A Veszprémi Törvényszék Pf.21334/2006/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 239. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 324. §, 325. §, 326. §, 327. §, 360. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csabai Gyöngyi, Horváth Györgyi, Pongrácz Emma

Kapcsolódó határozatok:

Tapolcai Járásbíróság P.20335/2004/45., *Veszprémi Törvényszék Pf.21334/2006/12.*, Kúria Pfv.21069/2007/5. (EH 2007.1687)

***********

A Veszprém Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság.

2.Pf.21.334/2006/12. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Veszprém Megyei Bíróság a dr.Iglódi Endre ügyvéd (ugyved cime.) által képviselt I.rendű felperes neve (felperes cime.) felperesnek - a dr.Rozs Attila ügyvéd (ugyved cime.) által képviselt alperes cegneve. (alperes cime.) alperes ellen, kártérítés iránt indított perében a Tapolcai Városi Bíróság 3.P.20.335/2004/45. számú ítélete ellen az alperes 47., 48. számú fellebbezése, és a felperes Pf.4. sorszámú csatlakozó fellebbezése folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T ET :

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti,

a fellebbezett rendelkezéseit m e g v á l t o z t a t j a , és a felperes teljes keresetét elutasítja.

Mellőzi az alperes perköltség fizetésére való kötelezését.

Kötelezi a bíróság a felperest, fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 214.000,- (Kettőszáztizennégyezer) Ft-ot első és másodfokú perköltségként.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes a szomszédjogi szabályok megsértésével okozott szükségtelen zavarás és kilátáselvonás okából az alperest 2.000.000,- Ft kártérítés, ennek 2001. január 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Hivatkozott arra, hogy az alperes építési engedély nélkül kezdett építkezésbe, a fennmaradási engedélytől is eltért, s a meglévő épületet úgy építette át, hogy a felperesi ingatlan korábbi kilátását részben elvonta, az ingatlan használatának intimitását csökkentette. Az alperes védekezése alapján állította, hogy a követelés érvényesítésével nem késett el, mert az építkezés kapcsán követelését az alperes felé többször, több módon is jelezte. A kilátáscsökkenés és intimitás zavarás szakértő által megállapított mértékét elfogadta, az ingatlan forgalmi értékét nem.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen a követelés elévülésére hivatkozott. Másodlagosan vitatta, hogy az alperesi építkezéssel okozott zavarás a szükséges mértéket túllépte volna. Hivatkozott arra is, hogy a felperes az ingatlan felét a már ismert állapotban vásárolta meg, előtte csak az ingatlan felső részét használta, amely a zavarással kevésbé érintett. Szőlőültetvény hiányában egyébként sincs meg az építkezés feltétele. Marasztalás esetén kármegosztás alkalmazását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes is hozzájárult a kár bekövetkezéséhez. A kármegosztást mérlegeléssel kérte megállapítani.

Az első fokú bíróság az alperest 960.000,- Ft kártérítés megfizetésére kötelezte, és perköltségben marasztalta. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elévülési kifogásnak nem adott helyt, mivel a felperes édesanyja 1996. decemberében kísérletet tett arra, hogy az alperesi ügyvezetővel szót értsen a sérelmezett építkezés ügyében, maga a felperes pedig 2000. május 5-i levelével szakította meg az elévülést. 2004. március 4-én pedig előterjesztette a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét. Megállapította, hogy az alperesi építkezésig a felperes ingatlanáról körpanoráma volt. Az építkezés ezt indokolatlanul és szükségtelenül megzavarta, a kilátáscsökkenés az ingatlan forgalmi értékében 24 %-os értékcsökkenést eredményezett, ami 960.000,- Ft-os kár megtérítésének a kötelezettségét vonja maga után. Nincs jelentősége sem annak, hogy a felperes az építkezés szerinti jogorvoslati lehetőségeket nem vette igénybe, sem annak, hogy az ingatlanon nincs, és egyelőre nem is lehet felépítmény.