A Pécsi Törvényszék K.20304/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 94. §, 95. §, 96. §, 99. §, 118. §, 172. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Wéber Jánosné dr. Nesz Éva

A Magyar Köztársaság nevében!

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Tatár László ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a (név) jogtanácsos által képviselt (alperes neve) (címe) alperes ellen, adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy az adóhatóság felhívására fizessen meg az államnak az ott közölt időben és módon 18.000,- (tizennyolcezer) forint feljegyzett illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000,- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az APEH (név) a 2008. július 7-én kelt (megbízólevél száma) számú megbízólevél alapján 2008. július - szeptember időszakra vonatkozóan egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzést kezdeményezett. Az első fokú adóhatóság 2008. július 7-én kelt idézésével a felperes képviselőjét, (név) vezető tisztségviselőt 2008. július 25-ére ügyfélként idézte azzal, hogy a 2007. III. negyedéves időszakra vonatkozó iratokat (Áfa-analitika, bejövő-kimenő számlák, bankszámla kivonatok, szerződések, stb.) hozza magával.

2008. július 25-én a vezető tisztségviselő helyett a felperes meghatalmazott jogi képviselő jelent meg, aki azonban a revízió által bekért iratokat nem bocsátotta az adóhatóság rendelkezésére arra hivatkozva, hogy azok Ausztriában találhatók. Mivel a felperes a kért iratok átadásáról az adóhatóság által kitűzött újabb határidőre sem gondoskodott, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága a 2008. szeptember 22-én kelt (végzés száma) számú végzésével a felperest 100.000,- Ft mulasztási bírsággal sújtotta, felhívva egyúttal a felperes neve képviselőjét, (név)t, hogy személyes meghallgatás céljából 2008. október 3-án az adóhatóság hivatalos helyiségében jelenjen meg és a 2007. év III. negyedévre vonatkozó teljes iratanyagát hozza magával és bocsássa a revízió rendelkezésére. (név) az idézésre nem jelent meg, magát meghatalmazott jogi képviselője útján kimentette.

Az adóhatóság végzése elleni fellebbezés folytán eljárva a másodfokú adóhatóság a 2008. november 27-én kelt (határozat száma) számú határozatával az elsőfokú végzést határozatra változtatva azt helybenhagyta. Az ellene benyújtott keresetet a Baranya Megyei Bíróság a 2009. május 26-án kelt 6.K.20.269/2009/4. számú ítéletével elutasította.

Az első fokú adóhatóság a 2008. október 6-án kelt (iktatószám) iktatószámú idézésével 2008. október 17-ére ismételten személyes megjelenése, valamint a kért iratok rendelkezésre bocsátására kötelezte (név)t, a felperes törvényes képviselőjét, aki az idézésre ezúttal sem jelent meg, meghatalmazott jogi képviselője pedig kimentette magát.

A revízió a meghatalmazott jogi képviselővel egyeztetett időpontra, 2008. október 28-ára tűzte ki a meghallgatás időpontját, amelyen a megidézett (név) nem jelent meg, a felperest meghatalmazott képviselte. A meghatalmazott jogi képviselő a kért iratanyagot magával vitte, de azt az eljáró revizorok kezébe nem adta át. A nála lévő dossziéba a betekintést lehetővé tette, de azt a kezében tartva, nem tette lehetővé, hogy a revizorok abba belelapozzanak. Az ilyen módon bemutatott kimenő számlákon a revizorok csak a számla kiállítóját, számát és végösszegét láthatták, a gazdasági eseményt, illetve a vevőt nem tekinthették meg. A meghatalmazott jogi képviselő arra hivatkozott, hogy a megbízólevél alapján nem köteles többet megmutatni, és az iratanyagot csak abban az esetben bocsátja az adóhatóság rendelkezésére, ha bevallás utólagos ellenőrzésére feljogosító megbízólevelet kap. Az iratokból megállapíthatóan (név) 2008. október 28-ára történő idézése nem saját címére, hanem jogi képviselője útján történt.

Az APEH (név) a 2008. november 3-án kelt (végzés száma) számú végzésével a felperest az iratok és bizonylatok rendelkezésre bocsátásának elmulasztása, valamint a törvényes képviselő személyes megjelenési kötelezettségének elmulasztása, és ezáltal az ellenőrzés akadályozása miatt 300.000,- Ft mulasztási bírsággal sújtotta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2008. december 28-án kelt (határozat száma) számú határozatával az első fokú végzést határozatra változtatta, és azt helybenhagyta.

Az alperesi határozat a törvényes képviselő személyes megjelenési kötelezettsége elmulasztásának megállapítását mellőzte, az iratok és bizonylatok rendelkezésre bocsátásának elmulasztása miatt a kiszabott bírságot megalapozottnak találta. Az alperes további súlyosbító körülményként értékelte, hogy az elsőfokú hatóság a felperest ugyancsak az ellenőrzés akadályozása miatt korábban 100.000,- Ft mulasztási bírsággal sújtotta. Az adóhatóság határozatát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 118. §-ára, 94. § (3) bekezdésére, 99. § (1) bekezdésére és a 172. § (1) bekezdésének l) pontjára, valamint (18) bekezdésére alapozta.

Keresetében a felperes az alperes határozatának megváltoztatását és a kiszabott bírság törlését kérte arra hivatkozva, hogy az iratanyagot az ellenőrzéshez szükséges mértékben az adóhatóság rendelkezésére bocsátotta. A kereset szerint az adóhatóság a jogszabályok kijátszásával valójában nem az egyes adókötelezettségek teljesítését, hanem beallás utólagos ellenőrzését kívánt folytatni, melyre azonban a revizorok megbízólevele nem terjed ki. Hivatkozott a kereset arra is, hogy 2007. július 25-én olyan személy vett részt az ellenőrzésben, akinek megbízólevele nem volt, illetve a megbízólevélen szereplő revizor a 2007. július 25-i meghallgatáskor nem volt jelen. Álláspontja szerint az adóhatóság eljárása sérti a közigazgatási hatósági eljárás alapelveit, miszerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, és garantálja a tisztességes ügyintézéshez való jogot. Sérti továbbá az Art. 1. § (2) bekezdésének rendelkezéseit, mert az adóhatóság eljárása nem célozhatja a jogszabályok kijátszását. Állította, hogy az adózó nem sértette meg az együttműködési kötelezettségét, az iratanyagot az ellenőrzéshez szükséges mértékben rendelkezésre bocsátotta. Álláspontja szerint az ügyvezető személyes megjelenésre egyáltalán nem köteles, a hatóság nincs tisztában a jogi személy természetével. Indítványozta, hogy a bíróság (név) 1. tanú, (név) 2. tanú, és (név) 3. tanú revizorokat tanúként hallgassa ki.

Az alperes ellenkérelmében a kereset és a bizonyítási indítvány elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy az Art. nem tesz különbséget az egyes ellenőrzés típusok között - így a felperes által hivatkozott két ellenőrzési típus között sem - a tekintetben, hogy a vizsgálat során a vizsgálatot végző revizor milyen dokumentumokat vizsgálhat meg.