A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.52084/2018/33. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, 544. §, 548. §, 556. §, 558. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 40. §, 42. §, 62. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:2. §, 6:3. §, 6:468. §, 6:531. §, 6:539. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §] Bíró: Sulai Tibor

Kapcsolódó határozatok:

*Pesti Központi Kerületi Bíróság P.52084/2018/33.*, Fővárosi Törvényszék Pf.633512/2019/8., Kúria Pfv.20104/2020/4. (BH 2021.4.105)

***********

Pesti Központi Kerületi Bíróság

1.P.52.084/2018/33.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

dr. Kövecses László ügyvéd által képviselt

felperes nevefelperesnek,

dr. Kovács Szabolcs ügyvéd által képviselt

alperes neve alperes ellen,

biztosítási szolgáltatás iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek de jogi képviselője útján történő teljesítéssel 5.341.815.-(Ötmillióháromszáznegyvenegyezer-nyolcszáztizenöt)Ft-ot és ennek 2014. november 2-ától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 550.825.-(Ötszázötvenezer-nyolcszázhuszonöt)Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhatóság külön felhívására 320.509.-(Háromszázhúszezer-ötszázkilenc)Ft kereseti illetéket, míg a felperest hasonló módon 10.314.-(Tízezer-háromszáztizennégy)Ft kereseti illeték megfizetésére kötelezi.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a jelen bíróságon lehet elektronikus úton, vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani. A másodfokú eljárásban a jogi képviselet a peres felek számára kötelező, ezért a részükről benyújtott fellebbezés esetén a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia; ha jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

I N D O K O L Á S

Az forgalmi rendszámú Lexus LS típusú gépjárműnek 2013. szeptember 6-ától a felperes édesanyja név1 debreceni lakos volt a tulajdonosa.

A járművet külföldről hozta be egy magyarországi gépjárműkereskedés 2013. május 14-én, mely napon a járművet ideiglenesen kivonták a forgalomból, mely kivonás időtartama 2013. szeptember 6-ig tartott.

Név1 az biztosító1-nél kötött a járműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést, míg 2013. november 25-ei kockázatviselési kezdettel az alperesnél CASCO típusú vagyonbiztosítási szerződést.

A vagyonbiztosítási szerződés a Járművek CASCO biztosításának Különös Feltételei (JCKF14), melynek 2. fejezet I.3. pontjában a szerződést kötő felek megállapodtak abban, hogy egy később esedékes biztosítási szolgáltatás esetében a káridőponti forgalmi értéket az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus által használtak szerint fogják megállapítani.

A felperes helyett fia név2 használta a járművet ténylegesen aki ételvitelszerűen a cím1 ingatlanban lakott élettársával felperessel. Név2 édesanyja, név1 2014. október 17-én nem lakott egy háztartásban, amikor is a perbeli baleset bekövetkezett.

2014. október 17-én esős útviszonyok közepette, este 20-21 óra körüli időpontban név2 az forgalmi rendszámú járművel közlekedett Budapest III. kerületében, a út1-ról leágazó utca1-ban amikor is a utca1-út2 kereszteződésében az patakot átívelő hídra hajtott fel, mely derékszögű kanyarulat előtt 20 km/h sebességkorlátozó és balra kanyart jelző közlekedési tábla volt elhelyezve. Név2 a hídra balra ívelő kanyarban felkanyarodott, eközben vele szemből érkezett a felperes által vezetett forgalmi rendszámú Volkswagen Passat személygépkocsi, mely az biztosító2 magyarországi fióktelepénél rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel. A felperes által vezetett jármű a felezővonalhoz közel haladva érzékelte a Lexus LS jármű közeledését azonban név2 elvesztette az uralmat járműve felett, a hídra érve annak jobb oldali padkájához közel haladt, majd megcsúszott az egyébként építési munkálatok alatt és ez által törmelékkel szennyezett nedves útfelületen és a járművel a túloldali, azaz bal oldali útpadkának kissé ferde helyzetben oly módon ütközött neki, hogy a bal első kerék felugrott a padkára, míg a jobb első kerék nem ugrott fel teljesen, a jármű a híd korlátjának, és a mögötte lévő betonnak ütközve, a korláton jól látható sérüléseket okozva onnan visszapattanva legurult a bal első kerekével is az útpadkáról és az úttesten állt meg.

felperes elhaladtában észlelte, hogy valamilyen hanghatás történt mögötte, járművéből kiszállt, de mivel azt látta, hogy a név2 által vezetett jármű időközben lassú tempóban tovább folytatta útját, az innen mintegy 3 km-re lévő cím1 közös lakásuk irányába, ezért megfordult, majd a jármű után ment. Ekkor észlelték az élettársak, hogy a balesetben mindketten érintettek, név2 a járművel beállt az udvarra, majd felperes kocsijával visszamentek az patak fölötti hídra és összeszedték az anyagmaradványokat.

Másnap név2 kihívatta az autómentővállalkozást, és név3 gépkocsi vezető révén a járművet egy út3 szervizbe szállíttatta.

A járművel megpróbált kiállni az udvarból, de eközben az autó bal első kereke kitörött, így a járművet csörlővel vontatták fel az autómentő trélerre. A szállítási költségekre név2 18.350.-Ft-ot fizetett meg.

2014. október 28-án meghatalmazással eljárva név2 gépjármű kárbejelentést terjesztett elő az alperesnél. Az alperes kárfelvételt végzett, de a biztosítási szolgáltatás megfizetéstől elzárkózott, mivel álláspontja az volt, hogy a kárbejelentésben leírtak szerint a káresemény nem jöhetett létre. A kárelemzés során megállapításra került, hogy a jármű gazdaságosan nem javítható, név1 2014. december 22-én a roncsot 3.317.000.-Ft vételár ellenében elidegenítette az autómentővállalkozás részére.

2015. január 28-án név1 a vagyonbiztosítási szerződésből eredő követelését név2-re engedményezte, aki 2015. október 6-án keresetet terjesztett elő a bíróságon, a per alatt 2017. január 18-án név2 az engedményezett követelést tovább engedményezte felperesre, majd 2017. február 28-án név2 elhalálozott.

A felperes a szakértői vélemények után pontosított kereseti kérelme szerint 5.341.815.-Ft és ennek 2014. november 2-ától számított törvényes kamatai, valamint megbízási szerződés alapján járó ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Álláspontja szerint a biztosítási esemény, mint töréskár megvalósult, ennek tényét tanúvallomással, illetve szakértői véleménnyel bizonyította. Vitatta az alperes biztosítási esemény hiányára, a gépjárművezető súlyos gondatlanságára vonatkozó álláspontját. Hivatkozott arra, hogy szemben az alperes álláspontjával a peres eljárást nem kártérítés iránt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogviszony alapján indította, hanem a jogelőd és az alperes közötti vagyonbiztosítási szerződésre alapozva. A felperes követelése nem szűnt meg, továbbá a jelen per nem foglalt állást a jelenlegi felperes felelősségéről, erre vonatkozó bizonyítás nem is folyt le. Az alperesnek beszámítási igénye nem lehet, mivel az csak akkor nyílna meg, ha a biztosítási szolgáltatás kifizetését teljesítette volna, mely nem történt meg, az összegszerűség tekintetében hivatkozott arra, hogy a szakértői vélemény e körben megalapozott, a szakértő a járművet indokoltan sorolta az Eurotax katalógus alapján B006 kódszám alá és indokoltan kell második tulajdonosszámmal számolni a korrekciós tényezők körében. A maradványértéket a szakértői vélemény szerint fogadta el.