BK 127. szám

A villamos energiára elkövetett vagyon elleni bűncselekmény minősítése szempontjából irányadó érték

A villamos energiára elkövetett vagyon elleni bűncselekmény minősítése szempontjából irányadó értéket (kárt, vagyoni hátrányt) az elkövetés időpontjában érvényes általános díjtétel alapulvételével kell megállapítani. A szerződésszegés esetére a Villamosenergia Közszolgáltató Szabályzatban megállapított felemelt ár a büntetőjogi következmények alkalmazása során nem vehető figyelembe.

1. A Btk. 333. §-ának 1. pontja szerint a villamos és a gazdaságilag hasznosítható más energia dolognak tekintendő. Ebből következően a villamos energia a vagyon elleni bűncselekmények elkövetési tárgya lehet. A gyakorlatban csaknem mindig a lopással függ össze, de nem zárhatók ki más vagyon elleni bűncselekmények sem.

Ennek az elkövetési tárgynak a sajátos jellege (testetlen dolog), azonkívül a villamosenergia-szolgáltatás különleges szabályai speciális jogértelmezési kérdéseket vetnek fel. A villamosenergia-szolgáltatás igénybevétele jogszabályban írt feltételekhez kötött. Ennek részletes szabályait a többször módosított 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelet mellékletében közzétett Villamosenergia Közszolgáltató Szabályzat (a továbbiakban VKSZ) tartalmazza. Ez egyebek mellett - magában foglalja a szerződésszegés (szabálytalan vételezés) következményeit is. A szerződésszegés következményeként alkalmazható a kártérítés, az árpótlék, ami lehet a VKSZ-ben meghatározott felemelt ár, valamint a villamosenergia-szolgáltatásból való kizárás. A felemelt ár a villamos energia mindenkori általános díjtételéhez járuló többlet, annak általában a többszöröse.

Eldöntést igénylő jogértelmezési kérdés, hogy a villamos energiára elkövetett vagyon elleni bűncselekmények esetén az elkövetési érték (kár, vagyoni hátrány) megállapítása az általános egységár vagy a felemelt ár alapján történjék-e.

A Btk. XVIII. Fejezete általános miniszteri indokolásának 4. pontja szerint az érték - büntetőjogi szempontból annak a dolognak az elkövetés időpontjában meglevő pénzben kifejezett forgalmi értékét jelenti, amelyre a bűncselekményt elkövették. A forgalmi értéket a kiskereskedelmi ár alapján kell megállapítani. A kár a vagyonban okozott értékcsökkenés (Btk. 333. § 2. pont), míg a vagyoni hátrány az elmaradt vagyoni előnyt is magában foglalja (Btk. 137. § 4. pont).

2. A VKSZ-ben megállapított felemelt ár a szerződésszegés következményeként alkalmazható. A jogszabályi megfogalmazás egyértelműen utal annak szankció jellegére. Nern a forgalmi értéket tükrözi, hanem az áramszolgáltató által alkalmazott joghátrányt jelent. Ennek folytán a villamos energia értéke - kiskereskedelmi forgalmi ára - nem lehet azonos a szankciót is magában foglaló felemelt árral. Ugyanilyen következtetés adódik, ha a kár, valamint a vagyoni hátrány büntetőjogi elemeit vizsgáljuk. A szankció elmaradása az áramszolgáltató szempontjából nem lehet sem értékcsökkenés, sem elmaradt vagyoni előny.

A bűncselekményt megvalósító jogellenes magatartásoknak a büntetőjogi felelősségre vonáson túl egyéb jogkövetkezményei is lehetnek. Ilyen a szóban forgó felemelt ár is, amihez hasonló számos más területen létezik. Ezek a büntetőjogon kívüli szankciók a büntetőjogi felelősséget nem súlyosíthatják. Az eltulajdonított dolog (villamos energia) tényleges forgalmi értékéhez a szankció hozzáadása olyan többszörös jogkövetkezmény lenne, ami a Btk. szankciórendszerével nem indokolható.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 102. számú állásfoglalása hatályát veszíti.