71/1997. (VII. 17.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról[1]

1. §

(1) A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló - a 62/1995. (VI. 17.) OGY határozattal módosított - 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 19. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározót! feladatai körében]

"g) összehangolja a bizottságok működését, továbbá javaslatot tesz a bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra,"

(2) A Házszabály 19. § (2) bekezdésének i)-j) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]

"i) kinevezi és felmenti az Országgyűlés főtitkárát, a főtitkár helyetteseit, a gazdasági főigazgatót, az Országgyűlési Könyvtár főigazgatóját, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezetőket illetően munkáltatói jogkört gyakorol;

j) jóváhagyja az Országgyűlés hivatali szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatát, továbbá kiadja az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó egyéb szabályzatokat, rendelkezéseket;"

2. §

(1) A Házszabály 23. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(23. § A Házbizottság:)

"e) az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására javaslatot tesz az Országgyűlésnek (31. § (1) bekezdés];"

(2) A Házszabály 23. §-a a következő r) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi r)-t) pontok betűjelzése s)-u) pontokra változik:

(23. § A Házbizottság:)

"r) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások időkeretét [51. § (2) bekezdés]."

3. §

A Házszabály 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A Házbizottság ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az elnök összehívhatja a Házbizottság ülését."

4. §

A Házszabály 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést - az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján - megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja."

5. §

A Házszabály 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására - a 28. §-ban és a 33. § (1)-(2) bekezdésében foglallak alapján - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak személyére vonatkozó változásra - a képviselőcsoportok vezetői ajánlásának megfelelően - az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot."

6. §

A Házszabály 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ideiglenes bizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely

a) a vizsgáló bizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára,

b) az eseti bizottság elnevezésére, a feladatkörébe utalt ügyre

vonatkozik."

7. §

A Házszabály 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Házszabály 2. számú melléklete szerinti képviseleti megbízást legkésőbb a helyettesítés megkezdésekor az elnöknek be kell mutatni. Az elnök a helyettesítés tényét bejelenti. A benyújtott képviseleti megbízást a jegyzőkönyvhöz kell csatolni."

8. §

A Házszabály 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány - megalakulását követően lehetőleg harminc napon belül, egyébként minden ülésszak végén -tájékoztatja az Országgyűlést a következő ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjáról."

9. §

(1) A Házszabály 39. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés összehívását önálló indítvány megtárgyalása miatt kérik, a kérelemmel egyidejűleg a napirendre javasolt önálló indítványt is be kell nyújtani. Az így benyújtott képviselői önálló indítvány külön döntés nélkül az Országgyűlés tárgysorozatára kerül.

(4) A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt. A rendkívüli ülésszak vagy rendkívüli ülés napirendjére egyébként csak olyan önálló indítvány vehető fel, amelynek napirendre vételét az (1) bekezdésben meghatározottak kérik."

(2) A Házszabály 39. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdés szerinti önálló indítvány sürgős tárgyalását elrendelte, annak tárgyalása az elrendelést kimondó ülésnapon megkezdhető."

10. §

A Házszabály 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés üléseinek jegyzőkönyvei az Országgyűlési Könyvtárban, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlési Könyvtár útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek."

11. §

A Házszabály 43. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az Országgyűlés nem határozatképes, az elnök megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem lehetséges, az elnök megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, a napirendi pont tárgyában a határozathozatalt elhalasztja, és a bejelentés nélkül távol lévők jegyzékét - napirendben előre feltüntetett határozathozatal esetén - az Országgyűlés legközelebbi ülésén közzéteszi. Az ülést a következő napirendi pont tárgyalásával kell folytatni. Amennyiben az elnök az Országgyűlés határozatképességét utóbb megállapítja, döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni.

(3) A napirendről történő szavazásnál, az ügyrendi javaslatról történő szavazásnál, valamint az 50. § (7) bekezdése és az 51. § (6)-(7) bekezdései esetében az Országgyűlés kézfelemeléssel szavaz [60. § (2) bekezdés a) pont]."

12. §

A Házszabály 45. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"45. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

(2) Ha a Házszabály kivételt nem lesz, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, továbbá - a Kormány nevében - a Kormány tagja bármikor felszólalhat."

13. §

(1) A Házszabály 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) Az ülés kezdetén az elnök ismerteti a benyújtott törvényjavaslatokat, határozati javaslatokat, politikai nyilatkozattervezeteket, jelentéseket és sürgősségi javaslatokat."

(2) A Házszabály 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A sürgősségi javaslatot a benyújtást követő héten - képviselő által benyújtott indítvány esetén [98. § (4)-(5) bekezdése] a tárgysorozatba vételt követően - az előterjesztő legfeljebb két perc időtartamban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében az Országgyűlés vita nélkül határoz."

14. §

A Házszabály 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"51. § (1) A napirenden nem szereplő, országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (a továbbiakban: rendkívüli ügy) az ülés első - többnapos ülés esetén első két - napján a napirendi pontok tárgyalása előtt -a felszólalás tárgyát és okát megjelölve - a képviselőcsoport nevében annak vezetője legfeljebb öt percben felszólalásra jogosult. A felszólalási szándékot az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban bc kell jelenteni az elnöknek. Az elnök a felszólalási szándékról - a felszólalni kívánó által megjelölt tárgy és ok közlésével együtt - tájékoztatja a Kormányt.

(2) A köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben napirenden kívül felszólalhatnak. A felszólalási szándékot - amennyiben az ügy körülményei ezt lehetővé teszik - az ülés megnyitása előtt legalább egy órával bc kell jelenteni az elnöknek. A felszólalási szándék bejelentésével egyidejűleg közölni kell a felszólalás tárgyát és okát. Az elnök a felszólalási szándékról valamennyi képviselőcsoport vezetőjét tájékoztatja. A köztársasági elnök és a miniszterelnök felszólalásának, valamint ehhez a képviselőcsoport-vezetők hozzászólásának időkeretét a Házbizottság állapítja meg. A Kormány tagjai legfeljebb ötperces felszólalásra jogosultak. Ebben az esetben észrevétel céljából az, aki személyében érintett, továbbá a képviselőcsoport vezetője kétperces hozzászólásra kérhet szót.

(3) A képviselő - akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette - jogosult kétperces időkeretben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni. A felszólalási szándékol az ülés megnyitása előtt legalább egy órával írásban be kell jelenteni az elnöknek.

(4) Rendkívüli ügyben az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után - az (1) bekezdésben meghatározott módon, de legfeljebb öt percben - bármely képviselő felszólalásra jelentkezhet.

(5) Az (1) és (4) bekezdés szerinti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Kormány képviselője ötperces, valamint az, aki személyében érintett, kétperces hozzászólásra kérhet szót.

(6) Ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt esetekben az elnök nem adja meg a szót, a képviselő kérésére c tárgyban az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(7) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak egyebekben helye nincs."

15. §

A Házszabály 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § (1) A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz."

16. §

A Házszabály 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § (1) Az Országgyűlés a Házbizottság javaslatára bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. E tárgyban határozathozatal előtt bármely képviselőcsoport egy tagja háromperces időkeretben hozzászólhat."

17. §

(1) A Házszabály 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a felszólaló kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét (53. §), az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja tőle a szót."

(2) A Házszabály 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(5) Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szól attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szól, kérheti a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását."

18. §

A Házszabály 65. § (2) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jegyzőkönyv irattárban elhelyezendő mellékletei:"

19. §

A Házszabály 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szó szerinti jegyzőkönyv jegyzők által hitelesített példányát el kell helyezni az irattárban, a nyomtatott, hiteles jegyzőkönyvet és az Országgyűlési Naplót át kell adni az Országgyűlési Könyvtárnak."

20. §

A Házszabály 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bizottság elnökét tartós akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti. Valamennyi alelnök távolléte esetén az elnök a bizottság tagjának adhat írásban eseti képviseleti megbízást. Az elnököt helyettesítő bizottsági tag jogai és kötelezettségei az elnökével azonosak."

21. §

A Házszabály 78. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A jegyzőkönyv elkészítésére és kezelésére a 65. és 66. §-t kell megfelelően alkalmazni a következő eltérésekkel:]

"b) a szó szerinti jegyzőkönyv hitelesített, eredeti példányát cl kell helyezni az irattárban, valamint egy másolatát az Országgyűlési Könyvtárban. A bizottsági ülésen részvételre jogosultaknak - kérésükre - a szó szerinti jegyzőkönyvei ki kell adni."

22. §

A Házszabály 79. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[79. § (1) Az Országgyűlés elnöke - a Házszabályban foglaltakra is tekintettel - a döntési javaslat vagy bizottsági ajánlás elkészítésére:]

"b) az első helyen kijelölt bizottság megnevezésével két vagy több bizottságot jelöl ki, illetőleg"

23. §

A Házszabály 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ideiglenes vagy az év közben újonnan alakuló állandó bizottságok működésének költségeire az Országgyűlés költségvetésén belül - csak erre a célra felhasználható - tartalékot kell képezni."

24. §

A Házszabály 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más anyag -a 143. § (4) bekezdésében meghatározott kérelmet kivéve - az Országgyűlés tárgysorozatára nem kerülhet. A Házszabály szerint előterjeszthető egyéb javaslatok, kérelmek, indítványok nem minősülnek az (1)-(2) bekezdés szerinti indítványnak; ezekre a Házszabály megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni."

25. §

A Házszabály 86. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

"(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 99. § (3) bekezdésében megállapított harminc napos határidőt nem kell figyelembe venni."

26. §

A Házszabály 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérdés tárgyát címszerűen meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban, vagy ülésen kívül, írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ. A 90. § (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a kérdés esetén is alkalmazni kell."

27. §

A Házszabály 96. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (a továbbiakban: Alkotmányügyi bizottság) - ha nem kijelölt bizottságként jár el - az Országgyűlés elnöke vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden törvényjavaslathoz, országgyűlési határozati javaslathoz a 95. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kérdésekről. Az Alkotmányügyi bizottság szükség szerint módosító javaslatot tesz."

28. §

A Házszabály a következő címmel és 96/A. §-sal egészül ki:

"A bizottsági tájékoztató

96/A. §

Országgyűlési bizottság a kormányzati munka ellenőrzésével, vagy a bizottság működési területét érintő bármely más kéréssel kapcsolatos - országgyűlési határozat, formál nem igénylő - megállapításairól bizottsági tájékoztatót készíthet. A bizottsági tájékoztatót az Országgyűlés elnökének, az országgyűlési bizottságoknak és a képviselőcsoportok vezetőinek meg kell küldeni, ezzel egyidejűleg a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni."

29. §

A Házszabály 98. § (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ilyen tárgysorozatba vétel iránti kérelmet minden képviselőcsoport kizárólag a rendes ülésszakon, és ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal nyújthat be, azon az ülésszakon, amelyen a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét a kijelölt bizottság elutasította."

30. §

A Házszabály 100. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, a § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

"(2) Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek elfogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell."

31. §

A Házszabály 102. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az első helyen kijelölt bizottság valamennyi módosító (kapcsolódó módosító) javaslatról állást foglal."

32. §

(1) A Házszabály 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"103. § (1) Az előterjesztő a törvényjavaslatát a zárószavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja, a részletes vita lezárása után azonban ehhez az Országgyűlés hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot nyújtott be. Az új változatban előterjesztett törvényjavaslatra az újonnan benyújtott javaslatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(2) A Házszabály 103. § (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Sürgősséggel kell megtárgyalni az átdolgozott törvényjavaslatot, ha az Országgyűlés az átdolgozásra visszakért törvényjavaslat tárgyalását már megkezdte, és az előterjesztő az átdolgozott törvényjavaslatot a visszakérést követő három hónapon belül benyújtja."

33. §

A Házszabály 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. § (1) A részletes vita lezárása után a módosító javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni csak arról a módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) kell,

a) amely elnyerte a kijelölt - több kijelölt bizottság esetén bármelyik - bizottság jelen lévő tagjai egyharmadának támogatását, vagy

b) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be, vagy

c) amelyről a szavazást a képviselőcsoport vezetője kérte.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti jogával egy képviselőcsoport vezetője egy döntési javaslat határozathozatalakor legfeljebb három alkalommal élhet. Szavazást az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban lehet kérni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás.

(3) Azokról a módosító javaslatokról (kapcsolódó módosító javaslatokról), amelyekkel az előterjesztő egyetért, az Országgyűlés egy szavazással szavaz. Bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is írásban kérheti, hogy legfeljebb három módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.

(4) Az előterjesztő írásban tájékoztatja a képviselőcsoportok vezetőit, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormányt is arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. E tájékoztatást legkésőbb azt az ülést megelőző második munkanapon kell megküldeni, amely ülés tervezett napirendjén szerepel az adott törvényjavaslathoz érkezett módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról történő szavazás. Az előterjesztő álláspontját a képviselők számára ugyanilyen határidővel hozzáférhetővé kell tenni. Bármely képviselőcsoport vezetője, illetve, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány legkésőbb az előterjesztő tájékoztatásától számított egy napon belül az Országgyűlés elnökéhez benyújtva, írásban kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon.

(5) Ha a zárószavazásra a részletes vitát követő szavazás lezárásától számított öt napon belül kerül sor, az előterjesztő a részletes vita lezárása után tájékoztatja az Országgyűlést arról, hogy mely módosító javaslatokkal (kapcsolódó módosító javaslatokkal) ért egyet. Az előterjesztői tájékoztatást követően azonnal bármely képviselőcsoport vezetője, továbbá, ha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a Kormány is kérheti, hogy valamely módosító javaslatról (kapcsolódó módosító javaslatról) az Országgyűlés külön szavazzon. Az eljárás során az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet.

(6) Ha a törvényjavaslat adott részéhez több módosító javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetőség szerint - a következő sorrendben kell szavazni:

a) az adott rész elhagyását javasoló,

b) tartalmilag több módosítást magában foglaló módosító (kapcsolódó módosító) javaslat,

c) egyéb módosító (kapcsolódó módosító) javaslat.

(7) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás során a törvényjavaslat eredeti szövegéről nem kell szavazni.

(8) A részletes vita és a módosítással érintett rendelkezések feletti szavazás után - legkorábban e szavazást követő öt nap elteltével - zárószavazást kell tartani a törvényjavaslat egészéről. Elfogadott módosító (kapcsolódó módosító) javaslat hiányában a zárószavazást a módosító javaslatokról történő szavazást követően meg lehet tartani.

(9) A módosítással érintett rendelkezések feletti szavazást követően - legkésőbb a zárószavazást megelőző második munkanapon - a zárószavazásra bocsátandó egységes javaslatot - az előterjesztő ellenjegyzésével - a képviselőcsoport-vezetőknek, az Alkotmányügyi bizottságnak és a kijelölt bizottságnak meg kell küldeni, a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni."

34. §

(1) A Házszabály 107. § (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"107. § (1) A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely - korábban megszavazott - rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az Alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével, vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamely rendelkezésével. Zárószavazás előtti módosító javaslatot az előterjesztő is benyújthat. Zárószavazás előtti módosító javaslatot írásban lehet benyújtani legkésőbb annak az ülésnapnak a megnyitása előtt egy órával, amely ülésnap napirendjén szerepel az adott törvényjavaslat zárószavazása.

(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatot az elnök az Alkotmányügyi bizottságnak adja ki. A költségvetési, pótköltségvetési, zárszámadási, illetve költségvetést módosító törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást megelőző módosító javaslatot az elnök a Költségvetési bizottságnak is kiadja."

(2) A Házszabály 107. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A zárószavazást megelőzően benyújtott módosító javaslat esetén a zárószavazást csak a törvényjavaslat záró vitája után lehet megtartani."

(3) A Házszabály 107. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, akkor a zárószavazást két részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni. A szükséges minősített többség hiányában az 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök köteles elrendelni a tárgyalási szünetet."

35. §

A Házszabály a következő 107/A. §-sal egészül ki:

"107/A. § Zárószavazás újból nem rendelhető cl, illetve a zárószavazás elhalasztására - a 107. § (3) bekezdésében meghatározott okból - legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A 107. § (1) bekezdésében meghatározott határidő letelte után új módosító javaslat nem nyújtható be."

36. §

A Házszabály 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés határozattal dönt."

37. §

A Házszabály 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Országgyűlés üléséjiek napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására hetente legalább kilencven percet kell biztosítani. Az interpellációkat és kérdéseket benyújtásuk idősorrendjében kell napirendre tűzni. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy - általa benyújtott - interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét számukra."

38. §

A Házszabály 116. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő A válaszra négy perc, a kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. E határidők túllépésekor az elnök - a szómegvonás okának közlésével - megvonja a szót."

39. §

A Házszabály 119. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik."

40. §

A Házszabály 120. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A költségvetési, a pótköltségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatokra vonatkozó eljárás

120. §

(1) A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: költségvetési törvényjavaslat), a pótköltségvetési törvényjavaslat és a központi költségvetés végrehajtásáról (a továbbiakban: zárszámadás) szóló törvényjavaslat tárgyalásakor és határozathozatalakor a Házszabály általános rendelkezéseit a 120-121. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A költségvetési, a pótköltségvetési, a zárszámadási törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé.

(3) A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, főösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.

(4) A költségvetési törvényjavaslat 121. § (3) bekezdése szerinti határozathozatalát megelőző vitában és a pótköltségvetési törvényjavaslat vitájában benyújtható módosító javaslatokra a 94. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

(5) A központi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak változtatására, új előirányzat megállapítására irányuló módosító (kapcsolódó módosító) javaslatban meg kell jelölni, hogy az rendes vagy rendkívüli bevételnek, illetve kiadásnak minősül.

(6) A költségvetési, pótköltségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részletes vitájában a 105. § (2) bekezdésében foglalt, a rendelkezések sorrendjére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

(7) A központi költségvetés egyes bevételi és kiadási előirányzataira elfogadott több módosító javaslat, továbbá a fejezeteken belüli rendes és rendkívüli bevételi és kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra elfogadott módosító javaslatok számszaki átvezetését az egységes javaslat [106. § (9) bekezdés] tartalmazza, kivéve a normatív támogatásokkal érintett előirányzatokat, melyekre a 107. §-ban foglaltak az irányadók."

41. §

A Házszabály 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"121. § (1) A költségvetési törvényjavaslat sürgős tárgyalását nem lehet kérni.

(2) A Költségvetési bizottság - az Országgyűlésnek november 30-ig meghozandó, a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslat központi költségvetési fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, a hiány és többlet mértékéről történő határozathozatalát megelőzően - a részletes vitát előkészítő ajánlásának, valamint kiegészítő ajánlásának I. részében azokat a módosító javaslatokat és bizottsági állásfoglalásokat teszi közzé, amelyek a költségvetési törvényjavaslatnak a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegét és főösszegét, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékét érintik. Az e kérdéseket nem érintő módosító javaslatokat - azok szövegszerű ismertetése nélkül - az ajánlások II. részében kell feltüntetni.

(3) Az Országgyűlés november 30-ig dönt a (2) bekezdés szerinti ajánlások I. részében foglalt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról; nem dönt az ajánlás, kiegészítő ajánlás II. részében felsorolt módosító (kapcsolódó módosító) javaslatokról.

(4) Az (3) bekezdés szerinti határozathozatal során a módosító javaslatokról való döntést követően, annak figyelembevételével, illetve eredményeként a Költségvetési bizottság módosító javaslatot készít a központi költségvetés általános tartalékának összegére, majd a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, a főösszegére, továbbá a hiány, illetve többlet mértékére, a hiány finanszírozására (a többlet felhasználására). Erről a javaslatról az Országgyűlés haladéktalanul, vita nélkül határoz.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott módosító javaslat tartalmazza a 120. § (7) bekezdésében foglalt szempontok szerinti számszaki átvezetéseket.

(6) A határozathozatalt követő három napon belül a Költségvetési bizottság tájékoztatja az Országgyűlést a költségvetési törvényjavaslat azon részeiről, amelyekről az Országgyűlés határozott.

(7) A (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően sor kerül a részletes vita újbóli megnyitására. A tájékoztatást követő nyolc napon belül a fejezetek bevételi, kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét nem érintő kapcsolódó módosító javaslatot lehet benyújtani.

(8) Az újból megnyitott részletes vita lezárását követően a Költségvetési bizottság újabb ajánlást készít, amely tartalmazza az Országgyűlés (4) bekezdés szerinti határozathozatalával nem érintett módosító javaslatokat, valamint a részletes vita újbóli megnyitása után beérkezett módosító javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat."

42. §

A Házszabály 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az Alkotmány értelmében a törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők, illetve a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges, továbbá a Magyar Köztársaság éves költségvetéséről, annak módosításáról, végrehajtásáról, valamint a pótköltségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál kivételes eljárás nem kérhető."

43. §

(1) A Házszabály 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"128. § (1) A törvényjavaslat kivételes és sürgős tárgyalása esetén a kijelölt bizottság a módosító javaslatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő harminc napon belül lefolytatja a vitát. A vita lezárását követő ülésen a törvényjavaslatot az Országgyűlés napirendjére kell tűzni."

(2) A Házszabály 128. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott felszólalások után az Országgyűlés egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról.

(4) A 106. § (8) bekezdése szerinti ötnapos határidőt és a 107. §-ban foglalt rendelkezéseket kivételes eljárás esetén csak az Alkotmányügyi bizottság javaslatára kell alkalmazni."

44. §

A Házszabály 129. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. § (1) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat."

45. §

A Házszabály 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"132. § (1) A vezető közjogi tisztségek betöltőinek megválasztása során a Házszabály általános rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Országgyűlés az Alkotmányban, illetőleg külön törvényekben megállapított szabályok szerint választja meg a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az országgyűlési biztosokat, továbbá az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit. A választás titkos szavazással történik, kivéve a miniszterelnök megválasztását.

(3) Ha törvény valamely tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, az erre hatáskörrel rendelkező bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történő kinevezésének támogatásáról a bizottság nyílt szavazással határoz.

(4) Az Országgyűlés által választott tisztségviselők esetében a kialakított véleményt a bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt a bizottság elnöke az Országgyűlés elnökének küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.

(5) A (2) bekezdésében felsorolt személyek a megválasztásuk, a miniszterek a kinevezésük után - ha a rájuk vonatkozó szabályok nem írnak elő más esküszöveggel - az Országgyűlés előtt a Házszabály 3. számú melléklete szerinti esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü letételének elmulasztására a 8. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Külön törvényben meghatározott tisztségek betöltőinek megválasztására - eltérő rendelkezés hiányában-e § rendelkezéseit kell alkalmazni."

46. §

A Házszabály 135. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"135. § (1) Az Országgyűlés az Országgyűlés fejezet költségvetését - a központi költségvetés részeként -maga állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének tervéi az Országgyűlés elnökének irányítása mellett a gazdasági főigazgató készíti el, és azt - a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után -az Országgyűlés elnöke a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséhez a Kormány rendelkezésére bocsátja.

(3) Az Országgyűlés Hivatala költségvetésének végrehajtásáért a gazdasági főigazgató felelős."

47. §

A Házszabály 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés működésével kapcsolatban a titokvédelemre vonatkozó külön szabályokat - a Házszabály mellékleteként meghatározandó Titokvédelmi Szabályzat megalkotásáig - az Országgyűlés elnöke által megállapított Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza. Az Országgyűlés Hivatalára vonatkozó titokvédelmi szabályokat az Országgyűlés elnöke állapítja meg."

48. §

A Házszabály 142. § 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(142. § A Házszabály alkalmazásában)

"9. Hatáskörrel rendelkező bizottság: Az a bizottság, amelynek egy adott ügy vitele a feladatkörébe tartozik."

49. §

A Házszabály 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyúttal a következő (4)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az Országgyűlés választott tisztségviselője, továbbá bármely képviselőcsoport vagy bizottság kérésére állást foglal. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság - saját döntése alapján - általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság általános érvényű állásfoglalását az Országgyűlés elnöke ismerteti. A Házszabály-értelmezésért felelős bizottság az eseti jellegű állásfoglalását írásban teszi közzé.

(4) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport kérheti az Országgyűlés döntéséi. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. A kérelem tárgyalását legkésőbb annak beérkezését követő harminc napon belül az Országgyűlés napirendjére kell tűzni.

(5) A plenáris ülésen való tárgyalás során először az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő szólal fel. Ezt követően a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója ismerteti a bizottság állásfoglalását és annak indokait. A képviselőcsoportok álláspontját csoportonként egy-egy képviselő fejtheti ki. Az e bekezdésben foglalt felszólások nem haladhatják meg az öt percet.

(6) Valamennyi képviselőcsoport álláspontjának elhangzását követően képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő három-három percben hozzászólhat.

(7) Az (5)-(6) bekezdés szerinti felszólalások után az Országgyűlés döntését indítványozó képviselőcsoporthoz tartozó képviselő, majd a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság előadója öt percben hozzászólhat.

(8) Az Országgyűlés a (5)-(7) bekezdések szerinti felszólalások után dönt az állásfoglalásra vonatkozó kérelemről.

(9) Az Országgyűlés ellenkező döntéséig a Házszabály-értelmezésért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell."

50. §

A Házszabály 144. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés hivatali szervei a Főtitkárság, a Gazdasági Főigazgatóság, az Országgyűlési Könyvtár, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott más szervek."

51. §

(1) A Házszabály 145. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[145. § (1) A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:]

"f) gondoskodik az Országgyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről és kiadásáról, valamint az Országgyűlési Napló megjelentetéséről;"

(2) A Házszabály 145. § (1) bekezdésének j)-k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a következő l) ponttal egészül ki:

[145. § (1) A Hivatal az Országgyűlés ülésszakai, ülései, továbbá a bizottsági ülések előkészítése és lefolytatása keretében:]

"j) gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és a tájékoztatást szolgáló információs rendszer működtetéséről;

k) az elfogadott és az előterjesztő kézjegyével ellátott törvényeket, országgyűlési határozatokat és egyéb döntéseket az elfogadástól számított három munkanapon belül az Országgyűlés elnökének megküldi, és gondoskodik a parlamenti információs rendszerben történő hozzáférhetőségről;

l) végrehajtja az Országgyűlés elnökének az üléstermi rend fenntartására vonatkozó utasításait, továbbá felügyel arra, hogy az Országgyűlés és a bizottságok tanácskozásain illetéktelenek ne tartózkodjanak."

52. §

(1) A Házszabály 145. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Hivatal az Országgyűlés gazdasági, műszaki és általános igazgatási ügyeinek intézése keretében:]

"f) végrehajtja az Országgyűlés elnökének az Országgyűlés biztonságának megóvására vonatkozó utasításait;"

(2) A Házszabály 145. § (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Hivatal az Országgyűlés gazdasági, műszaki és általános igazgatási ügyeinek intézése keretében:]

"h) felügyel arra, hogy az Országgyűlés épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak, és gondoskodik a belépők, parkolójegyek kiadásáról;"

(3) A Házszabály 145. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Hivatal az Országgyűlés könyvtári, szakirodalmi információs ellátása keretében:

a) gondoskodik a könyvtári dokumentumok - különös tekintettel a sajtótermékek ingyenes kötelespéldányára - állománybavételéről és bibliográfiai feldolgozásáról,

b) gondoskodik a bizottságok és a képviselőcsoportok, a képviselők, valamint szakértőik és az Országgyűlés hivatali szervei könyvtári dokumentumokkal való ellátásáról,

c) feldolgozza és hozzáférhetővé teszi a beszerzett szakirodalmat, információs és könyvtári szolgáltatásokat biztosít,

d) az információs ellátás érdekében számítógépes adatbázisokat épít és külső forrású adatbázisokat közvetít."

53. §

A Házszabály 147. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"147. § (1) Az Országgyűlési Könyvtár prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása. A külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai integrációs szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása.

(2) Az Országgyűlési Könyvtár alapszolgáltatásai ingyenesek, egyéb szolgáltatásai térítés ellenében vehetők igénybe."

54. §

Ez az országgyűlési határozat a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, s ezzel egyidejűleg a Házszabály 26. § (3) bekezdésében a "23. § a), d), e), f), g), m) pontjáról" szövegrész helyébe a "23. § a), d), f), g), m) pontjáról" szövegrész, a 32. § (2) bekezdésében "a Házbizottság" szövegrész helyébe "az Országgyűlés elnökének" szövegrész, az 54. § (6) bekezdésében az "(5) bekezdés" szövegrész helyébe a "(6) bekezdés" szövegrész lép; továbbá a Házszabály 36. § (6) bekezdése, a 49. §-a és az azt megelőző cím, az 50. § (6) bekezdése, az 53. § (3) bekezdése b) pontjában a "..., továbbá a képviselőcsoport zárónyilatkozata [50. § (6) bekezdés]" szövegrész, a 99. § (2) bekezdés első mondata, a 103. § (4) bekezdésének első mondata, a 104. § (3) bekezdésének utolsó mondata, a 148. § (1) bekezdésében az "és a 142. § 9. pontja" szövegrész, valamint a 148. § (2) bekezdésének b) pontja a hatályát veszti.

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Kiss Róbert s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Trombitás Zoltán s. k.,

az Országgyűlés jegyzője