A Fővárosi Törvényszék G.40869/2005/60. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §, 320. §, 365. §] Bíró: Tőkés Géza

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40869/2005/60.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40311/2006/25., Kúria Gfv.30143/2007/19. (BH 2008.11.304)

***********

áFŐVÁROSI BÍRÓSÁG

Ügyszám: 30.G. 40.869/2005/60. szám

A beadványokban erre a számra kell hivatkozni.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság a dr. Gyárfás Péter ügyvéd (címe.) által képviselt felperes neve (címe) I. r. felperesnek, a dr. Gyárfás Péter (címe.) alatti II. r. felperesnek a dr. Kelemen Judit ügyvéd (címe.) által képviselt alperes neve (címe.) I. r., a dr. Harsányi Gábor ügyvéd (címe.) által képviselt alperes neve (címe) II. r., a alperes neve. (címe) IV. r., alperes neve (címe) V. r, és a dr. Zoltán Gábor ügyvéd (címe.) által képviselt alperes neve (címe.) sz. alatti III. alperesek ellen szerződés iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi I. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg I-II-III-IV-V. r. alpereseknek fejenként 2,000000,- Ft (Kettőmillió) perköltséget, és kötelezi II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg II-III. alpereseknek fejenként 1000000,- Ft (Egymillió) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 6 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve kell előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket arról, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdés b-d./ pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

Felperes és I. r. alperes között 1994. június 22-én adásvételi szerződés jött létre, amely szerint I. r. alperes eladja I. r. felperesnek a II. alperesben lévő 75,060000,- Ft törzsbetét üzletrészében 29,100000,- Ft törzsbetétrészt, és így a 75,060000,- Ft üzletrész az I. r. felperes és I. r. alperes közös tulajdonába kerül.

I. r. felperes vállalta, hogy az 50,000000,- Ft-os vételárat 15 napon belül az I. r. alperesnek átutalja. A szerződés 9. pontja szerint a 6. pontban meghatározott átutalás igazolás napján lép hatályba.

Az I. r. felperes és az I. alperes két kiegészítő megállapodást is aláírt, mely szerint I. r. alperes vállalta, hogy a II. r. alperes ügyvezetését a tulajdonváltozásról a hatálybalépést követő 30 napon belül, de nem előbb, mint 1994. augusztus 31-én értesíti, amennyiben a vételár megfizetése megtörtént.

Rögzítették a felek a szerződésben, hogy harmadik személyeket, így II. r. alperest is a szerződés tartalmáról nem tájékoztatják. Azt is tartalmazta a szerződés, hogyha II. r. alperes tulajdonostársai az 1994. június 13-ai taggyűlési határozat alapján vételi jogukkal élni kívánnak, úgy I. r. alperest nem terheli a megállapodásban rögzített titoktartási kötelezettség.

A második megállapodásban rögzítették, hogyha a tulajdonosváltozás bejelentésére a társaság ügyvezetésének szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem kerül sor, a vevő a szerződéstől egyoldalúan elállhat, s az általa vételárként kifizetett összeget az I. r. felpereshez címzett nyilatkozatával visszakövetelheti.

Az 50,000000,- Ft-os vételárat I. r. felperes 1994. augusztus 5-én átutalta. Az I. r. alperes csak 1994. szeptember 13-án jelentette be II. r. alperesnek, hogy az üzletrész egyhányadát átruházta, és így a közös tulajdon létrejöttét az üzletrészen. Az elővásárlási jog megsértése miatt II. r. alperes nem ismerte el, és azt a cégbíróságon nem jelentette be.

I. r. felperes 1994. október 26-án az adásvételi szerződéstől egyoldalúan s azonnali hatállyal elállt. Követelte I. r. alperestől a vételár azonnali visszautalását, amelyre I. r. alperes hajlandó volt a járulékokkal együtt.

I. r. alperes utóbb 1994. szeptember 1-jén a II. r. alperesben lévő üzletrészéből 33,530000,- Ft értékű törzsbetétnek megfelelő üzletrész-részt a II. r. alperesnek értékesített, majd 1994. november 8-án az I. r. alperes megmaradt üzletrészét részben III. r. alperesnek, részben egy japán cégnek értékesítette.

I. r. felperes 1994. augusztus 5-én adásvételi szerződést kötött B.M.-val. I. r. felperes a II. alperesben lévő közös üzletrészéből 350000,- Ft üzletrészt adott el 750000,- Ft vételárért.

A szerződés tartalmazta, hogy amennyiben a felperes tulajdonszerzése legkésőbb 1994. október 6-áig nem kerül a cégbíróságon nyilvántartásba vételre, a vevő a szerződéstől elállhat. Erre 1994. október 15-én került sor.

A Fővárosi Bíróság ítéletét melyben felperes keresetét elutasított a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasított.

A Főváros Bíróság 42.G.76.304/1997/5. sorszámú ítéletét a Legfelsőbb Bíróság Gf.II.31.927/2000/8. sorszámú végzésével ismételten hatályon kívül helyezte, s előírta, hogy pontosan tisztázni kell felperesi kereset tartalmát.

Az új eljárásban időközben II. r. alperesben jelentős befolyást szerzett IV. r. alperes és II. r. alperes ügyvezetője lett V. r. alperes.

Megállapítható volt, hogy I. r. felperesi jogelőd 2000. szeptember 27-ei hatállyal beolvadt a jelenlegi I. r. felperesbe.

I. r. felperes azonban csak 2002. szeptember 26-ai tárgyaláson csatolta azt az 1996. január 2-án kelt engedményezési szerződést, mely szerint felperesi jogelőd mint engedményező, felperesi képviselőre engedményezte az I. r. alperes elleni kártérítési igényt, továbbá valamennyi I. r. alperessel szemben fennálló érvényesíthető igényüket. Így belefoglalták az I. r. felperesnek II. alperesben tulajdonolt üzletrész átruházásból eredt kárt is.

Ugyancsak az előbbi tárgyaláson csatolta be felperesi képviselő azt az 1998. október 19-én kelt engedményezési szerződés módosítását, mely szerint a felperesi jogelőd engedményest jelöl ki a II. r. alperesben gyakorolható elővásárlási jogra.