A Debreceni Ítélőtábla Pf.20329/2012/11. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 252. §, 253. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Cogoiné dr. Boros Ágnes, Csikiné dr. Gyuranecz Márta

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.329/2012/11. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Polecsák Mária ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Polecsák Mária Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, III.rendű felperes neve (címe) III. rendű, IV.rendű felperes neve (címe) IV. rendű és V.rendű felperes neve (cme) V. rendű felpereseknek, a dr. Ő. A. által képviselt...... Kórház és Rendelőintézet (címe) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Papp Dezső ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Papp Dezső Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt Allianz Hungária Biztosító (címe) beavatkozott - a Szolnoki Törvényszék 11.P.21.404/2010/21. számú ítélete ellen a felperesek által 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és megállapítja, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a felpereseket a II-III. rendű felperesek iker-iker transzfúzió szindróma talaján kialakult tünetegyüttes miatt ért kárért. A kár összegszerűségére irányuló tárgyalás lefolytatása érdekében az iratokat az elsőfokú bíróságnak visszaküldi.

A felperesek és az alperes, valamint a beavatkozó oldalán felmerült fellebbezési eljárási költséget egyaránt 100 000 (egyszázezer) Ft-ban állapítja meg.

A közbenső ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az I. és az V. rendű felperesek házastársak, gyermekeik a II-IV. rendű felperesek. A IV. rendű felperes az I. rendű felperes első terhességéből született 1997. évben egészségesen.

Az I. rendű felperes második terhességét annak 6 hetes korában a 2004. november hó 2. napján végzett ultrahangvizsgálat állapította meg, a terhesgondozást az alperes végezte. Az ikerterhesség megállapítására a 2004. november hó 29. napján végzett ultrahangvizsgálattal került sor a 10. héten; az alperes által eddig elvégzett ultrahangvizsgálatok leletei a magzatoknál fennálló kóros eltéréseket nem írtak le. A 2004. december hó 13. napi ultrahangvizsgálat során az "A-magzatnál" a nyaki redőt 3,4 mm-nek, a "B-magzatnál" 1,8 mm-nek mérték, ami miatt az alperes orvosai az I. rendű felperest a .... Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára utalták, ahol a 2005. január hó 3. napján készült ultrahanglelet szerint magzati rendellenesség nem volt látható. Az ugyanezen a napon történt magzatvízlevétel alapján elvégzett kromoszóma-vizsgálat mindkét magzatnál negatív eredményt adott.

Az alperes orvosa által 2005. február hó 21. napján - a terhesség 23. hetében - végzett szülészeti ultrahangvizsgálat eredménye a magzatok méretei között eltérést írt le az ún. BPD és FL paraméterekben. 2005. március hó 3. napján újabb ultrahangvizsgálatra került sor, amikor az ikermagzatok paraméterei már nem mutattak eltérést. A magzatvíz átlagos volt és nem volt különbség a két magzatvíz mennyisége között sem.

Az I. rendű felperes ezt követően 2005. március hó 11. és 23. napjain jelent meg a terhesgondozáson, amikor panaszmentes volt. Március hó 29. napján szapora szívverés miatt Betaloc szedését írták elő. A másnapi terhesgondozói ellenőrzés során az I. rendű felperes alhasi panaszokat és magzati mozgás érzékelését jelezte, amely miatt április hó 4. napjától kórházi felvételét javasolták. Az alperes szülészeti és nőgyógyászati osztályára ekkor felvett I. rendű felperesnél másnap, a terhesség 29. hetében készült szülészeti ultrahanglelet a két ikermagzat méretei között súlyosan kóros eltéréseket és a magzatok súlyos fejlődési elmaradását írta le, ezért az iker-iker transzfúzió szindróma (TTTS) gyanúja miatt az I. rendű felperest a ..... Orvostudományi Egészségügyi Centrum Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára utalták be. Az I. rendű felperes a...... Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára 2005. április hó 7. napján került felvételre, ahol az elvégzett ultrahangvizsgálatok az iker-iker transzfúzió szindrómát igazolták, ezért a magzatok megmentése végett a terhesség 30. hetében annak befejezéséről döntöttek. 2005. április hó 8. napján a II. rendű felperes "A-magzatként" született császármetszéssel, felsírt, de légzése nyögdécselő, sápadt volt, intubálást követően súlyos retardáció és súlyos vérszegénység miatt az intenzívcentrumba került. A III. rendű felperes "B-magzatként" született, nála születésekor testszerte hydropst észleltek, szívműködése jelentősen lassult volt, és nem volt spontán légzése. Az elvégzett vizsgálatok alapján a mozgásfejlődés zavara és spasticus tetraparesis volt megállapítható. Utóbb a vizsgálatok látássérülést is megállapítottak: a III. rendű felperesnél korlátozott látást, a II. rendű felperesnél a látás hiányát. A II-III. rendű felpereseknek ezt az állapotát az iker-iker transzfúzió szindróma okozta.

A felperesek a keresetükben az alperest a II-III. rendű felperesek részére személyenként 10 000 000 Ft, az I. és az V. rendű felperesek részére személyenként 5 000 000 Ft, a IV. rendű felperes részére pedig 3 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés, az I. és az V. rendű felperesek részére egyetemlegesen 20 000 000 Ft vagyoni kártérítés, valamint a jövőre nézve havi 300 000 Ft költségtérítő és jövedelempótló járadék megfizetésére kérték kötelezni.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, ahogy a beavatkozó is.

Az elsőfokú bíróság a 11.P.20.056/2009/28. szám alatt meghozott ítéletével a felperesek keresetét elutasította, s marasztalta őket az alperes, valamint a beavatkozó perköltségében. Az ítélet indokolása szerint, mivel a 24-25. héten elvégzett ultrahangvizsgálatkor semmilyen jele sem volt az iker-iker transzfúziónak, ez a szindróma röviddel a császármetszés elvégzése előtt, gyors és intenzív lefolyásúként alakult ki, amiért az alperest nem terheli felelősség. A felperesek fellebbezése folytán eljárt Debreceni Ítélőtábla a Pf.I.20.294/2010/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A felperesek másodfokú perköltségét 200 000 Ft-ban, az alperes és a beavatkozó másodfokú perköltségét személyenként 100 000 Ft-ban, míg a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték összegét 900 000 Ft-ban állapította meg. A végzés indokolása szerint nem került feltárásra a tényállás a jogvita elbírálásához szükséges mértékben, mivel nem tisztázott, hogy mikor állapíthatta meg és ehhez képest ténylegesen mikor állapította meg az alperes az I. rendű felperes monochorialis terhességét, amelynek esetén mi a TTTS előfordulásának gyakorisága, és mi a monochorialis terhesség gondozásának protokollja, amely adatok ismeretének a hiányában nem lehetett állást foglalni abban a kérdésben, hogy a II-III. rendű felperesek prenatális fejlődési rendellenessége korai felismerésének lehetősége megvolt-e, és ennek kapcsán az alperes a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel járt-e el.