A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40623/2013/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 327. §] Bírók: Felker László, Levek Istvánné, Tibold Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41052/2013/8., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40623/2013/7.*

***********

éíööáó

Fővárosi Ítélőtábla

10.Gf.40.623/2013/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... felperesnek, dr. ... ügyvéd és az ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, amely perbe a felperes pernyertessége érdekében a ... Ügyvédi Iroda ... által képviselt Felperesi beavatkozó a ... útján beavatkozott, a Fővárosi Törvényszék 2013. június 18-án kelt 22.G.41.052/2013/8. számú ítélete ellen előterjesztett fellebbezések, illetve csatlakozó fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy a felperesi beavatkozó illetékmentessége folytán le nem rótt 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint jogorvoslati illetéket az állam viseli;

kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 3.300.000 (Hárommillió-háromszázezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapítja, hogy a felperes mentesülése ellenére lerótt jogorvoslati illeték összege 15.000 (Tizenötezer) forint.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperesi jogelőd (a továbbiakban: felperes) az általa 2002 augusztusában kiírt előminősítéses közbeszerzési eljárás eredményeként 2002. december 23-án szerződést kötött az alperessel mint a közbeszerzési eljárás nyertesével az ...-es autópálya, valamint ...-es autóút meghatározott szakasza építési munkáinak elvégzésére 44.767.485.000 forint + ÁFA díjazás ellenében. A vállalkozói díj utóbb többszöri szerződésmódosítást követően 48.799.276.399 forint + ÁFA összegre módosult.A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárás eredményeként a Versenytanács ... számú határozatával megállapította, hogy az alperes és az eljárás alá vont további négy gazdasági társaság versenykorlátozó módon felosztották egymás között a felperes által 2002-ben meghirdetett autópálya-építési munkák elvégzését és az egyes társaságokkal szemben különböző összegű bírságot szabott ki. A határozat indokolása egyebek mellett rögzíti, hogy az eljárás alá vont társaságok megállapodtak abban, hogy melyikük lesz az adott pályázat nyertese, valamint 2., illetve 3. helyezettje. Ennek kapcsán egyeztették áraikat, illetve arról is tárgyaltak, hogy a nyertes melyik versenytársat vonja be alvállalkozóként.

Az eljárás alá vont társaságok által megvalósított, a pályázatokhoz kötődő árkérdéseket is érintő piacfelosztás árfelhajtó hatású is lehet, az mind a magyar, mind a nemzetközi versenyjogi gyakorlat szerint a legsúlyosabb versenykorlátozások közé tartozik. Közvetlen fogyasztóként a felperes volt a kartell károsultja, de közvetve, egyfelől az autópálya használókat, másfelől a költségvetési kiadásokat adóforintjaikból fedező személyt, illetve vállalkozást is érinti a jogsértés.

A versenyellenes megállapodás az árak, legalábbis a beadási sávok egyeztetésére is kiterjedt, mert ily módon garantálható a piacfelosztás realizálása. E magatartás ellentétes a Tpvt. 11. § (1) bekezdés (helyesen (2) bekezdés) külön nevesített a) pontjával, és mivel a megállapodás a felperes által közbeszerzési törvény szerinti eljárásban lefolytatott pályáztatáshoz kötődött, megállapítható a Tpvt. 11. § (2) bekezdés e) pontjának megsértése is. A megállapodás nem csak korlátozta, hanem ki is zárta a versenyt az autópálya-építés piacán, mert a munkák elhúzódása miatt több évre meghatározta az építőipar ezen fontos szegmensének fejleményeit. Az egyeztetések sikerrel jártak, minden pályázó vállalkozás elnyerte a számára fenntartott projektet. A kartell árfelhajtó hatásának pontos számszerűsített mértéke szakértő igénybevétele nélkül, a Versenytanács ismeretei alapján nem volt kiszámítható, de ennek hiányában is megállapítható volt a Tpvt. 11. §-ának megsértése.

Az eljárás alá vont gazdasági társaságok által a GVH ellen indított perben a Fővárosi Bíróság 2.K.33.024/2004/46. számú ítéletével elutasította a versenytanácsi határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetet, a Fővárosi Ítélőtábla e döntést helybenhagyó, 2007. augusztus 29-én kelt 2.Kf.27.360/2006/29. számú jogerős ítéletét a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság 2008. december 3-án meghozott Kfv.IV.39.399/2007/28. számú ítéletével hatályában fenntartotta.

A felperes jogi képviselője útján 2007. szeptember 20-án kelt levelében 15 napos határidővel 11.191.628.700 forint megfizetésére szólította fel az alperest arra hivatkozással, hogy az alperes és versenytársai a Versenytanács határozatában rögzített árfelhajtó hatással járó versenykorlátozó megállapodása és összehangolt magatartása a felperesnek kárt okozott.

A felperes 2007. november 27-én előterjesztett keresetében az alperest a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján 11.147.133.095 forint + ÁFA összegű kártérítés és ezen összeg után 2007. január 1. napjától a törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni.

A felperes 2009. május 7-én előterjesztett (2009. április 29-én kelt) beadványában akként módosította keresetét, hogy elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a perbeli vállalkozási szerződés a szerződéses ár vonatkozásában a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerinti semmisségi okból részlegesen érvénytelen, továbbá az érvénytelenség jogkövetkezményeként a Ptk. 237. § (2) bekezdése alapján a határozat hozataláig terjedően a szerződés érvényessé nyilvánítását és az érvénytelenség okának megszüntetését kérte akként, hogy a bíróság kötelezze alperest 11.227.789.544 forint összegű extraprofit mint ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszafizetésére, és ezen összeg után 2007. január 1. napjától a kifizetésig a törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére; a marasztalási összeg és a törvényes mértékű kamat megfizetésére másodlagosan a Ptk. 339. § (1) bekezdése alapján kártérítés címén tartott igényt. Elsődleges kereseti kérelme indokaként egyebek mellett arra hivatkozott, a Tpvt. 11. § (3) bekezdése szerint azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket a törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megsértéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Ptk.-ban a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel, a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint pedig a jogszabályba ütköző vagy a jogszabály megkerülésével kötött szerződés semmis, így az alperes versenykorlátozó magatartása a vállalkozói díj tekintetében a vállalkozási szerződés részleges érvénytelenségét okozza. Egyebekben az alperesi magatartás a régi Kbt. (1985. évi XL. törvény) 24. § (1) bekezdésébe is ütközik, így e törvény 88. § (9) bekezdése alapján is helye van a Ptk. 200. § (2) bekezdésére alapítva a részleges érvénytelenség megállapításának. A szerződést megelőző helyzet nem állítható helyre, az érvénytelenség oka az extraprofit összegének a felperes részére történő visszafizetésével küszöbölhető ki.