4/1971. (VI. 5.) NIM rendelet

a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzatról

1. §

A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) 16. §-ának (4) bekezdése, valamint a törvény végrehajtására kiadott, a 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelettel módosított 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 50. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat) e rendelet mellékleteként kiadom.

2. §

(1) A Szabályzatban foglalt rendelkezések alapulvételével a fogyasztó üzemszerű, illetőleg tartalékjellegű villamos teljesítmény és villamosenergia mennyiség igényének kielégítésére - a csatlakozási ponton fennálló üzembiztos teljesítőképesség határáig - az áramszolgáltató köteles szerződést kötni.*[1]

(2) Az áramszolgáltatónak és a fogyasztónak a Szabályzatban nem érintett jogai és kötelességei tekintetében az 1962. évi IV. törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok, valamint a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) rendelkezései az irányadók.

3. §

(1) Az áramszolgáltató szolgáltatásaiért fizetendő díjakra nézve az árhatósági rendelkezések az irányadók.

(2) A villamosenergia fogyasztással és vételezéssel kapcsolatos bűncselekményekre, szabálysértésekre és egyéb szabálytalanságokra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok tartalmazzák.

4. §

(1) Ha a fogyasztó az áramszolgáltató villamosenergia szolgáltatásán kívül saját villamosenergia fejlesztő berendezését is igénybe kívánja venni, köteles e szándékát az áramszolgáltatónak előzetesen bejelenteni.

(2) A bejelentést már meglevő villamosenergia fejlesztő berendezés esetén a 2. § szerinti szerződés megkötését megelőző igénybejelentéskor, a berendezés későbbi létesítése esetén pedig annak üzembehelyezése előtt kell megtenni. Az üzemeltetés műszaki feltételeit üzemviteli megállapodásban kell rögzíteni.

5. §

A már megkötött szerződések a Szabályzatnak megfelelően módosulnak.

6. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. év június hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni; egyidejűleg

- a 3800/1950. (V. 5.) NipM rendelet,

- a 2/1965. (VII. 4.) NIM rendelet,

- az 1/1968. (I. 16.) NIM rendelettel kiegészített 1/1966. (I. 23.) NIM rendelet és

- a 14/1967. (NIM É 15.) NIM számú utasítás hatályát veszti;

- a 4/1966. (V. 31.) NIM rendelet 6. §-a,

- a 9/1967. (XII. 3.) NIM rendelet 5. §-ának (1) bekezdése és

- a 60/1966. (NIM É 1967. évi 1.) NIM számú utasítás 13. §-ának (4) bekezdése a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosul;

- az 1/1964. (IX. 9.) NIM rendelet 2. §-a (2) bekezdésében "előzetes engedély" helyett "előzetes szakmai hozzájárulás"-t kell érteni;

- a 41/1965. (NIM É 27.) NIM-ÁH számú utasítás 2. §-ának (1)-(3) bekezdései hatályukat vesztik, (4) bekezdése a következők szerint módosul:

"(4) A közösen mért villamosenergia fogyasztást a területileg érvényes ...". továbbá

- a 36/1967. (NIM É 44.) NIM számú utasítás

- 4. §-a hatályát veszti,

- 6. §-a a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosul,

valamint

- 1. §-a (2) bekezdésében és 3. §-a (3) bekezdésében említett "telephely" helyett "fogyasztási hely"-et,

- 1. §-a (4) bekezdésében és az utasítás mellékletének 7. és 14. pontjában említett "csatlakozás" helyett "csatlakozási pont"-ot

kell érteni.

Dr. Szekér Gyula s. k.,

nehézipari miniszter

Melléklet a 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelethez

VILLAMOSENERGIA KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT

Általános rendelkezések

1. §

Ez a Szabályzat a közcélú villamosművet üzembentartó áramszolgáltató vállalat (a továbbiakban: áramszolgáltató) és a villamosenergia felhasználója (a továbbiakban: fogyasztó) között a villamosenergia szolgáltatással, illetőleg vételezéssel kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelességeket, valamint a csatlakozás és bekapcsolás egyes feltételeit szabályozza.

2. §

E Szabályzat alkalmazása szempontjából

a) fogyasztási hely az az összefüggő, illetőleg a 13. § (5) bekezdésében említett össze nem függő, egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott terület, amelyen a fogyasztó a villamosenergiát felhasználja;

összefüggő területnek kell tekinteni a fogyasztó tulajdonában (kezelésében) levő azokat a területrészeket is, amelyeknek közös határát közút képezi;

b) teljesítési hely a csatlakozási pont, ahol a villamosenergia szolgáltatása és vételezése történik;

c) méretlen fogyasztói hálózat a fogyasztói vezetékhálózatnak az a része, amely a csatlakozó berendezést köti össze a fogyasztásmérő berendezéssel;

d) fogyasztásmérő berendezés a villamosenergia fogyasztásának mérésére szolgáló fogyasztásmérő, ideértve az esetleg felszerelt

- legnagyobb terhelést mutató készüléket,

- meddőfogyasztásmérőt,

- fogyasztásmérő berendezést működtető kapcsolószerkezetet,

- az elszámolási méréshez szükséges mérőváltókat;

e) fogyasztóberendezés a villamosenergiát felhasználó, a fogyasztási helyen beépített, illetőleg üzembentartott villamoskészülék, villamosberendezés és annak szerelvényei;

f) tartalék csatlakozó berendezés a több csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási hely üzemszerű ellátásában részt nem vevő csatlakozó berendezés;

g) teljesítmény a csatlakozási ponton 1/4 órára vonatkoztatott átlagteljesítmény;

h) tartalékteljesítmény a több csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási hely egyes csatlakozási pontjain a teljesítménydíjas árszabással vételező fogyasztó (a továbbiakban: teljesítménydíjas fogyasztó) által üzemszerű igénybevételre lekötött felett - a szerződésben megállapodott és a 13. § (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett - igénybevehető teljesítmény;

i) operatív teljesítmény az a teljesítményérték, amelynek mértékéig a központi teljesítménygazdálkodásba bevont teljesítménydíjas fogyasztó a - teljesítménygazdálkodási előírások* alapján - kapott engedély, illetőleg hozzájárulás szerint, az abban meghatározott időtartamon belül a szerződésben lekötött teljesítménytől eltérően vételezhet;[2]

j) növekvő teljesítmény igény az, amelynek értéke az előző szerződéses időszak legnagyobb lekötött nappali, illetőleg csúcsideji teljesítményéhez képest a szerződéses időszak végéig folyamatosan (fokozatosan) növekszik; a növekedés legkisebb mértékét a villamosenergia árszabás* határozza meg;[3]

k) idényszerűen változó teljesítmény az évnek csak egy meghatározott időszakában teljes üzemet tartó fogyasztó által igényelhető, változó nagyságú teljesítmény, amelynek értéke az évnek egy meghatározott időszakában, minden napszakban kisebb, mint az év többi időszakában;

az ilyen teljesítmény legnagyobb értékét és a két időszakra lekötött teljesítmény közötti eltérés legkisebb mértékét a villamosenergia árszabás határozza meg;

l) üzemszerű hétvégi többletteljesítmény a heti pihenőnapot, illetőleg a munkaszüneti napot megelőző munkanap 12. órája és az azt követő munkanap 06. órája közötti időszakra - a munkanapok csúcsidőszakára lekötött teljesítményt meghaladó - rendszeres többletvételézésre igényelhető, vagy az áramszolgáltató előzetes hozzájárulásával esetenként igénybevehető teljesítmény;

m) kisegítő teljesítmény az üzemi erőművel rendelkező fogyasztó által erőművének karbantartása, illetőleg üzemzavara idejére igényelhető teljesítmény;

n) nappali időszak - a csúcsidőszak kivételével - a 06.-22. óra közötti időszak;

o) éjszakai időszak a 22.-06. óra közötti időszak;

p) csúcsidőszak - ha a villamosenergia árszabás egyes fogyasztásnemek vonatkozásában ettől eltérő meghatározást nem tartalmaz -

I., XI., XII. hónapokban a 16.30-20.00

II., X. hónapokban a 17.00-20.00

III., IX. hónapokban a 18.00-20.30

IV., VIII. hónapokban a 18.30-20.30

V., VI., VII. hónapokban a 19.30-21.00

óra közötti időszak.

3. §

Az áramszolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés megkötését általában megelőzi:

a) fogyasztó kérésére tájékoztatás adás,

b) fogyasztói igénybejelentés,

c) szerződés-tervezet (lásd 1., illetőleg 2. számú melléklet) küldése az igénybejelentés alapján.

Előzetes tájékozódás

4. §

(1) Annak kérésére, akinek üzemszerű, illetőleg tartalék jellegű villamos teljesítmény igénye -részben vagy egészben - csak csatlakozó berendezés, illetőleg méretlen fogyasztói hálózat létesítésével, vagy bővítésével volna kielégíthető, továbbá annak a teljesítménydíjas fogyasztónak a kérésére, aki a meglevő szerződés szerint rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó teljesítményt kíván igénybe venni, a fogyasztói igény kielégítési lehetőségéről már az arra vonatkozó igénybejelentést (5. §) megelőzően az áramszolgáltató - a kéréstől számított harminc napon belül - köteles tájékoztatást adni.

(2) Az áramszolgáltató - a fogyasztó meghallgatása után - meghatározza és a tájékoztatóban közli a birtokában levő adatok alapján

- hogy az üzemszerűen, illetőleg tartalék jelleggel igényelt villamosenergiát (teljesítményt, többletteljesítményt) hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni,

- a csatlakozó berendezés, illetőleg a méretlen fogyasztói hálózat létesítésének műszaki-gazdasági feltételeit,

- a kötelezően alkalmazandó, vagy ajánlott villamosenergia ágazati típustervet,

- a szükséges engedélyeket,

- azt az időpontot, amelytől kezdődőleg - a közölt feltételek biztosítása esetén - az áramszolgáltatás megkezdhető,

- az igénybejelentés [5. § (1) bekezdés] legkésőbbi időpontját, valamint azt az időtartamot, ameddig a tájékoztatás érvényét fenn tudja tartani.

(3) Az üzemi villamosmű, illetőleg a méretlen fogyasztói hálózat létesítési és bővítési munkáinak tervezéséről és kivitelezéséről a fogyasztó, vagy a fogyasztóval e célból létesített külön szerződés alapján az áramszolgáltató gondoskodik. Ha a tervezést és kivitelezést nem az áramszolgáltató, hanem más, arra jogosított szerv vagy személy végzi, abban az esetben az áramszolgáltató köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani:

- a csatlakozási pont-,

- az onnan üzemszerűen, illetőleg tartalék jelleggel igénybe vehető egyidejű legnagyobb teljesítmény-,

- a méretlen fogyasztói hálózat-,

- a hálózatvédelmi- és fogyasztásmérő berendezés

műszaki jellemzőit,

- azok elhelyezésére vonatkozó követelményeket, valamint

- a tervezéshez szükséges egyéb adatokat.

Az áramszolgáltató a birtokában levő fenti adatok szolgáltatásáért díjat nem számíthat fel. Az áramszolgáltató jogosult a közcélú villamosenergia szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a munkálatokhoz szükséges terveket bekérni és azokon módosítást végeztetni.

(4) Ha a csatlakozó berendezést idegen ingatlanon kell elhelyezni, illetőleg átvezetni, továbbá ha valamely fogyasztóberendezés használatát, illetőleg a villamosenergiának valamely célra való felhasználását jogszabály* engedélyhez köti, az ehhez szükséges engedélyt a fogyasztó köteles az igénybejelentés [5. § (1) bekezdés] előtt megszerezni.[4]

Igénybejelentés

5. §

(1) A villamosenergia szolgáltatására és vételezésére vonatkozó igénynek a szerződés megkötéséhez szükséges jellemzőit (9. §) az áramszolgáltatóhoz írásban be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha

a) a fogyasztó olyan helyiség világítására és háztartási fogyasztására igényel villamosenergiai szolgáltatást, amelyben ilyen fogyasztás mérésére alkalmas, üzemképes fogyasztásmérő berendezés már fel van szerelve,

b) a lakásvilágítási és háztartási fogyasztó teljesítményigényének növekedése miatt a fogyasztásmérőt cserélni kell,

c) az a) és b) pontban nem említett egyéb fogyasztó már bejelentett, illetőleg lekötött teljesítményigénye megváltozik,

d) meghatározott (egy naptári évnél rövidebb) időre kötött szerződést a fogyasztó meg kívánja hosszabbítani.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igénybejelentés nem tekinthető új fogyasztói igénynek. Annak megítélésére, hogy az igénybejelentés milyen esetben jelent növekvő igényt a csatlakozási díjakra vonatkozó jogszabályok a mértékadók.

6. §

(1) Az igénybejelentés [5. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) és d) pontja] alapján - annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - az áramszolgáltató köteles

a) a fogyasztó részére szerződéstervezetet (szerződési ajánlatot) küldeni, ha bejelentett igénye kielégítésének akadálya nincs,

b) a fogyasztót értesíteni, ha

- az igénybejelentés a szükséges adatokat nem tartalmazza, illetőleg

- nem szerezte be a 4. § (4) bekezdés szerinti engedélyeket,

c) a fogyasztó részére a 4. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatót megadni, amennyiben ilyet még nem kért és bejelentett igénye kielégítésének általa megvalósítandó műszaki-gazdasági előfeltétele van.

(2) Az áramszolgáltató köteles az igénybejelentés kézhezvételétől számítva városban nyolc, vidéken tizenöt napon belül az 5. § (2) bekezdés

- a) pontja szerinti esetben a fogyasztásmérőt az új fogyasztó nevén nyilvántartásba venni,

- b) pontja szerinti esetben - amennyiben a növekvő igény kielégítésének akadálya nincsen -az új fogyasztásmérőt felszerelni.

(3) Ha a teljesítménydíjas fogyasztó szerződése már nem hosszabbítható meg [26. § (2) bekezdés] és a fogyasztó új igénybejelentést nem tett, az áramszolgáltató köteles a szerződés lejárta előtt legalább tizenöt nappal új - változatlan teljesítményre szóló - szerződéstervezetet (szerződési ajánlatot) küldeni a fogyasztó részére.

(4) Ha a fogyasztó a szerződéstervezetet harminc napon belül aláírva nem küldi vissza, illetőleg arra vonatkozóan nem nyilatkozik, továbbá, ha az üzemi villamosmű, illetőleg a méretlen fogyasztói hálózat az általa vállalt határidőre nem készült el, az áramszolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

Szerződés

7. §

(1) Minden fogyasztási helyre külön szerződést kell kötni.

(2) Egy csatlakozási pontról vételező több fogyasztóval külön-külön kell szerződést kötni.

(3) Nem kell külön szerződést kötni az áramszolgáltatónak azokkal

a) a fogyasztó, illetőleg dolgozói részére szolgáltatást végző, továbbá

b) a fogyasztó üzemének létesítési, fenntartási, bővítési, korszerűsítési munkálataival kapcsolatosan vételező

szervekkel, illetőleg vállalatokkal, amelyek részére a fogyasztó az áramszolgáltató hozzájárulásával [13. § (7) bekezdés] ad tovább térítéssel villamosenergiát.

(4) Egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül társbérlőként közösen vételező lakásvilágítási és háztartási fogyasztókkal (a továbbiakban: közös fogyasztók) egy szerződést kell kötni. A közös fogyasztókat - a villamosenergia vételezés tekintetében - egyenlő jogok illetik meg és a közös fogyasztásért egyetemlegesen felelősek.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a háztartási és az ipari (foglalkozási) célra vételezett villamosenergia nem mérhető közös fogyasztásmérőn.

(6) Amennyiben a közös fogyasztók fogyasztói vezetékhálózatukat - az áramszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, megbízottjával) való előzetes egyeztetésnek megfelelően - saját költségükön szétválasztották, az áramszolgáltató köteles az önállóvá vált fogyasztókkal új szerződést kötni.

8. §

(1) Ha a fogyasztó a szerződéstervezetet [6. § (1) bekezdés a) pontja] véleményeltéréssel aláírva küldi vissza és az áramszolgáltató nyilatkozata ellenére véleményeltérését továbbra is fenntartja, - a nyilatkozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - az áramszolgáltató székhelye szerint illetékes gazdasági döntőbizottságtól, illetőleg bíróságtól keresettel kérheti a vita eldöntését.

(2) Létre jön a szerződés a felek között akkor is, ha a fogyasztó 5. § (2) bekezdésének a), illetőleg b) pontja szerinti igénybejelentését az áramszolgáltató tudomásul veszi és a fogyasztásmérőt az új fogyasztó nevén veszi nyilvántartásba (átírás).

9. §

(1) A szerződésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek nevét, címét (lakhely, telephely) teljesítménydíjas fogyasztóknál azok felügyeleti szervének megnevezését,

b) a fogyasztási hely megjelölését, ezen belül az össze nem függő terület [13. § (5) bekezdés] pontos meghatározását, továbbá

- a 7. § (3) bekezdés szerint külön szerződéssel nem rendelkező szervek és vállalatok, valamint

- a fogyasztási helyen keresztül ellátott további fogyasztók [13. § (7) bekezdés] és azoknak a villamosenergia árszabás szerint számított várható teljesítmény (hatásos és látszólagos) értékei

pontos felsorolását;

c) a csatlakozási módját, beleértve a tartalék csatlakozó berendezést is, továbbá a csatlakozási pontot és annak az elszámolás alapjául szolgáló feszültségszintjét;

d) a szolgáltatás tárgyát képező villamosenergia műszaki jellemzőit (áramnem, áramrendszer, névleges feszültség és periódusszám);

e) a villamosenergia fogyasztás nemet (lakásvilágítás és háztartás, vontatás stb.), valamint az ennek megfelelően alkalmazásra kerülő villamosenergia árszabást;

f) az üzemszerűen, illetőleg tartalék jelleggel igénybevehető hatásos és látszólagos teljesítmény értékét (kW, kVA), a szükséghez mérten időszak (napszak), illetőleg teljesítményfajta [2. § j)-m) pontjai] szerinti bontásban, beleértve a 7. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és vállalatok teljesítmény igényét is;

g) a villamosenergia fogyasztás teljesítménytényezőjét (cos fi), ha arra vonatkozó jogszabály alapján hatósági külön előírás van;

h) a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát nem veszélyeztető teljesítmény ingadozások jellegét, csúcsértékét és időtartamát, továbbá az ingadozások gyakoriságát;

i) a tartalékteljesítmény, valamint a kisegítő teljesítmény biztosításának és igénybevétele bejelentésének a módját;

j) a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását, továbbá beépítésének feszültségszintjét;

k) a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő leolvasási napok meghatározását;

l) a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit;

m) az üzemi villamosmű, illetőleg a fogyasztói vezetékhálózat elkészülte bejelentésének legkésőbbi időpontját;

n) a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját;

o) a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;

p) a szerződésszegés következményeit;

r) az egyéb feltételeket (pl. üzemviteli megállapodás, a fogyasztó saját villamosenergia fejlesztő berendezésének üzemeltetése, karbantartás stb miatti áramszünet; automatikus terheléskorlátozás részletes feltételei stb.).

(2) Az (1) bekezdés c)-j) pontjaiban foglaltakat csatlakozási pontonként külön-külön kell feltüntetni.

(3) Egy csatlakozó berendezés részét képező több közcélú transzformátor kisebb feszültségű oldalán levő, azonos feszültségszintű kapcsait - akkor is, ha azok üzemszerűen osztott gyűjtősínre csatlakoznak - egy csatlakozási pontnak kell tekinteni.

(4) A felek a szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott adatai közül a fogyasztás jellegénél (lakásvilágítási és háztartási stb.) fogva szükségteleneket mellőzhetik.

Bekapcsolás

10. §

(1) A fogyasztó az általa létesített üzemi villamosmű, illetőleg fogyasztói vezetékhálózat elkészültét köteles az áramszolgáltató részére a szerződés szerinti időpontban bejelenteni [9. § (1) bekezdés m) pont],

(2) Az áramszolgáltató a közcélú villamosmű üzembiztonsága érdekében az üzemi villamosművet, illetőleg a fogyasztói vezetékhálózatot és a fogyasztóberendezést a bekapcsolás előtt felülvizsgálhatja és ha az a szabványnak, az érintésvédelmi rendszabálynak* és az áramszolgáltató által előírt követelményeknek [4. § (2) és (3) bekezdés] nem felel meg, a bekapcsolást megtagadhatja. A lakásvilágítási és háztartási [ez utóbbival együtt mért iparűzési (foglalkozási)] fogyasztó részére hálózat szerelést végző szerv (személy) a bekapcsolás előtt köteles írásban nyilatkozatot adni az áramszolgáltató részére, hogy a fogyasztói vezeték hálózatot az érvényes műszaki előírásoknak, szabványoknak megfelelően készítette.[5]

(3) A szerződés megkötése, a felülvizsgálat alkalmával esetleg észlelt hibák kijavítása és a vonatkozó jogszabályok szerint megállapított árak (díjak) befizetése után az áramszolgáltató köteles a fogyasztásmérő berendezést felszerelni és a szerződésben meghatározott időpontban a villamosenergia szolgáltatást megkezdeni (bekapcsolás). A bekapcsolásra kizárólag az áramszolgáltató jogosult.

(4) Ha az üzemi villamosműnek a fogyasztásmérő berendezés előtti részét, illetőleg a méretlen fogyasztói hálózatot - akár ideiglenesen is - feszültségmentesíteni kell, el kell távolítani, vagy azon áthelyezési, átalakítási, bővítési munkálatokat kell végezni, azt a fogyasztó megrendelésére az áramszolgáltató, vagy hozzájárulásával más arra jogosult szerv, vagy személy végezheti. Az áramszolgáltató a más szerv, vagy személy által végzett munkát ellenőrizni jogosult.

Szolgáltatás

11. §

(1) Az áramszolgáltató köteles a fogyasztó villamosenergiaigényét a szerződésnek megfelelően folyamatosan kielégíteni, a szerződésben megjelölt feszültséget és a periódusszámot a csatlakozási ponton (pontokon) a szabványokban megállapított tűrési határok között tartani. Ha a szerződés még nem jött létre, a régi szerződésben foglaltakon felüli szolgáltatás az áramszolgáltatótól nem várható le.

(2) A csatlakozó berendezést, illetőleg a csatlakozási pontot az áramszolgáltató a hálózati viszonyoknak, valamint a műszaki, gazdasági- és biztonsági szempontoknak megfelelőn, a fogyasztó és egyéb érdekeltek villamosenergia ellátása és egyéb jogos érdeke sérelme nélkül bármikor jogosult saját költségén megváltoztatni. Ha ez a villamosmű minősítésében változást eredményez, az arra vonatkozó jogszabályt* kell irányadónak tekinteni.[6]

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat - kisfeszültségű hálózatról ellátott fogyasztók esetében - a méretlen fogyasztói hálózatra is alkalmazni kell.

12. §

(1) Az áramszolgáltató a fogyasztó részére történő villamosenergia szolgáltatást a VET 5. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogszabály* vagy annak megfelelően tett intézkedés alapján, továbbá közveszély esetén, vagy a közcélú villamosmű létesítményeinek üzemzavar megelőzési, üzemzavar elhárítási, javítási, fenntartási, bővítési, vagy ezekkel összefüggő, a kikapcsolások alkalmával el nem végezhető ellenőrzési és mérési munkálatai, valamint a létesítmények bekapcsolása végett a munka elvégzéséhez szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamra szüneteltetheti.[7]

(2) Az áramszolgáltató köteles az előrelátható - nem üzemzavar jellegű - szüneteltetés, vagy korlátozás időpontjáról és várható időtartamáról a fogyasztót a helyi szokásoknak megfelelő közhírrététellel, illetve más módon - eltérő jogszabályi rendelkezés vagy szerződéses megállapodás hiányában - legalább hat nappal megelőzően értesíteni.

(3) A rendszeres fenntartási munkálatok alatti áramszünetet az áramszolgáltató - eltérő szerződési megállapodás hiányában - köteles a teljesítménydíjas fogyasztóval a tárgyhónapot megelőző hó 1. napjáig írásban közölni. A kikapcsolás (feszültségmentesítés) időpontjának és időtartamának megállapításánál a vasúti közlekedés különleges szempontjait figyelembe kell venni.

(4) A teljesítménydíjas fogyasztó a (3) bekezdés szerinti közléssel szemben annak vételétől számított nyolc napon belül írásban kifogást emelhet az áramszolgáltatónál. Ha a szüneteltetés időpontjában és időtartamában megegyezni nem tudnak, a teljesítménydíjas fogyasztó jogosult az időpont és az időtartam megállapítását további nyolc napon belül a Magyar Villamos Művek Tröszttől kérni.

(5) Ha a fogyasztó vételezését a VET 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, illetőleg a villamos teljesítménygazdálkodás érdekében jogszabály, vagy azon alapuló intézkedés egyes időszakban, vagy egyes célokra korlátozza, vagy szünetelteti, a szerződésben vállalt villamosenergia szolgáltatási kötelezettség csak a rendelkezés mértékéig terjed.

(6) A villamosenergia szolgáltatás előre nem látható szüneteltetése, vagy korlátozása miatti élet, testi épség veszélyeztetése, vagy jelentős anyagi kár bekövetkezésének megelőzése, annak elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében szükséges megfelelő helyettesítő és biztonsági berendezés létesítésére, illetőleg annak alkalmazására az áramszolgáltató nem kötelezhető.

Vételezés

13. §

(1) A fogyasztó a villamosenergiát a szerződésben megállapított határokig a fogyasztási nemeknek és a jogszabályokban, vagy azok alapján tett intézkedésekben meghatározott korlátozásoknak megfelelően jogosult vételezni. A lakásvilágítási és háztartási fogyasztó villamosenergia vételezését a bejelentést [5. § (2) bekezdés a) pontja] követően megkezdheti akkor is, ha a fogyasztásmérőt még nem írták át a nevére.

(2) A fogyasztó a tartalékteljesítményt csak akkor veheti igénybe, ha a fogyasztási helyen levő üzemi villamosmű, illetőleg fogyasztói vezetékhálózat üzemzavara, illetőleg tervszerű megelőző karbantartása következtében a folyamatos vételezés egy- vagy több csatlakozási ponton átmenetileg lehetetlenné válik. A fogyasztó köteles a tartalékteljesítmény igénybevételét legkésőbb az ilyen vételezés megkezdésekor az áramszolgáltatónak bejelenteni. A fogyasztási helyen vételezett teljesítmény összege a tartalékteljesítmény igénybevétele esetén sem haladhatja meg a szerződésben a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre összesen lekötött teljesítményt.

(3) A fogyasztó köteles a lekötött kisegítő teljesítmény igénybevételét legkésőbb az ilyen vételezés megkezdésekor az áramszolgáltatónak bejelenteni.

(4) Nem jelent sem tartalék teljesítmény igénybevételt, sem teljesítmény túllépést [19. § (3) bekezdés a) pontja]

- ha az áramszolgáltató valamely fogyasztási helyen azonos feszültségszinten levő egy vagy több csatlakozási ponton lekötött teljesítményt nem szolgáltatja és emiatt a fogyasztó a többi csatlakozási ponton az azokra lekötöttnél nagyobb teljesítményt vételez, de csak olyan mértékben, hogy a vételezés az egyes csatlakozási pontokon az üzembiztosan szolgáltatható legnagyobb, összesen pedig a fogyasztási helyre üzemszerű vételezésre lekötött teljesítmény nem haladja meg,

- ha a teljesítménydíjas fogyasztó az operatív többletteljesítményt veszi igénybe,

- ha a teljesítménydíjas fogyasztó a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti további fogyasztóknak a villamosenergia árszabás szerint számított teljesítmény igénybevétele mértékéig vételez a szerződésben lekötöttnél nagyobb teljesítményt.

(5) A fogyasztó által átvett villamosenergiának a fogyasztási helyről azzal össze nem függő területre történő átvitele csak az áramszolgáltató írásbeli hozzájárulásával történhet [9. § (1) bekezdés b) pontja].

(6) Ha az áramszolgáltató a villamosenergiát fogyasztásmérő felszerelése nélkül szolgáltatja [16. § (3) bekezdés] a fogyasztó kizárólag a szerződésben megjelölt fogyasztóberendezéssel, annak teljesítményhatáráig vételezhet.

(7) A fogyasztó a vételezett villamosenergiát csak az áramszolgáltató hozzájárulásával adhatja tovább [9. § (1) bekezdés b) pontja]. Nem minősül továbbadásnak a villamosenergia árszabásokban meghatározott közös fogyasztás.

(8) Az áramszolgáltató jogosult a terhelést, az üzemi villamosművet, a fogyasztásmérőberendezést a fogyasztói vezetékhálózatot, valamint a fogyasztóberendezést a saját üzembiztonsága érdekében megbízottja útján ellenőrzi, illetőleg az áramszolgáltatás folyamatosságához szükséges munkálatokat (pl. fogyasztásmérő csere) elvégezni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott ellenőrzést, illetőleg munkálatokat lakásokban - a fogyasztó személyes érdekeinek figyelembevételével - a nap 7-20 órája között kell lefolytatni. Az ellenőrzést végző megbízott köteles az áramszolgáltató által érvényesített fényképes igazolványát felmutatni.

(10) Ha olyan alapos gyanú merül fel, hogy a fogyasztó szabálytalanul vételez (19. §), vagy a (8) bekezdés szerinti ellenőrzést előzetes értesítés ellenére sem teszi lehetővé, illetőleg azt meggátolja, az áramszolgáltató jogosult a fogyasztási helyre való bejutás érdekében a helyi tanács vb., illetőleg szakigazgatási szerve útján karhatalmat igénybe venni.

14. §

Amennyiben a 7. § (4) bekezdésében említett közös fogyasztás mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés nem közös használatú helyiségben van felszerelve, élet- és vagyonbiztonsági érdekből a főkapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz a közös fogyasztók bármelyike bármikor akadálytalanul hozzáférhessen. A főkapcsoló csak a fenti okból, vagy a közös fogyasztók egyetértése esetén, illetőleg azok vételezési igényének korlátozása nélkül kapcsolható ki.

Mérés

15. §

(1) A szolgáltatott villamosenergiát a szabványoknak, a biztonsági- és mérésügyi előírásoknak megfelelő, hatóságilag hitelesített fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni és azt oly módon keli elhelyezni, hogy a fogyasztó a fogyasztásmérő mérési adatait bármikor ellenőrizhesse. A fogyasztásmérő beszerzése, felszerelése, ellenőrzése és újrahitelesítése a vonatkozó jogszabályokban megállapított árak (díjak) felszámítása mellett az áramszolgáltató joga és kötelessége. A felek a fogyasztásmérő beszerzése és felszerelése tekintetében eltérőleg is megállapodhatnak.

(2) Ha a fogyasztó a lakásában (lakásával egybeépült műhelyben, orvosi rendelőben, irodában, üzlethelyiségben, vagy más hasonló rendeltetésű helyiségben) háztartási és iparűzési (foglalkozási) célra vételez villamosenergiát, a villamosenergia fogyasztást a villamosenergia árak alkalmazása céliából fogyasztásnemenként lehetőleg külön kell mérni.

(3) A háztartási és iparűzési (foglalkozási) berendezés villamosenergia fogyasztásának közös mérését az áramszolgáltatótól kell kérni. A kérelem elmulasztását, vagy a kérelem teljesítésének megtagadását követően a közös mérőberendezésekre kapcsolt háztartási és iparűzési berendezés fenntartása, vagy létesítése esetén az áramszolgáltató jogosult a közösen mért villamosenergia fogyasztást a villamosenergia árszabásban meghatározott általános áramdíjas árszabással elszámolni mindaddig, amíg a fogyasztó a fogyasztói vezetékhálózatának saját költségén történő szétválasztásáról nem gondoskodik és az áramszolgáltató az iparűzési célra vételezett villamosenergia mennyiségének a mérésére külön fogyasztásmérőt nem szerel fel.

(4) A fogyasztó a lakásában, illetőleg helyiségében felszerelt fogyasztásmérő berendezést köteles gondosan megőrizni és annak bármilyen kívülről észlelhető rendellenességét, sérülését az áramszolgáltatónak bejelenteni. Ez a kötelesség a közös fogyasztókat egyetemlegesen terheli, ha a közös fogyasztásmérő berendezés közös használatú helyiségben van elhelyezve.

(5) A fogyasztó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, az áramszolgáltató fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőváltókra azonban csak az esetben kötheti, ha ez az áramszolgáltató mérésének pontosságát nem veszélyezteti és az áramszolgáltató a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés mérési adata a szolgáltatott villamosenergia elszámolására - ha csak a felek ettől eltérőleg meg nem állapodtak - alapul nem szolgálhat.

(6) Az áramszolgáltató köteles a fogyasztó kívánságára a kérelem kézhezvételétől számított harminc nap alatt a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel, hitelesítő fogyasztásmérővel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a mérésről szóló jogszabályokban* megengedett hibahatárnál nagyobb eltéréssel mér, köteles az áramszolgáltató azt kicserélni.[8]

(7) Az áramszolgáltató a fogyasztó kívánságára köteles a fogyasztásmérő berendezést újra hitelesíttetni és az újrahitelesítés idejére helyettesítő fogyasztásmérő berendezést felszerelni.

(8) ,A (6) és (7) bekezdésben foglaltak szerint végzett helyszíni ellenőrzés, vagy újrahitelesítés költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépte, az áramszolgáltatói terhelik, ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó köteles megtéríteni.

(9) A fogyasztásmérő cseréje esetén az áramszolgáltató köteles

- a csere időpontjáról a fogyasztót a helyi szokásoknak megfelelő közzététellel, illetőleg más módon legalább nyolc nappal előbb értesíteni,

- a régi fogyasztásmérő utolsó és az új fogyasztásmérő induló állásának a leolvasását a fogyasztó (megbízottja), vagy két tanú jelenlétében végezni,

- az adatokat az erre rendszeresített nyomtatványon rögzíteni, a fent említettekkel aláírattatni és annak egy példányát a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

Elszámolás

16. §

(1) A szolgáltatott villamosenergiát az áramszolgáltató - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a, fogyasztásmérő berendezés leolvasásából nyert adatok, valamint a vonatkozó villamosenergia árszabás rendelkezései alapján számolja el.

(2) Az egyes napszakok időtartamai [2. § n), o), és p) pontjai] nem naptári hónapra, hanem egy-egy számlázási (leolvasási) időszakra vonatkoznak. A teljesítménydíjas fogyasztók elszámolási időszakának a naptári hónaptól való eltérése a szerződésben rögzített idő [9. § (1) bekezdés k) pontja], amely legfeljebb négy munkanap lehet.

(3) Fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamosenergia vételezésnek csak különleges műszaki, vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben és az áramszolgáltató hozzájárulásával van helye. Ez esetben a szolgáltatott villamosenergia mennyiségét a fogyasztóberendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján kell megállapítani.

(4) A villamosenergia árát és a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos egyéb szolgáltatások díjait külön jogszabályok állapítják meg.

(5) Ha a lakásvilágítási és háztartási fogyasztó a szerződést felmondja, az áramszolgáltató (megbízottja) köteles gondoskodni a fogyasztásmérő berendezésnek - felmondás kézhezvételétől számított - városban nyolc, vidéken tizenöt napon belül való leolvasásáról. A fogyasztásmérő leolvasására rendelkezésre álló határidő eltelte után a szerződést felmondó fogyasztó a fogyasztásért nem felel.

(6) A (4) bekezdés szerinti árat és díjat - eltérő megállapodás, vagy szabályozás hiányában -az áramszolgáltató (megbízottja) általában kéthavonta, teljesítménydíjas fogyasztóknál havonta számlázza.

(7) A fogyasztó a számlát bemutatáskor, de legkésőbb az attól számított nyolc napon belül köteles kiegyenlíteni. A számla bemutatásával azonos hatályú a pénzbeszedéssel megbízott személynek a számla kézbesítésének megkísérléséről hátrahagyott értesítése olyan esetben, amikor a fogyasztót, vagy a nevére szóló számla átvételére, illetve kiegyenlítésére jogosult személyt a számla kézbesítésekor a szerződésben megadott címen nem találta.

(8) A Magyar Nemzeti Banknál, vagy a Magyar Beruházási Banknál bankszámlával rendelkező fogyasztó részére szolgáltatott villamosenergia ellenértékét az áramszolgáltató (megbízottja)

- amennyiben a fogyasztás értéke éves átlagban a havi 5000 forintot eléri: tervszerinti fizetéssel

- minden más esetben - ideértve az előző elszámolási időszak fogyasztásának arányában kiállított előszámlát és az áramszolgáltató javára mutatkozó fizetési különbözetet is - azonnali inkasszó útján szedi be.

Kifogás a számla ellen

17. §

(1) A fogyasztó a számla ellen az áramszolgáltatónál (megbízottjánál) az elévülési határidőn belül (Ptk. 324. §) kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs.

(2) Az áramszolgáltató, vagy megbízottja köteles a kifogást megvizsgálni és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás vételétől számított harminc napon belül írásban értesíteni.

(3) Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, az áramszolgáltató (megbízottja) ezt az értesítés közlésétől számított nyolc napon belül köteles részére készpénzben visszafizetni, vagy egyéb módon visszautalni.

(4) Ha az áramszolgáltatót illeti meg utólagos térítés, a fogyasztó kérelmére ugyanolyan időtartamú részletfizetést kell engedni, mint amilyen időszakra a téves elszámolás vonatkozik.

Elszámolás hibás mérés esetén

18. §

(1) Ha valamely fogyasztásmérő berendezés a vételezett összes villamosenergia mennyiséget hibásan méri, annak leolvasási adatai külön vizsgálat nélkül számlázás alapjául nem szolgálhatnak.

(2) Ha a fogyasztásmérő berendezés hibás működésének mértéke és időtartama megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, a helyes fogyasztási adatok bizonyításáig az elszámolás alapjául az előző év ugyanazon időszakának fogyasztási adatai szolgálhatnak. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibásan mért fogyasztást az azt megelőző és követő elszámolási időszak-, de legalább három hónap - fogyasztási adatainak időarányos középértékében kell megállapítani.

Szerződésszegés és következményei

19. §

(1) Szerződésszegésnek minősül az áramszolgáltató részéről, ha

a) a villamosenergia szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg,

b) a szolgáltatott villamosenergia feszültsége, periódusszáma a teljesítési helyen nem felel meg a szabványoknak,

c) a villamosenergia szolgáltatást a 12. § (1) és (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően korlátozza vagy szünetelteti,

d) a villamosenergia szolgáltatás a szolgáltató hibájából megszakad,

e) a villamosenergia szolgáltatást az abból kizárt [23. § (1) és (2) bekezdés] fogyasztó részére az erre okot adó szabálytalanság megszűnése és a fogyasztónak erről szóló írásbeli értesítésének kézhezvétele után lehetőleg azonnal, de legkésőbb hetvenkét órán belül nem folytatja.

(2) Szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a fogyasztó részéről, ha

a) az általa vételezett villamosenergiát az áramszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül más személynek (szervnek) továbbadja,

b) kijelöléshez kötött villamosenergia felhasználás esetén felhasználási kijelölés nélkül, vagy a kijelölésben foglalt névleges teljesítményt megmeghaladóan vételez,

c) mérőberendezés nélküli fogyasztás esetén [16. § (3) bekezdés] a megállapodásban foglaltaktól eltérően vételez,

d) villamosenergiát a fogyasztásmérő berendezés működésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy megkerülésével vételez, illetőleg a hibás fogyasztásmérő kicserélését (újrahitelesítését) akadályozza,

e) a villamosenergiát olyan üzemi villamosművön, illetőleg méretlen fogyasztói hálózaton vételezi, amely nem felel meg a szabványok, illetőleg az érintésvédelmi rendszabály előírásainak, vagy a testi épséget, élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,

f) a vételezett villamosenergiát az áramszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül a szerződésben megjelölt fogyasztási helyen kívüli területre viszi át,

g) a villamosenergia vételezésénél olyan terhelési és feszültségi viszonyokat, vagy egyéb olyan zavart idéz elő, aminek következtében a villamosenergia szolgáltatás megszakad, vagy a villamosenergia szolgáltatást, más fogyasztó vételezését, villamosenergia ellátásának biztonságát veszélyezteti, a szabványok betartását akadályozza,

h) villamosenergia fejlesztő berendezését az áramszolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően összekapcsolja a közcélú villamosművel,

i) a csatlakozó berendezést megrongálja, a zárópecsétet eltávolítja,

j) a korlátozásra vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget,

k) ha az üzemi villamosműnek a fogyasztásmérő berendezés előtti részét, illetőleg a méretlen fogyasztói hálózatot - eltérő szerződéses megállapodás hiányában - az áramszolgáltató ellenőrzése nélkül eltávolítja, áthelyezi, átalakítja, bővíti,

l) a szerződésből, illetőleg a villamosenergia vételezésből eredő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a teljesítménydíjas fogyasztó részéről - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenőleg - ha

a) a szerződés szerint a fogyasztási helyen, illetőleg a csatlakozási ponton üzemszerűen, vagy tartalék jelleggel igénybevehető teljesítményértéket túllépi,

b) a tartalékteljesítmény, illetőleg a kisegítő teljesítmény igénybevételét nem jelenti be [13. § (2) és (3) bekezdés],

c) a villamosenergiát cos fi = 0,5-nél kedvezőtlenebb, illetőleg a hatósági külön előírástól [9. § (1) bekezdés g) pont] eltérő értékű teljesítménytényezővel vételezi.

20. §

(1) A szerződésszegés következménye

a) kártérítés,

b) a villamosenergia árszabásban meghatározott

- felemelt ár,

- teljesítmény pótdíj,

- felár,

c) kizárás a villamosenergia szolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak együttesen is alkalmazhatók.

21. §

(1) A szerződésszegésből eredő károkért mind az áramszolgáltató, mind a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv (1959. évi IV. törvény) szabályai szerint felelős.

(2) A villamosenergia szolgáltatás megszakításából, a VET 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenő szüneteltetéséből, vagy korlátozásából eredő károk érvényesítése esetén az elvárhatósággal kapcsolatos szakkérdésben ki kell kérni a Magyar Villamos Művek Trösztnek az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet által záradékolt szakvéleményét.

22. §

(1) A fogyasztó által vételezett villamosenergiáért felemelt árat kell felszámítani, ha az a villamosenergiát a 19. § (2) bekezdésének a)-d) pontjai szerint, vagy - a 8. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - érvényes szerződés nélkül, vételezte.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a szabálytalanul vételezett villamosenergia mennyiséget a beépített fogyasztóberendezés névleges teljesítmény felvétele és az alábbi kihasználási óraszámok figyelembevételével kell megállapítani:

- lakásvilágítási és háztartási fogyasztás esetén havi 125 óra;

- egy műszakos üzem (napi 6-8 órás fogyasztás) esetén havi 200 óra

- kétműszakos üzem (napi 12-16 órás fogyasztás) esetén havi 400 óra,

- három- és négyműszakos üzem (napi 18 órát meghaladó, illetőleg folyamatos fogyasztás) esetén havi 600 óra.

Az így megállapított villamosenergia mennyiség nem lehet több, mint a hiteles mérőberendezéssel esetleg megállapított teljes fogyasztás.

(3) A teljesítménydíjas fogyasztó teljesítménytúllépés esetén [19. § (3) bekezdés a) pontja] teljesítmény pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj fizetése nem mentesíti a fogyasztót a szerződésszegés egyéb következményei alól.

23. §

(1) Az áramszolgáltató a fogyasztót kizárhatja a villamosenergia szolgáltatásból, ha

a) a 19. § (2) bekezdésének c)-j) pontjai szerinti szabálytalan vételezést az áramszolgáltató által megállapított határidőn belül nem szünteti meg,

b) a szerződésből, illetve a villamosenergia vételezésből eredő fizetési kötelezettségének a 16. § (7) bekezdésében megállapított határidőn belül nem tesz eleget,

c) az áramszolgáltató igazolt megbízottját akadályozza a fogyasztásmérő berendezés leolvasásában, ellenőrzésében, karbantartásában,

d) érvényes szerződés nélkül vételez.

(2) Az áramszolgáltató köteles kizárni a villamosenergia szolgáltatásból a fogyasztót, ha tudomására jut, hogy az az érintésvédelmi rendszabály előírásainak meg nem felelően, a testi épséget, élet- és vagyonbiztonságot, vagy a villamosenergia szolgáltatás zavartalanságát közvetlenül veszélyeztető módon vételez.

(3) Ha a fogyasztó az (1) vagy (2) bekezdés szerinti szabálytalan vételezést megszüntette, az áramszolgáltató köteles - az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvétele után lehetőleg azonnal, de legkésőbb hetvenkét órán belül - a fogyasztó részére az áramszolgáltatást folytatni.

Tulajdon és fenntartási rendelkezések

24. §

(1) A csatlakozó berendezésnek a villamosművek minősítéséről szóló jogszabályon alapuló minősítésén nem változtat, ha annak létesítési (bővítési) költségeit részben, vagy egészben a fogyasztó fedezte. Az elszámolás céljára szolgáló fogyasztásmérő az áramszolgáltató állóeszköze.

(2) Az üzemi villamosművet, illetőleg a fogyasztói vezetékhálózatot az köteles fenntartani, akinek tulajdonában (kezelésében) van; a fenntartási és javítási munkálatokat a munka megjelölésével az áramszolgáltatóhoz előzetesen be kell jelenteni.

(3) A méretlen fogyasztói hálózatra - tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásával - az áramszolgáltató további fogyasztót is rákapcsolhat. A tulajdonos (kezelő) hozzájárulását a fogyasztó köteles előzetesen megszerezni.

A szerződés időbeli hatálya, módosítása, meghosszabbítása, illetőleg megszüntetése

25. §

(1) A lakásvilágítási és háztartási fogyasztóval kötött szerződést csak a fogyasztó mondhatja fel.

(2) A lakásvilágítási és háztartási fogyasztónak a lakásból a szerződés felmondása nélkül való kiköltözése a szerződés érvényét nem szünteti meg. Ilyen esetben a kiköltöző fogyasztó szerződése az újonnan beköltöző fogyasztónak az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igénybejelentésekor szűnik meg.

26. §

(1) Az egy naptári évnél rövidebb időre kötött szerződés lejárati időpontja után megszűnik, kivéve, ha a fogyasztó a lejárati időpont előtt legalább egy hónappal bejelenti a szerződés meghosszabbítására vonatkozó igényét [5. § (2) bekezdés d) pontja] és azt az áramszolgáltató elfogadja.

(2) A teljesítménydíjas fogyasztóval kötött szerződés érvénytartama tizenkét hónap. Az ilyen szerződés érvénye egyszer további tizenkét hónapra meghosszabbodik, ha az a szerződő felek akaratával egyezik és annak lejárta előtt legalább harminc nappal egyik fél sem tesz javaslatot új szerződés kötésére.

(3) Az áramszolgáltató a csatlakozási pontra üzemszerű, illetőleg tartalék jellegű igénybevételre lekötött teljesítmény folyamatos szolgáltatásával változatlan mértékben köteles rendelkezésre állni, amíg a fogyasztó azt igényli.

(4) Amennyiben a fogyasztó csatlakozási pontra lekötött teljesítmény igénye átmeneti (legalább egy évi) csökkenés után ismételten emelkedik, az áramszolgáltató ezt az igénynövekedést - eltérő szerződési megállapodás hiányában - új igénynek tekintheti. Ez a megkötés nem vonatkozik arra az esetre, ha a fogyasztó az 1968., 1969., vagy 1970. évek bármelyikére lekötött legnagyobb tartalékteljesítményt 1971. évre ismételten igényli.

(5) Amennyiben a 25. §-ban nem említett egyéb fogyasztó teljesítményigényét változtatni kívánja, az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igénybejelentést követő új szerződés megkötéséig a régi szerződés az irányadó.

(6) A fogyasztó a szerződést - eltérő szerződési megállapodás hiányában - legalább tizenöt napos határidővel bármikor felmondhatja. Ez a rendelkezés a teljesítménydíjas fogyasztóra csak akkor vonatkozik, ha annak villamosenergia vételezése a teljesítési helyen megszűnik.

(7) Az áramszolgáltató a szerződést abban az esetben mondhatja fel, ha az üzemszerűen igénybe vett csatlakozási ponton a villamosenergia vételezése több mint tizenkét hónapja szünetel.

Egyéb rendelkezés

27. §

A fogyasztó az áramszolgáltató előzetes hozzájárulása esetén a többtarifás fogyasztásmérő átkapcsolását vezérlő szerkezetről más kapcsolási műveletet (pl. kondenzátortelep kapcsolását) is vezérelheti.

1. számú melléklet a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzathoz

2. számú melléklet a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzathoz