KüM közlemény (MK 1999/100.)

Teleki László Alapítvány Alapító okirata

A Külügyminisztérium a Kormánytól kapott felhatalmazás alapján a Teleki László Alapítvány módosított Alapító Okiratának hatályos szövegét egységes szerkezetben közzéteszi:

ALAPÍTÓ OKIRAT

A Magyar Köztársaság Kormánya a nemzetközi kapcsolatok és a közép-európai térség tudományos kutatásának elősegítése céljából, a Teleki László Intézet (a továbbiakban: Intézet) működésének elősegítésére, határozatlan időre

Alapítvány

létrehozását határozta el az alábbi feltételek szerint:

1. Az Alapítvány neve: Teleki László Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány).

2. Az Alapítvány székhelye: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.

3.1. Az Alapítvány célja

Magyarország függetlenségen, demokrácián és kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi kapcsolatai kialakításának tudományos megalapozása, a világfolyamatok, az európai integrációs tendenciák elemzése, a közép- és kelet-európai térség biztonsági, diplomáciai, katonai és külgazdasági kapcsolatainak sokoldalú vizsgálata, nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárása, figyelemmel az emberi jogok érvényesülése irányzataira és fejlődésére, valamint az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetére.

3.2. Az Alapítvány céljának megvalósítása érdekében különösen

- kutatásokat szervez és finanszíroz,

- tudományos kutatásokat szervez és finanszíroz, különös tekintettel a közép-európai térség történeti értékelésével, hosszú távú társadalmi és politikai folyamataival kapcsolatban,

- működteti a Teleki László Intézetet,

- szakértői hálózatot szervez és működtet,

- tudományos konferenciákat és rendezvényeket szervez,

- politikai, biztonságpolitikai folyamatokról elemzéseket, értékeléseket, rövid és hosszú távú prognózisokat készít,

- szükség szerint gondoskodik a kutatási eredmények publikálásáról, a céljának megvalósításához szükséges kiadványok, folyóiratok és egyéb tudományos periodikák kiadásáról,

- lehetőségeihez mérten bekapcsolódik a hazai felsőoktatásba és posztgraduális képzésbe,

- ösztöndíjakat adományoz,

- feladatkörében szervezi és intézi a kutatók és oktatók nemzetközi kapcsolatait, tanulmányutakat szervez, fejleszti a vendég kutatói kapcsolatokat,

- bekapcsolódik nemzetközi kutatócsoportok munkájába és nemzetközi kutatócsoportok létrehozását kezdeményezi, szervezi a forrásgyűjtést, dokumentációs tárat tart fenn,

- egyéb, a cél megvalósításához szükséges feladatokat lát el.

3.3. Az Alapítvány a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) rendelkezései szerint, céljainak a közhasznúság feltételei szerint tesz eleget. Az Alapítvány a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, valamint nemzetközi jogi kötelezettségvállalásaiból eredő közfeladatok elősegítése céljából állami feladatot lát el.

Így különösen:

- tudományos tevékenység, kutatás,

- emberi és állampolgári jogok védelme,

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- kulturális örökség megóvás,

- műemlékvédelem,

- magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,

- euro-atlanti integráció elősegítése

cél szerinti tevékenységek ellátása céljából fejt ki közhasznú tevékenységet.

4.1. Az Alapítvány nyílt, ahhoz - ha törvény eltérően nem rendelkezik - bármely belföldi és külföldi természetes személy vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeli vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel csatlakozhat, amennyiben magáénak vallja az Alapítvány céljait és működési szabályait. Az Alapítvány Kuratóriuma visszautasítja azt az adományt, amelynek elfogadása a Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatait vagy egyéb érdekeit sérti.

4.2. Az Alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Magyar Nemzet című napilapban teszi közzé.

5. Az Alapítvány céljára rendelt induló vagyont a Magyar Köztársaság Kormánya biztosítja oly módon, hogy az állami költségvetésben az Alapítvány céljaira rendelkezésre bocsátott hetvenmillió forint, valamint az alapításkor még önállóan működő, majd 1991. augusztus 31. napjával az Alapító elhatározásának megfelelően az Alapítvány részévé vált Külügyi Intézet, a Magyarságkutató Intézet és a Dunatáj Intézet eszközei (költségvetési előirányzatok és egyéb vagyon), továbbá azok jogai és kötelezettségei, valamint nevük is az Alapítványra szálltak át.

Ezen túlmenően a Kormány az éves állami költségvetés által meghatározott összegben évente költségvetési előirányzatot bocsát az Alapítvány rendelkezésére, részben a törzsvagyon bővítése, részben az Alapítvány működését szolgáló közvetlen felhasználás céljából.

6.1. Az Alapítvány a működés folyamatosságának biztosítására törzsvagyont képez. A törzsvagyon az alapítványi vagyonon belüli olyan alap, melynek csupán a hozadéka használható fel közvetlenül alapítványi célok fedezésére (a működés költségeire). A törzsvagyonon felüli vagyonrész alapítványi célokra közvetlenül felhasználható. Az induló vagyonon belül, valamint - ha az éves költségvetési előirányzat kapcsán arról a Kormány nem rendelkezik - a törzsvagyonba utalandó vagyonrész arányát a Kuratórium állapítja meg. A törzsvagyonba kell helyezni:

a) ha a csatlakozók eltérően nem rendelkeznek, az 50 000 Ft-ot meghaladó mértékű csatlakozói pénzbeli vagyonrendelések 50%-át mindaddig, amíg a törzsvagyon az 1 milliárd forintot eléri;

b) a törzsvagyon növelésére rendelt csatlakozói adományt;

c) az Alapítvány vagyonának a működés során keletkezett és a Kuratórium által e célra elkülöníteni rendelt részét;

d) az állami költségvetés által éves összegben meghatározott és alapítványi célra fordítható költségvetési előirányzatoknak a Kormány által - a költségvetési összeg odaítélésekor - meghatározott részét.

A törzsvagyont a legkedvezőbb feltételeket kínáló pénzintézetnél kell elhelyezni, vagy annál kedvezőbb feltételekkel kell értékállandóságáról gondoskodni. E kérésben a Kuratórium dönt.

A törzsvagyonnak a működés költségei fedezése érdekében történő csökkentését a Kuratórium előterjesztése alapján a Kormány megengedheti.

6.2. Az Alapítvány céljára közvetlenül fel nem használható és nem hasznosítható természetbeni adományokat ellenérték fejében értékesíteni kell. Az értékesítés nyomán befolyó összeget az adományozó esetleges rendelkezésének megfelelően kell az Alapítvány vagyonában elhelyezni.

6.3. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezhet a törzsvagyonon kívüli más alapok létrehozásáról és működtetésük szabályairól.

7.1. Az Alapítvány célja megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az Alapítvány - korlátlan felelősséggel nem járó - vállalkozói tevékenységet is folytathat, azonban csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt kizárólag a jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységre fordíthatja.

7.2. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

7.3. Az Alapítvány Kuratóriuma, az Alapítvány közhasznú gazdálkodásának elősegítésére Befektetési Szabályzatot fogad el.

7.4. Az Alapítvány működési költségeire a Kuratórium által évente meghatározott összeg, de legfeljebb az Alapítvány mindenkori éves költségvetési támogatásának 10%-a fordítható.

8.1. Az Alapítvány kezelője és legfőbb döntéshozó szerve a 10 (azaz: tíz) tagú Kuratórium. A Kuratórium tagjait a Magyar Köztársaság Kormánya kéri fel a magyar tudomány és közélet neves személyiségei köréből, határozatlan időre. A Kuratórium elnökét és alelnökét a tagok közül a Kormány nevezi ki 3 (azaz: három) éves időtartamra. A Kuratórium elnökére és tagjaira az alábbi összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak:

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Kuratórium alelnökének hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg.

Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

Kosáry Domokos

Lőrinc Csaba

Gyurcsík Iván

Kovács Péter

Ludányi Arnold

Romsics Ignác

Schlett István

Szarka László

Szemerkényi Réka

Várady Tibor

A Kuratórium elnöke:

Kosáry Domokos

A Kuratórium alelnöke:

Lőrincz Csaba

8.2. A kuratóriumi tisztség megszűnik a kuratóriumi tagság megszűnésével, a Kuratórium visszahívásával, vagy a határozott időtartam lejártával. A kuratóriumi tagság megszűnik az Alapítvány megszűnésével, a kuratóriumi tag halálával, a tag visszahívásával, valamint a tag lemondásával.

8.3. A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának és Befektetési Szabályzatának megállapítása;

- az Alapítvány a Kszt. szerinti közhasznúsági jelentésének a jóváhagyása;

- a Kuratórium ügyrendjének megállapítása;

- az intézet igazgatójának és az alapítványi iroda ügyvezető igazgatójának kinevezése;

- az intézeti tevékenység teljes körű meghatározása;

- az Alapítvány gazdálkodási elveinek és szabályainak meghatározása;

- az Alapítvány éves gazdálkodási tervének és mérlegének megállapítása;

- ösztöndíjak adományozása;

- döntés a törzsvagyon bővítéséről;

- döntés minden értékesítési kérdésről;

- döntés az Alapítvány vállalkozási elveiről és vállalkozásairól;

- döntés alapítványi intézetek felállításáról, összevonásáról, integrált vagy társult viszonyban történő működtetéséről;

- döntés szervezeti korszerűsítésekről;

- mindaz, amit a Kuratórium a tisztségviselők, illetve az igazgató hatásköréből saját hatáskörébe von;

- mindaz, amit az Alapító Okirat vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe utal.

8.4. A Kuratórium üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja. A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a Kuratórium ülését 8 (azaz: nyolc) napon belül változatlan napirenddel ismét össze kell hívni.

8.5. A Kuratórium ülését a Kuratórium elnöke hívja össze. Össze kell hívni a Kuratóriumot 30 (azaz: harminc) napon belül három kuratóriumi tag vagy a Felügyelő Bizottság írásban, az ok megjelölésével előterjesztett indítványára.

8.6. A Kuratórium üléseinek összehívása a tagoknak küldött ajánlott levél útján történik a napirend egyidejű ismertetésével és a döntéshez szükséges információk megküldésével. Az ajánlott levél helyett a meghívás más módon is történhet, azonban a meghívó kézbesítését hitelt érdemlő módon igazolni kell.

8.7. A Kuratórium határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlét szerint számított legalább kétharmados minősített többség szükséges a Szervezeti és Működési Szabályzatának és Befektetési Szabályzatának megállapításához, az éves gazdálkodási terv megállapításához, valamint a mérleget, eredménykimutatást, valamint tájékoztató adatokat tartalmazó Közhasznú Beszámoló elfogadásához.

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötött jogügyletben egyébként érdekelt.

8.8. A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium döntéseit a Határozatok Könyvében kell vezetni, amely nyilvántartásból a Kuratórium döntéseinek időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők személye megállapítható.

8.9. A Kuratórium döntéseit az érintettekkel ajánlott postai küldemény útján közli. A Kuratórium döntéseit az Alapítvány Internet honlapján teszi közzé. Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba előzetes egyeztetés után munkaidőben bárki betekinthet, kivéve azon iratokat, amelyekbe való betekintés üzleti, személyiségi érdeket sértene. Az Alapítvány működésével, szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatos iratokat, valamint a beszámolót az Alapítvány Internet honlapján teszi közzé.

9.1. Az Alapító a közhasznú szervezet jogszabályoknak megfelelő működése és gazdálkodása ellenőrzésére 3 (azaz: három) tagú Felügyelő Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A Bizottság tagjait és elnökét az Alapító - a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium jelölése alapján - 5 (azaz: öt) évre kéri fel. A tagok külön nyilatkozattal elfogadják a megbízást. A tagok ismételten is megbízhatók. A Bizottság elnöki tisztét a Külügyminisztériumot képviselő tag látja el.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki,

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

b) az Alapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkajogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat -, illetve

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Külügyminisztérium: Forrai Kristóf,

Miniszterelnöki Hivatal: dr. Práger László,

Pénzügyminisztérium: Kemenczky Géza.

A Felügyelő Bizottság elnöke:

Külügyminisztérium: Forrai Kristóf.

9.2. A Kuratórium az Alapítvány működéséről évente köteles az Alapítónak beszámolni. A Kuratórium a közhasznúsági jelentéshez mellékeli a Felügyelő Bizottság jelentését.

9.3. A Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. Tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést s szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Bizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

9.4. A Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértő vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűnése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

9.5. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az a Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Alapítót, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

10. Az Alapítvány vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére a Kszt. 8-9. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

11. Az Alapítványt az elnök önállóan képviseli. Az Alapítvány bankszámlája felett, a Kuratórium két érdektelen tagja együttesen rendelkezik.

12.1. Az Alapítvány kezelésével kapcsolatos adminisztratív gazdálkodási feladatokat az ügyvezető igazgató irányítása alatt álló alapítványi iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el. Az Iroda gondoskodik a kuratóriumi ülések előkészítéséről, a Kuratórium határozatainak, egyéb döntéseinek végrehajtásáról, ha a Szervezeti és Működési Szabályzat másként nem rendelkezik, ellátja az Alapítvány és az intézetek bér- és munkaügyi, valamint pénzügyi és számviteli adminisztrációját, továbbá mindazokat az igazgatási feladatokat, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat az Irodára ruház. Az ügyvezető igazgatót a Kuratórium nevezi ki a Ktv. 8-9. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.

12.2. Az Alapítványhoz tartozó Intézet az igazgató irányítása alatt ellátja az Alapítvány céljának megvalósítása érdekében szükséges feladatokat. Az Intézet képviseletét a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni. A szabályzatnak a jelen Alapító Okiratban meghatározottakon felül tartalmaznia kell:

- a Kuratórium ügyrendjét;

- a tisztségviselők hatáskörét;

- az Iroda szervezetét, részletes feladatkörét és az ügyvitel szabályait, az ügyvezető igazgató és felelős beosztású dolgozóinak hatáskörét;

- a Határozatok Könyvének vezetését, amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható;

- a Kuratórium döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módját;

- az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés rendjét,

- az Alapítvány működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát;

- valamint a Kszt. 7. §-a (2) bekezdésében foglaltakat.

12.3. Az Intézet önálló Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik. Az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatát az igazgató állapítja meg, és a Kuratórium hagyja jóvá. Az Intézet már meglévő szervezeti és működési szabályzatát a mindenkori hatályos Alapító Okirat, valamint az Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatának figyelembevételével, annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül módosítani kell, a Ktv. 7. §-ának (2) bekezdésében, valamint egyéb közhasznúsági rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével.

13. Az Alapítvány nyilvántartásaira a Ktv. 18. §-ában foglaltakat, valamint az egyebekben reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

14. Az Alapítvány az 1997. évi CLVI. törvény 4. §-a (2) bekezdés d) pontjának megfelelően közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

15. Az Alapítvány módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

16. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

17. Az Alapítvány feletti adóellenőrzést a székhely szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

18. A jelen Alapító Okiratot a Magyar Köztársaság Kormánya módosíthatja.