A Debreceni Törvényszék P.21756/2010/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 84. §, 86. §, 217. §, 220. §, 233. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1987. évi XI. törvény (Jat.) 1. §, 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 16. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 7. §, 27. §, 30. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 5. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság

9.P.21.756/2010/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ... hozzátartozó által képviselt ... (...) felperesnek - a Dr. Ács Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Ács Ferenc ügyvéd; ...) által képviselt ... (...) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 125.000.- (egyszázhuszonötezer) Ft általános forgalmi adóval növelt perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Debreceni Ítélőtáblához címzett, de a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz akkor is, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, valamint ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, avagy ha az csak a teljesítési határidővel kapcsolatos; a felek bármelyikének kérelmére azonban a másodfokú bíróság tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A bíróság tájékoztatja továbbá a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező a jogi képviselet. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

A felperes a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnál (...) pártfogó ügyvéd kirendelését kérheti.

i n d o k o l á s :

A megyei bíróság a peres felek nyilatkozatai és az általuk becsatolt okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes, mint vevő és Sz. T. Z., mint eladó között 2007. október 29. napján adásvételi szerződés jött létre.

Az adásvételi szerződés - egyebek mellett - rögzíti, hogy a felperes 5.500.000.- Ft összegű vételárért megvásárolja az eladó kizárólagos tulajdonát képező, L. település, 1. helyrajzi szám alatti, ténylegesen L. településen, a Sz. u. ... szám alatt található 2179 m2 területű lakóház, udvar megjelölésű, belterületi házas ingatlant az eladótól.

A felperes 1/1 arányú tulajdonjoga 2007. október 30. napján adásvétel jogcímén bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba.

Az adásvételi szerződés megkötésekor már hatályban volt L. település Helyi Építési Szabályzatának a 2. számú mellékletét képező Belterületi Szabályozási Terv, amelyet L. Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 9/2007. (V. 29.) számú Önkormányzati Rendeletében fogadott el.

A felperes által megvásárolt L. település, 1. helyrajzi számú ingatlant e Helyi Építési Szabályzat 29. §-ának (2) bekezdése és belterületi szabályozási terve útlejegyzéssel érinti.

A 9/2007. (V. 29.) Önkormányzati Rendelet 41. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy e rendelet 2007. augusztus 1. napján lép hatályba, s előírásait a hatálybalépést követően indított engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

Ugyanezen bekezdés azt is rögzíti, hogy e rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

A felperes a perbeli ingatlant úgy vásárolta meg, hogy nem volt tudomása a fentebb hivatkozott helyi építési szabályzatban és belterületi szabályozási tervben foglaltakról, s az útlejegyzés tényéről.

A felperes a perbeli ingatlan vonatkozásában nem terjesztett elő építési engedély iránti kérelmet, s építési tervdokumentációt sem készíttetett.

Az ... Regionális Államigazgatási Hivatal 2009. május 7. napján kelt, ... sorszámú levelében tájékoztatta a felperest, hogy miután a perbeli ingatlan tulajdonjogát a helyi építési szabályzat szerinti korlátozás elrendelését követően szerezte meg, így annak kisajátítása kezdeményezésének joga nem illeti meg.

A felperes - pontosított - keresetében 20.800.000.- Ft összegű kártérítés és annak 2007. október 30. napjától járó törvényes mértékű kamata, valamint 1.100.- Ft összegű perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az L. település, Sz. u. ... szám alatti ingatlant úgy vásárolta meg, hogy az eladó nem ismertette vele a helyi építési szabályzatban foglaltakat, vagyis azt, hogy miután az ingatlanon utat fognak építeni, így az építési korlátozás alá esik.

Előadta, hogy "a helyi építési szabályozási terv elfogadása óta eltelt már 3 év és nem került sor arra, hogy az építési osztály utat kezdjen építeni."

Hivatkozása szerint ezzel az alperes neki kárt okozott, ugyanis miután az ingatlanával szemben lévő üres telken gyógyvizes strandot terveztek, így egy vállalkozó megvette volna az ingatlanát 17.000.000.- Ft-ért, azonban azt követően, hogy elmondta a vállalkozónak, hogy itt nem lehet építkezni, a vevő elállt a vásárolási szándékától.

A felperes álláspontja szerint "az alperes gondatlan elméletekre épült városszabályozási terve miatt a három gyermeke után járó, 3.800.000.- Ft összegű szociálpolitikai kedvezménytől is elesett, így az alperes neki mindösszesen 20.800.000.- Ft összegű kárt okozott."

A felperes kifejtette, hogy "neki az a legnagyobb sérelme, hogy ha ők nem építkezhetnek, akkor a szomszédos ingatlanon miért építkezhet Sz. J."

A felperes szakértői bizonyítás lefolytatását indítványozta arra vonatkozóan, hogy "hogyan lehet az az alperesnél, hogy függetlenül attól, hogy az építési tilalom a szabályozási terv szerint létezik, az egyik tulajdonos kap, a másik pedig nem kap engedélyt építkezésre."

Előadta, hogy "ha az alperes nem engedte volna a szomszédban feltölteni a vizes, mocsaras rétet és úgy építési engedélyt adni Sz. J.-nek, akkor most a víz nem rájuk szorulna."

Előadta továbbá, hogy "tudomása szerint az alperes ingyen biztosította a homokot a feltöltéshez."