3105/2014. (IV. 17.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 22. § (4) bekezdése, valamint a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. §-a, a 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat (1139 Budapest, Béke tér 1.) jogi képviselője útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

[2] Az indítványozó Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján - a Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVIII. törvénnyel módosított - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 22. § (4) bekezdése, valamint a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Bptv.) 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. §-a, a 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

[3] A támadott jogszabályi rendelkezések a Margitsziget közigazgatási státuszát módosították, azzal összefüggésben állapítottak meg rendelkezéseket. Az indítványozó álláspontja szerint

- a Mötv. 22. § (4) bekezdése sérti az Alaptörvény F) cikk (2) bekezdésében foglaltakat, mivel egy ott nem nevesített területi egységet (a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitsziget) hoz létre, illetve a területi egység létrehozásának módja ellentétes a Mötv. egyéb rendelkezéseiben foglaltakkal;

- a Mötv. 22. § (4) bekezdése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében meghatározott jogállamiság elvét, mert ténylegesen egy területszervezési kérdésben hozott egyedi döntésnek felel meg, továbbá a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt az indítványozó számára;

- a Mötv. 22. § (4) bekezdése sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében rögzített tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, mivel az indítványozót megfosztotta attól a jogától, hogy jogai, illetve jogos érdekeinek védelmében fellépjen;

- a Mötv. 22. § (4) bekezdése - a Mötv. 105. §-ára hivatkozással - a kerületek határainak módosítása szempontjából sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos elvét és az Alaptörvény I. cikk (3) és (4) bekezdésével ellentétes módon alapvető jogot korlátoz;

- a Mötv. 22. § (4) bekezdése és a Bptv. 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. és 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései - az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése mellett - sértik az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Charta 4. cikk 6. pontját és 5. cikkét [az indítványozó az indítvány-kiegészítésében utalt ara, hogy az Abtv. 32. § (1) bekezdése utolsó fordulata szerint az Alkotmánybíróság eljárása során hivatalból végzi a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát, ezért az alkotmányjogi panaszának erre irányuló részét visszavonta];

- a Mötv. 22. § (4) bekezdése és a Bptv. 2. § (1) bekezdése, a 3. § (4) bekezdése, az 5. és 6. §-a, az 1. mellékletének a XIII. kerületre vonatkozó rendelkezései az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában biztosított adómegállapítási jogát vonja el.

[4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság jelen ügyben ezért mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az Abtv. 26-27. §-aiban és az Abtv. 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek az alkotmányjogi panasz megfelel-e.

[5] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az alkotmányjogi panasz az Abtv.-ben meghatározott befogadhatóság formai feltételeinek megfelelt.

[6] 3. Az Abtv. 29. §-a szerint az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. Az indítványozó önkormányzat egyedi ügyben érintett szervezetként - az indítványozó álláspontja szerint alaptörvény-ellenes - törvényi rendelkezések közvetlen hatályosulása miatt fordult az Alkotmánybírósághoz.

[7] Az Alaptörvény önkormányzati alapjogokról nem rendelkezik, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a helyi közügyek összetevőit (tartalmi elemeit) határozza meg, felsorolva azokat az alaptörvényi szinten védett feladat-és hatáskörcsoportokat, amelyeket törvényi keretek között a helyi közügyek intézése körében a helyi önkormányzatok gyakorolhatnak.

[8] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek nem felel meg, az indítványban nem jelölt meg olyan Alaptörvényben biztosított jogot, amelyek a helyi önkormányzatot megilleti és az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályaival összefüggően az indítvány olyan alkotmányjogi kérdést, amely a panasz befogadását eredményezhetné, nem vet fel.

[9] Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt visszautasította.

Budapest, 2014. április 14.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1179/2013.