A Miskolci Törvényszék Pf.21971/2011/3. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 165. §, 227. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 1. §] Bírók: Molnár Tiborné, Tóth Imre, Török Mária

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Járásbíróság P.24046/2009/25., *Miskolci Törvényszék Pf.21971/2011/3.*, Kúria Gfv.30130/2012/10. (BH 2013.3.73)

***********

A ...........................i Bíróság

2.Pf.21.971/2011/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A ....................i Bíróság a (felperest képviselő Ügyvédi Iroda neve, székhelye szám alatti székhelyű; ügyintéző: dr.................ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek - a alperes képviselőjének neve, székhelye ....számú Ügyvédi Iroda .............szám alatti székhelyű; ügyintéző: dr. .......... .......ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen szerződés semmisségének megállapítása és járulékai iránt a .................i Városi Bíróságon folyamatba tett perében .....................on, 2010. évi november hó 11. napján kelt 39.P.24.046/2009/25. sorszámú ítélet ellen az alperes által 26. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét h elybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 15 nap alatt 97.500.- (Kilencvenhétezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S:

Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálása szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogkövetkeztése is mindenben helytálló, ezért az ítéletet a megyei bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 253. § (2) bekezdése és 254.§ (3) bekezdése szerint indokai alapján hagyta helyben.

Az alperes által előterjesztett fellebbezéssel kapcsolatban a megyei bíróság rámutat arra, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapításához a szerződést kötő felek mindegyikének perbenállása szükséges. Nem vitatható tény ugyanakkor az sem, hogy az egyik szerződő fél az A. Gy.i Bt. a felszámolási eljárás eredményeképpen jogutód nélkül megszűnt, azt a cégbíróság 2009. június 15-én a cégjegyzékből törölte.

Perbenállása így nem lehetséges, ez ugyanakkor nem eredményezheti azt, hogy az érdekelt fél törvényes jogcím alapján a megszűnt cég által megkötött szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt ne kezdeményezhetne peres eljárást.

Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felperesnek van kereshetőségi joga a szerződés érvénytelenségének megállapítása körében.

Ugyancsak mindenben egyetért a megyei bíróság a felperes perindítási jogával kapcsolatban kifejtett elsőfokú bírósági állásponttal. Az 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 49.§ (5) bekezdésében szabályozott 30 napos jogvesztő határidő a megtámadás vonatkozásában kifejezetten arra az esetre tartalmaz speciális rendelkezést, amennyiben a felszámoló a vagyontárgy értékesítésének formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezéseknek, előírásoknak nem tesz eleget, amely azonban természetesen nem jelenti azt, hogy amennyiben a Ptk-ban foglalt megtámadási okok fennállnak, úgy az ott meghatározott általános szabályok szerint a felek ne támadhatnák meg keresettel a felszámoló által kötött adás-vételi szerződést.

Így foglal állást a dr.T. M. és dr.T. G. által szerzett Csődjog című könyv is a Csődtv. 49.§-ához fűzött magyarázatában.

Az alperes az elsőfokú eljárásban 4. sorszám alatt előterjesztett ellenkérelmében hivatkozik - többek között - a Legfelsőbb Bíróság EBH 2006.1529. sz. eseti döntésére.

Ebben a Legfelsőbb Bíróság valóban kimondja, hogy következetes álláspontja szerint a gazdasági társaság tagja, részvényese nem jogosult a társaság által kötött szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet előterjeszteni, mert arra csupán a szerződő felek, illetve az jogosult, aki a szerződő felek körén kívüleső személy és a perhez fűződő jogi érdekét igazolja.

Ezen eseti döntés tényállása azonban azon alapszik, hogy a megtámadott szerződés tárgya a társasház tulajdonában lévő követelés.

Jelen esetben ugyanakkor ez nem állapítható meg, egyértelmű az, hogy a használati jog tulajdonosa nem a társaság volt, hanem kizárólag a felperes, a társaság csupán birtokosnak tekinthető.