BH 2021.4.124 A polgármester helyettesítésének rendjét az Mötv. szabályozza, attól a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában nem lehet eltérni. A polgármester a törvény keretei között egyedi esetekben dönthet a helyettesítéséről, ezt az egyedi döntési szabadságát a képviselő-testület rendeleti szabályozással nem vonhatja el [2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) 45. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2020. augusztus 27-i ülésén tárgyalta a "javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 100/2011. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosítására" tárgyú napirendi pontot, amelynek eredményeként megalkotta a 24/2020. (VIII. 28.) önkormányzati rendeletét, amely a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 100/2011. (XII. 23.) önkormányzati rendeletbe (a továbbiakban: SZMSZ) beiktatta a 12. számú mellékletet.

[2] Az SZMSZ 12. melléklet 1-3. pontjai Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett nemzeti és városi jelentőségű ünnepeken, kulturális eseményeken, továbbá az önkormányzat által elnyert támogatásból vagy saját forrásból megvalósításra kerülő projektek különböző fázisainak sajtónyilvános kommunikációja esetén a polgármester akadályoztatása esetére bizottsági elnök felkérését írja elő.

[3] A közgyűlés az ülésről készült jegyzőkönyvet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (2) bekezdése alapján megküldte a Zala Megyei Kormányhivatalnak (a továbbiakban: indítványozó), amely az Mötv. 132. §-ában biztosított törvényességi felügyelet jogkörében eljárva az Mötv. 134. § (1) bekezdése szerint 2020. szeptember 17-én ZA/030/1090-1/2020. számon törvényességi felhívással élt, melynek eredményeként a közgyűlés az SZMSZ módosítására vonatkozó javaslatot az 1853/2020. (IX. 28.) határozatával nem fogadta el. Az érintett önkormányzat erről az indítványozót tájékoztatta, amely megállapította, hogy a törvényességi felhívás eredménytelen volt.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[4] A fenti előzményeket követően az indítványozó a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az SZMSZ 12. számú melléklet 1-3. pontjainak felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Kifejtette, hogy a magyar közigazgatási szervezetrendszerben a hatályos jogszabályi rendelkezések az önkormányzat képviseletére mind polgári jogi, mind közjogi értelemben a polgármestert hatalmazzák fel. Az alpolgármesteri tisztség funkcióját az Mötv. a helyettesítésben, a polgármesteri munka segítésében határozza meg, így a polgármester jogosítványait, így a képviseleti jogot is a polgármester helyett elsősorban az alpolgármester gyakorolhatja. Az indítvány szerint az Mötv. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ptk.) is alkalmazni rendeli az Mötv.-ben nem szabályozott esetekben, ezért a képviseleti jog átruházásának az Mötv.-ben nem szabályozott eseteiben a Ptk. az irányadó, amely szerint a polgármester képviseleti jogkörének gyakorlásával az alpolgármesteren kívül más személy - akár bizottsági elnök - is megbízható. Ennek megfelelően a polgármester átadhatja a képviseleti jog gyakorlását az ünnepi beszédek tartása tekintetében, akár az alpolgármestertől különböző személynek is, azonban ilyenkor nem a közgyűlés, hanem a polgármester dönt a képviseleti jog gyakorlásáról és átadásáról.

[5] Az indítványozó hivatkozott a 961/B/1993. AB határozatra, mely szerint a közjogi képviseleti jog magában foglalja a protokolláris képviseletet is. Utalt továbbá arra, hogy a kérdéses rendelkezések nem csupán az ünnepi beszédekre tartalmaznak előírást, hanem az egyes projektek kapcsán teendő nyilatkozatokra is, amely kétséget kizáróan nem sorolható a protokolláris rendezvények sorába.

[6] Az indítványozó szerint az önkormányzat képviseletére a polgármester, illetve az ő helyetteseként az alpolgármester jogosult, a jogosultság gyakorlására pedig csak a polgármester hatalmazhat meg más személyt. Kizárt, hogy a közgyűlés az SZMSZ-ben meghatározza a polgármesternek a közgyűlést képviselő tevékenységével összefüggő, részletes rendelkezéseket, továbbá az ünnepi beszéd megtartásával kapcsolatos további rendelkezéseket, de a képviseleti jog átruházásának jogát nem vonhatja el a polgármestertől, miként az alpolgármester helyettesítési jogát sem zárhatja ki azzal, hogy a polgármester akadályoztatása esetére másokat jelöl ki a képviseletre.

[7] Az indítványozó kitért arra, hogy az Mötv. 45. §-a a polgármester akadályoztatása esetére csak a képviselőtestület összehívása, vezetése módjának SZMSZ-ben történő meghatározására ad felhatalmazást. A támadott rendelkezés így ellentétes az Mötv. 45. §-ában foglaltakkal, hiszen az az SZMSZ-ben szabályozza a polgármester akadályoztatása esetére az ünnepi beszéd megtartását városi és egyéb rendezvényeken, ez azonban nem tartozik a képviselőtestület összehívása vezetési módjának meghatározása körébe. Az SZMSZ-be beiktatott 12. számú melléklet 1-3. pontjai tehát az álláspontja szerint ellentétesek az Mötv. 41. § (1) bekezdésével, 45. §-ával, 65. §-ával, valamint 74. § (1) bekezdésével, ezáltal sérül az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése.

[8] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 42. § (1) bekezdése értelmében az érintett önkormányzatot felhívta nyilatkozata előterjesztésére. Az önkormányzat érdemi nyilatkozatot nem tett, azonban megküldte a támadott rendelkezés meghozatalára irányuló javaslatot.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása

[9] Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.

[10] Az SZMSZ vitatott rendelkezései a következők:

"1.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által szervezett nemzeti és városi jelentőségű ünnepeken (pl. március 15., Város Napja, Ünnepi Közgyűlés, június 4., augusztus 20., október 6., október 23.) ünnepi beszédet a polgármester tart. A polgármester akadályoztatása esetén az ünnepi beszéd megtartására bizottsági elnök kerül felkérésre.

Az ünnepi esemény programja a polgármesterből, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint az Ügyrendi, Jogi, Nemzetpolitikai és Közrendi Bizottság elnökéből álló testület egyetértése alapján kerül meghatározásra, a programot az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság hagyja jóvá.

2.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának intézményei által szervezett - az 1. pont alá nem tartozó - kulturális eseményeken ünnepi beszédet a polgármester mond, akadályoztatása esetén az ünnepi beszéd megtartására bizottsági elnök kerül felkérésre.

Az ünnepi esemény programja a polgármesterből, az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint az Ügyrendi, Jogi, Nemzetpolitikai és Közrendi Bizottság elnökéből álló testület egyetértése alapján kerül meghatározásra, a programot az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság hagyja jóvá.

3.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata által elnyert támogatásból vagy saját forrásból megvalósításra kerülő projekt különböző fázisainak (pl. támogatási vagy kivitelezési szerződések aláírása, alapkőletétel, munkaterület-átadás és -átvétel, projektátadás, projekt részelemének átadása stb.) sajtónyilvános kommunikációja esetén a polgármester, akadályoztatása esetén bizottsági elnökök közül a szakterületért felelős bizottság elnöke tart beszédet, valamint nyilatkozik."