3197/2021. (V. 19.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kpkf.VI.39.309/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. A személyesen eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján a Kúria Kpkf.VI.39.309/2020/2. számú végzése, valamint a Fővárosi Törvényszék 15.K.701.907/2020/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt alkotmányjogi panaszt terjesztett elő.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei, valamint az indítványban és annak kiegészítésében foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.
[3] 2.1. Egy kerületi általános iskola a fűtési rendszere átalakítása során 2005-ben kelt jogerős építési engedély alapján új gázkazánt, hőközpontot és két darab kéményt (a továbbiakban: építmény) létesített. Az indítványozó (az alapügy felperese), aki a szomszédos társasház lakója, az építési engedélyt megadó határozat, majd azt követően a használatba vételi engedély ellen hatósági, majd bírósági eljárásokat kezdeményezett, mert a kémények füstölése zavarta a lakókat. Az előzményi eljárások során az illetékes környezetvédelmi szakhatóság megállapította, hogy a légszennyezés nem lépi túl a technológiai kibocsátási határértéket. A másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A szakhatósági állásfoglalásra figyelemmel Budapest Főváros Kormányhivatala (az alapügy II. rendű alperese) tájékoztatta az indítványozót, hogy a szakhatósági állásfoglalásra tekintettel felügyeleti eljárás megindítására okot adó körülmény nem áll fenn. Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat Jegyzője (az alapügy I. rendű alperese) 2016. május 5. napján kelt, V/626-3/2016. számú határozatával az építményt ismételten nyilvántartásba vette.
[4] 2.2. Az indítványozó mint lakástulajdonos és ennek okán a használatbavétel engedélyezése iránti eljárásban ügyfélként résztvevő 2018. október 3-án keresetlevelet terjesztetett elő. Elsődlegesen kérte, hogy a bíróság hivatalból állapítsa meg az építési engedély semmisségét. Ennek hiányában kérte annak megállapítását, hogy az alperesek a többször megismételt eljárások során sorozatosan elmulasztották (megtagadták) az építési engedély semmisségének kérelemre vagy hivatalból történő megállapítását; elmulasztották (megtagadták) a II. rendű alperes és jogelődje határozataiban foglalt utasításainak végrehajtását; elmulasztották (megtagadták) a még mindig folyamatban lévő használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását; elmulasztották a környezetvédelmi, birtokháborítási ügy hatósági lefolytatását; továbbá a II. rendű alperes elmulasztotta (megtagadta) az ügy törvényességi felügyeleti eljárásának teljes körű lefolytatását.
[5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 10.K.34.223/2018/9. számú elsőfokú végzéssel a keresetlevelet elkésettség okán visszautasította, amely döntés ellen az indítványozó fellebbezett.
[6] A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 12.Kpkf.670.514/2019/8. számú végzésével a 10.K.34.223/2018/9. számú elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozathozatalra utasította. Indokolása szerint a bíróság csak két, a mulasztási perre okot adó körülményt vizsgált a felperes által megjelölt öt körülmény közül.
[7] A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság a 10.K.32.619/2019/2. számú végzésével a keresetet ismételten visszautasította, és mind az öt körülményt egyenként vizsgálva megállapította az elkésettséget.
[8] A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a 12.Kpkf.671.557/2019/2. számú végzésével a megismételt elsőfokú 10.K.32.619/2019/2. számú végzést is hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és határozathozatalra utasította. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a 12.Kpkf.670.514/2019/8. számú végzés iránymutatásainak csak részben tett eleget: továbbra sem foglalt állást a II. rendű felperes és jogelődjei határozataiban foglalt utasítások végrehajtásának elmulasztása, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás teljes körű lefolytatása elmaradásának tekintetében.
[9] Megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszék 2020. május 22-én kelt, 15.K.701.907/2020/2. számú végzésével a keresetet visszautasította. Megállapítása szerint a birtokvédelmi ügy tekintetében a közigazgatási bíróság nem rendelkezik hatáskörrel, mert az polgári peres útra tartozik. A törvényességi felügyeleti eljárás elmaradása nem a közigazgatási szerv jogszabályon alapuló kötelezettsége, tehát mulasztási per indítása e tekintetben kizárt. A törvényszék egyenként vizsgálta a kereseti kérelemben hivatkozott építési engedélyre, használatbavételi engedélyre és levegővédelmi ügykörökre vonatkozó kézbesítési dátumokat, és megállapította, hogy a tudomásszerzési időpontokhoz képest a keresetindítási határidőt a felperes minden esetben elmulasztotta.
[10] Az indítványozó fellebbezésére másodfokon eljáró Kúria 2020. július 13-án kelt, Kpkf.VI.39.309/2020/2. számú másodfokú végzésével a törvényszék döntését helybenhagyta. A Kúria indokolásában rámutatott, hogy az indítványozó kérelme nem tartalmazta a fellebbezést megalapozó, pontosan - jogszabályhely szerint - megjelölt jogszabálysértéseket. A másodfokú végzés szerint nem voltak relevánsak az indítványozó tudomásszerzésre vonatkozó hivatkozásai a felügyeleti eljárással és a birtokháborítási üggyel kapcsolatban, illetve az építési, használatbavételi engedély és környezetvédelmi ügy tekintetében alaptalan volt az érvelése. Az eljárások ugyan egymásra épültek, egymással összefüggtek, azonban azok elkülönültek egymástól.
[11] 2.3. Az indítványozó az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésére, XXIV. cikkére, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésére hivatkozva terjesztett elő alkotmányjogi panaszt a megjelölt döntésekkel szemben, kérve azok megsemmisítését.
[12] Az indítványozó szerint a füstölő kémények miatt 15 évig húzódó, de végül érdemi döntés nélkül zárult eljárás sérti az egészséges környezethez való jogát. Úgy véli, a hatóságok részrehajlók voltak, a megismételt eljárások során semmibe vették a másodfokú hatóság utasításait, szerzett jogokat sértettek és az elviselhetetlenül elhúzódó eljárás során nem létező ügyekre hivatkoztak, megsértve mindezek által a tisztességes hatósági eljárás követelményeit.
[13] Az indítványozó szerint az eljáró bíróságok visszaható hatállyal alkalmazták a mulasztási per indítására vonatkozó határidők vizsgálatakor a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezéseit. Álláspontja szerint a bíróságok, noha a mulasztási pert visszautasították, mégis eldöntötték a per jogkérdését, ezáltal tisztességtelenül zárták ki az építésügyi hatósági eljárás érdemi döntéssel való lezárásnak lehetőségét. Nézete szerint a bíróságok törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatos jogértelmezése tisztességtelen módon akadályozta meg a bírósághoz fordulás alkotmányos jogának érvényesítését.
[14] Az indítványozó kifogásolja, hogy a hatóság a többször megismételt eljárás során ügyében semmiféle határozatot nem hozott. Aggályosnak találta, hogy az építmény nyilvántartásba vételéről csak később, mellékes körülményként értesült. A hatósági eljárás folyamán szerinte megfosztották az ügyféli státuszától, amelyet a bíróságok sem vizsgáltak. Mindezekre tekintettel az indítványozó a jogorvoslathoz való jog megsértését is állította.
[15] Összességében az indítványozó úgy véli "a hatóságok és a bíróságok sok egymástól független alkotmányjogi sérelmet okoztak" és a Kúria széles eszköztárat talált, hogy a fellebbezést önkényes eljárásjogi érvek alapján semmibe vehesse.
[16] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)-(2) bekezdései alapján elsőként azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatóság törvényi feltételeinek.
[17] 3.1. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtotta be. Megjelölte az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó törvényi rendelkezést, az ügy érdemében született sérelmezett bírói döntéseket, megjelölte továbbá az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezéseit, és az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, valamint - az alábbi kivételtől eltekintve - azok indokolását. Az indítványozó a bírói döntés alapjául szolgáló eljárás felperese volt, így érintettsége megállapítható, úgyszintén az is, hogy a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeit kimerítette.
[18] Az indítványozó túl azon, hogy a kémények füstölésével összefüggő bírósági eljárásban való pervesztességét kifogásolta, az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében meghatározott egészséges környezethez való jog sérelmével kapcsolatosan nem adott elő alkotmányjogi indokolásnak tekinthető érvelést. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az indítvány érdemi elbírálásának akadálya, ha az indokolás hiányosságai miatt a kérelem nem felel meg a határozottság követelményének, illetve nem kapcsolja össze alkotmányjogilag értékelhető módon az Alaptörvény felhívott rendelkezését a sérelmezett döntéssel (3058/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [11]).
[19] A kifejtettek alapján az indítványban megjelölt alaptörvényi rendelkezések közül csak az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésére, az Alaptörvény XXIV. cikkére, valamint a XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdése tekintetében felel meg a panasz a határozott kérelem valamennyi követelményének [Abtv. 52. § (1b) bekezdés].
[20] 3.2. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (lásd pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]). A feltételek meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik (3329/2019. (XI. 26.) AB végzés, Indokolás [10]).
[21] A testület gyakorlata következetes abban, hogy "[a]z Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van jogköre, a bírói döntés irányának, a bizonyítékok bírói mérlegelésének, és a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára azonban már nem rendelkezik hatáskörrel" (3231/2012. (IX. 28.) AB végzés, Indokolás [4]). "Az Alkotmánybíróság az Abtv. 27. §-ában szabályozott hatáskörében eljárva a bírói döntés és az Alaptörvény összhangját biztosítja. Ebből következően a bírói döntés alaptörvény-ellenességének vizsgálata során az Alkotmánybíróság attól is tartózkodik, hogy a bíróságok felülbírálati jogköréhez tartozó, szakjogi vagy kizárólag törvényértelmezési kérdésekben állást foglaljon." (3137/2013. (VII. 2.) AB végzés, Indokolás [9])
[22] "A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki. Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. Sem a jogállamiság elvont elve, sem a tisztességes eljárás alapjoga, sem a diszkrimináció tilalma nem teremthet alapot arra, hogy az Alkotmánybíróság a bírósági szervezet feletti "szuperbíróság" szerepébe lépjen, és hagyományos jogorvoslati fórumként járjon el." (3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]) A "bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal (már) nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének." (3107/2016. (V. 24.) AB végzés, Indokolás [35])
[23] Az Alkotmánybíróság itt is hangsúlyozza, hogy "[ö]nmagában az a körülmény, hogy az indítványozó nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a támadott döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására" (3364/2017. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [21]).
[24] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által felvetett aggályok nem alkotmányossági kérdéseket feszegetnek. Azok az érvek, amelyeket a visszaható hatályú jogalkalmazással [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés], a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés], a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés], valamint a jogorvoslathoz való joggal [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdés] kapcsolatban előadott, tartalmilag szakjogi jellegűek, a bíróságok jogalkalmazói tevékenységét bírálják, valójában tehát az indítvány az alapügy törvényességi felülbírálatára irányul.
[25] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére azt visszautasította.
Budapest, 2021. április 27.
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Czine Ágnes alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Horváth Attila alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Juhász Miklós előadó alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Imre s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró helyett
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1861/2020.