóló külön szakaszát.

(5) Az Európai Parlament a szabályozók tanácsának elnökét vagy elnökhelyettesét - függetlenségének teljes mértékű tiszteletben tartása mellett - felkérheti a hatáskörrel rendelkező bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

16. cikk

Az igazgató

(1) Az Ügynökséget az igazgató vezeti, aki a 15. cikk (1) bekezdésének második mondatában említett iránymutatással és - ahol azt e rendelet előírja - a szabályozók tanácsának véleményével összhangban jár el. Az igazgató - az igazgatási tanácsnak, illetve a szabályozók tanácsának az igazgató feladataival kapcsolatos szerepének sérelme nélkül - nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen utasítást semmilyen kormánytól, sem a Bizottságtól, sem bármely köz- vagy magánjogi jogalanytól.

(2) Az igazgatót - érdemei, alkalmassága és az energiaágazatra vonatkozó tapasztalata alapján - a szabályozók tanácsának kedvező véleményét követően az igazgatási tanács nevezi ki, a Bizottság által nyilvános pályázati felhívás nyomán előterjesztett jegyzékben felsorolt legalább három jelölt közül. Kinevezése előtt az igazgatási tanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre.

(3) Az igazgató megbízatása öt évre szól. A megbízatás leteltét megelőző kilenc hónap folyamán a Bizottság értékelést készít. Az értékelésben a Bizottság különösen az alábbiakat méri fel:

a) az igazgató teljesítménye;

b) az elkövetkező években az Ügynökségre váró feladatok és követelmények.

A b) pontban foglaltakra vonatkozó értékelést független külső szakértő segítségével kell elvégezni.

(4) Az igazgatási tanács - a Bizottság javaslatára, az értékelés, valamint a szabályozók tanácsának ezen értékelésre vonatkozó véleményének kikérését és lehető legnagyobb mértékű figyelembevételét követően és kizárólag akkor, ha ezt az Ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják - az igazgató megbízatását egyszeri alkalommal, legfeljebb további három évre megújíthatja.

(5) Ha az igazgatási tanácsnak szándékában áll megújítani az igazgató megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása előtt az igazgató felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament hatáskörrel rendelkező bizottsága előtt, és a bizottság tagjainak jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre.

(6) Ha megbízatását nem újították meg, az igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

(7) Az igazgató csak az igazgatási tanács által hozott határozat útján, a szabályozók tanácsa kedvező véleményének megszerzését követően menthető fel tisztségéből. Az igazgatási tanács ezt a határozatot tagjainak háromnegyedes többségével hozza meg.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács felszólíthatja az igazgatót, hogy feladatai ellátásáról nyújtson be jelentést. Az Európai Parlament ezenkívül felkérheti az igazgatót a hatáskörrel rendelkező bizottsága előtti nyilatkozattételre és a bizottsági tagok által feltett kérdésekre való válaszadásra.

17. cikk

Az igazgató feladatai

(1) Az igazgató felel az Ügynökség képviseletéért, és igazgatja azt.

(2) Az igazgató előkészíti az igazgatási tanács tevékenységét. Az igazgató részt vesz - szavazati jog nélkül - az igazgatási tanács munkájában.

(3) Az igazgató elfogadja és közzéteszi az 5., 6., 7., 8. és 9. cikkben említett - a szabályozók tanácsa által kedvező véleménnyel ellátott - véleményeket, ajánlásokat és határozatokat.

(4) Az igazgató felel azért, hogy a szabályozók tanácsa iránymutatásával, az igazgatási tanács adminisztratív ellenőrzése alatt megvalósuljon az Ügynökség éves munkaprogramja.

(5) Az igazgató megfelelő intézkedésekkel - különösen belső ügyviteli utasítások elfogadásával és közlemények közzétételével - gondoskodik arról, hogy az Ügynökség e rendelettel összhangban működjék.

(6) Az igazgató minden évben elkészíti, majd az adott év június 30-ig a szabályozók tanácsa, az Európai Parlament és a Bizottság elé terjeszti az Ügynökség következő évi munkaprogramjának tervezetét.

(7) Az igazgató a 23. cikk (1) bekezdésének értelmében elkészíti az Ügynökség előzetes költségvetési tervezetét, és a 24. cikk értelmében végrehajtja az Ügynökség költségvetését.

(8) Az igazgató minden évben elkészíti az éves jelentés tervezetét, külön szakaszban kitérve az Ügynökség szabályozási tevékenységeire, illetve a pénzügyi és az igazgatási kérdésekre.

(9) Az Ügynökség személyzete tekintetében az igazgató gyakorolja a 28. cikk (3) bekezdése szerinti hatáskört.

18. cikk

A fellebbezési tanács

(1) A fellebbezési tanács hat tagból és hat póttagból áll, akiket a nemzeti szabályozó hatóságoknál, a versenyhatóságoknál vagy más nemzeti vagy közösségi intézményeknél vezető beosztást betöltő vagy betöltött, az energiaágazatban kellő tapasztalattal rendelkező munkatársak közül kell kiválasztani. A fellebbezési tanács maga nevezi ki az elnökét. A fellebbezési tanács határozatainak meghozatalához a hat tagból legalább négy fő minősített többsége szükséges. A fellebbezési tanács szükség szerint ülésezik.

(2) A fellebbezési tanács tagjait - a Bizottság javaslatára, nyilvános pályázati felhívást követően és a szabályozók tanácsával folytatott konzultációt követően - az igazgatási tanács nevezi ki.

(3) A fellebbezési tanács tagjainak megbízatása öt évre szól. A megbízatás megújítható. A fellebbezési tanács tagjai függetlenül hozzák meg döntéseiket. Semmilyen utasítás nem kötheti őket. A fellebbezési tanács tagjai az Ügynökségben, annak igazgatási tanácsában vagy a szabályozók tanácsában más feladatot nem láthatnak el. A fellebbezési tanács tagja megbízatásának ideje alatt e tisztségéből nem menthető fel, kivéve akkor, ha súlyos hivatali mulasztást követett el, és az igazgatási tanács - miután egyeztetett a szabályozók tanácsával - erről határozatot hoz.

(4) Nem vehet részt a fellebbezési eljárásban a fellebbezési tanács olyan tagja, akinek bármely személyes érdeke fűződik az eljáráshoz, aki korábban az eljárás egyik felének képviseletét ellátta, illetve aki részt vett a megfellebbezett határozat meghozatalában.

(5) A fellebbezési tanács minden tagja köteles értesíteni a fellebbezési tanácsot, ha valamely tagtársáról - a (4) bekezdésben említett okok egyike vagy bármely más ok miatt - úgy véli, hogy nem kellene részt vennie egy adott fellebbezési eljárásban. A fellebbezési eljárás feleinek bármelyike a (4) bekezdésben említett bármely indokra hivatkozva, illetve elfogultság gyanúja esetén a fellebbezési tanács bármely tagja ellen kifogással élhet. A kifogás nem elfogadható, ha annak alapja a tagok állampolgársága vagy ha a fellebbezési eljárásban kifogással élő fél a kifogást megalapozó tény ismeretében további eljárási cselekményt tett, a fellebbezési tanács összetételének kifogásolása helyett.

(6) A fellebbezési tanács a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott esetekben teendő intézkedésről az érintett tag részvétele nélkül határoz. A szóban forgó határozat meghozatala céljából a fellebbezési tanács az érintett tag helyett annak póttagja részvételével ülésezik. Ha a póttag a tagéhoz hasonló helyzetben van, az elnök a rendelkezésre álló póttagok közül jelöl ki helyettest.

(7) A fellebbezési tanács tagjai függetlenül, a közérdeknek megfelelően járnak el. E célból írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot és írásbeli érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben vagy kijelentik, hogy nincsenek olyan érdekeltségeik, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket, vagy megnevezik azokat a közvetlen vagy közvetett érdekeltségeiket, amelyekről feltételezhető, hogy veszélyeztethetik függetlenségüket. A nyilatkozatokat évente írásos formában közzé kell tenni.

19. cikk

Fellebbezés

(1) Bármely természetes vagy jogi személy - a nemzeti szabályozó hatóságokat is ideértve - fellebbezhet a 7., a 8. vagy a 9. cikk szerinti olyan határozat ellen, amelynek ő a címzettje, vagy amely, noha alakilag más személynek van címezve, őt közvetlenül és egyénileg érinti.

(2) A fellebbezést annak indokolásával együtt írásban kell benyújtani az Ügynökséghez az érintett személynek a határozatról szóló kiértesítését követő két hónapon belül, vagy ennek hiányában a határozat Ügynökség általi közzétételét követő két hónapon belül. A fellebbezési tanács a fellebbezésről a fellebbezés benyújtásától számított két hónapon belül határoz.

(3) Az (1) bekezdés szerint benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A fellebbezési tanács azonban a kifogásolt határozat alkalmazását felfüggesztheti, ha megítélése szerint a körülmények ezt megkövetelik.

(4) Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy az megalapozott-e. A fellebbezési tanács annyiszor, ahányszor a fellebbezési eljáráshoz szükséges, felkérheti a feleket, hogy a fellebbezési tanács által kibocsátott értesítésekről vagy a fellebbezési eljárás többi fele által tett nyilatkozatokról meghatározott határidőn belül nyújtsák be észrevételeiket. A fellebbezési eljárásban a felek jogosultak álláspontjukat szóban előadni.

(5) A fellebbezési tanács e cikkel összhangban az Ügynökség valamennyi hatáskörét gyakorolhatja, vagy az Ügynökség arra hatáskörrel rendelkező testületéhez utalhatja az ügyet. Ez utóbbira nézve a fellebbezési tanács határozata kötelező.

(6) A fellebbezési tanács maga fogadja el és közzéteszi saját eljárási szabályzatát.

(7) A fellebbezési tanács által hozott határozatokat az Ügynökség közzéteszi.

20. cikk

Kereset benyújtása az Elsőfokú Bírósághoz és a Bírósághoz

(1) A fellebbezési tanács határozatai, illetve - ha a fellebbezési tanács nem jogosult jogorvoslatot gyakorolni - az Ügynökség határozatai a Szerződés 230. cikkével összhangban indított keresettel megtámadhatók az Elsőfokú Bíróság vagy a Bíróság előtt.

(2) Abban az esetben, ha az Ügynökség elmulasztja a döntéshozatalt, a Szerződés 232. cikkével összhangban mulasztás miatti kereset indítható az Elsőfokú Bíróságnál vagy a Bíróságnál.

(3) Az Ügynökség köteles meghozni az Elsőfokú Bíróság, illetve a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

IV. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Az Ügynökség költségvetése

(1) Az Ügynökség bevételei különösen a következőkből állnak:

a) az Európai Közösségek általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) előirányzott közösségi támogatás;

b) a 22. cikk értelmében az Ügynökségnek fizetett díjak;

c) a tagállamok vagy szabályozó hatóságaik önkéntes hozzájárulása, a 13. cikk (8) bekezdésében említetteknek megfelelően; és

d) a 13. cikk (8) bekezdésében említettek szerinti hagyaték, adomány vagy támogatás.

(2) Az Ügynökség kiadásai személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

(3) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(4) Az Ügynökség összes bevételéről és kiadásáról pénzügyi évenként előrejelzést kell készíteni, majd a becsült összegeket a költségvetésében fel kell tüntetni; a pénzügyi év azonos a naptári évvel.

22. cikk

Díjak

(1) Az Ügynökség számára díjak fizetendők a 9. cikk (1) bekezdése szerinti mentesítési határozat kérelmezéséért, illetve az Ügynökség által a transzeurópai energia-infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) 12. cikke értelmében hozott, határokon átnyúló költségmegosztásról szóló határozatokért.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak mértékét a Bizottság határozza meg.

23. cikk

A költségvetés megállapítása

(1) Az igazgató minden évben február 15-ig elkészíti, és az előzetes munkaköri jegyzékkel együtt továbbítja az igazgatási tanácshoz a következő pénzügyi év előirányzott működési kiadásait és munkaprogramját magában foglaló előzetes költségvetési tervezetet. Az igazgató által készített előzetes költségvetési tervezet alapján az igazgatási tanács minden évben előirányzatot készít az Ügynökség következő pénzügyi évre várható bevételeiről és kiadásairól. Ezt a - létszámtervet is magában foglaló - előirányzatot az igazgatási tanács március 31-ig a Bizottság elé terjeszti. Az igazgató által készített tervezetet még az előirányzat elfogadása előtt a szabályozási tanács elé kell terjeszteni esetleges indokolással ellátott véleményezésre.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett előirányzatot az Európai Közösségek általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt eljuttatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (a továbbiakban: költségvetési hatóság).

(3) Az előirányzat alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előrejelzéseket, valamint azon támogatás összegét, amely a Szerződés 272. cikkével összhangban az Európai Unió általános költségvetést terheli.

(4) A költségvetési hatóság fogadja el az Ügynökség létszámtervét.

(5) Az Ügynökség költségvetését az igazgatási tanács állítja össze. Az akkor tekintendő véglegesnek, hogy az Európai Unió általános költségvetését véglegesen elfogadták. A költségvetést szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani.

(6) Az igazgatási tanács haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítása áll szándékában, amely jelentős pénzügyi kihatással van az Ügynökség költségvetésének finanszírozására, különösen pedig akkor, ha ingatlannal - például épületek bérbe vagy tulajdonba vételével - kapcsolatos projektről van szó. Az igazgatási tanács szándékáról tájékoztatja a Bizottságot. Ha a költségvetési hatóság bármely egysége véleményt kíván kibocsátani, az projektről szóló tájékoztatás átvételétől számítva két héten belül értesíti az Ügynökséget erről a szándékáról. Válasz hiányában az Ügynökség lebonyolíthatja a tervezett projektet.

24. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az igazgató ellátja az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, és végrehajtja az Ügynökség költségvetését.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő év március 31-ig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is megküldi a költségvetési és a pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője ezután az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet ( 16 ) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), 128. cikkével összhangban konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervezetek előzetes beszámolóját.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi év lezárulta után március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolóját, valamint az adott pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodásáról szóló jelentést. A pénzügyi év költségvetési és pénzügyi gazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is el kell juttatni.

(4) Az igazgató, miután beérkeztek hozzá az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó, a Számvevőszék által a költségvetési rendelet 129. cikkében foglaltakkal összhangban tett észrevételek, saját hatáskörében összeállítja, majd véleményezésre az igazgatási tanács elé terjeszti az Ügynökség végleges beszámolóját.

(5) Az igazgatási tanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges beszámolójáról.

(6) Az igazgató a végleges beszámolót, valamint az igazgatási tanács véleményét a pénzügyi év lezárultát követő július 1-jéig eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7) A végleges beszámolót közzé kell tenni.

(8) Az igazgató október 15-ig választ küld a Számvevőszéknek annak észrevételeire. E válaszról másolatot küld az igazgatási tanácsnak és a Bizottságnak.

(9) Az igazgató az Európai Parlamentnek - ez utóbbi kérésére, összhangban a költségvetési rendelet 146. cikkének (3) bekezdésében foglaltakkal - minden olyan tájékoztatást megad, amely szükséges a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan alkalmazásához.

(10) Az Európai Parlament - a Tanács minősített többséggel hozott ajánlása alapján - legkésőbb az N + 2-ik év május 15-ig mentesíti az igazgatót az N-ik pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozóan.

25. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatási tanács fogadja el. A szóban forgó szabályok eltérhetnek a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, ha az Ügynökség sajátos működési igényei úgy kívánják, ehhez azonban a Bizottság előzetes hozzájárulására van szükség.

26. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) előírásai megszorítás nélkül alkalmazandók az Ügynökségre csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés céljából.

(2) Az Ügynökség köteles csatlakozni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz ( 18 ), és haladéktalanul meghozni az Ügynökség egész személyzetére vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(3) A finanszírozási határozatokban és a megállapodásokban, valamint az azokhoz kapcsolódó végrehajtási aktusokban kifejezetten ki kell kötni, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzésnek vetheti alá az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, valamint a személyzet azon tagjait, akik az említett pénzösszegek elosztásáért felelnek.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.

28. cikk

Személyzet

(1) Az Ügynökség személyzetére - ideértve annak igazgatóját is - a személyzeti szabályzat, az alkalmazási feltételek, valamint az Európai Közösségek intézményei által az említett szabályzat, illetve feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

(2) Az igazgatási tanács - a Bizottsággal egyetértésben, a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglaltaknak megfelelően - elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

(3) Személyzete tekintetében az Ügynökség gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört, valamint az alkalmazási feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

(4) Az igazgatási tanács elfogadhat olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az Ügynökségnél kirendelt tagállami szakértőket alkalmazzanak.

29. cikk

Az Ügynökség felelőssége

(1) Szerződésen kívüli felelősség alapján az Ügynökség - a tagállamok jogában meglévő közös, általános jogelveknek megfelelően - megtéríti az általa okozott, illetve az alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott valamennyi kárt. Az ilyen károk megtérítésével kapcsolatos jogviták az Európai Közösségek Bíróságának joghatósága alá tartoznak.

(2) Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes pénzügyi és fegyelmi felelőssége tekintetében az Ügynökség személyzetére alkalmazandó, vonatkozó rendelkezések az irányadók.

30. cikk

A dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Az Ügynökségnél tárolt dokumentumokra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 19 ) kell alkalmazni.

(2) Az igazgatási tanács 2010. március 3-ig gyakorlati intézkedéseket fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására.

(3) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok tárgyában panasz nyújtható be az ombudsmanhoz vagy eljárás indítható a Bíróság előtt, a Szerződés 195., illetve 230. cikkében megállapított feltételekkel összhangban.

31. cikk

Harmadik országok részvétele

(1) Az Ügynökség készen áll az olyan harmadik országokkal való együttműködésre, amelyek olyan megállapodásokat kötöttek a Közösséggel, amelyek révén a közösségi jogot elfogadták és alkalmazzák az energia, valamint adott esetben a környezetvédelem és a verseny területén.

(2) E megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján az adott országra nézve rögzíteni kell különösen az Ügynökség munkájában való részvétel jellegét, tárgyát és eljárási vonatkozásait, kitérve a pénzügyi hozzájárulásokat és a személyzetet érintő kérdésekre is.

32. cikk

A bizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

33. cikk

A nyelvhasználat szabályozása

(1) Az Ügynökségre alkalmazni kell az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. tanácsi rendelet ( 20 ) rendelkezéseit.

(2) Az Ügynökség belső nyelvhasználati szabályairól az igazgatási tanács határoz.

(3) Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja teljesíti.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság független külső szakértő segítségével értékeli az Ügynökség tevékenységét. Az értékelés az Ügynökség eredményeire és munkamódszereire terjed ki, az e rendeletben és az éves munkaprogramokban meghatározott célkitűzéseivel, megbízatásával és feladataival összehasonlításban. Az értékelés a 10. cikkel összhangban lévő, kiterjedt konzultáción alapul.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelést benyújtja az Ügynökségen belül a szabályozók tanácsának. A szabályozók tanácsa javaslatokat tesz az e rendeletre, az Ügynökségre és annak munkagyakorlatára vonatkozó módosításokkal kapcsolatban a Bizottság részére, amely a javaslatokat saját véleményével és a megfelelő javaslatokkal együtt továbbíthatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(3) A Bizottság az első igazgató hivatalba lépésétől számítva három éven belül az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti első értékelő jelentését. A Bizottság ezután legalább négyévente újabb értékelő jelentést terjeszt elő.

35. cikk

Hatálybalépés és átmeneti intézkedések

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Az 5-11. cikket 2011. március 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 211., 2008.8.19., 23. o.

( 2 ) HL C 172., 2008.7.5., 55. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2008. június 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2009. január 9-i közös álláspontja (HL C 75. E, 2009.3.31., 1. o.) és az Európai Parlament 2009. április 22-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács június 25-i határozata.

( 4 ) HL L 296., 2003.11.14., 34. o.

( 5 ) HL L 176., 2003.7.15., 37. o.

( 6 ) HL L 176., 2003.7.15., 57. o.

( 7 ) Lásd e Hivatalos Lap 55. oldalát.

( 8 ) Lásd e Hivatalos Lap 94. oldalát.

( 9 ) HL L 262., 2006.9.22., 1. o.

( 10 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

( 11 ) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

( 12 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 13 ) Lásd e Hivatalos Lap 15. oldalát.

( 14 ) Lásd e Hivatalos Lap 36. oldalát.

( 15 ) HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

( 16 ) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

( 17 ) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

( 18 ) HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

( 19 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 20 ) HL 17., 1958.10.6., 385. o.